52013DC0383

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a Spanyolországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (7) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)       Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)       A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)       A Tanács 2009. április 27-én – az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően – határozatában megállapította, hogy Spanyolországban túlzott hiány áll fenn, és – összhangban az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet[1] 3. cikkével – ajánlást bocsátott ki a túlzott hiány legkésőbb 2012-ig történő megszüntetéséről.

(4)       A Tanács 2009. december 2-án – az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően – határozatban megállapította, hogy Spanyolország eredményes intézkedéseket tett, továbbá, hogy az említett ajánlás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be[2]. Különösen a növekedési kilátásokban a globális gazdasági és pénzügyi válság nyomán bekövetkezett erőteljes romlás járt jelentős negatív költségvetési hatásokkal. Ennek nyomán a Tanács úgy határozott, hogy az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlást fogad el arra vonatkozóan, hogy a túlzott hiányt középtávú intézkedésekkel legkésőbb 2013-ig hiteles és fenntartható módon meg kell szüntetni.

(5)       2010. június 15-én a Bizottság megállapította, hogy Spanyolország a Tanács 2009. december 2-i ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá szorítsa, így a túlzotthiány-eljárás keretében nincs szükség kiegészítő intézkedésekre.

(6)       A Tanács 2012. július 10-én – az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően – határozatban megállapította, hogy Spanyolország eredményes intézkedéseket tett, de a felülvizsgált ajánlás 2009. évi elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be. Különösen a növekedési kilátásokban bekövetkezett romlás és a kevésbé adóintenzív összetételű növekedés felé való elmozdulás járt jelentős negatív költségvetési hatásokkal. A Tanács ezért az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő felülvizsgált ajánlást (a továbbiakban: a túlzotthiány-eljárás keretében tett felülvizsgált ajánlás) fogadott el, és az ajánlásban felkérte Spanyolországot, hogy legkésőbb 2014-re szüntesse meg a túlzott hiányt. Annak érdekében, hogy az államháztartás hiánya 2014-re a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kerüljön, a bizottsági szolgálatok 2012. tavaszi előrejelzésének aktualizált változata alapján Spanyolországnak azt ajánlották, hogy a strukturális egyenleg tekintetében 2012-ben a GDP 2,7 %-ának, 2013-ban a GDP 2,5 %-ának, 2014-ben pedig a GDP 1,9 %-ának megfelelő javulást érjen el. Az államháztartási hiányra vonatkozó célt 2012-re a GDP 6,3 %-ának, 2013-ra a GDP 4,5 %-ának, míg 2014-re a GDP 2,8 %-ának megfelelő szintre tűzték ki. Az ajánlás azt is tartalmazta, hogy Spanyolország hajtsa végre a 2012. évi költségvetésben, valamint az autonóm térségek vonatkozásában kidolgozott egyensúlyi tervben elfogadott intézkedéseket, és 2012. július végéig fogadja el a bejelentett, középtávú költségvetési stratégiát is tartalmazó, 2013–2014-re szóló többéves költségvetési tervet, amely részletesen meghatározná azokat a strukturális intézkedéseket, amelyek a túlzott hiány 2014-ig történő megszüntetéséhez szükségesek.

(7)       2012. november 14-én a Bizottság a bizottsági szolgálatok 2012. őszi előrejelzése alapján megállapította, hogy Spanyolország a Tanács 2010. július 10-i felülvizsgált ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett, és úgy vélte, nincs szükség további lépésekre a túlzott hiány esetén követendő eljárásban.

(8)       Az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság ajánlása alapján az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő felülvizsgált ajánlás elfogadásáról határozhat, amennyiben sor került eredményes intézkedések meghozatalára, továbbá, ha az említett ajánlás elfogadását követően a költségvetésre jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható gazdasági események következtek be. A költségvetésre jelentős és kedvezőtlen hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági eseményeket a tanácsi ajánlás alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéssel összevetve kell megvizsgálni.

(9)       Az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hathónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló eredményes intézkedések meghozatalára. Továbbá a túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanácsnak olyan éves költségvetési célok elérését kell előírnia, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlegben elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő egyenlegjavulással.

(10)     A 2011-es rövid ideig tartó fellendülést követően a gazdaság ismét recesszióba süllyedt, negatív negyedéves reál-GDP-növekedést mutat 2011 harmadik negyedéve óta. Éves viszonylatban a GDP 1,4 %-kal csökkent 2012-ben. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint a recesszió folytatódik 2013 folyamán, a pozitív nettó kivitel továbbra sem lesz képes ellensúlyozni a hazai kereslet folyamatos csökkenését. A kibocsátás várhatóan csak 2013 vége felé stabilizálódik. A reál-GDP így várhatóan 1,5 %-kal esik vissza 2013-ban, mielőtt 2014-ben (változatlan politikát feltételezve) 0,9 %-kal növekedni kezdene. A legutóbbi tanácsi ajánlás időpontjában úgy becsülték, hogy a reál-GDP zsugorodása 2012-ben 1,9 %, 2013-ban pedig 0,3 % lesz, míg 2014-ben 1,1 %-kal nőni fog. A növekedés 2012. évi, kevésbé negatív alakulása főleg a valamivel rugalmasabb hazai keresletnek, valamint valószínűleg a régiók és a helyi hatóságok által 2012. január 1-je előtt felhalmozott kereskedelmi adósság (27,4 milliárd EUR, azaz a GDP 2,6 %-a) visszafizetési rendszerén keresztül nyújtott likviditásnak volt köszönhető. 2013 és 2014-re vonatkozóan, a bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése 2013-ban erőteljesebb reál-GDP-visszaesést, 2014-ben visszafogottabb fellendülést prognosztizál. Ez magában foglalja a hazai kereslet erőteljesebb csökkenését mindkét évben és hosszabban elhúzódó visszaesést a foglalkoztatás terén. A makrogazdasági kilátások romlása részben a 2013-14-es költségvetési tervbe belefoglalt kiegészítő konszolidációs intézkedésekhez, valamint a 2013-as költségvetés figyelembe vételéhez köthető.

(11)     A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2012-ben elérte a GDP 10,6 %-át, szemben a kormány által, illetve a túlzotthiány-eljárás keretében kitűzött, a GDP 6,3 %-ában meghatározott céllal és a 2011-es, a GDP 9,4 %-át kitevő eredménnyel. A bankoknak nyújtott (egyszeri intézkedéseknek tekintett) tőketranszferek miatti kiigazítással a hiány 2012-ben a GDP 7,0 %-át, míg 2011-ben 9,0 %-át tette ki. Az államháztartási egyenleg csökkenése megfelel az elsődleges egyenleg 2,4 százalékpontos javulásának (a bankoknál végrehajtott tőketranszfer nélkül), zsugorodó gazdaság és a növekedés kevésbé adóintenzív összetétele mellett. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése a strukturális hiány 1,8 százalékpontos javulását mutatja 2012-ben, az ajánlott 2,7 százalékpontos javulással szemben. A legutóbbi tanácsi ajánlás óta a potenciális kibocsátást enyhén lefelé módosították, a becsült költségvetési erőfeszítések továbbra is változatlanok. A strukturális egyenleg becsült változását azonban súlyosan érintették a váratlan bevételkiesések, amelyek mintegy 1 százalékpontot tettek ki. Összességében, figyelembe véve ezeket a hatásokat, a kiigazított költségvetési erőfeszítések 2,9 százalékpontra emelkednének, amely magasabb, mint a túlzotthiány-eljárás keretében tett felülvizsgált ajánlás. A feltőkésítési intézkedésektől eltekintve, a költségvetési eltérés 2012-ben (a diszkrecionális intézkedéseket és a bázishatást figyelembe véve) a vártnál kisebb bevételek, valamint a magasabb folyó termelőfelhasználás és szociális transzferek kombinációjára vezethető vissza. A növekedés kevésbé adóintenzív összetétele és a munkaerőpiac erőteljesebb romlása jelentős bevételkiesést vont maga után, különösen a közvetlen és közvetett adók terén, valamint magasabb szociális kiadásokat okozott. Spanyolország 2012-ben jelentős, a GDP 4 %-át kitevő konszolidációs intézkedéseket fogadott el, amelyek a bevételi oldalon a GDP 1,5 %-át, a kiadási oldalon a GDP 2,5 %-át teszik ki. Ezek az intézkedések részben kompenzálták a strukturális egyenlegben a növekvő kamatkifizetésekből és magasabb szociális transzferekből adódóan bekövetkezett romlást.

(12)     2013-ban a bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint a költségvetési hiány várhatóan a GDP 6,5 %-ára csökken, a túlzotthiány-eljárás keretében meghatározott 4,5 %-os célhoz képest. Az elsődleges egyenleg várhatóan 4,5 százalékponttal javul (0,9 százalékpont a bankoknak nyújtott tőketranszfer nélkül). A legutóbbi tanácsi ajánlást követően a spanyol kormány 2012 augusztusában 2013-2014-re szóló többéves költségvetési tervet terjesztett elő, felvázolva a középtávú konszolidációs stratégia egyes jellemzőit. A diszkrecionális intézkedések költségvetési hatása 2013-ban összességében a kiadási oldalon várhatóan a GDP mintegy 1 %-a, a bevételi oldalon pedig a GDP körülbelül 1,5 %-a lesz. A túlzotthiány-eljárás keretében meghatározott célhoz képest a várhatóan a GDP körülbelül 2 %-át kitevő költségvetési eltérésre részben a rosszabb kiindulási helyzet ad magyarázatot. Az eltérés fő oka azonban a növekedés kedvezőtlen szerkezeti összetétele, valamint a túlzotthiány-eljárás keretében tett felülvizsgált ajánlásban vártnál erőteljesebb magánfogyasztás-csökkenés és rosszabbul teljesítő munkaerőpiac. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése a strukturális hiány 1,1 százalékpontos további csökkenését vetíti elő 2013-ra, az ajánlott 2,5 százalékpontos erőfeszítéshez képest. A becsült potenciális növekedésben bekövetkezett változásokkal és a vártnál magasabb bevételcsökkenésekkel kiigazítva a becsült költségvetési erőfeszítések 1,4 százalékponttal javulnak, így a kiigazított költségvetési erőfeszítések a GDP 2,5 %-át teszik ki, összhangban a túlzotthiány-eljárás keretében tett felülvizsgált ajánlásban javasolt erőfeszítésekkel. A 2013-as stabilitási programban a spanyol kormány 2013-ra a GDP 6,3 %-nak megfelelő államháztartási hiánycélt jelentett be, amelyet kb. 3 milliárd EUR összegű (a GDP 0,3 %-a) további, még ez évben elfogadandó és végrehajtandó konszolidációs intézkedésekkel kell megtámogatni.

(13)     2014-ben az államháztartási hiány várhatóan a GDP 7 %-ára nő, szemben a túlzotthiány-eljárás keretében a GDP 2,8 %-ában meghatározott céllal. Az elsődleges hiány a GDP 0,4 %-ával nő. A bázishatás mellett a becsült eltérés főként az elmúlt években végrehajtott átmeneti intézkedések kifutását, valamint azt tükrözi, hogy a 2014-re tervezett konszolidációs intézkedéseket nem részletezték kellő mértékben a 2012 augusztusában bejelentett többéves költségvetési tervben, ezért azokat a bizottsági szolgálatok előrejelzésében nem vették figyelembe. Ezen túlmenően a gazdasági növekedés összetételében az adó hatása továbbra is csekély lesz, a társadalombiztosítási járulékok és a közvetett adók nem emelkednek a nominális GDP növekedésével teljesen arányos mértékben. A magasabb adósságállomány miatt a kamatfizetések is tovább növekednek. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint a strukturális hiány az ajánlásban szereplő, a GDP 1,9 %-át kitevő javulással szemben 1,1 százalékponttal romlik. A becsült potenciális növekedésben bekövetkezett változásokkal és a váratlan bevételcsökkenésekkel kiigazítva, az eltérés további 0,2 százalékponttal nő.

(14)     A költségvetési irányítás tekintetében jelentős előrelépés történt a költségvetés végrehajtására vonatkozó jelentéstétel területén a központi kormányzati szintnél alacsonyabb szinteken. A költségvetési stabilitási törvény riasztásra és korrekciós mechanizmusokra vonatkozó, a költségvetési eltérések korlátozását célzó rendelkezései azonban nem bizonyultak teljes mértékben hatékonynak, és végrehajtásuk átláthatósága javítható. A költségvetési jelentéstétel területén regionális szinten történt előrelépés ellenére, a magasabb fokú költségvetési átláthatóság eléréséhez a költségvetési tervek esetében is átfogóbb, következetesebb és kellő időben történő jelentéstételre van szükség konszolidált államháztartási szinten, az ESA95-tel összhangban. A teljes intézményi és pénzügyi függetlenséggel rendelkező költségvetési tanács létrehozása továbbra is várat magára.

(15)     A bruttó államadósság 2012-ben a GDP mintegy 84 %-ára emelkedett, a bizottsági szolgálatok 2012. tavaszi aktualizált előrejelzésében szereplő, a GDP 80,9%-ában meghatározott értékhez képest. Az adósságráta növekedése a hiány vártnál magasabb alakulásának, az alacsonyabb nominális GDP-növekedésnek, a bank-feltőkésítési műveletek költségeinek, valamint a közigazgatás hátralékai kifizetésének volt betudható. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság várhatóan tovább növekszik, és változatlan politikai forgatókönyv mellett 2014-ben meghaladja a 95 %-ot, így minden évben meghaladja a Szerződésben szereplő referenciaértéket.

(16)     2013. április 10-én a Bizottság a Spanyolországra vonatkozóan a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás[3] keretében elvégzendő 2013. évi részletes vizsgálat alapján megállapította, hogy Spanyolország esetében túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. A fellendülés éveiben felhalmozódott egyensúlytalanságok korrekciója, és a különösen a rendkívül magas magánszektorbeli és külső adósságállomány abszorpciója jelentős negatív következményekkel jár a gazdasági növekedésre, a pénzügyi stabilitásra és az államháztartásra. A túlzott hiány középtávú, fenntartható korrekciója a makrogazdasági egyensúlyhiányok ezzel párhuzamos kiigazítását teszi szükségessé, amelyet a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzését, valamint a kiigazítást hátráltató strukturális merevségek csökkentését célzó, további strukturális reformok támogatnak.

(17)     A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint Spanyolország nem fogja teljesíteni a 2012. július 10-i tanácsi ajánlásban meghatározott nominális költségvetési célokat. Spanyolország azonban strukturális kiigazítást hajtott végre 2012-ben és 2013-ban, amely – figyelembe véve a tanácsi ajánlás elfogadása óta bekövetkezett előre nem látható kedvezőtlen gazdasági fejleményeket – összhangban van a túlzotthiány-eljárás keretében tett felülvizsgált ajánlással. Ezek a váratlan és kedvezőtlen gazdaság fejlemények jelentős negatív hatást gyakoroltak az államháztartásra. Különösen a bevételek számottevő visszaesése, amely a gazdasági egyensúly folyamatban lévő, a növekedés kevésbé adóintenzív szerkezete felé mutató helyreállításához és a bevétel rugalmasságára gyakorolt, ehhez társuló negatív hatásokhoz kapcsolódik, vezetett a költségvetési pozíció jelentős romlásához. Ezen túlmenően a gazdasági recesszió rendkívül kedvezőtlenül érintette a foglalkoztatást, és a munkanélküliség jelentősen megnőtt. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve, a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásaival összhangban, valamint beleértve az államháztartásra jelentős negatív hatással járó túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok korrekciójának szükségességét, Spanyolország esetében indokoltnak tűnik a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidő két évvel, 2016-ig történő meghosszabbítása.

(18)     A gazdasági és költségvetési fejleményekre vonatkozó nagyfokú bizonytalanságra tekintettel az ajánlásban a kiigazítási időszak utolsó évére javasolt költségvetési célt egyértelműen a referenciaérték szintje alatt kell meghatározni annak érdekében, hogy garantálni lehessen a korrekció hatékony és tartós eredményét az előírt határidőn belül.

(19)     Az államháztartási hiány közbenső céljait, amelyek a túlzott hiány 2016-ig történő korrekciójához vezetnek, 2013-ra a GDP 6,5 %-ában, 2014-re a GDP 5,8 %-ában, 2015-re a GDP 4,2 %-ában, és 2016-ra a GDP 2,8 %-ában határozták meg. E célok eléréséhez az elsődleges egyenlegnek a 2013-2016 közötti időszakban (az egyszeri intézkedések nélkül) átlagban a GDP 1,3 %-át kitevő éves javulására, valamint a bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi, 2016-ra kiterjesztett előrejelzéseinek alapján a strukturális költségvetési egyenlegnek 2013-ban a GDP 1,1 %-át, 2014-ben a GDP 0,8 %-át, 2015-ben a GDP 0,8 %-át, valamint 2016-ban a GDP 1,2 %-át kitevő javulására van szükség. Ez a fokozatosabb kiigazítási pálya figyelembe veszi a jelenlegi nehéz gazdasági környezetet és a spanyol gazdaság folyamatban lévő, jelentős strukturális átalakításait, és azt nagyratörő strukturális reformokkal kell megtámogatni. Ennélfogva az várhatóan támogatja a külső és belső makrogazdasági egyensúlyhiányok megszüntetését, mérsékli a költségvetési konszolidációnak a gazdasági növekedésre gyakorolt rövid távú negatív hatását, miközben tovább stabilizálja és megfordítja az államadósság növekvő tendenciáját.

(20)     A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi, 2016-ra kiterjesztett előrejelzése szerint (amely változatlan politikát feltételez) úgy tűnik ebben a szakaszban nem lesz szükség további intézkedésekre a strukturális egyenlegben 2013-ra javasolt javulás (valamint a GDP 6,5 %-át kitevő új hiánycél) eléréséhez, azonban a költségvetési terveket a kormányzat minden szintjén szigorúan végre kell hajtani. Ahhoz, hogy a hiány 2014-2016-os időszakra fenntartható módon a Szerződés szerinti referenciaérték alá szorítható legyen, a bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzésében már szereplő intézkedéseken felül további jelentős strukturális költségvetési intézkedésekre lesz szükség. Ezeknek az intézkedéseknek, amelyek 2014-ben a GDP körülbelül 2 %-át, 2015-ben 1 %-át, 2016-ban 1,5 %-át teszik ki, figyelembe kell venniük a negatív másodlagos hatások, a negatív potenciális kibocsátásnövekedés, valamint a növekvő kamatkifizetések és szociális juttatások kompenzálásának szükségességét.

(21)     A 2013-as stabilitási program olyan kiigazítási pályát irányoz elő, amely szélesebb értelemben összhangban áll a túlzott hiány 2016-ig történő korrekciójával, és célul 2013-ban a GDP 6,3 %-át, 2014-ben 5,5 %-át, 2015-ben 4,1 %-át, és 2016-ban 2,7 %-át kitevő államháztartási hiányt tűz ki. 2013-ra a cél a programban előirányzott körülbelül 3 milliárd EUR összegű további konszolidációs intézkedéseken alapul, amelyeket még pontosan meg kell határozni.

(22)     A költségvetési konszolidációs intézkedéseknek biztosítaniuk kell az államháztartási egyenleg tartós javulását, miközben az államháztartás minőségének javítására és a gazdaság növekedési képességének erősítésére irányulnak.

(23)     Spanyolország középtávon a fenntarthatóságot veszélyeztető nagy kockázattal, hosszú távon közepes kockázattal néz szembe. A magasabb, a GDP körülbelül –0,5 %-át kitevő strukturális elsődleges egyenleghez való visszatérés (amilyen átlagban az 1998-2012 közötti időszakban volt) segíthet e kockázatok mérséklésében. A korai nyugdíjbavonulási rendszer 2013-as reformja várhatóan hozzájárul a szociális ellátórendszer hosszú távú fenntarthatóságához. Úgy tűnik azonban, hogy az életkorral kapcsolatos kiadások növekedésének megfékezésére irányuló további intézkedésekre van szükség, például a 2011-es nyugdíjreform által előirányzott fenntarthatósági tényező megfelelő szabályozása útján, beleértve annak kikötését, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartam növekedésével összhangban fog emelkedni.

(24)     Tekintettel államháztartásának decentralizált jellegére, Spanyolország költségvetési kiigazítási pályáját hiteles középtávú konszolidációs stratégiával kell alátámasztani, amely a következőket foglalja magába: i. részletes többéves költségvetési terv a 2014-2016-ra vonatkozó intézkedések pontos meghatározásával, ii. az intézményi keret hatékonyságának további megerősítése (a költségvetési stabilitási törvény végrehajtásában az átláthatóság további növelésével, valamint független költségvetési tanács létrehozásával), iii. konkrét lépések megtétele a szociális ellátórendszer növekvő strukturális hiányának megfékezésére, valamint iv. nagyobb hangsúly fektetése a konszolidáció növekedést elősegítő jellegére (többek között a kiadások, valamint az adórendszer módszeres felülvizsgálatai útján).

(25)     A spanyolországi pénzügyi intézmények feltőkésítésére vonatkozóan az európai stabilitási mechanizmus keretében nyújtott pénzügyi támogatás rendszeres felülvizsgálatával[4] párhuzamosan, valamint a 2012. július 23-án aláírt egyetértési megállapodásban elfogadottak szerint, a Spanyolország által a túlzotthiány-eljárás keretében tett kötelezettségvállalások végrehajtására vonatkozó előrelépések monitoringjára negyedévente kerül sor.

(26)     Spanyolország teljesíti a túlzott államháztartási hiány megszüntetésére kitűzött határidő meghosszabbításának a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeit,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

(1) Spanyolországnak 2016-ig fel kell számolnia a jelenlegi, túlzott hiányt.

(2) Spanyolországnak 2013-ban a GDP 6,5 %-át, 2014-ben 5,8 %-át, 2015-ben 4,2 %-át és 2016-ban 2,8 %-át kitevő államháztartási hiánycélt kell elérnie, amely a bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi, 2016-ra meghosszabbított előrejelzésein alapul, és összhangban áll a strukturális költségvetési egyenlegnek 2013-ban a GDP 1,1 %-át, 2014-ben a GDP 0,8 %-át, 2015-ben a GDP 0,8 %-át, valamint 2016-ban a GDP 1,2 %-át kitevő javulásával.

(3) Spanyolországnak a kormányzat valamennyi szintjén végre kell hajtania a 2013. évi költségvetési tervben elfogadott intézkedéseket, és készen kell állnia korrekciós intézkedés megtételére a költségvetési tervektől való eltérés esetén. A hatóságoknak meg kell erősíteniük a középtávú költségvetési stratégiát a 2014-2016-ra vonatkozó, egyértelműen meghatározott strukturális intézkedésekkel, amelyekre a túlzott hiány 2016-ig történő korrekciójának eléréséhez van szükség.

(4) A Tanács a 2013. október 1-jei határidőt állapítja meg a spanyol kormány számára eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról.

Ezen felül a spanyol hatóságoknak: i. meg kell erősíteniük az intézményi keret hatékonyságát az átláthatóság további növelésével a költségvetési stabilitási törvény végrehajtásában, valamint független költségvetési tanács létrehozásával, amely elemzéseket készít, tanácsot ad, figyelemmel kíséri a költségvetési politika nemzeti és uniós költségvetési szabályoknak való megfelelését, ii. konkrét lépéseket kell tenniük a szociális ellátórendszer növekvő strukturális hiányának megfékezésére, valamint iii. nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a konszolidáció növekedést elősegítő jellegére, többek között a kiadások, valamint az adórendszer módszeres felülvizsgálatai útján. Ezen felül a költségvetési konszolidációs stratégia sikerének biztosítása érdekében fontos a költségvetési konszolidáció megtámogatása átfogó strukturális reformokkal, a Tanácsnak az európai szemeszter és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében Spanyolországhoz címzett ajánlásaival összhangban.

Ennek az ajánlásnak a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

[2]               A Spanyolországra vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok elérhetők a következő weboldalon találhatók:        http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/deficit/countries/spain_en.htm

[3]               http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/occasional_paper/2013/op134_en.htm

[4]               http://ec.europa.eu/economy_finance/assistance_eu_ms/spain/index_en.htm