EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2016.7.5.

COM(2016) 443 final

2016/0205(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötéséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Európai Bizottság a Tanács által elfogadott tárgyalási irányelvek alapján átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásról (a továbbiakban: CETA) tárgyalt azzal a céllal, hogy korszerű és kiváltságos gazdasági kapcsolatot alakítson ki Kanadával. Kanada az Európai Unió stratégiai partnere: múltbéli kapcsolataink közös értékeinken és érdekeinken alapultak, és Kanadához fűződő jövőbeli kapcsolatainkat is pozitív, előretekintő módon szeretnénk meghatározni. Mindez új lehetőségeket teremt majd az Európai Unió és Kanada közötti kereskedelem és beruházások terén az áruk és szolgáltatások jobb piacra jutási feltételei, valamint a kereskedelemre és a gazdasági szereplőkre vonatkozó magasabb szintű szabályozás révén.

E célból az EU és Kanada ambiciózus megállapodást alakítottak ki, amely új kereskedelmi és beruházási lehetőségeket fog megnyitni a gazdasági szereplők számára az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Ezzel a megállapodással mindkét Fél annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy a gazdasági tevékenységeket közigazgatási szervek által meghatározott, világos és átlátható szabályozási keretek között folytassák, továbbá a megállapodás alapvető vezérlő elvének tekintik a Felek azon jogát, hogy a köz érdekében szabályokat alkossanak.

A csatolt tanácsi határozatjavaslat képezi a jogi eszközt az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) megkötéséhez.

A CETA-ról szóló tárgyalásokat a főtárgyalók szintjén 2014. augusztus 1-jén lezárták, a szöveget parafálták; Barroso elnök, Van Rompuy elnök és Harper miniszterelnök együttesen jelentették be a CETA-tárgyalások lezárását a 2014. szeptember 26-i EU–Kanada csúcstalálkozón, és a megállapodás szövegét még aznap nyilvánosságra hozták. A jogászok által felülvizsgált szöveget 2016. február 29-én tették közzé, amely a következő linken található meg:

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/september/tradoc_152806.pdf

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az EU és Kanada közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési kapcsolatok jelentős múltra tekintenek vissza: e kapcsolatokat az 1976. évi kereskedelmi és gazdasági együttműködési keretmegállapodás, az 1996. évi közös cselekvési terv, valamint az 1998. évi EU–Kanada kereskedelmi kezdeményezés alakította. Ezenkívül az EU és Kanada számos kétoldalú ágazati megállapodást kötött, nevezetesen az 1996. évi tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodást, az 1998. évi kölcsönös elismerésről és megfelelőségértékelésről szóló megállapodást, az 1998. évi állategészségügyi megállapodást, az 1999. évi versenyjogi megállapodást, a 2003. évi borok és szeszes italok kereskedelméről szóló megállapodást, a 2009. évi polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodást, valamint a 2009. évi átfogó légiközlekedési megállapodást.

Ezek a megállapodások hatályban maradnak, kivéve, hogy:

Az 1989. évi szeszes italokról szóló megállapodást és a 2003. évi borokról és szeszes italokról szóló megállapodást belefoglalják a CETA-ba és az annak részét fogja képezni, a 30-B. mellékletben foglalt módosításokkal.

Az 1998. évi kölcsönös elismerésről szóló megállapodás a CETA hatálybalépésének napján megszűnik.

Az EU és Kanada elismerik az 1998. december 17-én Ottawában kelt, az Európai Közösség és Kanada kormánya között létrejött, az élő állatok és állati termékek kereskedelmével kapcsolatos köz- és állat-egészségügyi védelemre vonatkozó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: állat-egészségügyi megállapodás) alapján elért eredményeket, és megerősítik azon szándékukat, hogy a CETA keretei között folytatják e munkát. A CETA a 1998. évi állategészségügyi megállapodás helyébe lép a CETA hatálybalépésének napján.

Az alább felsorolt kétoldalú megállapodások hatályukat veszik, és helyükbe a CETA lép, amely hatályon kívül helyezi őket. E megállapodások a CETA hatálybalépésének napján szűnnek meg.

Megállapodás a Horvát Köztársaság kormánya és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről, kelt Ottawában, 1997. február 3-án.

Megállapodás a Cseh Köztársaság és Kanada között a beruházások ösztönzéséről és védelméről, kelt Prágában, 2009. május 6-án.

Megállapodás a Magyar Köztársaság kormánya és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, kelt Ottawában, 1991. október 3-án.

Megállapodás a Lett Köztársaság kormánya és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről, kelt Rigában, 2009. május 5-én.

Jegyzékváltás Kanada kormánya és a Máltai Köztársaság kormánya között a külföldi beruházások biztosításával kapcsolatos megállapodásról, kelt Valettában, 1982. május 24-én.

Megállapodás a Lengyel Köztársaság kormánya és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, kelt Varsóban, 2009. április 6-án.

Megállapodás Románia kormánya és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, kelt Bukarestben, 2009. május 8-án.

Megállapodás a Szlovák Köztársaság és Kanada kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről, kelt Pozsonyban, 2010. július 20-án.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A CETA teljes mértékben összhangban áll az uniós szakpolitikákkal, ideértve azokat is, amelyek a nemzetközi kereskedelmet érintik. E tekintetben a CETA nem fogja korlátozni vagy módosítani az uniós jogszabályokat, és egyik szabályozott területen sem fogja módosítani, csökkenteni vagy eltörölni az uniós szabványokat. A Kanadából származó valamennyi importnak meg kell felelnie az uniós szabályozásnak (pl. műszaki előírások és termékszabványok, állat- és növény-egészségügyi szabályok, élelmiszerrel és biztonsággal kapcsolatos szabályok, egészséggel és biztonsággal kapcsolatos előírások, a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó szabályok, környezetvédelem, fogyasztóvédelem stb.).

Ezenkívül – az összes többi kereskedelmi megállapodáshoz hasonlóan – az EU a CETA-ban is teljes körű védelmet biztosít a közszolgáltatások tekintetében. Ha úgy kívánják, a tagállamok továbbra is fenntarthatnak közmonopóliumokat konkrét szolgáltatások tekintetében. A CETA nem fogja arra ösztönözni vagy kényszeríteni a kormányokat, hogy privatizálják vagy kevésbé szabályozottá tegyék olyan közszolgáltatásaikat, mint például a vízellátás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások vagy az oktatás. A tagállamok továbbra is eldönthetik, mely szolgáltatások maradjanak általános közszolgáltatások, és ha akarják, támogathatják ezeket. Ezenkívül a CETA-ban semmi sem gátolja a tagállamok kormányait abban, hogy a jövőben bármikor olyan autonóm határozatot hozzanak, mely szerint privatizálják ezeket az ágazatokat.

A CETA gondoskodik arról, hogy a kormányok közpolitikai célok érdekében történő szabályozási joga teljes mértékben megmarad. Ezen túlmenően a CETA vegyes bizottság valamennyi határozatát jóvá kell hagynia az egyes Feleknek, így azok az EU alkalmazandó belső előírásainak és eljárásainak hatálya alá tartoznak.

A CETA-n belüli szabályozási együttműködési fórum önkéntes együttműködési mechanizmusként funkcionál majd, melyen keresztül tapasztalatot és releváns információkat cserélhetnek a szabályozók, és amely segít a szabályozási együttműködésre alkalmas területek azonosításában. A vegyes bizottságnak nem áll majd módjában meglévő szabályozást megváltoztatni vagy új jogszabályokat kialakítani. A szabályozási együttműködési fórum csupán támogatást nyújt és javaslatokat tesz a szabályozók és a jogalkotók számára. Semmilyen esetre sem fogja korlátozni a tagállami szabályozók vagy az uniós szintű szabályozók döntéshozatali jogkörét.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A CETA azonos célkitűzéseket és lényegében azonos tartalmi elemeket foglal magában, mint a Szingapúrral kialakított szabadkereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: EUSFTA). Ezért az Unió hatáskörei azonosak e két megállapodás tekintetében. Mivel kétségek merültek fel az Unió EUSFTA megkötését illető hatáskörének terjedelme és természete tekintetében, a Bizottság 2015 júliusában kikérte a Bíróság véleményét az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése alapján (A – 2/15. sz. ügy). Az A – 2/15. sz. ügyben a Bizottság álláspontja az, hogy az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az EUSFTA egyedül történő megkötésére, illetve legalább megosztott hatáskörrel rendelkezik azon területeket illetően, melyeken az Unió hatásköre nem kizárólagos. Számos tagállam azonban eltérő véleményének adott hangot. Ennek fényében, valamint annak érdekében, hogy ne szenvedjen késedelmet a megállapodás aláírása, a Bizottság úgy határozott, hogy a megállapodást vegyes megállapodásként javasolja aláírásra. Mindamellett ez nem sérti a Bizottság A – 2/15. sz. ügyben képviselt álláspontját. Amint a Bíróság ismerteti az A – 2/15. sz. ügyben képviselt véleményét, szükséges lesz majd a megfelelő következtetések levonása.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetében)

A közös kereskedelempolitika az EUMSZ 3. cikke szerint az Unió kizárólagos hatásköre. A Bizottság véleménye szerint a megállapodás által tárgyalt, a közös kereskedelempolitikán kívül eső egyéb kérdések az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

•Arányosság

Ez a javaslat összhangban áll az Európa 2020 stratégia jövőképével, és hozzájárul az Unió kereskedelmi és fejlesztési célkitűzéseihez.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat összhangban áll az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával, amely szerint a nemzetközi megállapodásokról szóló határozatokat a Tanács fogadja el. Nincs más olyan jogi eszköz, amely útján elérhetőek lennének e javaslat célkitűzései.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Kanadával folytatott tárgyalások megkezdését megelőzően az EU és Kanada 2007-ben úgy határozott, hogy a szorosabb gazdasági partnerség költségeinek és hasznának vizsgálata ás értékelése céljából közösen elkészítenek egy tanulmányt. E közös tanulmány 1 keretében az Európai Bizottság és Kanada két konzultációt tartott az érdekelt felekkel. Az Európai Bizottság internetes alapú konzultációt folytatott a civil társadalommal 2008 februárjában és márciusában, melyre az EU és Kanada közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok számos kérdésére kitérő kérdőív formájában került sor. 2008 márciusában és áprilisában Kanada hasonló kérdőívet terjesztett hazai irányítóbizottságának tagjai között.

A válaszadók nagy aránya fogalmazta meg azt a véleményt, hogy az EU és Kanada között meglévő erőteljes kereskedelmi és beruházási kapcsolatok ellenére számos akadály fennáll még, így jelentős mértékű javítanivaló akad még a kétoldalú kapcsolaton.

Az uniós válaszadók között általános konszenzus mutatkozott azt illetően, hogy kívánatos a Kanada és az EU közötti gazdasági együttműködés fokozása.

Különösen hangsúlyosnak mutatkozott az igény a magas vámtételek eltörlésére és a hátrányos nem vámjellegű kereskedelmi akadályok lebontására, valamint erőteljes igényt tapasztaltak a szabályozási együttműködés fokozására.

Ezenkívül a CETA-tárgyalások folyamán számos konzultációs módszert alkalmaztak a fenntarthatósági hatásvizsgálat 2 keretében. Ide tartoztak többek között a civil társadalommal szervezett találkozók, az érdekelt felekkel folytatott munkaértekezlet, valamint a projekt honlapján működtetett fórum. A civil társadalommal Brüsszelben és Ottawában tartottak találkozókat, amelyeken különböző érdekcsoportok és szakszervezetek széles skálája vett részt. Az ottawai munkaértekezleten részt vettek az ipari és kereskedelmi szervezetek, a munkaügyi szervezetek, a közalkalmazottak és a magánszféra dolgozóinak szakszervezetei, környezetvédelmi szervezetek stb. Számos tudományos és intézetekben dolgozó szakértő is hasznos megjegyzéseket fűzött a fenntarthatósági hatásvizsgálathoz.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A közös EU–Kanada tanulmány szövegezése Walid Hejazi professzor (Rotman Business School, University of Toronto) közreműködésével készült, míg a tanulmány gazdasági modellezési részében Joe Francois professzor (University of Linz) vett részt.

A CETA fenntarthatósági hatásvizsgálatát a „Development Solutions” nevű külső megbízott cég végezte el.

•Hatásvizsgálat

Az EU és Kanada 2008 októberében tette közzé „Az EU és Kanada közötti szorosabb gazdasági partnerség költségeinek és hasznának értékelése” című közös tanulmányát. Akkor a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a termékek és szolgáltatások kereskedelmének liberalizálása az EU és Kanada számára egyaránt előnyös lenne. A teljes jelentés a Kereskedelmi Főigazgatóság (DG TRADE) honlapján olvasható:

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2008/october/tradoc_141032.pdf

Ezenkívül a tárgyalások folyamán elvégzett fenntarthatósági hatásvizsgálat átfogó értékelést ad a megállapodás alapján liberalizált kereskedelem potenciális hatásairól. Az elemzés értékeli a Kanadában és az Európai Unióban három fő ágazatban, tizenhat alágazatban és hét átfogó területen várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat. Az értékelés kitér a CETA várható hatására az USA, Mexikó és más országok és régiók, köztük számos fejlődő ország, valamint az EU tengerentúli országai és területei közül Saint-Pierre és Miquelon, valamint Grönland tekintetében. A megbízás, az időközi jelentés és a végső jelentés a DG TRADE honlapján érhető el:

http://ec.europa.eu/trade/policy/policy-making/analysis/sustainability-impact-assessments/assessments/#study-geo-14

Az EU és Kanada ambiciózus megállapodást alakított ki, amely új kereskedelmi és beruházási lehetőségeket fog teremteni az Atlanti-óceán mindkét oldalán, és hozzájárul a munkahelyteremtéshez Európában. A CETA el fogja törölni a vámokat, véget vet a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférés korlátozásának, megnyitja a szolgáltatások piacát, kiszámítható feltételeket kínál a beruházóknak és végül, de nem utolsó sorban segít megakadályozni az uniós innovációk és hagyományos termékek illegális másolását. A megállapodás tartalmaz továbbá minden garanciát annak biztosítására, hogy a gazdasági haszon ne az alapvető jogok, a szociális standardok, a kormányok szabályozási joga, a környezetvédelem vagy a fogyasztók egészségének és biztonságának kárára történjen.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A CETA nem tartozik a célravezető és hatásos szabályozás program alá; ugyanakkor tartalmaz néhány kkv-kra vonatkozó rendelkezést (pl. a kkv felperesek esetében a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer által folytatott vizsgálatok költségeinek potenciális csökkentéséről).

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az igazgatási és intézményi fejezet létrehozza a CETA vegyes bizottságot, amely folyamatosan nyomon követi majd a megállapodás végrehajtását, működését és hatását. A CETA vegyes bizottság az Európai Unió képviselőiből és Kanada képviselőiből áll, akik évente egyszer, vagy valamelyik Fél kérésére üléseznek, és ellenőrzi a megállapodás szerint létrehozott valamennyi szakosított bizottság és egyén szerv munkáját.

Fontos megjegyezni, hogy a CETA vegyes bizottság nem független szerv, és ajánlásait és határozatait csak az EU és Kanada közti megállapodás útján hozza meg. Semmilyen esetre sem fogja korlátozni a tagállami szabályozók vagy az uniós szintű szabályozók, illetve azok engedélyező intézményeinek döntéshozatali jogkörét.

Az EU és Kanada a CETA vegyes bizottság útján határozhat a mellékletek módosításáról. Ha a Felek jóváhagynak egy ilyen határozatot, a jóváhagyás saját alkalmazandó belső előírásaiknak és eljárásaiknak megfelelően történik. Az EU így az Európai Unióról szóló szerződés szerinti belső uniós eljárásokat követően határoz arról, hogy egyetért-e a vegyes bizottság határozatával. A CETA vegyes bizottság ezért nem járhat el az uniós intézményeknek az EU belső jogi eljárásai szerint meghozott határozata nélkül.

Annak a lehetősége, hogy a vegyes bizottságok elfogadhatnak bizonyos módosításokat, az összes nemzetközi megállapodás, így az uniós kereskedelmi megállapodások közös jellemzője.

A 30.2. cikkben foglalt külön eljárásként a CETA vegyes bizottság nem határozhat a speciális jegyzékben foglalt mellékletek módosításáról, amelyek módosításához a teljes módosítási eljárás alkalmazása szükséges. Ez a jegyzék a következőket tartalmazza: a 8. fejezet – Beruházások, a 9. fejezet – Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem, a 10. fejezet – Természetes személyek üzleti célú ideiglenes belépése és tartózkodása, valamint a 13. fejezet – Pénzügyi szolgáltatások (a 10-A. melléklet kivételével: A tagállamok kapcsolattartási pontjainak jegyzéke).

A CETA vegyes bizottság felügyelete mellett a következő szakbizottságok jönnek létre:

–az árukereskedelmi bizottság, amely az árukereskedelemmel, a vámokkal, a kereskedelem technikai akadályaival, a megfelelőségértékelés eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló jegyzőkönyvvel és az árukkal összefüggő szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik; az árukereskedelmi bizottság részeként létrejön a mezőgazdasági bizottság, a borral és szeszes italokkal foglalkozó bizottság, továbbá a gyógyszerekkel foglakozó ágazati vegyes bizottság, amelyek az árukereskedelmi bizottságnak tesznek jelentést;

–a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglakozó bizottság, amelynek hatáskörébe a határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem, a beruházások, az ideiglenes belépés, az e-kereskedelem és a szolgáltatásokkal kapcsolatos szellemitulajdon-jogok tartoznak;

–a vám-együttműködési vegyes bizottság, amelyet az Európai Közösség és Kanada közötti vámügyi együttműködésről és a vámügyekben folytatott kölcsönös segítségnyújtásról szóló 1998. évi megállapodás hozott létre, az e megállapodás szerinti, a származási szabályokat, a származási eljárásokat, a vámügyeket és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését, a határokon hozott intézkedéseket és a preferenciális tarifális elbánás ideiglenes felfüggesztését érintő kérdésekkel foglalkozik;

–az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések közös irányítóbizottsága, amely az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik;

–a kormányzati beszerzési bizottság, amelynek hatáskörébe a közbeszerzési kérdések tartoznak;

–a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság, amely a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalja;

–a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság, amely a fenntartható fejlődéssel összefüggő ügyekben rendelkezik hatáskörrel;

–a szabályozási együttműködési fórum, amely a szabályozási együttműködési ügyekkel foglalkozik; és

–a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó CETA-bizottság, amelynek hatáskörébe a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos ügyek tartoznak.

Amennyiben az ilyen szakbizottságok bármilyen döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek a CETA alapján, az ilyen határozatokat a vegyes bizottság határozathozatalával azonos módon hozzák.

•Végrehajtás az EU-ban

Bizonyos intézkedésekre van szükség a megállapodás végrehajtásának biztosítása érdekében. Ezeket a megállapodás alkalmazásához időben meg fogják tenni. Ezek közé tartozik az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikkének (1) bekezdése alapján egy bizottsági végrehajtási rendelet elfogadása, amely megnyitja a megállapodás szerinti vámkontingenseket.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A CETA egy átfogó kereskedelmi és beruházási megállapodás, amely a következőkről szóló rendelkezéseket tartalmaz: nemzeti elbánás, áruk piacra jutása, kereskedelmi jogorvoslatok, a kereskedelem technikai akadályai, állat- és növény-egészségügyi intézkedések, vám- és kereskedelemkönnyítés, támogatások, beruházás, határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem, természetes személyek üzleti célú ideiglenes belépése és tartózkodása, szakmai képesítések kölcsönös elismerése, hazai szabályozás, pénzügyi szolgáltatások, nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások, telekommunikáció, elektronikus kereskedelem, versenypolitika, állami vállalkozások, monopóliumok, valamint különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások, kormányzati beszerzések, szellemi tulajdon, szabályozási együttműködés, kereskedelem és fenntartható fejlődés, kereskedelem és munka, kereskedelem és környezet, kétoldalú párbeszéd és együttműködés, igazgatási és intézményi rendelkezések, átláthatóság és vitarendezés.

A CETA jelentősen javítja majd az európai vállalatok üzleti lehetőségeit Kanadában. A CETA-nak köszönhetően az európai vállalatokat Kanada a kereskedelmi partnereinek valaha kínált legjobb elbánásban részesíti, így az uniós vállalatok egyenlő versenyfeltételeket élveznek majd a kanadai piacon.

A piacok megnyitásával a CETA támogatja az EU növekedését és munkahelyeit, és további előnyöket biztosít majd az európai fogyasztók számára. Magában hordozza annak lehetőségét, hogy az árak alacsonyan maradjanak, a fogyasztók pedig minőségi termékek nagyobb köréből válasszanak. A CETA nem változtat az uniós szabványokon. Az élelmiszer-biztonsággal, termékbiztonsággal, fogyasztóvédelemmel, egészséggel, környezettel, szociális és munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos szabványok és előírások érintetlenek maradnak. A Kanadából származó összes behozatal meg kell, hogy feleljen az EU valamennyi termékére vonatkozó szabályának és rendeletének – kivétel nélkül.

Részletesebben a következőket kínálja a CETA:

Vámokkal kapcsolatos megtakarítások

A vámok eltörlésével vagy csökkentésével – némelyikük az EU által kötött kereskedelmi megállapodások közül a legmesszemenőbb csökkentések közé tartozik – a CETA kézzelfogható előnyöket teremt majd az európai fogyasztók és vállalatok számára. Ez fontos piaci lehetőségeket kínál majd az európai vállalkozások, köztük a kkv-k számára. Nagyon fontos, hogy a CETA hatálybalépésekor a legtöbb vámot eltörlik. A vámok csökkentése nem csökkenti vagy módosítja az uniós szabványokat. A kanadai behozatalnak továbbra is teljesítenie kell az uniós rendeletekben foglaltakat.

Lehetőségek a szolgáltatók számára, valamint átlátható és hatékony beruházás-védelmi és vitarendezési mechanizmusok

A CETA az EU által eddig kötött legmesszebbre mutató megállapodás a szolgáltatások és beruházások terén. Az európai vállalatoknak több lehetősége lesz olyan különleges tengeri szállítási szolgáltatások nyújtására, mint például a kotrás, az üres konténerek mozgatása és bizonyos teheráruk szállítása Kanadán belül. Az európai vállalkozások kanadai beruházási projektjeik engedélyeztetése, beruházásaik védelme és méltánytalan elbánás esetén jogaik érvényesítése során is új előnyöket tapasztalnak majd, mivel kiegyensúlyozott és hatékony vitarendezési mechanizmus áll majd rendelkezésükre. Valamennyi szolgáltatási ágazatban – például a környezettel kapcsolatos szolgáltatások, hírközlés és pénzügyek terén – biztosított lesz a piacra jutás szövetségi és (első ízben) tartományi szinten egyaránt. A CETA-ban – az összes kereskedelmi megállapodáshoz hasonlóan – az EU védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak. A kanadai beruházóknak és szolgáltatóknak e téren is tiszteletben kell tartaniuk az uniós szabályozást.

Beruházásvédelem és a beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése

A CETA tartalmazza az uniós beruházásokra vonatkozó új megközelítésének valamennyi innovációját és vitarendezési mechanizmusát, és ezzel teljesíti az érdekelt felek méltányosabb, átláthatóbb és jobban intézményesített beruházásokkal kapcsolatos vitarendezési rendszerre vonatkozó elvárásait. Jelentős innovációkat vezet be ezen a téren, magas szintű védelmet biztosít a beruházók számára, miközben teljes mértékben meghagyja a kormányok szabályozásra és olyan jogos közpolitikai célok követésére vonatkozó jogát, mint például az egészség, a biztonság vagy a környezet védelme. A CETA jelentős mértékben szakít a beruházásvédelem és a beruházásokkal kapcsolatos viták rendezésének hagyományos, a világszerte fennálló kétoldalú beruházási megállapodásokban foglalt megközelítésével. Feloldja azokat a következetlenségeket, amelyek a régi rendszerben lehetővé tették a visszaéléseket vagy túlzott értelmezéseket, és független beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert hoz létre, amely egy állandó igazságszolgáltatási fórumból és egy fellebbviteli igazságszolgáltatási fórumból áll, és amely átlátható és pártatlan módon folytatja majd le a vitarendezési eljárásokat.

Szakmai képesítések kölcsönös elismerése

A megállapodás keretet ad a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének megkönnyítéséhez az olyan szakmák tekintetében, mint például az építészeké, könyvelőké és mérnököké. Az uniós és kanadai érintett szakmai szervezetek számára most olyan keret áll rendelkezésre, amely szakmájuk tekintetében meghatározza a kölcsönös elismerési megállapodásokra irányuló tárgyalások feltételeit. Ezeket az EU-nak és Kanadának meg kell majd erősítenie, és megállapodásra kell jutniuk.

A vállalatok munkatársai és egyéb szakemberek EU és Kanada közötti könnyebb cseréje

A CETA-val könnyebb lesz a vállalkozások számára a munkatársak EU és Kanada közötti ideiglenes mozgatása. Ez megkönnyíti majd az európai vállalatok kanadai műveleteit. A szakmai szolgáltatók számára is könnyebbé válik, hogy ideiglenesen jogi, számviteli, építészeti vagy hasonló szolgáltatásokat nyújtsanak.

Javulnak az európai vállalatok lehetőségei az értékesítés utáni szolgáltatások nyújtására

A CETA-val az európai vállalkozások könnyebben exportálhatnak majd berendezéseket, gépeket és szoftvereket, így a vállalkozások karbantartó mérnököket és más szakembereket küldhetnek Kanadába értékesítés utáni és kapcsolódó szolgáltatások nyújtására.

Hozzáférés a kanadai közbeszerzési eljárásokhoz

Kanada kormányzati beszerzéseit nagyobb mértékben nyitotta meg az uniós vállalatok előtt, mint bármely más kereskedelmi partnere vonatkozásában. Az európai vállalatok ajánlatot tehetnek majd áruk és szolgáltatások nyújtására nem csupán szövetségi szinten, hanem a kanadai tartományok és önkormányzatok szintjén is – ez a lehetőség eddig csak kanadai vállalkozások számára volt elérhető. Kanada tartományi szintű közbeszerzési piacát a szövetségi szintű duplájára becsülik.

A kettős teszteléssel kapcsolatos költségek elkerülése

Az EU és Kanada megállapodtak abban, hogy elfogadják egymás megfelelőségértékelési bizonyítványait olyan területeken, mint az elektronikus termékek, elektronikus és rádióberendezések, játékok, gépek vagy mérő berendezések. Ez azt jelenti, hogy az uniós megfelelőségértékelő szervezetek a kanadai szabályok szerint tesztelhetik a kanadai exportra szánt uniós termékeket, és viszont. Így elkerülhető, hogy mindkét Fél elvégezze ugyanazt a tesztet, és így jelentősen csökkenthetők a vállalatok és a fogyasztók költségei egyaránt. Ez különösen nagy előnyt jelent a kisebb vállalatok számára, akik esetében már nem érné meg kétszer kifizetni ugyanazt a tesztet. Bár ez még távol áll attól, ahogy az EU saját határain belül működik, de nagyon nagy előrelépésnek számít az EU nemzetközi megállapodásait tekintve.

Az uniós innovációk és a kreatív ágazat jobb védelme

A CETA egyenlőbb versenyfeltételeket teremt Kanada és az EU között a szellemitulajdon-jogok terén. Megerősíti a szerzői jogok védelmét (a megállapodás az uniós szabályokat követi a műszaki intézkedések védelme és a digitális jogok igazgatása terén, valamint az internetes szolgáltatók felelőssége tekintetében) és érvényesítését (átmeneti intézkedéseket és tiltó intézkedéseket tesz lehetővé a jogsértő tevékenységekben érintett közvetítők tekintetében). Nagyobb védelmet biztosít majd a kanadai szellemitulajdonjog-rendszer az uniós gyógyszerek szabadalmainak. Kanada abba is beleegyezett, hogy megerősíti a hamis védjeggyel ellátott árukkal, a szerzői jogok bitorlásával előállított termékekkel és a hamis földrajzi árujelzővel ellátott árukkal szemben a határon végrehajtott intézkedéseit.

Piaci előny a hagyományos európai termékek előállítói számára

Számos közepes méretű és kisebb, mezőgazdasági termékekkel kereskedő vállalkozás számára jelent előnyt, hogy Kanada vállalta 143 magas minőségű európai termék földrajzi árujelzőjének oltalmát, mint például a Roquefort sajt, a modenai balzsamecet vagy a holland Gouda sajt, és számos másik termék oltalmát.

A fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség

A CETA-ban az EU és Kanada megerősítik a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettségüket. A két Fél egyetért abban, hogy a kereskedelem és a beruházások előbbre viszik a környezetvédelmet és a munkajogokat – és nem azok kárára válnak. Az EU és Kanada elkötelezettek a CETA mellett, amely segít majd biztosítani azt, hogy a gazdasági növekedés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem kölcsönösen támogassák egymást. A CETA integrálja az EU és Kanada dolgozók jogaival és környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi szabályokra vonatkozó kötelezettségeit, és komoly szerepet ad a fenti területeken a CETA-ban vállalt kötelezettségek végrehajtásában részt vevő uniós és kanadai civil társadalomnak. A CETA vitarendezési eljárást is kialakít, többek közt kormányzati konzultációk és szakértői panelek útján.

2016/0205 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére, valamint 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikkének (7) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)A [XX] tanácsi határozatnak megfelelően [2016. október 27-én] aláírták az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást.

(2)A [XX] tanácsi határozatnak megfelelően [XX-től kezdve] ideiglenesen alkalmazzák az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást, figyelemmel annak későbbi megkötésére.

(3)A megállapodást jóvá kell hagyni az Európai Unió nevében.

(4)A megállapodás 30.6. cikkének (1) bekezdése szerint a megállapodás nem keletkeztet olyan jogokat vagy kötelezettségeket, amelyekre uniós vagy tagállami bíróságok vagy igazságszolgáltatási fórumok előtt közvetlenül lehet hivatkozni.

(5)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (7) bekezdése alapján helyénvaló, hogy a Tanács felhatalmazza a Bizottságot a megállapodás 20-A. melléklete módosításainak jóváhagyására, mely módosításokat a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó CETA-bizottságnak a megállapodás 20.22. cikke szerint tett ajánlását követően a CETA vegyes bizottság fogadja majd el a megállapodás 26.1. cikke szerint,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Megkötésre kerül az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke kinevezi azt a személyt, aki az Európai Unió nevében jogosult megküldeni a megállapodás 30.7. cikke szerinti értesítést annak kifejezésére, hogy az Európai Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el 3 .

3. cikk

A 20.22. cikk alkalmazásában a megállapodás 20-A. mellékletének a CETA vegyes bizottság határozatai útján végrehajtott módosításait az Unió nevében a Bizottság hagyja jóvá. Ha a 20.19. cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálat keretében felszólalás érkezik, és az érdekelt feleknek nem sikerül megállapodásra jutniuk, a Bizottság az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikkének (2) bekezdésében szereplő eljárás szerint fogadja el álláspontját.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 4  

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

☑ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 5 irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻    A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑    A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak 2017-től (figyelemmel a Tanács és az Európai Parlament általi megerősítésre)

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 6  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–☑ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☑A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–☑    A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–☑    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2008/october/tradoc_141032.pdf  

(2) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/september/tradoc_148201.pdf  

(3) A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

(4) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management) tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(5) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(6) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(7) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(8) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(9) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(10) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(11) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(12) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(13) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

(14) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(15) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(16) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(17) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(18) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2016.7.5.

COM(2016) 443 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata

az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötéséről

ÁTFOGÓ GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS (CETA)

EGYRÉSZRŐL KANADA,

MÁSRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI,

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

ÉS NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA

KÖZÖTT,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

elhatározzák, hogy:

TOVÁBB erősítik szoros gazdasági kapcsolatukat, alapul véve a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó 1994. április 15-i Marrakeshi Egyezményből, valamint más két- és többoldalú együttműködési eszközből eredő jogaikat és kötelezettségeiket;

MEGTEREMTIK áruik és szolgáltatásaik tágabb és biztonságos piacát a kereskedelem és a beruházás előtt álló akadályok csökkentésével vagy felszámolásával;

LÉTREHOZZÁK a kereskedelmükre és beruházásaikra vonatkozó egyértelmű, átlátható, kiszámítható és kölcsönösen előnyös szabályokat;

VALAMINT

MEGERŐSÍTVE a demokrácia és az 1948. december 10-én, Párizsban kelt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapvető jogok iránti szilárd elkötelezettségüket, és közös álláspontot képviselve azzal kapcsolatban, hogy a tömegpusztító fegyverek elterjedése kiemelt fenyegetést jelent a nemzetközi biztonság szempontjából;

ELISMERVE a nemzetközi biztonság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elvének a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlődése szempontjából vett jelentőségét;

ELISMERVE, hogy e megállapodás rendelkezései fenntartják a Felek jogát arra, hogy területükön szabályokat alkossanak, és a Felek arra vonatkozó mozgásterét, hogy olyan legitim politikai célkitűzéseket kövessenek, mint a közegészségügy, a biztonság, a környezetvédelem, a közerkölcs és a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme;

MEGERŐSÍTVE a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-án Párizsban létrejött UNESCO egyezmény részes feleiként vállalt kötelezettségeiket, és elismerve, hogy az államoknak joguk van kulturális politikájukat fenntartani, fejleszteni és megvalósítani, kulturális ágazatukat a kulturális kifejezések sokszínűségének megerősítése céljából támogatni, továbbá kulturális identitásukat megőrizni többek között szabályozási intézkedések és pénzügyi támogatás révén;

ELISMERVE, hogy e megállapodás rendelkezései védik a beruházásokat és a beruházókat beruházásaik vonatkozásában, és szándékuk, hogy kölcsönösen előnyös üzleti tevékenységet ösztönözzenek anélkül, hogy csorbítanák a Felek azzal kapcsolatos jogát, hogy közérdekből szabályokat hozzanak saját területükön;

MEGERŐSÍTVE az iránti kötelezettségvállalásukat, hogy előmozdítják a fenntartható fejlődést és a nemzetközi kereskedelem fejlődését a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióihoz hozzájárulva;

ÖSZTÖNÖZVE a területükön működő vagy a joghatóságuk alatt álló vállalkozásokat, hogy tartsák tiszteletben a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos, nemzetközileg elismert iránymutatásokat és elveket, az OECD multinacionális vállalatokról szóló iránymutatásait is ideértve, és hogy kövessék a felelősségteljes vállalatirányítással kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

VÉGREHAJTVA e megállapodást a munkaügyi és környezetvédelmi tárgyú nemzetközi kötelezettségvállalásaik alapján, a munkajoguk és környezetvédelmi joguk alkalmazásával összhangban, olyan módon, amely javítja a munkaügyi és környezetvédelmi szintet;

ELISMERVE, hogy erős kapcsolat áll fenn az innováció és a kereskedelem között, valamint elismerve az innováció jelentőségét a jövőbeni gazdasági fejlődés szempontjából, továbbá megerősítve az iránti kötelezettségvállalásukat, hogy ösztönzik az együttműködés bővítését az innováció területén és az ahhoz kapcsolódó területeken, azaz a kutatásban és fejlesztésben, a tudományok és a technológia területén, és hogy támogatják az állami és magánszféra megfelelő jogalanyainak részvételét;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

ELSŐ FEJEZET

ÁLTALÁNOS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A. SZAKASZ

Általános fogalommeghatározások

1.1. CIKK

Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás alkalmazásában:

„általánosan alkalmazandó közigazgatási határozat”: olyan közigazgatási határozat vagy annak értelmezése, amely minden olyan személyre és tényállásra alkalmazandó, amely általában véve a hatálya alá tartozik és amely magatartási normát állapít meg, de nem foglalja magában a következőket:

(a)    közigazgatási vagy kvázi bírósági eljárás során hozott ítélet vagy határozat, amely egy konkrét ügyben a másik Fél egy konkrét személyére, árujára vagy szolgáltatására alkalmazandó; vagy

(b)    olyan határozat, amely egy konkrét cselekményre vagy gyakorlatra vonatkozik;

„mezőgazdasági megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található mezőgazdasági megállapodás;

„mezőgazdasági termék”: a mezőgazdasági megállapodás 1. mellékletében felsorolt termék;

„dömpingellenes megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás;

„CETA kapcsolattartó pont”: a 26.5. cikk (CETA kapcsolattartó pont) értelmében létrehozott kapcsolattartó pont;

„CETA vegyes bizottság”: a 26.1. cikk (CETA vegyes bizottság) értelmében létrehozott CETA vegyes bizottság;

„CPC”: az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott átmeneti központi termékosztályozás (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991.).

„kulturális iparág”: a következőkkel foglalkozó személyek:

(a)    nyomtatott vagy gépen olvasható formátumú könyvek, magazinok, folyóiratok vagy újságok kiadása, terjesztése vagy értékesítése, kivéve, ha a tevékenység kizárólag az előbbiek nyomtatására vagy betűszedésére terjed ki;

(b)    film- vagy videofelvételek gyártása, forgalmazása, értékesítése vagy nyilvános vetítése;

(c)    audio vagy video zenefelvételek gyártása, forgalmazása, értékesítése vagy nyilvános vetítése;

(d)    nyomtatott vagy gépen lejátszható formátumú zene kiadása, terjesztése vagy értékesítése; vagy

(e)    olyan vezeték nélküli kommunikáció, melyet abból a célból sugároznak, hogy az közvetlenül elérhető legyen a nyilvánosság számára, és valamennyi rádió, televízió és kábeles műsorszolgáltató vállalkozás, továbbá minden műholdas program és műsorszolgáltató hálózati szolgáltatás;

„vám”: bármely fajta olyan vám vagy díj, amelyet áruk behozatalára vagy azzal kapcsolatban vetnek ki, ideértve az ilyen behozatalra vagy azzal kapcsolatban bármely formában kivetett pótadót vagy pótdíjat, nem tartoznak azonban ide a következők:

(a)    a 2.3. cikkel (Nemzeti elbánás) összhangban kivetett belső adóval egyenértékű díj;

(b)    az 1994. évi GATT VI. vagy XIX. cikkének, a dömpingellenes megállapodás, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás, a biztosítéki egyezmény, vagy a vitarendezési egyetértés 22. cikkének rendelkezései szerint alkalmazott intézkedés; vagy

(c)    az 1994. évi GATT VIII. cikkével összhangban kivetett díj vagy más teher;

„vámérték-megállapítási megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás;

„nap”: naptári nap, beleértve a hétvégeket és munkaszüneti napokat is;

„A WTO vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás (a továbbiakban: DSU)”: a WTO-egyezmény 2. mellékletében található egyetértési megállapodás;

„vállalkozás”: az alkalmazandó jogszabályok szerint létrehozott vagy megszervezett gazdálkodó egység, nyereségorientált vagy nonprofit, magán- vagy állami tulajdonban lévő, magán vagy állami irányítás alatt álló, ideértve a társaságokat, vagyonkezelői társaságokat, partnerségeket, egyszemélyes társaságokat, közös vállalkozásokat vagy más társulásokat is;

„meglévő”: a megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő;

„GATS”: a WTO-egyezmény 1B. mellékletében található, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény;

„1994. évi GATT”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény;

„a Fél áruja”: az 1994. évi GATT szerint értelmezett hazai termékek, illetve olyan áruk, amelyekről a Felek megállapodtak, ideértve a Felek származó áruit is;

„harmonizált rendszer (HR)”: a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer, ideértve az annak értelmezésére vonatkozó általános szabályokat, az áruosztályokhoz tartozó megjegyzéseket, az árucsoportokhoz tartozó megjegyzéseket és az alszámos megjegyzéseket is;

„vámtarifaszám”: a HR-nómenklatúrában használt négyjegyű szám vagy a HR-nómenklatúrában használt szám első négy számjegye;

„intézkedés”: valamely Fél jogszabálya, rendelete, szabálya, eljárása, határozata, közigazgatási rendelkezése, előírása, gyakorlata vagy más formájú intézkedése;

„állampolgár vagy állandó lakos”: természetes személy, aki valamelyik Fél állampolgára az 1.2. cikk meghatározása szerint, vagy valamely Fél állandó lakosa;

„származó”: a származási szabályokról és származási eljárásokról szóló jegyzőkönyvben foglalt származási szabályok szerint származónak minősülő;

„Felek”: egyrészről az Európai Unió, vagy az Európai Unió és tagállamai – az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti saját hatásköreiken belül – (a továbbiakban: az Uniós Fél), másrészről Kanada;

„személy”: természetes személy vagy vállalkozás;

valamely „Fél személye”: valamely Fél állampolgára vagy rezidense, illetve vállalkozása;

„preferenciális tarifális elbánás”: e megállapodás értelmében a vámlebontási menetrendben szereplő vámtétel alkalmazása valamely származó árura;

„védintézkedésekről szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a védintézkedésekről szóló megállapodás;

„állat- és növény-egészségügyi intézkedés”: az SPS-megállapodás A. mellékletének (1) bekezdésében hivatkozott intézkedés;

„Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről (SCM-megállapodás)”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás;

„szolgáltató”: bármely személy, aki szolgáltatásokat nyújt vagy szolgáltatásokat kíván nyújtani;

„SPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás;

„állami vállalkozás”: valamely Fél tulajdonában lévő vagy irányítása alatt álló vállalkozás;

„alfejezet”: a HR-nómenklatúrában használt hatjegyű szám vagy a HR-nómenklatúrában használt szám első hat számjegye;

„tarifális besorolás”: egy áru vagy anyag besorolása a harmonizált rendszer egy árucsoportja, vámtarifaszáma vagy alszáma alá;

„vámlebontási menetrend”: a 2-A. melléklet (Vámlebontás);

„TBT-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás;

„terület”: az a terület, amelyen ez a megállapodás az 1.3. cikk értelmében alkalmazandó;

„harmadik ország”: az e megállapodás alkalmazásának földrajzi hatályán kívül eső ország vagy terület;

„TRIPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1C. mellékletében foglalt, a szellemitulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás;

„bécsi egyezmény a szerződések jogáról”: az 1969. május 23-án Bécsben kelt bécsi egyezmény a szerződések jogáról;

„WTO”: Kereskedelmi Világszervezet; valamint

„WTO-egyezmény”: az 1994. április 15-én kelt, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Egyezmény.

1.2. CIKK

Félspecifikus meghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás alkalmazásában:

„állampolgár”:

(a)    Kanada esetében olyan természetes személy, aki a kanadai jogszabályok értelmében kanadai állampolgár;

(b)    az Uniós Fél esetében olyan természetes személy, aki valamely tagállam állampolgárságával rendelkezik; továbbá

„központi kormányzat”:

(a)    Kanada esetében Kanada kormánya; és

(b)    az Uniós Fél esetében az Európai Unió vagy a tagállamok nemzeti kormányai.

1.3. CIKK

Az alkalmazás földrajzi hatálya

Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás a következő területeken alkalmazandó:

(a)    Kanada esetében:

(i)    Kanada szárazföldi területén, légterében, beltengerein és parti tengerén;

(ii)    Kanada kizárólagos gazdasági övezetében a nemzeti jogszabályok meghatározása szerint, az 1982. december 10-én Montego Bay-ben kelt, az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének (a továbbiakban: Tengerjogi Egyezmény) V. részével összhangban; valamint

(iii)    Kanada kontinentális talapzatán a nemzeti jogszabályok meghatározása szerint, a Tengerjogi Egyezmény VI. részével összhangban;

(b)    az Európai Unió esetében azokon a területeken, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az e szerződésekben meghatározott feltételekkel. Az áruk tarifális elbánására vonatkozó rendelkezések tekintetében ezt a megállapodást az Európai Unió vámterületének azokra a térségeire is alkalmazni kell, amelyekre nem terjed ki e pont első mondata.

B. SZAKASZ

Bevezető rendelkezések

1.4. CIKK

Szabadkereskedelmi térség létrehozása

A Felek az 1994. évi GATT XXIV. cikkének és a GATS V. cikkének megfelelően szabadkereskedelmi térséget hoznak létre.

1.5. CIKK

Kapcsolat a WTO-egyezménnyel és más megállapodásokkal

A Felek megerősítik a WTO-egyezmény és más olyan megállapodások által keletkeztetett, egymás vonatkozásában meglévő jogaikat és kötelezettségeket, amelyeknek a Felek részes felei.

1.6. CIKK

Hivatkozás más megállapodásokra

Amikor a megállapodás részben vagy egészben más megállapodásokra vagy jogi eszközökre hivatkozik, vagy ilyeneket hivatkozás útján magában foglal, ezek a hivatkozások magukban foglalják a következőket:

(a)    a vonatkozó mellékletek, jegyzőkönyvek, lábjegyzetek, értelmezések és magyarázó feljegyzések; és

(b)    azok a korábbiakat felváltó, új megállapodások, amelyeknek a Felek részes felei, vagy a Felekre nézve kötelező módosítások, kivéve, ha a hivatkozás meglévő jogokat erősít meg.

1.7. CIKK

Hivatkozás jogszabályokra

Amikor a megállapodás jogszabályokra hivatkozik, akár általánosságban, akár egy konkrét alapszabályra, rendeletre vagy irányelvre hivatkozva, eltérő rendelkezés hiányában a hivatkozás a jogszabály esetleges módosításaira is vonatkozik.

1.8. CIKK

A kötelezettségek hatálya

1.    Az egyes Felek teljes mértékben felelősek a megállapodás valamennyi rendelkezésének betartásáért.

2.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy megtesznek minden szükséges intézkedést a megállapodás rendelkezéseinek érvényre juttatása céljából, ideértve a rendelkezések valamennyi kormányzati szinten történő érvényesítését.

1.9. CIKK

Vízzel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

1.    A Felek elismerik, hogy a víz természetes állapotában – ideértve a tavak, folyók, víztározók, víztartó rétegek és vízgyűjtő medencék vizét – nem áru vagy termék. Ezért az ilyen vizekre csak a huszonkettedik fejezet (Kereskedelem és fenntartható fejlődés) és a huszonnegyedik fejezet (Kereskedelem és környezet) alkalmazandó.

2.    Minden Félnek jogában áll védeni és megőrizni természetes vízkészleteit. A megállapodás egyik rendelkezése sem kötelezi a Feleket arra, hogy bármilyen célból engedélyezzék ezek kereskedelmi felhasználását, ideértve a víz ömlesztett export céljából történő kivonását, extrakcióját vagy eltérítését.

3.    Amennyiben valamely Fél engedélyezi egy konkrét vízforrás kereskedelmi célú felhasználását, azt a megállapodással összhangban álló módon teszi.

1.10. CIKK

Kormányzati hatáskörrel felruházott személyek

E megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában mindegyik Fél biztosítja, hogy a valamelyik Fél által, bármilyen kormányzati szinten szabályozási, igazgatási vagy más kormányzati hatáskörrel felruházott személy az említett hatáskör gyakorlása során a szóban forgó Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeivel összhangban járjon el.

MÁSODIK FEJEZET

NEMZETI ELBÁNÁS ÉS AZ ÁRUK PIACRA JUTÁSA

2.1. CIKK

Célkitűzés

A Felek a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő átmeneti időszak során fokozatosan liberalizálják árukereskedelmüket.

2.2. CIKK

Hatály

E megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában ez a fejezet a Felek 1. fejezet (Általános fogalommeghatározások és bevezető rendelkezések) által meghatározott árukereskedelmére alkalmazandó.

2.3. CIKK

Nemzeti elbánás

1.    A Felek az 1994. évi GATT III. cikkével összhangban nemzeti elbánásban részesítik a másik Fél áruit. E célból az 1994. évi GATT III. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és az annak részét képezi.

2.    Az (1) bekezdés azt jelenti, hogy Kanada valamely, nem szövetségi szintű kormánya, vagy az Európai Unió valamely tagállamának nemzeti vagy más szintű kormánya nem részesíti az adott kormány által a hasonló, közvetlenül versenyző vagy helyettesítő áruk számára biztosítottnál kevésbé előnyös elbánásban Kanada, illetve a kérdéses tagállam áruit.

3.    Ez a cikk nem alkalmazandó a Kanadára vonatkozó 1994. április 15-én kelt az 1994. évi általános vám- és kereskedelmi egyezményhez csatolt Marrakeshi Jegyzőkönyvhöz (a továbbiakban: Marrakeshi Jegyzőkönyv) mellékelt jegyzékben (V. jegyzék) 2207 10 90 vámtartifaszámon szereplő, a 2001. évi jövedéki törvény (Excise Act, 2001, S.C. 2002, c. 22.) rendelkezései értelmében feldolgozás során használt abszolút alkoholra kivetett kanadai jövedéki adóval kapcsolatos intézkedésekre, ideértve az intézkedés fenntartását, azonnali megújítását vagy módosítását is.

2.4. CIKK

A behozatali vámok csökkentése és eltörlése

1.    Valamennyi Fél csökkenti vagy eltörli a másik Fél országából származó árukra kivetett vámokat a 2-A. mellékletben foglalt vámlebontási menetrendeknek megfelelően. E fejezet alkalmazásában a „származó” fogalma a származási szabályokról és származási eljárásokról szóló jegyzőkönyvben foglalt származási szabályok szerint valamely Féltől származót jelent.

2.    A vám alapértéke, amelyre az (1) bekezdés szerinti folyamatos csökkentéseket alkalmazni kell, valamennyi áru esetében a 2-A. mellékletben meghatározott mérték.

3.    A 2-A. mellékletben szereplő, valamely Fél vámlebontási menetrendje szerint vámkedvezményt élvező áruk tekintetében mindegyik Fél azt a vámot alkalmazza a másik Fél származó termékére, amely a kérdéses Fél vámlebontási menetrendje szerint számított vám és az általa alkalmazott legnagyobb kedvezményes (a továbbiakban: MFN) vám összevetését követően alacsonyabbnak bizonyul.

4.    Valamelyik Fél kérésére a Felek konzultációt kezdhetnek a Felek között alkalmazott importvámok eltörlésének felgyorsítása és kiterjesztése érdekében. A CETA vegyes bizottság arra vonatkozó határozata, hogy egy adott áru esetében felgyorsítsák a vámok lebontását vagy eltörlését, a Felek 2-A. mellékletben szereplő vámlebontási menetrendje szerint az adott áru esetében megállapított szakaszolási vámtétel vagy kategória helyébe lép – miután azt a Felek az alkalmazandó jogi eljárásoknak megfelelően jóváhagyták.

2.5. CIKK

A vám-visszatérítési, vámhalasztási és vámfelfüggesztési programokra vonatkozó korlátozások

1.    A (2) és (3) bekezdésre figyelemmel a Felek nem térítik vissza, nem halasztják el vagy nem függesztik fel a területükre importált nem származó áru után fizetett vagy fizetendő vámot azzal a kifejezett feltétellel, hogy az árut, vagy egy azonos, megfelelő vagy hasonló helyettesítő árut alapanyagként használnak egy olyan másik áru előállításához, amelyet ezt követően a megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánás mellett exportálnak a másik Fél területére.

2.    Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a Felek olyan vámcsökkentési, vámfelfüggesztési vagy vámelengedési rendszerére – legyen az állandó vagy átmeneti –, amely esetében a csökkentésnek, felfüggesztésnek vagy elengedésnek nem kifejezett feltétele az áru exportálása.

3.    Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a megállapodás hatálybalépését követő három évben.

2.6. CIKK

Vámok, adók, valamint más díjak és exportterhek

A Felek nem fogadhatnak el vagy nem tarthatnak fenn vámot, adót vagy más díjat és terhet a másik Fél részére történő áruexportra vagy azzal összefüggésben, illetve belső adót, díjat vagy terhet a másik Fél részére exportált árukra, amennyiben annak mértéke meghaladná az ezen árukra belföldi értékesítés esetén kivetett terhek mértékét.

2.7. CIKK

A fennálló helyzet fenntartása

1.    A megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Felek nem emelhetik a hatálybalépéskor meglévő vámokat, vagy nem fogadhatnak el új vámokat a Felek származó árui vonatkozásában.

2.    Az (1) bekezdés sérelme nélkül valamely Fél:

(a)    módosíthatja a megállapodás hatályán kívül eső vámokat azon áruk vonatkozásában, amelyek nem élveznek vámkedvezményt e megállapodás alapján;

(b)    a vám egyoldalú csökkentést követően olyan szintre emelheti a vámot, amely megfelel a 2-A. mellékletben található jegyzékében foglalt szintnek; vagy

(c)    fenntarthat vagy emelhet olyan vámokat, amelyek fenntartása vagy emelése e megállapodás vagy a WTO-egyezmény szerinti bármely más megállapodás alapján engedélyezett.

3.    Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül kizárólag Kanada alkalmazhat különleges védintézkedéseket a mezőgazdaságról szóló WTO-egyezmény 5. cikke szerint. Különleges védintézkedés csak olyan áru tekintetében alkalmazható, amelyet Kanada 2-A. mellékletben szereplő jegyzékében az „SSG” jelöléssel ellátott tételek közé soroltak. Az ilyen különleges védintézkedés alkalmazása a vámkedvezmények hatálya alá nem eső importra, valamint – amennyiben az importra vámkontingens vonatkozik – a vámkontingens feletti importra korlátozódik.

2.8. CIKK

A preferenciális tarifális elbánás ideiglenes felfüggesztése

1.    Valamely Fél a (2)–(5) bekezdéssel összhangban ideiglenesen felfüggesztheti a megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánást a másik Fél személye által exportált vagy gyártott áru vonatkozásában, amennyiben a Fél:

(a)    objektív, meggyőző és ellenőrizhető információkon alapuló vizsgálat eredménye alapján megállapítja, hogy a másik Fél személye rendszeresen megsértette a vámjogszabályokat annak érdekében, hogy e megállapodás alapján preferenciális tarifális elbánásban részesüljön; vagy

(b)    megállapítja, hogy a másik Fél rendszeresen és nem igazolható módon megtagadja a 6.13. cikk (Együttműködés) (4) bekezdése szerinti együttműködést a vámjogszabályok megsértésére vonatkozó vizsgálat során, és az együttműködést kérő Fél objektív, meggyőző és ellenőrizhető információk alapján megalapozottan feltételezi, hogy a másik Fél személye rendszeresen megsértette a vámjogszabályokat annak érdekében, hogy e megállapodás alapján preferenciális tarifális elbánásban részesüljön.

2.    Az (1) bekezdésben szereplő megállapításra jutó Fél:

(a)    értesíti a másik Fél vámhatóságát, és átadja neki a megállapítás alapjául szolgáló információkat és bizonyítékokat;

(b)    konzultációt kezd a másik Fél hatóságaival annak érdekében, hogy olyan kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak, amely kezeli a megállapítás alapját képező aggályokat; és

(c)    a megállapítás alapjául szolgáló információkat tartalmazó írásbeli értesítést küld a másik Fél személyének.

3.    Amennyiben a hatóságok 30 napon belül nem találnak kölcsönösen elfogadható megoldást, a megállapítást tevő Fél az ügyet a vámügyi együttműködési vegyes bizottság elé utalja.

4.    Ha a vámügyi együttműködési vegyes bizottság nem oldja meg az ügyet 60 napon belül, a megállapítást tevő Fél ideiglenesen felfüggesztheti a megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánást a másik Fél adott személyének adott áruja tekintetében. Az ideiglenes felfüggesztés nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek az ideiglenes felfüggesztés hatálybalépésének napján már úton vannak a Felek között.

5.    Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes felfüggesztést alkalmazó Fél az intézkedést csak olyan időtartamban alkalmazza, amely arányos az (1) bekezdés szerint tett észrevételért felelős helyzetből következően a Fél pénzügyi érdekeire gyakorolt hatással, mely időtartam legfeljebb 90 nap lehet. Amennyiben a Fél objektív, meggyőző és ellenőrizhető információk alapján megalapozottan feltételezheti, hogy az eredeti felfüggesztésre okot adó feltételek a 90 napos időszak elteltével sem változtak, a Fél legfeljebb újabb 90 napra megújíthatja a felfüggesztést. A eredeti felfüggesztés és a megújított felfüggesztés során rendszeres konzultációt kell folytatni a vámügyi együttműködési vegyes bizottságban.

2.9. CIKK

Díj és más teher

1.    Az 1994. évi GATT VIII. cikkének megfelelően egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn áruk importjával vagy exportjával kapcsolatban olyan díjat vagy terhet, amely nem arányos a nyújtott szolgáltatások költségével, vagy amely a hazai áruk közvetett védelmének, illetve az import vagy export fiskális célú megadóztatásának minősül.

2.    Az egyértelműség kedvéért az (1) bekezdés nem tiltja a Feleknek, hogy a „vámnak” az 1.1. cikk (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) (a)–(c) pontjában szereplő fogalommeghatározása szerinti vámot vagy díjat vessenek ki.

2.10. CIKK

Az áruk javítást vagy átalakítást követő újbóli belépése

1.    E cikk alkalmazásában a javítás vagy átalakítás fogalmába minden olyan, árukon végzett feldolgozási művelet beletartozik, amelynek célja működési vagy anyagi hibák orvoslása, valamint kiterjed az áruk eredeti funkcióinak helyreállítására vagy a használatukra vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés biztosítására, amelyek nélkül az árut nem lehetne a szokásos módon, rendeltetésszerűen használni. Az áruk javítása vagy átalakítása magában foglalja a helyreállítást és a karbantartást, de nem terjed ki olyan műveletre vagy folyamatra, amely:

(a)    megsemmisíti egy áru alapvető jellemzőit vagy új, illetve kereskedelmi szempontból eltérő árut hoz létre;

(b)    egy félkész árut kész áruvá alakít; vagy

(c)    alapvetően megváltoztatja egy áru működését.

2.    Az 1. lábjegyzetben szereplők kivételével a Felek nem alkalmaznak vámot azon árukra – származásukra való tekintet nélkül, – amelyek azt követően lépnek újra a területükre, hogy területükről ideiglenesen a másik Fél területére exportálták őket javítás vagy átalakítás céljából, attól függetlenül, hogy az ilyen javítást vagy átalakítást annak a Félnek a területén is elvégezhették volna, amelytől az árut javítás vagy átalakítás céljából exportálták 1   2 .

3.    A (2) bekezdés nem alkalmazandó a vámszabad módon, szabadkereskedelmi övezetekbe vagy hasonló státuszban, biztosíték mellett importált olyan árura, amelyet ezt követően exportálnak javítás céljából, és nem vámszabad módon, szabadkereskedelmi övezetekbe vagy hasonló státuszban, biztosíték mellett importálják újra.

4.    A Felek nem alkalmaznak vámot olyan árura – annak származásától függetlenül –, amelyet a másik Fél területéről ideiglenesen, javítás vagy átalakítás céljából importálnak 3 .

2.11. CIKK

Import- és exportkorlátozások

1.    Amennyiben a megállapodás másképp nem rendelkezik, a Felek nem fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése vonatkozásában, kivéve ha az az 1994. évi GATT XI. cikkével összhangban történik. E célból az 1994. évi GATT XI. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és az annak részét képezi.

2.    Ha valamelyik Fél tilalmat vagy korlátozást fogad el vagy tart fenn egy áru harmadik országból történő importja vagy harmadik országba irányuló exportja esetén, ez a Fél:

(a)    korlátozhatja vagy megtilthatja, hogy a másik Fél területéről e harmadik ország áruját importálják területére; vagy

(b)    korlátozhatja vagy megtilthatja, hogy a másik Fél területén keresztül exportáljanak egy árut ebbe a harmadik országba.

3.    Ha valamely Fél egy harmadik ország árujának importjával kapcsolatban tilalmat vagy korlátozást fogad el vagy tart fenn, a Felek – a másik Fél kérésére – megbeszéléseket kezdenek azzal a céllal, hogy elkerüljenek minden felesleges beavatkozást vagy torzulást a másik Fél árazási, marketing- vagy forgalmazási szabályai tekintetében.

4.    Ez a cikk nem alkalmazandó a következőkkel kapcsolatos intézkedésekre, ideértve az ilyen intézkedés fenntartását, azonnali megújítását vagy módosítását is:

(a)    valamennyi faj rönkjeinek exportja. Ha valamelyik Fél eltörli az exportengedély-kötelezettséget a valamely harmadik országba szánt rönkök tekintetében, ez a Fél tartósan eltörli a másik Fél területére szánt rönkök exportengedély-kötelezettségét;

(b)    a megállapodás hatálybalépésétől számított hároméves időszakban a feldolgozatlan hal exportja Új-Fundland és Labrador alkalmazandó szabályai szerint;

(c)    Kanadának a Marrakeshi Jegyzőkönyvhöz mellékelt jegyzékében (V. jegyzék) 2207 10 90 vámtartifaszámon szereplő, a jövedéki törvény (Excise Act, 2001, S.C. 2002, c. 22.) rendelkezései értelmében feldolgozás során használt abszolút alkoholra kivetett kanadai jövedéki adó; és

(d)    az olyan használt gépjárművek Kanadába történő importja, amelyek nem felelnek meg Kanada biztonsági és környezetvédelmi előírásainak.

2.12. CIKK

Az árukereskedelemmel kapcsolatos egyéb rendelkezések

A Felek törekednek annak biztosítására, hogy a másik Fél olyan áruja, amelyet az importáló Fél területére behoztak és ott azt bármilyen helyen jogszerűen eladták vagy eladásra kínálták, az importáló Fél teljes területén eladható vagy eladásra kínálható legyen.

2.13. CIKK

Árukereskedelmi bizottság

1.    A 26.2. cikk (Szakbizottságok) (1) bekezdésének a) pontja szerint létrehozott árukereskedelmi bizottság feladatai közé tartoznak a következők:

(a)    a Felek közötti árukereskedelem előmozdítása, többek között a vámok jelen megállapodás szerinti eltörlésének gyorsításáról, illetve szükség esetén egyéb kérdésekről folytatott konzultációk révén;

(b)    ajánlások megfogalmazása a CETA vegyes bizottság számára a megállapodás Harmonizált Rendszerrel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról vagy kiegészítéséről; és

(c)    az áruknak a Felek belépési kikötőin át való mozgásával kapcsolatos ügyek gyors kezelése.

2.    Az árukereskedelmi bizottság határozattervezeteket nyújthat be a CETA vegyes bizottságnak egy árura kivetett vám lebontásának felgyorsításáról vagy megszüntetéséről.

3.    A 26.2. cikk (Szakbizottságok) (1) bekezdésének a) pontja szerint létrehozott mezőgazdasági bizottság:

(a)    valamely Fél kérésére 90 napon belül találkozik;

(b)    fórumot biztosít a Felek számára az érintett mezőgazdasági árukkal kapcsolatos kérdések megvitatásához; és

(c)    a b) pont alapján megoldatlanul maradt bármilyen kérdést az árukereskedelmi bizottság elé utal.

4.    A Felek tudomásul veszik a 2008. július 14-i levélváltás útján létrehozott éves Kanada–Európai Unió mezőgazdasági párbeszéd keretében mezőgazdasági kérdésekben folytatott együttműködést és információcserét. A mezőgazdasági párbeszéd adott esetben felhasználható a (3) bekezdés céljaira.

HARMADIK FEJEZET

KERESKEDELMI JOGORVOSLATOK

A. SZAKASZ

Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések

3.1. CIKK

A dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatos általános rendelkezések

1.    A Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikke, a dömpingellenes megállapodás és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

2.    A származási szabályokról és a származási eljárásokról szóló jegyzőkönyv nem alkalmazandó a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekre.

3.2. CIKK

Átláthatóság

1.    A Felek a vonatkozó WTO-követelményekkel, továbbá méltányos és átlátható eljárást követve alkalmazzák a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket.

2.    A Felek gondoskodnak arról, hogy az ideiglenes intézkedések kiszabása, de a végleges határozathozatal előtt mindenképpen közzétegyék mindazokat a megvizsgált lényeges tényeket, amelyek a végleges intézkedések alkalmazásával kapcsolatos határozat alapját képezik. Ez nem érinti a dömpingellenes megállapodás 6.5. cikkét, sem a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12.4. cikkét.

3.    A dömpingellenes vagy kiegyenlítő vizsgálatnak alávetett valamennyi érdekelt fél 4 teljes körű lehetőséget kap érdekeinek védelmére, amennyiben ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását.

3.3. CIKK

A közérdek és az alacsonyabb vám szabályának figyelembevétele

1.    Az egyes Felek hatóságai mérlegelik a Felek jogaival összhangban átadott információt annak meghatározásához, hogy dömpingellenes vagy kiegyenlítő vám kivetéséhez fűződik-e közérdek.

2.    Az (1) bekezdésben említett információ mérlegelése során a Fél hatóságai fontolóra vehetik, hogy a kivetendő dömpingellenes vagy kiegyenlítő vám a dömpingkülönbözet vagy támogatás teljes összegének vagy egy annál alacsonyabb összegnek feleljen meg az adott Fél jogával összhangban.

B. SZAKASZ

Globális védintézkedések

3.4. CIKK

A globális védintézkedésekkel kapcsolatos általános rendelkezések

1.    A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti globális védintézkedésekkel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket.

2.    A származási szabályokról és a származási eljárásokról szóló jegyzőkönyv nem alkalmazandó a védintézkedésekre.

3.5. CIKK

Átláthatóság

1.    Az exportáló Fél megkeresésére a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálatot megindító, vagy az ideiglenes vagy végleges globális védintézkedést elfogadni kívánó Fél haladéktalanul átadja:

(a)    a védintézkedésekről szóló megállapodás 12.2. cikkében említett információt a WTO védintézkedésekkel foglalkozó bizottsága által előírt formában;

(b)    adott esetben a hazai ágazat által előterjesztett panasz nyilvános változatát; és

(c)    a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálatban figyelembe vett valamennyi releváns tény- és jogkérdéssel kapcsolatos megállapításokat és indokolással ellátott következtetéseket tartalmazó nyilvános jelentést. A nyilvános jelentés tartalmazza a kárt és az azt okozó tényezők közötti okozati összefüggés elemzését, és bemutatja a globális védintézkedések meghatározásához használt módszert.

2.    Az e cikk szerinti tájékoztatás során az importáló Fél felajánlja, hogy konzultál az exportáló Féllel az átadott információ felülvizsgálata céljából.

3.6. CIKK

Végleges intézkedések bevezetése

1.    A globális védintézkedéseket elfogadó Fél törekszik arra, hogy az ilyen intézkedéseket a kétoldalú kereskedelmet legkevésbé befolyásoló módon szabja ki.

2.    Az importáló Fél felajánlja, hogy konzultál az exportáló Féllel az (1) bekezdésben említett kérdés felülvizsgálata tárgyában. Az importáló Fél nem fogad el intézkedéseket a konzultáció felajánlásától számított 30 napon belül.

C. SZAKASZ

Általános rendelkezések

3.7. CIKK

Kizárás a vitarendezésből

Ez a fejezet nem tartozik a huszonkilencedik fejezet (Vitarendezés) hatálya alá.

NEGYEDIK FEJEZET

A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI

4.1. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.    E fejezetet kell alkalmazni a Felek közötti árukereskedelmet esetlegesen érintő technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására.

2.    E fejezet nem vonatkozik:

(a)    valamely kormányzati szerv által a kormányzati szervek termelési vagy fogyasztási szükségletei vonatkozásában készített beszerzési előírásokra; vagy

(b)    az SPS-megállapodás A. mellékletében meghatározott egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre.

3.    Az e megállapodás, köztük a TBT-megállapodás 4.2. cikk értelmében integrált rendelkezései által egy fogalomhoz társított meghatározás hiányában a szabványosítási és megfelelőségértékelési eljárások általános fogalmai általában az ENSZ rendszerében és a nemzetközi szabványügyi testületek által elfogadott jelentéssel rendelkeznek, figyelemmel ezek szövegkörnyezetére és e fejezet tárgyára és céljára.

4.    Az e fejezetben található, technikai szabályzatokra, szabványokra és megfelelőségértékelési eljárásokra történő hivatkozások kiterjednek ezek módosításaira, továbbá – a jelentéktelen módosítások és kiegészítések kivételével – a szabályaik vagy a termékkörük kiegészítésére is.

5.    Az 1.8. cikk (A kötelezettségek terjedelme) (2) bekezdése nem alkalmazandó a TBT-megállapodás e megállapodásba foglalt 3., 4., 7., 8. és 9. cikkére.

4.2. CIKK

A TBT-megállapodás e megállapodásba foglalása

1.    A TBT-megállapodás alábbi rendelkezései bekerülnek e megállapodás szövegébe, és annak részét képezik:

(a)    2. cikk (A technikai szabályzatok és szabványok elkészítése, elfogadása és alkalmazása központi kormányszervek által);

(b)    3. cikk (Technikai szabályzatok helyhatósági és nem állami szervek által történő elkészítése, elfogadása és alkalmazása);

(c)    4. cikk (Szabványok elkészítése, elfogadása és alkalmazása);

(d)    5. cikk (Központi kormányszervek által végzett megfelelőségértékelési eljárások);

(e)    6. cikk (A megfelelőség értékelésének központi kormányszervek által történő elismerése) a Felek megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló jegyzőkönyvből és a gyógyszerek bevált előállítási gyakorlataival kapcsolatos megfelelőségi és jogérvényesítési program kölcsönös elismeréséről szóló jegyzőkönyvből eredő jogainak és kötelezettségeinek korlátozása nélkül;

(f)    7. cikk (Helyhatósági szervek által végzett megfelelőségértékelési eljárások);

(g)    8. cikk (Nem állami szervek által végzett megfelelőségértékelési eljárások);

(h)    9. cikk (Nemzetközi és regionális rendszerek);

(i)    1. melléklet (Fogalmak és meghatározások e megállapodás alkalmazásában); és

(j)    3. melléklet (A szabványok elkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozó helyes gyakorlat kódexe).

2.    Az integrált rendelkezésekben használt „tagok” kifejezés ebben a megállapodásban ugyanazt jelenti, mint a TBT-megállapodásban.

3.    Ami a TBT-megállapodás 3., 4., 7., 8., és 9. cikkét illeti, a huszonkilencedik fejezetre (Vitarendezés) lehet hivatkozni, ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem ért el kielégítő eredményt e cikkek szerint, és ez kereskedelmi érdekeit jelentősen befolyásolja. Ilyen vonatkozásban ezeknek az eredményeknek egyenértékűnek kell lenniük azzal, mintha a szóban forgó szervezet is Fél lenne.

4.3. CIKK

Együttműködés

A Felek fokozzák együttműködésüket a technikai szabályzatok, szabványok, metrológia, megfelelőségértékelési eljárások, piacfelügyelet vagy piacfigyelés és a végrehajtási tevékenységek területén, hogy megkönnyítsék a Felek közötti kereskedelmet a huszonegyedik fejezetben (Szabályozási együttműködés) foglaltak szerint. Ez kiterjedhet a Felek metrológiával, szabványosítással, teszteléssel, tanúsítással és akkreditációval, piacfelügyelettel vagy piacfigyeléssel, továbbá végrehajtási tevékenységekkel foglalkozó állami vagy magánszervezetei közötti együttműködés támogatására vagy ösztönzésére; és különösen a Felek akkreditációért és megfelelőségértékelésért felelős szerveinek arra ösztönzésére, hogy olyan együttműködési megállapodásokban vegyenek részt, amelyek előmozdítják a megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek elfogadását.

4.4. CIKK

Technikai szabályzatok

1.    A Felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek annak érdekében, hogy technikai szabályzataik összeegyeztethetők legyenek egymással. Ezért ha valamelyik Fél szándékát fejezi ki egy másik Fél meglévő vagy kidolgozás alatt álló technikai szabályzatával egyenértékű vagy hasonló hatályú szabályzat kidolgozása iránt, e másik Fél az elsőként említett Fél megkeresésére, és amennyiben megvalósítható, ellátja a Felet azon vonatkozó információkkal, tanulmányokkal és adatokkal, amelyeket (elfogadott vagy kidolgozás alatt álló) technikai szabályzatának elkészítésekor alapul vett. A Felek elismerik, hogy szükség lehet arra, hogy tisztázzák a megkeresés hatályát, hogy egyetértsenek a hatállyal kapcsolatban, és azt is elismerik, hogy a bizalmas információ visszatartható.

2.    Az a Fél, amely a másik Fél technikai szabályzatával az összeegyeztethető célkitűzése és termékköre miatt egyenértékűnek tekintett technikai szabályzatot dolgozott ki, kérheti, hogy a másik Fél egyenértékűnek ismerje el a technikai szabályzatot. A Fél a megkeresést írásban terjeszti elő, és a termékkörrel kapcsolatos indokokra is kitérve részletezi azokat az okokat, amelyek miatt a technikai szabályzatot egyenértékűnek kell tekinteni. Ha a megkeresett Fél nem ért egyet azzal, hogy a technikai szabályzat egyenértékű, kérésre közli a másik Féllel döntésének indokait.

4.5. CIKK

A megfelelőség értékelése

A Felek tiszteletben tartják a megfelelőségértékelés eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló jegyzőkönyvet és a gyógyszerek bevált eljárási gyakorlataival kapcsolatos megfelelőségi és jogalkalmazási program kölcsönös elismeréséről szóló jegyzőkönyvet.

4.6. CIKK

Átláthatóság

1.    Mindegyik Fél garantálja, hogy a technikai szabályzatok és megfelelőségértékelési eljárások kidolgozásával kapcsolatos átláthatósági eljárások lehetővé tegyék a Felek érdekelt felei számára a korai szakaszban való részvételt, amikor még bevezethetők a módosítások és az észrevételek figyelembe vehetők, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági problémák jelentkeznek, vagy ezek bekövetkezése fenyeget. Ha a technikai szabályzatok vagy megfelelőségértékelési eljárások kidolgozását érintő konzultációs folyamat nyilvános, a Felek lehetővé teszik, hogy a másik Féltől érkező személyek a saját személyeik számára biztosítottnál nem kedvezőtlenebb feltételekkel vegyenek részt a konzultációban.

2.    A Felek előmozdítják a területükön működő szabványügyi testületek közötti megerősített együttműködést, egyrészről hogy megkönnyítsék többek között az egymás tevékenységeivel kapcsolatos információcserét, másrészről a szabványok harmonizációját kölcsönös érdekek és viszonosság alapján, az érintett szabványügyi testületek által elfogadandó szabályok szerint.

3.    Valamennyi Fél törekszik arra, hogy a javasolt technikai szabályzatok és megfelelőségértékelési eljárások WTO Notifikációs Központjának történő továbbítását követően legalább 60 napos időszakot biztosítson a másik Fél számára az írásbeli észrevételre, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági problémák jelentkeznek, vagy ezek bekövetkezése fenyeget. A Felek pozitívan viszonyulnak az észrevételezési időszak meghosszabbítására irányuló ésszerű megkereséshez.

4.    Ha valamelyik Félhez észrevételek érkeznek a másik Féltől a javasolt technikai szabályozást vagy megfelelőségértékelési eljárást illetően, ezekre az észrevételekre írásban válaszol, mielőtt elfogadná a technikai szabályozást vagy megfelelőségértékelési eljárást.

5.    A Felek legkésőbb az elfogadott technikai szabályzat vagy megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján közzéteszik vagy más módon nyomtatásban vagy elektronikusan nyilvánosságra hozzák a jelentősebb észrevételekre adott válaszaikat vagy válaszaik összefoglalóját.

6.    A Felek a másik Fél megkeresésére információt szolgáltatnak az általuk elfogadott vagy elfogadni kívánt technikai szabályzat vagy megfelelőségértékelési eljárás céljairól, jogalapjáról és indokáról.

7.    A Felek pozitívan viszonyulnak a másik Fél olyan ésszerű megkereséséhez, amely a javasolt technikai szabályozás benyújtását követő észrevételezési időszak lejárta előtt érkezik be, és a technikai szabályozás elfogadásának és hatálybalépésének napja közötti időszak megállapítására vagy meghosszabbítására irányul, kivéve, ha a késedelem hatástalanná tenné a kitűzött jogszerű célok elérését.

8.    Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy elfogadott technikai szabályozásai és megfelelőségértékelési eljárásai nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek a hivatalos weboldalakon.

9.    Amennyiben valamelyik Fél lefoglalja a beléptető kikötőben a másik Fél területéről származó árut, mert az áru nem felel meg valamely technikai szabályozásnak, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az importőrt az áru lefoglalásának okairól.

4.7. CIKK

E fejezet végrehajtásának irányítása

1.    A Felek együttműködnek az e fejezet által érintett témákban. A Felek egyetértenek abban, hogy a 26.2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint létrehozott árukereskedelmi bizottság feladatai közé tartoznak a következők:

(a)    irányítsa e fejezet végrehajtását;

(b)    azonnal kezelje azt a problémát, amelyet valamelyik Fél vet fel a szabványok, technikai szabályzatok vagy megfelelőségértékelési eljárások kidolgozása, elfogadása vagy alkalmazása kapcsán;

(c)    valamely Fél megkeresésére megkönnyítse a másik Fél által végzett kockázat- vagy veszélyértékelésről szóló megbeszéléseket;

(d)    ösztönözze a Felek szabványügyi testületei és megfelelőségértékelési szervei közötti együttműködést;

(e)    információcserét folytasson a szabványokról, technikai szabályzatokról és megfelelőségértékelési eljárásokról, harmadik személyek és nemzetközi szervezetek szabványait, előírásait és eljárásait is ideértve, amennyiben ez a Felek közös érdeke;

(f)    felülvizsgálja ezt a fejezetet a WTO-nak a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottságában vagy a TBT-megállapodás tekintetében bekövetkező fejlemények alapján, és szükség esetén ajánlásokat dolgozzon ki e fejezet módosítására, amelyet az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: CETA) vegyes bizottsága vizsgál meg;

(g)    megtegyen más lépéseket, amelyekről a Felek úgy vélik, segítséget nyújtanak számukra e fejezet és a TBT-megállapodás végrehajtásában és a Felek közötti kereskedelem megkönnyítésében; és

(h)    adott esetben jelentést tesz a CETA vegyes bizottságnak e fejezet végrehajtásáról.

2.    Ha a Felek az árukereskedelemmel foglalkozó vegyes bizottság segítségével nem tudnak rendezni az e fejezet hatálya alá tartozó ügyet, a CETA vegyes bizottság valamelyik Fél megkeresésére eseti technikai munkacsoportot hozhat létre a kereskedelmet megkönnyítő megoldások meghatározására. Ha valamelyik Fél nem ért egyet a másik Fél technikai munkacsoport létrehozására irányuló megkeresésével, döntésének indokait kérelem ellenében kifejti. A Felek vezetik a technikai munkacsoportot.

3.    Ha valamelyik Fél tájékoztatást kér, a másik Fél ésszerű időn belül nyomtatott vagy elektronikus formában megadja az információt e fejezet rendelkezéseivel összhangban. A megkeresett Fél törekszik arra, hogy a tájékoztatás iránti megkeresésre 60 napon belül válaszoljon.

ÖTÖDIK FEJEZET

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK

5.1. CIKK

Fogalommeghatározások

1.    E fejezet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

(a)    az SPS-megállapodás A. mellékletében szereplő fogalommeghatározások;

(b)    az Élelmezési Kódex (a továbbiakban: Kódex) Bizottságának égisze alatt elfogadott meghatározások;

(c)    a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (a továbbiakban: OIE) égisze alatt elfogadott meghatározások;

(d)    a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC) égisze alatt elfogadott meghatározások;

(e)    egy meghatározott szabályozott károsító védett zónája az az Európai Unióban található, hivatalosan meghatározott földrajzi terület, amelyben a károsító nem telepedett meg a megtelepedését tekintve kedvező feltételek és az Európai Unió más területein való jelenléte ellenére sem; és

(f)    valamelyik Fél illetékes hatósága az 5-A. mellékletben szereplő hatóság.

2.    Az (1) bekezdésen felül, az SPS-megállapodás szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, amennyiben következetlenség tapasztalható a Kódex, az OIE, az IPPC égisze alatt elfogadott meghatározások és az SPS-megállapodás szerinti meghatározások között.

5.2. CIKK

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

(a)    az emberek, állatok és növények életének vagy egészségének védelme a kereskedelem megkönnyítése mellett;

(b)    annak biztosítása, hogy a Felek egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) intézkedései ne teremtsenek indokolatlan akadályt a kereskedelem előtt; és

(c)    az SPS-megállapodás végrehajtásának előmozdítása.

5.3. CIKK

Hatály

Ez a fejezet azon SPS-intézkedésekre vonatkozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve érinthetik a Felek közötti kereskedelmet.

5.4. CIKK

Jogok és kötelezettségek

A Felek megerősítik az SPS-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

5.5. CIKK

A regionális feltételekhez való igazodás

1.    Az állatokra, állati termékekre és állati melléktermékekre tekintettel:

(a)    a Felek elismerik az övezeti besorolás koncepcióját, és elhatározták, hogy alkalmazzák az 5-B. mellékletben felsorolt betegségekre;

(b)    amennyiben a Felek regionális feltételek elismeréséről szóló elveket és iránymutatásokat fogadnak el, azokat felveszik az 5-C. mellékletbe;

(c)    az a) pont alkalmazásában az importáló Fél az azon exportáló Félre vonatkozó egészségügyi intézkedéseit, akinek a területét az 5-B. mellékletben felsorolt betegség érinti, az exportáló övezeti besorolási határozata alapján hozza meg, feltéve, hogy az importáló Fél meggyőződött arról, hogy az exportáló Fél határozata megfelel az 5-C. mellékletben a Felek által megadott elveknek és iránymutatásoknak és az a vonatkozó nemzetközi szabványokon, iránymutatásokon és ajánlásokon alapul. Az importáló Fél bármilyen további intézkedést alkalmazhat az egészségügyi védelem megfelelő szintjének eléréséhez;

(d)    ha valamelyik Fél úgy véli, hogy különleges státusszal rendelkezik az 5-B. mellékletben fel nem sorolt betegség tekintetében, kérelmeznie kell e státusz elismerését. Az importáló Fél további garanciákat kérhet az élő állatok, állati termékek és állati melléktermékek behozatala tekintetében, amelyek megfelelnek az importáló Fél által elismert, kölcsönösen elfogadott státusznak, az 5-E. mellékletben felsorolt különleges feltételeket is ideértve; és

(e)    a Felek elismerik a területi egységekre osztás koncepcióját, és megállapodnak abban, hogy együttműködnek e kérdésben.

2.    A növények és növényi termékek tekintetében:

(a)    amennyiben az importáló Fél növény-egészségügyi intézkedést vezet be vagy tart fenn, figyelembe veszi többek között a térség károsító szempontjából vett státuszát, amely lehet károsítómentes terület, károsítómentes termőterület vagy termőhely, a károsítók elterjedésének alacsony szintjét felmutató terület és védett zóna az exportáló Fél megállapítása szerint; és

(b)    amennyiben a Felek regionális feltételek elismeréséről szóló elveket és iránymutatásokat fogadnak el, azokat felveszik az 5-C. mellékletbe.

5.6. CIKK

Egyenértékűség

1.    Az importáló Fél az exportáló Fél SPS-intézkedését sajátjával egyenértékűnek fogadja el, ha az exportáló Fél objektív módon igazolja, hogy intézkedése megfelel az importáló Fél megfelelő SPS védelmi szintjének.

2.    Az 5-D. melléklet meghatározza azokat az elveket és iránymutatásokat, amelyek révén megállapítható, elismerhető és fenntartható az egyenértékűség.

3.    Az 5-E. melléklet meghatározza a következőket:

(a)    az a terület, amelynek tekintetében az importáló Fél elismeri, hogy az exportáló Fél valamely SPS-intézkedése egyenértékű a sajátjával; és

(b)    az a terület, amelynek tekintetében az importáló Fél elismeri, hogy a meghatározott különleges feltétel teljesítése az exportáló Fél SPS-intézkedéseivel együttesen biztosítja az importáló Fél SPS védelmének megfelelő szintjét.

4.    E fejezet alkalmazásában az 1.7. cikk (Hivatkozás jogszabályokra) alkalmazandó az 5-D. mellékletre és az 5-E. melléklet általános megjegyzéseire, figyelemmel erre a cikkre.

5.7. CIKK

Kereskedelmi feltételek

1.    Az importáló Fél valamennyi áru vonatkozásában nyilvánosságra hozza az általános egészségügyi és növény-egészségügyi behozatali követelményeket. Ha a Felek együttesen prioritásként azonosítanak egy árut, a Felek eltérő döntésének hiányában az importáló Fél különleges egészségügyi és növény-egészségügyi behozatali követelményeket állapít meg ezen árura. Annak meghatározása során, hogy mely árukhoz rendelhető prioritás, a Felek együttműködnek a rendelkezésre álló erőforrásaikkal való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében. Az egyedi behozatali követelményeket az exportáló Fél területének egészén alkalmazni kell.

2.    Az (1) bekezdés értelmében az importáló Fél haladéktalanul lefolytatja a prioritásként meghatározott árura vonatkozó egyedi egészségügyi és növény-egészségügyi behozatali követelmények megállapításához szükséges eljárást. Amint az egyedi behozatali követelményeket megállapítják, az importáló Fél haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket, hogy engedélyezze a kereskedelmet e behozatali követelmények alapján.

3.    Az egyedi SPS behozatali követelmények megállapítása céljából az exportáló Fél az importáló Fél megkeresésére:

(a)    megadja az importáló Fél által igényelt összes releváns információt; és

(b)    ésszerű hozzáférést biztost az importáló Fél számára a vizsgálathoz, teszteléshez, audithoz és más vonatkozó eljárások lefolytatásához.

4.    Ha az importáló Fél jegyzéket vezet egy adott áru behozatala tekintetében engedélyezett intézményekről vagy létesítményekről, előzetes vizsgálat nélkül jóváhagyja az exportáló Fél területén található létesítményt vagy intézményt, ha:

(a)    az exportáló Fél kéri ezt a jóváhagyást az adott intézmény vagy létesítmény tekintetében, és csatolja a megfelelő garanciákat; és

(b)    teljesülnek az 5-F. mellékletben ismertetett feltételek és eljárások.

5.    A (4) bekezdésen felül az importáló Fél nyilvánosságra hozza az engedélyezett intézményeket és létesítményeket tartalmazó jegyzékét.

6.    A Felek eltérő döntésének hiányában a Felek általában az áru szállítmányalapú előzetes vámkezelése nélkül elfogadják a szabályozott árut tartalmazó szállítmányt.

7.    Az importáló Fél előírhatja, hogy az exportáló Fél megfelelő illetékes hatósága objektíve, az importáló Fél számára meggyőzően igazolja, hogy a behozatali követelmények teljesülhetnek vagy teljesülnek.

8.    A Feleknek az egyedi növény-egészségügyi behozatali követelményekre vonatkozó, 5-G. mellékletben meghatározott eljárást kell követniük.

5.8. CIKK

Audit és hitelesítés

1.    Az e fejezet alkalmazásába vetett bizalom fenntartása céljából a Felek auditálhatják és/vagy hitelesíthetik a másik Fél illetékes hatósága ellenőrzési programjának egészét vagy részét. A Felek saját maguk viselik az auditálással vagy hitelesítéssel összefüggő költségeket.

2.    Ha a Felek audit vagy hitelesítés lefolytatására irányadó elvekről vagy iránymutatásokról határoznak, azokat belefoglalják az 5-H. mellékletbe. Ha valamelyik Fél auditálást vagy hitelesítést végez, azt az 5-H. mellékletben foglalt elvekkel és iránymutatásokkal összhangban hajtja végre.

5.9. CIKK

A kivitel igazolása

1.    Ha élő állatokból vagy állati termékekből álló szállítmány behozatalához hivatalos állat-egészségügyi bizonyítványra van szükség, és ha az importáló Fél az exportáló Fél SPS-intézkedéseit a sajátjaival egyenértékűnek fogadta el az ilyen állatok vagy állati termékek tekintetében, a Felek – eltérő döntésük hiányában – az 5-I. mellékletben bemutatott állat-egészségügyi bizonyítványmintát alkalmazzák ezekre a bizonyítványokra. A Felek más termékek tekintetében is alkalmazhatnak bizonyítványmintát, ha úgy kívánják.

2.    Az 5-I. melléklet megállapítja a kiviteli igazolásra – az elektronikus igazolást, a bizonyítványok visszavonását vagy cseréjét, a nyelvi rendszereket és a bizonyítványmintákat is ideértve – vonatkozó elveket és iránymutatásokat.

5.10. CIKK

Importellenőrzés és díjak

1.    Az 5-J. melléklet határozza meg az importellenőrzésre és díjakra vonatkozó elveket és iránymutatásokat, az importellenőrzések gyakoriságát is ideértve.

2.    Amennyiben az importellenőrzés során a megfelelő behozatali követelményeknek való meg nem felelést tárják fel, az importáló Fél által hozott intézkedéseknek az esetlegesen felmerülő kockázat értékelésén kell alapulnia, és az nem korlátozhatja jobban a kereskedelmet, mint ami a Fél megfelelő egészségügyi és növény-egészségügyi védelmének szintjéhez szükséges.

3.    Az importáló Fél, amikor csak lehetséges, értesíti a nem megfelelő szállítmány importőrét vagy annak képviselőjét a meg nem felelés okairól, és lehetőséget biztosít számukra a határozat felülvizsgálatára. Az importáló Fél figyelembe veszi a felülvizsgálat elősegítésére benyújtott összes lényeges információt.

4.    A Felek díjat szedhetnek be a határokon végzett ellenőrzések lefolytatása során felmerült költségekre, legfeljebb a költségek megtérülésének mértékéig.

5.11. CIKK

Értesítés és információcsere

1.    A Felek haladéktalanul értesítik egymást a következőkről:

(a)    a károsítókkal vagy betegségekkel kapcsolatos státuszban bekövetkezett jelentős változás, például az 5-B. mellékletben felsorolt betegség jelenléte és alakulása;

(b)    járványügyi jelentőségű megállapítás olyan állatbetegség tekintetében, amely nem szerepel az 5-B. mellékletben, vagy amely új betegség; és

(c)    jelentős élelmiszer-biztonsági probléma a Felek közötti kereskedelem tárgyát képező termékkel összefüggésben.

2.    A Felek törekszenek arra, hogy más vonatkozó témákban is információt cseréljenek, például a következőkről:

(a)    valamelyik Fél SPS-intézkedéseiben bekövetkezett változás;

(b)    valamelyik Fél illetékes hatóságának felépítésében vagy szervezetében bekövetkezett jelentős változás;

(c)    kérésre az egyik Fél által végzett hivatalos ellenőrzések eredményei és az elvégzett ellenőrzés eredményeit érintő jelentés;

(d)    az 5.10. cikkben előírt importellenőrzés eredményei a nem megfelelő vagy azon szállítmány tekintetében, amelynek beléptetését megtagadták; és

(e)    kérésre az egyik Fél által készített, e fejezet szempontjából releváns kockázatelemzés vagy tudományos szakvélemény.

3.    A közös irányítóbizottság eltérő döntésének hiányában, ha az (1) vagy (2) bekezdésben említett információt a WTO Notifikációs Központjához vagy a megfelelő nemzetközi szabványügyi testülethez történő bejelentéssel bocsátják rendelkezésre, e testület vonatkozó szabályaival összhangban, teljesülnek az (1) és (2) bekezdésekben említett feltételek, amennyiben vonatkoznak az ott említett információra.

5.12. CIKK

Technikai konzultációk

Bármelyik Fél jelentős élelmiszer-biztonsági, növény-egészségügyi vagy állat-egészségügyi, vagy a másik Fél által javasolt vagy végrehajtott SPS-intézkedéssel kapcsolatos aggályai esetén kérheti a másik Féllel való technikai konzultációt. A megkeresett Félnek haladéktalanul válaszolnia kell a megkeresésre. A Felek törekszenek arra, hogy megadják a szükséges információt, hogy elkerülhető legyen a kereskedelem megszakadása, és adott esetben kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

5.13. CIKK

Veszélyhelyzeti SPS-intézkedések

1.    A Felek a veszélyhelyzeti SPS-intézkedés végrehajtásáról szóló határozat meghozatalától számított 24 órán belül értesítik egymást az ilyen intézkedésről. Ha valamelyik Fél technikai konzultációt kér a veszélyhelyzeti SPS-intézkedéssel kapcsolatban, a technikai konzultációt a veszélyhelyzeti SPS-intézkedésről szóló értesítést követő 10 napon belül meg kell tartani. A Felek a technikai konzultáció során megadott összes információt figyelembe veszik.

2.    Az importáló Fél figyelembe veszi az exportáló Fél által időben átadott információt, amikor olyan szállítmánnyal kapcsolatban hoz döntést, amelyet a veszélyhelyzeti SPS-intézkedés elfogadásakor szállítanak a Felek között.

5.14. CIKK

Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések közös irányítóbizottsága

1.    A 26.2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában létrehozott egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések közös irányítóbizottsága (a továbbiakban: közös irányítóbizottság) az egyes Felek SPS-intézkedésekért felelős szabályozói és kereskedelmi képviselőiből áll.

2.    A közös irányítóbizottság többek között:

(a)    nyomon követi e fejezet végrehajtását, mérlegel minden, e fejezethez kapcsolódó kérdést, továbbá megvizsgál minden olyan ügyet, amely a fejezet végrehajtásával összefüggésében felmerülhet;

(b)    iránymutatást ad a problémák azonosításához, rangsorolásához, kezeléséhez és megoldásához;

(c)    foglalkozik a Felek importellenőrzés módosítására irányuló megkeresésével;

(d)    legalább évente egyszer felülvizsgálja e fejezet mellékleteit, különösen az e megállapodásban előírt konzultációk nyomán elért előrehaladás alapján. A felülvizsgálatot követően a közös irányítóbizottság dönthet e fejezet mellékleteinek módosításáról. A Felek a módosítás hatálybalépéséhez szükséges megfelelő eljárásaikkal összhangban jóváhagyhatják a közös irányítóbizottság határozatát. A határozat a Felek által elfogadott időpontban lép hatályba;

(e)    nyomon követi a fenti d) pontban említett határozat végrehajtását, valamint az ott említett intézkedések megvalósulását;

(f)    rendszeres fórumot biztosít a Felek szabályozási rendszerével kapcsolatos információcsere céljára, ideértve az SPS-intézkedés alapját képező tudományos és kockázatértékelést; és

(g)    dokumentálja az egyedi SPS-intézkedések egyenértékűségének elismerésével kapcsolatos munkát érintően a Felek között zajló megbeszélések állását.

3.    A közös irányítóbizottság többek között:

(a)    lehetőségeket határozhat meg kiterjedtebb kétoldalú kötelezettségvállalások tekintetében, a fokozottabb kapcsolatfelvételt is ideértve, amely a tisztviselők cseréjét is magában foglalhatja;

(b)    korai szakaszban megvitathatja a mérlegelés alatt álló SPS-intézkedés változtatásait vagy javasolt változtatásait;

(c)    megkönnyítheti a Felek közötti megértést az SPS-megállapodás végrehajtását érintően, és előmozdíthatja a Felek között a többoldalú fórumokon, köztük a WTO egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottságban és adott esetben a nemzetközi szabványügyi testületekben megvitatott SPS-problémákkal kapcsolatos együttműködést; vagy

(d)    korai szakaszban azonosíthatja és megvitathatja az SPS-jellegű kezdeményezéseket, amelyek szempontjából hasznos az együttműködés.

4.    A közös irányítóbizottság munkacsoportokat hozhat létre a Felek szakértőiből álló képviselőkből; e munkacsoportok az SPS konkrét kérdéseivel foglalkoznak.

5.    A Felek bármilyen SPS-szel kapcsolatos kérdést a közös irányítóbizottság elé utalhatnak. A közös irányítóbizottságnak a lehető leggyorsabban meg kell vizsgálnia a kérdést.

6.    Ha a közös irányítóbizottság nem tudja a kérdést rövid időn belül rendezni, a Felek bármelyikének megkeresésére jelentést tehet a CETA vegyes bizottsághoz.

7.    A Felek eltérő döntésének hiányában a közös irányítóbizottság e megállapodás hatálybalépését követően legkésőbb 180 nappal összeül, és meghatározza munkaprogramját, illetve e megállapodás hatálybalépését követően legkésőbb egy évvel az eljárási szabályzatát.

8.    Első ülését követően a közös irányítóbizottság igény szerint, szokásosan évente ülésezik. A közös irányítóbizottság dönthet úgy is, hogy videokonferencia vagy telekonferencia útján ülésezik, és a napirenden kívüli kérdéseket levélváltással is megtárgyalhatja.

9.    A közös irányítóbizottság évente jelentést tesz tevékenységéről és munkaprogramjáról a CETA vegyes bizottságnak.

10.    E megállapodás hatálybalépésekor mindegyik Fél kapcsolattartási pontot jelöl ki, és erről írásban értesíti a másik Felet; e kapcsolattartási pont feladata a közös irányítóbizottság napirendjének meghatározása és az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos kommunikáció elősegítése.

HATODIK FEJEZET

VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KERESKEDELEM KÖNNYÍTÉSE

6.1. CIKK

Célok és alapelvek

1.    A Felek elismerik a vámügyi együttműködésnek és a kereskedelem könnyítésének a jelentőségét a gyorsan fejlődő globális kereskedelmi környezetben.

2.    A Felek a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek és információt cserélnek, a bevált gyakorlatokról szóló információt is ideértve, hogy előmozdítsák az e megállapodásban foglalt, a kereskedelem megkönnyítését szolgáló intézkedések alkalmazását és az azoknak való megfelelést.

3.    A kereskedelem megkönnyítését szolgáló intézkedések nem akadályozhatják az olyan mechanizmusokat, amelyek valamelyik Fél jogszabályainak hatékony érvényesítése és azok betartása révén biztosítják a személyek védelmét.

4.    Az import-, export- és árutovábbítási követelmények és eljárások nem lehetnek az adminisztráció szempontjából megterhelőbbek vagy a kereskedelmet jobban korlátozók, mint amennyire a jogos cél elérése érdekében szükséges.

5.    A meglévő nemzetközi kereskedelmi és vámeszközök és szabványok képezik az import-, export- és árutovábbítási követelmények és eljárások alapját, kivéve, ha ezek az eszközök vagy szabványok a kívánatos jogszerű célok elérésére nézve nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek.

6.2. CIKK

Átláthatóság

1.    A Felek közzéteszik vagy másként, többek között elektronikus úton rendelkezésre bocsátják az áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó követelményekkel kapcsolatos jogszabályaikat, szabályozásaikat, bírósági határozataikat és közigazgatási politikáikat.

2.    A Felek törekszenek arra, hogy nyilvánosságra hozzák, többek között az interneten, a tervezett vámügyi szabályozásaikat és közigazgatási politikáikat, és az érdekelt felek számára lehetőséget biztosítanak az észrevételezésre ezek elfogadása előtt.

3.    Mindegyik Fél egy vagy több kapcsolattartási pontot jelöl ki vagy működtet az érdekeltek által előterjesztett vámügyi kérdések megválaszolására, és az interneten tájékoztatást tesz közzé az ilyen kérdésfeltevés eljárására vonatkozóan.

6.3. CIKK

Áru átengedése

1.    Mindegyik Fél egyszerűsített vámeljárásokat fogad el vagy tart fenn az áruk hatékony átengedésére, hogy megkönnyítsék a Felek közötti kereskedelmet, és csökkentsék az importőrök és exportőrök költségeit.

2.    Mindegyik Fél biztosítja, hogy ezek az egyszerűsített eljárások:

(a)    lehetővé tegyék az áruk jogszabályaiknak való megfelelést garantáló időnél nem hosszabb időn belüli átengedését;

(b)    lehetővé tegyék, hogy az árukat, és lehetőség szerint az ellenőrzött vagy szabályozott árukat az első beléptetési pontnál átengedjék;

(c)    törekedjenek arra, hogy rövid időn belül átengedjék azokat az árukat, amelyek tekintetében veszélyhelyzeti vámkezelésre van szükség;

(d)    tegyék lehetővé, hogy az importőr vagy ügynöke az árut a vámok, adók és díjak végleges megállapítása és megfizetése előtt elvigye a vámellenőrzés alól. Az áruk átengedése előtt a Felek kérhetik, hogy az importőr elégséges garanciát adjon biztosíték, letét vagy más megfelelő eszköz formájában; és

(e)    a Felek jogszabályaival összhangban rendelkezzenek a Felek által meghatározott csekély értékű áruk beléptetésére vonatkozó egyszerűsített dokumentálási követelményekről.

3.    Az egyszerűsített eljárásban mindegyik Fél előírhatja, hogy részletesebb információt nyújtsanak be adott esetben a beléptetést követő elszámolások és ellenőrzések során.

4.    Mindegyik Fél lehetővé teszi az áruk gyorsított átengedését, és lehetőség szerint, továbbá adott esetben:

(a)    rendelkezik az áruk fizikai beérkezését megelőzően az információ előzetes elektronikus benyújtásáról és feldolgozásáról, hogy az árukat érkezéskor át lehessen engedni, ha nem tártak fel kockázatot, vagy nincs szükség szúrópróbaszerű ellenőrzésre; és

(b)    rendelkeznek egyes áruk minimális dokumentáció melletti vámkezeléséről.

5.    Mindegyik Fél lehetőség szerint biztosítja, hogy a határellenőrzésben és egyéb import- és exportellenőrzésben érintett hatóságai és ügynökségei együttműködjenek, és munkájukat összehangolják a kereskedelem egyszerűsítése érdekében, többek között azáltal, hogy közelítik a behozatali és kiviteli adatokkal és a dokumentációval kapcsolatos követelményeiket, továbbá egy helyszínt jelölnek ki a szállítmányok egyszeri iratellenőrzésére és fizikai ellenőrzésére.

6.    Mindegyik Fél lehetőség szerint biztosítja, hogy az árukra vonatkozó behozatali és kiviteli követelményeit összehangolja a kereskedelem megkönnyítése érdekében, tekintet nélkül arra, hogy ezeket a követelményeket valamely hivatal vagy a hivatal nevében egy vámigazgatási szerv alkalmazza-e.

6.4. CIKK

Vámérték-megállapítás

1.    A vámérték-megállapítási megállapodás szabályozza a Felek közötti viszonosságon alapuló kereskedelemre vonatkozó vámérték-megállapítást.

2.    A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdésekre közös megoldást találjanak.

6.5. CIKK

Áruk osztályozása

A Felek közötti, e megállapodás szerinti árukereskedelemben az áruk osztályozása a Felek vámnómenklatúrája szerint, a harmonizált rendszerrel összhangban zajlik.

6.6. CIKK

Díjak

Mindegyik Fél közzéteszi, vagy más módon, többek között elektronikusan nyilvánosságra hozza a vámigazgatási szerve által kiszabott díjakat és illetékeket. A tájékoztatás kiterjed az alkalmazandó díjakra és illetékekre, az azokkal kapcsolatos egyedi indokokra, a felelős hatóságokra, továbbá a fizetés idejére és módjára. A Felek nem szabnak ki új vagy módosított díjakat és illetékeket, amíg nem teszik közzé vagy hozzák nyilvánosságra más módon ezt az információt.

6.7. CIKK

Kockázatkezelés

1.    A Felek a vizsgálatokat, átengedéseket és beléptetést követő ellenőrzési eljárásokat kockázatértékelési elvekre építik, ahelyett, hogy azt írnák elő, hogy a beléptetni kívánt egyes szállítmányokat átfogóan át kell vizsgálni a behozatali követelményeknek való megfelelésük szempontjából.

2.    A Felek kockázatkezelési elvek alapján fogadják el és alkalmazzák a behozatali, kiviteli és árutovábbítási követelményeket, továbbá az árukkal kapcsolatos eljárásokat; a megfelelőségi intézkedéseket pedig csak a figyelemre méltó ügyletekre összpontosítják.

3.    Az (1) és a (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a Felek minőség-ellenőrzést és megfelelőségi felülvizsgálatot folytassanak le, amelyekhez kiterjedtebb vizsgálatokra lehet szükség.

6.8. CIKK

Automatizálás

1.    A Felek az áruk átengedésére vonatkozó eljárásaik felgyorsítása érdekében élnek az információs technológiákkal, hogy egyszerűsítsék a – többek között a Felek közötti – kereskedelmet.

2.    Mindegyik Fél:

(a)    törekszik arra, hogy elektronikusan közzétegye azokat a vámügyi formanyomtatványokat, amelyekre az áruk behozatalakor vagy kivitelekor szükség van;

(b)    jogszabályainak függvényében lehetővé teszi, hogy ezeket a vámügyi formanyomtatványokat elektronikusan is be lehessen nyújtani; és

(c)    amennyiben lehetséges, vámigazgatási szervein keresztül biztosítja az elektronikus információcserét az üzleti élet szereplőivel.

3.    Mindegyik Fél törekszik arra, hogy:

(a)    teljesen összekapcsolt egyablakos rendszereket fejlesszen ki vagy tartson fenn, hogy megkönnyítse a vámügyi és a nem vámügyi jogszabályok által a határon átnyúló árumozgások tekintetében előírt információ egyszeri, elektronikus benyújtását; és

(b)    adatelemkészleteket és folyamatokat fejlesszen ki a Vámigazgatások Világszervezetének (WCO) adatmodelljeivel, továbbá a WCO kapcsolódó ajánlásaival és iránymutatásaival összhangban.

4.    A Felek törekszenek arra, hogy a köztük zajló kereskedelem egyszerűsítése érdekében együttműködjenek interoperábilis elektronikus rendszerek kifejlesztésében, a WCO-ban folytatott munka figyelembevételét is ideértve.

6.9. CIKK

Előzetes állásfoglalás

1.    Mindegyik Fél írásbeli kérelemre előzetes állásfoglalást ad ki az áruk tarifális besorolásával kapcsolatban, jogszabályaikkal összhangban.

2.    A bizalmas adatkezeléssel kapcsolatos követelményekre is figyelemmel mindegyik Fél közzéteszi, például az interneten, a tarifális besorolásról szóló előzetes állásfoglalásokkal kapcsolatos olyan információt, amely a tarifális besorolási szabályok megértése és alkalmazása szempontjából lényeges.

3.    A kereskedelem megkönnyítése érdekében a Felek kétoldalú párbeszédükben rendszeresen jelzik az (1) és (2) bekezdésben említett ügyekre vonatkozó jogszabályaik és végrehajtási intézkedéseik legutóbbi változásait.

6.10. CIKK

Felülvizsgálat és fellebbezés

1.    A Felek gondoskodnak arról, hogy az áruk behozatala tekintetében hozott közigazgatási intézkedés vagy hivatalos határozat bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási eljárásban haladéktalanul felülvizsgálható legyen.

2.    Az e közigazgatási eljárások alapján eljáró bíróságnak vagy tisztviselőnek függetlennek kell lennie a határozatot kibocsátó tisztviselőtől vagy hivataltól, és hatáskörrel kell rendelkeznie a határozat fenntartására, módosítására vagy visszavonására a Fél jogával összhangban.

3.    Mielőtt a Felek előírnák egy személy számára, hogy hivatalosabb vagy bírói úton vegyen igénybe jogorvoslatot, gondoskodnak a közigazgatási szintű fellebbezés vagy felülvizsgálat lehetőségéről, amely független az eredeti kérelem vagy határozat tárgyában eljáró tisztviselőtől vagy hivataltól.

4.    A Felek lényegében ugyanazt a felülvizsgálati vagy fellebbezési jogot biztosítják a vámigazgatási szervek által kiadott előzetes állásfoglalásokkal kapcsolatos határozatok tekintetében azon személynek, aki előzetes állásfoglalást kapott a 6.9. cikk értelmében, mint amelyet a területén az importőröknek biztosít.

6.11. CIKK

Szankciók

Mindegyik Fél biztosítja, hogy vámjoga a vámjogi jogsértésekre arányos és megkülönböztetésmentes szankciókat írjon elő, és hogy e szankciók alkalmazása ne eredményezzen indokolatlan késedelmet.

6.12. CIKK

Titoktartás

1.    A Felek jogszabályaikkal összhangban szigorúan bizalmasan kezelik az olyan információt, amelyet e fejezettel összhangban szereztek be, és amely jellegénél fogva bizalmas, vagy amelyet bizalmas információként közöltek, és védik ezen információt az olyan nyilvánosságra hozatallal szemben, amely hátrányosan érintheti az információt szolgáltató személy versenyhelyzetét.

2.    Ha az (1) bekezdésben említett információt átvevő vagy beszerző Fél a joga szerint köteles nyilvánosságra hozni ezt az információt, értesíti az információt szolgáltató Felet vagy személyt.

3.    Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az e fejezet szerint gyűjtött bizalmas információt ne használja a vámeljárások igazgatásától és alkalmazásától eltérő célokra, csak a bizalmas információt közlő Fél vagy személy engedélyével.

4.    A Felek engedélyezhetik, hogy az e fejezet szerint gyűjtött információt felhasználják olyan közigazgatási, bírósági vagy kvázi-bírósági eljárásokban, amelyeket az e fejezetet végrehajtó vámügyi jogszabályok be nem tartása miatt indítottak. A Felek az ilyen felhasználásról értesítik az információt szolgáltató Felet vagy személyt.

6.13. CIKK

Együttműködés

1.    A Felek továbbra is együttműködnek a nemzetközi fórumokon, például a WCO-ban, hogy elérjék a kölcsönösen elismert célokat, többek között a WCO-nak a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló szabványban megfogalmazottakat.

2.    A Felek rendszeresen áttekintik a kereskedelem megkönnyítése szempontjából releváns nemzetközi kezdeményezéseket, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által kidolgozott, a kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatos ajánlások gyűjteményét is ideértve, hogy meghatározzák azokat a területeket, ahol a későbbi közös fellépések elősegíthetik a Felek közötti kereskedelmet, és előmozdítják a kölcsönösen elfogadott többoldalú célkitűzéseket.

3.    A Felek a Kanada és az Európai Közösség között 1997. december 4-én Ottawában létrejött, a vámügyi együttműködésről és a vámügyekben folytatott kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodással (a továbbiakban: Kanada–EU vámügyi együttműködési megállapodás) összhangban együttműködnek egymással.

4.    A Felek kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak vámügyekben a Kanada–EU vámügyi együttműködési megállapodással összhangban, többek között a Felek vámjogszabályainak valószínűsített, az említett megállapodásban foglalt meghatározás szerinti megsértése, továbbá a megállapodás végrehajtása tárgyában.

6.14. CIKK

Vám-együttműködési vegyes bizottság

1.    A vám-együttműködési vegyes bizottság, amely felhatalmazást kap, hogy a CETA vegyes bizottságnak égisze alatt szakbizottságként eljárjon a 26.2. cikk (1) bekezdésének c) pontja (Szakbizottságok) értelmében, garantálja e fejezet, valamint a származási szabályokról és származási eljárásokról szóló jegyzőkönyv, továbbá a 20.43. cikk (A határokon alkalmazott intézkedések hatálya) és a 2.8. cikk (A preferenciális tarifális elbánás ideiglenes felfüggesztése) megfelelő érvényesülését. A vám-együttműködési vegyes bizottság e megállapodással összhangban megvizsgálja az ezek alkalmazásából eredő kérdéseket.

2.    Az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekben a vám-együttműködési vegyes bizottság az egyes Felek által megfelelőnek ítélt vámügyi, kereskedelmi és más illetékes hatóságok képviselőiből áll.

3.    Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a vám-együttműködési bizottság ülésein részt vevő képviselői rendelkezzenek a napirendi pontoknak megfelelő szakértelemmel. A vám-együttműködési vegyes bizottság a szakértelmet tekintve egyedi összetételben is ülésezhet a származási szabályok vagy származási eljárások kérdéseinek megvitatása érdekében (vagy mint vám-együttműködési vegyes bizottság – származási szabályok vagy pedig mint vám-együttműködési vegyes bizottság – származási eljárások).

4.    A vám-együttműködési vegyes bizottság határozatokat, ajánlásokat vagy véleményeket fogalmazhat meg, és határozattervezeteket terjeszthet a CETA vegyes bizottság elé, amennyiben szükségesnek ítéli a közös célkitűzések elérése és az e fejezetben, továbbá a származási szabályokról és a származási eljárásokról szóló jegyzőkönyvben, a 20.43. cikkben (A határokon alkalmazott intézkedések hatálya) és a 2.8. cikkben (A preferenciális tarifális elbánás ideiglenes felfüggesztése) megállapított mechanizmusok zökkenőmentes működése szempontjából.

HETEDIK FEJEZET

TÁMOGATÁSOK

7.1. CIKK

A támogatás fogalmának meghatározása

1.    E megállapodás alkalmazásában „támogatás” az az árukereskedelemhez kapcsolódó intézkedés, amely megfelel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: SCM-megállapodás) 1.1. cikkében foglalt feltételeknek.

2.    Támogatásra csak akkor vonatkozik ez a fejezet, ha az az SCM-megállapodás 2. cikke szerint egyedinek minősül.

7.2. CIKK

Átláthatóság

1.    A Felek kétévente értesítik egymást a következőkről a területükön odaítélt vagy fenntartott támogatások vonatkozásában:

(a)    a támogatás jogalapja;

(b)    a támogatás formája; és

(c)    a támogatás összege vagy támogatáshoz rendelt költségvetés.

2.    A WTO-nak az SMC-megállapodás 25.1. cikke értelmében megküldött bejelentések megfelelnek az (1) bekezdésben rögzített követelménynek.

3.    A Felek a másik Fél megkeresésére haladéktalanul tájékoztatják a másik Felet a szolgáltatások kereskedelmével összefüggésben a területükön biztosított kormányzati támogatások konkrét eseteiről, és megválaszolják az azokkal kapcsolatos kérdéseket.

7.3. CIKK

A mezőgazdasági és halászati ágazattól eltérő ágazatokban nyújtott támogatásokkal és kormányzati támogatásokkal kapcsolatos konzultációk

1.    Amennyiben az egyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél által nyújtott támogatás vagy a szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó kormányzati támogatás konkrét esete hátrányosan érinti vagy érintheti érdekeit, aggályait közölheti a másik Féllel, és konzultációt kezdeményezhet ebben a kérdésben. A megkeresett Fél teljes körűen és jóhiszeműen vizsgálja meg a megkeresést.

2.    A konzultáció során a Fél további információt kérhet a másik Fél által nyújtott támogatásról vagy a szolgáltatások kereskedelmével összefüggő kormányzati támogatás konkrét esetéről, a támogatás szakpolitikai célkitűzését, összegét és a potenciálisan kereskedelemtorzító hatás korlátozása érdekében hozott intézkedéseket is ideértve.

3.    A konzultációk alapján a megkeresett Fél arra törekszik, hogy felszámolja vagy a lehető legkisebbre csökkentse a támogatásnak vagy a szolgáltatások kereskedelmével összefüggő kormányzati támogatás konkrét esetének a megkereső Fél érdekeire gyakorolt káros hatásait.

4.    Ez a cikk nem alkalmazandó a mezőgazdasági árukhoz és halászati termékekhez nyújtott támogatásokra, és nem érinti a 7.4. és 7.5. cikket.

7.4. CIKK

Konzultáció a mezőgazdasági árukhoz és halászati
termékekhez nyújtott támogatásokról

1.    A Felek közös célkitűzése, hogy együttesen jussanak megállapodásra a következőkről:

(a)    az agrárkereskedelemmel kapcsolatos többoldalú fegyelmi mechanizmusok és szabályok további javítása a WTO-ban; és

(b)    a halászati támogatásokkal kapcsolatos globális, többoldalú megoldások kialakításának elősegítése.

2.    Amennyiben az egyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél által nyújtott támogatás vagy a kormányzati támogatás hátrányosan érinti vagy érintheti érdekeit a mezőgazdasági áruk vagy halászati termékek tekintetében, aggályait közölheti a másik Féllel, és konzultációt kezdeményezhet ebben a kérdésben.

3.    A megkeresett Fél teljes körűen és jóhiszeműen vizsgálja meg a megkeresést, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy a támogatás vagy a kormányzati támogatásnyújtás megkereső Fél érdekeire a mezőgazdasági vagy halászati termékek tekintetében gyakorolt káros hatásait felszámolja, vagy a lehető legkisebbre csökkentse.

7.5. CIKK

Mezőgazdasági exporttámogatás

1.    E cikk alkalmazásában:

(a)    „exporttámogatás” a mezőgazdaságról szóló megállapodás 1. cikkének e) pontja szerinti exporttámogatás; és

(b)    „vám teljes lebontása”, ahol vámkontingensek vannak, a kontingensen belüli vagy kontingensen felüli vám lebontása.

2.    A Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn exporttámogatást olyan mezőgazdasági áruk vonatkozásában, amelyet exportálnak a másik Fél területére vagy oda exportált termékbe foglalnak bele, azt követően, hogy a másik Fél teljes mértékben – haladéktalanul vagy átmeneti időszakot követően – lebontotta a vámokat az adott mezőgazdasági termék vonatkozásában a 2-A. melléklettel (Vámok lebontása) összhangban, annak tarifajegyzékét is ideértve.

7.6. CIKK

Titoktartás

Az e fejezet szerinti információszolgáltatás során a Felek nem kötelesek bizalmas információ közlésére.

7.7. CIKK

Az audiovizuális szolgáltatások és a kulturális ágazat számára nyújtott támogatások és kormányzati támogatások kizárása

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem alkalmazandó az Európai Unó tekintetében az audiovizuális szolgáltatásokhoz, Kanada tekintetében pedig a kulturális ágazatok számára nyújtott támogatásokra és kormányzati támogatásokra.

7.8. CIKK

A WTO-megállapodással fennálló kapcsolat

Az egyes Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikke, az SCM-megállapodás és a mezőgazdaságról szóló megállapodás értelmében fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

7.9. CIKK

Vitarendezés

E fejezet 7.3. és 7.4. cikkére nem vonatkoznak e megállapodás vitarendezési rendelkezései.

NYOLCADIK FEJEZET

BERUHÁZÁS

A. SZAKASZ

Fogalommeghatározások és hatály

8.1. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

„az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységek”: olyan tevékenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve végeznek;

„repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyeket akkor végeznek a repülőgépen vagy annak egy részén, amikor azt véglegesen üzemen kívül helyezik az úgynevezett forgalmi karbantartás nem tartozik ide;

„repülőtér-működtetési szolgáltatások”: repülőtéri infrastruktúra – ideértve a terminálokat, kifutópályákat, gurulóutakat és forgalmi előtereket, parkolókat és repülőtéren belüli közlekedési rendszereket – működtetése vagy igazgatása, egyedi díjfizetés vagy szerződés alapján. Az egyértelműség kedvéért a repülőtér-működtetési szolgáltatások nem foglalják magukban a repülőterek vagy a repülőtér földterületének tulajdonlását vagy az ilyenekbe eszközölt beruházásokat, vagy az igazgatóság által végzett bármelyik feladatot. A repülőtér-működtetési szolgáltatások nem foglalják magukban a léginavigációs szolgálatokat;

„zárlat”: valamely vitában részt vevő fél tulajdonának lefoglalása egy ítélet teljesülésének biztosítása vagy garantálása érdekében;

„számítógépes helyfoglalási rendszerrel kapcsolatos szolgáltatások”: számítógépes rendszerek által nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek információkat tartalmaznak a légi fuvarozók menetrendjéről, elérhetőségéről, díjairól és díjszabásáról, és amelyeken keresztül foglalások végezhetők vagy jegyek bocsáthatók ki;

„bizalmas vagy védett információk”:

(a)    bizalmas üzleti információk; vagy

(b)    nyilvánosságra hozatal ellen védett információk;

(i)    az alperes információja esetében az alperes joga szerint;

(ii)    más információ esetében azon jog vagy azon szabályok szerint, amelyeket a Fórum az ilyen adatszolgáltatás tekintetében alkalmazandónak ítél;

„érintett beruházás”: valamely Fél vonatkozásában olyan beruházás,

(a)    amelyet a Fél területén eszközöltek;

(b)    amelyet a beruházás megtételének idejében alkalmazandó joggal összhangban tettek;

(c)    amely közvetlenül vagy közvetve a másik Fél beruházójának tulajdonában vagy irányítása alatt áll; és

(d)    amely létezett a megállapodás hatálybalépésének napján, vagy amelyet az követően eszközöltek vagy vásároltak fel;

„vitában részt vevő fél”: olyan beruházó, aki az F. szakasz alapján eljárást kezdeményez, vagy az alperes. Az F. szakasz alkalmazásában és a 8.14. cikk sérelme nélkül a beruházó nem valamelyik Fél;

„vitában részt vevő felek”: a beruházó és az alperes;

„eltiltás”: egy tevékenységet megtiltó vagy korlátozó végzés;

„vállalkozás”: az 1.1. cikk (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) meghatározása szerinti vállalkozás, illetve egy vállalkozás fióktelepe vagy képviseleti irodája;

„földi kiszolgálási szolgáltatások”: a következő szolgáltatások nyújtása egyedi díjfizetés vagy szerződés alapján: földi adminisztráció vagy felügyelet, ideértve a berakodás ellenőrzését és a kommunikációt is; utaskezelés; poggyászkezelés; rakomány- és levélkezelés; forgalmielőtér-kezelés és légi járművekkel kapcsolatos szolgáltatások; üzemanyag- és kenőanyag-kezelés; légi járművek forgalmi karbantartási tevékenysége és a legénységgel kapcsolatos adminisztráció; földi szállítás; vagy fedélzeti ellátás. Nem tartoznak a földi kiszolgálási szolgáltatások körébe a biztonsági szolgáltatások vagy az olyan központosított repülőtéri infrastruktúrák működtetése vagy igazgatása, mint például a csomagkezelő rendszerek, jégmentesítő berendezések, üzemanyag-elosztó rendszerek vagy repülőtéren belüli közlekedési rendszerek;

„ICSID”: Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja;

„ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok”: az eljárásoknak a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Titkársága általi lefolytatásához szükséges kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok;

„ICSID-egyezmény”: az 1965. március 18-án Washingtonban kelt, az államok és más államok állampolgárai között keletkező beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény;

„szellemitulajdon-jogok”: szerzői és szomszédos jogok, védjegyekkel kapcsolatos jogok, földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos jogok, ipari formatervezési mintákkal kapcsolatos jogok, szabadalmi jogok, integrált áramkörök topográfiájával kapcsolatos jogok, nem nyilvános információk védelmével kapcsolatos jogok és növényfajta-oltalom; valamint – amennyiben valamely Fél joga biztosít ilyen jogokat – használatiminta-oltalmi jogok. A CETA vegyes bizottság határozat elfogadása útján további szellemitulajdon-kategóriákkal bővítheti ezt a fogalommeghatározást;

„beruházás”: minden olyan, egy beruházó tulajdonában vagy irányítása alatt álló eszköz, amely rendelkezik egy beruházás jellemzőivel, ideértve bizonyos időtartamot és olyan más jellemzőket is, mint a tőke vagy más források lekötése, az elvárt nyereség és a kockázatvállalás. Egy beruházás a következő formákat öltheti:

(a)    vállalkozás;

(b)    részvények és s vállalkozásban való részesedés egyéb formái;

(c)    vállalkozás kötvényei, hitelei és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai;

(d)    vállalkozásnak nyújtott hitel;

(e)    vállalkozásban való bármilyen más érdekeltség;

(f)    a következőkből származó kamatok:

(i)    természeti erőforrások felkutatására, megművelésére, kinyerésére vagy kiaknázására vonatkozó, valamely Fél joga szerint vagy szerződés keretében átruházott koncesszió,

(ii)    kulcsrakész, építési, termelési vagy bevételmegosztási szerződés; vagy

(iii)    más hasonló szerződés;

(g)    szellemitulajdon-jogok;

(h)    más materiális vagy immateriális ingóság, ingatlan vagy kapcsolódó jogok;

(i)    pénzkövetelés vagy szerződés szerinti teljesítési követelés.

Az egyértelműség kedvéért nem minősül pénzkövetelésnek:

(i)    olyan pénzkövetelés, amely kizárólag áruk vagy szolgáltatások valamely Fél területén lévő természetes személyek vagy vállalkozások által a másik Fél területén lévő természetes személynek vagy vállalkozásnak történő értékesítéséről szóló kereskedelemi szerződésekből ered.

(ii)    ilyen szerződések hazai finanszírozása; vagy

(iii)    bármely, az (i) vagy (ii) ponttal kapcsolatos végzés, határozat vagy választottbírósági ítélet.

A befektetett hozamokat beruházásként kezelik. Az eszközök beruházásának vagy újraberuházásának formájában tett változások nem érintik a beruházásnak minősülést;

„beruházó”: valamelyik Fél, annak természetes személye vagy vállalkozása, mely nem fióktelep vagy képviseleti iroda, és aki/amely beruházást kíván eszközölni, eszközöl vagy eszközölt a másik Fél területén;

E fogalommeghatározás alkalmazásában „valamely Fél vállalkozása”:

(a)    olyan vállalkozás, amelyet e Fél jogszabályai szerint hoztak létre vagy szerveztek meg, és jelentős üzleti tevékenységet folytat e Fél területén; vagy

(b)    olyan vállalkozás, amelyet e Fél jogszabályai szerint hoztak létre vagy szerveztek meg, és e Fél valamely természetes személyének vagy az a) pontban említett vállalkozásnak közvetlenül vagy közvetetten tulajdonában vagy irányítása alatt áll;

„helyben alapított vállalkozás”: az alperes jogszabályai szerint létrehozott vagy megszervezett olyan jogi személy, amely közvetlenül vagy közvetetten a másik Fél beruházójának tulajdonában vagy irányítása alatt áll;

„természetes személy”:

(a)    Kanada esetében olyan természetes személy, aki a kanadai jogszabályok értelmében kanadai állampolgár vagy kanadai állandó lakos; és

(b)    az Uniós Fél esetében olyan természetes személy, aki az Európai Unió valamelyik tagállamának állampolgárságával rendelkezik az adott állam jogszabályainak megfelelően, és Lettország esetében azok a Lett Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező személyek is, akik nem állampolgárai a Lett Köztársaságnak vagy bármely más államnak, de a Lett Köztársaság törvényei és más jogszabályai szerint jogosultak nem állampolgárok számára kiállított útlevelet kapni.

Az olyan természetes személy, aki Kanadának is állampolgára, és az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával is rendelkezik, kizárólag azon Fél természetes személyének minősül, amely Fél szerinti állampolgársága a domináns és tényleges.

Az olyan természetes személy, aki az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkezik vagy Kanada állampolgára, de egyúttal állandó lakóhellyel rendelkezik a másik Fél területén is, kizárólag azon Fél természetes személyének minősül, amelynek az állampolgára;

„New York-i egyezmény”: a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban kelt ENSZ-egyezmény;

„jogvitát nem folytató Fél”: Kanada, ha az alperes az Európai Unió vagy az Európai Unió egyik tagállama, illetve az Európai Unió, ha az alperes Kanada;

„alperes”: a 8.21. cikk értelmében Kanada, illetve az Európai Unió esetében az Európai Unió tagállama vagy az Európai Unió;

„hozamok”: valamennyi, egy beruházás vagy újraberuházás által eredményezett összeg – ideértve a nyereségeket, jogdíjakat és kamatokat – vagy más díjak és természetbeni kifizetések;

„légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje”: az érintett légi fuvarozó számára fennálló lehetőségek arra, hogy szabadon értékesítse és forgalomba hozza légiközlekedési szolgáltatásait, ideértve a marketing minden vonatkozását, például a piackutatást, reklámozást és a forgalmazást is, de nem terjed ki a légiközlekedési szolgáltatások árazására vagy az alkalmazandó feltételekre;

„harmadik fél általi finanszírozás”: bármilyen olyan természetes vagy jogi személy által nyújtott finanszírozás, aki vagy amely nem részese a jogvitának, de megállapodik valamelyik vitában részt vevő féllel arról, hogy részben vagy teljesen finanszírozza az eljárást adomány vagy vissza nem fizetendő támogatás formájában, vagy a jogvita kimenetelétől függő ellenszolgáltatás ellenében.

„Fórum”: a megállapodás 8.27. cikke vagy 8.43. cikk szerint létrehozott igazságszolgáltatási fórum;

„az UNCITRAL választottbírósági szabályai”: az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának választottbírósági szabályai; és

„az UNCITRAL átláthatósági szabályai”: az UNCITRAL-nak a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályai;

8.2. CIKK

Hatály

1.    E fejezet a valamelyik Fél által a területén 5 a következőkkel kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésre alkalmazandó:

(a)    a másik Fél beruházója;

(b)    érintett beruházás; és

(c)    a 8.5. cikk tekintetében a területén eszközölt bármely beruházás.

2.    Az érintett beruházás 6 megtétele vagy felvásárlása tekintetében a B. és a C. szakasz nem alkalmazandó a következőkkel kapcsolatos intézkedésekre:

(a)    légi szolgáltatások, vagy a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások és légi közlekedés útján nyújtott más szolgáltatások 7 , a következők kivételével:

(i)    légijármű-javítási és -karbantartási szolgáltatások;

(ii)    légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;

(iii)    számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások;

(iv)    földi kiszolgálás;

(v)    repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások; vagy

(b)    az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenység.

3.    Az Uniós Fél esetében a B. és a C. szakasz nem alkalmazandó az audiovizuális szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedésekre. Kanada esetében a B. és a C. szakasz nem alkalmazandó a kulturális iparágakkal kapcsolatos intézkedésekre.

4.    E fejezet vonatkozásában a beruházók csak a 8.18. cikk szerint és az F. szakaszban szereplő eljárásokkal összhangban nyújthatnak be követeléseket. A B. szakaszban szereplő kötelezettségekkel kapcsolatos követelések nem tartoznak az F. szakasz hatálya alá. A C. szakasz szerinti, érintett beruházás megvalósításával vagy felvásárlásával kapcsolatos követelések nem tartoznak az F. szakasz hatálya alá. A D. szakasz kizárólag az érintett beruházásokra és az ilyen beruházással rendelkező beruházókra alkalmazandó.

5.    Ez a fejezet nem befolyásolja a Feleknek a 2009. december 17-én Brüsszelben és 2009. december 18-án Ottawában kelt, Kanada, valamint az Európai Közösség és tagállamai között létrejött légiközlekedési megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.

8.3. CIKK

Más fejezetekhez fűződő viszony

1.    Ez a fejezet nem alkalmazandó a Felek által elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre, amennyiben ezek az intézkedések a tizenharmadik fejezet (Pénzügyi szolgáltatások) hatálya alá tartozó beruházókra vagy azok beruházásaira alkalmazandók.

2.    Valamely Fél azon előírása, miszerint a másik Fél szolgáltatójának kötvényt vagy más formájú pénzügyi biztosítékot kell kibocsátania a Fél területén való szolgáltatásnyújtás feltételeként, önmagában még nem teszi alkalmazandóvá ezt a fejezetet a Fél által a kérdéses határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedések vonatkozásában. Ez a fejezet a Fél által a kibocsátott kötvény vagy pénzügyi biztosíték vonatkozásában elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre alkalmazandó, amennyiben az ilyen kötvény vagy pénzügyi biztosíték az érintett beruházás.

B. SZAKASZ

Beruházások megvalósítása

8.4. CIKK

Piacra jutás

1.    Egyik Fél sem fogadhat el vagy tarthat fenn a másik Fél beruházójának letelepedése útján megvalósított piacra jutással kapcsolatban, teljes területe vonatkozásában vagy egy nemzeti, tartományi, területi, regionális vagy helyi kormányzat területének vonatkozásában olyan intézkedést, amely:

(a)    a következőket korlátozza:

(i)    azon vállalkozások száma, amelyek egy konkrét gazdasági tevékenységet végezhetnek, attól függetlenül, hogy a korlátozás számbeli kvóta, monopólium, kizárólagos beszállítók vagy gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában valósul meg;

(ii)    az ügyletek vagy a tőke összértéke számbeli kvóta vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

(iii)    a műveletek teljes száma vagy a kimenet kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyisége kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; 8

(iv)    a külföldi tőke részvétele a külföldi tőkerészesedés legmagasabb százalékos arányának, illetve az egyéni vagy összesített külföldi beruházások összértékének megadásával; vagy

(v)    az egy adott ágazatban vagy egy vállalkozásban foglalkoztatható olyan természetes személyek összlétszáma számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján, akik a gazdasági tevékenység ellátásához szükségesek, és ahhoz közvetlenül kapcsolódnak; vagy

(b)    korlátozza vagy megköveteli azokat a bizonyos típusú jogi személyeket vagy közös vállalkozásokat, amelyeken keresztül egy vállalkozás gazdasági tevékenységet végezhet.

2.    Az egyértelműség kedvéért a következők állnak összhangban az (1) bekezdéssel:

(a)    a földterület fejlesztését vagy használatát érintő övezeti és tervezési intézkedések, vagy más hasonló intézkedés;

(b)    olyan intézkedés, amely az infrastruktúra, illetve az infrastruktúrán keresztül nyújtott áruk vagy szolgáltatások tulajdonjogának szétválasztását írja elő a tisztességes verseny biztosítása érdekében, például az energia, a közlekedés és a telekommunikáció területén;

(c)    a tisztességes verseny biztosítása érdekében a tulajdonjogok koncentrációját korlátozó intézkedés;

(d)    a természeti erőforrások és a környezet megőrzésének és védelmének biztosítására irányuló intézkedés, ideértve az odaítélt koncessziós szerződések elérhetőségének, számának és hatályának korlátozását, valamint moratórium vagy tilalom bevezetését;

(e)    a kiadott engedélyek számát műszaki vagy fizikai szűkösség miatt korlátozó intézkedés, például telekommunikációs spektrumok és frekvenciák esetében; vagy

(f)    azt előíró intézkedés, hogy egy vállalkozás részvényeseinek, tulajdonosainak, partnereinek vagy igazgatóinak bizonyos hányada rendelkezzen bizonyos végzettséggel vagy egy meghatározott szakmát gyakoroljon, például a jogászok vagy könyvelők esetében.

8.5. CIKK

Teljesítési követelmények

1.    Valamely Fél nem írja elő vagy nem érvényesíti az alábbi követelményeket, vagy nem érvényesít kötelezettségvállalást vagy vállalást a területén történő beruházások létesítésével, felvásárlásával, bővítésével, folytatásával, működtetésével és igazgatásával kapcsolatban a következők céljával:

(a)    egy áru vagy szolgáltatás bizonyos szintjének vagy arányának exportálása;

(b)    hazai tartalmak bizonyos szintjének vagy arányának elérése;

(c)    a területén előállított áru vagy nyújtott szolgáltatás beszerzése, használata vagy előnyben részesítése, vagy a területén lévő természetes személyektől vagy vállalkozásoktól történő áru- vagy szolgáltatásbeszerzés;

(d)    az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez kötése, vagy a beruházáshoz kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése;

(e)    a beruházás által előállított vagy nyújtott áruk vagy szolgáltatások értékesítésének korlátozása oly módon, hogy ezek értékesítését az exportjuk vagy devizanyereségük mennyiségéhez vagy értékéhez kötik;

(f)    technológia, termelési folyamat vagy más tulajdonosi tudás átadása a területén lévő természetes személynek vagy vállalkozásnak; vagy

(g)    a beruházás által előállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak kizárólag a Fél területéről való beszállítása egy konkrét regionális piacra vagy a világpiacra.

2.    Valamely Fél nem köti a területén lévő bármely beruházás létesítéséhez, felvásárlásához, bővítéséhez, igazgatásához, folytatásához vagy működtetéséhez kapcsolódó kedvezményre való jogosultságának vagy folytatódó jogosultságának feltételét a következő követelmények bármelyikének való megfeleléshez:

(a)    hazai tartalmak bizonyos szintjének vagy arányának elérése;

(b)    a területén előállított áru beszerzése, használata vagy előnyben részesítése, vagy a területén lévő termelőtől történő árubeszerzés;

(c)    az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez kötése, vagy a beruházáshoz kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése; vagy

(d)    a beruházás által előállított vagy nyújtott áruk vagy szolgáltatások értékesítésének korlátozása oly módon, hogy ezek értékesítését exportjuk vagy devizanyereségük mennyiségéhez vagy értékéhez kötik.

3.    A (2) bekezdés nem akadályozza a Feleket abban, hogy a területükön lévő beruházással kapcsolatban kapott vagy továbbra is kapott előnyt a területükön folytatott helyi termelésre, szolgáltatásnyújtásra, alkalmazottak képzésére vagy alkalmazására, bizonyos létesítmények építésére vagy bővítésére, vagy kutatás-fejlesztés folytatására vonatkozó előírásoknak való megfeleléshez kössék.

4.    Az (1) bekezdés f) pontja nem alkalmazandó, ha egy bíróság, közigazgatási törvényszék vagy versenyhatóság írja elő a követelményt vagy érvényesíti a kötelezettségvállalást vagy vállalást a versenyszabályok megsértésének orvoslása céljával.

5.    

(a)    Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjának, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók az áruk és szolgáltatások exportösztönzési és külföldi segélyprogramokban való részvételével kapcsolatos minősítési követelményekre.

(b)    E cikk rendelkezései nem alkalmazandók olyan beszerzésekre, melyek során a Felek kormányzati célra vásárolnak árut vagy szolgáltatást, és nem pedig kereskedelmi viszonteladás céljára vagy abból a célból, hogy kereskedelmi értékesítésre szánt áru vagy szolgáltatás nyújtása során használják fel, függetlenül attól, hogy ez a beszerzés a 19.2. cikk (Hatály és terjedelem) értelmében vett „az érintett beszerzés” vagy sem.

6.    Az egyértelműség kedvéért a (2) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az importáló Fél által egy áru azon tartalmával kapcsolatban támasztott követelményekre, amelyek teljesülése a preferenciális tarifa vagy preferenciális kvóta alkalmazásához szükséges.

7.    Ez a cikk nem sérti a Feleknek a Kereskedelmi Világszervezetben vállalt kötelezettségeit.

C. SZAKASZ

Megkülönböztetésmentes elbánás

8.6. CIKK

Nemzeti elbánás

1.    Az egyes Felek a másik Fél beruházóit és a megállapodás által érintett beruházást olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok beruházásai számára hasonló helyzetben területükön beruházásaik létesítése, felvásárlása, bővítése, fenntartása, működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy elidegenítése vonatkozásában biztosítanának.

2.    A valamely Fél által az (1) bekezdés értelmében biztosított elbánás azt jelenti, hogy Kanada valamely, a szövetségi szintűtől eltérő kormánya, vagy az Európai Unió valamely tagállamának országos vagy más szintű kormánya nem részesíti az adott kormány által hasonló helyzetben az érintett Fél területén saját beruházói és az ilyen beruházók beruházásai számára biztosított legelőnyösebb elbánásnál kevésbé előnyös elbánásban.

8.7. CIKK

Legnagyobb kedvezményes elbánás

1.    Az egyes Felek a másik Fél beruházóit és a megállapodás által érintett beruházást olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet harmadik országok beruházói és azok beruházásai számára hasonló helyzetben területükön beruházásaik létesítése, felvásárlása, bővítése, fenntartása, működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy elidegenítése vonatkozásában biztosítanának.

2.    Az egyértelműség kedvéért a valamely Fél által az (1) bekezdés értelmében biztosított elbánás a Kanada valamely, a szövetségi szintűtől eltérő kormánya, vagy az Európai Unió valamely tagállamának országos vagy más szintű kormánya által hasonló helyzetben az érintett Fél területén lévő, harmadik országok beruházói és az ilyen beruházók beruházásai számára biztosított elbánást jelenti.

3.    Az (1) bekezdés nem alkalmazandó egy Fél által elismerés céljából biztosított elbánásra, ideértve a harmadik országokkal a következők elismerése céljából kötött megállapodás vagy kialakított rendszer igénybevételét is: a tesztelési és elemzési szolgáltatások és szolgáltatók akkreditációja, a javítási és fenntartási szolgáltatások és szolgáltatók akkreditációja, valamint az ilyen akkreditált szolgáltatások és szolgáltatók képesítésének vagy az általuk végzett munka eredményének tanúsítása.

4.    Az egyértelműség kedvéért az (1) és (2) bekezdésben szereplő „elbánás” nem foglalja magában a beruházó és állam közötti beruházásokkal kapcsolatos viták megoldására irányuló, más nemzetközi beruházási szerződésekben vagy kereskedelmi megállapodásokban szereplő eljárásokat. A más nemzetközi beruházási szerződésekben vagy kereskedelmi megállapodásokban szereplő lényegi kötelezettségek önmagukban nem minősülnek „elbánásnak”, és így nem jelentik e cikk megsértését a Fél által e kötelezettségekből fakadóan elfogadott vagy fenntartott intézkedések hiányában.

8.8. CIKK

Felső vezetés és igazgatóság

A Felek nem írhatják elő, hogy a Fél olyan vállalkozása, amely érintett beruházásnak minősül, felső vezetésébe vagy igazgatóságába bizonyos állampolgárságú természetes személyeket nevezzen ki.

D. SZAKASZ

Beruházásvédelem

8.9. CIKK

Beruházás és szabályozási intézkedések

1.    E fejezet alkalmazásában a Felek megerősítik azon jogukat, hogy területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan jogos szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészségügy, a biztonság, a környezet vagy a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem vagy a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme.

2.    Az egyértelműség kedvéért pusztán az a tény, hogy egy Fél szabályozási intézkedéseket hoz – ideértve azt is, hogy úgy módosítja saját jogszabályait, hogy az negatívan befolyásol egy beruházást vagy kihat egy beruházó várakozásaira, többek közt várható nyereségeire, önmagában még nem minősül az e szakasz szerinti kötelezettségek megsértésének.

3.    Az egyértelműség kedvéért, valamely Fél határozata, miszerint nem nyújt, nem hosszabbít meg vagy nem tart fenn egy támogatást:

(a)    és a jog szerint vagy egy szerződés alapján nem kerül sor semmilyen külön kötelezettségvállalásra, amely egy támogatás odaítélésére, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozik; vagy

(b)    amennyiben arra a támogatás biztosításához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban kerül sor,

nem minősül e szakasz rendelkezései megsértésének.

4.    Az egyértelműség kedvéért e szakasz egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet támogatások 9 nyújtásának megszakításában vagy támogatások visszafizettetésében, ha az ilyen intézkedésre a Felek között fennálló nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében van szükség vagy ha azt egy hatáskörrel rendelkező bíróság, közigazgatási törvényszék vagy más illetékes hatóság 10 rendelte el, vagy úgy, hogy az érintett Fél kártalanítani köteles ezért a beruházót.

8.10. CIKK

A beruházók és az érintett beruházások kezelése

1.    Az egyes Felek saját területükön a másik Fél megállapodás hatálya alá tartozó beruházásai, valamint megállapodás hatálya alá tartozó beruházásaik tekintetében a beruházók számára tisztességes és méltányos elbánást, valamint teljes körű védelmet és biztonságot biztosítanak a (2)–(7) bekezdésnek megfelelően.

2.    A Felek megszegik a tisztességes és méltányos elbánás (1) bekezdés szerinti biztosítására vonatkozó kötelezettségüket, amennyiben egy intézkedés vagy intézkedéssorozat a következőknek minősül:

(a)    az igazságszolgáltatás megtagadása büntető-, polgári vagy közigazgatási eljárás során;

(b)    a jogszerű eljárás súlyos megsértése – ideértve az átláthatóság súlyos megsértését is – a bírósági vagy közigazgatási eljárás során;

(c)    nyilvánvaló önkényesség;

(d)    nyilvánvalóan jogellenes alapon történő célzott hátrányos megkülönböztetés, például nemi, faji vagy vallási hovatartozás alapján;

(e)    a beruházókkal szembeni visszaélés, beleértve a kényszerítést, az erőszakot és a zaklatást; vagy

(f)    a Felek által e cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadott, a tisztességes és méltányos elbánásra vonatkozó kötelezettség bármely további elemének megszegése.

3.    A Felek rendszeresen vagy valamelyik Fél kérésére felülvizsgálják a tisztességes és méltányos elbánásra vonatkozó kötelezettség tartalmát. A 26.2. cikk (Szakbizottságok) (1) bekezdésének b) pontja szerint létrehozott, szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó bizottság ajánlásokat fogalmazhat meg e tekintetben, és határozat céljából benyújthatja azokat a CETA vegyes bizottságnak.

4.    A fenti tisztességes és méltányos elbánási kötelezettség alkalmazása során a Fórum figyelembe veheti, hogy tett-e valamelyik Fél olyan konkrét ajánlatot egy beruházónak egy megállapodás hatálya alá tartozó beruházás beindítása érdekében, amely jogos várakozásokat szült, és amelyekre támaszkodva a beruházó meghozta az érintett beruházás megvalósítására vagy fenntartására vonatkozó határozatát, de amelyet a Fél ezt követően meghiúsított.

5.    Az egyértelműség érdekében, a „teljes körű védelem és biztonság” csak a Félnek a beruházók és az érintett beruházások fizikai biztonságával kapcsolatos kötelezettségére vonatkozik.

6.    Az egyértelműség érdekében e megállapodás vagy egy ettől különböző nemzetközi megállapodás valamely más rendelkezésének megsértése nem jelenti e cikk megsértését.

7.    Az egyértelműség érdekében az a tény, hogy egy intézkedés megsérti a nemzeti jogot, önmagában nem minősül e cikk megsértésének. Annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedés sérti-e ezt a cikket, egy igazságszolgáltatási fórumnak kell mérlegelnie, hogy valamely Fél az (1) bekezdés kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen módon járt-e el.

8.11. CIKK

Veszteségek miatti kártalanítás

A 8.15. cikk (5) bekezdésének b) pontjától függetlenül a Felek az olyan másik Felet, amelynek érintett beruházását a területükön történt fegyveres konfliktus, polgárháború, szükségállapot vagy természeti katasztrófa miatt veszteség érte, nem kevésbé kedvező elbánásban részesíti a jóvátétel, kártalanítás, kártérítés vagy más kárrendezés tekintetében, mint a saját beruházóit vagy harmadik országok beruházóit – attól függően, hogy ezek közül az érintett beruházó számára melyik előnyösebb.

8.12. CIKK

Kisajátítás

1.    A Felek nem államosítják vagy nem sajátítják ki az érintett beruházásokat sem közvetlenül, sem közvetve olyan intézkedések útján, amelyek hatása azonos az államosításéval vagy kisajátításéval (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve:

(a)    közérdekű cél érdekében;

(b)    jogszerű eljárás szerint;

(c)    megkülönböztetésmentes módon; és

(d)    azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítás fizetése ellenében.

Az egyértelműség érdekében ez a bekezdés a 8-A. melléklettel összhangban értelmezendő.

2.    Az (1) bekezdésben említett kártalanítás összege a beruházásnak közvetlenül a kisajátítás előtti, vagy a közelgő kisajátítás ismertté válása előtti méltányos piaci értéke, amelyik a kettő közül a korábbi időpont. Az értékmegállapítás szempontjai között kell szerepelnie a vállalkozás folytatásának feltételezésével számított értéknek, az eszközértéknek – ideértve a tárgyi eszközök bejelentett adóértékét is, és adott esetben egyéb szempontoknak is a piaci érték méltányos megállapítása érdekében.

3.    A kártalanítás normál kereskedelmi kamatot is tartalmaz, amelyet a kisajátítás napjától a kifizetés napjáig számítanak fel, és amelyet a beruházó érdekében késedelem nélkül kifizetnek és átutalhatóvá tesznek a beruházó által megnevezett országba, a beruházó állampolgársága szerinti pénznemben, vagy a beruházó által elfogadott szabadon átváltható valutában.

4.    Az érintett beruházónak jogában áll, hogy a kisajátító Fél joga szerint követelését és beruházásának értékmegállapítását gyorsan felülvizsgáltassa e Fél bírói vagy más független hatóságával, a jelen cikkben szereplő elveknek megfelelően.

5.    Ez a cikk nem alkalmazandó az olyan kényszerengedélyekre, amelyek kibocsátására a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatban került sor, amennyiben az ilyen kibocsátás a TRIPS-megállapodással összhangban áll.

6.    Az egyértelműség érdekében a szellemitulajdon-jogok megszűnése, korlátozása vagy létesítése – amennyiben ezek az intézkedések összhangban állnak a TRIPS-megállapodással és a huszadik fejezettel (Szellemi tulajdon) – nem minősül kisajátításnak. Ezen túlmenően annak megállapítása, hogy ezek az intézkedések nem állnak összhangban a TRIPS-megállapodással vagy a huszadik fejezettel (Szellemi tulajdon), nem valósítja meg a kisajátítást.

8.13. CIKK

Átutalások

1.    Mindegyik Fél lehetővé teszi az érintett beruházáshoz kapcsolódó valamennyi átutalást, amelyet korlátozás vagy késedelem nélkül, szabadon átváltható pénznemben és az átutalás napján alkalmazandó piaci átváltási árfolyamon kell végrehajtani. Az ilyen átutalások közé tartoznak a következők:

(a)    tőke-hozzájárulások, mint például a tőkeösszeg és a beruházás fenntartására, fejlesztésére és bővítésére szolgáló további források;

(b)    nyereség, osztalékok, kamatok, tőkenyereség, jogdíjjal kapcsolatos kifizetések, igazgatási díjak, technikai segítségnyújtás és más díjak, vagy az érintett beruházásból származó megtérülés vagy összegek más formája;

(c)    az érintett beruházás egészének vagy egy részének értékesítéséből vagy felszámolásából származó jövedelem;

(d)    a beruházó vagy annak az érintett beruházása által kötött szerződés, ideértve a hitelmegállapodás szerint eszközölt kifizetéseket;

(e)    a 8.11. és a 8.12. cikk alapján eszközölt kifizetések;

(f)    a beruházáshoz kapcsolódó feladatokat ellátó külföldi személyzet illetménye és egyéb javadalmazása; és

(g)    az F. szakasz szerinti ítélet nyomán fizetett kártérítés.