INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Problémameghatározás és célkitűzések

A nemzetközi tudományos konszenzus szerint a nemkívánatos éghajlati hatások megelőzése érdekében 2 °C-ra kell korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést[1]. E célkitűzésre figyelemmel az Európai Tanács a fejlett országok hasonló intézkedéseivel összefüggésben arra szólított fel, hogy az Unióban 2050-re az 1990-es szinthez képest 80–95 %-kal kell mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósításának uniós ütemterve[2] rámutat arra, hogy e célkitűzés akkor valósítható meg a legalacsonyabb költségekkel, ha eléréséhez minden ágazat hozzájárul, köztük az üvegházhatású gázok ágazata, különös tekintettel a fluortartalmú üvegházhatású gázok (F-gázok) ágazatára; e gázok akár 23 000-szer nagyobb globális felmelegedési potenciállal is rendelkezhetnek, mint a szén-dioxid (CO2).

2011 szeptemberében az Európai Bizottság jelentést[3] tett közzé a 842/2006/EK rendelet[4] alkalmazásáról. Ebben arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet finomítása és teljes körű alkalmazása esetén jelentős kibocsátáscsökkenés érhető el. Azt is megállapította, hogy még többet kell tenni az F-gáz-kibocsátás Unión belüli további csökkentése érdekében. Amennyiben az F-gázokat olyan biztonságos alternatívák váltják fel, amelyek nem vagy csak csekély mértékben befolyásolják az éghajlatot, akkor a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett éves kibocsátás 2030-ig kétharmadával csökkenthető viszonylag alacsony költségek mellett[5].

Az F-gáz-kibocsátás csökkentésére kínálkozó, viszonylag költségtakarékos lehetőségek kihasználására tett korai intézkedésekkel egyértelműen elkerülhető, hogy egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése esetlegesen magasabb költségekkel járjon más ipari ágazatokban[6]. Egyes érdekelt felek[7] állítása szerint azonban a jelenleg érvényesülő piaci feltételek megnehezítik a környezetbarátabb alternatív technológiák forgalmazását. Ezzel szemben az F-gázokra vonatkozóan szigorúbb nemzeti szabályokat alkalmazó Dániában az induló vállalkozások és a kkv-k sikeresen fejlesztettek ki és hoztak forgalomba új, környezetbarát technológiákat, ezáltal pedig piacvezetővé váltak.

Ebben az összefüggésben e javaslat céljai a következők:

(1) az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK rendelet felváltása, annak biztosítása érdekében, hogy költséghatékonyabb módon lehessen elősegíteni az Európai Unió éghajlatvédelmi célkitűzéseinek megvalósítását az éghajlatot jelentősen befolyásoló F-gázok használatának visszaszorításával, inkább energiahatékony és biztonságos alternatívákkal, valamint az F-gázokat tartalmazó termékek és berendezések tározásával és használatból való kivonáskor végzett kezelésével;

(2) a fenntartható növekedés fokozása, az innováció serkentése és környezetbarát technológiák fejlesztése az éghajlatot kis mértékben befolyásoló, alternatív technológiák és gázok piaci lehetőségeinek javítása révén;

(3) az Európai Unió felzárkóztatása a legfrissebb nemzetközi szintű tudományos eredményekhez az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének negyedik értékelő jelentésében leírtaknak megfelelően, tekintettel például az e rendelet által érintett anyagokra és azok globális felmelegedési potenciáljának (global warming potential, GWP) számítására;

(4) konszenzus előmozdítása egy olyan nemzetközi megállapodásról, amelynek célja, hogy a montreali jegyzőkönyv értelmében fokozatosan csökkentse az F-gázok legfontosabb csoportjának, a fluorozott szénhidrogéneknek (HFC-knek) a felhasználását;

(5) a 842/2006/EK rendelet egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése érdekében, a Bizottság jobb szabályozás melletti elköteleződésével összhangban.

Háttér-információk

Az uniós gazdaság szén-dioxid-mentesítésének költséghatékony módja szerint az F-gázok kibocsátását 2050-ig nagyjából 70–78 %-kal, 2030-ig pedig 72–73 %-kal kell csökkenteni megközelítőleg 50 EUR, egy tonna szén-dioxid-egyenértékre vetített kibocsátáscsökkentési határköltség mellett.2 Az F-gázok jelenleg az összes üvegházhatású gáz 2 %-át teszik ki az Európai Unióban, azonban a szén-dioxidnál jóval nagyobb légköri felmelegedési potenciállal rendelkeznek. Számos hűtő- és légkondicionáló berendezésben, szigetelőhabokban, elektromos berendezésekben, aeroszolpermetekben, oldószerként vagy tűzvédelmi rendszerekben használatosak. F-gáz-kibocsátás főként kibocsátást eredményező használat során (például aeroszolpermetek vagy oldószerek esetében) vagy az F-gázt tartalmazó termékek működése közben és ártalmatlanításakor fellépő szivárgás következtében fordul elő.

Az F-gázok többségét az ipar azzal a céllal fejlesztette ki, hogy felváltsa az ózonkárosító anyagokat, amelyeknek a forgalomból való fokozatos kivonása jelenleg is folyik a montreali jegyzőkönyv értelmében. A nagyobb jólét és a népességnövekedés miatt több olyan terméket és berendezést értékesítenek, amelyek F-gázokat vagy ózonréteget lebontó anyagokat használnak. Ennek eredményeképpen 1990 óta gyorsan növekszik világszerte az F-gázok előállítása és felhasználása, emiatt pedig a megfelelő ellenintézkedések hiányában jelentősen fokozódhat a légköri kibocsátás. Mivel az F-gázokat tartalmazó termékek és berendezések gyakran hosszú élettartamúak, ezért a most elmaradó intézkedések esetén az elkövetkezendő évtizedekben is magas lesz a kibocsátás, ami máskülönben elkerülhető lenne.

A jelenleg hatályos, F-gázokról szóló rendelet elsősorban az F-gázt tartalmazó termékek és berendezések tározására és használatból való kivonáskor végzett kezelésére összpontosít. Az F-gázokra vonatkozó, jelenlegi uniós szakpolitikák várhatóan stabilizálják az Unión belüli F-gáz-kibocsátást, amennyiben az egyes intézkedések végrehajtása terén felmerülő hiányosságokat sikerül orvosolni. További intézkedések végrehajtásának hiányában azonban nem valószínű, hogy a kibocsátás abszolút értelemben véve csökkenne.

Jelenleg csak kevés intézkedés szolgálja az F-gázok használatának elkerülését. Ennek ellenére napjainkban szinte minden, F-gázokat felhasználó ágazatban megvan a lehetőség arra, hogy e gázokat részben vagy teljes mértékben felváltsák biztonságos és legalább ugyanannyira energiahatékony alternatívákkal. A szakpolitikai intézkedéseknek azonban figyelembe kell venniük azt, hogy számos termék- és berendezéstípus érintett, és az F-gázok felváltásának műszaki megvalósíthatósága, valamint költségei és előnyei függhetnek a termék vagy berendezés méretétől és használatának helyétől.

Az F-gáz-kibocsátás fokozódó problémája nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap. A montreali jegyzőkönyv részes felei közül többen 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is javaslatokat nyújtottak be a HFC-ellátás és -fogyasztás világszintű, fokozatos csökkentéséről. Az e rendelet értelmében előirányzott intézkedések a montreali jegyzőkönyv alapján tett jelenlegi javaslatok mentén végrehajtott, világszintű, fokozatos csökkentéssel számolnak, ezáltal felkészítik az Európai Uniót e jövőbeli kötelezettségek teljesítésére. Az Unió az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében (UNFCCC) meghatározott, az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó intézkedés kiegészítéseként támogatta[8] e javaslatokat. A tárgyalások során eddig csekély előrehaladás történt, mivel Kína, India, Brazília és más országok nem voltak hajlandóak e kérdéseket megvitatni a montreali jegyzőkönyv keretében. Az ENSZ fenntartható fejlődésről tartott konferenciája („Rio+20”) azonban nemrég kifejezésre juttatta, hogy támogatja a HFC-k fogyasztásának és előállításának fokozatos csökkentését[9].

Emellett 2012-ben létrejött a rövid távú éghajlatbefolyásolók visszaszorításáért küzdő Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció (Climate and Clean Air Coalition on Short-Lived Climate Pollutants), amelyhez a G8-országok, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), a Világbank és az Európai Bizottság is csatlakozott. Az egyik kiemelt cselekvési terület a HFC-kibocsátás[10]. Az Európai Parlament is többször felszólított ambiciózusabb intézkedések végrehajtására az F-gázokkal, különösen a HFC-kkel kapcsolatosan[11].

Az F-gázokra vonatkozó, hatályos uniós jogi szabályozást két fő jogi aktus alkotja:

(1) a 842/2006/EK rendelet (az F-gázokról szóló rendelet), amelynek elsődleges célja, hogy megelőzze a (többnyire) helyhez kötött berendezések szivárgását a használat során (tározás) és a használatból való kivonáskor, emellett korlátozott számban tilalmakat vezessen be szűken meghatározott, specifikus alkalmazási területeken,

(2) az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve (a mobil légkondicionáló rendszerekről szóló irányelv), amely korlátozásokat vezetett be a 150 fölötti globális felmelegedési potenciálú F-gázoknak az új gépjárművek légkondicionáló rendszereiben történő használatára vonatkozóan.

A 842/2006/EK rendeletet tíz bizottsági rendelet egészíti ki, amelyek megállapítják a jelentések formáját[12], a címkék formáit és a különleges címkézési követelményeket[13], az általános szivárgás-ellenőrzési követelményeket[14], [15], a képzési és képesítési programokra vonatkozó követelményeket[16], [17], [18], [19], [20] és az e programok bejelentésére szolgáló értesítés formátumát[21].

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Az Európai Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. és 192. cikke alapján jogosult eljárni ezen a területen. A 191. cikk kifejezetten az uniós környezetvédelmi politika részeként folytatott, éghajlatváltozás elleni küzdelem célkitűzésére vonatkozik. Az e területen végrehajtott intézkedések teljes mértékben tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét. Az éghajlatváltozás határokon átnyúló ügy, amelyre vonatkozóan uniós szintű fellépésre van szükség, különösen azért, mert az Európai Unió közös kibocsátáscsökkentési célkitűzéssel rendelkezik.

A tervezett költséghatékony kibocsátáscsökkentés összhangban van az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság 2050-ig történő megvalósításának uniós ütemtervében kijelölt útiránnyal. Az új alternatívák támogatásával megőrizhető az európai gazdaság versenyképessége és különösen előmozdítható a környezetbarát növekedés az Európa 2020 stratégia fenntartható növekedésre vonatkozó prioritásának megfelelően[22]. A kkv-k érdekeinek védelmét szolgáló intézkedéseket kell bevezetni a „gondolkozz először kicsiben” elv szerint[23], egyúttal külön figyelmet kell fordítani az energiahatékonyságra gyakorolt hatásokra, az Európai Unió által a környezetbarát tervezés[24] és az energiahatékonyság[25] ösztönzése terén végzett munkával való összhang biztosítása érdekében. Végül pedig a javaslat célja az is, hogy egyszerűsítse a szabályozást, és minimálisra csökkentse a közigazgatási szervek (az európai uniós, illetve a nemzeti hatóságok) és a vállalkozások adminisztratív terheit.

2.           KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

Konzultáció az érdekeltekkel, szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság széles körű szakmai tanácsokat gyűjtött össze számos szakértői tanulmányból[26], [27], [28], [29] többek között a 842/2006/EK rendelet felülvizsgálatához készült, átfogó előkészítő tanulmányból5. Egy, a különböző ágazatokat, tagállamokat és nem kormányzati szervezeteket képviselő 47 szakértőből álló csoport kapott felkérést arra, hogy útmutatást adjon és szakmai észrevételeket tegyen e tanulmány elkészítéséhez. A Közös Kutatóközpont (JRC) pedig elvégezte a szakpolitikai lehetőségek makrogazdasági elemzését.

A Bizottság széles körű konzultációt folytatott az érdekeltekkel, többek között három hónapos, nyilvános internetes konzultációt bonyolított le 2011. szeptember 26. és december 19. között, és nyilvános meghallgatást tartott 2012. február 13-án Brüsszelben. Az internetes konzultáció keretében válaszoló 261 érdekelt fél háromnegyede az iparban tevékenykedik. Arra, hogy a HFC-k világszintű fokozatos csökkentésének hiányában mi a legmegfelelőbb szakpolitikai megközelítés, az érdekeltek kevesebb mint 2 %-a válaszolt úgy, hogy nincs szükség további intézkedésre. A három leggyakrabban választott szakpolitikai lehetőség a tározásra és a visszanyerésre vonatkozó intézkedések szigorítása, az önkéntes megállapodások létrehozása, valamint a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozó mennyiségi korlátok bevezetése (fokozatos csökkentés) volt. Számos válaszadó gondolta úgy, hogy több szakpolitikai intézkedés is helyénvaló.

Az érdekeltek meghallgatásán 130 érdekelt fél jelent meg, és fény derült arra, hogy az iparági szereplők jelentős többsége az F-gáz-ellátás fokozatos csökkentését előnyben részesíti vagy legalábbis elfogadja. Ezzel némi rugalmasságot lehetne biztosítani olyan esetekben, ahol az alternatív technológiák még nem tekinthetők megfelelőnek. Ezzel szemben az érdekeltek úgy ítélték meg, hogy az új berendezésekre vonatkozó tilalom túl merev megoldás lenne, vagy összetett kivételrendszert tenne szükségessé. Az F-gázok kereskedelmi felhasználói számára kulcsfontosságú volt, hogy a meglévő berendezéseik ne váljanak feleslegessé. Az alternatív technológiákon dolgozó nem kormányzati szervezetek és iparági érdekeltek úgy vélték, hogy feltétlenül szükség van tilalomra, de kisebb kivételek megengedése mellett. A fokozatos csökkentést a tilalmat kiegészítő megoldásnak tekintették. Néhány érdekelt fél kizárólag a rendelet jobb alkalmazására kívánna összpontosítani. A tagállamok ekkor még nem alakították ki hivatalos álláspontjukat, ugyanakkor jelezték, hogy támogatják a fokozatos csökkentést. A Környezetvédelmi Hatóságok Hálózata[30] javaslata szerint a fokozatos csökkentési mechanizmust tilalmakkal kell ötvözni a fokozatos csökkentés megerősítése érdekében.

Hatásvizsgálat

A Bizottság hatásvizsgálatot végzett annak megállapítása érdekében, hogy a szakpolitikai alternatívák mennyire hatékonyak a szakpolitikai célkitűzések elérése szempontjából, és milyen környezeti, gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak az érdekeltekre. Számos olyan szakpolitikai intézkedést mérlegeltek, amelyek kiegészíthetik a jelenlegi intézkedéseket. A végleges lehetőségek kizárólag olyan intézkedéseket foglaltak magukban, amelyekről bebizonyosodott, hogy végrehajtásukkal jelentős kibocsátáscsökkenés érhető el alacsony kibocsátáscsökkentési költségek mellett, egyúttal összhangban vannak más uniós szakpolitikákkal.

Az F-gázokról szóló rendelet teljes körű alkalmazása volt a kiindulási lehetőség. Az alábbi négy másik szakpolitikai lehetőséget értékelték részletesen:

a)           önkéntes megállapodások;

b)           a tározási és visszanyerési intézkedések hatályának kiterjesztése;

c)           a HFC-ellátás mennyiségi korlátozása (fokozatos csökkentés);

d)           bizonyos, F-gázokat tartalmazó termékek és berendezések uniós forgalomba hozatalának tilalma.

A hatásvizsgálat módszertani alapját egy részletes és átfogó elemzés képezte, amely felmérte, hogy bevezethetők-e biztonságos és energiahatékony alternatívák az F-gázokat használó 28 fő ágazatban. Mivel az alternatív technológiákat csak abban az esetben vették figyelembe, ha legalább annyira energiahatékonynak bizonyultak, mint a hagyományos F-gáz-technológiák, ezért a villamosenergia-fogyasztásból eredő, közvetett kibocsátás kérdése már kezdettől fogva megoldott volt.

Sor került az előállítási lánc és a felhasználás különböző szakaszaiban fellépő, vagyis a vegyianyag-gyártókra, a termék- és berendezésgyártókra, a nagykereskedőkre, a termékek és berendezések ipari felhasználóira, a berendezéseket szervizelő vállalkozásokra és a végső fogyasztókra gyakorolt hatások vizsgálatára.

A hatásvizsgálat kimutatta, hogy a legnagyobb kibocsátáscsökkenés a HFC-k fokozatos csökkentésével érhető el, amely ezeknek az F-gázoknak az Unióban forgalomba hozandó mennyiségére 2030-ig lépcsőzetesen csökkenő határértékeket vezetne be, ezáltal a jelenlegi kibocsátást a kétharmadával (nagyjából 70 millió tonna CO2-egyenértékkel) csökkentené 2030-ig. Helyénvaló az F-gázok felhasználására vonatkozóan bizonyos korlátozásokat bevezetni különösen azért, hogy megőrizhető legyen a fokozatos csökkentés integritása, és kizárhatók legyenek a fokozatos csökkentéssel nem érintett F-gázok. A tározási és visszanyerési intézkedések hatályát ki kell terjeszteni bizonyos szállítási módokra. E lehetőségek együttesen a legnagyobb mértékben ösztönöznék az innovációt és a környezetbarát technológiák fejlesztését. A gazdaság és a társadalom egésze számára alacsony költségekkel járnának (a GDP-re gyakorolt maximális hatásuk -0,006 %), ugyanakkor az ipar számára rugalmasságot biztosítanának. A kétharmados kibocsátáscsökkenés megfelelne a montreali jegyzőkönyv alapján tett, jelenlegi javaslatoknak, és felkészítené az uniós ipart a fokozatos csökkentésre. Az alternatív technológiák nagyobb piaci térnyerése és méretgazdaságossága révén költségcsökkenést eredményezne, ezáltal segítene megállapodásra jutni a montreali jegyzőkönyv alapján tett javaslatokról.

Az adminisztratív költségek viszonylag alacsonyan tarthatók (fokozatos csökkentés esetén megközelítőleg évi kétmillió EUR adminisztratív költség). Ennek az az oka, hogy a 842/2006/EK rendelet szerinti jelentéstételi rendszer már biztosítja azoknak az adatoknak a többségét, amelyek bármely szakpolitikai lehetőség jövőbeli megvalósításához szükségesek.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javasolt intézkedés összefoglalása

A javaslat fenntartja az F-gázokról szóló rendelet jelenleg hatályos rendelkezéseit, ugyanakkor módosításokat irányoz elő a szabályozás nemzeti hatóságok általi alkalmazásának és végrehajtásának javítása érdekében. Bizonyos tározási intézkedések hatályát kiterjeszti a hűtőkamionokra és –pótkocsikra is. A IX. mellékletben található megfelelési táblázat áttekintést nyújt arról, hogy a hatályos rendelkezések hogyan épülnek be a tervezett rendeletbe.

A legfontosabb új intézkedés az ömlesztett HFC-anyagok Unión belüli szolgáltatására vonatkozó mennyiségi korlátok bevezetése, amelyek idővel majd egyre szűkülnek. Ezt a fokozatos csökkentést olyan intézkedések egészítik ki, amelyek biztosítják, hogy a termékekben és a berendezésekben felhasznált mennyiségek is e mechanizmus hatálya alá tartozzanak.

A fokozatos csökkentési mechanizmus keretében bevezetésre kerül az Európai Unióban forgalomba hozott, ömlesztett HFC-k (tonna CO2-egyenértékben kifejezett) összmennyiségére vonatkozó, lépcsőzetesen csökkenő plafonérték, amelyet 2015-ben befagyasztanak, majd 2016-ban sor kerül az első csökkentésére, 2030-ig pedig eléri a 2008–2011-ben értékesített mennyiség 21 %-át. Azok a termék- és berendezésgyártók, amelyek csak korlátozott mennyiségben jutnak F-gázokhoz, alternatív technológiákra állnak át, amennyiben ez megvalósítható.

A fokozatos csökkentési mechanizmus nagyrészt az ózonréteget lebontó anyagok felhasználásának fokozatos visszaszorítása során gyűjtött tapasztalatokra épül. Az ömlesztett HFC-ket az Unióban forgalomba hozó vállalkozásoknak először kell jogosultsággal rendelkezniük ömlesztett anyagok Unión belüli forgalomba hozatalára. A Bizottság ingyenes kvótákat oszt ki a vállalkozásoknak a múltbéli adatközlés alapján, e kvóták egy részét pedig új belépők számára különíti el. A vállalkozásoknak meg kell győződniük arról, hogy elegendő jogosultsággal rendelkeznek a termékek és berendezések tényleges forgalomba hozatalának fedezéséhez. A vállalkozások átruházhatnak egymásra kvótákat. A Bizottság a következő évben a jelentések független ellenőrzésével megvizsgálja a megfelelést. Közel 100 vállalkozás részvételére lehet számítani, egy küszöbértékkel pedig biztosítható, hogy mentességet kapjanak azok a vállalkozások, amelyek csak kis mennyiséget hoznak forgalomba.

Az előtöltött berendezésekben importált HFC-ket is figyelembe kell venni a fokozatos csökkentés keretében, így a kiegészítő intézkedések elengedhetetlenek e gázok visszaszorításában, hogy ezáltal a fokozatos csökkentés mechanizmusának környezetvédelmi integritása[31] és az egyenlő piaci versenyfeltételek biztosíthatók legyenek. Ennek köszönhetően a nem hermetikusan zárt, HFC-t alkalmazó készülékek még előállíthatók az Európai Unióban, vagy behozhatók a területére, de azokat az üzembe helyezés helyén kell feltölteni[32]. Hasonlóképpen a HFC-t tartalmazó mobil légkondicionáló berendezések forgalomba hozatala is tiltott lesz 2020-tól. A fokozatos csökkentési mechanizmus alátámasztása és egyéb, a mechanizmus által nem érintett F-gázok használatának korlátozása érdekében néhány további tilalom bevezetésére kerül sor, amelyekről bebizonyosodott, hogy költséghatékony megoldást jelentenek a kibocsátáscsökkentés elvárt általános szintjének elérése szempontjából. Az összefoglalást lásd az 1. táblázatban.

1. táblázat Összefoglaló áttekintés az új berendezésekre vonatkozó korlátozásokról

Termékek és berendezések           || Tilalom időpontja

HFC-23 használata tűzvédelmi rendszerekben és tűzoltó készülékekben, || 2015. január 1.

Háztartási hűtőszekrények és fagyasztók a 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-k esetében || 2015. január 1.

Kereskedelmi célú hűtő- és fagyasztógépek (hermetikusan zárt rendszerek) || 2015. január 1. a 2500-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-k esetében 2017. január 1. a 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-k esetében

Hordozható beltéri légkondicionáló berendezések (hermetikusan zárt rendszerek) a 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-k esetében || 2016. január 1. a 2500-nél magyobb GWP-vel rendelkező HFC-k esetében 2020. január 1. a 150-nél nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-k esetében

Emellett 2020-tól nem lesz megengedett az 5 tonnát meghaladó CO2-egyenértéknek megfelelő hűtőközeget tartalmazó, meglévő hűtőberendezések nagyon magas (>2500) globális felmelegedési potenciállal rendelkező HFC-vel való újratöltése, mivel az alkalmasabb, energiahatékonyabb és alacsonyabb GWP-jű helyettesítő hűtőközegek már széles körben elterjedtek a piacon.

A magnézium-nyomásosöntésben alkalmazott SF6 használatára vonatkozó korlátozásokat azokra a létesítményekre is ki kell terjeszteni, amelyek évente 850 kg-nál kevesebbet használnak ebből az anyagból, mivel a technológiai fejlődés feleslegessé tette annak használatát.

A további jelentéstételi kötelezettségeknek nyomon követhetővé kell tenniük a jelenlegi szabályozás hatálya alá nem tartozó F-gázok használatát.

Jogalap

A rendelet elsődleges célja, hogy magas szintű környezetvédelmet biztosítson, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. Ezért ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (1) bekezdésén alapul.

A szubszidiaritás elve

A tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a javaslat célkitűzéseit. A célkitűzéseket uniós fellépéssel a következők miatt lehet hatékonyabban megvalósítani.

Az éghajlati rendszer védelme határokon átnyúló ügy. A tagállamok külön-külön nem képesek a problémák megoldására. A probléma léptéke az egész Unióra kiterjedő és világméretű fellépést is igényel. A javaslatnak az is a célja, hogy jogi keretet teremtsen a HFC-k fokozatos csökkentésére vonatkozó nemzetközi megállapodás végrehajtáshoz, amelyben az Európai Unió is szerződő fél lenne. A megállapodásról jelenleg nemzetközi szintű tárgyalások folynak.

A rendelet előírja bizonyos, F-gázokat tartalmazó termékek és berendezések forgalomba hozatalának és felhasználásának tilalmát. Ezért a belső piac működése szempontjából lényeges.

A javaslat az uniós szabályozás módosítására és kiegészítésére, valamint egyes rendelkezések megerősítésére összpontosít, hogy ezáltal javuljon a szabályozás tagállami alkalmazása és végrehajtása.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének. Az intézkedések költséghatékonyság szempontjából alapos értékelésen mentek át.: Az elfogadható kibocsátáscsökkentési költségek küszöbértéke összhangban van az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósításának ütemtervével[33], amely meghatározza az éghajlatváltozás elleni küzdelem általános stratégiáját. A kellően hosszú átmeneti időszakok lehetővé teszik, hogy minden érintett ágazat gazdaságilag hatékonyan alkalmazkodhasson.

Ha a javaslat egyes F-gáz-alkalmazások korlátozását helyezi kilátásba, gondoskodik a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható alternatívák meglétéről. Ha bizonyos körülmények között ez nem teljesül, a javaslat lehetőséget ad eltérésekre.

A javaslat nem tartalmaz olyan területre vonatkozó részletes rendelkezéseket, amelynek célkitűzései más szakpolitikai területeken történő fellépéssel – például a hulladékokra vagy a környezetbarát tervezésre vonatkozó jogi szabályozással – jobban elérhetők. Ezzel elkerülhetők olyan átfedések, amelyek tisztázatlan felelősségmegosztással járhatnak, így a hatóságoknak és a vállalkozásoknak további terhet jelenthetnek.

A jogi aktus típusának megválasztása

A kiválasztott jogi aktus a rendelet, mivel a javaslat a meglévő rendelet felváltására és javítására irányul, és mivel a fokozatos csökkentési mechanizmusnak az ózonkárosító anyagok fokozatos csökkentésére létrehozott, uniós szintű rendszerre kell épülnie. Az említett rendszer hatékonynak bizonyult. A tagállamokat és az ágazatban tevékenykedő vállalkozásokat indokolatlanul megterhelné, ha ez a rendszer bármiben megváltozna.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat hatására nem növekszik az Európai Unió költségvetése.

2012/0305 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a fluortartalmú üvegházhatású gázokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[34],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[35],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) – amelynek az Európai Unió is részes fele[36] – Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) negyedik értékelő jelentése szerint a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 2050-ig 80–95 %-kal kell csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a globális éghajlatváltozást 2 °C hőmérséklet-emelkedésre korlátozzák, ezzel megelőzve a nem kívánt éghajlati hatásokat[37].

(2)       E cél elérése érdekében az Európai Bizottság az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósításának ütemtervében lefektette, hogyan érhető el a szükséges kibocsátáscsökkentés költséghatékony módon az Unióban 2050-ig[38]. Ez az ütemterv meghatározza, milyen ágazati hozzájárulásokra van szükség hat területen. A CO2-kibocsátástól eltérő kibocsátásokat (a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal együtt, de a mezőgazdasági, CO2-kibocsátástól eltérő kibocsátások kivételével) az 1990-es szinthez képest 72–73 %-kal kell csökkenteni 2030-ig, és 70–78 %-kal 2050-ig. A 2005-ös referenciaév alapján a CO2-kibocsátástól eltérő kibocsátásokat a mezőgazdasági kibocsátások kivételével 60–61 %-kal kell csökkenteni 2030-ig. A fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának becsült értéke 90 millió tonna (Mt) CO2-egyenérték volt 2005-ben. A 60 %-os csökkenés azt jelenti, hogy a kibocsátást körülbelül 35 Mt CO2-egyenértékkel kellene csökkenteni 2030-ig. Mivel a jelenleg hatályos szabályozás teljes körű alkalmazása esetén a kibocsátás megközelítőleg 104 Mt CO2-egyenérték lesz 2030-ban, ezért további, közel 70 Mt CO2-egyenértéknek megfelelő csökkenést kell elérni.

(3)       Az egyes fluortartalmú gázokról szóló 842/2006/EK rendelet[39] alkalmazásáról, hatásairól és megfelelőségéről szóló bizottsági jelentés[40] megállapította, hogy a jelenlegi tározási intézkedések – teljes körű alkalmazásuk esetén – csökkenthetik a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátását Ezeket az intézkedéseket ezért meg kell tartani, és a végrehajtásuk során gyűjtött tapasztalatok alapján pontosítani kell. Bizonyos intézkedések hatályát egyéb olyan készülékekre is ki kell terjeszteni, amelyek jelentős mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt használnak; ilyenek például a hűtőkamionok és -pótkocsik. Az ilyen gázokat tartalmazó berendezésekre vonatkozó nyilvántartás létrehozásának és vezetésének kötelezettségét az elektromos kapcsolóberendezésekre is ki kell terjeszteni.

(4)       A Bizottság jelentése azt is megállapította, hogy még többet lehet tenni a fluortartalmú üvegházhatású gázok Unión belüli kibocsátásának csökkentése érdekében, ehhez pedig elsősorban kerülni kell e gázok használatát, amennyiben léteznek olyan biztonságos és energiahatékony alternatív technológiák, amelyek nem vagy kisebb mértékben befolyásolják az éghajlatot. A kibocsátás 2010 és 2030 között akár kétharmadával, költséghatékonyan csökkenthető, mivel sok ágazatban bizonyítottan jó, kipróbált alternatívák állnak rendelkezésre.

(5)       E technológiák használatának előmozdítása érdekében ezért a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző személyek képzésének olyan technológiákra is ki kell terjednie, amelyek a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatának felváltására vagy visszaszorítására szolgálnak. A képesítési igazolások csak korlátozott ideig lehetnek érvényesek, a kezdeti érvényesség pedig csak kötelező továbbképzés alapján hosszabbítható meg, így biztosítható, hogy az érintett személyek folyamatosan tájékozódjanak az új műszaki fejlesztésekről.

(6)       Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében meghatározott nyomonkövetési és jelentéstételi követelményekkel és a részes feleknek egyben a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló, a részes felek konferenciája 4/CMP.7 határozatával való összhang megteremtse érdekében a globális felmelegedési potenciált úgy kell kiszámítani, hogy a gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciálját viszonyítani kell egy kilogramm CO2 ugyanezen potenciáljához. A számításnak lehetőség szerint az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott negyedik értékelő jelentésen kell alapulnia.

(7)       Mivel rendelkezésre állnak megfelelő alternatívák, ezért a kén-hexafluorid magnézium-fröccsöntésben való használatára és a magnézium-fröccsöntési ötvözetek újrahasznosítására vonatkozó, jelenlegi tilalmat ki kell terjeszteni azokra a létesítményekre is, amelyek évente 850 kg-nál kevesebbet használnak fel ezekből az anyagokból. Hasonlóképpen, megfelelő átmeneti időszak mellett meg kell tiltani a rendkívül magas globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegek használatát a legalább 5 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő hűtőközeget tartalmazó hűtőberendezések szervizelésére vagy karbantartására.

(8)       További tilalmakat kell bevezetni a bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázokkal üzemelő, új hűtő-, légkondicionáló vagy tűzvédelmi berendezések forgalomba hozatalára, amennyiben rendelkezésre állnak ezen anyagok megfelelő alternatívái. A jövőbeli műszaki fejlesztésekre és a fluortartalmú üvegházhatású gázok költséghatékony alternatíváinak rendelkezésre állására figyelemmel a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy más termékeket és berendezéseket is e tilalmak alá vonjon, illetve hogy mentesítse alóluk – akár átmenetileg – termékek vagy berendezések azon egyes kategóriáit, amelyek esetében technikai vagy gazdasági okokból nem állnak rendelkezésre a globális felmelegedési potenciál meghatározott határértéke alá eső alternatív anyagok, ideértve azokat az eseteket is, amikor az alternatív anyagok a piaci igényeket ki nem elégítő módon állnak rendelkezésre vagy ha az adott alternatíva az alkalmazandó biztonsági előírások miatt nem alkalmazható.

(9)       Ilyen tilalmakat csak akkor célszerű bevezetni, ha azok hatására mérséklődik a teljes üvegházhatású – különösen a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásából és a termékek vagy berendezések energiafelhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásból fakadó – gázkibocsátás. Ezért helyénvaló engedélyezni a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezéseket, ha azok teljes üvegházhatású gázkibocsátása alacsonyabb, mint a velük egyenértékű azon berendezések kibocsátása, amelyek nem tartalmaznak fluortartalmú üvegházhatású gázokat és legnagyobb megengedett energiafelhasználásuk tekintetében megfelelnek a (környezetbarát tervezésről szóló) 2009/125/EK irányelv[41] keretében elfogadott vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek.

(10)     Annak biztosítása érdekében, hogy kizárólag a megfelelő képesítéssel rendelkező személyek végezzék a nem hermetikusan zárt hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések üzembe helyezését, az ilyen, fluorozott szénhidrogénnel előtöltött berendezések forgalomba hozatalára tilalomnak kell érvényben lennie. Ezen intézkedésnek azt is biztosítania kell, hogy az e berendezések első feltöltésére felhasznált mennyiségre vonatkozzanak a csökkentési intézkedések.

(11)     A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalának fokozatos visszaszorítása bizonyult a leghatékonyabb, költségtakarékos megoldásnak ezen anyagok kibocsátásának hosszú távú csökkentésére.

(12)     A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalának fokozatos csökkentése érdekében a Bizottságnak forgalombahozatali kvótákat kell kiosztania az egyes gyártóknak és importőröknek, hogy azok ne lépjék túl a fluorozott szénhidrogének Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó, teljes mennyiségi korlátot.

(13)     Az egyes vállalkozásoknak szánt kvóták kiosztásának a 2008 és 2011 közötti referencia-időszakban előállított vagy importált fluorozott szénhidrogének mennyiségén kell alapulnia. Azonban annak elkerülése érdekében, hogy a kis piaci szereplők ne jussanak kvótához, a teljes mennyiségi korlát öt százalékát olyan gyártók és importőrök számára kell fenntartani, amelyek legfeljebb 1 tonna fluortartalmú üvegházhatású gázt importáltak vagy állítottak elő a referencia-időszakban.

(14)     A Bizottságnak a kvóták rendszeres újraszámításával kell biztosítania, hogy az új piaci szereplők az általuk a közelmúltban forgalomba hozott, átlagos mennyiség alapján folytathassák tevékenységeiket.

(15)     A Bizottságnak gondoskodnia kell az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[42] szerinti kereskedelemengedélyezési rendszeren alapuló, kvótakezelésre szolgáló központi elektronikus nyilvántartásról.

(16)     Annak érdekében, hogy az ömlesztett fluorozott szénhidrogének piaca rugalmas maradjon, engedélyezni kell a kvóták átruházását többek között olyan gyártók és importőrök számára is, amelyek korábban nem tevékenykedtek az ágazatban.

(17)     A rendelet hatékonyságának nyomon követhetősége érdekében a hatályos jelentéstételi kötelezettségek hatályát ki kell terjeszteni egyéb olyan fluortartalmú anyagokra, amelyek jelentős globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek, vagy várhatóan felváltják az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat is. Ugyanezért a fluortartalmú üvegházhatású gázok ártalmatlanítását és e gázok termékekben vagy berendezésekben való behozatalát is jelenteni kell. De minimis küszöbértékeket kell megállapítani az adminisztratív terhek aránytalanságának elkerülése érdekében, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.

(18)     A Bizottságnak folyamatosan nyomon kell követnie, milyen hatásokkal jár a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalának korlátozása, ideértve a csökkentés azon készülékek ellátására gyakorolt hatását, amelyek esetében a fluorozott szénhidrogének használata az alternatív technológiákhoz képest alacsonyabb kibocsátással járna az életciklus során. A nyomon követéssel az egészségügyi vagy biztonsági veszélyforrások korai észlelését is biztosítani kell a gyógyszerek elérhetőségére gyakorolt negatív hatások miatt. Átfogó felülvizsgálatot kell végezni 2030 előtt, még időben ahhoz, hogy e rendelet rendelkezéseit a végrehajtásuk és az új fejlemények fényében módosítani lehessen, és szükség esetén további csökkentési intézkedéseket lehessen elfogadni.

(19)     Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy meghatározza az üzembe helyezett, szervizelt, karbantartott, javított vagy használaton kívül helyezett berendezésekre vonatkozó nyilvántartás, a képzési és képesítési programok bejelentésére szolgáló értesítés, valamint a termékeken és berendezéseken elhelyezett címkék formáját, hogy az Unióban forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyisége alapján megállapítsa az importőrökre és a gyártókra vonatkozó referenciaértékeket, és hogy meghatározza a jelentések formátumát és benyújtásának módját. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[43] foglaltak szerint kell gyakorolni.

(20)     A technológia fejlődésének és az e rendelet által érintett piacok fejlődésének figyelembevétele és a nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell adni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: általános szivárgás-ellenőrzési követelmények megállapítása, fluortartalmú üvegházhatású gázok kötelező visszanyerésével érintett berendezések listájának bővítése, a berendezések üzembe helyezését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését, szivárgás-ellenőrzést és a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését végző személyek képzési programjaira, valamint az ilyen feladatokat ellátó személyek és vállalkozások képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározása, a címkézési követelmények módosítása, a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy használó további termékek és berendezések forgalomba hozatalának tilalma, a fluorozott szénhidrogének maximálisan forgalomba hozható mennyiségének módosítása és a bizonyos kulcsfontosságú célokra felhasznált fluorozott szénhidrogének szolgáltatásának a kvótával kapcsolatos követelmények alól egészségügyi és biztonsági indokkal való mentesítése, a fluorozott szénhidrogének egyes vállalkozások általi forgalomba hozatalára vonatkozó referenciaértékek újraszámítása vagy a kvótakiosztási mechanizmus módosítása vagy kiegészítése, a jelentéstételi követelmények küszöbértékeinek felülvizsgálata, a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos jelentéstételi rendszerekre és a tagállamok által gyűjtött, kibocsátással kapcsolatos adatokra vonatkozó követelmények megállapítása, jelentős globális felmelegedési potenciállal rendelkező egyéb anyagoknak az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok listáiba való belefoglalása és a listák új tudományos ismeretek alapján történő frissítése, különös tekintettel a rendelet mellékleteiben felsorolt anyagok globális felmelegedési potenciáljára.

(21)     Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(22)     E rendelet módosítja és kiegészíti a 842/2006/EK rendeletet, azért annak helyébe lép,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet Általános rendelkezések

1. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.           „fluortartalmú üvegházhatású gázok”: az I. mellékletben felsorolt fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluor-karbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6) és egyéb, fluort tartalmazó üvegházhatású gázok, önmagukban vagy keverékben;

2.           „globális felmelegedési potenciál” (global warming potential, GWP): az üvegházhatású gázok éghajlat-melegedést okozó, szén-dioxidhoz viszonyított potenciálja, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy egy gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciálját viszonyítani kell egy kilogramm CO2 ugyanezen potenciáljához, az I., II. és III. mellékletben foglaltaknak megfelelően.

3.           „tonna CO2-egyenérték”: az üvegházhatású gázok vagy ilyen gázokat tartalmazó keverék mennyisége, az üvegházhatású gázok metrikus tonnában megadott tömegének és globális felmelegedési potenciáljának szorzataként kifejezve;

4.           „üzemeltető”: az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az e rendelet hatálya alá tartozó berendezéseket vagy rendszereket birtokolja és azok technológiai működése felett tényleges ellenőrzést gyakorol;

5.           „felhasználás”: a fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználása termékek vagy berendezések gyártásánál, karbantartásánál vagy szervizelésénél, beleértve az újratöltést is, vagy más folyamatok során;

6.           „forgalomba hozatal”: másik személy részére első alkalommal történő szolgáltatás vagy rendelkezésre bocsátás az Unión belül akár ellenérték fejében, akár ingyenesen, vagy gyártó esetében a a saját célra történő felhasználás, vagy a behozott áru Unión belüli használatát vagy üzemeltetését lehetővé tevő vámeljárás keretében az Unió vámterületére történő behozatal;

7.           „hermetikusan zárt rendszer”: olyan rendszer, amelyben az összes, fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkatrészt a gyártás során hegesztéssel, keményforrasztással, illetve hasonló tartós csatlakozással hermetikusan lezártak, és amelynek üzembe helyezéséhez nem szükséges megbontani a hűtőkört;

8.           „nem utántölthető tartály”: olyan tartály, amelyet kifejezetten a fluortartalmú üvegházhatású gázok szállítására vagy tárolására terveztek, és nem tölthető újra az e célból végrehajtott átalakítás nélkül, vagy az újratöltés érdekében történő visszaszolgáltatásra vonatkozó előírás nélkül került forgalomba;

9.           „visszanyerés”: termékekből, berendezésekből vagy tartályokból származó fluortartalmú üvegházhatású gázok összegyűjtése és tárolása a karbantartás vagy szervizelés során, vagy a termékek, berendezések vagy tartályok ártalmatlanítását megelőzően;

10.         „újrahasznosítás”: visszanyert fluortartalmú üvegházhatású gázoknak az alapvető tisztítást követő újrafelhasználása;

11.         „regenerálás”: visszanyert fluortartalmú üvegházhatású gáz újrafeldolgozása a gyári új anyagnak megfelelő teljesítményszint elérése érdekében, a felhasználási cél figyelembevétele mellett;

12.         „ártalmatlanítás”: az a folyamat, amelynek során valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázt vagy annak túlnyomó részét állandó jelleggel átalakítják vagy lebontják egy vagy több olyan stabil anyaggá, amely nem fluortartalmú üvegházhatású gáz;

13.         „helyhez kötött”: működés közben nincs mozgásban;

14.         „egykomponensű hab”: egyterű aeroszolos palackban, szabad vagy részben kötött, folyékony halmazállapotban tárolt habvegyület, amely a palackból való távozásakor kitágul és megszilárdul;

15.         „hűtőkamion”: elsősorban áruszállításra tervezett és gyártott, hűtőegységgel felszerelt, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjármű;

16.         „hűtőpótkocsi”: kamion vagy vontató általi vontatásra, elsősorban áruszállításra tervezett és gyártott, hűtőegységgel felszerelt jármű;

II. fejezet Tározás

2. cikk A kibocsátás megelőzése

(1) Tilos fluortartalmú üvegházhatású gázokat szándékosan a légkörbe kibocsátani, amennyiben a kibocsátás a rendeltetésszerű használat szempontjából műszakilag nem indokolt.

(2) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetőinek óvintézkedéseket kell tenniük a véletlen kibocsátás (a továbbiakban: szivárgás) megelőzése érdekében.

(3) E gázok szivárgásának észlelése esetén az üzemeltetőnek haladéktalanul gondoskodnia kell a berendezés javításáról.

Amennyiben kijavították a berendezés szivárgását, a üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy képesítéssel rendelkező személyek a javítás után egy hónapon belül ellenőrizzék a berendezést annak megállapítása céljából, hogy a javítás eredményes volt-e.

(4) Az alábbi feladatokat elvégző személyeknek és vállalkozásoknak a 8. cikk szerinti képesítéssel kell rendelkezniük:

a)      a 3. cikk (1) bekezdésében említett berendezések üzembe helyezése, szervizelése, karbantartása, javítása vagy használaton kívül helyezése;

b)      fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hordozható légkondicionáló berendezések szervizelése, karbantartása, javítása vagy használaton kívül helyezése;

c)      SF6-ot tartalmazó elektromos kapcsolóberendezések üzembe helyezése, szervizelése, karbantartása, javítása vagy használaton kívül helyezése;

d)      fluortartalmú üvegházhatású gázok szállítása vagy átvétele az a), b) és c) pontban felsorolt feladatok elvégzéséhez.

E feladatok végrehajtásakor az első alkbekezdésben említett személyeknek és vállalkozásoknak óvintézkedéseket kell tenniük a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának megelőzése érdekében.

(5) Annak a személynek, aki másik felet bíz meg az SF6-ot tartalmazó elektromos kapcsolóberendezések vagy a 3. cikk (1) bekezdésében említett berendezések üzembe helyezésével, szervizelésével, karbantartásával, javításával vagy használaton kívül helyezésével, meg kell bizonyosodnia arról, hogy a másik fél a szükséges feladatok elvégzéséhez rendelkezik a 8. cikkben előírt, szükséges képesítési igazolásokkal.

3. cikk A szivárgás ellenőrzése

(1) Az 5 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő globális felmelegedési potenciállal rendelkező, nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell a berendezések szivárgás-ellenőrzéséről. E cikk értelmében azonban nem kell szivárgás-ellenőrzést végezni azokon a hermetikusan zárt rendszerekkel rendelkező berendezéseken, amelyek erre utaló szövegű címkével vannak ellátva, és kevesebb mint 10 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak.

Az ellenőrzéseket a 8. cikkben előírt szabályoknak megfelelő képesítéssel rendelkező személyeknek kell elvégezniük.

Ez a bekezdés az alábbi, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetőire vonatkozik:

a)      helyhez kötött hűtőberendezések;

b)      helyhez kötött légkondicionáló berendezések;

c)      helyhez kötött hőszivattyúk;

d)      beépített tűzvédelmi berendezés;

e)      hűtőkamionok és hűtőpótkocsik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéseket az alábbiakban meghatározott gyakorisággal kell elvégezni:

a)      a legalább 5, de kevesebb mint 50 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezéseken legalább 12 havonta kell szivárgás-ellenőrzést végezni;

b)      a legalább 50, de kevesebb mint 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezéseken legalább hathavonta kell szivárgás-ellenőrzést végezni;

c)      a legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezéseken legalább háromhavonta kell szivárgás-ellenőrzést végezni.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés d) pontjában említett tűzvédelmi rendszerek esetében az ISO 14520 vagy az EN 15004 szabvány szerinti ellenőrzési rend működik, és a tűzvédelmi rendszert a (2) bekezdésben előírt gyakorisággal ellenőrzik, akkor úgy tekintendő, hogy ezek az ellenőrzések teljesítik az (1) bekezdésben előírt kötelezettségeket.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletezik az e cikk (1) bekezdésében említett berendezéstípusok mindegyikén az adott bekezdés szerint elvégzendő szivárgás-ellenőrzésre vonatkozó követelményeket, meghatározzák a berendezések legnagyobb valószínűséggel szivárgó alkatrészeit, továbbá a piaci trendek és a technológiai fejlődés fényében módosítják az e cikk (1) bekezdésében szereplő berendezéslistát egyéb berendezéstípusok felvétele érdekében.

4. cikk Szivárgásérzékelő rendszerek

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott, legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő globális felmelegedési potenciállal rendelkező, nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a berendezés rendelkezzen szivárgásérzékelő rendszerrel, amely szivárgás esetén riasztja az üzemeltetőt.

              E szivárgásészlelő rendszert legalább 12 havonta meg kell vizsgálni megfelelő működésének biztosítása érdekében.

(2) A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjától eltérve abban az esetben, ha legalább 50, de kevesebb mint 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezést szerelnek fel szivárgásérzékelő rendszerrel, akkor e berendezésen legalább 12 havonta kell szivárgás-ellenőrzést végezni.

5. cikk Nyilvántartás

(1) A nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetőinek mindegyik berendezésre vonatkozóan nyilvántartást kell létrehozniuk és vezetniük, amely tartalmazza a következő, berendezéseket azonosító adatokat:

a)      a beépített fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisége és típusa;

b)      a hozzáadott fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisége és a hozzáadás oka;

c)      a visszanyert fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisége;

d)      az észlelt szivárgási veszteség mértéke;

e)      a berendezés üzembe helyezését, szervizelését, karbantartását és adott esetben javítását vagy használaton kívül helyezését végző vállalkozás vagy személy azonosítása;

f)       a 3. cikk (1) és (3) bekezdése szerint végzett ellenőrzések időpontjai és eredményei;

g)      a berendezés használaton kívül helyezése esetén a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerésére és ártalmatlanítására tett intézkedések.

Ez a bekezdés az SF6-tartalmú elektromos kapcsolóberendezések, valamint a 3. cikk (2) bekezdésében említett berendezések üzemeltetőire vonatkozik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett nyilvántartás nincs regisztrálva az illetékes tagállami hatóságok által létrehozott adatbázisban, akkor az (1) bekezdésben említett üzemeltetőknek legalább a berendezés használaton kívül helyezését követő két évig meg kell őrizniük a nyilvántartást.

Amennyiben az (1) bekezdésben említett nyilvántartás nincs regisztrálva az illetékes tagállami hatóságok által létrehozott adatbázisban, akkor az üzemeltetők számára az (1) bekezdés e) pontjában említett tevékenységeket végző személyeknek vagy vállalkozásoknak legalább öt évig meg kell őrizniük a nyilvántartás másolatait.

A nyilvántartást kérelemre az illetékes hatóság vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A Bizottság végrehajtási aktusban meghatározhatja az (1) bekezdésben említett nyilvántartás formátumát, valamint létrehozása és vezetése módját. Ezt a végrehajtási aktust a 21. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk Gyártásból származó kibocsátás

A fluortartalmú vegyületek gyártóinak meg kell tenniük minden szükséges óvintézkedést annak érdekében, hogy előállítás, szállítás és tárolás során a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátását.

A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a melléktermékként keletkező trifluor-metánt (HFC-23) a gyártási folyamat során jelentős mennyiségben ártalmatlanítsák.

7. cikk Visszanyerés

(1) A nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések, többek között a hordozható berendezések üzemeltetőinek e gázok újrahasznosítása, regenerálása vagy ártalmatlanítása céljából olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek keretében a 8. cikk szerint megfelelő képesítéssel rendelkező személyek vagy vállalkozások visszanyerik ezeket a gázokat.

Ez a kötelezettség az alábbi berendezések üzemeltetőire vonatkozik:

a)      a hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések hűtőköre;

b)      fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószereket tartalmazó berendezések;

c)      tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek;

d)      elektromos kapcsolóberendezések.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben szereplő berendezéslista módosításáról olyan egyéb berendezéstípusok felvétele érdekében, amelyek jelentősége a kereskedelmi vagy a műszaki fejlődés miatt növekszik.

(3) A fluortartalmú üvegházhatású gáz tárolására szolgáló tartály ártalmatlanítása előtt a tartályt szállítási vagy tárolási célra használó személy gondoskodik a maradékgázok megfelelő visszanyeréséről, újrahasznosításuk, regenerálásuk vagy ártalmatlanításuk biztosítása érdekében.

(4) Az (1) bekezdésben nem szereplő, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek felhasználóinak és berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell a gázoknak az újrahasznosítás, regenerálás vagy ártalmatlanítás céljából végzett, gyakorlatban kivitelezhető mértékű visszanyeréséről, vagy visszanyerés nélküli ártalmatlanításáról.

8. cikk Képzés és képesítés

(1) A tagállamoknak képzési és képesítési programokat kell létrehozniuk következő személyek számára:

a)      a 3 cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt berendezések üzembe helyezését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését végző személyek;

b)      SF6-ot tartalmazó elektromos kapcsolóberendezések üzembe helyezését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését végző személyek;

c)      a 3. cikk (1) bekezdése szerinti szivárgás-ellenőrzést végző személyek;

d)      a fluortartalmú üvegházhatású gázok 7. cikk szerinti visszanyerését végző személyek.

(2) Az (1) bekezdésben előírt képzési programoknak az alábbiakra kell kiterjednie:

a)      az alkalmazandó szabályok és műszaki szabványok;

b)      a kibocsátás megelőzése;

c)      a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése

d)      a képesítési igazolásban foglalt típusú és méretű berendezések biztonságos kezelése;

e)      a fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználását felváltó vagy csökkentő technológiák és azok biztonságos kezelése.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott képzési programok keretében kibocsátott képesítési igazolásokat azzal a feltétellel kell kiállítani, hogy a kérelmező elvégzi az (1) és (2) bekezdés szerint létrehozott képzési programot.

(4) A tagállamok képesítési programokat hoznak létre az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett tevékenységeket más feleknek elvégző vállalkozások számára.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott képesítési igazolások érvényességi ideje legfeljebb 5 év. A tagállamok meghosszabbíthatják az (1) bekezdésben szereplő képesítési igazolások érvényességét, amennyiben az érintett személy ötévente kötelező továbbképzésen vesz részt, hogy frissítse tudását a (2) bekezdésben említett témakörökben.

(6) A tagállamok 2015. január 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot képzési és képesítési programjaikról. A tagállamok elismerik a más tagállamok által kibocsátott képesítési igazolásokat. A tagállamok nem korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy a letelepedési szabadságot amiatt, hogy a képesítési igazolást másik tagállamban állították ki.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben meghatározott képzésre és képesítésre vonatkozó minimumkövetelményekről és a képesítési igazolások kölcsönös elismerésének feltételeiről.

(8) A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja a (6) bekezdésben említett értesítés formátumát. A végrehajtási aktusokat a 21. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

III. fejezet Forgalomba hozatal és a felhasználás ellenőrzése

9. cikk A forgalomba hozatalra vonatkozó korlátozások

(1) Bizonyos, a III. mellékletben felsorolt konkrét termékeket és berendezéseket tilos forgalomba hozni a mellékletben meghatározott időponttól, adott esetben az e termékekben vagy berendezésekben található fluortartalmú üvegházhatású gáz típusa vagy globális felmelegedési potenciálja szerinti megkülönböztetést alkalmazva.

Az e termékekben és berendezésekben található fluortartalmú üvegházhatású gázok keverékeinek globális felmelegedési potenciálját a IV. mellékletben meghatározott módszer szerint kell kiszámítani.

(2) Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan berendezésekre, amelyekről a 2009/125/EK irányelv[44] értelmében elfogadott környezetbarát tervezési követelmények kimondják, hogy – mivel üzemelésük során nagyobb energiahatékonyság érhető el – teljes életciklusukra számított szén-dioxid-kibocsátásuk alacsonyabb, mint azon egyenértékű berendezések kibocsátása, amelyek megfelelnek a vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek és nem tartalmaznak fluorozott szénhidrogéneket.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben szereplő lista módosításáról olyan termékek és berendezések felvétele érdekében, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak vagy működésükhöz ilyen gázok szükségesek, amennyiben megállapítást nyert, hogy rendelkezésre állnak a fluortartalmú üvegházhatású gázoknak vagy azok bizonyos fajtáinak alternatívái, és azok alkalmazása a teljes üvegházhatású gázkibocsátás csökkenését eredményezné, illetve annak érdekében, hogy a listáról kizárásra kerüljenek – adott esetben csak meghatározott időtartamra – termékek vagy berendezések azon egyes kategóriái, amelyek esetében technikai, gazdasági vagy biztonsági okokból nem állnak rendelkezésre a globális felmelegedési potenciál meghatározott határértéke alá eső alternatív anyagok.

10. cikk Címkézés és termékismertető

(1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések kizárólag a megfelelő címkézéssel hozhatók forgalomba.

Ezt a bekezdést az alábbi berendezéstípusokra kell alkalmazni:

a)      hűtőberendezések;

b)      légkondicionáló berendezések;

c)      hőszivattyúk;

d)      tűzvédelmi rendszerek;

e)      elektromos kapcsolóberendezések;

f)       fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó aeroszolos dobozok;

g)      minden, fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tartály.

(2) Az (1) bekezdésben előírt címkén a következőket kell feltüntetni:

a)      tájékoztatás arról, hogy a termék vagy berendezés fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz;

b)      a fluortartalmú üvegházhatású gázok neve az elfogadott ipari megnevezés, vagy ilyen megnevezés hiányában a kémiai név használatával;

c)      2017. január 1-jétől a termékben vagy berendezésben lévő üvegházhatású gázok tömegben és CO2-egyenértékben kifejezett mennyisége.

Fel kell tüntetni a címkén, ha a fluortartalmú üvegházhatású gázokat hermetikusan zárt rendszer tartalmazza.

(3) A címkének jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie, és azt a fluortartalmú üvegházhatású gázok töltésére vagy visszanyerésére létesített csatlakozók mellett, vagy a termék, illetve berendezés azon részén kell elhelyezni, amely a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazza.

(4) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habok csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha a fluortartalmú üvegházhatású gázokat megnevezi az elfogadott ipari megnevezést, vagy ilyen megnevezés hiányában a kémiai nevet tartalmazó címke. A címkén egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a hab fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz.

Keményhab lapok esetében ezt az információt jól olvashatóan és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni a lapokon.

(5) A (2) és (3) bekezdésben említett információknak az érintett termékek és berendezések használati útmutatójában is szerepelniük kell. A 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések esetében ezeket az információkat a reklámozáshoz használt leírásokban is fel kell tüntetni.

(6) A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja az (1) és (3) bekezdésben említett címkék formátumát. A végrehajtási aktusokat a 21. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) és (3) bekezdésben előírt címkézési követelmények módosításáról, valamint adott esetben az (1) bekezdésben szereplő termék- és berendezéslista módosításáról olyan egyéb termékek és berendezések felvétele érdekében, amelyek feltüntetése a kereskedelmi vagy a műszaki fejlődés miatt indokolt.

11. cikk A felhasználás ellenőrzése

(1) Az SF6 magnézium-fröccsöntésben és a magnézium-fröccsöntési ötvözetek újrahasznosításában való használata tilos. Az évente kevesebb mint 850 kg SF6-ot felhasználó létesítményekre ez a tilalom csak 2015. január 1-jétől vonatkozik.

(2) Az SF6-ot tilos járművek gumiabroncsainak feltöltéséhez használni.

(3) 2020. január 1-jétől tilos a 2500-es vagy annál nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat vagy fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó keverékeket a legalább 5 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő hűtőközeget tartalmazó hűtőberendezések szervizeléséhez vagy karbantartásához használni.

E rendelkezés alkalmazásában a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó keverékek globális felmelegedési potenciálját a IV. melléklet szerint kell kiszámítani.

12. cikk Berendezések előtöltése

(4) [éééé/hh/nn – három évvel e rendelet hatályba lépését követően]-tól/-től hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések a forgalomba hozatal vagy a végfelhasználó részére első üzembe helyezésre való átadás előtt nem tölthetők fel fluorozott szénhidrogénekkel.

A berendezést a rendeltetésszerű használat helyén a 8. cikk szerinti képesítéssel rendelkező személynek kell feltöltenie.

(5) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a hermetikusan zárt berendezésekre és azokra a berendezésekre sem, amelyekben a fluorozott szénhidrogének mennyisége a tervezett maximális kapacitásnak kevesebb mint 2 %-a.

IV. fejezet A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalának csökkentése

13. cikk A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalának csökkentése

(1) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a gyártók és az importőrök által az Unión belül évente forgalomba hozható fluorozott szénhidrogének mennyisége az adott évben ne haladja meg az V. melléklet szerint kiszámított maximális mennyiséget. Minden gyártó és importőr gondoskodik arról, hogy az általa forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének V. melléklet szerint kiszámított mennyisége ne haladja meg a számára a 14. cikk (5) bekezdése szerint kiosztott vagy rá a 16. cikk szerint átruházott kvótát.

(2) Ez a cikk nem vonatkozik az Unióba importált, ártalmatlanítandó fluorozott szénhidrogénekre.

Ez a cikk az évente kevesebb mint 1000 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluorozott szénhidrogént gyártókra vagy importálókra sem terjed ki.

(3) E cikket, valamint a 14., 16., 17. és 22. cikket nem kell alkalmazni a poliolelegyekben található fluorozott szénhidrogénekre.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak vonatkozásában:

a)      az V. mellékletben meghatározott maximális mennyiségek módosítása a fluorozott szénhidrogének piacán és a kapcsolódó kibocsátás terén mutatkozó fejlemények figyelembevételével; és

b)      a forgalomba hozatal mentesítése a (1) bekezdésben meghatározott, kvótára vonatkozó követelmény alól bizonyos felhasználási módok esetén, amennyiben a fluorozott szénhidrogének használata egészségügyi vagy biztonsági okból szükséges, és ellenkező esetben nem lenne biztosított az elegendő ellátás.

14. cikk A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvóták kiosztása

(5) A Bizottság 2014. október 31-ig végrehajtási határozatok útján meghatározza a 842/2006/EK rendelet 6. cikke szerint adatokat közlő gyártókra és importőrökre vonatkozó referenciaértéket a 2008 és 2011 között a gyártó által előállított vagy az importőr által behozott fluorozott szénhidrogének mennyiségének éves átlaga alapján. A referenciaérték meghatározásához nem kell figyelembe venni a bejelentett, kvótát meghaladó mennyiséget. A referenciaértéket e rendelet V. mellékletének megfelelően kell kiszámítani.

A végrehajtási aktusokat a 21. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(6) Azok a gyártók vagy importőrök, amelyek a 842/2006/EK rendelet 6. cikke szerint az (1) bekezdésben említett referencia-időszakra vonatkozóan nem jelentettek gyártást vagy behozatalt, nyilatkozhatnak arról, hogy a következő évben szándékoznak-e fluorozott szénhidrogéneket előállítani vagy importálni.

A nyilatkozatot a Bizottságnak kell címezni, és abban meg kell határozni fluorozott szénhidrogének típusát és várhatóan forgalomba hozott mennyiségét.

A Bizottság e nyilatkozatok benyújtásának határidejéről közleményt tesz közzé. A nyilatkozat (2) és (3) bekezdés szerinti benyújtása előtt a vállalkozásoknak regisztrálniuk kell a 15. cikk szerinti nyilvántartásban.

(7) A Bizottság 2017. október 31-ig, majd azt követően háromévente újraszámítja az (1) és (2) bekezdésben említett gyártókra és importőrökre vonatkozó referenciaértékeket a 2015. január 1. után előállított vagy importált fluorozott szénhidrogének 17. cikk szerint bejelentett mennyiségének éves átlaga alapján. A Bizottság a referenciaértékeket végrehajtási aktusokkal határozza meg.

A végrehajtási aktusokat a 21. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(8) Azok a gyártók vagy importőrök, amelyek számára referenciaértéket állapítottak meg, további várható mennyiséget jelenthetnek be a (2) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.

(9) A Bizottság a VI. mellékletben előírt kiosztási mechanizmust alkalmazva kiosztja a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvótákat az egyes gyártók és importőrök számára 2015-től kezdve minden évre.

(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a referenciaértékek (3) bekezdés szerinti újraszámítására vonatkozó mechanizmus meghatározásáról, valamint a VI. mellékletben előírt kvótakiosztási mechanizmus módosításáról vagy kiegészítéséről.

15. cikk Kvótanyilvántartás

(1) Létre kell hozni a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvóták elektronikus nyilvántartását. A Bizottság meghozza az elektronikus nyilvántartás létrehozásához és működésének biztosításához szükséges intézkedéseket.

Az elektronikus nyilvántartásba kérésre fel kell venni a következőket:

a)      azok a gyártók és importőrök, amelyek a 14. cikk (5) bekezdése értelmében forgalombahozatali kvótát kaptak;

b)      azok a gyártók és importőrök, amelyekre a 16. cikk értelmében kvótát ruháztak át;

c)      azok a gyártók és importőrök, amelyek jelezték, hogy szándékukban áll benyújtani a 14. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot.

(2) A Bizottság gondoskodik arról, hogy gyártók, az importőrök és az illetékes tagállami hatóságok a nyilvántartáson keresztül tájékoztatást kapjanak a kiosztott kvótákról, valamint a kvóták kiosztási időszak alatti bármely módosításáról.

16. cikk Kvóták átruházása

Bármely gyártó vagy importőr, amelyre vonatkozóan a 14. cikk (1) vagy (3) bekezdése szerint referenciaértéket állapítottak meg, és amely a 14. cikk (5) bekezdése értelmében kvótát kapott, teljes egészében vagy részben átruházhatja kvótáját az Unión belül másik olyan vállalkozásra, amely szerepel a 15. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásban. Erről az átruházásról a Bizottságot előzetesen tájékoztatni kell.

V. fejezet

Jelentéstétel

17. cikk Az előállításra, behozatalra, kivitelre és ártalmatlanításra vonatkozó jelentések

(1) Minden olyan gyártó, importőr és exportőr, amely az előző naptári évben egy metrikus tonnánál vagy 1000 tonna CO2-egyenértéknél több fluortartalmú üvegházhatású gázt és a II. mellékletben felsorolt gázt állított elő, importált vagy exportált, 2014. március 31-ig és azt követően évente köteles jelentésben közölni a Bizottsággal a VII. mellékletben meghatározott, az adott évben az egyes anyagokra vonatkozó adatokat.

(2) Minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben egy metrikus tonnánál vagy 1000 tonna CO2-egyenértéknél több fluortartalmú üvegházhatású gázt és a II. mellékletben felsorolt gázt ártalmatlanított, 2014. március 31-ig és azt követően évente köteles jelentésben közölni a Bizottsággal a VII. mellékletben meghatározott, az adott évben az egyes anyagokra vonatkozó adatokat.

(3) Minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben 10 000 tonna CO2-egyenértéknél több fluortartalmú üvegházhatású gázt és a II. mellékletben felsorolt, termékekben és berendezésekben tárolt gázt hozott forgalomba, 2014. március 31-ig és azt követően évente köteles jelentésben közölni a Bizottsággal a VII. mellékletben meghatározott, az adott évben az egyes anyagokra vonatkozó adatokat.

(4) Minden olyan vállalkozás, amely az (1) és a (3) bekezdés értelmében köteles jelentést tenni a több mint 10 000 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluorozott szénhidrogén előző naptári évben történt forgalomba hozataláról, a jelentés benyújtása előtt gondoskodik arról, hogy az adatok pontosságát a 2003/87/EK irányelv[45] szerint akkreditált vagy az érintett tagállam jogszabályainak megfelelően pénzügyi kimutatások ellenőrzésére akkreditált, független könyvvizsgáló ellenőrizze.

A vállalkozások az ellenőrzésről készült jelentést legalább öt évig megőrizik. Az ellenőrzésről készült jelentésbe kérésre betekintést kell biztosítani az illetékes hatóság és a Bizottság számára.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – a piac fejlődésének figyelembevételével – a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1), (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettségekre vonatkozó küszöbértékek módosításáról, annak elkerülése érdekében, hogy jelentős mennyiségű előállított, importált vagy exportált fluortartalmú üvegházhatású gáz ellenőrizetlen maradjon, valamint az adminisztratív terhek csökkentése céljából olyan esetekben, ahol a bejelentett mennyiség elenyésző.

(6) A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja az e cikkben említett jelentések formátumát és benyújtásának módját.

A végrehajtási aktusokat a 21. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(7) A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz az e cikk értelmében a részére átadott információk bizalmas kezelése érdekében.

18. cikk A kibocsátási adatok összegyűjtése

(1) A tagállamok adatgyűjtést végeznek a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozóan.

E célból létrehozzák a megfelelő rendszert az alábbiak közül:

a)      az 5. cikk (1) bekezdése szerint rögzített adatok gyűjtésére szolgáló nemzeti szintű adatbázist magában foglaló rendszer;

b)      olyan rendszer, amelynek keretében az 5. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó üzemeltetőkből álló reprezentatív mintán alapuló, kibocsátással kapcsolatos felméréseket végeznek, az eredményeket pedig e felmérésekből nyerik ki.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően gyűjtött adatokba kérésre betekintést kell biztosítani a Bizottság számára. A Bizottság ezeket az adatokat más tagállamok körében terjesztheti.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott adatgyűjtési rendszerekre vonatkozó követelményekről, és annak megállapításáról, hogy adott ágazatokban az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) vagy b) pontja szerint kell-e létrehozni rendszert.

VI. fejezet

záró rendelkezések

19. cikk Felülvizsgálat

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosításáról, hogy olyan, jelentős globális felmelegedési potenciállal rendelkező anyagokat vegyen fel a listára, amelyeket a mellékletben már felsorolt anyagok felváltására használnak, és amelyeket jelentős mennyiségben exportálnak, importálnak, állítanak elő vagy hoznak forgalomba.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I., II. és IV. melléklet frissítésére elsősorban a felsorolt anyagok globális felmelegedési potenciáljával kapcsolatos, új tudományos ismeretek alapján.

(3) A 17. cikknek megfelelően bejelentett, forgalomba hozatallal és a 18. cikk (2) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátott fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos információk alapján a Bizottság figyelemmel kíséri e rendelet alkalmazását és hatásait.

A Bizottság legkésőbb 2020. december 31-ig jelentést tesz közzé a fluorozott szénhidrogének uniós piacon való elérhetőségéről, különös tekintettel a gyógyászati alkalmazásokra.

A Bizottság e rendelet hatásairól legkésőbb 2024. december 31-ig átfogó jelentést tesz közzé, amely előrejelzést tartalmaz a fluorozott szénhidrogének iránt 2030 után jelentkező keresletről.

20. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap a 3. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében, a 9. cikk (3) bekezdésében a 10. cikk (7) bekezdésében, a 13. cikk (5) bekezdésében, a 14. cikk (6) bekezdésében, a 17. cikk (5) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében, valamint a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására; ez a felhatalmazás [éééé/hh/nn – e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től határozatlan időtartamra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 3. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében, a 9. cikk (3) bekezdésében a 10. cikk (7) bekezdésében, a 13. cikk (5) bekezdésében, a 14. cikk (6) bekezdésében, a 17. cikk (5) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében és a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 3. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (7) bekezdése, a 9. cikk (3) bekezdése, a 10. cikk (7) bekezdése, a 13. cikk (5) bekezdése, a 14. cikk (6) bekezdése, a 17. cikk (5) bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdése, valamint a 19. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az aktusról szóló értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az említett időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Ezen időszak az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére két hónappal meghosszabbítható.

21. cikk Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot munkájában egy bizottság támogatja. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak tekintendő.

(2) E bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

22. cikk Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértéséért alkalmazható szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok alkalmazásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok legkésőbb [éééé/hh/nn – e rendelet hatálybalépésének időpontja]-ig értesítik a Bizottságot ezen rendelkezésekről, és haladéktalanul tájékoztatják az azokat érintő bármely későbbi módosításról.

(2) Az (1) bekezdésben említett szankciókon túlmenően azok a vállalkozások, amelyek túllépték a 14. cikk (5) bekezdése szerint számukra kiosztott vagy a 16. cikk szerint rájuk átruházott, a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvótát, csak csökkentett kvótát kaphatnak a túllépés észlelését követő kiosztási időszakra.

A csökkentés mértéke a kvótatúllépés mértékének 200 %-a lesz. Amennyiben a csökkentés mértéke meghaladja a túllépés észlelését követő kiosztási időszakra a 14. cikk (5) bekezdése értelmében kiosztandó kvótát, a vállalkozás erre a kiosztási időszakra nem kaphat kvótát, az azt követő kiosztási időszakokra kiosztandó kvótát pedig hasonlóképpen csökkenteni kell mindaddig, amíg a túllépés teljes mértéke levonásra nem kerül.

23. cikk Hatályon kívül helyezés

A 842/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozások erre a rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és azokat a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

24. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk 1. pontjában hivatkozott fluortartalmú üvegházhatású gázok

Anyagnév || Globális felmelegedési potenciál[46]

Ipari megnevezés || Kémiai név (közhasználatú név) || Kémiai képlet

1. szakasz:           Fluorozott szénhidrogének (HFC-k)

HFC-23 || trifluor-metán (fluoroform) || CHF3 || 14 800

HFC-32 || difluor-metán || CH2F2 || 675

HFC-41 || fluormetán (metil-fluorid) || CH3F || 92

HFC-125 || pentafluor-etán || CHF2CF3 || 3 500

HFC-134 || 1,1,2,2-tetrafluor-etán || CHF2CHF2 || 1 100

HFC-134a || 1,1,1,2-tetrafluor-etán || CH2FCF3 || 1 430

HFC-143 || 1,1,2-trifluor-etán || CH2FCHF2 || 353

HFC-143a || 1,1,1-trifluor-etán || CH3CF3 || 4 470

HFC-152 || 1,2-difluor-etán || CH2FCH2F || 53

HFC-152a || 1,2-difluor-etán || CH3CHF2 || 124

HFC-161 || fluor-etán (etil-fluorid) || CH3CH2F || 12

HFC-227ea || 1,1,1,2,3,3,3-heptafluor-propán || CF3CHFCF3 || 3 220

HFC-236cb || 1,1,1,2,2,3-hexafluor-propán || CH2FCF2CF3 || 1 340

HFC-236ea || 1,1,1,2,3,3-hexafluor-propán || CHF2CHFCF3 || 1 370

HFC-236fa || 1,1,1,3,3,3-hexafluor-propán || CF3CH2CF3 || 9 810

HFC-245ca || 1,1,2,2,3-pentafluor-propán || CH2FCF2CHF2 || 693

HFC-245fa || 1,1,1,3,3-pentafluor-propán || CHF2CH2CF3 || 1 030

HFC-365 mfc || 1,1,1,3,3-pentafluor-bután || CF3CH2CF2CH3 || 794

HFC-43-10 mee || 1,1,1,2,2,3,4,5,5,5-dekafluor-pentán || CF3CHFCHFCF2CF3 || 1 640

2. szakasz:           Perfluor-karbonok (PFC-k)

PFC-14 || tetrafluor-metán (szén-tetrafluorid) || CF4 || 7 390

PFC-116 || hexafluor-etán (perfluor-etán) || C2F6 || 12 200

PFC-218 || oktafluor-propán (perfluor-propán) || C3F8 || 8 830

PFC-3-1-10 (R-31-10) || dekafluor-bután (perfluor-bután) || C4F10 || 8 860

PFC-4-1-12 (R-41-12) || dodekafluor-pentán (perfluor-pentán) || C5F12 || 9 160

PFC-5-1-14 (R-51-14) || tetradekafluor-hexán (perfluor-hexán) || C6F14 || 9 300

PFC-c-318 || oktafluor-ciklobután              (perfluor-ciklobután) || c-C4F8 || 10 300

3. szakasz:           Egyéb perfluorozott vegyületek

|| kén-hexafluorid || SF6 || 22 800

II. MELLÉKLET

A 17. cikk szerint jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartozó, egyéb fluortartalmú gázok

Anyagnév || Globális felmelegedési potenciál[47]

Közhasználatú név / ipari megnevezés || Kémiai képlet

1. szakasz:           Telítetlen fluorozott szénhidrogének

HFC-1234yf || CF3CF=CH2 || 4 [48]

HFC-1234ze || transz-CHF=CHCF3 || 7 48

2. szakasz:           Fluorozott éterek

HFE-125 || CHF2OCF3 || 14 900

HFE-134 || CHF2OCHF2 || 6 320

HFE-143a || CH3OCF3 || 756

HCFE-235da2 || CHF2OCHClCF3 || 350

HFE-245cb2 || CH3OCF2CF3 || 708

HFE-245fa2 || CHF2OCH2CF3 || 659

HFE-254cb2 || CH3OCF2CHF2 || 359

HFE-347 mcc3 || CH3OCF2CF2CF3 || 575

HFE-347pcf2 || CHF2CF2OCH2CF3 || 580

HFE-356pcc3 || CH3OCF2CF2CHF2 || 110

HFE-449sl (HFE-7100) || C4F9OCH3 || 297

HFE-569sf2 (HFE-7200) || C4F9OC2:5 || 59

HFE-43-10pccc124 (H-Galden 1040x) || CHF2OCF2OC2F4OCHF2 || 1 870

HFE-236ca12 (HG-10) || CHF2OCF2OCHF2 || 2 800

HFE-338pcc13 (HG-01) || CHF2OCF2CF2OCHF2 || 1 500

|| (CF3)2CFOCH3 || 343

|| CF3CF2CH2OH || 42

|| (CF3)2CHOH || 195

HFE-227ea || CF3CHFOCF3 || 1 540

HFE-236ea2 || CHF2OCHFCF3 || 989

HFE-236fa || CF3CH2OCF3 || 487

HFE-245fa1 || CHF2CH2OCF3 || 286

HFE 263fb2 || CF3CH2OCH3 || 11

HFE-329 mcc2 || CHF2CF2OCF2CF3 || 919

HFE-338 mcf2 || CF3CH2OCF2CF3 || 552

HFE-347 mcf2 || CHF2CH2OCF2CF3 || 374

HFE-356 mec3 || CH3OCF2CHFCF3 || 101

HFE-356pcf2 || CHF2CH2OCF2CHF2 || 265

HFE-356pcf3 || CHF2OCH2CF2CHF2 || 502

HFE 365 mcf3 || CF3CF2CH2OCH3 || 11

HFE-374pc2 || CHF2CF2OCH2CH3 || 557

|| - (CF2)4CH (OH) - || 73

|| (CF3)2CHOCHF2 || 380

|| (CF3)2CHOCH3 || 27

3. szakasz:           Egyéb perfluorozott vegyületek

PFPMIE || CF3OCF(CF3)CF2OCF2OCF3 || 10 300

nitrogén-trifluorid || NF3 || 17 200

trifluor-metil-kén-pentafluorid || SF5CF3 || 17 700

perfluor-ciklopropán || c-C3F6 || 17 340 [49]

III. MELLÉKLET

A 9. cikk (1) bekezdésében említett forgalomba hozatali tilalmak

Termékek és berendezések A 9. cikk (1) bekezdésének 2. albekezdése értelmében megfelelő esetben a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó keverékek globális felmelegedési potenciálját (GWP) a IV. melléklettel összhangban kell kiszámolni. || Tilalom időpontja

1.      A hűtő-, légkondicionáló vagy hőszivattyú-berendezések, tűzvédelmi rendszerek vagy kapcsolóberendezések szervizelésére, karbantartására vagy feltöltésére vagy oldószerként használt fluortartalmú üvegházhatású gázok tárolására szolgáló, nem utántölthető tartály || 2007. július 4.

2.      Hűtőközegként HFC-ket és PFC-ket tartalmazó, nem zárt, közvetlen párologtatású rendszerek || 2007. július 4.

3.      Tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek || amelyek PFC-ket tartalmaznak || 2007. július 4.

amelyek HFC-23-at tartalmaznak || 2015. január 1.

4.      Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, háztartásban használt ablakok || 2007. július 4.

5.      Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, egyéb ablakok || 2008. július 4.

6.      Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó lábbelik || 2006. július 4.

7.      Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó gumiabroncsok || 2007. július 4.

8.      150-es vagy annál nagyobb GWP-el rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó egykomponensű habok, kivéve ha nemzeti biztonsági előírásoknak kell megfelelniük || 2008. július 4.

9.      Az 1907/2006/EK rendelet[50] XVII. mellékletének 40. pontjában felsorolt szórakoztató és díszítő célokat szolgáló, a lakosság számára forgalomba hozott aeroszolok, valamint a 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó jelzőkürtök. || 2009. július 4.

10.    150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó háztartási hűtőszekrények és fagyasztógépek || 2015. január 1.

11.    Hűtő- és fagyasztógépek, melyek termékek tárolására, bemutatására vagy forgalmazására szolgál a kiskereskedelmben és az élelmiszerellátó helyeken (kereskedelmi célú felhasználás) – hermetikusan zárt rendszerek || amelyek 2500-as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak || 2017. január 1.

amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak || 2020. január 1.

12.    Hordozható beltéri légkondicionáló berendezések (hermetikusan zárt, a végfelhasználó által egyik helyiségből a másikba átvihető rendszerek) amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak || 2020. január 1.

IV. MELLÉKLET

A 9. cikk (1) bekezdésében és a 11. cikk (3) bekezdésében említett keverék teljes globális felmelegedési potenciáljának kiszámítására vonatkozó módszer

A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó keverék teljes globális felmelegedési potenciálját eltérő rendelkezés hiányában az egyes anyagok – ideértve a fluortartalmú üvegházhatású gázoktól eltérő anyagokat is – GWP-jükkel szorzott súlyarányai összegének súlyozott átlagaként kell kiszámítani.

Σ (X anyag % * GWP) + (Y anyag % * GWP) + … (N anyag % * GWP)

ahol a % a +/- 1 %-os tűréshatárral megengedett súly szerinti hozzájárulás.

Például: a képletet egy 60 %-ban dimetil-étert, 10 %-ban HFC-152a-t és 30 %-ban izobutánt tartalmazó képzelt gázelegyre alkalmazva:

Σ (60 % x 1) + (10 % x 125) + (30 % x 4)

→ Teljes GWP = 14,3

A keverékek GWP-jét az alábbi, nem fluortartalmú anyagok GWP-je alapján kell kiszámítani. Az e mellékletben fel nem sorolt, egyéb anyagokra vonatkozóan a 0 alapértelmezett értéket kell használni.

Anyagnév || Globális felmelegedési potenciál[51]

Közhasználatú név || Ipari megnevezés || Kémiai képlet

Metán || || CH4 || 25

Nitrogén-oxid || || N2O || 298

Dimetil-éter || || CH3OCH3 || 1

Metilén-klorid || || CH2Cl2 || 9

Metil-klorid || || CH3Cl || 13

Kloroform || || CHCl3 || 31

Etán || R-170 || CH3CH3 || 6

Propán || R-290 || CH3CH2CH3 || 3

Bután || R-600 || CH3CH2CH2CH3 || 4

Izobután || R-600a || CH(CH3)2CH3 || 3

Pentán || R-601 || CH3CH2CH2CH2CH3 || 20

Izopentán || R-601a || (CH3)2CHCH2CH3 || 4

Etoxietán (dietil-éter) || R-610 || CH3CH2OCH2CH3 || 4

Metil-formiát || R-611 || HCOOCH3 || 25

Hidrogén || R-702 || H2 || 6

Ammónia || R-717 || NH3 || 0

Etilén || R-1150 || C2H5 || 4

Propilén || R-1270 || C3H6 || 2

V. MELLÉKLET

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó maximális mennyiség, referenciaértékek és kvóták kiszámítása

A 13. cikk (1) bekezdésében említett maximális mennyiség kiszámításához a 2008 és 2011 között az Unióban előállított és oda importált összmennyiség éves átlagát az alábbi százalékokkal kell beszorozni:

Évek ||

2015 || 100 %

2016–17 || 93 %

2018–20 || 63 %

2021–23 || 45 %

2024–26 || 31 %

2027–29 || 24 %

2030 || 21 %

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan a 13. és 14. cikkben említett maximális mennyiséget, referenciaértékeket és kvótákat az összes fluorozottszénhidrogén-típus CO2-egyenértékben kifejezett mennyiségének összegeként kell kiszámítani.

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan a 13. és 14. cikkben említett referenciaértékek és kvóták kiszámítását a gyártók és importőrök által a kiosztási időszak során az Unióban forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyisége alapján kell elvégezni.

Az azonos kiosztási időszakban történő exportálás céljából a vállalkozásra átruházott mennyiséget nem kell figyelembe venni a kvóta kiszámításakor vagy a 13. cikk (2) bekezdésében előírtak teljesítésének értékelésekor, amennyiben az exportőr ugyanabban az időszakban bonyolítja az exportot és arról a 17. cikk (1) bekezdése szerint jelentést készít. Az átruházást az érintett mennyiségektől függetlenül a 17. cikk (4) bekezdésének megfelelően kell ellenőrizni.

VI. MELLÉKLET

A 14. cikkben említett kiosztási mechanizmus

1.           Azon vállalkozásoknak kiosztandó kvóták meghatározása, amelyekre vonatkozóan a 14. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében referenciaérték megállapítására került sor

Minden olyan vállalkozás, amelyre vonatkozóan referenciaértéket állapítottak meg, a referenciaérték 95 %-a és az V. mellékletben az adott évre vonatkozóan meghatározott százalékos érték szorzatának megfelelő kvótát kap.

2.           A 14. cikk (2) bekezdése értelmében nyilatkozatot benyújtott vállalkozások körében felosztható mennyiség meghatározása

Az 1. pont szerint kiosztott kvóták összegének az V. mellékletben az adott évre vonatkozóan megállapított maximális mennyiségből való levonásával határozható meg az olyan vállalkozások körében felosztható mennyiség, amelyekre vonatkozóan a 14. cikk (3) bekezdése értelmében nem állapítottak meg referenciaértéket, és amelyek a 14. cikk (3) bekezdése értelmében nyilatkozatot nyújtottak be (a számítás 1. lépésében felosztható mennyiség)

2.1.        A számítás 1. lépése

Minden vállalkozás a nyilatkozatában igényelt mennyiségnek megfelelő kvótát kap, de legfeljebb az 1. lépésben kiosztandó mennyiség arányos hányadát.

Az arányos hányad kiszámításához a 100-at el kell osztani a nyilatkozatot benyújtó vállalkozások számával. Az 1. lépésben kiosztott kvóták összegének az 1. lépésben felosztandó mennyiségből való levonásával határozható meg a 2. lépésben felosztandó mennyiség.

2.2.        A számítás 2. lépése

Minden olyan vállalkozás, amely az 1. lépésben nem kapta meg a nyilatkozatában igényelt teljes mennyiséget, kiegészítő kvótát kap, amely az általa igényelt mennyiség és a számára kiosztott mennyiség különbségének felel meg. Ez azonban nem haladhatja meg a 2. lépésben kiosztandó mennyiség arányos hányadát.

Az arányos hányad kiszámításához a 100-at el kell osztani a 2. lépésben kvótára jogosult vállalkozások számával. A 2. lépésben kiosztott kvóták összegének a 2. lépésben felosztandó mennyiségből való levonásával határozható meg a 3. lépésben felosztandó mennyiség.

2.3.        A számítás 3. lépése

A 2. lépést mindaddig kell ismételni, amíg a következő szakaszban felosztandó, megmaradt mennyiség 1000 tonna CO2-egyenérték alá nem csökken.

3.           A 13. cikk (4) bekezdése értelmében nyilatkozatot benyújtott vállalkozások körében felosztható mennyiség meghatározása

Az 1. és 2. pont szerint kiosztott kvóták összegének az V. mellékletben az adott évre vonatkozóan megállapított maximális mennyiségből való levonásával határozható meg az olyan vállalkozások körében felosztható mennyiség, amelyekre vonatkozóan referenciaértéket állapítottak meg, és amelyek a 14. cikk (4) bekezdése értelmében nyilatkozatot nyújtottak be.

A 2.1. és 2.2. pontban előírt kiosztási mechanizmust kell alkalmazni.

VII. MELLÉKLET

A 17. cikk szerint közlendő adatok

1.           A 17. cikk (1) bekezdésében említett összes gyártónak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)      mindegyik anyag Unióban előállított teljes mennyisége, meghatározva azokat a főbb alkalmazási kategóriákat, amelyekben az anyagot felhasználják;

b)      mindegyik, Unióban forgalomba hozott anyag mennyisége;

c)      az egyes újrahasznosított, regenerált, illetve ártalmatlanított anyagok mennyisége;

d)      a jelentéstételi időszak elején és végén fennálló készletek.

2.           A 17. cikk (1) bekezdésében említett összes importőrnek jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)      mindegyik, Unióban előállított anyag teljes mennyisége, meghatározva azokat a főbb alkalmazási kategóriákat, amelyekben az anyagot felhasználják;

b)      az egyes újrahasznosított, regenerált, illetve ártalmatlanított anyagok mennyisége.

3.           A 17. cikk (1) bekezdésében említett összes exportőrnek jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)      az Európai Unióból exportált, nem újrahasznosítandó, regenerálandó vagy ártalmatlanítandó anyagok mennyisége;

b)      az exportált újrahasznosítandó, regenerálandó, illetve ártalmatlanítandó anyagok mennyisége.

4.           A 17. cikk (2) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)      mindegyik anyag ártalmatlanított mennyisége, beleértve a termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeket is;

b)      mindegyik anyag ártalmatlanításra váró készletei, beleértve a termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeket is;

c)      az ártalmatlanítási technológia.

5.           A 17. cikk (3) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)      a termékek vagy berendezések kategóriái;

b)      az egységek száma;

c)      termékekben és berendezésekben lévő mindegyik anyag mennyisége.

VIII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

842/2006/EK rendelet || Ez a rendelet

1. cikk || –

2. cikk || 1. cikk

3. cikk (1) bekezdés || 2. cikk (2) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés első albekezdés || 3. cikk (1) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés második albekezdés || 2. cikk (3) bekezdés második albekezdés

3. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdés || 3. cikk (1) bekezdés első albekezdés

3. cikk (3) bekezdés || 3. cikk (3) bekezdés

3. cikk (4) bekezdés || 3. cikk (4) bekezdés

3. cikk (5) bekezdés || 3. cikk (5) bekezdés

3. cikk (6) bekezdés || 4. cikk (1) bekezdés

3. cikk (7) bekezdés || 3. cikk (6) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés || 6. cikk (1) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés || 6. cikk (3) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés || 6. cikk (4) bekezdés

4. cikk (4) bekezdés || 6. cikk (5) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés || 8. cikk (7) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés első mondat || 8. cikk (1) és (4) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés második mondat || 8. cikk (6) bekezdés első mondat

5. cikk (2) bekezdés harmadik mondat || 8. cikk (6) bekezdés második mondat

5. cikk (3) bekezdés || 2. cikk (5) bekezdés

5. cikk (4) bekezdés || 2. cikk (4) bekezdés d) pont

5. cikk (5) bekezdés || 8. cikk (8) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés első albekezdés || 17. cikk (1) bekezdés első albekezdés

6. cikk (1) bekezdés || 17. cikk (1) bekezdés és VII. melléklet

6. cikk (2) bekezdés || 17. cikk (5) bekezdés

6. cikk (3) bekezdés || 17. cikk (6) bekezdés

6. cikk (4) bekezdés || 18. cikk (1) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés első albekezdés első mondat || 10. cikk (1) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés második albekezdés második és harmadik mondat || 10. cikk (2) és (3) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés || 10. cikk (1) bekezdés első albekezdés

7. cikk (3) bekezdés első mondat || 10. cikk (6) bekezdés

7. cikk (3) bekezdés második mondat || 10. cikk (7) bekezdés

8. cikk (1) bekezdés || 11. cikk (1) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés || 11. cikk (2) bekezdés

9. cikk (1) bekezdés || 9. cikk (1) bekezdés

9. cikk (2) bekezdés || –

9. cikk (3) bekezdés || –

10. cikk || 19. cikk (3) bekezdés

11. cikk || –

12. cikk || 21. cikk

13. cikk (1) bekezdés || 22. cikk (2) bekezdés első albekezdés

13. cikk (2) bekezdés || 22. cikk (2) bekezdés második albekezdés

14. cikk || –

15. cikk || 24. cikk

I. melléklet – 1. rész || I. melléklet

I. melléklet – 2. rész || IV. melléklet

II. melléklet || III. melléklet

[1]               Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC), „A III. munkacsoport hozzájárulása az Éghajlat-változási Kormányközi Testület negyedik értékelő jelentéséhez”, 2007. www.ipcc.ch/publications_and_data/ar4/wg3/en/contents.html

[2]               Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve, COM(2011) 112.

                http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52011DC0112:HU:NOT

[3]               A Bizottság jelentése az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK rendelet alkalmazásáról, hatásairól és megfelelőségéről, COM(2011) 581 végleges.

[4]               Az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete (2006. május 17.) egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról, HL L 161., 2006.6.14., 1. o.

[5]               Schwarz et al., 2011., „Preparatory study for a review of Regulation (EC) No 842/2006 on certain fluorinated greenhouse gases” [Előkészítő tanulmány az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK rendelet felülvizsgálatához], Öko-Recherche et al.

[6]               Viszonyításképpen a 2030-ig elérhető, költséghatékony, éves F-gáz-kibocsátáscsökkenés nagyjából megfelel annak az értéknek, amennyivel az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó iparágaknak jelenleg két év alatt kell csökkenteniük a kibocsátást.

[7]               „How to bring natural refrigerants faster to market” (A természetes hűtőközegek gyorsabb forgalomba hozatali lehetőségei), az ATMOsphere 2010 – International Workshop on Natural Refrigerants (a természetes hűtőközegekkel foglalkozó nemzetközi műhelytalálkozó) összefoglaló jelentése.

[8]               A Tanács következtetései (2011. október 10.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Felei 17. konferenciájának (COP 17) és a Kiotói Jegyzőkönyv Felei durbani, 7. találkozójának előkészítéséről.

[9]               http://www.uncsd2012.org/thefuturewewant.html

[10]             http://www.unep.org/CCAC/

[11]             Az Európai Parlament állásfoglalása (2011. szeptember 14.): „A szén-dioxid-mentes, éghajlatot befolyásoló emberi eredetű kibocsátásokkal kapcsolatos átfogó megközelítés” (P7_TA-PROV(2011)0384) és az Európai Parlament állásfoglalása (2012. március 15.): „Alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig – Az Európai Parlament állásfoglalása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről” (P7_TA-PROV(2012)0086).

[12]             A Bizottság 2007. december 17-i 1493/2007/EK rendelete, HL L 332., 2007.12.18., 7. o.

[13]             A Bizottság 2007. december 17-i 1494/2007/EK rendelete, HL L 332., 2007.12.18., 25. o.

[14]             A Bizottság 2007. december 19-i 1516/2007/EK rendelete, HL L 335., 2007.12.20., 10. o.

[15]             A Bizottság 2007. december 18-i 1497/2007/EK rendelete, HL L 333., 2007.12.19., 4. o.

[16]             A Bizottság 2008. április 2-i 303/2008/EK rendelete, HL L 92., 2008.4.3., 3. o.

[17]             A Bizottság 2008. április 2-i 304/2008/EK rendelete, HL L 92., 2008.4.3., 12. o.

[18]             A Bizottság 2008. április 2-i 305/2008/EK rendelete, HL L 92., 2008.4.3., 17. o.

[19]             A Bizottság 2008. április 2-i 306/2008/EK rendelete, HL L 92., 2008.4.3., 21. o.

[20]             A Bizottság 2008. április 2-i 307/2008/EK rendelete, HL L 92., 2008.4.3., 25. o.

[21]             A Bizottság 2008. április 2-i 308/2008/EK rendelete, HL L 92., 2008.4.3., 28. o.

[22]             http://ec.europa.eu/europe2020/priorities/sustainable-growth/index_hu.htm.

[23]             http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/small-business-act/index_en.htm.

[24]             http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/ecodesign/index_en.htm.

[25]             http://ec.europa.eu/energy/efficiency/index_en.htm

[26]             SKM Enviros, 2012., „Further Assessment of Policy Options for the Management and Destruction of Banks of ODS and F-Gases in the EU” [Az ózonréteget lebontó anyagok és az F-gázok Unión belül felhalmozott készleteinek kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozó szakpolitikai lehetőségek további vizsgálata]. http://ec.europa.eu/clima/policies/ozone/research/docs/ods_f-gas_destruction_report_2012_en.pdf

[27]             Becken et al., 2010. „Avoiding Fluorinated Greenhouse Gases — Prospects for Phasing Out” [A fluortartalmú üvegházhatású gázok használatának elkerülése – A fokozatos kivonás lehetőségei], Umweltbundesamt, Dessau, Németország. http://www.umweltbundesamt.de/uba-info-medien-e/3977.html

[28]             Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának technológiai és gazdasági értékelő munkacsoportja, Nairobi, 2009. „Assessment of Alternatives to HCFCs and HFCs and Update of the TEAP 2005 Supplement Report Data” [A hidroklórfluor-szénhidrogének és a fluorozott szénhidrogének alternatíváinak értékelése és a technológiai és gazdasági értékelő munkacsoport 2005. évi kiegészítő jelentésében szereplő adatok frissítése], montreali jegyzőkönyv, a technológiai és gazdasági értékelő munkacsoport jelentése.

                http://ozone.unep.org/teap/Reports/TEAP_Reports/teap-may-2009-decisionXX-8-task-force-report.pdf

[29]             Clodic et al., 2011., „1990 to 2010 Refrigerant Inventories for Europe — Previsions on banks and emissions from 2006 to 2030 for the European Union” [Európa hűtőközegkészletei 1990 és 2010 között – előrejelzés az Európai Unióban 2006 és 2030 között várható készletekről és a kibocsátásokról], Armines/ERIE.

                http://www.epeeglobal.org/refrigerants/F-Gas-review/

[30]             A Környezetvédelmi Hatóságok Vezetőinek Európai Hálózata által Potočnik, Hedegaard, Tajani és Oettinger biztosokhoz intézett, 2012. május 15-i levél.

[31]             Becslések szerint 2030-ban a forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyiségének közel 20 %-át importált berendezések tartalmazzák majd. Amennyiben az importált berendezésekre nem vonatkozna ugyanaz az F-gáz-ellátásbeli korlátozás, mint az Unióban gyártott berendezésekre, akkor az importált berendezések részaránya, és ezáltal az ellenőrizetlen F-gáz-ellátás még magasabb lenne

[32]             A HFC-t használó berendezések helyszíni üzembe helyezésekor való feltöltése emellett enyhítené a szolgáltatóiparban (elsősorban a kkv-k részéről) jelentkező aggodalmakat, miszerint az új berendezések üzembe helyezése gyakran helytelenül, az F-gázokról szóló rendelet előírásai ellenére, képesítéssel rendelkező szakértők bevonása nélkül történik. Ez megnövekedett kibocsátáshoz vezethet. AREA, 2010., „Position paper: Review of Regulation (EC) No 842/2006 on certain fluorinated greenhouse gases — pre-charged non-monobloc air-conditioning equipment” [Állásfoglalás: Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK rendelet felülvizsgálata – Előtöltött, nem egyrészes légkondicionáló berendezések]. www.area-eur.be

[33]             Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve, COM(2011) 112 végleges.    

[34]             HL C […]., […], […]. o.

[35]             HL C […]., […], […]. o.

[36]             A Tanács 94/69/EK határozata (1993. december 15.) az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének megkötéséről, HL L 33., 1994.2.7., 11. o.

[37]             Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC), „A III. munkacsoport hozzájárulása az Éghajlat-változási Kormányközi Testület negyedik értékelő jelentéséhez”, 2007., 13.3.3. fejezet: Az éghajlatváltozás mérséklése.

[38]             Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve, COM(2011) 112 végleges.

[39]             Az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete (2006. május 17.) egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról, HL L 161., 2006.6.14., 1. o.

[40]             A Bizottság jelentése az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK rendelet alkalmazásáról, hatásairól és megfelelőségéről, COM(2011) 581 végleges.

[41]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról, HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

[42]             HL L 286., 2009.10.31., 1. o.

[43]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[44]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról, HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

[45]             Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról, HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

[46]             Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, negyedik értékelő jelentés alapján, hacsak másként nem szerepel.

[47]             Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, negyedik értékelő jelentés alapján, hacsak másként nem szerepel.

[48]             A montreali jegyzőkönyv tudományos értékelő testületének 2010. évi vizsgálatáról készült, két szaklektorált tudományos hivatkozást idéző jelentés, 1–11. táblázata szerinti globális felmelegedési potenciál.

                http://ozone.unep.org/Assessment_Panels/SAP/Scientific_Assessment_2010/index.shtml

[49]             Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében foglalt elvárt megelőző intézkedés (Forward Action Request) szerinti minimális érték.

[50]             Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

[51]             Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, negyedik értékelő jelentés alapján, hacsak másként nem szerepel.