This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52017DC0193
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Ex Post evaluation of the 2015 European Capitals of Culture (Mons and Pilsen)
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A 2015-ös Európa Kulturális Fővárosa (Mons és Plzeň) eseménysorozat utólagos értékelése
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A 2015-ös Európa Kulturális Fővárosa (Mons és Plzeň) eseménysorozat utólagos értékelése
COM/2017/0193 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.4.27.
COM(2017) 193 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A 2015-ös Európa Kulturális Fővárosa (Mons és Plzeň) eseménysorozat utólagos értékelése
{SWD(2017) 135 final}
{SWD(2017) 137 final}
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A 2015-ös Európa Kulturális Fővárosa (Mons és Plzeň) eseménysorozat utólagos értékelése
1.Bevezetés
E jelentést a Bizottság az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat 2007–2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról szóló, 2006. október 24-i 1622/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 1 12. cikkének értelmében terjeszti elő, amely szerint minden évben gondoskodnia kell az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat előző évi eredményeinek külső és független értékeléséről, és erről jelentést kell benyújtania a többi uniós intézménynek.
E jelentés célja, hogy ismertesse a 2015-ös Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat külső értékelésének megállapításait és a Bizottság által azok nyomon követésére előterjesztendő fellépéseket. Az értékelési módszertant és megállapításokat a 2015-ös Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat külső értékeléséről szóló, a külső értékelő végleges jelentésén alapuló bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza 2 .
2.A fellépéssel kapcsolatos háttér-információk
2.1.Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) eseménysorozathoz kapcsolódó uniós fellépés
Az eredeti elképzelést, a Kultúra Európai Városa programot 1985-ben indították útjára kormányközi szinten 3 . Az 1419/1999/EK határozat 4 a 2005 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan létrehozta az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozatot támogató közösségi fellépést. Megállapították, hogy a tagállamok milyen sorrendben lesznek évről évre jogosultak az esemény megszervezésére. Az 1419/1999/EK határozat helyébe azután az 1622/2006/EK határozat lépett, amely a tagállamok időbeli sorrendjének elvét megtartva pontosította a fellépés céljait, és a kiválasztással és a monitoringgal kapcsolatban új rendelkezéseket vezetett be.
Az 1622/2006/EK határozat szerint az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat általános célja, hogy hangsúlyozza az európai kultúrák gazdagságát, sokféleségét és közös jegyeit, ezáltal elősegítve az európai polgárok közötti nagyobb fokú megértést, valamint, hogy ösztönözze a kultúra városok hosszú távú fejlődéséhez való hozzájárulását. Az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat célkitűzései között szerepel továbbá az európai kulturális szereplők, művészek és városok közötti együttműködés előmozdítása, a városban és annak környékén élők részvételének előmozdítása és érdeklődésének felkeltése, a külföldiek érdeklődésének felkeltése, valamint az, hogy az eseménysorozat legyen fenntartható, és szervesen illeszkedjék a város hosszú távú kulturális és társadalmi fejlődésébe 5 .
Az Európa Kulturális Fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 445/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat által hatályon kívül helyezett 1622/2006/EK határozat továbbra is alkalmazandó azon városok esetében, amelyeket 2013 és 2019 között Európa Kulturális Fővárosainak jelöltek ki vagy amelyek kijelölése folyamatban van 6 .
2.2.A 2015-as Európa Kulturális Fővárosai kiválasztási és monitoringfolyamata
Az 1622/2006/EK határozat szerint 2015-ben Belgiumot és a Cseh Köztársaságot illette meg az EKF megrendezésének joga.
A párhuzamos versenypályázatokat a két tagállam illetékes hatóságai bonyolították le. A kiválasztási eljárás két szakaszból állt: az előválasztási szakasz (az előválasztáson túljutott jelölt városok listájának meghatározása), amelyet a végső kiválasztás követ (az előválasztáson túljutott jelölt városok listájáról kiválasztanak egyetlen jelöltet). A városok pályázatait a határozatban megállapított célkitűzések és feltételek alapján egy tizenhárom tagú testület bírálta el, melynek tagjaiból hatot az érintett tagállam, hetet pedig az európai intézmények jelölnek ki.
Belgiumban csak egy jelölt város volt. A Cseh Köztársaságból három város pályázott, amelyek közül kettő jutott túl az előválasztáson 7 . A testület 2010-ben azt javasolta, hogy a belgiumi Mons és a cseh köztársaságbeli Plzeň kapja az Európa Kulturális Fővárosa címet.
2010 novemberében és 2011 májusában az Európai Unió Miniszterek Tanácsa a 2015. évre vonatkozóan hivatalosan is Európa Kulturális Fővárosainak jelölte ki Monst és Plzeňt.
Jelölésüket követően a két város ellenőrzési intézkedéseken ment keresztül: az európai uniós intézmények által kinevezett hét független szakértőből álló testület nyomon követte és irányította a városok előkészületeinek előrehaladását, valamint ellenőrizte annak a programnak és azoknak a vállalásoknak a teljesülését, amelyek alapján a városokat kiválasztották. Mons és Plzeň képviselői két hivatalos ellenőrzési ülésen vettek részt, amelyeket a Bizottság hívott össze 2012 őszén és 2014 tavaszán. Az ellenőrzési folyamat végén a testület pozitív ajánlást tett a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy mind Mons, mind pedig Plzeň részére ítélje oda a Melina Mercouri tiszteletére alapított, 1,5 millió eurós díjat.
2.3.A 2015-ös Európa Kulturális Fővárosai eseménysorozat témái és középpontja
„Ahol a technológia a kultúrával találkozik”: ez volt Mons 2015 átfogó témája. A cél az volt, hogy a város mint a kultúra, idegenforgalom és új technológiák közötti sikeres szövetségen alapuló gazdasági szerkezetátalakítás szimbóluma kerüljön fel Európa térképére. A kulturális programot négy évszakra bontották: „káprázat” (fény és melegség hozatala a téli hónapokba); „metamorfózis” (hangsúlyozva a tavasz érkeztét és a Monsban az új infrastrukturális fejlesztések, illetve az új technológiák által kínált lehetőségek révén zajló változásokat); „megpihenés” (a Monsba való utazás és ott tartózkodás támogatása a szabadságok időszakában); és „reneszánsz” (hangsúlyozva Mons újjászületését a kulcsfontosságú iparágak hanyatlását követően, mind a város „fénykorának” történelmi személyiségeire, mind a jövőbeni fejlesztésekre hangsúlyt helyezve).
Plzeň 2015 mottója így szólt: „Nyílj meg!” Ez a város azon ambícióját fejezte ki, hogy az EKF év segítségével nyisson Európa és más külső hatások felé. 2015 során a kulturális eseményeket és élményeket az alábbi négy fő irányvonal mentén szervezték: „művészetek és technológiák” (a Plzeň ipari háttere, kézművessége, készségei és üzleti élete közötti kapcsolat üdvözlése és erősítése érdekében); „kapcsolatok és érzelmek” (a város köztereinek megnyitása és a nyilvánosság személyes és nemzeti identitásról szóló vitába való bevonása); „átmenet és kisebbségek” (a város és a lakosság sokszínűségének hangsúlyozása); és „történetek és források” (az idegenforgalom előmozdítása Plzeň egyes személyiségeire építve, valamint a múltbéli eseményekre és élményekre emlékezve).
3.Külső értékelés
3.1.Az értékelés háttere
Az értékelés a két 2015-ös EKF végrehajtását vizsgálja az elejétől a végéig, a kezdetektől a fenntarthatóságon át egészen az örökségig, és a szóban forgó városokban megrendezett eseménysorozatok hatásait veszi számba. Különösen a programok relevanciájának, hatékonyságának, eredményességének és fenntarthatóságának felmérésére törekszik. Továbbá megvizsgálja az uniós hozzáadott értéket, valamint a fellépés más uniós kezdeményezésekkel fennálló koherenciáját és kiegészítő jellegét. Végül a 2015. évi két EKF-eseménysorozat alapján levont egyedi és általános következtetésekből kiindulva az Európa Kulturális Fővárosa cím jövőbeni birtokosaira nézve tesz megállapításokat.
3.2.A választott megközelítés módszertana és korlátai
Az értékelést és annak módszertanát úgy alakították ki, hogy megfeleljen a határozatban előírt alapvető követelményeknek, és elősegítse a fellépés megvalósításának és eredményeinek részletesebb megismerését. Az értékelés lehetőséget teremt az előző évre való visszatekintésre, hogy a két vendéglátó város tapasztalatai alapján le lehessen vonni a tanulságokat és a jövőre nézve ajánlásokat lehessen tenni.
A 2015. évi két EKF-eseménysorozat értékelésének módszertana javarészt a fellépés korábbi tanulmányaiban elfogadott megközelítést követi 8 .
Az EKF korábbi, 2007–2014. évekre vonatkozó értékeléseit illetően az értékelést végző beavatkozási logikája a határozattal összhangban álló célkitűzések hierarchiáján alapul.
Annak érdekében, hogy össze lehessen hasonlítani a mindenkori értékelések eredményeit, a módszertan következetes adatgyűjtési és -elemzési megközelítést is követ. A két város értékelése külön-külön történt, a helyszínen begyűjtött vagy a városok által rendelkezésre bocsátott elsődleges adatok, valamint másodlagos adatforrások elemzése alapján.
Az elsődleges adatforrások közé tartoznak például a városokban tett két-két látogatás alkalmával, illetve telefonon folytatott interjúk és egy Monsban elvégzett online felmérés eredményei (Plzeň esetében az ajánlatkérő a végrehajtó szerv által elvégzett felmérésre támaszkodott). Az interjúk alkalmával a két EKF minél több szempontból való megismerése volt a cél, ideértve a projektirányítási csoportok, a helyi és nemzeti szintű politikai döntéshozók, valamint a kulturális élet fő szereplőinek nézeteit, az EKF lebonyolításában részt vevő számos partner, illetve a kapcsolódó projekteket vezető vagy azokban részt vevő szervezetek egy kisebb mintájának szempontjait is.
A másodlagos adatforrások közé pedig az eredetileg benyújtott EKF-pályázati anyagokban, a pályázó városok által készített vagy megbízásba adott tanulmányokban és jelentésekben, a programleírásokban, valamint a promóciós anyagokban és weboldalakon található információk, továbbá a kultúrával és a turizmussal kapcsolatos statisztikai adatok és a pályázó városok által a finanszírozással, a tevékenységekkel és az eredményekkel kapcsolatban benyújtott számszerűsített adatok tartoztak.
A korábbi utólagos EKF-értékelésekhez hasonlóan a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a módszertan alkalmas olyan jelentés elkészítésére, amely jó kiindulási alapot nyújt ahhoz, hogy az EKF végrehajtásával kapcsolatban megbízható következtetéseket lehessen levonni.
Részben az értékelés időbeli és költségvetési megszorításai miatt azonban nem állnak rendelkezésre konkrét bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az EKF-eseménysorozatnak milyen előnyei és hatásai származtak a két vendéglátó városra nézve. Az EKF-fellépés valamennyi előnyének és hatásának felmérése szempontjából az ideális a fellépést megelőző („eredeti állapot”) és azt követő helyzetet leíró tanulmány lenne. Azonban a költségvetési 9 és ütemezési 10 korlátok kizárólag utólagos értékelés elvégzését teszik lehetővé és így csak az utólagos állapotot tanulmányozták.
Ennek következtében a jelentésben levont következtetések inkább a különböző érdekelt felek nézetein és véleményein alapulnak, nem pedig a rendelkezésre álló (korlátozott) mennyiségi adatokon.
Másrészt viszont az online felmérések és interjúk során kapott minőségi adatok többnyire csak azokra vonatkoznak, akik közvetlenül részt vettek a programban, és valamilyen módon részesültek az abból származó előnyökből.
Továbbá a kitűzött célok némelyike túlságosan általános és csak nehezen mérhető, és ez az értékelés egyszerűen túl korán készült ahhoz, hogy a hosszabb távú hatásokat is fel tudja mérni. Következésképpen a bizonyítékok nagy része inkább a teljesítményekre és eredményekre, illetve a magasabb szinten jelentkező előnyökre összpontosul, nem pedig azokra a kézzelfoghatóbb hatásokra, amelyeknek a jelentkezéséhez több időre van szükség. Annak érdekében, hogy az említett hatások könnyebben megragadhatók legyenek, hasznos lenne, ha a két város longitudinális értékelést végezne annak megerősítésére, hogy az EKF során kiadott közpénzek kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt valóban meghozták a kívánt hatást, és ezen értékelések céljaira a következtetéseket többféle adatforrás felhasználásával vonnák le.
A Bizottság teljes mértékben tisztában van ezekkel a korlátokkal – és el is fogadja azokat –, amelyeket már meghatározott az EKF-kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról szóló határozati javaslatát követő szolgálati munkadokumentumban 11 . A helyzet orvoslása érdekében a Biztosság javaslata és az annak alapján végül elfogadott határozat 12 arról rendelkezik, hogy maguk a városok – amelyek kedvezőbb helyzetben vannak ahhoz, hogy elsődleges adatokat szerezzenek az eseménysorozatok hatására vonatkozóan – legyenek az értékelési folyamat kulcsszereplői.
Mindezek alapján örömmel látjuk, hogy Mons és Plzeň kutatást végeznek 13 annak érdekében, hogy jobban megértsék az EKF-eseménysorozatnak a kulturális intézményekre és a helyi lakosokra gyakorolt hatását, valamint annak nemzetközi dimenzióit és gazdasági hatásait.
Ugyanakkor a Bizottság az értékelés alapját képező adatokat és egyéb bizonyítékokat kellően megalapozottnak tartja ahhoz, hogy egyetértsen az általános megállapításokkal és következtetésekkel, amelyek – megítélése szerint – összességében hű és teljes képet adnak a két 2015-ös EKF-ről, noha hiányoznak azok a számszerűsített adatok és egyéb független bizonyítékok, amelyek alapján megingathatatlan következtetéseket lehetne levonni a programok eredményességéről és hatásairól.
4.Az értékelő jelentés legfontosabb megállapításai
4.1.Az Európa Kulturális Fővárosa fellépés relevanciája és a két 2015-ös EKF
Az értékelés megállapításai szerint a két vendéglátó város legfőképpen olyan kulturális eseményként tekintett az EKF-eseménysorozatra, amely erősíti és nemzetközivé teszi kulturális kínálatukat, ezenfelül pedig népszerűsíti Európa kulturális sokféleségét és közös jegyeit. Az EKF év a két város szokásos kulturális kínálatához képest széleskörűbb, innovatívabb és európaibb kulturális programot kínált. Az értékelés megállapítja, hogy ez nagyon releváns fellépéssé tette az EKF-eseménysorozatot az EUMSZ 167. cikkéhez kapcsolódóan, az Uniónak „a tagállamok kultúrájának virágzásához” való hozzájárulását tekintve.
Az értékelés felhívja a figyelmet arra, hogy Mons és Plzeň arra is felhasználta az EKF címet, hogy foglalkozzon saját városa fejlesztési stratégiájának egyéb szempontjaival is. Ebből következően a 2015-ben megvalósított események nagy része a két város általános politikai céljai szempontjából bírt nagy jelentőséggel, valamint olyan, a kultúrától eltérő szakpolitikai területek prioritásai és célkitűzései szempontjából, mint a városi és regionális fejlesztés, a foglalkoztatás, a vállalkozások, az idegenforgalom, valamint általános társadalmi kohéziós politikák.
4.2.Hatékonyság
Összességében az EKF-fellépést hatékonyan hajtották végre uniós szinten. A kiválasztási folyamat lehetővé tette a hatékony EKF-eseménysorozat megvalósításához szükséges kapacitásokkal, erőforrásokkal és előrelátással rendelkező városok kiválasztását. Továbbá mindkét város hasznot húzott az uniós szintű nyomonkövetési intézkedésekből, valamint a monitoringtestület és az Európai Bizottság által nyújtott informális támogatásból. Ugyanakkor az EU által (a Melina Mercouri-díj formájában) biztosított nagyon szerény finanszírozásról elmondható, hogy számottevő multiplikátorhatást gyakorolt azáltal, hogy a két várost – továbbá az illetékes regionális és nemzeti hatóságokat – jelentős összegek EKF programokba (körülbelül mintegy 72,8 millió EUR Mons esetében, valamint 18,2 millió EUR Plzeň esetében) és a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekbe (143,5 millió EUR Mons esetében, valamint 48,6 millió EUR Plzeň esetében) való befektetésére ösztönözte.
Városi szinten mind Mons, mind Plzeň erőteljes megvalósítási mechanizmusokat hozott létre, valamint EKF-eseménysorozatukat hatékony módon teljesítették, mivel mindkét város nemzeti és uniós forrásokat is felhasznált a magas művészi értéket képviselő és a városok „szokásos” kulturális kínálatánál jóval nagyobb méretű kulturális programok megvalósításához.
4.3.Eredményesség
Az uniós szinten meghatározott célokkal, valamint a címet birtokló városok által felállított célokkal összevetve a 2015. évi EKF-fellépés eredményesnek bizonyult. A fellépés akkora hatást ért el, amekkorát a tagállami fellépések önmagukban nem lettek volna képesek elérni. Az EKF-eseménysorozat nélkül a címet 2015-ben viselő mindkét város szabadon fektethette volna be saját erőforrásait kulturális programok végrehajtásába és kulturális infrastruktúrája fejlesztésébe. Azonban az Európa Kulturális Fővárosaként való kijelölésük további erőforrásokat vonzott, ideértve a magánszponzorokat (több mint 2 millió EUR Mons esetében és 1,175 millió EUR, vagyis a teljes költségvetés 6,4 %-a Plzeň esetében). Az eseménysorozat nagyobb sajtóvisszhangot váltott ki: 450 nemzetközi újságírót akkreditáltak Monsban és 3 717 cikk vagy műsor foglalkozott az eseménnyel a nemzetközi sajtóban vagy nemzetközi rádió- és televízióadókban; Plzeňt összesen 325 külföldi újságíró kereste fel és jóval több helyi és belföldi újságíró tudósított a különböző EKF-tevékenységekről, így 2015-ben az EKF eseménysorozathoz közvetlenül kapcsolódóan 3 500 hír jelent meg a helyi, nemzeti és nemzetközi sajtótermékekben. Az EKF-cím a helyi büszkeségre is jótékony hatással volt a városban, valamint megnövelte a belföldi és nemzetközi turistalátogatások számát: a monsi turisztikai hivatal a turistalátogatások ötszörös növekedését jelezte 2015-ben, míg Plzeňben összesen 1,4 millió látogatót számoltak össze, ami 28 %-os növekedést jelent az előző két évhez képest.
Az EKF-cím segített a két városnak a korábbiakhoz képest „új” és „jobb” kulturális tartalmat bemutatnia, mint például a közterek szabadtéri rendezvények, fesztiválok és városi művészeti installációk révén történő újfajta hasznosítási módjait, valamint az állampolgárok kulturális eseményeken való nagyobb részvételét elérnie; Mons Plzeňnél eredményesebben szólította meg a város különleges csoportjait, különösen a fiatalokat, időseket és hátrányos helyzetűeket. Végezetül az EKF-cím mindkét városban maximalizálta a helyi kulturális szervezetek megerősítésének lehetőségét; arra ösztönözte e szervezeteket, hogy a korábbiakhoz képest jobban együttműködjenek, és elősegítette a kapacitásépítést.
Az EKF-kijelölés nélkül valószínűtlen, hogy ilyen mértékű előnyök jelentkeztek volna; ebben az értelemben az EKF-fellépés egyértelmű európai hozzáadott értéket teremtett.
4.4.Fenntarthatóság
Ezen értékelés ütemezése megnehezíti a fenntarthatóságra vonatkozó következtetések levonását.
Mindazonáltal mindkét 2015-ös EKF-eseménysorozat nyíltan figyelembe vette és megtervezte a fenntarthatósággal és örökséggel kapcsolatos szempontokat. Mindkét város törekedett annak biztosítására, hogy az EKF előnyei és hatásai egy évnél tovább tartsanak. A kutatás továbbá a tevékenységek fenntarthatóságának és a lendület fenntartásának bizonyos mértékű lehetőségeit is azonosította, különösen Mons esetében, ahol egy, az EKF-év örökségeként értelmezhető eseményre vonatkozóan konkrét tervek is vannak (Mons Biennale 2018).
Az egyéb közelmúltbeli EKF-értékelésekhez hasonlóan a monsi és plzeňi érdekelt felek is a jobb készségekben, erősebb kapcsolatokban és a kultúra számára a városban szélesebb körben biztosított nagyobb nyilvánosságban kifejezve határozták meg az év örökségét. Egy másik hosszú távú örökség mindkét városban arra vonatkozott, hogy a programok hogyan csábítottak egy másfajta közönséget a kultúra megismerésére és élvezetére.
Ugyanakkor további kutatásokra van szükség a fenntarthatóság gyakorlati mértékének meghatározásához.
5.A külső értékelés főbb ajánlásai, valamint a Bizottság következtetései és fellépései
A jelentés alapján a Bizottság megállapítja, hogy az EKF-fellépés az Unió szintjén továbbra is rendkívüli relevanciával bír, a vendéglátó városok is igen nagyra értékelik, és olyan kiterjedt kulturális programok létrehozására nyújt lehetőséget, amelyek pozitív eredményeit és hatásait ma még nem lehet teljes körűen felmérni. E tekintetben csak a maguk a vendéglátó városok által – a 3.2. pontban leírtak szerint – elvégzett longitudinális értékelések nyújthatnának pontosabb képet.
A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a 2015-ös cím két birtokosa által megvalósított programok újító jellegűek voltak és összhangban álltak az EKF-fellépés célkitűzéseivel; megfeleltek az európai dimenzióra irányuló követelménynek, számos helyi lakost és szereplőt aktivizáltak, célzott stratégiák segítségével a kultúrával új közönségeket is megszólítottak (különösen Monsban, kisebb mértékben Plzeňben) és megtervezték az EKF-év fizikai (új kulturális helyszínek) és immateriális (a monsi biennálé, valamint a mindkét város nagyobb kapacitásának és kulturális kínálatának formájában fennálló) örökségét.
Az értékelés ajánlásokat fogalmaz meg mindkét város és a Bizottság számára is.
A városokhoz intézett ajánlások a nemzeti támogatásnak és részvételnek, az emberi és kulturális struktúrák fenntartásának, az új kulturális épületek körültekintő megtervezésének, a külföldi látogatók odavonzásával kapcsolatos lehetőségek reális megítélésének, valamint a legfontosabb események lehető legkorábban történő megerősítésének és kommunikálásának szükségességére vonatkoznak. Az értékelő továbbá arra bátorítja a kis városokat, hogy viszonylag kis költségvetésük ne tartsa vissza őket az EKF-címre való pályázástól. Ezen ajánlások az új jelöltek számára a pályázat elkészítésekor, míg a kijelölt városok számára a programjaik kidolgozása és végrehajtása során hasznosak. Az értékelő által az előző jelentésben tett javaslat alapján a Bizottság ezen új ajánlásokat a pályázó városok számára szolgáló referenciaként már felvette a honlapján létrehozott és közzétett ajánlások jegyzékébe 14 . A Bizottság kifejezetten utal és támaszkodik ezen ajánlásokra az Európa Kulturális Fővárosáról szóló tájékoztató üléseken való részvétele során.
A jelentés azt ajánlja a Bizottságnak, hogy az 1622/2006/EK és a 445/2014/EU határozattal összhangban folytassa a fellépést. Ezen túlmenően azt ajánlja, hogy a Bizottság a következőket irányozza elő:
a városok értékelési iránymutatásainak, valamint a pályázati űrlapra és az elért eredményekről szóló jelentésre vonatkozó követelményeknek a felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a városok a pályázat idején és az előkészületek során fennálló helyzetre vonatkozóan alapadatokat biztosítsanak, ami a programévet követően elősegítheti a fellépés hatásainak kiértékelését.
a városok egyetértési megállapodás aláírására való felkérése, amely a kijelöléstől a programév befejezéséig tartó időszakra vonatkozik. Ennek az egyetértési megállapodásnak kell szabályoznia a város, a Bizottság és a monitoringtestület közötti kapcsolatokat, valamint kiegészítenie a fellépést szabályozó határozatok rendelkezéseit.
a Melina Mercouri-díj odaítélésének kiterjedtebb népszerűsítése, ideértve egy jelképes díjátadó ünnepséget.
az EKF hosszú távú hatásaival kapcsolatos kutatások folytatása.
A Bizottság üdvözli ezen ajánlásokat és úgy véli, hogy azok kivitelezhetőek és növelik a fellépés jelenlegi megvalósításának értékét.
A Bizottság idén felülvizsgálja értékelési útmutatóját, valamint az elért eredményekről szóló jelentésének követelményeit a városok alapadatok gyűjtésére való felkérése érdekében. Ugyanakkor a városokra bízzák, hogy eleget tesznek-e ennek és biztosítják-e használható adatok megfelelő összegyűjtését. A pályázati űrlap már tartalmaz az alaptanulmányokra vagy felmérésekre vonatkozó kérdést, amelyet a pályázó városok az EKF-cím hatásának kiértékelésére kívánnak felhasználni.
A Bizottság elkészíti a nyomonkövetési folyamatba bekerülő, Európa jövőbeni kulturális fővárosai által aláírandó egyetértési megállapodás tervezetét. Ezt elsőként a 2020-as és 2021-es Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat esetében kell alkalmazni, amelyek nyomon követése 2017-ben kezdődik. A nyomonkövetési szakasz már túlságosan előrehaladott állapotban van a 2018-as és 2019-es Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat esetében ahhoz, hogy egy hasonló egyetértési megállapodás jelentőséggel bírjon.
A Bizottság megvizsgálja a Melina Mercouri-díj Brüsszelben vagy a kitüntetett városokban megszervezett díjátadó ünnepségeken való átadásának lehetőségét. Amennyiben lehetséges, erre már a 2018-as Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat, azaz Leeuwarden (Hollandia) és Valletta (Málta) esetében sor kerül.
Végezetül, ami az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat hosszú távú hatásaival kapcsolatos kutatásokat illeti, a Bizottság felhívja a figyelmet az Európai Parlament által 2013 decemberében elkészített nagyon hasznos és átfogó, „Európa Kulturális Fővárosai: sikerstratégiák és hosszú távú hatások” című tanulmányra. A Bizottság ezért jelen pillanatban nem látja indokoltnak egy ugyanezen kutatási területet lefedő új jelentés elkészítését, de nem zárja ki az ezzel kapcsolatos lehetőségek későbbiekben való megvizsgálását.
HL L 304., 2006.11.3., 1. o.
A teljes jelentés az alábbi internetcímen érhető el: https://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/sites/creative-europe/files/ecoc-2015-evaluation_en.pdf .
A Tanács ülésén részt vevő, a kulturális ügyekért felelős miniszterek 1985. június 13-i állásfoglalása a „Kultúra Európai Városa” évente megrendezésre kerülő eseménysorozatról (85/C 153/02); http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:1985:153:0002:0003:EN:PDF .
Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 25-i 1419/1999/EK határozata a Kultúra Európai Fővárosa eseménysorozat 2005–2019. évekre szóló közösségi cselekvési programjának megállapításáról (HL L 166., 1999.7.1., 1. o.). E határozatot az 649/2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 117., 2005.5.4., 20. o.) módosította.
További információk: https://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/actions/capitals-culture_en .
HL L 132., 2014.5.3., 1. o.
A testület valamennyi előválasztási, végső kiválasztási és ellenőrzési jelentése elérhető a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/actions/capitals-culture_en.htm.
Lásd az értékelő jelentéseket az alábbi honlapon:
http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/more_info/evaluations/index_en.htm?page=1&mxi=12 .
Az értékelési munkára elkülönített költségvetés a közvetlenül az EKF-nek biztosított uniós támogatás szintjével arányos (1,5m EUR értékű Melina Mercouri-díj).
Az 1622/2006/EK határozat előírja, hogy a Bizottságnak az értékelést közvetlenül a programévet követően kell elvégeznie.
Lásd: SWD(2012) 226 végleges, 2.4.4. pont.
Az Európai Parlament és a Tanács 445/2014/EU rendelete , lásd a 6. lábjegyzetet.
E kutatás eredményei közül néhány még csak tervezet formájában létezett az EKF-fellépés európai értékelésének befejezésekor. Az európai értékelés a lehető legnagyobb mértékben használta fel e másodlagos információkat, de nem vehette igénybe a végleges eredményeket.
https://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/sites/creative-europe/files/library/ecoc-compendium-recommendations_en.pdf
