A felülvizsgált európai szomszédságpolitika 1 új keretet biztosít a partnerekhez fűződő kétoldalú kapcsolatok kialakításához. E kapcsolatokat a „partnerségi prioritások” elnevezésű szakpolitikai dokumentumban kell meghatározni. Ebben az adott országhoz fűződő kapcsolatot megalapozó politikai dokumentumban a két fél megállapodik a következő évekre vonatkozó célzott prioritások korlátozott köréről.

Az elképzelés összhangban áll az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó új globális stratégiájával 2 , amelyet az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2016 júniusában terjesztett elő. Ebben az EU teljes eszközkészletét a lehető leghatékonyabban alkalmazzák az uniós támogatás hatásának és láthatóságának növelése érdekében.

A partnerségi prioritások célja az EU és Egyiptom előtt álló közös kihívások kezelése, hogy előmozdítsák a közös érdekeket és a Földközi-tenger mindkét partján szavatolják a hosszú távú stabilitást. E prioritásokat a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása egyetemes értékei iránti közös elkötelezettség vezérli.

A partnerségi prioritások arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak a Földközi-tenger két partján élő emberek törekvéseinek valóra váltásához. Mindenekelőtt elő kell segíteniük a társadalmi igazságosság, a tisztességes munkalehetőségek, a gazdasági jólét és a fenntarthatóan javuló életfeltételek szavatolását. Mindennek eleget téve pedig megszilárdítják Egyiptom és az EU stabilitását. A fenti célok legfontosabb alkotóelemei: az innováció által elősegített inkluzív növekedés, valamint a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok vezérelte hatékony participatív kormányzás. A partnerségi prioritások figyelembe veszik továbbá az EU és Egyiptom nemzetközi szereplőként játszott szerepét, és arra irányulnak, hogy fokozzák kétoldalú együttműködésüket, valamint a regionális és nemzetközi együttműködésben való részvételüket.

Az EU és Egyiptom 2015 szeptemberében részt vett azon az ENSZ-csúcstalálkozón, amely elfogadta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet, aminek lényegét a 17 fenntartható fejlesztési cél alkotja. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend közös keretet és jövőképet nyújt a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolása számára. Ennek az egyetemes menetrendnek az elfogadása szilárd alapot teremt ahhoz, hogy a partnerség és annak prioritásai keretében tovább közelítsék a szakpolitikákat. Egyiptom „Fenntartható fejlődési stratégia – 2030-as jövőkép” című dokumentuma hozzájárulást jelent a szóban forgó egyetemes menetrend megvalósításához. Az EU a belső és külső politikái keretében szintén lépéseket tesz a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend megvalósítására. Az EU és Egyiptom együttműködik azon célok elérése érdekében, amelyeket a többek között a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fejlesztési menetrendben határoztak meg.

A megújított partnerséget a következő általános prioritások vezérlik majd:

Az EU–Egyiptom partnerségi prioritások összhangban vannak a felülvizsgált európai szomszédságpolitika alapján elfogadott keretben meghatározott prioritásokkal és feltételekkel. E prioritások a szomszédság politikai és gazdasági stabilitásának megteremtésére és biztonságának stabilizálására irányulnak. A partnerségi prioritások egyúttal a 2004-től hatályos EU–Egyiptom társulási megállapodással 3 is összhangban állnak.

A javasolt EU–Egyiptom partnerségi prioritások az EU hosszú időre visszanyúló elkötelezettségét tükrözik mediterrán partnerei iránt. A prioritások azonban emellett maradéktalanul összhangban állnak a nemrégiben elfogadott globális stratégiával és az abban szorgalmazott integrált válságkezelési megközelítéssel, amely felöleli az EU humanitárius, fejlesztési, migrációs, kereskedelmi, beruházási, infrastrukturális, oktatási, egészségügyi és kutatási szakpolitikáit.

A dokumentum szem előtt tartja a következőket:

E javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdésén alapul. Ez a javaslat az euromediterrán megállapodással létrehozott EU–Egyiptom Társulási Tanácsban képviselendő álláspontról szóló, az Európai Unió Tanácsa által elfogadandó határozati javaslat. Ezt az álláspontot az Európai Unió nevében kell képviselni a partnerségi prioritások elfogadására vonatkozó ajánlás tekintetében.

A partnerségi prioritásokat az EU–Egyiptom Társulási Tanács 2017 első félévében tartandó ülésén fogadják el. Erre azt követően kerülhet sor, hogy az Európai Unió Tanácsa az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadja az EU–Egyiptom Társulási Tanácsban képviselendő álláspontot. A partnerségi prioritások elfogadásuk esetén megteremtik az alapot az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközről szóló rendelet keretében nyújtandó uniós támogatás prioritásainak programozásához.

Mivel a partnerségi prioritások az EU és Egyiptom közötti kapcsolatokat érinti, a tagállamok nemzeti szinten nem fogadhatják el azokat.

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerint előbb az Európai Unió Tanácsának álláspontját kell elfogadni, mielőtt az EU–Egyiptom Társulási Tanács elfogadhatná a partnerségi prioritásokat.

A Tanács az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2015. december 14-i következtetéseiben 4 megerősítette, hogy „2016-ban a párbeszéd új szakaszát kívánja elindítani a partnerekkel, melynek köszönhetően adott esetben a kölcsönösen elfogadott prioritásokon és érdekeken alapuló új partnerségi prioritások meghatározására kerülhet sor”.

E szerepvállalás legmegfelelőbb eszközét a mellékelt kötelezettségvállalások jelentik: Az egyetértési megállapodás súlya nem érte volna el azt a mértéket, amelyet az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközről szóló rendelet 5 3. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós támogatás prioritásainak meghatározásánál az alapvető hivatkozási pontot jelentő „cselekvési tervek vagy egyéb egyenértékű, közösen elfogadott dokumentumok” szükségessé tesznek.

Tárgytalan.

A dokumentumok megszövegezésére azt követően került sor, hogy szoros konzultáció folyt az érintett bizottsági szervezeti egységekkel és a tagállami képviselőkkel a Maghreb/Mashreq tanácsi munkacsoport keretében, valamint az egyiptomi partnerekkel is megbeszélésekre került sor.

A civil társadalom képviselőivel folytatott konzultáció 2016 februárjában indult, és Kairóban és Brüsszelben zajlott. Az volt a fő visszajelzés, hogy folytatni kell az emberi jogok és a civil társadalom szerepének előmozdítását Egyiptom politikai, társadalmi és gazdasági fejlesztési folyamatában. További fontos igény volt bizonyítékot szerezni arról, hogy az egyiptomi alkotmányba foglalt emberi jogi és alapjogi garanciák a törvények szintjén is megjelennek. Ezeket az igényeket egytől egyig figyelembe vették a mellékelt szövegben.

A konzultációk a felülvizsgált európai szomszédságpolitika keretében meghatározott iránymutatásokkal összhangban zajlottak.

A releváns tematikus szakértelem belső forrásokból – a brüsszeli uniós székhelyeken vagy a Kairóban található egyiptomi uniós küldöttségen – rendelkezésre állt.

Tárgytalan.

Tárgytalan.

A javaslat semmilyen következménnyel nem jár az alapvető jogokra nézve az európai uniós tagállamokban.

Az egyiptomi alapvető szabadságok tekintetében pozitív következmények várhatók, tekintve, hogy a partnerségi prioritásokban előirányzott egyiptomi kormányzati kötelezettségvállalások többek között arra is kiterjednek, hogy a kormány nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően előmozdítja a demokráciát, az alapvető jogokat és a minden polgárát megillető alkotmányos jogoknak minősülő emberi jogokat. Ennek fejében az EU vállalta, hogy segítséget nyújt Egyiptomnak ahhoz, hogy törvényi szinten is megjelenítse az említett kötelezettségvállalásokat.

Az EU egyúttal támogatja és erősíti a migránsok jogainak védelmére, valamint a nemzetközi szabványok alapján védelemre szoruló személyek védelmére vonatkozó egyiptomi kapacitást, továbbá azokat az egyiptomi erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy szociális biztonsági hálók és szociális védelem segítségével megóvják a marginalizált csoportokat a gazdasági reformok esetleges kedvezőtlen hatásaitól. Ezenfelül az EU és Egyiptom folytatja a vidéki és városi térségek fejlesztését, valamint az alapvető szolgáltatások nyújtásának javítását, kiemelten kezelve az oktatás (beleértve a műszaki- és szakképzést) és az egészségügyi rendszerek korszerűsítését. Az EU és Egyiptom közötti együttműködés alapelvei közé tartozik, hogy erősítik a fiatalok és a nők helyzetét, és lehetővé teszik gazdasági és kormányzati szerepvállalásukat.

Az EU és Egyiptom kész együttműködni a civil társadalommal a gazdasági, politikai és társadalmi fejlesztési folyamat hatékony elősegítésében. Végezetül az EU és Egyiptom a demokráciára és emberi jogokra vonatkozó politikai párbeszédét is elmélyíti.

Az EU korábbi nemzetközi szerepvállalása kapcsán megállapítotthoz képest a javaslatnak nincsenek egyéb költségvetési vonzatai. Az esetleges további költségvetési vonzatokat külön javaslatokban – például az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz 2017–2020-as időszakra szóló egységes támogatási keretében – fogjuk meghatározni.

A hatályos társulási megállapodásban szereplő előírásoknak megfelelően az EU és Egyiptom közötti felülvizsgálati mechanizmusok és kétoldalú együttműködés keretében rendszeresen ellenőrzik az EU–Egyiptom partnerségi prioritások megvalósítását.

I. Bevezetés

Az EU és Egyiptom közötti együttműködés általános keretét a 2001-ben aláírt és 2004-ben hatályba lépett társulási megállapodás határozza meg. Jóllehet a társulási megállapodás valamennyi eleme hatályban marad, ez a dokumentum rögzíti az EU és Egyiptom által, a felülvizsgált európai szomszédságpolitika fényében meghatározott prioritásokat, amelyek irányadóak lesznek a partnerség számára a következő 3 év során.

E partnerségi prioritások célja az EU és Egyiptom előtt álló közös kihívások kezelése, hogy előmozdítsák a közös érdekeket és a Földközi-tenger mindkét partján szavatolják a hosszú távú stabilitást. A partnerségi prioritásokat a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása egyetemes értékei iránti közös elkötelezettség vezérli. A prioritások továbbá az együttműködés erősítésére irányulnak Egyiptom „Fenntartható fejlődési stratégia – 2030-ra vonatkozó jövőképe” című stratégiájának támogatása érdekében.

II. Javasolt prioritások

A partnerségi prioritások arra hivatottak, hogy a Földközi-tenger mindkét partján elősegítsék az emberek törekvéseit, különösen a társadalmi igazságosság, a tisztességes munkalehetőségek, a gazdasági jólét és a lényegesen javuló életkörülmények biztosítás terén, megszilárdítva ezáltal Egyiptom és az EU stabilitását. A fenti célok legfontosabb alkotóelemei az innováció által elősegített inkluzív növekedés, valamint a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok vezérelte hatékony participatív kormányzás. A prioritások figyelembe veszik továbbá az EU és Egyiptom nemzetközi szereplőként játszott szerepét, és egyaránt célozzák kétoldalú együttműködésük, valamint a regionális és nemzetközi együttműködésben való részvételük fokozását. Az így megújított partnerséget a következő általános prioritások vezérlik majd:

1. Egyiptom fenntartható korszerű gazdasági és társadalmi fejlesztése

Az EU és Egyiptom kulcspartnerekként működnek majd együtt az Egyiptom „Fenntartható fejlődési stratégia – 2030-as jövőkép” című dokumentumában rögzített társadalmi-gazdasági célok előmozdítása, a stabil és virágzó Egyiptom felépítése érdekében.

a) A gazdaság modernizációja és vállalkozói készség

Egyiptom készen áll arra, hogy többek között az inkluzív növekedést és – különösen a fiatalok és a nők esetében – a munkahelyteremtést jobban ösztönző környezet kialakításával, így az informális szektornak a gazdaságba történő integrálásával hosszú távú társadalmi–gazdasági stabilitást érjen el. A hosszú távú gazdasági fenntarthatóság érdekében mindez azokat az intézkedéseket is felöleli, amelyek nagyobb költségvetési mozgásteret teremthetnek a fenntartható fejlődési stratégia végrehajtásának javításához, a támogatások és az adózás további reformjához, valamint megszilárdítják a magánszektor szerepét és javítják az üzleti klímát, hogy több külföldi befektetést vonzzanak, többek között a digitális hozadékot teljes mértékben kihasználó, nyitottabb és versenyzőbb kereskedelempolitika keretében, valamint az alapvető infrastrukturális projektek, például hatékony közlekedési rendszer kifejlesztésének támogatása révén. Továbbá az EU támogatja Egyiptomnak a közigazgatás reformjára és a jó kormányzás megvalósítására tett erőfeszítéseit. Az említett törekvéseket többek között a magas színvonalú statisztikai adatok használata, valamint a digitális forradalom és az ahhoz kapcsolódó új üzleti és társadalmi modellek figyelembevétele támasztja alá. 

Az egyiptomi fenntartható fejlődési stratégia nagy jelentőséget tulajdonít a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) és a „megaprojekteknek” – mint például a Szuezi-csatorna fejlesztési projekt, a felső-egyiptomi ásványkincsek kitermelésére, négymillió hektár mezőgazdasági terület visszanyerésére és városfejlesztésre vonatkozó „aranyháromszög” projekt, továbbá az Egyiptomi Tudásbank –, amelyek a hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlesztési folyamat fontos alkotóelemei. Tekintve, hogy a kkv-k fejlődése mennyire fontos az inkluzív növekedés szempontjából, ez az ágazat továbbra is központi szerepet játszik az EU és Egyiptom együttműködésében. Az EU mérlegelni fogja továbbá, hogy milyen módon bontakoztathatók ki a Szuezi-csatorna fejlesztési projektben (Szuezi-csatorna csomópont) rejlő társadalmi–gazdasági fejlesztési lehetőségek. Az EU és Egyiptom ezenfelül együttműködik a különböző szektorokban zajló kutatás és innováció, valamint a digitális technológiák és szolgáltatások előmozdítása terén. E tekintetben Egyiptom és az EU hangsúlyozták érdekeltségüket az együttműködés intenzitásának növelése iránt számos releváns kutatási és felsőoktatási tevékenység tekintetében, így a Horizont 2020 és az Erasmus+ keretében is.

Tekintetbe véve Egyiptom felbecsülhetetlen értékű és sokszínű kulturális örökségét, valamint a kulturális ágazatnak az ország bruttó hazai termékéhez, a foglalkoztatáshoz, a külföldi devizatartalékokhoz és általában véve a társadalomhoz való jelentős hozzájárulását (ami nagyrészt a turizmushoz kapcsolódik), kiemelt hangsúlyt fog kapni a kultúra, a kulturális örökség és a helyi gazdasági fejlesztés közötti kapcsolat.

b) Kereskedelem és befektetések

Az EU és Egyiptom fontos kereskedelmi partnerek. A két fél elkötelezett a meglévő kereskedelmi és befektetési kapcsolatok erősítése, valamint az iránt, hogy a szabadkereskedelmi térséget létesítő EU–Egyiptom társulási megállapodást úgy hajtsák végre, hogy az valóra válthassa az összes benne rejlő lehetőséget. Jóllehet az EU korábban a meglévő szabadkereskedelmi térségek elmélyítése és kiszélesítése érdekében terjesztette elő a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó kezdeményezést, az EU és Egyiptom együttesen meghatározzák a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére alkalmas egyéb módszereket is.

c) Társadalomfejlesztés és társadalmi igazságosság

Egyiptom ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a társadalomfejlesztés és a társadalmi igazságosság reformja és előmozdítása iránt, hogy kezelni tudja az ország előtt álló társadalmi és demográfiai kihívásokat, és lendületet adhasson az ország gazdasági és társadalmi fejlődését előmozdító humán erőforrásainak. Az EU ezzel összefüggésben támogatja Egyiptom azon erőfeszítéseit, hogy szociális biztonsági hálók és szociális védelem keretében védelmet nyújtson a marginalizált csoportoknak a gazdasági reformok lehetséges negatív következményeivel szemben. Ezenfelül az EU és Egyiptom folytatja a vidéki és városi térségek fejlesztését, valamint az alapvető szolgáltatások nyújtásának javítását, kiemelten kezelve az oktatás (beleértve a műszaki- és szakképzést) és az egészségügyi rendszerek korszerűsítését. Az EU megosztja tapasztalatait az inkluzív egészségbiztosítás kialakítása és az egészségügyi ellátás javítása terén.

d) Energiabiztonság, környezetvédelem és éghajlat-politika

Az EU és Egyiptom együttműködik az energiaforrások diverzifikálása terén, különös hangsúlyt helyezve a megújuló energiaforrásokra, valamint az energiahatékonysági intézkedésekre. Az EU az egyiptomi kormány kérésére támogatni fogja az integrált energiastratégia korszerűsítésére irányuló egyiptomi erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy az ország megfeleljen a fenntartható fejlődési követelményeknek és csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Továbbá az egyiptomi tengeri gázmezők felfedezése – Egyiptom meglévő cseppfolyósítási infrastruktúrájára tekintettel – komoly lehetőséget nyújt az EU és Egyiptom közötti szinergiák kihasználására a hagyományos energiaforrások terén. Ez lehetővé tenné a kiszámíthatóbb energiatermelést, ami egyaránt szolgálná Egyiptom érdekeit – tekintettel az ország jelentős fogyasztási igényére, és jövedelemtermelő képességére (beleértve az üzleti környezetet és a társadalmi fejlesztést) –, valamint az EU-nak az ellátása diverzifikálása iránti érdekét. Az EU és Egyiptom közötti energiaügyi párbeszéd erősítése elősegíti a legfontosabb együttműködési területek azonosítását (például a regionális energetikai csomópontok létrehozásához nyújtandó műszaki segítség tekintetében), a közös kutatást, a tapasztalatok és a bevált gyakorlat megosztását, a technológiatranszfereket, valamint az alregionális (a Földközi-tenger térségén belüli) együttműködés előmozdítását, annak elismerése mellett, hogy meg kell óvni a Földközi-tenger tengeri ökoszisztémáit.

Az EU és Egyiptom a fenntartható fejlődés megvalósítása keretében együttműködik az éghajlat-politika és a környezetvédelem előmozdítása terén. Az EU a Párizsi Megállapodás elfogadását követően tett kötelezettségvállalásainak megfelelően támogatni fogja Egyiptomot az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás terén tett, tervezett nemzeti vállalások teljesítésében. Az EU és Egyiptom együttműködik továbbá a többek között a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fejlesztési menetrendben és a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretben meghatározott célok elérése érdekében.

Egyiptom és az EU feltérképezi az együttműködési lehetőségeket olyan területeken, mint például az erőforrások – így a vízkészlet – fenntartható kezelése, a biodiverzitás megóvása, a csatornázás, a szilárdhulladék-gazdálkodás, beleértve az ipari szennyezés csökkentését, a vegyi- és veszélyeshulladék-gazdákozást, valamint az elsivatagosodás és a talajromlás elleni küzdelmet. Egyiptom és az EU feltárja továbbá azokat a lehetőségeket, amelyeket az Unió a Mediterrán Térségért kék gazdaságról szóló miniszteri nyilatkozata irányoz elő az IMP/CC eszköz 1 keretében. A mérlegelés tárgyát képező lehetséges együttműködési területek közé tartoznak az intelligens tengeri kikötők, a tengeri klaszterek, a tengerparti övezetek integrált kezelése és a tengeri halászat.

2. Külpolitikai partnerség

Az EU és Egyiptom közös érdeke a kétoldalú, regionális és nemzetközi szintű külpolitikai együttműködés megerősítése.

A közös szomszédság stabilitása és a tágabb körű együttműködés

Egyiptomnak szerepet kell vállalnia, kihasználva azt, hogy tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsának. Emellett Egyiptom ad otthont az Arab Államok Ligája központjának is, amellyel az EU mélyíteni és szélesíteni kívánja együttműködését. Egyiptom és az EU nagyobb mértékű együttműködésre és közös egyetértésre törekszik egy sor kérdésben, köztük olyanokban is, amelyek a többoldalú kapcsolatokat érintik. Az EU és Egyiptom közötti partnerség fontos tényező a Földközi-tenger térsége, a Közel-Kelet és Afrika stabilitása és jóléte szempontjából. Az EU és Egyiptom többek között regionális fórumokon zajló együttműködése arra irányul, hogy elősegítse a konfliktusmegoldást, a béketeremtést, valamint a politikai és gazdasági kihívások megoldását ezekben a régiókban. Továbbá az EU és Egyiptom megerősíti a mindkét felet érintő, komoly regionális és nemzetközi kihívásokkal kapcsolatos információcserét.

Együttműködés a válságkezelés és a humanitárius segítségnyújtás terén

Az EU és Egyiptom kétoldalú és regionális szinten egyaránt fokozni fogja a válságkezeléssel és -megelőzéssel kapcsolatos együttműködést és konzultációkat, hogy kezelni tudják a közös szomszédságban és a távolabbi térségekben bekövetkező konfliktusokból és természeti katasztrófákból eredő, a békét, a stabilitást és a fejlődést fenyegető összetett kihívásokat.

3. A stabilitás megszilárdítása

A stabilizálás közös kihívást jelent az EU és Egyiptom számára. Ehhez alapvetően fontos, hogy mindenki számára méltányosan előnyöket biztosító, modern demokratikus államot alakítsanak ki. A modern demokratikus állam sarokkövét jelentő emberi jogok – a nemzetközi emberi jogban, az Európai Unióról szóló szerződésben és az egyiptomi alkotmányban meghatározott politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok – közös értéket képeznek. Ezért Egyiptom és az EU elkötelezett amellett, hogy nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően előmozdítsa a demokráciát, az alapvető jogokat és az emberi jogokat, amelyek minden polgárukat egyaránt megillető, alkotmányos jogosultságok. E tekintetben az EU támogatást nyújt Egyiptomnak ahhoz, hogy törvényekben is megjelenítse az említett jogokat.

a) Modern, demokratikus állam

Egyiptom és az EU elkötelezett az elszámoltathatóság, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok maradéktalan tiszteletben tartása, valamint polgáraik igényeinek teljesítése iránt. Az EU támogatja Egyiptom alábbiakkal kapcsolatos erőfeszítéseit: az állami intézmények hatékony közszektorbeli reform végrehajtására irányuló kapacitásának növelése, a bűnüldöző szervek kapacitásának fokozása, hogy azok feladataiknak eleget téve mindenki számára biztonságot teremtsenek, valamint az új parlament alkotmányos feladatainak kidolgozása. Ezenfelül az EU és Egyiptom fokozza együttműködését az igazságügyi ágazat korszerűsítése és a minden polgárt megillető igazságszolgáltatáshoz való jog költségmentesség és különbíróságok révén történő kiterjesztése, a közszektor irányításának reformja és a korrupció elleni küzdelem terén. Az EU és Egyiptom mérlegeli továbbá büntető- és polgári ügyekben folytatandó igazságügyi együttműködés kialakítását. A parlamenti bizottságok és csoportok közötti strukturált eszmecserékre is kiterjedő, az EU és Egyiptom közötti parlamenti együttműködés megerősítené a koordinációt és előmozdítaná a kölcsönös megértést. Az EU emellett támogatja Egyiptom erőfeszítéseit a helyi hatóságok szerepvállalásának ösztönzésére a közszolgáltatások tervezése és nyújtása, valamint a gazdasági társadalmi és politikai lehetőségek terén az egyenlőség további biztosítása tekintetében, valamint a mindenkire kiterjedő társadalmi integráció érdekében.

b) Biztonság és terrorizmus

A biztonság közös cél. A terrorizmus és az azt kiváltó erőszakos szélsőségesség a Földközi-tenger mindkét partján fenyegeti a nemzetek társadalmi szövetét. Ez komoly veszélyt jelent polgáraink biztonságára és jólétére. Az említett fenyegetés elleni küzdelem közös cél az EU és Egyiptom számára. A felek a radikalizálódás sikeres leküzdése és megelőzése, valamint a társadalmi–gazdasági fejlődés elősegítése érdekében képesek együttműködni a terrorizmus kiváltó okait kezelő, átfogó megközelítés keretében, amellett, hogy kellően tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. Az EU és Egyiptom továbbra is elkötelezetten együttműködik a szélsőségesség és a megkülönböztetés bármely formája – így az iszlamofóbia és az idegengyűlölet – elleni küzdelemben.

További együttműködési területek többek között a repülésbiztonság és a védelmi biztonság, valamint a transznacionális szervezett bűnözés, így a migránscsempészet, az emberkereskedelem, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a pénzmosás megelőzésére és az ellen folytatott küzdelemre vonatkozó kapacitás erősítése.

Mindkét fél egyetért abban, hogy többek között a tapasztalatok cseréje, képzések és más kapacitásépítési tevékenységek révén erősítik együttműködésüket a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelemről szóló ENSZ cselekvési program végrehajtása terén.

c) A migrációs áramlások kölcsönösen előnyös kezelése

A migráció terén a vallettai csúcstalálkozó politikai nyilatkozata és a vallettai közös cselekvési terv képezi az EU és Egyiptom közötti együttműködés fő keretét. Az EU támogatja az egyiptomi kormánynak a migrációirányítási kerete megerősítésére tett erőfeszítéseit, ideértve a jogalkotási reform elemeit és a migrációkezelési stratégiákat. Az EU támogatja Egyiptomnak az irreguláris migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem megelőzésére és leküzdésére – így az emberkereskedelem áldozatainak azonosítására és segítésére – tett erőfeszítéseit. Arra törekszik továbbá, hogy támogassa és erősítse Egyiptom arra vonatkozó kapacitását, hogy a nemzetközi standardokkal összhangban megvédje a migránsok jogait, és védelmet biztosítson az arra jogosultak számára. Az EU és Egyiptom feltárja az együttműködési lehetőségeket az irreguláris migránsok származási országaikba való önkéntes visszatérése terén, hogy szavatolja a migráció általában véve jogszerű irányítását. Ehhez szorosan kapcsolódik a migráció kiváltó okainak, különösen a fejletlenségnek, a szegénységnek és a munkanélküliségnek a kezelése terén zajló együttműködés.

A személyek mobilitása hozzájárulhat a készségek és az ismeretek fejlesztéséhez, ezek pedig elősegíthetik Egyiptom fejlődését. Emellett tartós kapcsolatokat alakíthat ki az EU és Egyiptom magasan képzett munkaereje között. Az EU és Egyiptom elkötelezett a migránsok jogainak teljes körű védelme mellett.

III. Az együttműködés elvei

Az emberi tényező és az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása erősíteni fogja a kapcsolatokat, és ezáltal megszilárdítja az EU és Egyiptom közötti partnerséget. A partnerségi prioritások lényeges aspektusa az európai és egyiptomi néppel szembeni kölcsönös elszámoltathatóság és felelősség.

A közös érdekeket érintő kérdéseket erőteljesebb regionális és alregionális (Dél-Dél) együttműködés keretében kell kezelni. E tekintetben az EU és Egyiptom együttműködik az Unió a Mediterrán Térségért keretében és az Anna Lindh Alapítvány útján, kiváltképpen a kultúrák közötti párbeszéd terén.

A párbeszéd kultúrája értékes eszköznek bizonyult a kölcsönös tisztelet fejlesztése tekintetében. Alapvető fontosságú, hogy elmélyítsék a demokráciára és az emberi jogokra vonatkozó politikai párbeszédet, és fenntartsák az azokat erősítő technikai elemeket. A párbeszéd ahhoz is eszközöket kínál, hogy tartalommal töltsék meg a partnerséget, és felmérjék annak mélységét és eredményeit.

Az egyiptomi kormány prioritásai szerint az ifjúság (ami társadalmaink hosszú távú stabilitásának záloga) és a nők (ami alapvetően fontos bármely társadalom fejlődéséhez) hangsúlyos szerepét érvényre kell juttatni a partnerségi prioritásokban. Az a legfontosabb cél, hogy jogi és gyakorlati eszközökkel vértezzék fel őket ahhoz, hogy aktívan részt tudjanak venni a gazdaságban és az ország kormányzásában, és ezáltal megfelelő szerepet vállaljanak a társadalomban. Az EU továbbra is megosztja tapasztalatait a nőkkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem és a nemek közötti egyenlőség, valamint a fiatalok társadalmi befogadása és a számukra biztosított lehetőségek terén.

Az EU és Egyiptom egyetért abban, hogy a civil társadalom fontos és hatékony hozzájárulást nyújt partnerségi prioritásaik megvalósításához és az átlátható, participatív kormányzáshoz, valamint elősegítheti az Egyiptomban zajló, fenntartható fejlődési folyamatot. A felek együttműködnek a civil társadalommal, hogy – az egyiptomi alkotmánnyal és a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban – hatékonyan elősegítsék a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődési folyamatot.

IV. Összegzés

Az EU és Egyiptom együttesen – a közös felelősségvállalás szellemében – meghatározta a partnerségi prioritásokat, és a megállapodás szerinti értékelési és ellenőrzési mechanizmust dolgozott ki. A partnerségi prioritások hatásának értékelése céljából félidős értékelést is előirányoztak. Az EU és Egyiptom kölcsönös érdekeik tekintetében együttesen észszerűsítik társulási megállapodásukat a partnerségi prioritások célzott megközelítésének megfelelően. A Társulási Bizottság és a Társulási Tanács továbbra is a legfontosabb szervek, amelyek évente átfogóan értékelik a partnerségi prioritások végrehajtását.