52013PC0192

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat okai és céljai

Ez a javaslat az 1225/2009/EK rendelet (a továbbiakban: a dömpingelllenes alaprendelet) és az 597/2009/EK rendelet (a továbbiakban: a szubvencióellenes alaprendelet) módosítására vonatkozik. Figyelembe véve, hogy e rendeleteket az uruguayi forduló 1995-ös lezárulása óta lényegében nem vizsgálták felül, továbbá figyelembe véve az ezen eszközök működésére vonatkozó értékelő tanulmány következtetéseit, a Bizottság az eszközök naprakésszé tételét és korszerűsítését javasolja.

Háttér-információk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés többek között olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekről rendelkezik, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések.

Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A fent említett tanácsi rendeletek.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat nem áll ellentétben az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Konzultáció az érdekelt felekkel

A javaslat által érintett érdekelt feleknek lehetőségük volt nyilvános konzultációban részt venni, amely 2012 áprilisától 2012 júliusáig zajlott. A nyilvános konzultáció eredményeiről készült összefoglaló 2012 októbere óta elérhető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Az EU dömpingellenes és szubvencióellenes alaprendeletének működéséről készült értékelő tanulmányt 2012 elején véglegesítették, és azóta ez elérhető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

Hatásvizsgálat

A nyilvános konzultáció eredményei, az értékelő tanulmány és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos kiterjedt bizottsági gyakorlat alapján 2012 őszén hatásvizsgálat készült. A hatásvizsgálati jelentés problémákat azonosított a piacvédelmi eszközök működése terén, és különböző megoldásokat javasolt. A Hatásvizsgálati Testület 2012 decemberében mérlegelte a jelentést, és kedvező véleményt adott róla, annak kikötésével, hogy bizonyos pontokon felülvizsgálatra van szükség. A jelentést azóta felülvizsgálták és véglegesítették. E javaslat az előnyben részesített megoldásokon alapul.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat összefoglalása

A javaslat a dömpingellenes alaprendelet és a szubvencióellenes alaprendelet módosítására irányul, azok bizonyos területeket érintő továbbfejlesztése érdekében. Az átláthatóság és a kiszámíthatóság fokozása érdekében az érdekelt felek az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt két héttel értesítést kapnak az ilyen intézkedések közelgő bevezetéséről. A felek arról is biztosítékot kapnak, hogy e kéthetes időszak alatt az intézkedések bevezetésére nem fog sor kerülni. Az érdekelt felek összefoglalót kapnak arról, hogy a Bizottság mire alapozza a tervezett intézkedéseket, és lehetőségük lesz észrevételeket tenni a dömpingkülönbözet és kárkülönbözet kiszámításával kapcsolatban. Továbbá, abban az esetben, ha átmeneti intézkedések meghozatala helyett a vizsgálat folytatására irányuló döntés születik, az érdekelt felek az esetleges bevezetés végső határideje előtt két héttel értesítést kapnak arról, hogy a Bizottság nem szándékozik ilyen intézkedéseket bevezetni.

Ami a dömping vagy szubvenció miatti panasz benyújtását tervező európai gyártókkal szembeni megtorló intézkedések veszélyét illeti, az ilyen veszély a vizsgálat hivatalból való megindítására felhatalmazó különleges körülménynek minősülhet. Továbbá a javaslat szerint hivatalból indított vizsgálatok esetén az uniós gyártók kötelesek együttműködni az eljárás során.

Az eszközök eredményessége tekintetében a Bizottság azt javasolja, hogy az alacsonyabb vám szabálya ne legyen alkalmazható kijátszás vagy a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások fennállásának megállapítása és támogatás esetén. A felülvizsgálatok tekintetében a Bizottság az intézkedések hatályon kívül helyezésével záruló hatályvesztési felülvizsgálat ideje alatt beszedett vámok visszatérítését javasolja.

Végül van néhány olyan terület, ahol bizonyos, a Bíróság vagy a WTO elmúlt évek során kihirdetett határozataiból eredő gyakorlatok kodifikálását javasolja a Bizottság. Ezek az uniós gazdasági ágazat meghatározására, az eredeti vizsgálat megállapításai szerint dömpingtevékenységet nem, vagy csak csekély mértékben folytató exportáló gyártókat érintő következményekre, a megváltozott körülmények felülvizsgálat során való figyelembe vételére, a kapcsolatban álló vállalkozások kijátszásellenes eljárás során való kezelésére, a behozatalok nyilvántartásba vételének feltételeire, valamint az uniós gyártók körében alkalmazott mintavétel alapjára vonatkoznak.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke.

A szubszidiaritás elve

A javaslat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

Az intézkedés formáját a fent említett alaprendeletek írják le, és nem hagynak teret a nemzeti döntéshozatalnak.

A javaslat nem vezet az Unió, a nemzeti kormányok, a regionális vagy helyi hatóságok, a gazdasági szereplők és a polgárok pénzügyi vagy adminisztratív terheinek növekedéséhez. Ugyanakkor a nemzeti vámhatóságok feladatkörét érinti, hogy a folyamatban lévő hatályvesztési felülvizsgálat ideje alatt beszedett vámok visszatérítendők abban az esetben, ha az adott hatályvesztési felülvizsgálat nem vezet az intézkedések meghosszabbításához. A vámhatóságok munkaterhének növekedése kismértékűnek, és a javaslat célkitűzése – az eszközök igazságosabbá tétele – alapján arányosnak minősül.

Az, hogy kijátszás, a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások fennállásának megállapítása és támogatás esetén nem lenne alkalmazható az alacsonyabb vám szabálya, arányos azzal, hogy e helyzetekben a kereskedelem további védelemre szorul.

A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt:

a fent említett alaprendeletek nem rendelkeznek más lehetőségről.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁS

A javaslat hatással van az uniós költségvetésre. Az alacsonyabb vám szabályának bizonyos körülmények esetén való mellőzése bizonyos esetekben magasabb vámot eredményezhet, így növeli a bevételeket. Az intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatot követő megszüntetése esetén alkalmazandó vámvisszatérítés kiadást jelent az uniós költségvetés számára. A hatások számszerűsítése igen nehéz, mivel az esetleges bevétel vagy kiadás az egyes esetek körülményeitől függ.

A javasolt jogszabály-módosítások a gyakorlat bizonyos mértékű változásával is járnak. Ezek nem gyakorolnak hatást a költségvetésre, hanem a munkafolyamat változásait eredményezik (pl.: előzetes tájékoztatás, előzetes értesítés, összefoglaló dokumentum). A kkv-segélyszolgálat továbbfejlesztése (amint ezt a közlemény kifejti) hatással van a forrásokra, ezt a mellékelt pénzügyi kimutatás ismerteti.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

Tárgytalan.

2013/0103 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt, illetve támogatott behozatallal szembeni védelemre vonatkozó közös szabályokat az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet[1], illetve az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet[2] tartalmazza (a továbbiakban együttesen: a rendeletek). A rendeleteket eredetileg 1995-ben, az uruguayi forduló lezárulását követően fogadták el. Tekintettel arra, hogy azóta a rendeleteket több alkalommal módosították, az egyértelműség és az ésszerűség érdekében a Tanács 2009-ben a rendeletek kodifikálása mellett döntött.

(2)       Bár a rendeletekben történtek módosítások, ezeknek az eszközöknek a működésére alapvető felülvizsgálat 1995 óta nem irányult. Ezért a Bizottság 2011-ben felülvizsgálatot indított a rendeletekre vonatkozóan, többek között annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék az üzleti világ 21. század elején jelentkező szükségleteit.

(3)       A felülvizsgálatot követően célszerű módosítani a rendeletek egyes rendelkezéseit, hogy javuljon az átláthatóság és a kiszámíthatóság, hatékony eszközök álljanak rendelkezésre a megtorló intézkedésekkel szembeni fellépéshez, javuljon az eredményesség és az érvényesítés, valamint optimalizálható legyen a felülvizsgálati gyakorlat. Emellett ajánlatos belefoglalni a rendeletekbe az elmúlt évek során a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok tekintetében alkalmazott bizonyos gyakorlatokat.

(4)       Annak érdekében, hogy javuljon a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok átláthatósága és kiszámíthatósága, biztosítani kell, hogy az ideiglenes dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések bevezetése által érintett feleknek – különösen az importőröknek – tudomásuk legyen az ilyen intézkedések közelgő bevezetéséről. A biztosított időnek meg kell felelnie annak az időtartamnak, amely a végrehajtási jogi aktus tervezetének az 1225/2009/EK rendelet 15. cikke alapján létrehozott dömpingellenes bizottság, illetve az 597/2009/EK rendelet 25. cikke alapján létrehozott szubvencióellenes bizottság elé terjesztésétől és a jogi aktus Bizottság általi elfogadásáig tart. Ezt az időtartamot a 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése határozza meg. Továbbá az is kívánatos, hogy olyan vizsgálatok esetében, amikor nem helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni, a feleknek ezt megelőzően kellő időben tudomásuk legyen arról, hogy nem kerül sor intézkedések bevezetésére.

(5)       Célszerű, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt rendelkezésre álljon az exportőrök vagy gyártók számára egy rövid időszak ahhoz, hogy ellenőrizhessék a rájuk vonatkozó dömpingkülönbözet vagy támogatási különbözet kiszámítását. Így az intézkedések bevezetése előtt ki lehetne javítani az esetleges számítási hibákat.

(6)       A megtorló intézkedések elleni küzdelmet szolgáló hatékony intézkedések érdekében az uniós gyártók számára biztosítani kell, hogy a rendeletek alkalmazása során ne kelljen tartaniuk a harmadik felek megtorló intézkedéseitől. A hatályos rendelkezések különleges körülmények esetén lehetővé teszik a vizsgálatindítást akkor is, ha nem érkezik be panasz, amennyiben a dömping, illetve a kiegyenlíthető támogatás, a kár és az oksági kapcsolat fennállását elegendő bizonyíték támasztja alá. E különleges körülményeknek a megtorló intézkedések veszélyére is ki kell terjedniük.

(7)       Amennyiben a vizsgálatot nem panasz alapján indítják, az uniós gyártókat kötelezni kell arra, hogy biztosítsák a vizsgálat folytatásához szükséges információkat, annak érdekében, hogy megtorló intézkedések veszélye esetén elegendő információ álljon rendelkezésre a vizsgálat elvégzéséhez.

(8)       Egyre gyakoribb jelenség, hogy harmadik országok beavatkoznak a nyersanyagok kereskedelmébe azzal a céllal, hogy a nyersanyagellátási lánc következő szintjén működő belföldi szereplők érdekében a határaikon belül tartsák a nyersanyagokat, pl. exportvám kivetésével vagy kettős árképzés alkalmazásával. Ennek következtében a nyersanyagok árát nem az adott nyersanyag keresletét és kínálatát tükröző normál piaci erők működése határozza meg. Az ilyen beavatkozás a kereskedelem további torzulásához vezet. Ezért az uniós gyártókat nem csupán a dömping károsítja, hanem – az ilyen gyakorlatban részt vevő harmadik országbeli gyártókhoz képest – a kereskedelem további torzulásai is. A kereskedelem megfelelő védelme érdekében az alacsonyabb vám szabályát a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások ilyen eseteiben nem kell alkalmazni.

(9)       Az Unión belül a kiegyenlíthető támogatásokra elvi tilalom vonatkozik az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint. A harmadik országok által nyújtott kiegyenlíthető támogatások így különösen torzítóan hatnak a kereskedelemre. A Bizottság által engedélyezett állami támogatások összegét az idők során folyamatos csökkentő tendencia jellemzi. A szubvencióellenes eszköz esetében tehát az alacsonyabb vám szabályát nem kívánatos a továbbiakban alkalmazni a támogatást nyújtó országból/országokból származó behozatalra.

(10)     A felülvizsgálati gyakorlat optimalizálása érdekében a vizsgálat ideje alatt beszedett vámokat vissza kell téríteni az importőröknek, amennyiben a hatályvesztési felülvizsgálat lezárását követően az intézkedéseket nem hosszabbítják meg. Ez helyénvalónak tűnik azt tekintetbe véve, hogy vizsgálat következtetése szerint az intézkedések fenntartásához szükséges feltételek a vizsgálati időszakban nem álltak fenn.

(11)     A rendeletekbe bele kell foglalni az elmúlt évek során a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok tekintetében alkalmazott bizonyos gyakorlatokat.

(12)     Az uniós gazdasági ágazatot a továbbiakban nem az rendeletekben a vizsgálat megindítására vonatkozóan megállapított küszöbértékekre hivatkozva kell meghatározni.

(13)     Amennyiben az eredeti vizsgálat a de minimis küszöbnél alacsonyabb dömpingkülönbözeteket vagy támogatási különbözeteket állapít meg, az érintett exportőrök tekintetében a vizsgálatot azonnal meg kell szüntetni, és a későbbi felülvizsgálatok hatálya nem terjed ki rájuk.

(14)     A dömpingellenes vagy szubvencióellenes felülvizsgálat tekintetében célszerűnek tűnik, hogy az intézkedés megállapítását eredményező vizsgálat alkalmával használt módszertől adott esetben el lehessen térni, többek között annak biztosítása érdekében, hogy az egy adott időpontban folyó különböző vizsgálatok során alkalmazott módszerek összhangban legyenek egymással. Ezáltal lehetőség lesz változtatni azokon a módszereken, amelyeket a körülmények változása miatt időközben felülvizsgáltak.

(15)     Amennyiben teljesülnek a kijátszásellenes vizsgálat indítására vonatkozó feltételek, az érintett importcikkekre minden esetben nyilvántartásba vételi kötelezettséget kell bevezetni

(16)     A kijátszásellenes vizsgálatok tekintetében ajánlatosnak tűnik elhagyni azt a feltételt, hogy az érintett termék gyártóinak csak akkor adható mentesség a nyilvántartásba vétel vagy a vámok kiterjesztése alól, ha nem állnak kapcsolatban az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártókkal. Ugyanis a tapasztalatok szerint időnként előfordul, hogy az érintett termék egy gyártójáról megállapítják, hogy nem vesz részt az intézkedések kijátszásában, ugyanakkor azt is megállapítják róla, hogy kapcsolatban áll az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártók valamelyikével. Ilyen esetekben nem helyénvaló megtagadni a mentességet a gyártótól pusztán azon az alapon, hogy az kapcsolatban áll az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártók valamelyikével. Továbbá abban az esetben, amikor a kijátszásra az Unión belül kerül sor, az importőrök és az intézkedések hatálya alá tartozó gyártók közötti kapcsolat nem minősülhet lényeges tényezőnek annak meghatározása tekintetében, hogy az importőrnek adható-e mentesség.

(17)     Amennyiben az Unióban működő gyártók száma olyan magas, hogy mintavételt kell alkalmazni, a gyártók mintáját nem csupán a panaszt benyújtó gyártók köréből, hanem az összes uniós gyártó köréből kell kiválasztani.

(18)     Az uniós érdek értékelésének elvégzése során nem csupán a panaszt benyújtó gyártók számára, hanem valamennyi uniós gyártó számára lehetőséget kell biztosítani észrevételek megtételére.

(19)     Az 1225/2009/EK rendeletet és az 597/2009/EK rendeletet tehát ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1225/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.         A 4. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

'1. E rendelet alkalmazásában az „uniós gazdasági ágazat” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termékek uniós termelőinek összességére vagy közülük azokra vonatkozik, akiknek együttes termelése az érintett termék teljes uniós termelésének jelentős hányadát teszi ki, kivéve:”

2.         A 6. cikk szövege az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:

'10.      Az 5. cikk (6) bekezdése alapján indított eljárásokban a hasonló termék uniós gyártói kötelesek együttműködni.”

3.         A 7. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Attól az időponttól számítva, hogy az érdekelt felek számára megküldték a 19a. cikk szerinti tájékoztatást, két hétig nem alkalmazhatók átmeneti vámok. E tájékoztatás nyújtása a Bizottság által meghozható döntéseket nem befolyásolja.”

b) a (2) bekezdés szövege helyébe a következő szöveg lép:

„Az átmeneti dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg az ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözetet. Amennyiben nem állapították meg, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, a vám összegének a dömpingkülönbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, ha az ilyen alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot ért kár elhárításához.”

4.         A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

'3. Az 5. cikk (9) bekezdésének megfelelően megindított eljárások esetében a kárt rendszerint akkor kell elhanyagolhatónak tekinteni, ha az érintett behozatal az 5. cikk (7) bekezdésében meghatározott mennyiségnél kevesebb. Ugyanezen eljárások tekintetében az eljárást azonnal meg kell szüntetni azokban az esetekben, amikor megállapítást nyer, hogy a dömpingkülönbözet (az exportár százalékában kifejezve) 2 %-nál kevesebb.”

b) a (4) bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet. Amennyiben nem állapították meg, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, a vám összegének a dömpingkülönbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, ha az ilyen alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot ért kár elhárításához.”

5.         A 11. cikk a következőképpen módosul:

a) az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az intézkedés a (2) bekezdés szerinti vizsgálat következtében hatályát veszti, az ezen vizsgálat megindítása időpontját követően beszedett vámot vissza kell téríteni, amennyiben ezt a vám visszafizetésére és elengedésére vonatkozó hatályos uniós vámjogszabályoknak megfelelően kérelmezik a nemzeti vámhatóságoknál, és e hatóságok jóváhagyják a kérelmet. A visszafizetés nem vonja maga után az érintett nemzeti vámhatóságok kamatfizetési kötelezettségét.”

b) a (9) bekezdést el kell hagyni.

6.         A 13. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdésben a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A vizsgálatot a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően bizottsági rendelettel lehet megindítani, amelyben a vámhatóságot is utasítani kell arra, hogy tegye kötelezővé a behozatal nyilvántartásba vételét a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően vagy kérjen biztosítékot.”

b) A (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 14. cikk (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételt, vagy az intézkedéseket nem kell alkalmazni a behozatalra, ha azt olyan vállalkozás végzi, amely mentességet élvez. A megfelelő bizonyítékkal alátámasztott, mentesség iránti kérelmet a vizsgálat megkezdésére vonatkozó bizottsági rendelet által megállapított határidőn belül kell benyújtani. Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión kívül kerül sor, mentesség adható az érintett termék olyan gyártójának, akinek esetében megállapítást nyer, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kijátszásában. Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión belül kerül sor, mentesség adható az olyan importőrnek, aki bizonyítani tudja, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kijátszásában.”

7.         A 17. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

‘1. Azokban az esetekben, amikor az uniós gyártók, az exportőrök vagy importőrök, a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló információk alapján statisztikailag érvényes minták használatával a felek, termékek vagy ügyletek ésszerű számára korlátozható, vagy arra a legnagyobb reprezentatív termelési, eladási vagy exportmennyiségre korlátozható, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.”

8.         A 19. cikk után a rendelet a következő cikkel egészül ki:

„19a. cikk

Tájékoztatás ideiglenes intézkedésekről

1. Az uniós gyártók, importőrök és exportőrök és az azokat képviselő szervezetek, valamint az exportáló ország képviselői tájékoztatást kérhetnek az átmeneti vámok tervezett kivetéséről. Ez a tájékoztatás írásban kérhető, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Az érintett felek számára ezt a tájékoztatást legalább két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt kell biztosítani. E tájékoztatás az alábbiakra terjed ki:

a) a javasolt vámok kizárólag tájékoztató jellegű összefoglalása, valamint

b) a dömpingkülönbözet és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez elegendő különbözet kiszámításának részletei, kellően figyelembe véve a 19. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségek betartásának szükségességét. A feleknek három munkanap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a számítások pontosságára vonatkozóan észrevételeket tegyenek.

2.         Amennyiben a tervek szerint nem vetnek ki átmeneti vámot, hanem folytatják a vizsgálatot, az érdekelt feleket két héttel az átmeneti vámok kivetésére vonatkozóan a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt tájékoztatják a vámok kivetésének mellőzéséről.”

9.         A 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

'2. Annak érdekében, hogy a hatóságok megfelelő alappal rendelkezzenek ahhoz, hogy minden álláspontot és információt figyelembe tudjanak venni annak eldöntéséhez, hogy az intézkedések bevezetése uniós érdeket szolgál-e vagy sem, az uniós gyártók, az importőrök és ezek képviseleti szervezetei, a reprezentatív felhasználók és a fogyasztói képviseleti szervezetek a dömpingellenes vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. Ezeket az információkat, illetve ezek megfelelő összefoglalásait az e cikkben meghatározott többi fél rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell számukra a jogot, hogy ezekre az információkra válaszolhassanak.”

2. cikk

Az 597/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.         A 9. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

'1. E rendelet alkalmazásában az „uniós gazdasági ágazat” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termékek uniós termelőinek összességére, vagy közülük azokra vonatkozik, akiknek együttes termelése az érintett termék teljes uniós termelésének jelentős hányadát teszi ki, azzal a kivétellel, hogy:”

2.         A 11. cikk a következő új bekezdéssel egészül ki:

'11.      Az 10. cikk (8) bekezdése alapján indított eljárásokban a hasonló termék uniós gyártói kötelesek együttműködni.”

3.         A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ideiglenes kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatások ideiglenesen megállapított teljes összegét.”

b) a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Attól az időponttól számítva, hogy az érdekelt felek számára megküldték a 29a. cikk szerinti tájékoztatást, két hétig nem alkalmazhatók ideiglenes vámok.” E tájékoztatás nyújtása a Bizottság által meghozható döntéseket nem befolyásolja.”

4.         A 14. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

'5. A kiegyenlíthető támogatások összege akkor tekintendő de minimis értékűnek, ha az kisebb, mint a behozatal értékének 1 %-a, kivéve ha a vizsgálatok fejlődő országokból származó behozatallal kapcsolatosak, ilyen esetekben a de minimis küszöbérték 2 %.”

5.         a 15. cikk (1) bekezdésében az utolsó albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatások megállapított összegét.”

6.         A 22. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az intézkedés a 18. cikk szerinti vizsgálat során hatályát veszti, az ezen vizsgálat megindítása időpontját követően beszedett vámot vissza kell téríteni. A visszatérítést a nemzeti vámhatóságoktól kell kérelmezni a vonatkozó uniós vámjogszabályokkal összhangban.”

b) a (6) bekezdést el kell hagyni.

7.         A 23. cikk a következőképpen módosul:

a) a (4) bekezdésben a második mondatban a „lehet” szó második előfordulása helyébe a „kell” szó lép.

b) a (6) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión kívül kerül sor, mentesség adható az érintett termék olyan gyártójának, akinek esetében megállapítást nyer, hogy nem vesz részt az intézkedések (3) bekezdés szerinti kijátszásában.”

c) a (6) bekezdésben a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión belül kerül sor, mentesség adható mentesség adható az olyan importőrnek, aki bizonyítani tudja, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek a (3) bekezdés szerinti kijátszásában.”

8.         A 27. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

‘1. Azokban az esetekben, amikor az uniós gyártók, az exportőrök vagy importőrök, a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat lefolytatását a következők szerint lehet korlátozni:”

9.         A 29. cikk után a rendelet a következő cikkel egészül ki:

„29b. cikk

Tájékoztatás ideiglenes intézkedésekről

1. Az uniós gyártók, az importőrök és az exportőrök, ezek képviseleti szervezetei, valamint a származási ország és/vagy exportáló ország tájékoztatást kérhetnek az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Ez a tájékoztatás írásban kérhető, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Az érintett felek számára ezt a tájékoztatást legalább két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt kell biztosítani.

E tájékoztatás az alábbiakra terjed ki:

a) a javasolt vámok kizárólag tájékoztató jellegű összefoglalása, valamint

b) a támogatási különbözet és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez elegendő különbözet kiszámításának részletei, kellően figyelembe véve a 29. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségek betartásának szükségességét. A feleknek három munkanap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a számítások pontosságára vonatkozóan észrevételeket tegyenek.

2. Amennyiben a tervek szerint nem vetnek ki ideiglenes vámot, hanem folytatják a vizsgálatot, az érdekelt feleket két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt tájékoztatják a vámok kivetésének mellőzéséről.”

10.       A 31. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

'2. Annak érdekében, hogy a hatóságok megfelelő alappal rendelkezzenek ahhoz, hogy minden álláspontot és információt figyelembe tudjanak venni annak eldöntéséhez, hogy az intézkedések bevezetése uniós érdeket szolgál-e vagy sem, az uniós gyártók, az importőrök és ezek képviseleti szervezetei, a reprezentatív felhasználók és a fogyasztói képviseleti szervezetek a szubvencióellenes vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. Ezeket az információkat vagy ezek megfelelő összefoglalásait az e bekezdésben említett többi fél rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell számukra a jogot, hogy ezekre az információkra válaszolhassanak.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. cikk

E rendelet hatálya alá tartozik az összes olyan vizsgálat, amelyre vonatkozóan a vizsgálat megindításáról szóló, az 597/2009/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, illetve az 1225/2009/EK rendelet 5. cikkének (9) bekezdése szerinti értesítést e rendelet hatálybalépésének időpontját követően tették közzé a Hivatalos Lapban.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

EGYSZERŰSÍTETT PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

(felhasználandó a Bizottság bármely olyan, általános jelentőséggel bíró belső rendelete esetében, amely költségvetési hatást eredményez az igazgatási, illetve az emberi erőforrásra vonatkozó előirányzatok tekintetében, kivéve, ha ettől eltérő pénzügyi kimutatás alkalmazása indokolt – a Belső szabályok 23. cikke)

1          A rendelettervezet címe:

A piacvédelmi eszközök korszerűsítése

2          Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

20: Kereskedelempolitika

3          Jogalap:

            ¨ Igazgatási autonómia            þ Egyéb (részletezve):

az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet

4          Leírás és indokok:

Az EU hatályos piacvédelmi eszközeit hatékonyságuk és eredményességük javítása érdekében korszerűsítik. A kezdeményezés egy közleményből, egy jogalkotási javaslatból és iránymutatásokból áll.

5          Időtartam és becsült pénzügyi hatás:

5.1       Az alkalmazás kezdete:

¨         Meghatározott időtartamra vonatkozó rendelet: [éééé]-tól/től [éééé]-ig hatályos rendelet

þ         Határozatlan időtartamra vonatkozó rendelet: [éééé]-tól/től kezdődő hatállyal

5.2       Becsült költségvetési hatás:

A rendelettervezet a következőket vonja maga után:

¨         megtakarítás

þ         többletköltség (kérjük, adja meg a többéves pénzügyi keret érintett fejezetét):

5. fejezet: igazgatási költségek

Töltse ki a mellékletben található táblázatot az igazgatási, illetve az emberi erőforrásokra vonatkozó előirányzatok tekintetében becsült pénzügyi hatásról. Amennyiben a rendelettervezet határozatlan időtartamra vonatkozik, a költségeket fel kell tüntetni a kialakítás minden évére és a teljes körű működés minden évére (a teljes/éves költségre vonatkozó oszlopban).

5.3       Harmadik féltől származó hozzájárulás a rendelettervezet finanszírozásához:

Ha a javaslat a tagállamok vagy egy más szerv (kérjük, nevezze meg az adott szervet) általi társfinanszírozást igényel, kérjük, tüntesse fel a társfinanszírozás becsült szintjét, amennyiben az ismert.

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| Év N. || Év N+1. || Év N+2. || Év N+3. || Év N+4. || Év N+5. || Év N+6. || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozás forrását/a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

5.4       A számadatok magyarázata:

A személyzeti költségek átlagos összege az alábbi oldal alján található: http://www.cc.cec/budg/pre/legalbasis/pre-040-020_preparation_en.html

6          A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség:

þ         A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

¨         A javaslat megkívánja a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozását.

¨         A javaslat maga után vonja a rugalmassági eszköz igénybevételét vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát[3].

7          A megtakarítások és a többletköltségek hatása a források elosztására:

þ         A forrásokat a szolgálatokon belüli átcsoportosítás útján kell előteremteni.

¨         A forrásokat már hozzárendelték az érintett szolgálatokhoz.

¨         A források a következő éves elosztási eljárás keretében igénylendők.

A szükséges emberi és igazgatási erőforrásokat az irányító főigazgatóság számára az éves elosztási eljárás keretében juttatható összegből kell biztosítani, figyelembe véve a költségvetési korlátokat.

MELLÉKLET:

BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁS (megtakarítások és többletköltségek) AZ IGAZGATÁSI, ILLETVE AZ EMBERI ERŐFORRÁSRA VONATKOZÓ ELŐIRÁNYZATOK TEKINTETÉBEN

TME=teljesmunkaidő-egyenérték     Az XX az érintett szakpolitikai területet vagy címet jelenti.          millió EUR (három tizedesjegyig)

Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (TME)/év || Év || Év || Év || Év || Év || Év || Év || ÖSSZESEN /éves költség

N. || N+1. || N+2. || N+3. || N+4. || N+5. || N+6.

5. fejezet || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat

Létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők, illetve ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 1 || 0,13 || 1 || 0,13 || 1 || 0,13 || 1 || 0,13 || 1 || 0,13 || 1 || 0,13 || 1 || 0,13 || 1 || 0,13

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Külső munkatársak ||

XX 01 02 01 (a teljes keretből) || || || || || || || || || || || || || || || ||

XX 01 02 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || || || || || || || || || ||

5. fejezet részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

Az 5. fejezeten kívüli tételek ||

Létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők, illetve ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 05 01 (Közvetett kutatás) || || || || || || || || || || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Külső munkatársak

XX 01 04 yy || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Központ || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Küldöttségek || || || || || || || || || || || || || || || ||

XX 01 05 02 (Közvetett kutatás) || || || || || || || || || || || || || || || ||

10 01 05 02 (közvetlen kutatás) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Az 5. fejezeten kívüli tételek részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || || || || || ||

A szükséges emberi és igazgatási erőforrásokat az irányító főigazgatóság számára az éves elosztási eljárás keretében juttatható összegből kell biztosítani, figyelembe véve a költségvetési korlátokat.

Egyéb igazgatási előirányzatok Az XX az érintett szakpolitikai területet vagy címet jelenti.    millió EUR (három tizedesjegyig)

|| Év || Év || Év || Év || Év || Év || Év || ÖSSZESEN

N. || N+1. || N+2. || N+3. || N+4. || N+5. || N+6.

5. fejezet || || || || || || || ||

Központ: || || || || || || || ||

XX 01 02 11 01 – Kiküldetési és reprezentációs költségek || || || || || || || ||

XX 01 02 11 02 – Konferenciákkal és ülésekkel kapcsolatos költségek || || || || || || || ||

XX 01 02 11 03 – Bizottságok || || || || || || || ||

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk || || || || || || || ||

XX 01 03 01 03 – Felszerelések és berendezés || || || || || || || ||

XX 01 03 01 04 – Szolgáltatások és egyéb működési kiadás || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (adott esetben kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

Küldöttségek: || || || || || || || ||

XX 01 02 12 01 – Kiküldetési, konferencia- és reprezentációs költségek || || || || || || || ||

XX 01 02 12 02 – A személyzet továbbképzése || || || || || || || ||

XX 01 03 02 01 – Ingatlanok vásárlása, bérlése és ezzel kapcsolatos kiadások || || || || || || || ||

XX 01 03 02 02 – Felszerelések, berendezés, készlet és szolgáltatások || || || || || || || ||

5. fejezet részösszege || || || || || || || ||

Az 5. fejezeten kívüli tételek || || || || || || || ||

XX 01 04 yy – Technikai és igazgatási segítségnyújtás (a külső munkatársakat nem számítva) az operatív előirányzatokból (korábbi BA-tételek) || || || || || || || ||

– Központ || || || || || || || ||

– Küldöttségek || || || || || || || ||

XX 01 05 03 – A közvetett kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

10 01 05 03 – A közvetlen kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (adott esetben kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

Az 5. fejezeten kívüli tételek részösszege || || || || || || || ||

VÉGÖSSZEG || || || || || || || ||

A szükséges emberi és igazgatási erőforrásokat az irányító főigazgatóság számára az éves elosztási eljárás keretében juttatható összegből kell biztosítani, figyelembe véve a költségvetési korlátokat.

[1]               HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

[2]               HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

[3]               Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.