EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.1.

COM(2016) 361 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A munkahelyteremtésre, a növekedésre és a beruházásra irányuló egységes piaci program végrehajtása

1.A gazdasági élénkülés fenntartása

A Bizottság változatlanul első számú prioritásának tekinti az európai gazdaság megerősítését és a beruházások ösztönzését a munkahelyteremtés és a növekedés előmozdítása érdekében. A tavaszi gazdasági előrejelzés 1 szerint Európában a kedvezőtlenebb globális környezet ellenére is folytatódik a növekedés. A foglalkoztatási szint tovább javul – bár még mindig túl lassan –, a költségvetési hiányok pedig mérséklődnek. Az üzleti környezet egyre inkább kedvez a beruházásoknak. Noha ezek a jelek bizakodásra adnak okot, nem szabad felhagyni az arra irányuló erőfeszítésekkel, hogy a lehető legjobban kiaknázzuk a strukturális reform, a felelős költségvetési politika és a beruházás alkotta bűvös háromszögben rejlő lehetőségeket.

Az innováció lendületet ad a versenyképességnek, a termelékenységnek és a munkahelyteremtésnek, ezért Európa növekedési motorjának nélkülözhetetlen hajtóerejét jelenti. Az innováció előfeltétele, hogy a vállalatok és a vállalkozók részéről meglegyen mind a beruházási hajlandóság, mind a beruházási kapacitás. Megfelelő szakértelmi bázisra van szükségük, és bizonyosnak kell lenniük afelől, hogy képesek lesznek terjeszkedni, valamint termékeiket és szolgáltatásaikat egy nagyméretű piacon értékesíteni anélkül, hogy tagállamonként eltérő szabályozási követelményeknek kellene eleget tenniük. Éppen ezért kiemelt figyelemmel kezeljük az egységes piac előmozdítását, hogy támogassuk a fenntartható munkahelyteremtést és növekedést, és Európát versenyképesebbé és vonzóbb beruházási célponttá tegyük.

Ez az uniós, a nemzeti és a regionális dimenzió jobb összhangját követeli meg, hogy elháríthassuk az akadályokat és végrehajthassuk a strukturális reformot. A két héttel ezelőtt közzétett országspecifikus ajánlások meghatározták a nemzeti szintű fellépés legsürgősebb prioritásait, amelyek biztosítják a reformpályán való előrelépést. Ugyanakkor egyes akadályok jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek, ami uniós szintű fellépést tesz szükségessé. Ez a közlemény az Európai Tanács 2016. március 17–18-i következtetéseinek nyomán felméri az egységes piaci program végrehajtásának helyzetét, és kiemeli azokat a területeket, amelyeken sürgős stratégiai politikai döntésekre van szükség a kívánatos reformok megerősítése és felgyorsítása érdekében.

Az európai beruházási terv összehangolt intézkedéseket vezetett be a beruházásfinanszírozás ösztönzése, az akadályok lebontása, az innováció előmozdítása és az egységes piac mélyítése céljából. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) átalakítja a beruházás támogatásának európai rendszerét. Mind az innovációs és infrastrukturális projektek, mind az új munkahelyek zömét kínáló kisvállalkozások által megvalósított helyi projektek fokozatosan egyre több forráshoz jutnak. Az ESBA első eredményei ígéretesek. Az ESBA által eddig generált beruházások összértéke 100 milliárd EUR. A várakozások szerint több mint 140 000 kkv és közepes piaci tőkeértékű vállalat fog élni az Európai Beruházási Alap által nyújtott finanszírozáshoz való kiterjesztett hozzáférés lehetőségével. Jelenleg 26 tagállamban vannak támogatott projektek, amelyek száma fokozatosan emelkedni fog 2 . A Bizottság ezekre az eredményekre építve a 2018 utáni időszakra is ki akarja terjeszteni az ESBA működését – az „Európa ismét beruház – az európai beruházási terv mérlege” című közleményben 3 bejelentetteknek megfelelően –, hogy továbbra is biztosítsa a munkahelyteremtést és a növekedést célzó azon projektek támogatását, amelyek az ESBA nélkül nem valósulhattak volna meg.

2.Egységes piac a munkahelyteremtésért és a növekedésért

Bár a szűkös erőforrások hatékony felhasználása szempontjából a pénzügyi eszközök igen fontosak, önmagukban mégsem elegendők. Az innováció és a növekedés előmozdítása érdekében strukturális változásokkal kell kiegészülniük. Az egységes piac nagyobb méretű piacot teremt és elősegíti az új, gyakran innovatív vállalkozások piacra lépését, míg a fogyasztók kedvezőbb áron juthatnak a termékek és szolgáltatások szélesebb választékához. Az innováció és a versenyképes termék- és szolgáltatáspiacok velejárója a folyamatos változás és átalakulás: a régi termékek és szolgáltatások helyett újak jelennek meg, a régi technológiákat újabbak váltják fel, és a régi üzleti modellek és folyamatok helyett újakat alkalmaznak.

Az innováció ösztönzése és az ilyen átmenetek megkönnyítése érdekében Európa legnagyobb értékébe, az emberekbe kell befektetnünk. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni az európaiak készségeinek továbbfejlesztése és megfelelő alakítása érdekében. Ez a jólét és a növekedés alapfeltétele, és ez fogja meghatározni, hogy Európa képes lesz-e az innováció húzóerejévé válni a digitális korban. Az innováció sebesen változó világához gyorsan alkalmazkodni képes, jól képzett munkaerő javíthatja a termelékenységet, és ezáltal növelheti a béreket.

Szintén biztosítanunk kell a kedvezőbb és kiszámíthatóbb üzleti környezetet, amely csökkenti az adminisztratív terheket, és lehetővé teszi a vállalkozások és a társadalom számára az innovációban, a digitális technológiákban és az új üzleti modellekben rejlő lehetőségek kiaknázását.

A Bizottság számos kiemelt prioritása támogatja e célkitűzések elérését. 

Az európai energiaunió, a „Mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiánk és a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagunk egyaránt arra irányulnak, hogy új lehetőségeket teremtsenek mind itthon, mind a nemzetközi piacokon, valamint előmozdítsák a fenntartható gazdasági növekedést a különböző ágazatokban.

Hamarosan előterjesztjük az Új készségek és munkahelyek menetrendjét, amelynek célja a szakképzés minőségének és relevanciájának fokozása, a készségek és képesítések láthatóbbá és összehasonlíthatóvá tétele a mobilitás megkönnyítése érdekében, valamint a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés és tájékoztatás javítása a jobb szakmaválasztás érdekében.

A minőségi jogalkotási program nagy hangsúlyt fektet az átláthatóságra és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalra, így szintén hozzájárul az emberek valódi igényeit tükröző szakpolitikák kialakításához. 

Az egységes piaci stratégia, a digitális egységes piaci stratégia és a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési terv az európai reformprogram központi elemei. Céljuk az akadályok – köztük a digitális gazdaságban jelentkező új akadályok – lebontása és a szükségtelen fragmentáció megszüntetése. E kezdeményezések kölcsönösen kiegészítik egymást, és kialakításuknak köszönhetően erősítik egymás hatását. Az Európai Parlament, a Tanács és a tagállamok rendkívül kedvezően fogadták e terveket. Ez az erőteljes támogatás egyedülálló lehetőséget és egyben nélkülözhetetlen előfeltételt jelent ahhoz, hogy érdemi lépést tegyünk az erősebb és versenyképesebb Európa felé.

3.Az egységes piaci program megvalósítása 

Különböző stratégiák léptek életbe, amelyek az érdekelt felek széles körű támogatását élvezik, így most a végrehajtásra kell összpontosítani. Minden területen folyamatban van a munka és a Bizottság máris számos kezdeményezést terjesztett elő.

E program megvalósítása során a Bizottság a minőségi jogalkotás elveit érvényesíti. Mielőtt egy adott kezdeményezésről döntést hozna, tevékenyen bevonja az érdekelt feleket, köztük a polgárokat, az ipari szereplőket és a szociális partnereket, felméri a hatályban lévő jogszabályok teljesítményét, és átfogó elemzést készít a kezdeményezés esetleges hatásairól. A Bizottság lehetőség szerint mindenkor a meglévő szabályok egyszerűsítésére törekszik, ezáltal megkönnyítve a megfelelést és a lehető legnagyobb mértékben enyhítve a szabályozásból eredő terheket. Annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások maradéktalanul részesüljenek az egységes piac előnyeiben, a Bizottság továbbra is támogatja a tagállamokat jogérvényesítési kapacitásuk bővítésében.

A Bizottság javaslatainak előterjesztése azonban korántsem jelenti a munka végét. A kezdeményezések sikere végső soron a társjogalkotók gyors és határozott további intézkedésein, valamint a nemzeti szintű kiegészítő – többek között az átültetés, a végrehajtás, a jogérvényesítés és a nyomon követés terén hozott – intézkedéseken múlik. Az Európai Tanács júniusi ülése kiváló alkalmat kínál az elért eredmények áttekintésére, az egységes piac kiteljesítésére irányuló kötelezettségvállalás megerősítésére és az arra vonatkozó egyetértés kialakítására, hogy milyen lépésekre van szükség az egységes piaci stratégia, a digitális egységes piaci stratégia és a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési terv teljes körű gyakorlati megvalósításához.

3.1.    A beruházások támogatása a gazdaság egészében 

A tőkepiaci unió küldetése, hogy jobban összekapcsolja a megtakarításokat és a beruházásokat. Olyan intézkedésekből álló programot irányoz elő, amelyek ösztönzik a magántőke mozgósítását a vállalkozások és az infrastrukturális beruházások javára. Most, hogy a banki, piaci és biztosítási ágazatra vonatkozó új szabályoknak köszönhetően biztonságosabbá vált az európai pénzügyi rendszer, a tőkepiaci unió meg fogja erősíteni az európai finanszírozási ranglétrát a növekvő vállalkozásoknak kedvezve, amelyeknek a finanszírozási lehetőségek szélesebb körére van szükségük a terjeszkedéshez. A tőkepiaci unió a beruházások vonzóbbá tétele és új pénzügyi folyamatok beindítása által megkönnyíti a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést és csökkenti az ezzel járó költségeket, valamint megszünteti a beruházások határokon átnyúló áramlásának akadályait. A Bizottság máris egy sor kezdeményezést valósított meg, és megkezdte a hosszú távú kérdésekkel kapcsolatos munkát is. A bizalom és a lendület fokozása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak mielőbb zöld utat kell adnia a függőben lévő javaslatoknak, hogy azok a gyakorlatban is kifejthessék a reálgazdaságnak kedvező hatásukat.

Ez különösen igaz az értékpapírosítási csomagra, amely meghatározza az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás feltételeit, valamint előkészíti a terepet a rendezett európai értékpapírosítási piac kiépítéséhez. A jogalkotási folyamat bármilyen késedelmét el kell kerülni, mivel elfogadását követően a csomag hozzá fog járulni a befektetők szélesebb körének Európába vonzásához, és meg fogja szabadítani a bankok mérlegét az új hitelnyújtás terhétől. Az értékpapírosítási piac válság előtti szintre való biztonságos visszaállítása további 100 milliárd EUR-s hitelezési kapacitást szabadíthat fel a gazdaság számára. Az egységesített értékpapírosításba befektető bankokra és biztosítókra vonatkozó tőkekövetelmények az alacsonyabb kockázatoknak megfelelően csökkenni fognak. A csomag összességében fokozza a pénzügyi stabilitást azáltal, hogy megőrzi a válság után életbe léptetett biztosítékokat és előmozdítja az egyszerűséget és az átláthatóságot, továbbá szélesíti a befektetői bázist.

A társjogalkotóknak emellett késedelem nélkül megállapodásra kell jutniuk a tájékoztatóra vonatkozó szabályrendszer egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá tételére irányuló bizottsági javaslatról, amely különösen előnyös lenne a tőkebevonást tervező vállalkozások számára. A kisvállalkozóknak nyújtott finanszírozás mozgósítása érdekében új keretelveket fognak kidolgozni a kisméretű kibocsátókra vonatkozóan.

A biztosítókra vonatkozó új prudenciális szabályok (Szolvencia II) bevezetése várhatóan támogatni fogja az infrastrukturális beruházásokat a tőkekövetelmények számottevő csökkentéséből adódóan. Ezek a változások már hatályba léptek. A Bizottság még az idén megindítja a tőkekövetelmény-rendelet felülvizsgálatát, amelynek előkészítése során felméri, hogy miként csökkenthetők a kockázati súlyok a bankok számára hasonló módon az infrastrukturális projektek tekintetében.

A mikrovállalkozások és a kisvállalkozások számára változatlanul a bankhitelek jelentik a működő tőke elsődleges forrását. A Bizottság ugyancsak a tőkekövetelmény-rendelet felülvizsgálata keretében arra is törekedni fog, hogy a kkv-knek nyújtott hitelekre vonatkozó kedvező tőkekövetelmények fenntartása, illetve lehetőség szerint kiterjesztése révén megőrizze a bankok kkv-knak nyújtott hitelezési kapacitását.

Az első helyzetjelentésben 4 foglaltaknak megfelelően a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési terv egyéb intézkedései tekintetében is szükség lesz nyomon követésre – elsőként a kockázati tőkére összpontosítva. A Bizottság rövidesen előterjeszti a kockázati tőkére vonatkozó uniós jog módosítására irányuló javaslatát, amelyben a volumen, a diverzitás és a kínálat növelését szorgalmazza a kockázati tőke piaci térnyerésének ösztönzése érdekében, hogy minél több vállalkozás vehesse igénybe ezt az alternatív finanszírozási forrást. Ezzel párhuzamosan a Bizottság javaslatot fog előterjeszteni a kockázatitőke-alapok alapjának létrehozására, amely a legígéretesebb új vállalkozások támogatásának bővítése és élénkítése érdekében ötvözi az állami finanszírozást és a magántőkét.

A Bizottság a vállalkozások – főként a kkv-k – európai terjeszkedésének és növekedésének támogatására irányuló program részeként nemrégiben nyilvános konzultációt indított a vállalkozások szerkezetátalakításával és fizetésképtelenségével kapcsolatos új jogalkotási kezdeményezés előkészítése jegyében. Ez a kezdeményezés jogbiztonságot teremt a határokon átnyúló befektetési tevékenységet végző szereplőknek, megszünteti a tőke szabad mozgásának akadályait és elősegíti a pénzügyi nehézségekkel szembesülő vállalkozások talpra állását. Javítja az adósság átstrukturálására vonatkozó szabályokat, ezáltal kedvezve mind a hitelezőknek, akik gyorsabban szerezhetik vissza kihelyezett eszközeiket, mind a vállalkozásoknak, akik megérdemelnek egy második esélyt.

A beruházási alapok egyre nagyobb szerephez jutnak abban, hogy produktív felhasználási célokra fordítsák a lakossági és intézményi megtakarításokat. Az európai beruházási alapok ágazata által kezelt eszközök értéke 2003 vége és 2013 vége között megkétszereződött, így elérte a 10 000 milliárd EUR-t. A Bizottság a közelmúltban széles körű konzultációt indított arról, hogy miként fokozható e kulcsfontosságú befektetési eszközök piacának hatékonysága és versenyképessége, és hogyan csökkenthetők a vállalkozásokra és befektetőkre háruló költségek.

Hasonlóképpen, az önkéntes egyéni nyugdíjtermékek európai piaca csökkentheti a fogyasztói költségeket a méretgazdaságosságnak köszönhetően, és elősegítheti a megfelelő nyugdíjjövedelem felhalmozását, ugyanakkor a hosszú távú beruházásokra felhasználható többlettőke mozgósítása révén az európai gazdaságba irányuló beruházásokat is élénkítheti. A Bizottság nyilvános konzultációt fog kezdeményezni az uniós tagállamok nemzeti tapasztalatainak felmérése érdekében, hogy azonosítsa e piacok sikeres működésének feltételeit.

A tőkepiaci unió megteremtésére irányuló új tevékenységeken túl a Bizottság a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő jogi keret továbbfejlesztésén is munkálkodik. A pénzügyi válság számos új szabály rövid időn belüli bevezetését tette szükségessé a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Noha az életbe léptetett keret összességében megfelelőnek tekinthető, nem kizárt, hogy az idő szűkössége átfedésekhez, joghézagokhoz, következetlenségekhez vagy aránytalan teherhez vezetett. A Bizottság jelenleg véglegesíti a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogi szabályozás összesített hatásával kapcsolatos véleményezési felhívására érkezett csaknem 300 visszajelzés elemzését, amely beépül majd a pénzügyi joganyag jövőbeli felülvizsgálatába is.

3.2.    Új üzleti lehetőségek előmozdítása

Az erős és jól teljesítő ipar az európai gazdaság meghatározó eleme. Az ipar előtt új lehetőségek és új kihívások állnak – ezek közé tartozik a digitális átalakulás 5 , az összekapcsoltság lényeges javítása, valamint a megalapozott és uniós szinten összehangolt kiberbiztonsági szabályok kialakítása.

Míg a piaci realitásokhoz való alkalmazkodás terén a vállalkozásoknak kell vezető szerepet vállalniuk, az európai ipar digitalizálásáról és a digitális közszolgáltatásokról szóló bizottsági intézkedéscsomag ahhoz fog hozzájárulni, hogy Európa hagyományos gazdasági erősségeit versenyképes digitális vállalkozásokká alakítsa át. A kilátásba helyezett intézkedések kiterjednek az ipar digitalizálását célzó nemzeti kezdeményezések támogatására és összekapcsolására, valamint több és jobb digitális innovációs központ biztosítására, amelyek a vállalkozások – főként a kkv-k – számára megkönnyítik az adatközpontú gazdaságra való átállást. A csomag részét képezi a világszínvonalú felhőalapú és adat-infrastruktúra kiépítését célzó európai számításifelhő-kezdeményezés is, amely az EU-ban tevékenykedő tudósok és mérnökök számára biztosít széles körű számítástechnikai és adatkezelési kapacitásokat.

Mivel a szabványok meghatározó jelentőséggel bírnak az innováció – egyben a digitális innováció – ösztönzése és a kereskedelmi korlátok felszámolása terén, a Bizottság az európai szabványosítási rendszer korszerűsítésére, prioritásként való kezelésére és felgyorsítására törekszik. E célból összehozta az európai szabványosítás érintett szereplőit a közös szabványosítási kezdeményezése keretében, és ennek kapcsán kidolgozta a szolgáltatási szabványokra vonatkozó iránymutatást, amely a szabványokkal kapcsolatos szakértelmet a szolgáltatások területére is kiterjeszti. Az informatikai szabványosításra vonatkozó ésszerűsített megközelítés lényege az új digitális technológiák interoperabilitását biztosító közös alapszabályok kialakításának felgyorsítása.

A „nagy adathalmazok” és a „dolgok internete” a gazdasági növekedés, az innováció és a digitalizálás mozgatórugói valamennyi gazdasági ágazat – különösen a kkv-k és az induló vállalkozások – tekintetében. A digitális és az adatkezelési technológiákban rejlő potenciál maradéktalan kiaknázása érdekében a Bizottság az idén elfogadásra kerülő szabad adatáramlásra vonatkozó kezdeményezése keretében kívánja kezelni egyrészt az Unión belüli adatáramlás azon technikai és jogi akadályait, amelyek nem a személyes adatok védelméből adódnak, másrészt az adatok tárolási vagy feldolgozási célokra szolgáló helyének indokolatlan korlátozásait. A kezdeményezés a felelősség, a tulajdon, az interoperabilitás és az adatok – többek között vállalkozások közötti, vállalkozások és a fogyasztók közötti, gép által előállított, illetve gépek közötti adatok – felhasználása kapcsán felmerülő kérdésekkel fog foglalkozni. A kiberbiztonság lehető legmagasabb szintű szabványainak kialakítása érdekében a Bizottság rövidesen olyan intézkedéseket terjeszt elő, amelyek fokozzák a kiberbiztonsági eseményekkel kapcsolatos felkészültséget és reagálást, valamint bővítik az ipari kapacitást a kiberbiztonság terén.

A jövő európai digitális társadalmának kiterjedt, megfizethető, biztonságos és nagy teljesítményű összekapcsolási infrastruktúrára van szüksége. A mobilszolgáltatók által használandó frekvenciatartomány időben történő felszabadítása céljából a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatok – mihamarabbi elfogadásuk esetén – kiváló lehetőséget fognak biztosítani az EU számára ahhoz, hogy vezető szerepet játsszon az ötödik generációs (5G) vezeték nélküli technológiák terén. Általánosabb értelemben az uniós távközlési szabályok közelgő reformjának célja, hogy következetesebb szemléletet érvényesítsen a frekvenciagazdálkodás terén, kezelje az egységes szabályozás hiányát, egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a piaci szereplők számára, és ezzel egyidejűleg élénkítse a versenyt és ösztönözze a beruházásokat.

Az online platformok elősegítik az új üzleti modellek térnyerését, ami rendkívüli új lehetőségeket teremt a növekedés, az innováció és a fogyasztók számára kínált választék terén. Ugyanakkor új kihívásokat is tartogatnak a hatóságok és a piaci szereplők számára. A megosztásalapú gazdaságról szóló közleménye révén a Bizottság az új üzleti modellek kiegyensúlyozott fejlődését támogatja azáltal, hogy iránymutatást nyújt az uniós szabályok alkalmazásáról, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a hatóságok és a piaci szereplők számára. Ezen túlmenően az online platformokról szóló közleményben a Bizottság bizonyos szabályozási kihívásokat elismerve felvázolja az online platformok európai fejlődésének előmozdítására, illetve a fogyasztók jogos érdekeinek védelmére vonatkozó megközelítését.

Az internet és az egyéb digitális technológiák forradalmasították a kreatív tartalmak, például a könyvek és a filmek készítését és forgalmazását. Szintén alapvető változásokat hoztak abban a tekintetben, hogy a fogyasztók hogyan érik el és hogyan veszik igénybe e tartalmakat. Annak érdekében, hogy a piaci szereplők és a polgárok kiaknázhassák az új környezet kínálta előnyöket, naprakésszé kell tenni a szerzői jogra vonatkozó uniós jogi keretet. „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című közleményben foglaltaknak megfelelően a szerzői jogokkal kapcsolatos javaslatok fő célja, hogy biztosítsák a kreatív tartalmakhoz való szélesebb körű hozzáférést, összehangolják a szerzői jogi kivételeket az új online felhasználási módokkal, valamint előmozdítsák a jól működő és tisztességes szerzői jogi piacot. A Bizottság emellett a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítésére vonatkozó keret felülvizsgálatán is dolgozik, kiemelt hangsúlyt fektetve az üzletszerű jogsértésekre (a „kövesd a pénzt” megközelítés jegyében) és a jogi keret határokon átnyúló alkalmazására.

Meg kell erősítenünk a vállalkozások helyzetét, hogy képesek legyenek innovátorként megjelenni és megőrizni versenyképességüket a digitális világban, gyarapítani az EU kreativitását és kulturális sokszínűségét, és egyúttal megvédeni a fogyasztókat és a társadalom egészét – ideértve a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket is – a káros és jogellenes tartalmaktól. E célból a Bizottság javaslatot tett az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára.

3.3.    A fogyasztók, a vállalkozások és a közigazgatási szervek helyzetének megkönnyítése

A szabályozási és adminisztratív akadályok leküzdéséhez – többek között az adózás területén – uniós és nemzeti szintű erőfeszítések együttesére van szükség. Az alacsony beruházási szintek és a szolgáltatás- és pénzügyi piacokon meglévő akadályok visszavetik a növekedést és az innovációt, a fogyasztók számára pedig szűkebb választékot és magasabb árakat eredményeznek. A fokozott jogbiztonság és az ésszerűbb szabályozás csökkenti a megfelelési költségeket, fellendíti a határokon átnyúló kereskedelmet és ösztönzőleg hat az új beruházásokra.

Uniós szinten zajlik a kulcsfontosságú szolgáltatási ágazatokat érintő akadályok felszámolására irányuló munka, ami végső soron az uniós szolgáltatási piacok versenyképességének javítását célozza. Májusban nyilvános konzultáció indult, amelynek visszajelzéseit figyelembe véve biztosítani fogják, hogy a szolgáltatási útlevélre vonatkozó javaslat enyhítse a határokon átnyúlóan terjeszkedni kívánó szolgáltatók adminisztratív terheit. A konzultáció magában foglalja az üzleti és az építőipari szolgáltatások terén tapasztalható azon konkrét akadályok kezelését célzó fellépést is, amelyek hátráltathatják a határokon átnyúló kereskedelmet és a több tagállamra kiterjedő beruházásokat.

A Bizottság hamarosan közzéteszi a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvvel kapcsolatos, több mint 400 észrevételről készített összefoglalót. A visszajelzések tanúsága szerint a fogyasztók túl bonyolultnak találják a más tagállamok által kínált pénzügyi szolgáltatások igénybevételét. A fizetési kártyák, illetve a biztosítási termékek díjszabása jelentős eltéréseket mutat. Egyes esetekben a verseny hiánya megakadályozza, hogy a fogyasztók a legmegfelelőbb termékekhez jussanak. A visszajelzések részletesebb elemzése alapján a Bizottság 2016 nyara után kíván nyomonkövetési intézkedéseket hozni. Az elemzés keretében megvizsgálják, hogy a lakossági befektetők hozzájuthatnak-e a megfelelő termékekhez költséghatékony és tisztességes feltételek mellett, és eredményesen kihasználjuk-e azokat az új lehetőségeket, amelyek az online szolgáltatásokban, valamint a pénzügyi szolgáltatások hatékonyságát fokozó egyéb technológiákban (FinTech) rejlenek.

Az internet gyökeres változást idézett elő társadalmainkban és mindennapi életünkben, ugyanakkor nagy hatást gyakorol gazdaságunk valamennyi ágazatának integrációjára is. Az új általános adatvédelmi rendelet megerősíti az alapvető jogokat és ösztönzi az üzleti tevékenységet a digitális egységes piacon, és a Bizottság továbbra is együttműködik a tagállamokkal – kiváltképp a felügyeleti hatóságokkal, az üzleti szereplőkkel és egyéb érintett felekkel – e jogszabály maradéktalan és koherens végrehajtásának biztosítása érdekében. A nagykereskedelmi barangolási díjakra vonatkozó javaslat révén a Bizottság nemsokára megteszi az utolsó lépést azon ígéretének teljesítése felé, hogy 2017 júniusáig Európa egészére kiterjedően megszüntesse a barangolási díjakat. A barangolási díjak eltörlése, a szerzői jogi oltalom alatt álló tartalmak hordozhatósága és az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás tilalma együttesen több millió fogyasztó érdekeit szolgálja a digitális egységes piacon. Mindazonáltal az európai elektronikus kereskedelmi piac még tartogat kiaknázatlan lehetőségeket, és változatlanul számos akadály áll a határok nélküli digitális Európa megvalósításának útjában.

A Bizottság ezért a májusban bemutatott elektronikus kereskedelmi csomagjában átfogó megközelítést érvényesít az Európában megvalósuló, határokon átnyúló online tevékenység akadályainak felszámolására vonatkozóan. Ez magában foglalja az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás, illetve az állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetés egyéb formáinak tilalmát, a szabályozói felügyelet javítását és a határokon átnyúló csomagkézbesítés költségeinek csökkentését célzó intézkedéseket, a határokon átnyúló hatékony fogyasztóvédelmet, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv alkalmazására vonatkozó frissített iránymutatást a szabályok hatékonyabb érvényesítése érdekében. A digitális szerződéseket érintő szabályok harmonizálására vonatkozó, 2015 decemberében elfogadott javaslatainkkal, illetve a héa 6 egyszerűsítésére vonatkozó, hamarosan előterjesztésre kerülő javaslatainkkal együtt ezek az intézkedések Európa-szerte jobb és olcsóbb hozzáférést fognak biztosítani az online árukhoz és szolgáltatásokhoz a fogyasztók számára.

A Bizottság ugyancsak kiemelt feladatának tekinti egy egyszerűbb, modern és csalásbiztos héarendszer létrehozását. 2014-ben a héabevételek csaknem 1 000 milliárd EUR-ra rúgtak, ami az uniós GDP 7 %-át teszi ki. Szinte minden vállalkozást érint a héafizetési kötelezettség, amelyet többnyire túlzottan terhesnek és túl fragmentáltnak találnak. A héára vonatkozó cselekvési terv 7 nyomon követését szolgáló, áprilisban elfogadott kezdeményezések meg fogják szüntetni az adminisztratív akadályokat és csökkenteni fogják a szabályozásból adódó költségeket az egységes piacon belül. Az így kialakuló növekedésbarát és kereskedelemélénkítő környezet lényegesen egyszerűbbé teszi majd a határokon átnyúló elektronikus kereskedelmet és megkönnyíti a kkv-k dolgát. Ez a fogyasztók, a vállalkozások és az államkincstárak számára is előnyös helyzetet eredményez.

Az elektronikus kormányzásról szóló cselekvési terv az e-közbeszerzés és más intézkedések végrehajtásának felgyorsításán keresztül hatékonyabbá teszi az ipar és a kormányzat együttműködését, továbbá olyan lépéseket is előirányoz, amelyek az innovatív digitális termékek és szolgáltatások iránti kereslet élénkítését célozzák. Ezen túlmenően a közszektor adatainak nyilvános elérhetősége révén a közigazgatási szervek új üzleti lehetőségek megteremtéséhez járulnak hozzá. Az egységes digitális portál olyan egységes online belépési pontot hoz létre, amely a polgárok és a vállalkozások számára hozzáférést biztosít az egységes piaccal kapcsolatos tájékoztatási, segítségnyújtási, tanácsadási és problémamegoldási szolgáltatásokhoz, csakúgy, mint az Unión belüli tevékenység szempontjából releváns nemzeti és uniós szintű eljárásokhoz.

3.4.    Jogérvényesítés és gyakorlati megvalósítás

Az intelligens és hatékony jogérvényesítés elengedhetetlen az egységes piac előnyeinek biztosításához. A szabályok figyelmen kívül hagyása torzítja az egyenlő versenyfeltételeket, visszaveti az innovációt és aláássa a fogyasztók és a vállalkozások bizalmát.

A helyzet megváltoztatása érdekében a jogérvényesítési szempontokat a folyamat kezdetétől be kell építeni a szakpolitikai tervezésbe, többek között a releváns piaci információk hatékonyabb összegyűjtése és a tagállamokkal kialakított szorosabb partneri együttműködés révén. Az uniós jogszabályok átültetésekor azt is figyelembe kell venni, hogy az ilyen jogszabályok végrehajtásához feltétlenül szükséges mértéket túllépő rendelkezések nemzeti szinten új akadályokat teremthetnek és fragmentációhoz vezethetnek.

A Bizottság kiemelt figyelmet fog fordítani a teljes uniós joganyagnak való megfelelés biztosítására. Meg fogja erősíteni a jogérvényesítést és szorosabbra fogja fűzni a tagállamokkal folytatott partneri együttműködést. Stratégiai megközelítésének részeként a Bizottság törekedni fog a meglévő problémamegoldó eszközök megerősítésére.

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálata – ami az elektronikus kereskedelmi csomag részeként kerül elfogadásra – javítani fogja a tagállamoknak a fogyasztóvédelmi jogsértések kezelésére vonatkozó képességét, különösen az online környezetet illetően, ahol jelentős szerepet kap a határokon átnyúló együttműködés. Ezzel egyidejűleg a határokon átnyúló tevékenységet végző kereskedők számára biztosítja a fogyasztóvédelmi szabályok végrehajtásával kapcsolatos egyablakos ügyintézést.

Az új egységes piaci információs eszközre vonatkozó, hamarosan előterjesztésre kerülő javaslat lehetővé teszi, hogy a Bizottság közvetlenül a kiválasztott piaci szereplőktől gyűjtsön adatokat az egységes piaccal összefüggő új joganyag előkészítése, illetve a meglévő szabályok végrehajtása során. A tagállamok hozzájárulása kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy kellően célirányos és hatékony eszközt alakítsanak ki.

A Bizottság ősszel jogalkotási kezdeményezést fog előterjeszteni a szolgáltatásokra vonatkozó értesítési eljárás javítása érdekében. Ez tovább fokozza majd a szolgáltatások terén előirányzott új tagállami intézkedések átláthatóságát, továbbá a Bizottság és egyéb tagállamok számára hatékonyabb beavatkozást tesz lehetővé az ilyen nemzeti intézkedések elfogadását megelőzően, amennyiben azok aránytalanul nagy akadályokat hoznának létre a szolgáltatások egységes piacán. A Bizottság jelenleg elemzi a nyilvános konzultáció eredményeit és dolgozik az ősszel esedékes javaslat előkészítésén.

A kölcsönös elismerésről szóló rendelet 2017-re ütemezett felülvizsgálata keretében a Bizottság egyszerűsíteni kívánja a vállalkozások számára annak bizonyítását, hogy termékeik tagállami értékesítése jogszerű módon történik, ami egyúttal a termékek határokon átnyúló forgalmazását is megkönnyíti. Ez segít elkerülni a gazdasági szereplőket terhelő magasabb költségeket és az elszalasztott üzleti lehetőségeket, amelyek abból adódnak, hogy a termékeket eltérő nemzeti szabályokhoz kell igazítani, vagy kiegészítő tesztelésnek kell alávetni egy más tagállamban való forgalomba hozatal érdekében.

A Bizottság egyúttal egy átfogó intézkedéscsomagot is kidolgoz, hogy kezelje az illegális vagy az alapvető termékbiztonsági előírásokat nem teljesítő termékek számának növekvő tendenciáját. A Bizottság jelenleg készíti elő a nyilvános konzultációkat, és már megkezdte a hatályos jogi keret átfogó értékelésével kapcsolatos munkát. Ebben az összefüggésben a Bizottság részletesebben elemezni fog több nagy horderejű termékpiaci esetet, amelyek az egységes piaci általános felügyeleti rendszerünkkel kapcsolatos, ágazati szinten túlmutató hiányosságokra világítottak rá.

4.Következtetés

Mivel a Bizottság az Európai Stratégiai Beruházási Alap működésének 2018-on túli kiterjesztését javasolja, elengedhetetlen, hogy az európai beruházási terv más területein is előrelépés történjen és felgyorsuljanak a strukturális reformok. A tagállamok és az EU együttes erőfeszítésével az innovációt ösztönző üzleti környezetet kell kialakítanunk, és be kell fektetnünk az emberekbe és az egész életen át tartó készségfejlesztésbe. Az egységes piaci stratégia, a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési terv és a digitális egységes piaci stratégia révén a Bizottság egymást kölcsönösen erősítő intézkedésekből álló, átfogó programot terjesztett elő a munkahelyteremtés fellendítése, a növekedésbe való beruházás élénkítése és Európa versenyképességének javítása céljából.

A hangsúlyt most arra kell helyezni, hogy fogyasztók, a vállalkozások és a társadalom egésze ki tudja használni az e stratégiákból eredő előnyöket. A Bizottság már számos kezdeményezést elfogadott. A társjogalkotók és a tagállamok támogatása nélkülözhetetlen lesz annak biztosításához, hogy e javaslatok a gyakorlatban is mihamarabb kifejthessék hatásukat. Más területeken jól halad az előkészítő munka. A minőségi jogalkotás elveivel összhangban a nyilvános konzultációkból, az értékelésekből és a hatásvizsgálatokból fog kiderülni, hogy figyelmünket mely kérdésekre kell irányítanunk, és hogyan tudjuk eredményesen orvosolni az európai szinten kezelendő problémákat.

Mindezek alapján felkérjük az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá e közleményt, és szólítsa fel az Európai Parlamentet és a Tanácsot a szükséges jogalkotási intézkedésekről való mihamarabbi megállapodásra. E végrehajtási program eredményeit rendszeresen nyomon kell követni, ezáltal biztosítva, hogy a stratégiák keretében kidolgozott valamennyi kezdeményezés maradéktalanul életbe lépjen és megkezdje működését a Bizottság mandátumának lejárta előtt. Európai, nemzeti és helyi szintű összefogással valóra válthatjuk ezeket a reformokat és learathatjuk gyümölcsüket az európai polgárok és vállalkozások javára.

(1)

http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/eeip/pdf/ip025_en.pdf

(2)

Az ESBA végrehajtására vonatkozó 2016. május végi adatok szerint.

(3)

COM(2016) 359.

(4)

SWD(2016) 147 final.

(5)

A 2016. évi Innobarométer adatai szerint az uniós vállalkozásoknak csupán 11 %-a alkalmaz digitális, intelligens gyártási technológiákat.

(6)

Hozzáadottérték-adó.

(7)

COM(2016) 148.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.1.

COM(2016) 361 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A munkahelyteremtésre, a növekedésre és a beruházásra irányuló egységes piaci program végrehajtása

1. MELLÉKLET

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 1 megfelelően a Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy az egységes piaci stratégia, a digitális egységes piaci stratégia és a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásával összefüggésben kezeljék kiemelten az alábbi jogalkotási eljárásokat, továbbá felkéri az Európai Tanácsot, hogy mérlegelje a következőket:

Támogassa a valódi egységes piac legkésőbb 2019 végére történő megvalósítását célzó további bizottsági kezdeményezéseket, köztük az egységes piaci szabályok érvényesítésére vonatkozó javaslatokat, valamint az üzleti szolgáltatásokkal, a vállalkozásokra vonatkozó fizetésképtelenségi joggal, az egységes digitális portál létrehozásával és az egyszerű, modern és csalásbiztos héarendszer kialakításával kapcsolatos intézkedéseket.

Biztosítsa a gyors döntéshozatalt a Bizottság által nemrégiben előterjesztett elektronikus kereskedelmi csomag és a digitális szerződésekre vonatkozó javaslatok tekintetében, amelyek együttesen megteremtik a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem fellendülését gátló akadályok kezelésének átfogó keretét.

Biztosítsa a gyors döntéshozatalt azon függőben lévő javaslat tekintetében, amelynek értelmében a 700 MHz-es frekvenciasávot minden tagállamban legkésőbb 2020-ra felszabadítanák a vezeték nélküli széles sávú rendszerek számára, hogy a mobilszolgáltatók rendelkezésére bocsátott nagyobb sávszélesség révén javítsák valamennyi uniós polgár internet-hozzáférését, továbbá elősegítsék a határokon átnyúló alkalmazások fejlesztését.

Biztosítsa a gyors döntéshozatalt az online szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságára vonatkozó, függőben lévő javaslat tekintetében, amely lehetővé teszi az uniós lakosok számára, hogy utazásaik során is hozzáférjenek az otthon vásárolt, illetve előfizetett digitális tartalomhoz.

Biztosítsa a gyors döntéshozatalt az uniós távközlési szabályok közeljövőben esedékes reformja tekintetében, amely a verseny élénkítését és a nagy sebességű széles sávú rendszerekbe való beruházások ösztönzését célozza, valamint a nagykereskedelmi barangolási díjak felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat tekintetében, amely a barangolási díjak 2017 júniusára való megszüntetésének kulcsfontosságú eleme.

Biztosítsa a gyors döntéshozatalt az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításra, valamint a kibocsátási tájékoztatóra vonatkozó követelmények egyszerűsítésére irányuló, függőben lévő javaslatok tekintetében, hogy előmozdítsa a teljes mértékben integrált tőkepiaci unió legkésőbb 2019 végére történő megvalósítását, ezáltal megkönnyítve a vállalkozások forráshoz jutását.

Ösztönözze a beruházást, a kutatást és az innovációt az Unióban azáltal, hogy támogatja a kockázatitőke-alapok alapjának létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezést, amely a magántőke mozgósításán keresztül fokozná a legígéretesebb új vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás nagyságrendjét és lendületét. Biztosítsa a gyors döntéshozatalt a Bizottság által hamarosan előterjesztendő jogalkotási javaslat tekintetében, amely az uniós kockázatitőke-befektetési útlevél vonzerejének és hatékonyságának fokozását szolgálja.

2. MELLÉKLET

Egységes piaci stratégia

Digitális egységes piaci stratégia

A tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési terv

(1)

HL L 123., 2016.5.12., 1. o., különös tekintettel a 4. cikkre, amely az Unió éves és többéves programozásának megerősítésére irányul.