Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52015BP0930(52)

    Az Európai Parlament állásfoglalása (2015. április 29.) az Európai Unió ügynökségei 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és ellenőrzés

    HL L 255., 2015.9.30, p. 431–438 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2015/930(52)/oj

    Date of document:
    29/04/2015; szavazás napja
    Date of vote:
    29/04/2015
    Author:
    Európai Parlament
    Form:
    Állásfoglalás
    Addressee:
    Az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösségek Számvevőszéke, Európai Bizottság
    Parliamentary term:
    Sonraí sealadacha

    2015.9.30.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 255/431

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSA

    (2015. április 29.)

    az Európai Unió ügynökségei 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és ellenőrzés

    AZ EURÓPAI PARLAMENT,

    —

    tekintettel az Európai Unió ügynökségei 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

    —

    tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014) 607) és a csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014) 285 és SWD(2014) 286),

    —

    tekintettel a decentralizált ügynökségek 2013-es évre vonatkozó éves beszámolóiról készített külön számvevőszéki jelentésekre (1),

    —

    tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (2),

    —

    tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

    —

    tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (4),

    —

    tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 110. cikkére,

    —

    tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

    —

    tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0070/2015),

    A.

    mivel ez az állásfoglalás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikke értelmében vett egyes szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatokat kísérő átfogó megállapításokat, összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 110. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata V. mellékletének 3. cikkével;

    B.

    mivel az ügynökségek száma az elmúlt évtizedben jelentős mértékben, a 2000. évi 3-ról 2013-ra 32-re nőtt;

    1.   

    hangsúlyozza az ügynökségek által végzett feladatok fontosságát, és közvetlen hatásukat a polgárok mindennapi életére, továbbá az uniós ügynökségek autonómiájának jelentőségét, különösen a szabályozó és a független információk gyűjtésével foglalkozó ügynökségek tekintetében; emlékeztet arra, hogy az ügynökségek létrehozásának fő oka független technikai, illetve tudományos értékelések készítése volt; rámutat arra, hogy a decentralizált ügynökségek szerepe a Bizottság támogatása az uniós politikáknak az Unió nevében történő végrehajtásában; felhívja a Bizottságot és az Unió ügynökségeinek hálózatát („a hálózat”), hogy javítsák kommunikációs politikájukat annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökségek hatékonyan kommunikáljanak a polgárokkal és felhívják a figyelmet hatékonyságukra és az elért eredményekre;

    2.   

    elismeri az ügynökségeknek az Unió szakpolitikái támogatásában betöltött szerepét; kéri e szakértelem és képesség szélesebb körű hasznosítását az európai szemeszter politikai folyamatának vonatkozó szakaszaiban; hangsúlyozza az ügynökségek hozzájárulását az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához;

    3.   

    elismeri, hogy nagyszámú ügynökséget hoztak létre a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos szakpolitikai területen, és emlékeztet rá, hogy ezek az ügynökségek milyen fontos, a polgárok mindennapi életére közvetlenül kiható feladatokat látnak el; hangsúlyozza, hogy mindezek az új ügynökségek valós igények nyomán jöttek létre; megjegyzi, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség bizonyos testületei operatív jellegűek, és költségvetésük végrehajtása külső tényezőktől is függ;

    4.   

    úgy véli, hogy az, hogy az ügynökségek éves munkaprogram-tervezetét és többéves stratégiáját megvitatják az illetékes bizottságokban, segít biztosítani, hogy a programok és a stratégiák tükrözzék a tényleges politikai prioritásokat;

    5.   

    az uniós ügynökségek és egyéb szervek 2013-as éves számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatos eredmények összefoglalása (a továbbiakban: „a számvevőszéki összefoglaló”) alapján megjegyzi, hogy az ügynökségek 2013. évi költségvetése mintegy 2 milliárd EUR volt, ami 25 %-os növekedést jelent 2012-höz képest és az Unió általános költségvetésének mintegy 1,4 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy ez a növekedés főként az újonnan létrehozott ügynökségek és egyes ügynökségek új feladatkörei miatt lépett fel; a számvevőszéki összefoglaló alapján megállapítja, hogy az ügynökségek mintegy 6 500 állandó és ideiglenes tisztviselőt foglalkoztatnak, ez az Unió általános költségvetése keretében engedélyezett összes uniós tisztviselő 14 %-a; megjegyzi továbbá, hogy mintegy 2 900 szerződéses, illetve kirendelt alkalmazott dolgozik az ügynökségeken;

    6.   

    emlékeztet arra, hogy az ügynökségekkel kapcsolatos, az Unió hírnevét érintő kockázat nagy, ugyanis az ügynökségek az uniós polgárok számára alapvető fontosságú területeken jelentős befolyással rendelkeznek a szakpolitikai és a döntéshozatali folyamatokban, valamint a programok végrehajtásában;

    7.   

    megjegyzi, hogy az ár-érték arány elve az ügynökségekre is vonatkozik, és meg kell mutatniuk, hogy hatékonyan dolgoznak, biztosítva, hogy az állampolgárokat megfelelően tájékoztassák az ügynökségek tevékenységeinek eredményeiről; kéri a hálózatot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a teljesítmény mérését szolgáló rendszerekre és keretrendszerekre vonatkozó elvek és kézikönyvek, a többéves és éves programozási dokumentumok, a fő eredményességi mutatók, valamint a jelentéstételi és értékelő eszközök használatáról és hozzáadott értékéről;

    Közös megközelítés és a Bizottság ütemterve

    8.

    		 emlékeztet arra, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában elfogadott egy „közös megközelítést”, amely a decentralizált ügynökségek jövőjéről és átalakításáról szóló politikai megállapodás; megjegyzi, hogy a Bizottság feladata a szóban forgó megállapodás nyomon követése;

    9.

    		 üdvözli az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozóan 2012 decemberében elkészült közös megközelítés nyomon követéséről szóló bizottsági ütemtervet (a továbbiakban: „az ütemterv”), és felkér minden érintett felet, hogy folytassák az abban megfogalmazott elképzelések megvalósítását; tudomásul veszi, hogy a Bizottság a menetrendjében részletes tervet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy hogyan hajtsák végre a közös megközelítést, és 90 kérdést sorolt fel, amelyek terén valamennyi érintett szereplő intézkedésére van szükség;

    10.

    		 tudomásul veszi a közös megközelítés végrehajtásáról szóló bizottsági eredményjelentést, a 2013-ra és azon túlra vonatkozó menetrendet, valamint a Bizottság és a decentralizált ügynökségek kimutatható előrelépést eredményező közös erőfeszítéseit; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a felülvizsgált költségvetési keretrendelet (6), valamint az ügynökségek csalás elleni stratégiájára vonatkozó, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kidolgozott iránymutatások egyértelműen meghatározzák az ügynökségek belsőkontroll-funkcióira és belső ellenőrzési szolgálataira vonatkozó szabályokat és szerepeiket;

    11.

    		 tudomásul veszi a hálózat tájékoztatása alapján, hogy az ügynökségek megfelelő ütemben haladtak előre a közös megközelítésben előirányzott intézkedések végrehajtásában; elismeri továbbá, hogy a hálózat által az ütemterv hatálya alá tartozó ügynökségek között végzett felmérés szerint az ütemterv ügynökségekre vonatkozó intézkedéseinek teljesítési aránya 96 %;

    12.

    		 megjegyzi, hogy a Bizottság szolgálatai által kidolgozott szabványos rendelkezések, amelyek magukban foglalják a megfelelő jogi rendelkezéseket, tükrözve a közös megközelítésben és más rendelkezésekben megállapított elveket, általában az ügynökségek alapító jogi aktusainak részét képezik; elismeri, hogy ezek a szokásos rendelkezések referenciaként szolgálnak, amikor új ügynökséget hoztak létre, vagy amikor felülvizsgálják a meglévő alapító jogi aktusokat;

    13.

    		 rámutat arra, hogy a Bizottság az ügynökségek hozzájárulásai alapján iránymutatásokat dolgozott ki a decentralizált ügynökségek és a fogadó tagállamok közötti székhely-megállapodásokra vonatkozó általános rendelkezésekkel; aggodalommal jegyzi meg, hogy 10 ügynökség továbbra sem rendelkezik székhely-megállapodással; sürgeti ezeket az ügynökségeket, hogy a költségmegtakarítás érdekében kezeljék prioritásként a székhely-megállapodások kérdését és találjanak rá hatékony megoldást; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a székhely-megállapodások hiánya súlyos következményekkel járhat az ügynökségek személyzetére nézve, és felhívja a tagállamokat, hogy a következő mentesítési eljárás kezdete előtt kössék meg a megállapodásokat;

    14.

    		 szükségesnek tartja, hogy komoly értékelést végezzenek a hasonló feladatot ellátó ügynökségek összevonásának lehetőségéről, nem csak az erőforrások pazarlása miatt, hanem olyan kritikus tömeg létrehozása érdekében, amely ténylegesen hatékonnyá teszi az ügynökségeket;

    15.

    		 megállapítja, hogy a Bizottság javította az ügynökségek számára biztosított szolgáltatásait mind általános, mind pedig konkrét ajánlások formájában, a hálózat által nyújtott információk és javaslatok segítségével; tudomásul veszi, hogy a korlátozott pénzügyi és emberi erőforrások közepette e javítások az ügynökségek működésének racionalizálását célzó lehetséges strukturális intézkedések fontolóra vételét eredményezték; megjegyzi, hogy ezen az intézkedések nyomán már születtek eredmények, például a szolgáltatások ügynökségek közti megosztása és arra biztatja az ügynökségeket, hogy folytassák ezen erőfeszítéseket;

    Költségvetési és pénzgazdálkodás

    16.

    		 emlékeztet arra, hogy az évenkéntiség elve egyike az uniós költségvetés hatékony végrehajtásának szavatolása érdekében elengedhetetlen számviteli alapelveknek az egységességgel és az egyensúllyal együtt; megállapítja, hogy a decentralizált ügynökségek bizonyos esetekben nem tartják be maradéktalanul ezt az elvet; kéri az ügynökségeket, hogy csökkentsék minimálisra az ezzel kapcsolatos hibákat;

    17.

    		 a számvevőszéki összefoglaló alapján megjegyzi, hogy a költségvetési és pénzügyi irányítás terén a leggyakoribb kérdés továbbra is az átvitt lekötött előirányzatok magas aránya, és hogy ez a kérdés 24 ügynökséget érintett; elismeri, hogy az átvitelek magas szintje ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési alapelvével;

    18.

    		 megjegyzi, hogy a Számvevőszék az előző évhez képest a törlések és átvitelek nagy arányát hét esetben továbbra is megállapította; megjegyzi, hogy az ilyen törlések arra utalnak, hogy az átvitt előirányzatokhoz túlbecsült igényeket vettek alapul vagy azok más okból nem voltak indokoltak; felszólítja az ügynökségeket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt, különösen a jobb költségvetési tervezési folyamatok végrehajtása érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyenek az átvitelek, különös figyelmet fordítva azon ügynökségekre, amelyek törölték az előző évekből származó átviteleket;

    19.

    		 tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2013. szeptember 30-án elfogadta az új költségvetési keretrendeletet azzal a céllal, hogy egyszerűsítse az ügynökségekre vonatkozó szabályokat;

    20.

    		 megjegyzi, hogy az ügynökségek által készített dokumentumok egységességének és összehasonlíthatóságának javítása érdekében a Bizottság az ügynökségekkel együttműködésben a programozási dokumentumról szóló iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek éves, illetve többéves komponensből állnak, valamint egy egységes szerkezetű éves tevékenységi jelentés sablonjának elkészítésében, a költségvetési keretrendeletben foglalt követelményekhez igazítva;

    21.

    		 megjegyzi, hogy a költségvetési keretrendelet előírja, hogy az összevont éves tevékenységi jelentést minden év július 1-jéig be kell nyújtani Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a mentesítésért felelős hatóságnak, amelyek a korábbi költségvetési keretrendelet előírásainak megfelelően összekapcsolják az éves tevékenységi jelentésből, a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és a pénzügyi beszámolókból származó információkat; megjegyzi, hogy a mentesítésről szóló jelentések specifikus jellegük és az előzetes beszámoló címzettjei miatt továbbra is külön dokumentumok;

    22.

    		 sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a FRONTEX esetében a Számvevőszéknek továbbra is korlátozó véleményt kellett kiadnia az elszámolásuk alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék észrevételeinek továbbra is magas száma (97) miatt, amelyek 35 ügynökségre vonatkoznak; sürgeti a hálózatot, hogy gondoskodjon arról, hogy az ügynökségek minden szükséges intézkedést meghozzanak a Számvevőszék észrevételeinek nyomon követése érdekében;

    Az ügynökségek közötti együttműködés – megosztott szolgáltatások és szinergiák

    23.

    		 kétségeinek ad hangot az ügynökségek földrajzi elhelyezkedése miatt, melyek közül sok az európai intézményektől távol helyezkedik el; úgy véli, hogy az ügynökségek függetlenségének védelméhez nincs szükség földrajzi távolságra, és az önmagában nem biztosít garanciát a nem kívánt beavatkozások ellen sem a Bizottság, sem pedig a tagállamok részéről, azonban az minden esetben megnövekedett utazási költségekkel jár és megnehezíti az olyan szinergiák kihasználását, mint a valamennyi vagy néhány ügynökség által közösen használt központosítottabb adminisztratív és pénzügyi szolgáltatások;

    24.

    		 megjegyzi, hogy az ügynökségek a mentesítésért felelős hatóság korábbi ajánlásainak megfelelően megvizsgálták belső igazgatási folyamataikat; megjegyzi továbbá, hogy számos ügynökség már alkalmaz rendszeres folyamatértékelést, amelyet ISO-tanúsítvány (ISO 9001) alapján végeznek el, valamint minőségi és a belső ellenőrzési osztályuk is végez ellenőrzéseket; elismeri, hogy egyes ügynökségek tanácsadókkal kötöttek szerződést belső igazgatási folyamataik értékelésének elvégzésére;

    25.

    		 üdvözli, hogy a költségvetési keretrendelet lehetővé teszi egyes szolgáltatások megosztását vagy átruházását, amennyiben ezzel növelni lehet a költséghatékonyságot; emlékeztet arra, hogy az ügynökségek amúgy is együttműködésre törekednek, megosztják bevált gyakorlati megoldásaikat és hatékony működésük és forrásaik lehető legjobb kiaknázása érdekében megosztanak egyes szolgáltatásokat; elismeri, hogy az ügynökségek fokozták az egymás közötti együttműködést, és ez a következő években még tovább fokozódik, lehetővé téve számukra, hogy továbbra is teljesítsék célkitűzéseiket; megjegyzi, hogy az ügynökségek 82 %-a egyetértési megállapodást írt alá más ügynökségekkel; felhívja az ügynökségeket, hogy bővítsék tovább a már jól működő együttműködést és a megosztott szolgáltatások körét; felkéri az ügynökségeket, hogy a hatékonyság és az eredményesség javítása érdekében proaktív módon keressék az egymás közötti további együttműködést;

    26.

    		 az ügynökségek tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy olyan online kommunikációs eszközt hoztak létre, amely fórumot biztosít az információk, a tudás és a legjobb gyakorlatok ügynökségek közötti megosztásához és adatbázist tartalmaz a különböző területeken megosztott szolgáltatásokról és az új kezdeményezésekről; megjegyzi, hogy az ügynökségek közötti együttműködés folyamatosan nő az egyes szakosodott területeiken, és hogy a közeljövőben az ügynökségek 65 %-a várhatóan új kezdeményezésről fog megállapodni, és új egyetértési megállapodást fog aláírni más ügynökségekkel;

    Teljesítmény

    27.

    		 üdvözli, hogy megállapodtak a hatékony és eredményes, eredményorientált irányítás közös elveiről valamint a teljesítmény mérésére vonatkozó közös iránymutatásokról, a többéves és éves programozási dokumentumokról, valamint a jelentéstételi és értékelési eszközökről;hangsúlyozza, hogy fontos, hogy a hálózat tagja legyen a teljesítménnyel foglalkozó új intézményközi munkacsoportnak a jó és javuló teljesítmény közös értelmezésének ösztönzése érdekében; kéri a Számvevőszéket, hogy a 2016-os többéves pénzügyi keret felülvizsgálatához időben biztosítsa az ügynökségek teljesítményéről és eredményeiről szóló értékelést;

    28.

    		 pozitívnak tartja azt a tendenciát, hogy a jelentéstétel egyre inkább a hatékonyságra és az eredményekre összpontosít; szorgalmazza a jelentéstételi rendszer e tekintetben történő további erősítését az ügynökségek demokratikus elszámoltathatóságának fokozása érdekében;

    Humánerőforrás-gazdálkodás

    29.

    		 tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2013 júliusában közleményt (7) fogadott el a decentralizált ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásai 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó programozásának kialakításáról, hogy biztosítsa a források összeegyeztethetőségét a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben e tekintetben foglalt korlátozásokkal;

    30.

    		 a hálózat tájékoztatása alapján megállapítja, hogy az ügynökségek többsége – bár nagy nehézségek árán, de – már végrehajtotta a kért 5 %-os létszámcsökkentést a személyzeti politikára vonatkozó többéves tervén belül; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság további átcsoportosítási alapot hozott létre a személyi állomány 5 %-ára vonatkozóan, hogy ily módon az elfogadott 5 %-os célkitűzés feletti további tényleges csökkentéseket eszközöljön az ügynökségek létszámtervében;

    31.

    		 a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy egyes ügynökségek már most is komoly nehézségekkel küzdenek feladataik teljesítése során, a rendelkezésükre álló korlátozott források miatt; aggodalommal veszi tudomásul, hogy amennyiben a további személyzeti leépítéseket magában foglaló folyamat folytatódik, nehéz lesz az ügynökségeknek biztosítani munkájuk minőségének azonos szintjét, mivel az Unió egyre több feladatot és felelősségi köröket bíz rájuk; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a további személyzeti leépítésekre irányuló tervét és igazítsa azt hozzá az egyes ügynökségek munkaterheléséhez és forrásigényéhez;

    32.

    		 emlékeztet a Parlament költségvetési eljárásra vonatkozó azon álláspontjára, miszerint az ágazati szereplők által fizetett díjakból finanszírozott személyzetet nem érintheti az Unió által alkalmazott 1 %-os éves csökkentés; úgy véli, hogy a Bizottságnak külön kérdésként kell kezelnie a főként az Unió által finanszírozott ügynökségeket és külön keretet kell előterjesztenie az ágazati szereplők által finanszírozott ügynökségekre, amelynek arányban kell állnia az adott ügynökség által nyújtott szolgáltatásokkal;

    33.

    		 általánosságban úgy véli, hogy javítani kell a felvételi eljárásokat és többek között kiemelten azok átláthatóságát;

    34.

    		 megjegyzi, hogy a hálózat a fegyelmi vizsgálatok lefolytatása céljából megállapodott a vizsgálatot végző tisztviselők ügynökségek közötti csoportjának létrehozásában; tudomásul veszi, hogy az ügynökségek jelöltjei ennek érdekében speciális képzésen vesznek részt, melyet a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatala folytat le;

    A hálózat és a Parlament közötti együttműködés

    35.

    		 elégedett a hálózat által az illetékes parlamenti bizottsággal folytatott együttműködéssel és megemlíti a bizottság által az éves mentesítési eljárás keretében megkeresett ügynökségek igazgatóinak készségességét és nyitottságát; kéri a hálózatot, valamint az egyes ügynökségeket, hogy terjesszék ki a Parlamenttel való kommunikációt és együttműködést a mentesítési eljáráson túlra is;

    Összeférhetetlenség és átláthatóság

    36.

    		 megállapítja, hogy az ütemtervnek megfelelően a Bizottság 2013 decemberében közzétette a decentralizált uniós ügynökségeken belüli összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről szóló iránymutatásokat (a továbbiakban: „iránymutatások”); megjegyzi, hogy ezek az iránymutatások rendelkezéseket tartalmaznak az igazgatótanácsi tagok, ügyvezető igazgatók, a tudományos bizottságokban részt vevő szakértők, illetve egyéb hasonló testületek tagjai és a személyi állomány egyéb tagjai érdekeltségi nyilatkozatának közzétételéről; megjegyzi továbbá, hogy az iránymutatások világos hivatkozási pontot jelentenek az ügynökségek által alkalmazott politikák számára; megjegyzi, hogy számos ügynökség adott ki vagy tette naprakésszé az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikáját annak érdekében, hogy az tükrözze az iránymutatásban foglaltakat;

    37.

    		 megjegyzi, hogy az iránymutatások jogilag nem kötelezőek az ügynökségek számára, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne az ügynökségekkel nagyobb kötelező erővel bíró megállapodásokra jutni az átláthatóság fokozása és az összeférhetetlenség elkerülése érdekében;

    38.

    		 az ügynökségek tájékoztatása alapján elismeri, hogy az uniós polgároknak az európai intézményekbe, ügynökségekbe és szervekbe vetett bizalma kiemelt jelentőséggel bír; megállapítja, hogy az ügynökségek számos konkrét intézkedést és eszközt vezettek be a vélt és valós összeférhetetlenségek kockázatának megfelelő kezelésére; megjegyzi, hogy az ügynökségek 88 %-a már fogadott el intézkedéseket az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére, míg a fennmaradó 12 % esetében ennek megtétele folyamatban van; megjegyzi, hogy az ügynökségek 81 %-ának politikái figyelembe veszik a kirendelt nemzeti szakértőket, valamint a külső és kölcsönzött munkaerőt;

    39.

    		 megjegyzi ugyanakkor, hogy számos ügynökség még mindig nehézségekbe ütközik függetlenségi politikájuk végrehajtásakor, különösen a szakértői csoportok, valamint a tudományos testületek és bizottságok tagjainak kiválasztásakor; azt ajánlja az ügynökségeknek, hogy a Bizottsággal együtt foglalkozzanak e kérdéssel, figyelembe véve az európai ombudsman által 2014. május 12-én elindított saját kezdeményezésű vizsgálatában foglalt ajánlásokat (OI/6/2014/NF), melyeket a Bizottsághoz intézett, a Bizottság szakértői csoportjainak összetételére vonatkozó levélben vázolt fel;

    40.

    		 tudomásul veszi, hogy az ügynökségek 61 %-a már közzétette weboldalán igazgatótanácsi tagjainak, vezető tisztviselőinek, valamint külső és belső szakértőinek önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; tudomásul veszi, hogy az ügynökségek fennmaradó része beleegyezett abba, hogy az információkat a felülvizsgált politikák elfogadásakor tegye majd közzé és elvárja, hogy az ügynökségek fennmaradó része fogadjon el felülvizsgált politikákat és haladéktalanul tegye közzé ezen információkat;

    41.

    		 megjegyzi, hogy a kirendelt nemzeti szakértőkről, valamint a külső és kölcsönzött munkaerőről az iránymutatások nem tesznek külön említést, valamint hogy – különösen az úgynevezett független szakértők esetében – még mindig vannak tágabb értelmezési lehetőségek, például olyan tudományos szakértők esetében, akik egyes cégek vagy nagyobb üzleti csoportok számára is végeztek kutatásokat; felszólítja a hálózatot, hogy biztosítson e tekintetben az olyan összehangolt megközelítést, amely mindenfajta közvetett összeférhetetlenséget is kiküszöböl;

    42.

    		 elismeri, hogy az OLAF iránymutatásokat dolgozott ki az ügynökségek csalás elleni stratégiái számára, valamint hogy ezek kidolgozása során figyelembe vette az ügynökségek hozzájárulásait; megjegyzi, hogy az OLAF támogatást nyújtott az ügynökségeknek ezen iránymutatások végrehajtásának megkönnyítésére;

    43.

    		 felkéri a Számvevőszéket, hogy kövesse nyomon 15/2012. számú különjelentését „Az összeférhetetlenségek kezelése a kiválasztott uniós ügynökségeknél” címmel;

    44.

    		 ösztönzi a Bizottságot, hogy végezzen rendszeres értékelés az ügynökségek átláthatóságáról és integritásáról, és az értékelés eredményeit tegye elérhetővé a nyilvánosság számára;

    Láthatóság

    45.

    		 sajnálatát fejezi ki az ügynökségek láthatóságának és demokratikus elszámoltathatóságának hiánya miatt, mivel a polgárok általában nem ismerik őket jól és ki vannak téve a szakirányú lobbisták külső befolyásának, különösen azoknak, amelyek nagyvállalatokat képviselnek;

    46.

    		 tudomásul veszi, hogy 2014-ben majdnem minden ügynökség közzétett a honlapján arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az Unió ügynökségei közé tartozik; sürgeti az ügynökségek fennmaradó részét, hogy sürgősen tegyék közzé a nyilatkozatot, továbbá annak biztosítását kéri az ügynökségektől, hogy róluk és munkájukról az Unió jusson az emberek eszébe;

    47.

    		 üdvözli bizonyos ügynökségek azon kezdeményezését, hogy nyilvános konzultációt indítanak egyes politikáik témájában; felkéri az ügynökségeket, hogy folytassák ezt a gyakorlatot;

    48.

    		 a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatosan megjegyzi, hogy az ügynökségek által külső szolgáltatásokra vonatkozóan aláírt szerződések kötelezik a szerződő feleket, hogy megfeleljenek a helyi munkaügyi és adóügyi jogszabályoknak; tudomásul veszi, hogy az ügynökségek további intézkedéseket tettek a társadalmi elszámoltathatóság elősegítésére, egyrészt saját megbízatásuk szociális aspektusa révén, másrészt a székhelyül szolgáló helyi közösségek kapcsán;

    49.

    		 kiemeli a következő intézkedéseket:

    —

    az Európai Gyógyszerügynökség munkája eredményének jelentős részét közzéteszi a honlapján, a közvélemény jobb tájékoztatása és figyelmének felhívása érdekében,

    —

    az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ aktívan támogatja a thesszaloniki önkormányzatot a készségek helyi és regionális szinten való feltérképezése és összeegyeztetése terén, valamint a kérelmek benyújtásának és teljesítésének átlátható folyamata révén helyi iskoláknak és jótékonysági szervezeteknek adja visszaminősített informatikai felszereléseit,

    —

    az Európai Képzési Alapítvány közösségi médiával foglalkozó innovatív programjának tevékenységei révén a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve során 2010-ben nemzetközi díjat nyert és tevékenységein belül tovább bővítette a részvételen alapuló ilyen jellegű megközelítést;

    50.

    		 megjegyzi, hogy csupán egy ügynökség, az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT), teszi közzé éves tevékenységi jelentését az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén, míg három ügynökség éves tevékenységi jelentésének összefoglalóját 23 hivatalos nyelvre fordíttatja le (a kivétel az ír nyelv);

    51.

    		 tudomásul veszi, hogy a hálózat a CdT vezetésével felmérést végzett az ügynökségek által a többnyelvűség tekintetében alkalmazott megközelítésekről; megállapítja, hogy a felmérés azt mutatja, hogy nagy az eltérés a többnyelvűség terén jelenleg alkalmazott megközelítések között, és megállapítja, hogy egyes ügynökségek különböző célközönséggel rendelkeznek, valamint eltérnek a különböző érdekelt felek igényei, továbbá a költségvetésük és méretük, és nem lehet valamennyi ügynökség esetében univerzális („one size fits all”) nyelvi politikát alkalmazni;

    52.

    		 ugyanakkor elismeri, hogy minden ügynökség dolgozik a többnyelvű online megjelenés megvalósításán, és arra törekszik, hogy a honlapján legalább egy rész vagy dokumentum az Unió valamennyi hivatalos nyelvén tájékoztatást adjon az ügynökségről; hangsúlyozza, hogy bár a többnyelvű megközelítés jelentős pénzügyi kötelezettségvállalást tesz szükségessé, az ügynökségeknek azonnali lépéseket kell tenniük ezen a területen;

    53.

    		 tudomásul veszi, hogy az ügynökségek az éves tevékenységi jelentésben nyilvánosan hozzáférhetővé teszik weboldalukon munkájuk eredményeit; megjegyzi továbbá, hogy az éves tevékenységi jelentés egyes részei tartalmaznak olyan leírást, amely könnyen érthető tájékoztatást nyújt arról, hogyan az ügynökségek költségvetése hogyan használja fel az uniós forrásokat; megjegyzi, hogy az ügynökségek többsége készít olyan jelentést, amely konkrét feladatainak az uniós polgárokra gyakorolt hatásával foglalkozik, és kifejti, miért fontos a munkájuk;

    54.

    		 megjegyzi, hogy számos ügynökség megerősítette online jelenlétét, és jelentős erőfeszítéseket tett láthatósága növelésére, továbbá üdvözli e téren tett proaktív hozzáállásukat; felhívja továbbá az ügynökségeket, hogy fokozzák láthatóságukat olyan eszközök révén, mint például a közösségi hálózatok, a nyílt napok, a kiállításokon való részvétel, annak biztosítása érdekében, hogy az európai polgárok az ügynökségekkel kapcsolatosan megfelelő és átlátható tájékoztatást kapjanak;

    Belső kontrollrendszerek

    55.

    		 megjegyzi, hogy 10 ügynökség összesen 17 észrevételt kapott a belső ellenőrzési ügyekkel kapcsolatban, amely előrelépést jelent 2012-höz képest, amikor is 22 ügynökség kapott 34 észrevételt ugyanezen a kérdések vonatkozásában; tudomásul veszi, hogy négy esetben e kérdések a belső ellenőrzési szabványok végrehajtására vonatkoztak, melyeket nem fogadtak el az év végén vagy elfogadták azokat, de csak részlegesen hajtották végre, illetve amelyek vonatkozásában korrekciós intézkedések voltak folyamatban; megjegyzi, hogy 2012-höz képest csökkentek az állóeszközök és a támogatások igazgatására vonatkozó észrevételek;

    56.

    		 tudomásul veszi, hogy a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata (IAS), illetve az ügynökségek belső ellenőrzési részlegei (IAC-k) tekintetében további pontosításra került sor a költségvetési keretrendelet révén, amely meghatározza a munkára, az információcserére és a közöttük lévő általános szinergiákra vonatkozó megerősített koordináció feltételeit; megjegyzi, hogy a költségvetési keretrendelet lehetőséget biztosít az ügynökség számára, hogy megosszák belső ellenőrzési részlegeiket, és felkéri őket ennek megtételére, amennyiben az lehetséges;

    57.

    		 arra kéri a Számvevőszéket, hogy az ügynökségek pénzgazdálkodásának eredményességének ellenőrzését továbbra is tartsa fokozottan szem előtt, különös tekintettel arra, hogy az ügynökségek feladataik elvégzése során mennyire gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használják fel az előirányzataikat;

    Önfinanszírozó ügynökségek

    58.

    		 ismételten hangsúlyozza, hogy azon uniós szerveknek, amelyekre a költségvetési keretrendeletben rögzített pénzügyi szabályok nem vonatkoznak, a következetesség érdekében adott esetben hasonló szabályokat kell kialakítaniuk (8) hangsúlyozza, hogy a jelenlegi többletekre a lehető leghamarabb megoldást kell találni, és meg kell vizsgálni a pénzek uniós költségvetésbe való visszautalásának lehetőségét; a kérdést a teljesítménnyel foglalkozó intézményközi munkacsoporthoz utalja vizsgálatra.

    További megjegyzések

    59.

    		 üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ügynökségek a költséghatékonyság és a munkahelyi környezet környezetbarát jellege tekintetében felmerült kérdések kezelése érdekében tettek; arra ösztönzi az ügynökségeket, hogy továbbra is kövessék a költséghatékony és környezetbarát megoldásokat a munka és az épületek kezelése tekintetében, és fokozzák az olyan digitális megoldások alkalmazását, mint például a videokonferenciák, annak érdekében, hogy csökkentsék az utazási és egyéb költségeket;

    60.

    		 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a mentesítés hatálya alá tartozó ügynökségeknek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételről (L sorozat).

    (1)  HL C 442., 2014.12.10.

    (2)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

    (3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

    (4)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

    (5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

    (6)  A Bizottság 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

    (7)  COM(2013) 519.

    (8)  Jelenleg a CPVO (Közösségi Növényfajta-hivatal) (Angers) és az OHIM (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal) (Alicante).

    Top