This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014DC0072
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Internet Policy and Governance Europe's role in shaping the future of Internet Governance (Text with EEA relevance)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Internetpolitika és internetirányítás: Európa szerepe az internetirányítás jövőjének alakításában (EGT-vonatkozású szöveg)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Internetpolitika és internetirányítás: Európa szerepe az internetirányítás jövőjének alakításában (EGT-vonatkozású szöveg)
/* COM/2014/072 final - 2014/ () */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Internetpolitika és internetirányítás: Európa szerepe az internetirányítás jövőjének alakításában (EGT-vonatkozású szöveg) /* COM/2014/072 final - 2014/ () */
1. Bevezetés Az elmúlt tizenöt évben az EU hozzájárult az
internet elterjedéséhez és fejlesztéséhez, amely mára a mindennapi élet szerves
része lett, és az egységes piac alappilléreként elősegíti az innovációt, a
növekedést, a kereskedelmet, valamint a demokrácia és az emberi jogok
előmozdítását[1].
Az előrejelzések szerint az internetgazdasághoz kötődő növekedés
az EU-ban csaknem 11%; a GDP-hez való hozzájárulás a 2010. évi 3,8%-ról 2016-ra
várhatóan 5,7%-ra fog nőni[2].
Az internetet intenzíven használó kis- és középvállalkozások más kkv-khoz
viszonyítva csaknem kétszer gyorsabb ütemben fejlődnek[3]. A gazdasági potenciált
jobban ki kell aknázni, biztosítva, hogy az egyének hozzáférjenek a kívánt
tartalmakhoz, termékekhez és szolgáltatásokhoz, és ellenőrzésük alatt
tartsák, hogy milyen személyes adatot osztanak meg. A biztonságos, stabil és
ellenálló hálózatok jelentik a megbízható és virágzó internetgazdaság alapjait[4]. A nyílt és
szabad internet, amelynek keretében az emberek online is élhetnek valamennyi
meglévő jogukkal és szabadságukkal, világszerte elősegíti a szociális
és a demográfiai fejlődést. Ezeknek az előnyöknek
a megőrzése érdekében az internet minden érdekeltet bevonó, fenntartható
irányítása[5]
alapvetően fontos. Az internetirányítás, amelyben szervezetek széles köre[6] vesz részt,
tágan értelmezve „az internet fejlődését és használatát alakító közös
elveknek, normáknak, szabályoknak, döntéshozatali eljárásoknak és programoknak
a kormányok, a magánszektor és a civil társadalom általi – saját hatáskörüknek
megfelelő – fejlesztését és alkalmazását” jelenti[7]. A közelmúltban felerősödtek az internet
jövőjével, valamint többszereplős irányításának fenntartható
megerősítésével kapcsolatos eltérő elképzelések közötti különbségek.
A nagyszabású megfigyelési programok lelepleződése és a számítástechnikai
bűnözés miatti félelmek kedvezőtlenül hatottak az internet iránti
bizalomra. Az internettel és jelenlegi irányításával szemben tapasztalható
folyamatos bizalomvesztés együttesen lelassíthatja az innovációt és az európai
internetes vállalkozások növekedését. Emellett az új regionális és tagállami
irányítási struktúrákat is nyomás alá helyezheti, ami pedig az internet
széttagoltságához vezethet. E közlemény javaslatot tesz az
internetirányítás közös európai elképzeléséhez szükséges alap meghatározására l
az alapvető jogok és a demokratikus értékek
védelme és előmozdítása, valamint az ezeket az értékeket tiszteletben
tartó és egyértelmű szabályokon nyugvó többoldalú irányítási struktúrák
elősegítése érdekében[8],
l
mely olyan egységes, széttagoltság nélküli hálózat,
amelyre a mindennapjaink egyéb területeit szabályozó törvények és normák
vonatkoznak; amely lehetővé teszi továbbá, hogy az egyének gyakorolják
jogaikat, és jogsértés esetén jogorvoslattal élhessenek.
l
melyet valódi többszereplős partnerségi modell
irányít ·
melynél a szükséges kormányközi megbeszélések
többszereplős kontextusba ágyazva zajlanak, amelyet annak maradéktalan
elismerése vezérel, hogy az internet felépítése és fenntartása érdekeltek
széles körének, valamint kormányoknak a részvételével valósul meg; ·
ahol a döntések a jó kormányzás elvei alapján
születnek – ideértve az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint az
inkluzivitást, minden érdekelt fél tekintetében; l
a megerősített és megreformált
Internetirányítási Fórum részvételével; l
a Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete
(ICANN) és az internetes számkiosztó hatóság (IANA) világszintűvé
tételével. A közlemény az Európai Bizottságnak az
internet szabályozásáról szóló, 2009-es közleményére épít, különösen a
többszereplős modell megerősítése tekintetében. A közlemény nem
szorgalmazza új nemzetközi jogi eszköz létrehozását az internetirányítás
kérdéseinek megoldására[9]. E közlemény az internetirányítás összetett
ökoszisztémájához kapcsolódó fő szakpolitikai területekre irányul. A jelenlegi
viták fő területeit – az internetirányítás elveinek kidolgozását, az
együttműködési kereteket és az internet alapfunkcióit – a 2., 3. és 4.
szakasz tárgyalja. Az 5. szakasz konkrét javaslatokat tesz a jelenlegi
többszereplős modell megerősítése érdekében. A 6., 7. és 8. szakasz
előretekintve számba veszi az internetirányítás összefüggésében a
jövőben megtárgyalandó fő kérdések némelyikét, nevezetesen a
technikai normák és az internetpolitika közötti szoros kölcsönhatást, a bizalom
visszaszerzésének fő kihívásait, valamint a joghatóságok és törvények
tekintetében jelentkező konfliktusokat. Az ismertetett kérdések
többségéről a jövőben további konzultációk indulnak az érdekelt
felekkel. 2. Elveken alapuló megközelítés
Az internet erőssége nyílt, megosztáson
alapuló jellegéből fakad, amely az alacsony belépési korlátokat
jelentő nem jogvédett standardokon alapul. Az Európai Unió mindig is
elkötelezetten kiállt az egységes, osztatlan internet mellett, ahol minden
forrás egységesen elérhető, a felhasználó és a szolgáltató földrajzi
elhelyezkedésétől függetlenül. Ez különösen igaz abban az esetben, amikor
az emberi jogokról van szó; egyes államok biztonsági okokra hivatkozva
cenzúrával és más korlátozásokkal igyekeznek polgáraik számára korlátozni a globális
összekapcsolhatóságot. A tartalomhoz, az alkalmazásokhoz és a szolgáltatásokhoz
való hozzáférés letiltása, lassítása vagy megakadályozása ellentétes az
internet nyílt jellegével[10].
Még az összetett szabályozási vagy politikai kihívások esetében alkalmazott, az
országhatároknál történő forgalomszűrés vagy csupán az egyes országok
által alkalmazott egyedi megközelítések is az internet fragmentáltságához
vezetnek, és veszélyeztetik a gazdasági növekedést, illetve az információk
szabad áramlását. Ez nem zárja ki a mögöttes infrastruktúrák – például a helyi
internetcsatlakozási pontok és az adatátviteli kapacitás – diverzifikálására
irányuló fokozott erőfeszítéseket, melyek megerősíthetik az internet
ellenálló képességét és stabilitását, valamint azokat az intézkedéseket sem,
amelyek az alapvető jogok védelmére, illetve a nagyszabású megfigyelési és
titkosszolgálati tevékenységek leleplezése nyomán felmerült aggályok
megválaszolására szolgálnak. A Bizottság már több mint éve szorgalmazza a COMPACT
(internetpaktum) rövidítéssel fémjelzett megközelítést[11]: az internet
mint a civil felelősségvállalás tere, egységes forrás, melyet
többszereplős modell irányít a demokrácia és az emberi jogok
előmozdítása céljából olyan szilárd műszaki architektúra alapján,
mely elősegíti a bizalmat, valamint lehetővé teszi az internet
mögöttes infrastruktúrájának és az azt alkalmazó szolgáltatásoknak az átlátható
irányítását. A COMPACT a 2005-ös tuniszi programra épül.
Azóta az internetirányítással kapcsolatban a különböző fórumokon egyre
több elv alakult ki, de a legtöbb esetben ezeket vagy csak az érdekeltek
kicsiny csoportja támogatta, vagy pedig földrajzilag voltak behatároltak[12]. Az internetirányítás
szélesebb támogatottságot élvező és egységesebb elveihez vezető
folyamat a közös alapok meghatározásának hasznos eleme lenne. A Bizottság
támogatja az internetirányítási elvek egységes globális szabályrendszerének
valamennyi érdekelt bevonásával történő kidolgozását, amely összhangban
van az alapvető jogokkal és a demokratikus értékekkel. A Bizottság
elő fogja segíteni a megbeszéléseket az érintettek körében, ideértve a
többszereplős platformokat és az internet irányításával foglalkozó magas
szintű csoportot[13].
A Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy megfelelő
fórumokon járuljanak hozzá a közös európai álláspont kidolgozásához. 3. Együttműködésre
építő irányítási keret Az internet világszinten betöltött gazdasági
és társadalmi jelentőségére tekintettel a globális internetirányításról
szóló, az érdekeltek között zajló, kölcsönös tiszteletre építő párbeszéd
alapvetően fontos. Az Internetirányítási Fórum az információs társadalmi
csúcstalálkozó (WSIS) fejleményeként jött létre a – sok esetben kevés
együttműködési tapasztalattal rendelkező – érdekeltek között zajló,
előremutató megbeszélések elősegítése érdekében. Fontos ugyanakkor az
Internetirányítási Fórum eredményei minőségének és formátumának javítása
annak érdekében, hogy hatása a globális internetirányításra és -politikára
nagyobb legyen. Az internetirányításban érintett érdekeltek
közötti fokozott együttműködést nem új testületeken, hanem az adott
kérdéseket megtárgyaló párbeszéden keresztül kell elősegíteni. Ez
lehetővé tenné az érintett érdekeltek számára, hogy az aktuális
kihívásokra a szerkezeti és szervezeti határokon átívelő módon keressenek
megoldást. Az ilyen szabályozás az internet elosztott architektúrájára
támaszkodna, amely a felek közötti hatékonyabb együttműködés modelljéül
szolgálhat. Emellett a fenntartható modellhez
egyértelműen meg kell határozni az irányítási folyamatokban részt
vevő szereplők, így a hatóságok feladatait, annak érdekében, hogy
közcélú feladataikat az online térben érvényes emberi jogokkal összhangban
lássák el[14].
Az ilyen jellegű fenntarthatósághoz szükséges, hogy valamennyi érdekelt
fél elkötelezze magát az internetirányítási elvek egységes rendszere mellett. Fontos, hogy mindazokra, akik az internetes
térben szerepet töltenek be – ideértve az internet kulcsfeladataiért
felelős szervezeteket –, elszámoltathatósági mechanizmusok legyenek
érvényesek. Az olyan mechanizmusok, mint például az önértékelés és a független
szakértői értékelés, erősíthetik a végrehajtást, és javításokra
tehetnek javaslatot. Más szervezetek és eljárások vonatkozásában is
inspiráló lehet az, hogy a Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete
(ICANN) megerősítette kötelezettségvállalásait, és többszereplős
szakértői testületek munkáját veszi igénybe. A Bizottság
az érdekeltekkel együtt: -
megerősíti az Internetirányítási Fórumot, figyelembe véve az Internetirányítási
Fórum javításával foglalkozó munkacsoport ajánlásait[15]; -
egyértelműen meghatározza a hatóságoknak a többszereplős kontextusban
betöltött szerepét, amely összhangban van a nyílt és szabad internettel; -
elősegíti az intézményi határokon felülemelkedő, az adott kérdéssel
foglalkozó többszereplős párbeszédet, illetve döntéshozatalt. 4. Az internetre vonatkozó
fő döntések globalizálódása Az internet globális vetületű,
kulcsfontosságú infrastruktúrává vált. Megfelelően működik nemzetközi
kormányközi testületek strukturális felügyelete nélkül. Ugyanakkor a
meglévő struktúrákon belüli jobb nemzetközi egyensúly fokozhatja a
jelenlegi kormányzati szabályozások legitimációját. 2005-ben az Egyesült Államok kormánya
elkötelezte magát amellett, hogy a nemzetközi közösséggel együttműködésben
figyelmet szentel az országkód szerinti felső szintű domainnel
(ccTLD) kapcsolatos, közérdeket érintő aggályoknak[16]. A teljes
körű megvalósítás azonban még nem történt meg. Az Európai Bizottság 2009.
évi közleménye[17]
rámutatott arra, hogy az internet alapfunkciói és szervezetei esetében nem
érvényesül maradéktalanul a nemzetköziesítés. 2009 óta az ICANN tett lépéseket ebbe az
irányba, mindenekelőtt az isztambuli és szingapúri operatív csomópontok
2013-as létrehozásával. E lépések üdvözlendők. Ugyanakkor az ICANN
jogállása nem változott: a szervezetet a kaliforniai törvények értelmében
egyetlen országhoz fűzi szerződéses jogviszony. Az ICANN egyetlen
kormányzathoz fűződő kizárólagos kapcsolata – amint
kötelezettségvállalásainak megerősítése is szemlélteti – az internet
történetéből fakad; az internet új korszakában azonban, mivel az
napjainkban a társadalom és a gazdaság számára létfontosságú támogató funkciót
tölt be az egész világon, globálisabbá kell válnia. 2013 októberében az
internet technikai infrastruktúrájának koordinálásáért felelős szervezetek
vezetői az internetre vonatkozó együttműködés jövőjéről
szóló montevideói nyilatkozatukban[18]
az ICANN és az IANA feladatainak világszintűvé tételét sürgették. A 2014
áprilisában Brazíliában megrendezésre kerülő, az internetirányítás
jövőjéről szóló globális, többszereplős megbeszélés keretében
meg kell határozni az ICANN és az IANA feladatainak nemzetközivé tételéhez
szükséges konkrét és megvalósítható intézkedéseket[19]. A Bizottság
az érdekeltekkel együtt: - a
domainnévrendszer folyamatos stabilitásának és biztonságának védelme mellett
meghatározza az IANA feladatai globálissá tételének mikéntjét; -
egyértelmű ütemtervet állapít meg az ICANN globalizációjához, ideértve a
kötelezettségvállalások megerősítését. 5. Többszereplős folyamat Az internettel kapcsolatos, többszereplős
folyamatok különböző formát ölthetnek az egyszerű
hálózatépítéstől a globális hatású döntéshozatalig, mint például az ICANN
határozatai és az Internet-mérnöki Munkacsoport (IETF)[20]
specifikációmeghatározásra irányuló folyamatai. Ugyanakkor önmagában az, hogy
egy folyamat az állítások szerint többszereplős, nem garantálja a széles
körben legitimnek tekintett eredményeket. A Bizottság továbbra is támogatja az
internetirányítás valóban többszereplős megközelítését, mely biztosíthatja
legitimitását. A többszereplős modell további
erősítése érdekében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az
internetpolitikával kapcsolatos többszereplős folyamatok – az
alapvető jogokkal való összhang mellett – feleljenek meg legalább a
következő követelményeknek: ·Átláthatóság. Valamennyi érdekeltnek megfelelően hozzá kell férnie a testület
működését szabályozó szervezeti folyamatokhoz és eljárásokhoz, valamint az
ezekre vonatkozó információkhoz. Ez mindenekelőtt a „néma” érdekeltek
nevében való eljárást hivatott megakadályozni. ·Inkluzivitás és
egyensúly. Az inkluzív folyamatokért felelős
szereplőknek törekedniük kell arra, hogy az adott témában érintett felek
mindegyikéhez eljutva tisztességes és elérhető lehetőségeket
kínáljanak a részvétel és a döntéshozatal valamennyi kulcsfontosságú
szakaszához történő hozzájárulásuk céljából, miközben gondoskodnak arról,
hogy a folyamat irányítását ne ragadják magukhoz domináns érdekelt felek vagy egyéni
érdekeltségek. ·Elszámoltathatóság. Elő kell írni olyan egyértelmű, nyilvános
kötelezettségeket, amelyek az érdekelt feleknek vagy független testületeknek
történő, rendszeres beszámolásra vonatkoznak, és lehetővé kell tenni,
hogy hatékony vitarendezési mechanizmusokon keresztül bármely fél
jogorvoslatért folyamodjon. Ezen túlmenően a többszereplős
megközelítések keretében a megfelelő képviselet biztosítása érdekében
törekedni kell a különböző érdekelt csoportok részvételi képességében
jelentkező különbségek figyelembevételére (például alapértelmezett
lehetőséggé kell tenni a távoli részvételt). Fel kell ismerni továbbá,
hogy a döntéshozatali folyamat különböző szakaszaira egyedi követelmények
vonatkoznak, amelyek az érdekelt felek különböző csoportjainak részvételét
tehetik szükségessé. A Bizottság üdvözli, hogy egyes érdekképviseleti csoportok
iránymutatást dolgoznak ki a többszereplős folyamatokra vonatkozóan, és
ösztönzi a további erőfeszítéseket. A többszereplős, stabil
folyamatok alapvetően fontosak az internet jövőbeli irányítása
szempontjából. Ugyanakkor nem befolyásolhatják a hatóságoknak a jogköreik és a
demokratikus folyamatok legitimációja által biztosított, arra vonatkozó
képességét, hogy eleget tegyenek közcélú politikai feladataiknak, amennyiben
azok az egyetemes emberi jogokkal összeegyeztethetők. Ide tartozik az a
jog, melynek értelmében szükség esetén szabályozási beavatkozásra kerül sor. Az Európai
Bizottság egyértelműen elkötelezett az internetirányítás
többszereplős modellje mellett. A Bizottság felhívja az érdekelt feleket,
hogy még inkább erősítsék meg e modell fenntarthatóságát a szereplők
és folyamatok inkluzív, átlátható és elszámoltatható jellegének fokozása által. A Bizottság
az érdekeltekkel együtt a bevált módszerek megosztásán fog munkálkodni. Az inkluzív részvétel elősegítése Az internettel összefüggő szakpolitikai
területek széles skálája és az azokhoz kapcsolódó összetett intézményi keretek
számos érdekeltet akadályoznak az internet-szakpolitika kialakításában való
hatékony részvételben. Ez növelheti a kimaradás és a döntési jogtól való
megfosztottság általános érzetét. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni
a fogyatékos személyek szükségleteit is[21].
További erőfeszítések szükségesek a többszereplős struktúrák olyan országokra
való kiterjesztése érdekében, ahol az érdekelteket jelenleg nem képviselik
megfelelő arányban. Jó példa erre az európai és észak-amerikai regionális
internetregisztrátorok által az afrikai regionális internetregisztrátor
létrehozásában nyújtott támogatás. E kihívás kezelésének egyik módja az lehet,
hogy a megbeszéléseken általános szabályként lehetővé teszik a távoli
részvételt, elősegítve a fórumokhoz és információkhoz való hozzáférést.
Ezen túlmenően az internetpolitikáról és -irányításról nyilvánosan
elérhető adatok és információk esetében használt adatbányászati és
adatmegjelenítési eszközök az érdekeltek szélesebb körének részvételét teszik
lehetővé. A Bizottság Globális Internetpolitikai
Megfigyelőközpont (Global Internet Policy Observatory, GIPO)[22]
néven online platformot kíván létrehozni, amelyen keresztül ezek az adatok
elérhetők és széles körben hozzáférhetők lesznek. A GIPO célja, hogy
az internetpolitika alakítása, az internetpolitikai szabályozás és technológia
nyomon követéséhez globális online forrásul szolgálva elősegítse a
különböző fórumok és megbeszélések közötti kapcsolatok beazonosítását a
„szakpolitikai silók” leküzdése és az információk kontextusba helyezése
érdekében. Ez megkönnyítené, hogy a korlátozott erőforrásokkal rendelkező
érdekelt felek megértsék az internetirányítást és -politikát, és
bekapcsolódjanak az ezekkel kapcsolatos folyamatokba[23]. A Bizottság
javasolja, hogy 2014-ben induljon meg a globális közösségi forrásként szolgáló
Globális Internetpolitikai Megfigyelőközpont (GIPO) műszaki
fejlesztése A Bizottság
felkéri az érdekelt feleket, hogy kezdjenek kapacitásépítésbe annak érdekében,
hogy a többszereplős folyamatokat beindítsák azokban az országokban, ahol
azok nem vagy kevésbé fejlettek. A Bizottság
a kedvezményezettekkel együtt 2014-ben folytatja a média fejlesztésére és a
szólásszabadság támogatására, valamint az internethez kapcsolódó technológiai,
szakpolitikai és szabályozási kapacitásépítésre irányuló fejlesztési
segélyprogramok megerősítését. Nemzeti szinten rendelkezésre áll bizonyos
mértékű tapasztalat az internettel kapcsolatos szakpolitikák kidolgozását
célzó többszereplős modell működtetésével kapcsolatban. Az EU-ban
erre példa a francia Conseil national du numérique és a brit Multistakeholder
Advisory Group on Internet Governance. Az Unión kívül a brazil Comitê Gestor da
Internet jelentős példa: a többszereplős folyamatot itt az
internethez kapcsolódó szakpolitikák konzultációs előkészítése során
veszik igénybe[24].
Európai szinten hasonló megközelítések alkalmazhatók ideiglenes jelleggel az
internetirányítással kapcsolatos szakpolitikák további széttagoltságának
megelőzése céljából, a meglévő hálózatokkal kapcsolatban szerzett
esetleges tapasztalatokra építve[25].
Ez – az érdekeltek csoportjainak széles körével megvalósuló folyamatos
párbeszéd révén – megfelelne a döntéshozatal alsóbb szintjein
elhelyezkedőkkel folytatott, a gyors technológiai változásokhoz és az
internetirányítási politikákra ezekből következő hatásokhoz adaptált
előzetes konzultációs mechanizmusra irányuló igénynek. Egy másik fontos
feladatot jelentene az EU-ban létező tanácsadó testületek tevékenységeinek
koordinálásához nyújtott támogatás. A Bizottságnak ésszerű módon együtt
kell működnie az európai internetes érdekelt felek széles körével,
ideértve az internet-ökoszisztéma szerves részét képező, alulról induló
kezdeményezéseket. A Bizottság
a civil társadalom, a technikai és tudományos közösségek és az európai
iparágak, valamint az Európai Parlament és a tagállamok bevonásával
széleskörű konzultációt indít arról, hogy miként biztosítható a
megfelelő és átlátható többszereplős részvétel a jövőbeli
európai internetirányítási politikák kialakításában. 6. Az internetet
alakító műszaki szabályok Az internetprotokollok technikai részletei és
más információtechnológiai specifikációk olyan vetületekkel rendelkeznek,
amelyek jelentős mértékben érintik a közérdeket. Kialakításuk hatással
lehet az emberi jogokra, így a felhasználók adatvédelmi és -biztonsági jogaira,
érinti azt, ahogyan a felhasználók hozzáférhetnek különféle ismeretekhez és
információkhoz, és befolyásolja az online véleménynyilvánítás szabadságát.
Emellett más érdekelteket is érint, ideértve az online tevékenységeket folytató
vállalkozásokat, amelyek biztonsági aggályait szintén figyelembe kell venni. A Bizottság üdvözli a technikai közösség arra
irányuló erőfeszítéseit, hogy a specifikációk meghatározása során
figyelembe vegyék a közérdeket érintő szempontokat. A pozitív példák közé
tartoznak az új protokollok adatvédelmi szempontjaira vonatkozó technikai
iránymutatások[26],
a nemzetközi domainnevek tekintetében a többnyelvűség elismerése vagy a
fogyatékos személyek tekintetében alkalmazott akadálymentesítési szabványok.
Ezek az erőfeszítések annál is fontosabbak, mivel az IP-alapú
technológiákat a hagyományos gazdasági ágazatok, így az energiaszektor, a
közlekedési, a pénzügyi és az egészségügyi ágazat is egyre nagyobb mértékben
veszi igénybe. Ugyanakkor még abban az esetben is, ha a
technikai megbeszélések folyamata nyílt, a technikai szakértők gyakran az
érdekeltek széleskörű képviselete nélkül hoznak kulcsfontosságú
döntéseket. Az internetspecifikációk meghatározásában alkalmazott eredményes
többszereplős megközelítés a technikai és a közérdeket érintő
szempontok közötti hatékony együttműködésen alapul[27], így a
technikai specifikációk szisztematikusabban figyelembe vehetik a közérdekű
szempontokat. Ez különösen fontos akkor, amikor a folyamatok egyértelműen
érintik az egyének jogait, különös tekintettel az emberi jogokra. Ugyanakkor az
internetforrások elosztása és adminisztrációja többszereplős folyamatok
által létrehozott szabályokat követ. Az internettel kapcsolatos
szabálymeghatározások változásával járó következményeket megtárgyalásához az
érdekeltekkel folytatott nyilvános viták szükségesek. Fontos ugyanakkor támogatást nyújtani az
európai internetgazdaság nyílt szabványai végrehajtásához, és elő kell
segíteni az európai internetgazdaság bevonását a nyílt internetszabványok
fejlesztésének folyamatába. A Bizottság
az érdekelt felekkel – ideértve az európai internetágazatot –
együttműködve műhelysorozat szervezését javasolja nemzetközi jogi,
etikai[28],
társadalomtudományi, gazdasági és műszaki szakértők, illetve a
nemzetközi kapcsolatok szakértőinek részvételével. A folyamat várható
eredményeként konkrét, megvalósítható ajánlások születnek, melyek biztosítják a
meglévő szabályozó keretek, valamint az internet által lehetővé tett
szabálykialakítás új formái közötti egységességet. A Bizottság
arra ösztönzi az érdekelteket, hogy erősítsék meg (vagy adott esetben
hozzák létre) azokat a strukturált mechanizmusokat, amelyek lehetővé
teszik, hogy a döntéshozatal alsóbb szintjein elhelyezkedők rendszeres,
korai és valóban inkluzív módon részt vehessenek a technikai döntésekben,
ezeket áttekinthessék, és észrevételeket fűzhessenek hozzájuk. E
strukturált mechanizmusok értelmében törekedni kell arra, hogy a technikai
döntések összhangban legyenek az emberi jogokkal. 7. A bizalom erősítése Az internet és az internetirányítás iránti
bizalom az előfeltétele annak, hogy az internetben mint a gazdasági
növekedés és az innováció motorjában rejlő potenciál kiaknázható legyen.
Az internet biztonságos, védett, stabil és ellenálló volta alapvetően
fontos a digitális ökoszisztéma gazdasági és társadalmi előnyeinek
megőrzéséhez és elősegítéséhez. A Bizottság e kihívásokat elsősorban az
uniós adatvédelmi keret reformja[29],
a számítástechnikai bűnözés elleni hatékony küzdelem, valamint a
kiberbiztonság ambiciózus megközelítése, például a kiberbiztonsági stratégia[30]
révén kívánja megválaszolni. E stratégia azt a célt tűzte ki, hogy az EU
online környezetét – az alapvető jogok megőrzése és további
előmozdítása mellett – a világ legbiztonságosabb környezetévé tegye[31]. Egyre több olyan
online tevékenység létezik, amely kifejezetten ellentétes az alapvető
jogok gyakorlásával. A számítástechnikai bűnözés, ideértve az
online gyermekbántalmazást[32],
a személyazonosság-lopást, az informatikai támadásokat és a nem készpénzes
fizetőeszközökkel elkövetett csalásokat, valamint a személyes adatok
törvénytelen feldolgozásának egyéb formáit, nagymértékben aláássák az
internethasználók bizalmát. A Bizottság elkötelezett a számítástechnikai
bűnözés mértékének drasztikus csökkentése mellett. A technikai közösség alapvetően fontos
szerepet tölt be, ideértve az internetprotokollon (IP) alapuló kommunikációba
és az IP-alapú kommunikáció megbízhatóságát erősítő kriptorendszerek
ellenálló képességébe vetett bizalom biztosításának révén. Ez elősegíti a
számítástechnikai bűnözés elleni hatékony küzdelmet és biztosítja a
felhasználók adatainak bizalmas kezelését. A nagyszabású megfigyelési és titkosszolgálati
tevékenységek szintén aláásták az internet és a jelenlegi internetirányítási
szabályok iránti bizalmat. A Bizottság ezen aggályok egy részére a személyes
adatok nemzetközi továbbítása tekintetében a bizalom helyreállításáról szóló
közleményben reagált[33].
A globális internetirányítással járó következményekkel szintén foglalkozni
kell. Az internet
iránti bizalom megerősítése érdekében a Bizottság a Tanáccsal és a
Parlamenttel együtt a kulcsfontosságú jogszabályok gyors elfogadására és
végrehajtására törekszik, ideértve az adatvédelmi keret reformját és a hálózati
és információbiztonságról szóló irányelvjavaslatot. A Bizottság
elkötelezett a partnereivel való együttműködés mellett az internet iránti
bizalom helyreállítása érdekében, ideértve a globális irányítás
megerősítését, amely a nyílt internet fenntartható jövőjének
alapvető előfeltétele. 8. A joghatóságok tekintetében
jelentkező konfliktusok és a kollíziós szabályok Más olyan területhez hasonlóan, amelyek több
országot is érintenek, az internet is számos kihívást rejt magában a
jogalkalmazás tekintetében. E kihívások nem minden esetben csak az internetre
jellemzőek, ugyanakkor önmagában a több országot is érintő online
tranzakciók aránya is megköveteli annak nyomon követését, hogy a meglévő
szabályok miként érvényesülnek az internet esetében. Az egyes országok jogszabályainak az
országhatárokon túli alkalmazása – amely gyakran a domainnévrendszeren alapul –
számos egymásnak ellentmondó jogi döntéshez vezetett[34]. Ennek következtében
például előfordulhat, hogy az egyik joghatóság szabályai értelmében
használt domainneveket egy másik joghatóság rendelkezései alapján visszavonják,
a domainbejegyzők vagy regisztrátorok földrajzi helyzetétől
függően. Egyre többször fordul
elő, hogy számos, az interneten végzett tevékenységet a magáncégek és az
internethasználók közötti szerződéses megállapodás szabályoz. Ebben az
összefüggésben az e-kereskedelem terén működő kereskedők és
közvetítők szerződésen kívüli kötelmi viszonyai is lényegesek. E
szabályok összetettsége és időnkénti átláthatatlansága – ideértve a
vonatkozó joghatóságra és törvényekre vonatkozó rendelkezéseket – bizonyos fokú
jogi bizonytalanságot okozhatnak. Egyes területeken –
különösen a szerződéses kötelezettségek és a nem szerződéses kötelmi
viszonyok esetében – érvényesülnek a magánjog szempontjából a joghatóságra
vonatkozó egységes európai szabályok, valamint az ítéletek és kollíziós
szabályok elismerése és jogérvényesítése. E szabályok az Európai Unión belül
irányadók az ismertetett problémákra. Nemzetközi szinten a kollíziós szabályok
nincsenek megfelelően kidolgozva, ami az Unión túlmutató, megoldatlan
kollíziókhoz vezet. A jellegüket tekintve alapvetően határokon átnyúló
internetes szolgáltatások esetében – például a számítási felhőhöz
kapcsolódó szolgáltatások – ez a nemzetközi szinten jelentkező komplexitás
károsan befolyásolhatja a növekedést. Az internet nemzetközi
jellege és az egyes állami joghatóságok közötti feszültség feloldására való
törekvés során figyelembe kell venni az e konfliktusok által érintett esetek
sokféleségét, melyeket nem lehet egyetlen egységes mechanizmussal megoldani. Az Európai
Bizottság mélyreható elemzést készít az internettel kapcsolatban nemzetközi
szinten jelentkező kockázatokról, kollíziós szabályokról és egymásnak
ellentmondó joghatósági rendelkezésekről, és értékeli a rendelkezésre álló
és e konfliktusok megoldásához szükséges mechanizmusokat, folyamatokat és
eszközöket. Az uniós vagy nemzetközi szintű fellépési lehetőségeket
gondosan elemzi, ideértve szükség esetén a lehetséges jogalkotási
kezdeményezéseket vagy iránymutatásokat, a megfelelő hatásvizsgálatok
eredményeinek függvényében. E munka a meglévő szakpolitikákra épít. 9. Következtetések Az internetirányítás jövője és
fejlődése tekintetében az Európai Uniónak és az egész világnak tudatos
álláspontra kell jutnia. A Bizottság meggyőződése, hogy az uniós
intézményeknek és a tagállamoknak az internetirányítás jövőbeli modelljét
illetően közös elképzelést kell kialakítaniuk. A Bizottság 2015-ben
eredményjelentést készít az e közleményben foglalt fő elemek tekintetében
az internetirányítás globális fejlődése terepén elért
előrelépésekről. Az internetnek olyan egységes,
széttagoltság nélküli „hálózatok hálózatának” kell maradnia, amelyre a
mindennapjaink egyéb területeit szabályozó törvények és normák vonatkoznak.
Irányításának inkluzív, átlátható és elszámoltatható többszereplős
irányítási modellen kell alapulnia, az azonosított közérdekű
célkitűzések – például az emberi jogok, az alapvető
szabadságok, a demokratikus értékek, valamint a nyelvi és kulturális
sokféleség tiszteletben tartása és a kiszolgáltatott személyek védelme –
tekintetében hozható szabályozási beavatkozások sérelme nélkül. A biztonságos,
védett, stabil és ellenálló architektúra képezi az internethasználók bizalmának
alapját. Ugyanakkor az internet innovációs erejét az európai
internetgazdaság teljes körű részvétele mellett fenn kell tartani, a világ
többi részével összeköttetésben álló megerősített digitális egységes
piacra építve. Ehhez gondos, ugyanakkor szilárd irányítás szükséges. A hatalmi és döntéshozatali hatáskörök
decentralizáltságával jellemezhető, a modern, hálózati társadalommá való
fejlődés útján járó Európai Unió a helyzetének köszönhetően képes
arra, hogy részt vegyen az internet megfelelő irányításában. A Bizottság
felkéri a Tanácsot és a Parlamentet, a Gazdasági és Szociális Bizottságot, a
Régiók Bizottságát, valamint a tagállamokat, hogy jussanak megállapodásra az e
közleményben szorgalmazott közös elképzelésről, és az elkövetkező
nemzetközi viták során lépjenek fel együttesen annak védelme érdekében. [1] Lásd: COM(1998)111, COM(1998)476, COM(2000) 202, OJ C
293, 14.10.2000, COM(2009)277, az Európai Parlament 2010. 05. 15-i
állásfoglalása (2009/2229(INI)). [2] Boston Consulting Group, „The $4.2 Trillion Opportunity
– the Internet Economy in the G-20”, 2012. március. [3] McKinsey Global Institute „Internet matters: The Net's
sweeping impact on growth, jobs, and prosperity”, 2011. [4] Join(2013)1, „Cybersecurity Strategy of the European
Union: An Open, Safe and Secure Cyberspace”, 2013.2.7. [5] A tuniszi program szerint az internetirányításnak be
kell vonnia a kormányokat, a magánszektort és a civil társadalmat – (34)
bekezdés –, a kormányközi és nemzetközi szervezeteket – (35) bekezdés d), e)
pont –, valamint a tudományos és műszaki közösségek hozzájárulását ((36)
bekezdés). [6] Lásd például: „Introduction to Internet Governance”, http://www.diplomacy.edu/IGBook;
Az internetirányítás feltérképezésével foglalkozó projekt: http://idgovmap.org/;
http://www.icann.org/sites/default/files/assets/governance-2500x1664-21mar13-en.png [7] Az információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) által
megerősített munkadefiníció az internetirányításról, lásd:
http://www.itu.int/wsis [8] Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a Polgári és Politikai Jogok
Nemzetközi Egyezségokmányában, az emberi jogok európai egyezményében és az
Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően. [9] Az e közleményben megnevezett fellépések a jelenlegi
többéves pénzügyi keretben már szereplő jelenlegi előirányzatokon túl
nem igényelnek további költségvetési forrásokat. [10] COM(2013) 627. Az elektronikus hírközlés egységes európai
piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések
meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló
javaslat. [11] Az internetes gazdaságról szóló, magas szintű
OECD-megbeszélésen bemutatva, 2011.06.28., http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/en/blog/i-propose-a-compact-for-the-internet [12] pl. az OECD Tanácsának az internetpolitikai döntéshozatal
elveiről szóló ajánlása (2011); a G8-ak deauville-i nyilatkozata (2011). [13] Bizottsági szakértői csoport a WSIS-t nyomon
követő európai szintű koordináció biztosítására. [14] Lásd a tuniszi program (35) és (36) bekezdését, valamint a COM(2009)
277 (2) bekezdését. [15] Lásd: http://unctad.org/meetings/en/SessionalDocuments/a67d65_en.pdf
[16] Lásd: http://www.ntia.doc.gov/other-publication/2005/us-principles-internets-domain-name-and-addressing-system
[17] COM(2009)277. [18] Lásd: http://www.internetsociety.org/news/montevideo-statement-future-internet-cooperation [19] Az IANA funkciói közé a következők tartoznak: 1. a
technikai internetprotokoll-paraméterek kiosztásának koordinációja; 2. az
internet DNS-gyökérzóna igazgatásával kapcsolatos egyes feladatok
adminisztrációja; 3. az internetszámokkal kapcsolatos források kiosztása; 4. az
ARPA és INT első szintű domainek (TLD-k) kezelésével kapcsolatos
egyéb szolgáltatások. [20] Lásd: http://www.ietf.org/about/ [21] Ez megjelenik az EU által a fogyatékossággal élő
személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megkötésekor vállalt
kötelezettségvállalásokban, lásd: http://www.un.org/disabilities/convention/conventionfull.shtml [22] Lásd: http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/commission-plans-guide-through-global-internet-policy-labyrinth
[23] A GIPO technikai fejlesztése érdekében a Horizont 2020
program 2014–2015-re szóló munkaprogramjában 500 000 EUR indikatív uniós
hozzájárulás előirányzására került sor. [24] Az idevágó példák közé tartoznak még az OECD internettel
kapcsolatos tanácsadó bizottsága, valamint a kenyai KICTAnet. [25] Például EuroDIG, http://www.eurodig.org/ [26] Lásd: http://tools.ietf.org/html/rfc6973 [27] Lásd: az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i
1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a Bizottság 2011. november
28-i határozata az IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet
tömörítő európai platform létrehozásáról. Lásd: https://ec.europa.eu/digital-agenda/en/european-multistakeholder-platform-ict-standardisation
[28] Lásd a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló
európai csoport véleményét,
http://ec.europa.eu/bepa/european-group-ethics/docs/publications/ict_final_22_february-adopted.pdf [29] A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének
védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (általános adatvédelmi
rendelet) európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat,
COM(2012)11, 2012.1.25. [30] Join(2013)1, „Cybersecurity Strategy of the European Union: An Open,
Safe and Secure Cyberspace” (Nyílt, biztonságos és megbízható kibertér), 2013.02.07.,
valamint: a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen
magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló európai parlamenti és
tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2013) 48. [31] Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a Polgári és Politikai Jogok
Nemzetközi Egyezségokmányában, az emberi jogok európai egyezményében és az
Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően. [32] 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelv a gyermekek
szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia
elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat
felváltásáról, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról.
továbbá: A gyermekbarát internet európai stratégiája, COM(2012) 196., 2012.05.02. [33] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a
Tanácsnak: A bizalom helyreállítása az EU-USA adatáramlások tekintetében
COM(2013) 846. [34] Az internettel és a joghatóságokkal foglalkozó projekt e
példákról hasznos jegyzéket állított össze. Lásd: http://www.internetjurisdiction.net/