This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014DC0356
REPORT FROM THE COMMISSION Benchmarking smart metering deployment in the EU-27 with a focus on electricity
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az intelligens fogyasztásmérés megvalósításának értékelése az EU-27-ben, különös tekintettel a villamos energiára
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az intelligens fogyasztásmérés megvalósításának értékelése az EU-27-ben, különös tekintettel a villamos energiára
/* COM/2014/0356 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az intelligens fogyasztásmérés megvalósításának értékelése az EU-27-ben, különös tekintettel a villamos energiára /* COM/2014/0356 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az intelligens fogyasztásmérés
megvalósításának értékelése az EU-27-ben, különös tekintettel a villamos
energiára Célkitűzés E
jelentés célja az intelligens fogyasztásmérésnek az EU tagállamaiban történő
megvalósítása terén elért előrehaladás felmérése a harmadik energiacsomag
rendelkezéseivel összhangban[1].
A hosszú távú költségek és előnyök lehetséges gazdasági értékelésének
eredményétől függően a tagállamoknak ki kell dolgozniuk az intelligens
fogyasztásmérő rendszerek[2]
megvalósításának (a villamos energia esetében legfeljebb 10 évre szóló)
ütemtervét. Ez a jelentés az EU-27-ben[3]
eddig elért előrehaladást vizsgálja meg, és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre
vonatkozóan. Ezt
a jelentést két bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri. Ezek bemutatják
az intelligens fogyasztásmérés megvalósításának jelenlegi állását az Európai
Unióban, és áttekintést adnak a tagállamok által végzett költség-haszon
elemzésekről és a kapcsolódó országspecifikus adatokról. Az intelligens fogyasztásmérés az EU jogszabályaiban A
harmadik energiacsomag előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák a
fogyasztók számára hosszú távon előnyös intelligens fogyasztásmérő rendszerek
megvalósítását. A megvalósítás függhet attól, hogy a hosszú távú költségekről és
előnyökről szóló, 2012. szeptember 3-ig elkészítendő gazdasági értékelés
(költség-haszon elemzés) kedvező gazdasági értékelést ad-e. A villamos energia
esetében a cél legalább 80 %-os bevezetés elérése 2020-ig, a kedvezően
értékelt esetekben. Ezenfelül,
összhangban a harmadik csomag szellemével és annak rendelkezéseit kiegészítve,
az energiahatékonysági irányelv[4] támogatja az energiaszolgáltatások
fejlesztését az intelligens fogyasztásmérőkből származó adatok, a
keresletoldali válaszintézkedések[5]
és a dinamikus árak alapján. Teszi mindezt úgy, hogy közben tiszteletben tartja
és előmozdítja az egyéneknek a személyes adatok védelmére vonatkozó jogát,
melyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a Charta) 8. cikke ír le, és
biztosítja a fogyasztók magas szintű védelmét is (a Charta 38. cikke). A
harmadik energiacsomag nem tűz ki konkrét megvalósítási célt az intelligens
fogyasztásmérésre a gázágazatban, de a kiskereskedelmi piacokról szóló
értelmező dokumentum[6] kimondja, hogy „elfogadható határidőn
belül” meg kell valósítani. Az intelligens fogyasztásmérés megvalósítása terén az EU-27-ben
elért előrehaladás Az
elemzés azt mutatja, hogy értékelhető előrehaladás történt. Mivel a villamos
energiára vonatkozó költség-haszon elemzések az esetek több mint kétharmadában
kedvező eredményt hoztak, a tagállamok elkötelezték magukat az intelligens
fogyasztásmérés bevezetésének folytatása mellett (vagy már be is fejezték azt).
Három tagállamban (Finnország, Olaszország és Svédország) már közel 45 millió
intelligens fogyasztásmérőt helyeztek üzembe, ami az EU-ban 2020-ig tervezett
telepítések 23 %-át jelenti. Becsléseink szerint a bevezetésre vonatkozó
kötelezettségvállalások összesen mintegy 45 milliárd EUR beruházást tesznek ki,
amely a villamos energia mérésére 200 millió intelligens fogyasztásmérő (ez az
összes európai fogyasztó kb. 72 %-a), a gáz mérésére pedig 45 millió
fogyasztásmérő (a fogyasztók 40 %-a) 2020-ig történő üzembe helyezésére
irányul. Ezek a számadatok biztatóak. Azt mutatják, hogy azokban a tagállamokban,
amelyekben az intelligens fogyasztásmérés bevezetéséről kedvező értékelés
született, a villamos energia terén a megvalósítás aránya meghaladja a harmadik
energiacsomagban megállapított 80 %-os célkitűzést, de elmarad az uniós
80 %-os megvalósítási aránytól. Ez egyben azt is mutatja, hogy az
intelligens fogyasztásmérés bevezetésére vonatkozó üzleti esettanulmány még nem
bizonyult egészen meggyőzőnek Európa minden országában, a gáz esetében pedig
még nehezebb a helyzet. Az értékelés eredményeinek áttekintése A
tagállamok költség-haszon elemzéseinek eredményei a következők: Villamos
energia -
16 tagállam (Ausztria, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország,
Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország,
Luxemburg, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország és Svédország[7]) 2020-ig vagy előbb nagy arányban
bevezeti az intelligens fogyasztásmérőket, vagy már meg is tette azt. Ezek
közül kettőben, nevezetesen Lengyelországban és Romániában a költség-haszon
elemzések kedvező eredményeket hoztak ugyan, de még nem születtek hivatalos
döntések a bevezetésről. -
Hét tagállamban (Belgium, Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia,
Németország, Portugália és Szlovákia) a 2020-ig tervezett nagyarányú
bevezetésre vonatkozó költség-haszon elemzés negatív vagy nem meggyőző
eredményt hozott, bár Németországban, Lettországban és Szlovákiában az
intelligens fogyasztásmérés a fogyasztók bizonyos csoportjai esetében
gazdaságilag indokoltnak bizonyult. -
Négy tagállam esetében (Bulgária, Ciprus, Magyarország és Szlovénia),
a költség-haszon elemzések vagy a bevezetési tervek nem álltak rendelkezésre a
jelentés megírásának időpontjában[8];
és -
A legtöbb tagállamban megszülettek az intelligens
villamosenergiafogyasztás-mérőkkel kapcsolatos jogszabályok, amelyek biztosítják
a megvalósítás jogi kereteit és/vagy szabályozzák a konkrét kérdéseket, például
a bevezetés határidejét, vagy a mérők műszaki specifikációinak meghatározását
stb. Ezek a jogszabályok csak öt tagállamban (Belgium, Bulgária, Magyarország,
Lettország és Litvánia) hiányoznak. Gáz -
Öt tagállam (Egyesült Királyság, Hollandia, Írország, Olaszország
és Luxemburg) úgy határozott, hogy 2020-ig vagy előbb bevezeti az intelligens
fogyasztásmérőket. -
Két tagállam (Ausztria és Franciaország) tervezi a nagyarányú
bevezetést, de még nem hozta meg a hivatalos döntéseket. -
12 tagállamban (Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország,
Görögország, Lettország, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia,
Spanyolország és Svédország) a költség-haszon elemzések negatív eredményt
hoztak; miközben -
A többi tagállam még nem végezte el az értékelést (NB. Cipruson és
Máltán nincs is gázhálózat). A
villanyórák tulajdonjoga és adatkezelés -
Abból a 16 tagállamból, amely a nagyarányú bevezetés folytatása
mellett döntött, 15-ben az elosztórendszer-üzemeltetők felelősek a
megvalósításért, és ők a mérők tulajdonosai, tehát a műveletet a hálózati
díjakból kell finanszírozni. -
Négy tagállamban (Dánia, Észtország, Lengyelország és Egyesült
Királyság) az adatokat egy független központi adatcsomópont fogja kezelni; és -
Hasonló a helyzet azokban a tagállamokban, amelyek (legalábbis a
jelenlegi körülmények között) nem folytatják a 2020-ig történő nagyarányú
bevezetést, és amelyekben – a Cseh Köztársaság, Németország és Szlovákia
kivételével, ahol alternatív adatkezelési lehetőségeket mérlegelnek – az
elosztórendszer-üzemeltetők felelősségi körébe tartozhat a megvalósítás, a
tulajdonjog és az adatkezelés is. Intelligens fogyasztásmérés – előnyös megoldás mind a fogyasztó,
mind az energiarendszer számára Noha
a legfontosabb bevezetési paraméterek közötti eltérések óvatosságra intenek (1. táblázat és 2. táblázat), a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az
intelligens fogyasztásmérő rendszer fogyasztónként átlagosan 200–250 EUR-ba
kerülhet. Az egy mérőhelyre eső költség nem egészen 100 EUR (Máltán 77 EUR,
Olaszországban 94 EUR) és 766 EUR (Cseh Köztársaság) között mozog. 1. táblázat:
Összesítő statisztikák – az intelligens fogyasztásmérés bevezetésének
legfontosabb paraméterei a villamos energia esetében (a tagállamok hosszú távú
gazdasági értékelései alapján)[9] || Értéktartomány || Átlag a kedvezően értékelt esetekből származó adatok alapján Diszkontráta || 3,1–10 % || 5,7 % + 1,8 % (70 %[10]) Élettartam || 8–20 év || 15 + 4 év (56 %) Energiamegtakarítás || 0–5 % || 3% + 1,3 % (67 %) A csúcsterhelés eltolása || 0,8–9,9 % || nincs adat Egy mérőhelyre eső költség || 77–766 EUR || 223 EUR + 143 EUR (80 %) Egy mérőhelyre eső haszon || 18–654 EUR || 309 EUR + 170 EUR (75 %) A fogyasztó számára jelentkező haszon (a teljes haszon %-a) || 0,6 % és 81 % között || nincs adat 2. táblázat:
Összesítő statisztikák – az intelligens fogyasztásmérés bevezetésének
legfontosabb paraméterei a gáz esetében (a tagállamok hosszú távú gazdasági
értékelései alapján) || Értéktartomány || Átlag minden adat alapján Diszkontráta || 3,1–10 % || nincs adat Élettartam || 10–20 év || 15–20 év (75 %) Energiamegtakarítás || 0–7 % || 1,7 % + 1 % (55 %) Egy mérőhelyre eső költség || 100–268 EUR || 200 + 55 EUR (65 %) Egy mérőhelyre eső haszon || 140–1000 EUR || 160 + 30 EUR (80 %) Az
intelligens fogyasztásmérő rendszerek várhatóan 160 EUR hasznot hoznak
ügyfelenként a gáz esetében, és 309 EUR hasznot a villamos energia esetében,
valamint a becslések alapján várható 3 %-os energiamegtakarítást. Ez
utóbbi a 0 % (Cseh Köztársaság) és az 5 % (Görögország és Málta)
közötti tartományban mozog. Azon országok közül, amelyek befejezték a
bevezetést, Finnország és Svédország 1–3 %-os nagyságrendű
energiamegtakarítást jelzett, Olaszországból azonban nem érkeztek adatok. Intelligens fogyasztásmérés lakosság- és fogyasztóbarát
funkciókkal a fogyasztócentrikus energiarendszerek középpontjában A megvalósítandó intelligens fogyasztásmérő rendszereket
körültekintően kell megtervezni annak érdekében, hogy megfeleljenek az alábbi
kritériumoknak: -
rendelkeznek az adott célra szükséges funkciókkal a
szabványosítással összhangban és a 2012/148/EU bizottsági ajánlás[11] javaslatainak megfelelően, a műszaki
és a kereskedelmi interoperabilitás, illetve a funkciók későbbi
bővíthetőségének biztosítása érdekében; -
garantálják az adatvédelmet és adatbiztonságot; -
lehetővé teszik a keresletoldali válaszintézkedési és az egyéb
energetikai szolgáltatások fejlődését; és -
támogatják az olyan kiskereskedelmi piacokat, amelyek teljes körű
előnyöket kínálnak a fogyasztóknak és az energiarendszernek. Az
intelligens fogyasztásmérésnek a villamos energia terén történő nagyarányú
bevezetését 2020-ig vállaló tagállamok közül nyolcban a funkciók a jelentések
szerint teljes mértékben megfelelnek a 2012/148/EU ajánlásban foglaltaknak. A
funkciók közül a legnagyobb kihívást az a gyakoriság jelenti, amellyel a
fogyasztási adatokat aktualizálni lehet, illetve a fogyasztók vagy az őket
képviselő harmadik felek rendelkezésére lehet őket bocsátani. Ez a funkció közvetlen
visszajelzést nyújt a fogyasztóknak a kiadásaikról, lehetővé teszi, hogy a
fogyasztók megalapozott döntéseket hozzanak a fogyasztási szokásaikról, és
megkönnyíti az új lakossági szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az
intelligens fogyasztásmérés nagyarányú bevezetését 2020-ig vállaló tagországok
közül hét, a bevezetést nem tervezők közül pedig három nem felel meg ennek a
funkciónak. Amennyiben az intelligens fogyasztásmérő rendszer nem rendelkezik
ezzel a funkcióval, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a rendszer
később kiegészíthető legyen, vagy a funkció működése más módon biztosítható
legyen. A megvalósítandó intelligens fogyasztásmérő rendszerekhez
tervezett közös minimális funkciók köre és az átfogó költségeik között nem
látható közvetlen kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy ha kevesebb tétel kerül
kiválasztásra a közös minimális funkciók közül, az nem feltétlenül jelent
kevésbé költséges rendszert. Mi több, az „egy mérőhelyre eső költségben” a
tagországok között látható eltérések azt mutatják, hogy a teljes beruházást
sokkal inkább egyéb paraméterek, többek között az alábbiak befolyásolják: -
indulási feltételek; -
helyi munkaerőköltségek; -
földrajzi konfigurációk; -
a minimális funkciókon kívül tervezett egyéb jellemzők; és -
átfogó forgatókönyvek, diszkontráták és értékelési periódusok az
egyes költség-haszon elemzésekben. Ennek alapján már a kezdetektől fogva érdemes a közös minimális
funkciók teljes készletét megvalósítani. Ha a tagállam költség-haszon elemzése
nem támogatja ezt a megközelítést, feltétlenül ajánlott, hogy az alkalmazandó
rendszerek legalább alkalmasak legyenek a bővítésre, hogy a jövőben támogatni
tudják az „intelligens” szolgáltatásokat és termékeket. Egy nem optimális,
rugalmatlan és nem bővíthető rendszer kiválasztása végül magasabb költségekhez
vezet, például akkor, ha a telepítés után hamarosan jelentős módosításra vagy
akár teljes cserére lesz szükség a piac és fogyasztók igényeinek teljesítése
érdekében. Egyelőre
még csak néhány tagállam határozta meg az intelligens fogyasztásmérő rendszerek
funkcionális követelményeire vonatkozó iránymutatásokat. A többiek a
lehetőségek elemzését a bevezetést végző felekre bízzák – az esetek többségében
az elosztórendszer-üzemeltetőkre – anélkül, hogy világos ösztönzőket vagy
követelményeket fogalmaznának meg a fogyasztók számára is előnyös funkciókkal
kapcsolatban. Az adatvédelemre és adatbiztonságra vonatkozó szabványok és
biztosítékok – az intelligens fogyasztásmérésben rejlő lehetőségek teljes körű
kiaknázásának kulcsa az Európai Unióban A
belső energiapiacnak biztosítania kell a fogyasztó magánéletének védelmét, miközben
lehetővé teszi az adatoknak az üzleti folyamatok működtetése céljából történő
elérését is. Biztosítania kell tehát azt a jogot a fogyasztók számára, hogy
megvédjék a személyes adataikat, ahogyan azt a Charta 8. cikke garantálja. Az
ezzel kapcsolatos munka eddig a következő adatvédelmi problémákat mutatta ki: -
annak kockázata, hogy felmérik a felhasználó profilját az adatok
gyakori olvasásán keresztül, azaz érzékeny információkat gyűjtenek a
végfelhasználó energialábnyomáról; és -
a tárolt adatok védelme és az azokhoz való hozzáférés az
adatvédelmi és a titoktartási szabályzat figyelembevételével. Ez a
jelentés és a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumok a piac és az
illetékes országos hatóságok által, valamint az európai szinten[12] kidolgozott megoldásokkal
kapcsolatos kérdéseket tárgyalják, és hangsúlyozzák, hogy mennyire fontos
szerepet játszik a szabványosítás[13]
abban az esetben, ha az intelligens fogyasztásmérésben mint az intelligens
hálózatok[14]
megvalósulásához hozzájáruló tényezőben rejlő összes lehetőséget ki akarjuk
használni. A kísérleti programokból[15]
és a működési tapasztalatokból levont tanulságok A
befejezett vagy még folyamatban lévő kísérleti programokból eddig szerzett
tapasztalatok alapján az alábbi szempontokat kell szem előtt tartani az
intelligens fogyasztásmérés bevezetésének tervezésekor: -
A bevezetett intelligens fogyasztásmérési infrastruktúra
kihasználása: o a
rendelkezésre álló szabványok és a megfelelő funkciók
felhasználása a műszaki és kereskedelmi interoperábilitás biztosítása, az
adatvédelem és adatbiztonság garantálása, és a fogyasztók és az
energiarendszerek számára teljes körű előnyök biztosítása érdekében; és o az országos és az uniós jogszabályok keretén belüli konkrét adatvédelmi és adatbiztonsági keret
szükségességének felmérése a bevezetés előtt; -
A fogyasztó bevonása a folyamat elejétől kezdve: o kommunikációs
stratégia és információs kampány létrehozása; o a
fogyasztók bizalmának elnyerése, amihez létfontosságú, hogy a fogyasztók
értsék, hogy milyen adatokat továbbít a rendszer, és hozzáférést kapjanak
azokhoz; o a
mérési adatok alapján információk visszaküldése a fogyasztónak, és új termékek
és ügyfélközpontú szolgáltatások kifejlesztésének lehetővé tétele; valamint o a
fogyasztók részvételének ösztönzése megfelelő felhasználóbarát eszközök és
mechanizmusok biztosításával, hogy tudjanak dönteni, valamint vonzó ösztönzők
biztosítása a részvétel jutalmazásához; -
Olyan intézkedések tervezése, amelyek arra ösztönzik az
érdekelteket, hogy gyorsítsák az intelligens fogyasztásmérési termékek és
szolgáltatások fejlesztését és bevezetését; -
A szabályozások időben történő kidolgozása és megvalósítása vagy
olyan intézkedések végrehajtása, amelyek bizalmat keltenek a közműszolgáltatókban
és a hálózatüzemeltetőkben aziránt, hogy befektetéseket hajtsanak végre
az intelligens fogyasztásmérési technológiába és a kapcsolódó szolgáltatások
fejlesztésébe; továbbá -
Annak biztosítása, hogy a folyamatban lévő kisebb bevezetésekből vagy
kísérletekből levont tanulságokat és a legjobb gyakorlatokat vegyék
figyelembe a nagyarányú bevezetés során is, különösen a technikai-gazdasági
vonatkozásokat, a fogyasztók bevonását és az intelligens fogyasztásmérési
szolgáltatások piaci fejlesztését. Az összehasonlító értékelés korlátai A
jelenleg rendelkezésre álló fontos bevezetési paraméterek többsége
előrejelzéseken alapul, mivel még nagyon kevés uniós ország végzett a
bevezetéssel, illetve jutott előrehaladott fázisba. Ennélfogva óvatosan kell eljárni
az itt bemutatott összehasonlító elemzés eredményeinek értelmezése során.
Ahogyan az 1. és
2. táblázat is mutatja, a főbb becslések és adatok meglehetősen eltérőek. Ez
feltehetően a különböző helyi realitásokat és kiindulási feltételeket, az
intelligens fogyasztásmérési rendszerekbe beépített további lehetőségeket
(kiegészítések, az ajánlott minimum feletti funkciók stb.) és a módszertani
eltéréseket (alkalmazott diszkontráták, értékelési időszak stb.) tükrözi. A
pontosabb számlázási információkon túlmenően a fogyasztók számára jelentkező
előnyöket nehéz értékelni, mivel ezek a fogyasztók tényleges együttműködésén (pl.
a keresletoldali válaszintézkedéseken) és olyan ösztönzőkön múlnak, mint a
differenciált árképzési rendszerek. Bizonyos
esetekben hiányoznak az egyértelmű következtetések levonásához szükséges átfogó
adatok. A jelen elemzés végrehajtásának és megírásának időpontjában például még
négy tagállam nem közölte a költség-haszon elemzés adatait. A rendszer
funkcióira vonatkozó jelentős adatok sem állnak rendelkezésre. A következő lépések és a folytatás A
jelentés legfontosabb megállapításait, különösen a piacot, a fő érdekeltekkel
fennálló kapcsolatokat és az intelligens fogyasztásmérés adatkezelési vonatkozásait
illető megállapításokat, be kell építeni a kiskereskedelmi energiapiac kezdeményezésbe,
amely jelenleg kidolgozás alatt áll. Célszerű
lenne, ha az intelligens fogyasztásmérés megvalósításának következő lépéseit
tervező tagállami hatóságok kifejtenék a véleményüket az alábbi kérdésekről.
Ezek nagyrészt a folyamatban lévő vagy már befejezett műveletekből eddig
szerzett tanulságokon és tapasztalatokon alapulnak. Fogyasztói
bizalom Intenzív
kommunikációs erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a fogyasztók megértsék a
jogaikat, az intelligens fogyasztásmérők felszerelésének előnyeit, és részt
vegyenek a keresletoldali válaszintézkedési programokban. A fogyasztókat
tájékoztatni kell a funkciókról, a gyűjtött adatok köréről, és arról, hogy a
szolgáltatók mire fogják felhasználni ezeket az adatokat. Innovatív
energiaszolgáltatási piac A
szabályozásnak elő kell segítenie azt, hogy az intelligens fogyasztásmérés a
fogyasztók és az energiarendszer egésze számára is előnyöket hozzon, valamint
hozzá kell járulnia az innovatív energiaszolgáltatási piac létrejöttéhez. Olyan
intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek valamennyi érdekelt fél számára
ösztönzést jelentenek, és ezáltal felgyorsítják az intelligens fogyasztásmérési
termékek és szolgáltatások kifejlesztését és elterjedését. A belső
energiapiacról szóló közlemény[16] a tagállamokat a hálózatok korszerűsítésének lépéseit tükröző
olyan cselekvési tervek kidolgozására kérte fel, amelyekben ismertetni kell
többek között az elosztórendszer-üzemeltetőkre vonatkozó szabályokat és azok
kötelezettségeit, az ikt-szektorral való együttműködés lehetőségeit, valamint a
keresletoldali válaszintézkedések és a dinamikus árak ösztönzésének módját. Adatvédelem A
bevezetés előtt tanácsos felmérni, hogy szükség van-e konkrét adatvédelmi és
adatbiztonsági keretrendszerre az országos és az uniós jogszabályokon belül.
Ezenfelül az intelligens szabványok kidolgozása során továbbra is kiemelt
figyelmet kell fordítani a személyes adatok védelmének magas szintjére. Adatkezelés Kiemelt
hangsúlyt kell fektetni az alábbiakra: -
az elosztórendszer-üzemeltetők szabályozott szerepei, ösztönzői és
kötelezettségei vonatkozásában felmerülő hatások; -
dinamikusabb verseny előmozdítása a kiskereskedelmi körben olyan
piaci szabályokkal, amelyek lehetővé teszik a dinamikus árképzést; továbbá -
a lehetőségek felderítése az adatkezelés és az ikt-ágazattal
fennálló szinergiák terén. Intelligens fogyasztásmérési
funkciók Feltétlenül
ajánlott, hogy legalább a 2012/148/EU bizottsági ajánlásban javasolt minimális
funkciók – amelyek összhangban állnak a területen folyó szabványosítási
munkával – uniós szinten be legyenek tartva. Ez azért szükséges, hogy
biztosítani lehessen a technikai és a kereskedelmi interoperabilitást az
intelligens fogyasztásmérésben, garantálni lehessen az adatvédelmet és
adatbiztonságot, és létre lehessen hozni és ki lehessen fejleszteni a
keresletoldali válaszintézkedési és egyéb energetikai szolgáltatásokat. Ily
módon a tagállamok azonosítani tudják majd azokat a közös eszközöket, amelyekkel
elérhetik a költséghatékonyságot a bevezetési terveikben, egyszerűbbé válnak a
szükséges beszerzések, és biztosított lesz a célnak megfelelő és kifizetődő intelligens
fogyasztásmérési rendszerek bevezetése. A tagállamoknak mindemellett tanácsos
lenne időben meghatározniuk a szükséges funkciókat, hogy biztosítsák az
egyértelműséget és a koherenciát a gyakorlatban, különösen a bevezetést végzők
számára. A
költségek és előnyök hosszú távú gazdasági értékelése Ajánlatos
lenne, hogy az országos hatóságok, különösen azokban a tagállamokban, amelyek
nem tervezik az intelligens fogyasztásmérés nagyarányú bevezetését[17], fontolóra vegyék a jelenlegi
költség-haszon elemzési forgatókönyvekben alkalmazott kritikus paraméterek és
feltételezések felülvizsgálatát, a kísérleti programokból származó információk
és a valós életből vett tapasztalatok felhasználásával, hogy finomítani tudják
a kapcsolódó költségekkel és előnyökkel kapcsolatos műszaki döntéseket és
feltételezéseket. Azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem fejezték be a
költség-haszon elemzéseket vagy nem jelentették be a bevezetési terveket[18], ajánlatos gyorsan előrelépni
az elemzésben és a döntéshozásban. [1] A
villamosenergia-irányelv (2009/72/EK) és a gázirányelv (2009/73/EK) I.
mellékletének 2. pontja. [2] Az
„okos mérési rendszer” vagy „intelligens mérési rendszer” az energiafogyasztás
mérésére alkalmas olyan elektronikus rendszer, amely a hagyományos
fogyasztásmérőhöz képest több információt biztosít, és amely az elektronikus
kommunikáció valamely formáján keresztül képes adatok továbbítására és
fogadására – az energiahatékonyságról szóló irányelv (2012/27/EU) 2. cikkének
28. pontjában szereplő fogalommeghatározás (HL L315., 2012.11.14., 1. o.). [3] EU-27:
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült
Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia,
Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta,
Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország,
Szlovákia és Szlovénia. Horvátország nem szerepel az elemzésben, mert az
adatgyűjtés nagy része a csatlakozása előtt történt. [4] Energiahatékonysági
irányelv (2012/27/EU). [5] „Keresletoldali
válaszintézkedés” alatt azt értjük, hogy a végfelhasználók önként módosítják a
villamosenergia-fogyasztási szokásaikat, vagy a piaci jelzésekre (például
időpont szerint változó villamosenergia-árak vagy támogatások) válaszul, vagy a
fogyasztók – villamosenergia iránti keresletük adott időpontban történő
megváltoztatására irányuló szándékának a szervezett villamosenergia-piacokon
történő értékesítésére irányuló – (önálló vagy összevont) ajánlatainak
elfogadását követően. Ennek megfelelően a keresletoldali válaszintézkedés
kizárólag önkéntes lehet, és ellenszolgáltatással kell járnia. (bizottsági
szolgálati munkadokumentum, 2013.11.5.). [6] A
villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/72/EK
irányelvhez és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló
2009/73/EK irányelvhez fűzött értelmező dokumentum, bizottsági szolgálati
munkadokumentum, 2010.1.22. [7] Az
Egyesült Királyság–Nagy-Britannia (UK–GB) adatokat az egész jelentésben az
Egyesült Királyságra vonatkozó adatként kezeljük. A fogyasztásmérő helyek összesített számát tekintve az észak-írországi régió (NI) nagyon csekély
részarányt képvisel az Egyesült Királyság (UK) összesített adatain belül – kb.
1,5 %-ot –, ezért nem tükrözi az egész tagállam helyzetét. Ezenfelül
meglehetősen nehéz olyan adatokat előállítani, amelyek az egész Egyesült Királyság
helyzetét mutatják, mivel eltérők a módszertanok, és különbségek állnak fenn
Észak-Írország és Nagy-Britannia energiapiacai között. Észak-Írország konkrét
helyzetét szintén rögzítettük, mivel szerepel az e jelentést kísérő, a
megfelelő országra vonatkozó bizottsági szolgálati munkadokumentumban. [8] Magyarország
2013 decemberében tájékoztatta a Bizottság szolgálatait a költség-haszon
elemzésről. Ez a jelentés és a jelentést kísérő bizottsági szolgálati
munkadokumentumok a 2013. július végéig rendelkezésre álló költség-haszon
elemzési adatokra vonatkoznak. [9] A „diszkontrátát” a figyelembe vett forgatókönyvekben az intelligens
fogyasztásméréssel kapcsolatos befektetések költségeire és előnyeire
alkalmazzák. A ráta azt az időpontot veszi figyelembe, amelyre a pénzbeli
értékek vonatkoznak, valamint a jövőben várható pénzáramlások kockázatát vagy
bizonytalanságát. A diszkontráta jelentős befolyást gyakorol az intelligens
fogyasztásméréssel kapcsolatos potenciális befektetések értékelésére, mivel a
költségek többnyire a figyelembe vett forgatókönyvek elején merülnek fel,
miközben az intelligens beavatkozás gyakran csak hosszú távon hoz hasznot. Az
„egy mérőhelyre eső költség” és az „egy mérőhelyre eső haszon” statisztikák
olyan számokon alapulnak, amelyeket a vonatkozó költségek (CAPEX
[tőkeköltségek] és OPEX [működési költségek]) és haszon nettó jelenértéke
alapján számítottak ki. [10] Ez
a százalék azoknak a méréseknek a számára vonatkozik (a megtekintett adatokon
belül), amelyek az átlagos értéktartomány ± standard eltérésbe esnek. A
villamos energiával kapcsolatban figyelembe vett adatok annak a 16 országnak a
kedvezően értékelt költség-haszon elemzésére vonatkoznak, amelyek már
elvégezték vagy folytatni fogják a nagyarányú bevezetést. [11] A
Bizottság 2012/148/EU ajánlása, HL L 73., 2012.3.13., 9. o.; http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A32012H0148 [12] Európai
adatvédelmi reform: http://ec.europa.eu/justice/newsroom/data-protection/news/120125_en.htm [13] M/490
Intelligens hálózatok szabványosítása; CEN/CENELEC/ETSI-vel kapcsolatos
intelligens hálózatokra vonatkozó munka; http://www.cencenelec.eu/standards/Sectors/SustainableEnergy/Management/SmartGrids/Pages/default.aspx [14] Az
intelligens hálózatokkal foglalkozó európai munkacsoport fogalommeghatározása
szerint az intelligens hálózatok olyan energiahálózatok, amelyek hatékonyan
integrálják a hozzájuk csatlakozó valamennyi felhasználó – termelők, fogyasztók
és olyanok, akik mindkét szerepet betöltik – magatartását annak érdekében, hogy
egy gazdaságilag hatékony, fenntartható, kevés veszteséggel üzemelő, magas
színvonalú, biztos energiaellátást garantáló és biztonságos energiarendszert
biztosítsanak; http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/smartgrids/doc/expert_group1.pdf [15] Intelligens
hálózat projektek Európában: Tanulságok és aktuális fejlemények – 2012-es
aktualizált változat, Európai Bizottság, 2013.: http://ses.jrc.ec.europa.eu/jrc-scientific-and-policy-report2013;
Európai
Intelligens Fogyasztásmérés Áttekintő Jelentés, 2.1. Intelligens Régiók
leszállítandó anyag, Osztrák Energiaügynökség (AEA), 2012.; http://www.smartregions.net/default.asp?sivuID=26927
[16] COM(2012)663. [17] Azaz
Belgium, Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország,
Portugália és Szlovákia. [18] Azaz
Bulgária, Ciprus és Szlovénia.