52012PC0156

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat okai és céljai

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik és másrészről Montenegró közötti stabilizációs és társulási megállapodás[1] 51. cikke előírja, hogy a stabilizációs és társulási tanács határozat útján rendelkezéseket hoz az említett cikkében meghatározott, a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó alapelvek végrehajtására.

Háttér-információk

A Montenegróval kötött megállapodás 51. cikke tartalmazza a tagállamok és Montenegró szociális biztonsági rendszereinek korlátozott összehangolására vonatkozó rendelkezéseket. A 51. cikkben meghatározott alapelvek hatálybalépéséhez a megállapodással létrehozott stabilizációs és társulási tanács határozatára van szükség.

A harmadik országokkal megkötött megállapodások egy része hasonló rendelkezéseket tartalmaz a szociális biztonsági rendszerek összehangolása tekintetében. Ez a javaslat egy olyan javaslatcsomag részét képezi, amely hasonló javaslatokat tartalmaz a következő országokkal kötött megállapodásokra vonatkozóan: Albánia, San Marino és Törökország. A Tanács 2010 októberében fogadta el az első ilyen javaslatcsomagot Algéria, Marokkó, Tunézia, Horvátország, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság és Izrael vonatkozásában[2].

A stabilizációs és társulási tanácsban képviselt uniós álláspont kialakításához tanácsi határozatra van szükség.

Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A tagállamok szociális biztonsági rendszereinek európai uniós szintű összehangolását a 883/2004/EK rendelet[3] és annak 987/2009/EK végrehajtási rendelete[4] biztosítja.

Az 1231/2010/EU tanácsi rendelet[5] kiterjeszti a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet rendelkezéseinek hatályát a harmadik országok e rendelkezések által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira. Az említett rendeletben már szerepel az összesítés elve, miszerint a Montenegróval kötött megállapodás 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében bizonyos ellátásokra való jogosultság tekintetében össze lehet vonni a montenegrói munkavállalók által a különböző tagállamokban szerzett biztosítási időszakokat.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A Montenegróval kötött stabilizációs és társulási megállapodás egyik célkitűzése az, hogy támogassa Montenegrót az ország gazdasági és nemzetközi együttműködésének előmozdítására tett erőfeszítéseiben. A megállapodás továbblépést jelent a Montenegró uniós csatlakozásához vezető úton. Az Európai Unió és Montenegró közötti megállapodás 51. cikkében foglalt, a szociális biztonsági koordinációra vonatkozó előírások végrehajtása javítani fogja a Montenegróval fennálló speciális kapcsolatot, amint azt az EUSZ 8. cikke is kimondja.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

Konzultáció az érdekeltekkel

A tagállamok és Montenegró szociális biztonsági rendszereinek korlátozott koordinációjára vonatkozó javaslat csaknem megegyezik az Algéria, Marokkó, Tunézia, Horvátország, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság és Izrael vonatkozásában készített hat társulási tanácsi, illetve stabilizációs és társulási tanácsi határozattervezetből álló csomaggal, amelynek tekintetében az Európai Unió álláspontjáról a Tanács 2010 októberében hozott döntést. 2010 során a Tanács részletekbe menő tárgyalásokat folytatott a határozatok tartalmát illetően. E tárgyalásokat a tagállamokkal a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság keretében folytatott, intenzív vita előzte meg.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Külső szakértők bevonására nem volt szükség.

Hatásvizsgálat

A Montenegróval kötött megállapodás 51. cikke tartalmazza a tagállamok és Montenegró szociális biztonsági rendszereinek korlátozott összehangolására vonatkozó alapelveket. Ezenfelül a harmadik országokkal megkötött társulási megállapodások egy része tartalmaz hasonló rendelkezéseket a szociális biztonsági rendszerek összehangolása tekintetében. Mindegyik esetében az adott megállapodásokkal létrehozott illetékes szervezet döntésére van szükség ahhoz, hogy a rendszerek összehangolására vonatkozó alapelvek hatályba léphessenek.

Az említett megállapodások szociális biztonságra vonatkozó cikkei azt a célt szolgálják, hogy az érintett társult országból származó munkavállalók részesülhessenek azon tagállam(ok) szociális biztonsági ellátásaiban, amely(ek) jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak. A kölcsönösség elve értelmében mindez a társult országban munkát vállaló uniós állampolgárokra is vonatkozik.

Mivel a jelenlegi javaslatcsomagban szereplő javaslatok rendelkezései a négy társult ország (Albánia, Montenegró, San Marino és Törökország) tekintetében csaknem azonosak – továbbá nagyrészt megegyeznek az Algéria, Marokkó, Tunézia, Horvátország, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság és Izrael vonatkozásában létrejött hat határozatból álló és a Tanács által 2010-ben elfogadott első csomag tartalmával –, alkalmazásuk egyszerűbb lesz a tagállamok szociális biztonsági intézményei számára. A javaslat alkalmazásának a nemzeti szociális biztonsági intézményeket érintő pénzügyi vonzatai is lehetnek, amennyiben pl. biztosítaniuk kell a Montenegróval kötött megállapodás 51. cikkében meghatározott ellátásokat. Ez a cikk mindazonáltal kizárólag azokra a személyekre vonatkozik, akik az érintett országban a nemzeti szociális biztonsági rendszerre vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint szociális biztonsági hozzájárulást fizetnek vagy fizettek. Mindenesetre a jelen szakaszban nem könnyű pontosan felmérni, hogy a javaslat milyen hatással lesz a nemzeti szociális biztonsági rendszerekre.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat összefoglalása

Ez a javaslat a következőket tartalmazza: a Montenegróval kötött megállapodás által létrehozott stabilizációs és társulási tanács keretében elfogadandó uniós álláspontról szóló tanácsi határozat, valamint a mellékletbe felvett, a szociális biztonság területére vonatkozó stabilizációs és társulási tanácsi határozattervezet.

A stabilizációs és társulási tanács által javasolt határozat megfelel a Montenegróval kötött megállapodás 51. cikkében foglalt, egy ilyen határozatra vonatozó, az említett cikkben fogalt szociális biztonsági alapelvek bevezetéséhez szükséges követelménynek. A határozat ennek megfelelően végrehajtási rendelkezéseket tartalmaz a Montenegróval kötött megállapodás 51. cikkében foglalt azon rendelkezések vonatkozásában, amelyek még nem tartoznak az 1231/2010/EU rendelet hatálya alá.

Ezenfelül a stabilizációs és társulási tanács által javasolt határozat biztosítja, hogy az ellátások átvitelére, illetve a családi ellátásra vonatkozó rendelkezések a kölcsönösség elve alapján a Montenegróban hivatalosan munkát vállaló uniós állampolgárokra, valamint a Montenegróban hivatalos lakhellyel rendelkező családtagjaikra is érvényesek legyenek.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban értelmezett 218. cikke (9) bekezdése. Következésképpen Dánia nem fog részt venni e határozat elfogadásában. Írország és az Egyesült Királyság sem vesz részt e határozat elfogadásában, kivéve ha ki nem fejezik abbéli szándékukat, hogy részt kívánnak venni annak elfogadásában és alkalmazásában. Az a tény, hogy ezen országok nem vesznek részt a tanácsi döntéshozatalban, nem érinti a stabilizációs és társulási tanács határozatának elfogadásában való részvételüket.

A szubszidiaritás elve

A Montenegróval kötött megállapodás a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó elveket határoz meg, melyeket valamennyi tagállamnak egységesen kell alkalmazniuk. Ezen alapelveket ezért egységes feltételek mellett alkalmazni, ami uniós szinten jobban megvalósítható.

Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

A tagállamok továbbra is kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek nemzeti szociális biztonsági rendszereik meghatározása, szervezése és finanszírozása terén.

A javaslat az érintett országok polgárainak javát szem előtt tartva kizárólag arra irányul, hogy bizonyos mértékben megszervezze a tagállamok és Montenegró szociális biztonsági rendszereinek összehangolását. Ezen felül a javaslat nem érinti a tagállamok és Törökország között létrejött kétoldalú szociális biztonsági megállapodásokból származó jogokat és kötelezettségeket, amennyiben azok kedvezőbb elbánást biztosítanak az érintett személyek tekintetében.

A javaslat csökkenti a nemzeti hatóságokra nehezedő pénzügyi és igazgatási terheket, mivel egy olyan hasonló javaslatokból álló javaslatcsomag része, amely biztosítja, hogy a harmadik országokkal kötött társulási megállapodásokban meghatározott szociális biztonsági rendelkezéseket egységesen alkalmazzák.

A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: tanácsi határozat (a stabilizációs és társulási tanácsi határozat tervezetét tartalmazó melléklettel).

Egyéb eszközök nem felelnének meg a következő okok miatt:

A javasolt intézkedés meghozatalára más módon nincs lehetőség. A megállapodás 51. cikke értelmében az illetékes stabilizációs és társulási tanács határozatára van szükség. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (9) bekezdése értelmében tanácsi határozatban kell rendelkezni egy megállapodással létrehozott szervben az Unió által képviselendő álláspontok kialakításáról, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró határozatot kell hoznia.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az Európai Unió költségvetését érintő vonzatai.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

Egyszerűsítés

A javaslat az igazgatási eljárások egyszerűsítéséhez fog vezetni mind a nemzeti hatóságok, mind a magánfelek esetében.

A javaslat csaknem azonos rendelkezéseket ír elő a szociális biztonsági rendszerek összehangolása tekintetében a montenegrói, illetve a többi társult országbeli állampolgárokra. Ez egyszerűsödést fog hozni a nemzeti szociális biztonsági intézmények eljárásaiban, és csökkenteni fogja a rájuk háruló igazgatási terheket.

A javaslat hatálya alá tartozó személyek a Montenegróval kötött megállapodás 51. cikkében meghatározott szociális biztonsági alapelvek tekintetében nem egymástól különböző nemzeti rendelkezésekkel fognak szembesülni, hanem egységes közösségi rendelkezésekre hagyatkozhatnak.

A javaslat részletes kifejtése

A. A Tanács határozata a Montenegróval kötött stabilizációs és társulási megállapodással létrehozott stabilizációs és társulási tanácsban a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban képviselendő uniós álláspontról.

1. cikk

E cikk rendelkezik az EU–Montenegró stabilizációs és társulási tanácsban képviselendő uniós álláspont elfogadásáról.

B. A Stabilizációs és Társulási Tanács mellékelt határozattervezete a megállapodásban foglalt, a szociális biztonsági rendszerek összehangolására irányuló rendelkezésekről.

I. rész: Általános rendelkezések

1. cikk

Ez a cikk a tagállami és a montenegrói jogszabályokban való alkalmazás céljából a következő fogalmak meghatározását tartalmazza: „megállapodás”, „rendelet”, „végrehajtási rendelet”, „tagállam”, „munkavállaló”, „családtag”, „jogszabály”, „ellátás”, „átvihető ellátás”, a mellékelt határozatban használt meghatározások esetében pedig a rendeletben és a végrehajtási rendeletben alkalmazott kifejezésekre támaszkodik.

2. cikk

A Montenegróval kötött megállapodás 51. cikkének szövegezésével összhangban ez a cikk határozza meg a mellékelt határozat hatálya alá tartozó személyek körét.

3. cikk

Ez a cikk rendelkezik arról, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó személyekkel szembeni elbánás során minden esetben a megkülönböztetésmentesség elvét kell alkalmazni.

II. rész

A tagállamok és Montenegró között fennálló kapcsolatok

A mellékelt határozattervezet ezen része tartalmazza a Montenegróval kötött megállapodás 51. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt alapelveket, valamint a 51. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az uniós állampolgárokra és családtagjaikra vonatkozó kölcsönösségi záradékot.

4. cikk

Ez a cikk tartalmazza a Montenegróval kötött megállapodás 51. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a készpénzellátások kivitelére vonatkozó alapelveket, és egyértelművé teszi, hogy ez az alapelv a mellékelt határozat 1. cikke (1) bekezdésének i) pontjában foglalt ellátásokra korlátozódik, amely felsorolja az e bekezdésben megállapított ellátásokat.

III. rész

Vegyes rendelkezések

5. cikk

Ez a cikk általános rendelkezéseket fogalmaz meg egyrészről a tagállamok és intézményeik, másrészről Montenegró és intézményei, valamint a kedvezményezettek és az érintett intézmények között megvalósuló együttműködésre vonatkozóan. Ezek a rendelkezések hasonlók a 883/2004/EK rendelet 76. cikkének (3) bekezdésében, (4) bekezdése első és harmadik albekezdésében és (5) bekezdésében foglalt rendelkezésekhez.

6. cikk

Ez a cikk határozza meg a 987/2009/EK rendelet 87. cikkében foglalt eljárásokhoz hasonló, az igazgatási ellenőrzésekre és orvosi felülvizsgálatokra vonatkozó eljárásokat. Ezenfelül végrehajtási rendelkezések elfogadásának lehetőségét is fenntartja ezen a területen.

7. cikk

E cikk hivatkozik a megállapodásban foglalt konfliktusrendezési eljárás alkalmazásának lehetőségére.

8. cikk

Ez a cikk a mellékelt határozat II. mellékletére vonatkozik, amely hasonló a 883/2004/EK rendelet XI. mellékletéhez; erre a cikkre a montenegrói jogszabályok alkalmazására vonatkozó speciális rendelkezések megállapítása érdekében van szükség a mellékletben szereplő határozatra való tekintettel.

9. cikk

E cikk lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett továbbra is alkalmazandók maradjanak a valamely tagállam és Montenegró között hatályos megállapodásokból eredő igazgatási eljárások.

10. cikk

Ez a cikk kiegészítő igazgatási megállapodások megkötésének lehetőségéről rendelkezik.

11. cikk

Az ebben a cikkben előírt átmeneti rendelkezések hasonlítanak a 883/2004/EK rendelet 87. cikkének (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezésekhez.

12. cikk

Ez a cikk határozza meg a mellékletben szereplő határozat mellékleteinek jogállását és a módosításukra vonatkozó eljárást.

13. cikk

Ez a cikk határozza meg a mellékletben szereplő határozat hatálybalépésének időpontját.

2012/0078 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Montenegró közötti stabilizációs és társulási megállapodással létrehozott stabilizációs és társulási tanácsban a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban képviselendő uniós álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (9) bekezdésével összefüggésben értelmezett 79. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)       Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik és másrészről Montenegró közötti stabilizációs és társulási megállapodás[6] (a továbbiakban: megállapodás) 51. cikke előírja, hogy a stabilizációs és társulási tanács határozattal rendelkezéseket hoz az említett cikkében meghatározott alapelvek végrehajtására.

(2)       Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló álláspontjáról szóló (21. sz.) jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően [Írország][ ..]-i levelében [és][az Egyesült Királyság] [ ..]-i levelében [bejelentette] az e határozat elfogadásában és alkalmazásában való részvételre irányuló szándékát.

(3)       Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló álláspontjáról szóló (21.sz.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, valamint e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, [Írország][az Egyesült Királyság] nem vesz[nek] részt ezen határozat elfogadásában, az [rá] [rájuk] nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(4)       Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia álláspontjáról szóló (22.sz.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről Montenegró közötti stabilizációs és társulási megállapodással létrehozott stabilizációs és társulási tanácson belül a megállapodás 51. cikkének végrehajtásával összefüggésben képviselendő uniós álláspont az e határozathoz csatolt stabilizációs és társulási tanácsi határozattervezeten alapul.

A határozattervezet kisebb módosításáról megegyezésre kerülhet sor a stabilizációs és társulási tanács uniós képviselőivel, újabb tanácsi határozat nélkül.

2. cikk

A stabilizációs és társulási tanács határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, .-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET

Tervezet:

AZ EU–MONTENEGRÓ STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS …./…. SZ. HATÁROZATA

(ÉÉÉÉ. hónap NN.)

a stabilizációs és társulási megállapodásban foglalt, a szociális biztonsági rendszerek összehangolására irányuló rendelkezésekről

A STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti társulást létrehozó stabilizációs és társulási megállapodásra[7] és különösen annak 51. cikkére,

mivel:

(1) Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik és másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) 51. cikke előírja Montenegró és a tagállamok szociális biztonsági rendszereinek összehangolását, és meghatározza e koordináció alapelveit.

(2) A megállapodás 51. cikke előírja, hogy a stabilizációs és társulási tanács határozatot fogad el az említett cikkében meghatározott alapelvek végrehajtása céljából.

(3) A megkülönböztetésmentesség alapelvének alkalmazására tekintettel e határozat nem hatalmazhat fel – bizonyos, a másik szerződő fél területén fennálló tények, illetve bekövetkező események alapján – külön jogok gyakorlására, ha ezen tényeket vagy eseményeket az első szerződő fél jogszabályai nem veszik figyelembe, kivéve ha bizonyos ellátások átvihetőségének jogáról van szó.

(4) E határozat alkalmazásában a montenegrói munkavállalók családi ellátáshoz való joga attól a feltételtől függ, hogy a munkavállalók családtagjai is rendelkeznek-e a munkavállalóval együtt bejelentett tartózkodási hellyel abban az országban, ahol a munkavállaló munkaviszonyban áll. E határozat nem állapít meg családi ellátásra való jogosultságot azon családtagok számára, akiknek tartózkodási helye egy másik államban, pl. Montenegróban található.

(5) Az 1231/2010/EU tanácsi rendelet[8] kiterjeszti a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet rendelkezéseit harmadik országoknak e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira. Az 1231/2010/EU rendeletben már szerepel az összesítés elve, miszerint a Montenegróval kötött megállapodás 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében bizonyos ellátásokra való jogosultság tekintetében össze lehet vonni a montenegrói munkavállalók által a különböző tagállamokban szerzett biztosítási időszakokat.

(6) A koordinációra vonatkozó szabályok könnyebb alkalmazása érdekében olyan külön rendelkezéseket kell megállapítani, amelyek megfelelnek a montenegrói jogszabályok sajátos jellemzőinek.

(7) Annak érdekében, hogy a tagállamok és Montenegró szociális biztonsági rendszereinek koordinációja zavartalanul történjen, külön rendelkezéseket kell hozni a tagállamok és Montenegró közötti, illetve az érintett személyek és az illetékes állam intézményei közötti együttműködésre.

(8) Átmeneti rendelkezéseket kell elfogadni az e határozat hatálya alá tartozó személyek védelmére és annak biztosítására, hogy e határozat hatályba lépése jogilag ne érintse hátrányosan őket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E határozat alkalmazásában:

a)           „megállapodás”: az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik és másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás,

b)           „rendelet”: az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete[9] (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról, annak az európai uniós tagállamokban előírt alkalmazása szerint;

c)           „végrehajtási rendelet”: Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete[10] (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról;

d)           „tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;

e)           „munkavállaló”:

i.        a tagállami jogszabályok alkalmazásában a rendelet 1. cikkének a) pontjában foglalt meghatározás szerinti munkavállalói tevékenységet folytató személy;

ii.       a montenegrói jogszabályok alkalmazásában az említett jogszabályban foglalt meghatározás szerinti munkavállalói tevékenységet folytató személy;

f)            „családtag”:

i.        a tagállami jogszabályok alkalmazásában a rendelet 1. cikkének i) pontjában foglalt meghatározás szerinti családtag;

ii.       a montenegrói jogszabályok alkalmazásában az említett jogszabályban foglalt meghatározás szerinti családtag;

g)           „jogszabályok”:

i.        a tagállamok vonatkozásában a rendelet 1. cikkének 1. bekezdésében foglalt meghatározás szerinti jogszabályok az e határozat hatálya alá tartozó ellátásokra alkalmazandók szerint;

ii.       Montenegró vonatkozásában az e határozat hatálya alá tartozó ellátásokkal kapcsolatban Montenegróban alkalmazandó jogszabályok;

h)           „ellátások”:

– öregségi nyugdíj,

– túlélő hozzátartozói nyugdíj,

– munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátások,

– munkahelyi balesetből vagy megbetegedésből kifolyólag bekövetkező rokkantság után járó ellátások;

– családi támogatások.

i)            „átvihető ellátások”:

i.        a tagállamok vonatkozásában:

– öregségi nyugdíj,

– túlélő hozzátartozói nyugdíj,

– munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátások,

– munkahelyi balesetből vagy megbetegedésből kifolyólag bekövetkező rokkantság után járó ellátások;

a rendelet értelmében, kivéve az említett rendelet X. mellékletében felsorolt különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokat;

ii.       Montenegró vonatkozásában a montenegrói jogszabályokban biztosított megfelelő ellátások, kivéve e határozat I. mellékletében felsorolt, különleges nem járulékalapú pénzbeli ellátásokat.

(2) Az e határozatban alkalmazott egyéb meghatározások jelentése:

a)           a tagállamok vonatkozásában a rendeletben és a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint kell értelmezni;

b)           Montenegró vonatkozásában a Montenegróban alkalmazandó, vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell értelmezni.

2. cikk

Személyi hatály

E határozatot a következőkre kell alkalmazni:

a)           montenegrói állampolgársággal rendelkező munkavállalók, akik valamely tagállamban hivatalos munkavállalói státusszal rendelkeznek vagy rendelkeztek, egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, valamint túlélőik,

b)           az a) pontban meghatározott munkavállalók családtagjai, amennyiben ezek a családtagok az érintett munkavállalóval egyetemben hivatalos, adott tagállambeli tartózkodási hellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek a munkavállaló foglalkoztatása idején a foglalkoztatás szerinti tagállamban;

c)           azon munkavállalók, akik valamely tagállam állampolgárai és hivatalos foglakoztatásban állnak vagy álltak Montenegró területén és a Montenegrói jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, illetve túlélőik; továbbá

d)           a c) pontban meghatározott munkavállalók családtagjai, amennyiben ezek a családtagok hivatalos tartózkodási hellyel rendelkeznek a munkavállaló Montenegróban történő foglalkoztatása idején Montenegróban.

3. cikk

Egyenlő bánásmód

(1) Azon montenegrói állampolgárságú munkavállalók, akik hivatalos munkaviszonnyal rendelkeznek egy tagállamban, valamint a velük együtt hivatalosan ott tartózkodó családtagjaik az 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások tekintetében nem részesülhetnek állampolgársági alapon a foglalkoztatásuk szerinti tagállam állampolgáraihoz képest megkülönböztetett elbánásban.

(2) Azon tagállami állampolgársággal rendelkező munkavállalók, akik hivatalos munkaviszonnyal rendelkeznek Montenegróban, valamint a velük együtt hivatalosan ott tartózkodó családtagjaikat az 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások tekintetében nem részesülhetnek állampolgársági alapon az montenegrói állampolgárokhoz képest megkülönböztetett elbánásban.

II. rész

A TAGÁLLAMOK ÉS MONTENEGRÓ KÖZÖTT FENNÁLLÓ KAPCSOLAT

4. cikk

A lakóhellyel kapcsolatos kikötések eltörlése

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontja szerinti azon átvihető ellátások, amelyekre a 2. cikk a) és c) pontjában meghatározott személyek jogosultak, nem csökkenthetők, módosíthatók, függeszthetők fel, vonhatók vissza vagy foglalhatók le azon indokból, hogy a kedvezményezett tartózkodási helye:

i.             a tagállami jogszabályokban meghatározott ellátások esetében Montenegró területén, vagy

ii.            a montenegrói jogszabályokban meghatározott ellátások esetében egy tagállam területén van.

(2) A munkavállaló 2. cikk b) pontjában meghatározott családtagjai az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontjának i. alpontja szerinti átvihető ellátásokra ugyanolyan mértékben jogosultak, mint az adott tagállam szerinti állampolgársággal rendelkező munkavállalók családtagjai, amennyiben ezen családtagok tartózkodási helye Montenegró.

(3) A munkavállaló 2. cikk d) pontjában meghatározott családtagjai az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontjának ii. alpontja szerinti átvihető ellátásokra ugyanolyan mértékben jogosultak, mint a montenegrói állampolgársággal rendelkező munkavállalók családtagjai, amennyiben ezen családtagok egy tagállam területén tartózkodnak.

III. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Együttműködés

(1) A tagállamok és Montenegró tájékoztatják egymást minden olyan jogszabály-módosulásról, amely hatással lehet e határozat végrehajtására.

(2) E határozat alkalmazásában a tagállamok és Montenegró hatóságai és intézményei kölcsönösen segítik egymást, és úgy járnak el, mintha saját jogszabályaikat hajtanák végre. Az említett hatóságok és intézmények által nyújtott igazgatási segítségnyújtás rendszerint díjmentes. Ugyanakkor a tagállamok és Montenegró illetékes hatóságai megállapodhatnak meghatározott költségek visszatérítéséről.

(3) A tagállamok és Montenegró hatóságai és intézményei e határozat alkalmazásában közvetlen kapcsolatot tarthatnak fenn egymással és az érintett személyekkel vagy azok képviselőivel.

(4) Az e határozat hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást, és együtt kell működniük e határozat helyes végrehajtásának biztosítása érdekében.

(5) Az érintett személyek kötelesek a lehető leghamarabb értesíteni az illetékes tagállam vagy Montenegró (amennyiben utóbbi az illetékes állam) és a lakóhely szerinti tagállam vagy Montenegró intézményeit (amennyiben utóbbi a tartózkodási hely szerinti tagállam) a személyi vagy családi helyzetükben bekövetkezett minden olyan változásról, amely hatással van az e határozatban foglalt ellátásokra való jogosultságukra.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség megsértése a nemzeti jognak megfelelő, arányos intézkedések alkalmazását vonhatja maga után. Mindazonáltal ezeknek az intézkedéseknek egyenértékűeknek kell lenniük a hazai jogban hasonló helyzetekre alkalmazandó intézkedésekkel, és nem lehetetleníthetik el vagy nem nehezíthetik meg aránytalan mértékben az igénylők számára az e határozat értelmében őket megillető jogok gyakorlását.

(7) A tagállamok és Montenegró nemzeti rendelkezéseket hozhatnak olyan feltételek meghatározására, amelyekkel igazolható az ellátásokra való jogosultság, azon tény figyelembe vétele céljából, hogy a kedvezményezettek azon állam területén kívül laknak vagy tartózkodnak, ahol az ellátást nyújtó intézmény található. Az ilyen rendelkezéseknek arányosaknak és állampolgársági alapú megkülönböztetéstől menteseknek kell lenniük, valamint összhangban kell állniuk ezen határozat alapelveivel. Az ilyen rendelkezésekről értesíteni kell a stabilizációs és társulási tanácsot.

6. cikk

Igazgatási ellenőrzések és orvosi vizsgálatok

(1) Ez a cikk a 2. cikkben foglalt, az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontjában leírt átvihető ellátásokban részesülő személyekre, valamint az e határozat végrehajtásáért felelős intézményekre alkalmazandó.

(2) Amennyiben egy ellátásban részesülő vagy ellátást igénylő személy vagy családtagja egy tagállam területén tartózkodik vagy lakik, miközben az adós intézmény Montenegróban van, vagy pedig Montenegróban tartózkodik vagy lakik, miközben az adós intézmény egy tagállamban található, az orvosi vizsgálatot ezen intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el az általa alkalmazandó jogszabályokban megállapított eljárásoknak megfelelően.

              Az adós intézmény közli a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézménnyel a követendő szükséges különleges követelményeket, valamint azokat a pontokat, amelyekre az orvosi vizsgálatnak ki kell terjednie.

              A tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény jelentést küld az orvosi vizsgálatot kérő adós intézménynek.

              Az adós intézmény fenntartja magának azt a jogot, hogy a kedvezményezettet az általa kiválasztott orvos általi vizsgálatra küldje az ellátásban részesülő vagy ellátást kérelmező személy tartózkodási vagy lakóhelye szerinti vagy az adós intézmény székhelye szerinti országban. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel az adós intézmény szerinti tagállamba való visszatérésre, ha az egészségi állapota az út megtételét lehetővé teszi, valamint, ha a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az adós intézmény viseli.

(3) Amennyiben egy ellátásban részesülő vagy ellátást igénylő személy vagy családtagja egy tagállam területén tartózkodik vagy lakik, miközben az adós intézmény Montenegróban van, vagy pedig Montenegróban tartózkodik vagy lakik, miközben az adós intézmény egy tagállamban található,az igazgatási ellenőrzést az adós intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el.

              A tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény jelentést küld az igazgatási ellenőrzést kérő adós intézménynek.

              Az adós intézmény fenntartja magának azt a jogot, hogy a kedvezményezett helyzetét egy általa kiválasztott szakértővel vizsgáltassa meg. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel az adós intézmény szerinti tagállamba való visszatérésre, ha az egészségi állapota az út megtételét lehetővé teszi, valamint, ha a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az adós intézmény viseli.

(4) Montenegró eltérő igazgatási rendelkezésekben is megállapodhat egy vagy több tagállammal, amennyiben tájékoztatja ezekről a stabilizációs és társulási tanácsot.

(5) A díjmentes kölcsönös igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó, az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésében foglalt elvtől eltérően, a (2) és (3) bekezdésben említett ellenőrzések tényleges költségeit az ellenőrzéseket kérő adós intézmény megtéríti az ellenőrzések elvégzésére felkért intézménynek.

7. cikk

A megállapodás 129. cikkének alkalmazása

A megállapodás 129. cikke alkalmazandó minden olyan esetben, amikor valamely fél úgy véli, hogy a másik fél nem tett eleget az 5. és a 6. cikkekben foglalt kötelezettségeinek.

8. cikk

A montenegrói jogszabályok alkalmazására vonatkozó különleges rendelkezések

A stabilizációs és társulási tanács szükség esetén a II. mellékletben különrendelkezéseket állapíthat meg a montenegrói jogszabályok alkalmazásának vonatkozásában.

9. cikk

A hatályos kétoldalú megállapodásokon alapuló igazgatási eljárások

Az egy tagállam és Montenegró között megkötött hatályos kétoldalú megállapodásokban megállapított igazgatási eljárások továbbra is alkalmazhatók, amennyiben ezen eljárások nem sértik az érintett személyek ezen határozatban foglalt jogait vagy kötelezettségeit.

10. cikk

Az e határozat végrehajtási eljárását érintő kiegészítő megállapodások

Az e határozat végrehajtásához szükséges igazgatási eljárások kiegészítése céljából Montenegró megállapodásokat köthet egy vagy több tagállammal, különösen ha ez a csalások és a hibák megelőzésére és visszaszorítására irányul.

IV. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a határozat nem keletkeztet jogokat a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésére is figyelemmel, e határozat jogot keletkeztet azonban olyan eseményre vonatkozóan is, amely e határozat hatálybalépését megelőző időszakban következett be.

(3) Azt az ellátást, amelyet az érintett személy állampolgársága vagy tartózkodási helye miatt nem állapítottak meg, vagy amelyet ezen okokból felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére a határozat hatályba lépésétől biztosítani, illetve folyósítani kell, feltéve hogy az előzőleg meghatározott jogosultságokat egy összegben nem váltották meg.

(4) Amennyiben egy, a (3) bekezdés szerinti kérelmet e határozat hatályba lépésének időpontjától számított két éven belül nyújtanak be, az e határozat szerint szerzett jogosultságok ezen határozat hatályba lépésének időpontjától hatályosak, és más tagállamok vagy Montenegró jogszabályainak e jogosultság megszűnésére vagy korlátozására vonatkozó rendelkezései az érintett személlyel szemben nem érvényesíthetők.

(5) Amennyiben egy, a (3) bekezdés szerinti kérelmet e határozat hatályba lépésének időpontjától számított két éven túl nyújtanak be, a meg nem szűnt és az el nem évült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosak, más tagállamok vagy Montenegró jogszabályainak kedvezőbb rendelkezéseire is figyelemmel.

12. cikk

E határozat mellékletei

(1) A mellékletek a határozat szerves részét képezik.

(2) Montenegró vagy az Európai Unió kérésére a mellékletek a stabilizációs és társulási tanács döntésével módosíthatók.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

            a stabilizációs és társulási tanács részéről

            az elnök

I. MELLÉKLET

SPECIÁLIS, NEM JÁRULÉKALAPÚ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK MONTENEGRÓBAN

II. MELLÉKLET

A MONTENEGRÓI JOGSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

[1]               HL L 108., 2010.4.29., 1. o.

[2]               HL L 349., 2010.10.11.

[3]               HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

[4]               HL L 284., 2009.10.30., 1. o.

[5]               HL L 344., 2010.12.29., 1. o. A 22. és 22. sz. jegyzőkönyv alapján Dániára és az Egyesült Királyságra nem terjed ki az 1231/2010/EU rendelet hatálya és nem alkalmazandó rájuk nézve. Az Egyesült Királyságra azonban továbbra is kötelező a korábbi, 859/2003/EK rendelet (HL L 124., 2003.5.20., 1. o.) és alkalmazandó rá nézve.

[6]               HL L 108., 2010.4.29., 1. o.

[7]               HL L 108., 2010.4.29., 1. o.

[8]               HL L 344., 2010.12.29., 1. o.

[9]               HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

[10]             HL L 284., 2009.10.30., 1. o.