EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012DC0596
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Towards a comprehensive European framework for online gambling
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Úton az online szerencsejátékokra vonatkozó átfogó európai keretrendszer felé
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Úton az online szerencsejátékokra vonatkozó átfogó európai keretrendszer felé
/* COM/2012/0596 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Úton az online szerencsejátékokra vonatkozó átfogó európai keretrendszer felé /* COM/2012/0596 final */
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés. 4 2. kulcsfontosságú kihívások és javasolt válaszok. 6 2.1. A nemzeti szabályozási keretrendszerek uniós jogszabályoknak való
megfelelése. 6 2.2. A felügyelet, az igazgatási együttműködés és a hatékony végrehajtás
fokozása. 8 2.2.1. A megfelelő tagállami felügyelet és ellenőrzés létrehozása. 9 2.2.2. A határokon átnyúló igazgatási együttműködés elősegítése. 9 2.2.3. A hatékony nemzeti szintű végrehajtás biztosítása. 10 2.3. A fogyasztók és a polgárok védelme. 11 2.3.1. Magas szintű fogyasztóvédelem kialakítása az EU-n belül 12 2.3.2. A kiskorúak védelmének biztosítása. 13 2.3.3. A felelős reklámozás fokozása. 13 2.3.4. A szerencsejáték-szenvedély vagy -függőség megelőzése. 14 2.4. A csalás és pénzmosás megelőzése. 15 2.4.1. A pénzmosás elleni intézkedések hatályának meghosszabbítása. 16 2.4.2. A személyazonosság-lopás és a számítástechnikai bűnözés egyéb formáinak
kezelése. 16 2.4.3. A szerencsejáték-gépek biztonságának garantálása. 16 2.5. A sport tisztességességének védelme és a mérkőzéseredmények
befolyásolásának („bundázás”) megakadályozása 17 2.5.1. Az érdekeltek közötti együttműködés elősegítése. 17 2.5.2. A sportmérkőzések eredményeinek befolyásolása elleni intézkedések
kidolgozása. 18 2.5.3. A mérkőzéseredmények befolyásolásának hatékony megakadályozása. 18 2.5.4. A nemzetközi együttműködés előmozdítása. 19 3. Következtetések. 19
1.
Bevezetés
Az online
szerencsejáték[1] egyike a
gyorsan növekvő szolgáltatási tevékenységeknek az Európai Unióban, éves
növekedési rátája megközelítőleg 15 %-os[2]. Az éves bevétel a 2011. évi 9,3 milliárd EUR-val
szemben 2015-ben várhatóan eléri a 13 milliárd EUR-t. Ez megközelítőleg 40%-os teljes növekedési rátát jelentene[3]. Az ágazat gazdasági jelentőségét az uniós ipari
innováció magas szintje és a tagállamokban keletkező egyre számottevőbb
adóbevétel összege is tükrözi. Az online
technológiák fejlődésének gyors üteme az elmúlt években megkönnyítette a
különféle távoli terjesztési csatornákon keresztül történő szerencsejáték-szolgáltatást. Ezek között találjuk az internetet és egyéb
elektronikus vagy távközlő eszközöket, mint a mobiltelefon-technológiát vagy a
digitális televíziót. A szerencsejáték-oldalak az online környezetből fakadóan
adott esetben az uniós szabályozó hatóságok bárminemű ellenőrzése nélkül
működhetnek az EU-ban. Az európai fogyasztók is határok nélkül keresgélhetnek
az online szerencsejáték-szolgáltatások között, amelyek ha nem megfelelően
szabályozottak, számottevő kockázatokat jelenthetnek számukra. Az online
szerencsejáték-szolgáltatások bőséges kínálata és a kereslet növekvő szintje
számos kihívást jelent a közpolitikai célkitűzések nemzeti, uniós és nemzetközi
szintű megfelelő végrehajtásának biztosítása során. 2011-ben a Bizottság
zöld könyvet fogadott el a belső piacon nyújtott online szerencsejáték-szolgáltatásokról[4].
A Bizottság e nyilvános konzultációval az alábbiakat tűzte ki célul: átfogó
helyzetfelmérés, a tagállamok közötti bevált gyakorlatok cseréjének
megkönnyítése és annak meghatározása, hogy a közpolitikai célkitűzések kellő
mérlegelése mellett és a belső piac veszélyeztetése nélkül továbbra is
fennmaradhatnak-e egymás mellett a szerencsejátékok különböző nemzeti
szabályozási modelljei, valamint hogy a nagyobb összhang biztosítása érdekében
szükség van-e uniós szintű konkrét intézkedésekre. A konzultációra adott
válaszok az uniós kezdeményezésekre használandó tartalmat és eszközöket
illetően is eltérőek. Összességében ebben a fázisban még nem tűnik indokoltnak
egy ágazatspecifikus uniós jogszabályra irányuló javaslat. A válaszadók azonban
szinte egyöntetűen uniós szintű szakpolitikai fellépést sürgettek, a válaszok
pedig lehetővé teszik az intézkedéseket igénylő kiemelt területek pontos
meghatározását. E közlemény az azt
kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentummal[5] együtt azonosítja a
belső piacon belül a nemzeti szabályozási keretrendszerek együttes
fennállásával előidézett legfőbb kihívásokat. A közlemény nemzeti és uniós
szinten hozandó intézkedések formájában megoldást kíván javasolni e
kihívásokra. A szolgálati munkadokumentum a zöld könyvre adott válaszok, az
ezen cselekvési tervben javasolt kezdeményezések és a vonatkozó adatok
elemzéséből származó részletesebb információkkal szolgál. A Bizottság annak
érdekében, hogy megoldást javasoljon az online szerencsejátékokhoz kapcsolódó
különféle kérdésekre, levonta a következtetéseket az EU-ban és az egyes
tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlatokból. Az online szerencsejátékok
uniós kínálatával és reklámozásával kapcsolatos fejleményeket tekintve nagyobb
átláthatóságra van szükségünk. E közlemény számos témát érintő kezdeményezések
és releváns intézkedések kombinációjára tesz javaslatot, amelyek a jogi
érthetőség fokozására és a rendelkezésre álló tényekre épülő szakpolitikák
kidolgozására irányulnak. Ezen intézkedések – a szubszidiaritás és az
arányosság elvének teljes mértékű figyelembevételével – öt prioritási területet
emelnek ki az uniós kihívások kezelésére: - a nemzeti szabályozási keretek uniós jogszabályoknak való megfelelése - az igazgatási együttműködés és a hatékony végrehajtás
fokozása - a fogyasztók és polgárok, kiskorúak[6] és veszélyeztetett csoportok védelme - a a csalás és a pénzmosás megelőzése - a
sport tisztességességének védelme és a mérkőzéseredmények befolyásolásának
(„bundázás”) megakadályozása. A javasolt
intézkedések – az online szerencsejátékok EU-n belüli növekedésének és a jól
kiépített, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás figyelembevételével – az
online szerencsejáték-szolgáltatásokra és a szolgáltatások szabad mozgásával
(az EUMSZ 56. cikke) és a letelepedési szabadsággal (az EUMSZ 49. cikke)
összefüggő kérdésekre összpontosítanak. Számos intézkedés azonban egyaránt
vonatkozik az online és a hagyományos szerencsejáték-szolgáltatásokra[7]. Végül e közlemény választ ad a
szerencsejátékokra és fogadásokra vonatkozóan az Európai Unió tagállamaiban
hatályos jogi keretről szóló tanácsi következtetésekre[8], az
elért eredményekről szóló elnökségi jelentésekre[9], az Európai
Parlamentnek a szerencsejátékok belső piaci helyzetével foglalkozó
állásfoglalására[10],
valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[11].
2.
kulcsfontosságú kihívások
és javasolt válaszok
Miközben a tagállamok
elvileg szabadon meghatározhatják szerencsejátékokkal kapcsolatos politikájuk
célkitűzéseit és részletesen leírhatják a kívánt védelem szintjét, a nemzeti
szabályozási kereteknek meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak, valamint a
belső piaci elveknek és szabályoknak. Az online szerencsejátékokkal kapcsolatos sikeres uniós szakpolitika
előfeltétele ezért, hogy biztosítani kell a nemzeti jogszabályok Szerződésnek
való megfelelését. Tekintettel az online
szerencsejáték-piac kialakulásával előidézett kihívásokra és az egyes
tagállamokra gyakorolt hatásokra a tagállamok külön-külön nem tudják hatékonyan
kezelni e kihívásokat, és nem képesek az online szerencsejáték-szolgáltatások megfelelően
szabályozott és kellőképpen biztonságos kínálatát sem biztosítani. A Bizottság igazgatási együttműködésre vonatkozó
intézkedései segítséget nyújtanak a tagállamoknak abban, hogy megértsék egymás
szabályozási keretét, megosszák a bevált gyakorlatokat és közelítsék a közös
problémák megoldási módjait. Ezenfelül
a tagállamok közötti szorosabb és hosszú távú együttműködés fokozná az online
szerencsejátékok nemzetközi dimenziójának hatékony kezelésére igénybe vehető
uniós kapacitást. A fogyasztóvédelem és
a szabályozási környezet javítása valamennyi tagállam és érdekelt fél számára
lényeges. A vonzó és törvényes
szerencsejáték-lehetőségek kialakítása is kulcsfontosságú szerepet játszik
annak megakadályozásában, hogy a fogyasztók szabályozatlan oldalakra
látogassanak el. Ezért az uniós
szintű fellépésnek arra kell törekednie, hogy kiegyensúlyozott, szabályozott
környezetben megfelelő védelmet biztosítson az európai polgárok számára. Ennek fényében a Bizottság arra tesz javaslatot,
hogy a tagállamokkal együtt vállalja, hogy közös és magas szintű védelmet nyújt
valamennyi európai fogyasztó és polgár számára, ideértve a kiskorúakat és a
veszélyeztetett csoportokat. E
javasolt intézkedések a szabályozatlan piacokból és szervezett bűnözésből,
például csalás és az események manipulálása, származó kockázatokat kívánják
kezelni. A fentieket
összefoglalva, a kezdeményezések várhatóan hozzájárulnak majd az online
szerencsejáték-szolgáltatások szabályozási keretének javításához, és megnyitják
az utat a tagállami szabályozó hatóságok közötti megerősített együttműködés
előtt. A Bizottság: ·
2012-ben létre fog hozni egy tagállami
képviselőkből álló, tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat megosztó, az uniós
kezdeményezések előkészítésével kapcsolatban tanácsot adó és szakértelmet
nyújtó, szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoportot.
2.1. A
nemzeti szabályozási keretrendszerek uniós jogszabályoknak való megfelelése
Az online
szerencsejátékok szabályozását az egyes tagállamokban különféle szabályozási
keretek jellemzik. Kevés tagállam
tiltja a szerencsejátékok interneten keresztüli kínálatát, akár az összes
játékra, akár az egyes játéktípusokra, például pókerre és a kaszinójátékokra
vonatkozóan. Egyes európai
joghatóságok területén (online szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújtó)
monopolisztikus rendszerek jöttek létre. Ezeket kizárólagos jog alapján vagy állami irányítású közszolgáltató,
vagy magánüzemeltető működteti. Azonban
egyre több tagállam hozott létre engedélyezési rendszert, amely lehetővé teszi,
hogy egynél több üzemeltető is kínálhassa szolgáltatásait a piacon. A társadalmi,
technológiai és szabályozást érintő kihívásokra válaszul – a szerencsejáték-szolgáltatások
új formáinak figyelembevétele érdekében – számos tagállam a közelmúltban
felülvizsgálta a szerencsejátékokra vonatkozó jogszabályait. A szabályozást érintő e változások az elmúlt
néhány évben megnövelték az egyes tagállamokban engedéllyel rendelkező
üzemeltetők által nyújtott szerencsejáték-szolgáltatások kínálatát, és a
nemzeti szabályozások között számottevő különbségekhez vezettek. A határokon átnyúló kínálat is bővült, jóllehet
ezt a fogadó tagállam nemzeti jogszabályai gyakran nem engedik. E nemzeti rendelkezések Szerződésnek való
megfelelésével kapcsolatos esetek a nemzeti bíróságok elé kerültek, az uniós
jogszabályok értelmezésével kapcsolatos kérdéseket pedig az Európai Unió
Bírósága elé terjesztették. A nemzeti szabályozási
rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogszabályokat. Az Európai Unió Bírósága számos ítéletben
általános iránymutatást nyújtott a belső piac alapvető szabadságainak
értelmezésével kapcsolatban az (online) szerencsejátékok terén, amelynek során
figyelembe vette a szerencsejáték-szolgáltatások egyedi jellegét, lehetővé téve
ezáltal a nemzeti bíróságok számára azon körülmények értékelését, amelyek
között az általános érdekre hivatkozva indokoltak a szerencsejátékokra
vonatkozó korlátozó nemzeti jogszabályok. Az Európai Unió
Bírósága megerősítette, hogy a szerencsejáték-szolgáltatások országhatárokon
keresztül történő nyújtása és használata olyan gazdasági tevékenység, amely az
EUMSZ alapvető szabadságainak hatálya alá tartozik. Az EUMSZ 56. cikke tiltja a többi tagállam polgárainak való
szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozásokat.
A más tagállamban engedélyezett
szerencsejáték-szolgáltatások nyújtását tiltó nemzeti szabályokról
megállapították, hogy korlátozzák az adott tagállam lakosságának szabadságát a
tekintetben, hogy az interneten keresztül hozzáférjenek más tagállamokban
kínált szolgáltatásokhoz, továbbá
korlátozzák a más tagállamban letelepedett szolgáltatók
szerencsejáték-szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadságát is. A tagállamok
korlátozhatják, illetve behatárolhatják az online szerencsejáték-szolgáltatások
valamennyi vagy bizonyos típusának több országra kiterjedő nyújtását azon
közérdekű célkitűzések alapján, amelyeket védeni kívánnak a szerencsejátékokkal
kapcsolatban. A nemzeti szabályok
elsősorban a fogyasztóvédelmi célkitűzésekre összpontosítanak, különösen a
szerencsejáték-szenvedély kialakulásának megelőzésére, a kiskorúak védelmére,
valamint a bűnözés és csalás megelőzésére. Míg a tagállamok általában jogos indokokkal magyarázzák a határokon
átnyúló szerencsejáték-szolgáltatások korlátozását, a szóban forgó intézkedés
megfelelőségét és szükségességét is igazolniuk kell, különösen a kockán forgó
közérdekű célkitűzéshez kapcsolódó probléma fennállását és a szabályozási
rendszer következetességét. A
tagállamoknak igazolniuk kell, hogy az általuk szabadon választott közérdekű
célkitűzéseket következetes és szisztematikus módon próbálják elérni, és nem
hozhatnak, segíthetnek elő vagy tolerálhatnak e célkitűzések elérésével
ellentétes intézkedéseket. A Bizottság a múltban
számos tagállammal szemben indított jogsértési eljárást, amelyek máig vizsgálat
alatt állnak. A szerencsejátékok
terén számos panaszt regisztráltak az EUMSZ 49. és/vagy 56. cikke alapján. A Bizottság felhasználja a zöld könyvvel indított
konzultáció és a Bíróság ítélkezési gyakorlata során gyűjtött részletes
tényszerű információkat a le nem zárt jogsértési eljárások és panaszok által
érintett nemzeti jogszabályok folyamatban lévő értékeléséhez. Ezen értékelés elsősorban annak vizsgálatára
összpontosít, hogy van-e összhang a szerencsejátékokra vonatkozó nemzeti
szakpolitikák között, nevezetesen az értékelés középpontjában az ugyanazon
szerencsejáték online és hagyományos változatára, valamint a csalással és/vagy
fogyasztóvédelemmel összefüggő kockázat mértéke tekintetében egyértelműen
összehasonlítható szerencsejátékokra vonatkozó, hátrányosan megkülönböztető
szabályozási megközelítések állnak. Az
értékelés továbbá az engedélyezési rendszerek átláthatóságára és
megkülönböztetésmentességére, valamint az engedélyezési feltételek
arányosságára összpontosít. E közlemény
elfogadásával egyidejűleg a Bizottság felkéri az érdekelt tagállamokat, hogy
nyújtsanak tájékoztatást a szerencsejátékokra vonatkozó jogszabályaikkal
kapcsolatos legújabb fejleményekről. A
Bizottság felkéri azon tagállamokat, amelyekkel szemben jogsértési eljárás van
folyamatban, illetve panaszt regisztráltak, hogy nyújtsanak jogi és
(frissített) tényszerű információkat annak érdekében, hogy a Bizottság
befejezhesse az uniós jogszabályokkal való összeegyeztethetőség értékelését. A Bizottság szükség
esetén – az Európai Bíróság legfrissebb ítélkezési gyakorlatának
figyelembevételével – intézkedéseket fog hozni a Szerződés kapcsolódó
rendelkezéseinek végrehajtása érdekében azon tagállamokkal szemben, amelyek
nemzeti jogszabályai nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak. Ezen túlmenően
a Bizottság az online szerencsejátékokra vonatkozó nemzeti jogszabály-tervezet
uniós jogszabályoknak való megfelelését továbbra is az ún. értesítési eljárás[12]
keretében fogja értékelni. A
Bizottság: ·
fel fogja gyorsítani a folyamatban lévő jogsértési
esetek és panaszos ügyek kapcsán a nemzeti rendelkezések kiértékelését,
valamint szükség esetén jogérvényesítési intézkedéseket fog hozni.
2.2. A
felügyelet, az igazgatási együttműködés és a hatékony végrehajtás fokozása
A szerencsejátékok
szabályozásával kapcsolatos, nemzeti és uniós szinten is sikeres szakpolitika
végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamoknak
illetékes szabályozási hatóságokra van szükségük, amelyek együttműködnek a
többi tagállami hatósággal, és kihasználják az összes rendelkezésre álló
hatékony végrehajtási eszközt. Az e közleményben
szereplő kezdeményezések jelentős része személyes adatok feldolgozásával jár. E tekintetben biztosítani kell az adatvédelemről
szóló uniós vívmányoknak való megfelelést[13]. Ehhez elsősorban az adatfeldolgozás konkrét
céljait kell egyértelműen meghatározni, hogy biztosítható legyen az adatok jó
minősége és felhasznált adatok körének leszűkítése, valamint az egyéb
adatvédelmi követelményeknek való megfelelés.
2.2.1.
A megfelelő tagállami felügyelet és ellenőrzés
létrehozása
A szerencsejátékokkal
kapcsolatos szabályok hatékony végrehajtása és érvényesítése, valamint a
határokon átnyúló eredményes igazgatási együttműködés érdekében valamennyi
tagállamnak jól felszerelt szabályozó hatóságokkal kell rendelkeznie. A nemzeti szabályozó hatóságoknak rendelkezniük
kell a megfelelő kompetenciákkal és szakismerettel (know-how), hogy kezelni
tudják a szabályozást érintő kihívásokat a gyorsan növekvő és technológiaalapú
piacon. Mivel nem minden szabályozó
hatóság rendelkezik teljes körű kompetenciákkal a szerencsejáték-piac
felügyeletére vonatkozóan, ezért előfordulhat, hogy regionális vagy nemzeti
szinten együtt kell működniük a többi hatósággal, hogy eleget tudjanak tenni a
többi tagállam szabályozóival folytatott együttműködési kívánalmaknak, és ne
maradjanak el az elvárásoktól.
2.2.2.
A határokon átnyúló igazgatási együttműködés
elősegítése
Napjaink szabályozási
kihívásainak fényében a fokozott igazgatási együttműködés rendkívül fontos. Az
igazgatási együttműködés fokozása segíti majd a tagállamokat és a
szerencsejáték-szabályozókat szabályozási és felügyeleti szerepükben, valamint
javítani fogja munkájuk minőségét. A gyakorlati együttműködés lehetővé fogja
tenni, hogy a tagállamok megismerjék egymás rendszereit és gyakorlatait, és
szorosabb munkakapcsolatot alakítsanak ki operatív szinten. Az igazgatási
együttműködés támogatását célzó tevékenységek révén csökkennie kell a
szükségtelen adminisztratív terheknek, különösen az engedélyezési eljárás és az
egynél több joghatóságon belül engedélyezett üzemeltetők felügyelete
tekintetében. Az online játékgépek hitelesítése és szabványosítása is fontos
szerepet tölthet be e tekintetben. A sikeres igazgatási
együttműködéshez azon területek egyértelmű meghatározására van szükség,
amelyekről a tagállamok információt kérhetnek és megoszthatnak egymással,
valamint közös intézkedéseket és kezdeményezéseket dolgozhatnak ki. Ezen
túlmenően megfelelő struktúrát kell kialakítani, amelynek feladata az
együttműködés, és amely foglalkozni tud a szabályozási hatóságok operatív
szükségleteivel. A nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködés pontos
formája a hatóságok között cserélhető információk és adatok típusától függ. Az együttműködés első
azonnali lépéseként az általános és bevált gyakorlatok cseréjére kell
összpontosítani, hogy megoszthassuk az ismereteket és tapasztalatokat, valamint
hogy kiépíthessük a szabályozási hatóságok közötti bizalmat és a közös érdek
tudatát. Második lépésként a tagállamokkal folytatott párbeszéd révén a
Bizottság tovább kutatja majd a személyes adatok cseréjének – az adatvédelemre
vonatkozó nemzeti és uniós szabályoknak megfelelő – lehetőségeit. E célból a
belső piaci információs rendszer (IMI) [14]
igénybevétele elősegíthetné a tagállamok közötti igazgatási együttműködést. Az EU-n belüli
együttműködés nem fogja megoldani az online szerencsejátékok piacán jelentkező
összes problémát. E problémák közül sok több országot is érint, és gyökerük
gyakran az EU-n kívüli országokban keresendő. Az EU-n kívüli országoknak szóló
tevékenységek koordinálása és kezdeményezések ösztönzése érdekében a Bizottság
a tagállamokkal együtt azonosítja a harmadik országokkal megvitatandó
kérdéseket, és intenzívebbé kívánja tenni a velük folytatott párbeszédet.
2.2.3.
A hatékony nemzeti szintű végrehajtás biztosítása
A nemzeti
jogszabályok tagállamok általi hatékony végrehajtása, ami az uniós
jogszabályoknak való megfelelés előfeltétele, lényeges ahhoz, hogy a tagállamok
biztosítani tudják a szerencsejátékokkal kapcsolatos közérdekű célkitűzések
teljesítését. A hatékony
jogérvényesítés egyebek mellett a szilárd szervezeti struktúrától, a nemzeti
szerencsejáték-hatóságok teljes körű illetékességétől, a többi szabályozóval
történő megfelelő igazgatási együttműködéstől és megfelelő jogérvényesítési
eszközöktől függ. A megelőzési jogérvényesítési
intézkedések célja, hogy csökkentsék a polgárok találkozási lehetőségeit azon,
több országot érintő, online szerencsejáték-szolgáltatások kínálatával, amelyek
nem felelnek meg a fogadó tagállamban hatályos jogszabályoknak („nem
engedélyezett”)[15], és
biztosítsák a szerencsejátékokra vonatkozó nemzeti szabályoknak és közös
alapelveknek való megfelelést, mint a játékosok képzése és tájékoztatása, a
játékosok választásának és viselkedésének megértése, valamint a felelős üzleti
magatartás ösztönzése. A korrekciós
jogérvényesítési intézkedések, például az engedély nélküli
szerencsejáték-szolgáltatásokat kínáló honlapokhoz való hozzáférés korlátozása
vagy a játékosok és az engedély nélküli szerencsejáték-szolgáltatások
üzemeltetői közötti kifizetések megakadályozása, bizonyos előnyökkel, de
lehetséges hiányosságokkal is jár. Ezen
intézkedéseket körültekintően értékelni kell az EUMSZ szerinti alapvető jogok
és szabadságok biztosítása fényében is. Azon korrekciós jogérvényesítési intézkedések tekintetében, amelyek
illegális szerencsejátékokat kínáló online közvetítők számára írnak elő
kötelezettségeket (az ajánlat eltávolítása vagy az ajánlatokhoz való fogyasztói
hozzáférés megakadályozása egyes tagállamokban), előnyös lenne a pontosítás a
követendő eljárások tekintetében. Az
egyértelműség érdekében a Bizottság horizontális kezdeményezést készít az
értesítési/intézkedési eljárásokról. Ezenfelül
a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelettel létesített hálózaton
keresztül történő együttműködés révén fokozni lehetne az együttműködést, ami
lehetővé teszi a határokon átnyúló végrehajtási intézkedéseket[16]. Fő intézkedések A Bizottság: ·
elősegíti az szerencsejáték-szabályozók közötti
igazgatási együttműködést és kutatja az IMI-rendelet által kínált
lehetőségeket, hogy 2013-ra megoldja az információk/együttműködés tagállamok
közötti cseréjének kérdését. ·
fokozni fogja a jogérvényesítési intézkedésekkel
kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjét, valamint feltárja az
uniós szintű korrekciós jogérvényesítési intézkedések olyan lehetőségeit és
korlátait, mint kifizetések blokkolása és a weblapokhoz való hozzáférés
letiltása, ·
2012 végéig egyértelmű tájékoztatást fog adni az EU-n
belül online közvetítők által üzemeltetett honlapokon elérhető, nem
engedélyezett tartalommal kapcsolatos értesítési és intézkedési eljárásokkal
kapcsolatban[17], ·
kialakítja a harmadik országok szabályozóival
folytatott párbeszédet. A Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy: ·
hozzanak létre szerencsejáték-szabályozási
hatóságokat egyértelmű hatáskörök meghatározásával, és biztosítsák a többi
illetékes hatósággal folytatott együttműködést, ·
tárják fel annak módjait, miként tájékoztathatók a
fogyasztók az elérhető, engedéllyel rendelkező kínálatra vonatkozóan annak
érdekében, hogy a keresletet a legális piac felé tereljék.
2.3. A
fogyasztók és a polgárok védelme
Az EU egészében a
tagállamok között összhang van a polgárok védelmére irányuló célkitűzés
vonatkozásában, jóllehet e célkitűzés elérése érdekében vállalt szabályozási és
technikai megközelítés terén különböznek egymástól. Megfelelő uniós intézkedésekre van szükség az alábbiak érdekében: 1) távol kell tartani a fogyasztókat a
szabályozatlan és esetlegesen káros tartalmú ajánlatoktól, 2) meg kell védeni a
kiskorúakat a szerencsejáték-szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől, 3)
védelmezni kell az egyéb kiszolgáltatott csoportokat, valamint 4) meg kell
előzni a szerencsejátékokkal kapcsolatos magatartászavarok kialakulását[18]. A
belső piacon valamennyi polgár számára biztosítani kell a közös védelem magas
szintjét. Míg a Bizottság
teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szabályozási keretük
meghatározására vonatkozó jogukat, egyúttal úgy véli, hogy számottevő
előnyökkel járna engedélyezett szerencsejáték-lehetőségek kialakítása is, ami
révén hatékonyan vissza lehet tartani a fogyasztókat egyéb
szerencsejáték-ajánlatok igénybevételétől. Az engedéllyel rendelkező üzemeltetők számára lényeges, hogy képesek
legyenek kellőképp vonzó termékeket kínálni, mert hiteles és fenntartható
alternatíva hiányában a fogyasztók továbbra is a szabályozatlan
szerencsejáték-ajánlatokat tartalmazó honlapok felé fordulnak, ami esetlegesen
káros hatást fejthet ki.
2.3.1.
Magas szintű fogyasztóvédelem kialakítása az EU-n
belül
Becslések szerint
mintegy 6,84 millió európai fogyasztó vesz részt online szerencsejátékokban[19]. Egy
alapvetően határokon átnyúló környezetben a fogyasztók számára lehetővé kell
tenni, hogy megalapozott döntést hozhassanak, és felismerhessék az
engedélyezett szerencsejáték-lehetőségeket. Az információáradatból következően a fogyasztók kénytelenek címkékre
hagyatkozni[20]. Ennélfogva a Bizottság szorgalmazza, hogy a
kapcsolódó szabályozó hatóság adatai jól láthatóan jelenjenek meg az
üzemeltetők honlapján, a fogyasztók tájékozottsági szintje javuljon és
ismereteik gyarapodjanak. A tagállamok széles
körű tapasztalattal rendelkeznek a fogyasztók online környezetben biztosított
védelmét illetően. A
szerencsejáték-ágazat is értékes technikai szakértelemre tett szert, és
társadalmilag felelős szerencsejáték-használatra vonatkozó önszabályozó
megközelítéseket dolgozott ki. Az
intézkedések valamennyi érdekelt féltől erőfeszítéseket igényelnek. Egyrészt meg kell találni a megfelelő egyensúlyt,
másrészt a fogyasztók védelmére irányuló intézkedéseknek nem szabad a
játékosokat a szabályozatlan oldalakon kínált vonzóbb lehetőségekhez
irányítani. Az uniós szinten
kidolgozott közös alapelveknek a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítására
kell irányulniuk. Ezen elveknek az
alábbiakat kell tartalmazniuk: a játékosok hatékony és célravezető
regisztrációja, korellenőrzés és személyazonosság-ellenőrzés, különösen a
pénzügyi tranzakciókkal összefüggésben, realitás-vizsgálatok (számlatevékenység,
figyelmeztető jelek, segélyvonalak feltüntetése), hitelezés tiltása, a játékos
pénzeszközeinek védelme, önkorlátozó lehetőségek (idő/pénzügyi korlátok,
kizárás), valamint ügyféltámogatás és hatékony panaszkezelés[21]. Első lépésként a
Bizottság ajánlást fog kidolgozni a fogyasztók közös védelmére vonatkozóan.
2.3.2.
A kiskorúak védelmének biztosítása
A kiskorúak védelme
nem csupán azért kulcsfontosságú, mert Európában a 6–17 év közöttiek 75%-a
használja az internetet[22]. A megelőző védelmi intézkedések célja, hogy
megakadályozza a kiskorúak szerencsejáték-tartalomhoz való hozzáférését. Ezért az ajánlásnak szorgalmaznia kell, hogy a
szabályozási rendszerek kielégítő korellenőrzési eszközt nyújtsanak, és
biztosítsák az üzemeltetők általi ellenőrzést. Ezenfelül a szerencsejáték-oldalakat arra is ösztönözni kell, hogy
egyértelműen tüntessék fel a „szerencsejátékok használata kiskorúaknak
tilos” figyelmeztető jelzéseket, és nyújtsanak tájékoztatást a
korellenőrzési intézkedések végrehajtásáról. Az intézkedések e típusait ki kell egészíteni nagyobb mértékű
erőfeszítésekkel, például előtérbe kell helyezni a szerencsejátékokkal járó
kockázatokkal és az otthoni szoftverszűréssel kapcsolatos szülői tudatosságot. Ezenkívül valamennyi üzemeltetőnek felelősen kell
folytatni tevékenységét.
2.3.3.
A felelős reklámozás fokozása
A felelős reklámozás
nélkülözhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok tudatában
legyenek a következőknek: 1)
korhatárbeli korlátozások vonatkoznak rájuk, 2) a szerencsejátékok káros
szenvedéllyé válhatnak, ha felelőtlenül élünk velük, továbbá 3) pénzügyi,
társadalmi és egészségügyi kockázatokat is hordoznak. Az EU-ban nem minden tagállam rendelkezik
szerencsejáték-szolgáltatásokkal kapcsolatos reklámozásra vonatkozó
szabályozással. Egyes tagállamok kidolgoztak
e területen alkalmazandó magatartási normákat. A szerencsejáték- és a reklámipar önszabályozó megközelítéseket is
alkalmaz. Minden uniós polgárt
megfelelően tájékoztatni kell választásaikról és a szerencsejátékokkal
kapcsolatos kockázatokról. A Bizottság ajánlást
fog kidolgozni a felelős szerencsejáték-használat reklámozásáról annak
biztosítására, hogy az egy adott tagállamban engedélyezett üzemeltetők
társadalmilag felelős módon reklámozzák a szerencsejátékokat, és hogy a
kulcsfontosságú információkat eljuttassák a fogyasztókhoz.
Az ajánlás legnagyobb hatékonysága érdekében a Bizottság
felkéri a tagállamokat és az ágazatot, hogy járuljanak hozzá hatályának és
koncepciójának kidolgozásához. Az
ajánlás szerint a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell majd kiszabniuk a
jogsértés és a meg nem felelés eseteire vonatkozóan. Az ajánlás ki fogja egészíteni a tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlatokról szóló irányelvet[23].
2.3.4.
A szerencsejáték-szenvedély vagy -függőség
megelőzése
A zöld könyvre adott
válaszok alapján valószínűsíthető, hogy az uniós népesség 0,5–3%-a szenved a
szerencsejátékokkal kapcsolatos magatartászavarok bizonyos fajtájában. A szerencsejátékokkal kapcsolatos
magatartászavarok mértékéről és változatairól azonban még nem állnak
rendelkezésre adatok. Ezenfelül a
meglévő tanulmányok és felmérések nem teszik lehetővé a vitathatatlan
következtetések levonását. Jobb
megértésre van szükség az alábbiak tekintetében: 1) az alkalmazott
fogalommeghatározások, 2) a tényezők (például nyereményhajszolás/veszteségspirál,
kereskedelmi kommunikáció, hozzáférhetőség, gyakoriság), 3) a játékok/fogadások
típusainak okozati kapcsolatai, 4) megelőzési eszközök megfelelősége (például
figyelmeztetések, önkorlátozás, egyes játékok/fogadások korlátozása) és 5) a
szükséges kezelés típusa. A Bizottság a
szükséges információkat jelenleg egy uniós társfinanszírozású kutatási
projekten, az ALICE RAP-en[24]
keresztül kívánja beszerezni, amely egyebek mellett adatokat gyűjt, osztályozza
a szenvedélybetegségeket, értékeli a tényezőket és a függőségre való áttérést,
bemutatja a szenvedélybetegséggel kapcsolatos irányítási gyakorlatokat,
valamint összesített adattal szolgál a probléma uniós méretére vonatkozóan. Az e projekt keretében összeállítandó köztes
jelentések alapján a Bizottság mérlegelni fogja a szerencsejátékokkal
kapcsolatos magatartászavarok kialakulásával, egyebek mellett a szűréssel és a
kezeléssel is foglalkozó kutatási politikára vonatkozó kezdeményezéseket. Fő intézkedések A Bizottság: ·
2013-ban elfogadja a fogyasztók közös védelméről és
a szerencsejátékok felelős reklámozásáról szóló ajánlásokat, ·
a korhatár-besorolási és tartalomosztályozási
rendszerek javítása érdekében támogatja a szülői ellenőrzési eszközök
összehasonlítását és tesztelését a „Biztonságosabb internet” programon[25] és az Európai Hálózatfinanszírozási
Eszközön[26]
keresztül, ·
2012-ben az EU NET ADB[27] keretében értékeli a kamaszokat érintő,
szerencsejátékokkal összefüggő internetes függőségről szóló ajánlásokat, ·
2014-ben az ALICE RAP keretében jelentést fog készíteni
a vonatkozó munkacsoportokról, és értékelni fogja e kutatási eredményeket, ·
a fogyasztói piac ellenőrzéséről szóló felmérés
keretében 2013-tól értékeli az online szerencsejáték-szolgáltatások piaci
teljesítményét. A
Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy: ·
erősítsék meg a szerencsejátékok kockázataival,
illetve a szabályozatlan szerencsejáték-ajánlatokkal kapcsolatos információs és
figyelemfelhívó kezdeményezéseket, ·
javítsák az együttműködést a
szerencsejáték-szabályozó hatóságok és a fogyasztói szervezetek között, ·
fokozzák a gyermekek és fiatalkorúak online
biztonságát szolgáló megoldások elérhetőségét és használatát, hogy
megakadályozzák a szerencsejáték-oldalakhoz való hozzáférésüket, ·
végezzenek felméréseket és adatgyűjtést a
szerencsejátékokkal kapcsolatos zavarokról.
2.4. A
csalás és pénzmosás megelőzése
A tagállamoknak a
közrenddel kapcsolatos legfontosabb közérdekű célkitűzései a
szerencsejátékokkal összefüggő csalás és pénzmosás megelőzése. Az online szerencsejátékokkal összefüggő két
leggyakoribb bűncselekmény a hitelkártyával való visszaélés és a banki
azonosító adatok lopása. Az online
szerencsejátékokat továbbá illegális tevékenységekből származó pénz mosására is
használják. E bűncselekmények gyakran
több országot is érintenek, és a szervezett bűnözés körébe tartoznak. A tagállami
hatóságoknak és szabályozott üzemeltetőknek számos kihívással kell
szembenézniük a csalás és pénzmosás elleni mechanizmusok hatékony alkalmazása
tekintetében. E tranzakciók
legeredményesebben nemzetközi együttműködés és koordináció, például a nemzeti
szerencsejáték-hatóságok, a nemzeti rendőrség és a nemzetközi jogérvényesítő
hatóságok közötti strukturált együttműködés révén kezelhetők. A megfelelő mértékben a pénzmosás elleni küzdelem
terén releváns megelőzési és védelmi intézkedéseket (például a név nélküli
veszteségképzés tilalma) is mérlegelni kell a fogyasztók közös védelméről szóló
ajánlás keretében. A
szerencsejátékokkal kapcsolatos csalással és pénzmosással összefüggő
kérdésekről képzést kell biztosítani a bírói kar számára.
2.4.1.
A pénzmosás elleni intézkedések hatályának
meghosszabbítása
A szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységeket illetően a
pénzmosás elleni irányelv[28]
jelenleg csak a kaszinókra vonatkozik. Egyes tagállamok már kiterjesztették az irányelv alkalmazásának
hatályát a szerencsejátékok egyéb fajtáira is. Számos szabályozott üzemeltető
alkalmaz olyan eszközöket, mint a vásárlóellenőrzési folyamatok, a vásárlói
profil kialakítása és a fizetésellenőrzés. Valamennyi szerencsejáték-üzemeltető
számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a tagállamokban
összehasonlítható védelmi szint biztosítása érdekében az irányelv alkalmazását
szélesebb körben, valamennyi szerencsejáték-szolgáltatásra ki kell terjeszteni.
A Bizottság az
irányelv felülvizsgálatával összefüggésben mérlegelni fogja, hogy – az
arányosság elvét tiszteletben tartva – kiterjessze hatályát a szerencsejátékok
valamennyi formájára.
2.4.2.
A személyazonosság-lopás és a számítástechnikai
bűnözés egyéb formáinak kezelése
A nyilvános konzultációból kiderült, hogy a
szerencsejátékokkal kapcsolatos csalás leggyakoribb típusa a
„személyazonosság-lopás”. Ennek
hátterében ugyanakkor egy általánosabb jelenség húzódik meg, nevezetesen az,
hogy a személyazonosság-lopás és a számítástechnikai bűnözés egyéb formái egyre
nagyobb veszélyt jelentenek az online szolgáltatásnyújtásra nézve. E kérdésekkel foglalkozik a Bizottság a
számítástechnikai bűnözésre vonatkozó jelenlegi szakpolitikáján belül, egyebek
mellett a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem európai központjának
létrehozásáról szóló, a közelmúltban tett javaslata révén[29].
Annak biztosítása érdekében, hogy az ebben az összefüggésben feltárt megoldások
hozzájáruljanak a biztonságosabb online szerencsejáték-szolgáltatásokhoz is, a
Bizottság ösztönözni fogja a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem terén
szerzett tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztását a szerencsejátékokkal
foglalkozó szakértői csoporton belül, valamint adott esetben a
számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem európai központjával is.
2.4.3.
A szerencsejáték-gépek biztonságának garantálása
Az online játékgépek és a szerencsejáték-szoftverek
hitelesítését általában a tagállami illetékes hatóságok írják elő, amikor
döntést hoznak a szerencsejáték-engedély iránti kérelemről. Az online szerencsejátékok
összehasonlítható biztonsági szintjének biztosítása, a különböző nemzeti
hitelesítési eljárásokkal járó adminisztratív terhek csökkentése és szükség
esetén az interoperabilitás lehetőségének megteremtése érdekében a Bizottság
meg fogja vizsgálni a játékgépek hitelesítésére irányuló uniós standard
bevezetésének előnyeit. Fő intézkedések A Bizottság: ·
2012-ben mérlegelni fogja a pénzmosás elleni
irányelv hatályának a szerencsejátékok valamennyi formájára történő
kiterjesztését, ·
a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó
szakpolitikával összefüggésben ösztönözni fogja a szerencsejátékokkal
foglalkozó szakértői csoporton belüli, valamint adott esetben a
számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem európai központjával megvalósuló
tapasztalatcserét és a bevált gyakorlatok megosztását, ·
2013-ban feltérképezi a játékgépekre, egyebek
mellett a szerencsejáték-szoftverekre vonatkozó uniós standard létrehozásának
lehetőségét. A Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy: ·
mozdítsák elő a szerencsejátékokkal kapcsolatos
csalásra és pénzmosásra vonatkozó kérdésekkel foglalkozó képzést a bírói kar
számára.
2.5. A
sport tisztességességének védelme és a mérkőzéseredmények befolyásolásának
(„bundázás”) megakadályozása
A mérkőzéseredmények befolyásolása a csalás sajátos formája,
amely a sportszervezetek, sportolók, játékosok (fogyasztók) és a szabályozott
szerencsejáték-üzemeltetők érdekeivel ellentétes. A mérkőzések eredményének befolyásolása ellentétben áll a
sportversenyeken alkalmazandó tisztességesség elvével, amely a sport területén
(az EUMSZ 165. cikke) az Unió fellépésének egyik célja. A probléma kezelése a közhatóságok, sportszervezetek és
szerencsejáték-üzemeltetők részéről együttes, összehangolt erőfeszítéseket
igényel[30].
Oktatási kampányok, összeférhetetlenségi szabályok, fogadásellenőrzési
rendszerek és figyelmeztetőeszközök (közérdekű bejelentés, forródrót stb.)
mellett számos szabályozó (szerencsejáték-engedélyezési feltételek,
sportszövetségek alapszabályai) és önszabályozó mechanizmus (magatartási kódex)
van érvényben az EU-ban. Az érdekelt felek között fennáll az együttműködés, de
korlátozott mértékben. Egyértelműen nagyobb együttműködésre van szükség a
sportfogadás szervezői, a sportszövetségek és illetékes hatóságok között,
ideértve a nemzeti és nemzetközi szerencsejáték-szabályozó hatóságokat is.
2.5.1.
Az érdekeltek közötti együttműködés elősegítése
Az együttműködési megállapodások hasznosak e területen, a
Bizottság szorgalmazza további kidolgozásukat és az összes érdekelt fél
bevonását (szerencsejáték-üzemeltetők, sportszervezetek, szabályozók). E megállapodások hatékonyan támogatják a nemzeti
kapcsolattartó pontok létrehozását, ahol valamennyi, a mérkőzések eredményének
befolyásolása elleni küzdelemben nemzeti szinten részt vevő fél találkozhat,
információt cserélhet és koordinálhatja a tevékenységeket.
A nemzeti kapcsolattartó irodák a hatékony együttműködés
lényeges elemei a mérkőzések eredményének befolyásolásával foglalkozó kérdések
kezelésében – uniós és globális szinten egyaránt.
2.5.2.
A sportmérkőzések eredményeinek befolyásolása
elleni intézkedések kidolgozása
A sportmérkőzések eredményeinek befolyásolása elleni
intézkedések finanszírozására vonatkozó tagállami megközelítések számottevő
különbségeket mutatnak, míg a jelenleg alkalmazott finanszírozási modellek
közül egyről sem derült ki, hogy eredményesebb lenne a többinél. A Bizottság egy ajánlás keretében ki fogja dolgozni azokat
a sportmérkőzés-eredmények befolyásolása elleni intézkedéseket, amelyek az
érdekelt felekkel együttműködve valamennyi tagállamban és az egyes sportágakra
vonatkozóan alkalmazandók lesznek, az alábbiak céljából: 1) a bevált
gyakorlatok hatékonyabb cseréjének ösztönzése a mérkőzések eredményének
befolyásolásával kapcsolatos fogadások megakadályozása terén, egyebek mellett
kezdeményezések a sportban részt vevők tudatosságának és képzéseinek erősítése
céljából, 2) a gyanús cselekményekkel kapcsolatosan a sportszövetségek,
üzemeltetők és szabályozók kölcsönös jelentéstételi és ellenőrzési
tevékenységeinek biztosítása, ideértve a probléma súlyosságára vonatkozó
megbízható adatok gyűjtését is, 3) minimális összeférhetetlenségi rendelkezések
kidolgozása, például sportolókra és sportvezetőkre vonatkozó fogadási tilalom,
és az ifjúsági események fogadásból történő kizárása, valamint 4) forródrótok és
egyéb jelentéstételi vagy közérdekű bejelentést lehetővé tevő figyelmeztető
mechanizmusok bevezetése. E célból
szerencsejátékokkal foglalkozó szakértők bevonásával speciális
műhelytalálkozókat szerveznek majd.
2.5.3.
A mérkőzéseredmények befolyásolásának hatékony
megakadályozása
A sportmérkőzések eredményének befolyásolásáról szóló
tanulmány[31] szerint
a bundázás minden tagállamban bűncselekmény. A tanulmányból az is kiderül, hogy a sporttal kapcsolatos
bűncselekménnyel való gyanúsítás nem szükségszerűen vezet eredményesebb
végrehajtáshoz vagy kevesebb gyanús esethez. A sportmérkőzések eredményeinek befolyásolására vonatkozó esetek
büntetőeljárásával kapcsolatos legfőbb hiányosságok operatív jellegűek. Az
uniós szintű kezdeményezések célja a sportmérkőzések eredményének
befolyásolását célzó szabályok eredményesebb végrehajtása. A Bizottság részt vesz az Európa Tanács a sporteredmények
befolyásolása elleni küzdelemről szóló egyezmény kidolgozására irányuló
munkájában. Ennek célja, hogy a nemzeti rendszerek számára biztosítsa az
említett probléma megoldásához szükséges eszközöket, szakértelmet és
forrásokat.
2.5.4.
A nemzetközi együttműködés előmozdítása
A Bizottság az
„Európai partnerségek a sport területén” elnevezésű 2012. évi előkészítő
intézkedés[32]
keretében rendelkezésre álló pénzeszközök részének felhasználásával kísérleti
projekteket fog indítani a mérkőzéseredmények befolyásolásának megakadályozása
terén folytatott nemzetközi együttműködés ösztönzésére. A Bizottság továbbra is együttműködik a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal
(NOB) és az Európa Tanáccsal, amelyek intézkedéseket javasoltak és dolgoztak ki
a kérdés globális szintű kezelésére[33]. A Bizottság fel fogja térképezni annak
lehetőségét, miként képezhetné a sport tisztességességének védelme és a
mérkőzések eredményének befolyásolása elleni küzdelem a harmadik országokkal és
az illetékes nemzetközi szervezetekkel a sportról folytatott megbeszélések
tárgyát. Fő intézkedések A Bizottság: ·
2014-ban ajánlást fogad el a mérkőzéseredmények
befolyásolásával kapcsolatos fogadások megakadályozásával és leküzdésével
összefüggő bevált gyakorlatokról, ·
részt vesz az Európa Tanács a sporteredmények
befolyásolása elleni küzdelemről szóló egyezmény kidolgozására irányuló
munkájában, ·
ösztönzi a nemzetközi együttműködést és a mérkőzéseredmények
befolyásolásának megakadályozásáról folytatott párbeszédet. A Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy: ·
állítsanak fel nemzeti kapcsolattartó pontokat,
amelyek összekötik a mérkőzéseredmények befolyásolása elleni küzdelemben részt
vevő személyeket, ·
biztosítsák a nemzeti jogi és adminisztratív
rendszerek számára a mérkőzéseredmények befolyásolása elleni küzdelemhez
szükséges eszközöket, szakértelmet és forrásokat, ·
mérlegeljék a sport tisztességességének védelmére
irányuló intézkedések fenntartható finanszírozását.
3.
KövetkeztetésEK
Az online
szerencsejáték-ágazat különféle szabályozási és technikai kihívásaira való
válaszhoz szigorú és hatékony intézkedésekre van szükség. Az e közleményben közzétett intézkedések e problémák megoldására
irányuló, átfogó stratégiát alkotnak. Az Európai Bizottság
együtt fog működni az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és az érintett
érdekeltekkel e közlemény gyors végrehajtása ügyében. A Bizottság 2012-ben megszervezi a szerencsejátékokkal foglalkozó
szakértői csoport első ülését, és párbeszédet kezdeményez valamennyi érdekelt
féllel. A Bizottság 2013-ban
konferenciát szervez az érdekelt felek részvételével. Az Európai Bizottság
értékelni fogja e közlemény végrehajtását és az intézkedéseknek a tagállamok és
az érdekelt felek általi alkalmazását. A Bizottság e közlemény elfogadásától számított két éven belül
jelentésben számol be az elért eredményekről. A Bizottság jelentésében értékelni fogja, hogy a megvalósított
tevékenységek elegendőek-e a fogyasztók hatékonyabb védelmére és a
mérkőzéseredmények befolyásolásának megakadályozása irányuló célkitűzések
szempontjából. A Bizottság azt is
megvizsgálja majd, hogy ezen intézkedések biztosítják-e az online
szerencsejátékok megfelelő uniós keretét, illetve hogy mely területen van
szükség további uniós szintű intézkedésekre – adott esetben jogalkotási
aktusra. [1] Az „online szerencsejáték” fogalma számos különböző
szerencsejáték-szolgáltatásra és terjesztési csatornára vonatkozik. Lásd az
áttekintést és a fogalommeghatározások megvitatását a szolgálati
munkadokumentum 2. szakaszában. [2] 2011-ben a teljes uniós szerencsejáték-piac éves bevételét
megközelítőleg 84,9 milliárdra becsülték, közel 3 %-os éves növekedési rátával.
2008 és 2011 között a játéktermekhez kapcsolódó szerencsejáték-piac
megközelítőleg 8,3 %-kal nőtt. [3] H2 Gambling Capital (szerencsejáték és sportfogadási tanácsadás). [4] Zöld könyv az online szerencsejátékokról a belső piacon (COM(2011)
128 végleges). [5] Bizottsági szolgálati munkadokumentum hiv. sz.: [6] A közleményben említett kiskorúak kategóriájába a „gyermekek” is
beletartoznak. A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 1. cikkével
összhangban bármely 18 év alatti személy „gyermeknek” tekintendő. Egyes
tagállamokban a fiatal felnőttekre a gyermekekre alkalmazandó rendszer
vonatkozik. [7] Az e dokumentumban javasolt valamennyi, a Bizottság által hozandó
intézkedés következetes és összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi
kerettel. [8] Az EU Versenyképességi Tanácsának következtetései a
szerencsejátékokra és fogadásokra vonatkozóan az Európai Unió tagállamaiban
meglévő jogi keretről, 3057. ülés, 2010. december 10. [9] Az EU Versenyképességi Tanácsának következtetései a
szerencsejátékokra és fogadásokra vonatkozóan az Európai Unió tagállamaiban
meglévő jogi keretről (2008–2011). [10] 2011/2084(INI). [11] CESE 1581/2011 (INT/579). [12] A 98/48/EK irányelv által módosított 98/34/EK
irányelv a műszaki szabványok és szabályok terén történő
információszolgáltatási eljárás megállapításáról. [13] A 95/46/EK irányelv a személyes adatok
feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad
áramlásáról, az adatvédelmi reformot és a Bizottság által 2012. január 25-én
elfogadott reformcsomagot lásd az alábbi honlapon: http://ec.europa.eu/justice/newsroom/data-protection/news/120125_en.htm [14] A belső piaci információs rendszer keretében
történő igazgatási együttműködésről szóló rendeletet (az IMI-rendelet) (a
COM(2011) 522 végleges bizottsági javaslat alapján) az Európai Parlament és a
Tanács várhatóan 2012 szeptemberében–októberében fogadja el hivatalosan. E rendelet meg fogja teremteni annak lehetőségét,
hogy kísérleti IMI-projekteket indítsanak az IMI igazgatási együttműködésre történő
alkalmazásának vizsgálata céljából, ideértve a személyes adatok cseréjét az
egységes piac bármely területén, feltéve, ha van jogalapja ezen adatok
cseréjének. [15] A nem engedélyezett
szerencsejáték-szolgáltatások a fogadó tagállamban nem jelentik azt, hogy az
ilyen szolgáltatásokra nem vonatkozik szabályozás a származás szerinti
tagállamban. Emellett azt sem
jelenti, hogy más tagállamokban ne lennének engedélyezettek. [16] A 2006/2004/EK rendelet a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
(„Rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről”). [17] További részletek itt olvashatók: http://ec.europa.eu/internal_market/e-commerce/notice-and-action/index_en.htm [18] Például játékszenvedély kialakulása,
patológiai szerencsejáték-használat, túlzott szerencsejáték-szenvedély. [19] H2 Gambling Capital. [20] Az európai fogyasztóügyi stratégia: a
fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése (COM(2012) 225
végleges). [21] A fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről
(AVR) szóló irányelvre és a fogyasztói jogviták online rendezéséről (OVR) szóló
rendeletre irányuló javaslatokban foglaltak szerint, az alábbi elérhetőséggel: http://ec.europa.eu/consumers/redress_cons/adr_policy_work_en.htm [22] A gyermekbarát internet európai stratégiája
(COM(2012) 196 végleges). [23] A 2005/29/EK irányelv a belső piacon az
üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK,
a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a
2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról. [24] Ez egy több területet átfogó, a hetedik
Kutatási és Technológiafejlesztési keretprogram keretében finanszírozott
projekt. Középpontjában a
szenvedélybetegséggel és a különböző életmódokkal kapcsolatos, 5 évet felölelő
(2011-2015), európai vonatkozású kutatás áll. Bővebb információk az alábbi
honlapon találhatók: http://ec.europa.eu/research/social-sciences/projects/486_en.html
[25] Az 1351/2008/EK határozat az Internetet és
egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló
többéves közösségi program létrehozásáról. [26] Az Európai Parlament és Tanács rendeletre irányuló javaslata az
európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról (COM(2011) 665). [27] Célja: az európai kamaszok között a
borderline internethasználat és internetfüggőség gyakoriságának és meghatározó
elemeinek értékelése. [28] A 2005/60/EK irányelv a pénzügyi
rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való
felhasználásának megelőzéséről. [29] Küzdelem digitális korunk bűnözésével:
Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ létrehozása (COM (2012) 140
végleges). [30] Lásd a mérkőzés-eredmények befolyásolása
elleni küzdelemről szóló, 2012. szeptember 20-i nicosiai nyilatkozatot. [31] http://ec.europa.eu/sport/news/20120410-study-on-match-fixing_en.htm [32] http://ec.europa.eu/sport/news/20120417-2012-call-for-proposals_en.htm [33] CM/Rec(2011)10, A Nemzetközi Olimpiai
Bizottságnak a mérkőzéseredmények befolyásolása elleni küzdelemről szóló, 2012.
február 2-i ajánlásai.