Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52015BP0930(18)

    Az Európai Parlament állásfoglalása (2015. április 29.) az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

    HL L 255., 2015.9.30, p. 192–194 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2015/930(18)/oj

    2015.9.30.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 255/192


    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSA

    (2015. április 29.)

    az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

    AZ EURÓPAI PARLAMENT,

    tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

    tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

    tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0074/2015),

    A.

    mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (az ügynökség) 2013-as pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 167 023 535 EUR volt, ami 2012-höz képest 5,15 %-os növekedést jelent;

    B.

    mivel pénzügyi kimutatásai szerint az ügynökség 2013-ra szóló költségvetéséhez való uniós hozzájárulás 35 829 562 EUR volt, ami 2012-höz képest 0,2 %-os növekedést jelent;

    C.

    mivel a Számvevőszék az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2013-as pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

    A 2012. évi mentesítés nyomon követése

    1.

    tudomásul veszi a Számvevőszék jelentéséből, hogy a 2011-es számvevőszéki jelentésben tett egyik megjegyzés kapcsán – amely a 2012-es számvevőszéki jelentésben „folyamatban” minősítést kapott – megtették a kiigazító intézkedést, és a megjegyzés a 2013-as számvevőszéki jelentésben „végrehajtva” minősítéssel szerepel; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék 2012-es jelentésében szereplő négy megjegyzéssel kapcsolatban kiigazító intézkedésekre került sor, és kettő esetében immár „végrehajtva”, kettő esetében pedig „nem alkalmazandó” minősítés szerepel;

    2.

    az ügynökség tájékoztatása alapján megállapítja, hogy:

    a 2013. évi éves tevékenységi jelentése információkat és statisztikákat tartalmaz az összeférhetetlenségi helyzetek kezeléséről,

    az ügyvezető igazgató, az igazgatók és az osztályvezetők önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát 2014. december 1-jén maradéktalanul közzétették az ügynökség honlapján a mentesítésért felelős hatóság által 2014-ben megfogalmazott kérésnek megfelelően,

    az ügynökség tevékenységeinek az uniós polgárokra gyakorolt hatásáról szóló tájékoztatást a stratégiai dokumentumok – többek között az éves általános jelentés, az éves biztonsági felülvizsgálat és a munkaprogram – ügynökség honlapján történő évenkénti közzététele révén valósítják meg;

    Megjegyzések az ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

    3.

    tudomásul veszi, hogy 2013-ban közbeszerzési eljárás keretében az ügynökség mintegy 22 000 000 eurót költött tanúsítási tevékenységei egy részének a nemzeti légiközlekedési hatóságokhoz és minősített szervezetekhez való kiszervezésére; tudomásul veszi, hogy a szerződő felek meghatározott típusalkalmassági vizsgálati feladatokkal történő megbízásának folyamatát és az alkalmazott kritériumokat a vezetőségének határozata révén meghatározott speciális iránymutatások tartalmazzák;

    4.

    felhívja az ügynökséget, hogy javítsa a kiszervezés átláthatóságát a feladatátadási folyamatok – beleértve az iránymutatásokban foglalt kritériumokon alapuló értékelések – jobb dokumentálásával; aggodalommal állapítja meg, hogy ez a számos alacsony értékű szerződés ajánlattevők közötti szétosztására is vonatkozik;

    Kötelezettségvállalások és átvitelek

    5.

    megjegyzi, hogy a lekötött előirányzatok összességében véve 98 %-ot tettek ki, a III. cím (Operatív kiadások) esetében az arány 92 % és a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében 98 % volt;

    6.

    tudomásul veszi, hogy 2013-ban csökkent az átvitelek általános aránya, a 2012-es 10 100 000 euróról (11 %) 7 200 000 euróra (8 %); aggódik amiatt, hogy bár az átvitelek szintje általánosságban csökkent, a III. cím esetében magas maradt, elérve a 3 400 000 eurót (42 %); kiemeli, hogy annak ellenére, hogy az ügynökség működésének több évet átfogó jellege részben indokolttá teszi, az ilyen magas szint ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének;

    Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

    7.

    tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék 2013-as éves ellenőrzési jelentésében nem tett észrevételeket a hatóság munkaerő-felvételi eljárásaival kapcsolatban;

    8.

    az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a jelöltekkel szemben a felvételi folyamat során támasztott követelményeket az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzatnak megfelelően állapították meg, és hogy a Számvevőszék 2012-es jelentésében említett eset lezártnak tekintett;

    9.

    emlékeztet a Parlament költségvetési eljárás során megfogalmazott álláspontjára, mely szerint az ipar által fizetett díjakból, következésképpen nem az uniós költségvetésből finanszírozott személyzetet nem szabad érintenie az Unió által alkalmazott évi 2 %-os csökkenésnek; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy a Bizottságnak különbséget kell tennie azon ügynökségek között, amelyek finanszírozása elsősorban az uniós költségvetési előirányzatokból történik, és sajátos keretet kell javasolnia azok számára, amelyek főként a piaci szereplők által fizetett, az ügynökség által teljesített szolgáltatások költségeivel arányos díjakból finanszírozzák magukat;

    Az összeférhetetlenség megelőzése, illetve kezelése és az átláthatóság

    10.

    megjegyzi, hogy 2013 során az ügynökség 213 érdekeltségi nyilatkozatot vizsgált felül a 2012-ben elfogadott, az EASA személyzetére vonatkozó magatartási kódex fényében; üdvözli az EASA-rendelet felülvizsgálatát, és hangsúlyozza, hogy a potenciális összeférhetetlenségek elkerülése érdekében a magatartási kódexet felül kell vizsgálni; e tekintetben azt javasolja, hogy rendszeresen ellenőrizzék a magatartási kódex végrehajtását, és hogy a Számvevőszék vizsgálja meg a felmerülő ügyeket; kiemeli, hogy 2013-ban két esetben azonosítottak forgóajtó-jelenséget; megjegyzi, hogy az ügynökség azzal a feltétellel engedélyezte a bejelentett tevékenységeket mindkét esetben, hogy nem léphetnek kapcsolatba az ügynökség személyzetével és nem lobbizhatnak náluk, valamint tartózkodniuk kell az ügynökséggel való közvetlen szerződéskötési tárgyalásoktól a 12-től 24 hónapig terjedő visszavonulási időszak alatt;

    11.

    aggodalommal állapítja meg, hogy az összeférhetetlenség rendkívül jellemző azon szakértői csoport tagjait illetően, akik a termékek tesztelését és engedélyezését végzik; mély aggodalmának ad hangot az ügynökség által 2013-ban két esetben azonosított forgóajtó-jelenség kapcsán, és javasolja az ügynökségnek, hogy erősítse tovább függetlenségi politikáját, különösen a vezető beosztásban lévők, a tanácsadó testület és a szakértői csoport tagjai önéletrajzának és érdekeltségi nyilatkozatának 2015. szeptember vége előtti közzététele révén; felhívja az ügynökséget, hogy fogadjon el átfogó szakpolitikákat az olyan összeférhetetlenséggel járó helyzetek kezelése érdekében, mint például: a köztisztviselő lemondása az érdekeltségekről, a köztisztviselő visszalépése az érintett döntéshozatali folyamatból, az érintett köztisztviselő bizonyos információkhoz való hozzáférésének korlátozása, a köztisztviselő feladatkörének megváltoztatása, vagy a köztisztviselő lemondása hivataláról;

    Belső kontrollrendszerek

    12.

    az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az előzetes és utólagos ellenőrzéseket a Számvevőszékkel folytatott megbeszéléseket követően és a mentesítésért felelős hatóság ajánlásai szerint végrehajtották; tudomásul veszi, hogy az ügynökség pénzügyi szabályzata értelmében az utólagos ellenőrzések nem kötelezőek; megállapítja, hogy kidolgozásra került az utólagos ellenőrzések kockázatalapú és a közbeszerzési eljárásokat is magában foglaló éves terve;

    Belső ellenőrzés

    13.

    tudomásul veszi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) közzétette a 2013-ban az informatikai projektek kezelésére vonatkozó korlátozott felülvizsgálatról szóló jelentést, amely két „nagyon fontos” ajánlást fogalmazott meg; megjegyzi továbbá, hogy az IAS kiegészítő ellenőrzést hajtott végre a megbízhatóság építőköveiről, amelynek eredményeképpen az ésszerű bizonyosságról szóló vélemény, valamint két „nagyon fontos” ajánlás született; megjegyzi, hogy a korábbi években az IAS által kiadott 23 „nagyon fontos” ajánlásból 22 esetében az IAS megerősítette, hogy végrehajtásra kerültek;

    További megjegyzések

    14.

    megjegyzi, hogy 2004 óta – amikor az ügynökség megkezdte működését – működésének alapja a fogadó tagállammal folytatott levelezés és véleménycsere; megállapítja azonban, hogy az ügynökség és a fogadó tagállam között mindeddig nem született átfogó székhely-megállapodás; megjegyzi, hogy egy ilyen megállapodás elősegítené az ügynökség és személyzete működési feltételeinek jobb átláthatóságát; felhívja az ügynökséget és a fogadó tagállamot, hogy haladéktalanul orvosolják ezt a kérdést, és tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot a tárgyalások előrehaladásáról;

    15.

    emlékeztet rá, hogy az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó, a Tanács, a Parlament és a Bizottság által megállapított közös megközelítés értelmében „[…]minden ügynökségnek rendelkeznie kell a székhelyre vonatkozó megállapodással, amelyet még azelőtt meg kell kötni, hogy az ügynökség az operatív szakaszba lépne”; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2011-ben székhely-megállapodást írt alá a német kormánnyal; sürgeti a fogadó tagállamot, hogy a lehető leggyorsabban kössön olyan megállapodást az ügynökséggel, amely lehetővé teszi a nemzeti igazságügyi hatóságok közötti kapcsolat tisztázását, valamint azt, hogy az ügynökség bármiféle akadály nélkül végrehajthassa megbízatását; felhívja a Bizottságot, hogy használja ki az idei pénzügyi évet arra, hogy módosítsa az ügynökség alapszabályát, hogy az székhely-megállapodást köthessen, amely lehetővé teszi számára a normális működést; ezért tájékoztatást kér az ügynökség székhelyére vonatkozó végleges döntésről;

    16.

    kiemeli az ügynökségnek a maximális repülésbiztonság Európa-szerte történő biztosítása terén betöltött fontos szerepét; megjegyzi, hogy az egységes európai égboltra vonatkozó szabályozás jelenlegi felülvizsgálata az ügynökség hatásköreinek megerősítéséhez vezethet; hangsúlyozza, hogy ebben az esetben az ügynökségnek meg kell kapnia a feladatainak sikeres végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat;

    17.

    a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2015. április 29-i (1) állásfoglalására.

    (1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0130 (lásd e Hivatalos Lap 431. oldalát).


    Top