EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011PC0884
Proposal for a COUNCIL REGULATION establishing for the period 2014-2020 the programme "Europe for Citizens"
Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról
Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról
/* COM/2011/0884 végleges - 2011/0436 (APP) */
Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról /* COM/2011/0884 végleges - 2011/0436 (APP) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1.
Háttér-információk Kiemelten fontos ösztönözni és támogatni, hogy
a polgárok részt vegyenek az Európai Unió ügyeiben és az Unió által képviselt
értékek, célok megvalósításában. Ezen belül ugyanúgy szükség van az aktuális ügyekbe
történő fokozott bevonásukra, mint az Unió történetének és – két borzalmas
világháborút követő – megszületésének átfogóbb megismerésére. A polgárokat
megcélzó eddigi programok sikerrel kezelték ezeket a kihívásokat, és továbbra
is nagy szükség van arra, hogy folytatódjon az említett kérdések megoldására
irányuló uniós szintű munka. Amint azt Barroso elnök az Unió
helyzetéről szóló 2011. évi értékelő beszédében mondta, az Európai
Unió eddigi történetének legnagyobb kihívásával nézünk szembe. Pénzügyi,
gazdasági és társadalmi válságról van szó, amelyet bizalmi válság is tetéz.
Csupán nemzeti tervekkel vagy akár kormányközi együttműködésekkel az ilyen
nagyléptékű gazdasági és társadalmi nehézségek nem küzdhetők le, a
polgárok azonban még ma sincsenek teljes mértékben tisztában az Unió szerepével
és eredményeivel. A Bizottságnak ezért fel kell kutatnia, hogyan javíthatja a
polgárok uniós projekttel kapcsolatos tudatosságát és ismereteit. Az Európai Unióról szóló szerződés nagy
előrelépést jelent afelé, hogy az Unió közelebb kerüljön a polgárokhoz, és
hogy fokozódjon az uniós szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos, határokon
átnyúló párbeszéd: a szerződés 11. cikke a részvételi demokrácia egy
teljesen új dimenzióját vezeti be, melynek egyik kulcseleme a polgári
kezdeményezés intézménye. E programmal a Bizottság (a polgári igények
kielégítésével és a polgári jogok érvényesítésével együtt stratégiai
háromszöget alkotó) polgári részvételhez szükséges kapacitás megteremtését
célzó intézkedések meghozatalára tesz javaslatot A javaslat célja, hogy (1)
fejlessze a civil társadalom uniós döntéshozatalban
való részvételhez szükséges kapacitását; (2)
támogató struktúrákat fejlesszen ki, amelyek révén
az ilyen viták eredményei a megfelelő szinteken eljuthatnak a
döntéshozókig; (3)
további lehetőségeket kínáljon az egyes
polgároknak az Unióval kapcsolatos kérdésekről folyó vitákban és
egyeztetésekben való részvételre. 1.2.
A javaslat okai és céljai A program célja, hogy megteremtse az Unióval
kapcsolatos kérdésekről helyi, regionális és nemzeti szinten folytatott,
valódibb, megalapozottabb viták feltételeit, amelyek azután páneurópai szintre
emelhetők. A program – nagyszámú szervezet bevonásával – széles körben
kívánja megszólítani azon polgárokat, akik máskülönben nem törekednének arra,
hogy részt vegyenek uniós ügyekben, vagy befolyást gyakoroljanak azokra; a
program arra ösztönzi e polgárokat, hogy megtegyék a részvétel felé vezető
első lépést, legyen szó bármilyen (az EU-hoz kapcsolódó) témakörről,
illetve bármilyen részvételi formáról, amennyiben az transznacionális jelleggel
vagy európai dimenzióval rendelkezik. A program horizontális megközelítésének
célja nem az, hogy felváltsa a tematikus programokat vagy megkettőzze a
vonatkozó uniós szintű konzultációs folyamatot, hanem hogy helyi szinten
ösztönözze a polgárokat az európai érdekű konkrét kérdésekről
folytatott vitára. Ennek révén a polgárok felismerhetik, milyen hatást
gyakorolnak az uniós politikák mindennapi életükre. Befolyásolhatják és
megtapasztalhatják az Európa nyújtotta előnyöket, és magukévá tehetik az
Unió küldetését. A jelenlegi (2007–2013 közötti időszakra
vonatkozó) „Európa a polgárokért” program erősségeiről és
hiányosságairól készült elemzés alapul szolgál majd a jövőbeli program
kialakítása, célközönsége, a társadalmi és földrajzi elérés és láthatóság, a
hatásvizsgálat és a valorizációs/információterjesztési mechanizmusok terén. A jövőbeli program általános
célkitűzése „a történelmi emlékezet erősítése és az uniós szintű
polgári részvételi kapacitás növelése” lesz. Válasszal szolgál majd az olyan
kapcsolódó támogató struktúrák iránt felmerült igényre, amelyek az említett
viták eredményeit a megfelelő szinten tevékenykedő döntéshozók felé
továbbítják. E cél érdekében a program – a civil szervezetek
kapacitásfejlesztése révén – hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok fokozottabban
bevonódjanak az Unió demokratikus életébe. A javasolt konkrét célkitűzések
a következők: –
a történelmi emlékezettel, az uniós integrációval
és az Unió történetével kapcsolatos vita, reflexió és együttműködés
ösztönzése; –
a politikai ismeretek elmélyítése és az uniós
döntéshozatali folyamatban való részvétel képességének fejlesztése a polgárok
körében, valamint a szolidaritás, a társadalmi szerepvállalás és az önkéntesség
uniós szintű lehetőségeinek megteremtése. Mivel az új programban javasolt konkrét
célkitűzések száma csökkent, egy sor új operatív célkitűzés
meghatározására kerül sor. Utóbbiaknak köszönhetően a Bizottság
megbízhatóbb mutatókat tud meghatározni, és ezek alapján objektíven és
részletesebben értékelheti az előrehaladást és a hatásokat. –
A történelmi emlékezettel, az európai értékekkel és
történelemmel kapcsolatos vitát és tevékenységeket ösztönző szervezetek
támogatása; –
Általános európai érdekű támogató szervezetek,
transznacionális partnerségek és hálózatok támogatása az uniós kérdésekkel
foglalkozó polgári interakciók előmozdítása érdekében; –
Horizontális dimenzió: a projekteredmények
belső és külső tevékenységek keretében történő elemzése,
terjesztése és valorizációja . 1.3.
Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és
célkitűzéseivel Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ)
11. cikke az uniós intézmények feladataként írja elő annak biztosítását,
hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely
tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan
megvitathassák. Ugyanez a cikk említi az intézmények azon kötelezettségét, hogy
a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak
fenn, illetve a Bizottság azon kötelezettségét, hogy az érintett felekkel
széles körű konzultációkat folytasson, valamint bevezeti a polgári
kezdeményezés intézményét. 2009. szeptemberi „politikai iránymutatásában”
Barroso elnök bejelentette, hogy a korábbinál jóval nagyobb figyelmet kell
fordítani a polgárokra, akiket az Unió politikájának középpontjába kell
állítani. Az alábbiak szerint az új „Európa a polgárokért” program keretében
végzett tevékenységek a tervek szerint jóval szorosabban kapcsolódnának a
konkrét politikai döntéshozatalhoz. Következésképpen a vonatkozó szakpolitikai
intézkedéseket és programokat végrehajtó bizottsági szolgálatok között szoros
együttműködés jön majd létre. A program egyike azon eszközöknek, amelyek az
EUSZ 10. és 11. cikkében foglalt demokratikus elveket ágazati uniós politikák
széles körével kapcsolják majd össze, anélkül, hogy az Európai Bizottság által
a polgárokkal, érdekeltekkel és érdekcsoportokkal folytatott egyedi párbeszéd
helyébe lépnének. Az „Európa a polgárokért” program következő változata
lehetővé teszi a polgárok számára, hogy az uniós fellépés valamennyi
területére vonatkozóan és a hivatalos döntéshozatali folyamat valamennyi
szakaszában megosszák egymással véleményüket. A projektek témáját, azok helyi
és regionális kontextusba való beágyazottságát, valamint az érdekeltek körének
összetételét illetően jelentős szinergiák léteznek más uniós
programokkal, nevezetesen a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az oktatás, a
kutatás és az innováció, az ifjúságügy és a kultúra, az igazságügy, a nemek
közötti esélyegyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a
regionális politika területén. A program továbbá kiegészíti és kibővíti
az Európai Bizottság tagállamokban működő képviseleteinek munkáját. A
képviseleteket – mivel feladataik közé tartozik a polgárok megszólítása és a
kommunikáció nemzeti szinten való biztosítása – minél nagyobb mértékben
bevonják a programmal kapcsolatos tájékoztatási és népszerűsítési
tevékenységbe. 2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT
KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK 2.1. Konzultáció az
érdekeltekkel Kiemelten fontos szerepet kapott az a
konzultáció, amelyet az „Európa a polgárokért” program által érintett,
legjelentősebb érdekeltekkel folytattak. Az említettek véleményét az
alábbi alkalmak során kérték ki: –
2010. június 20-án, Brüsszelben a
legjelentősebb érdekeltek (a nem kormányzati szervezetekkel folytatott
rendszeres konzultációban részt vevő csoport tagjai, az európai polgárság
ügyével foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok, az Európai Települések és
Régiók Tanácsának (CEMR) és a testvérváros-program koordinátorai, valamint a
programbizottság tagjai) tartottak konzultációs találkozót. A megbeszélések
nyilvános napirend szerint zajlottak, és nagyfokú részvételi hajlandóság
jellemezte őket. –
2010. október 27-én a Bizottság IPM (interaktív
politikai döntéshozatal) eszközének keretében nyilvános online konzultáció
indult az „Európa a polgárokért” program jövőjéről. A konzultáció,
amely 2011. január 5-én zárult le, valamennyi érdekelt fél (az egyes polgárok,
civil társadalmi szervezetek, állami hatóságok és közigazgatási szervek,
kutatási és innovációs intézmények, európai és nemzetközi szervezetek és mások)
véleményét kikérte. A konzultációban 412 válaszadó vett részt, és 5 további
különálló észrevétel érkezett. A Bizottság a kapott információkat külső
tanácsadó segítségével elemezte. Az eredmények és a nyilvános konzultáció
részletes elemzése a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/citizenship.
–
2011. június 21-én az érdekeltek újabb találkozót
szerveztek Brüsszelben, 100 érintett részvételével. –
2011. májusában és júniusában három fókuszcsoportos
felmérést végeztek Bécsben, Párizsban és Varsóban a program különböző
vonatkozásairól (testvérváros-program, a civil társadalom fejlődésére
gyakorolt hatás, történelmi emlékezet), amelyekben az érdekelt felek, kutatók,
helyi önkormányzatok, nemzeti kormányok és újságírók vettek részt. –
Rendszeres konzultáció az érdekeltekkel: ez évente
2–3 találkozót jelent a Bizottság és az „Európa a polgárokért” programban
aktívan közreműködő, hozzávetőleg 70 kulcsfontosságú európai
szervezet részvételével. 2.2. Szakértői vélemények
összegyűjtése és felhasználása A Bizottság figyelembe vette a programjavaslat
összeállításával kapcsolatos hatásvizsgálat kidolgozásakor az érdekeltek két találkozóján
az általuk adott szakértői véleményeket és a nyilvános online
konzultációban részt vevők észrevételeit. Ezeket összevetették a 2011
tavaszán meghallgatott fókuszcsoportok szakvéleményével. Ahhoz, hogy a jelenlegi program tapasztalatait
fel lehessen használni alapul, a 2010-ben külső tanácsadó által végzett
félidős értékelés fontos információforrásként szolgált, amelyet a
hatásvizsgálatban és a programjavaslatban egyaránt figyelembe vettek. 2.3. Hatásvizsgálat 2011 nyarán teljes körű hatásvizsgálat
készült. 2011. szeptember 21-én: a hatásvizsgálati testület megvitatta a
jelentést, és számos javítást kért, különösen azt, hogy a jelentés nyújtson
átfogóbb és célzottabb elemzést a problémáról, konkrétabban fogalmazza meg a
célokat, dolgozzon ki érdemi szakpolitikai lehetőségeket és azokat
értékelje, valamint tisztázza az értékelési szabályokat, és megbízhatóbb
haladási mutatókat határozzon meg. Ez a jelentés már tartalmazza a fenti
elemeket. Mindemellett a programot beillesztették a
2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről készült
összesített hatásvizsgálatba. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. A javasolt intézkedés
összefoglalása Az Európai Bizottság a jelenlegi program
folytatásaként javaslatot tesz a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó
„Európa a polgárokért” elnevezésű programra. Ennek célja az uniós
szintű polgári részvételi kapacitás növelése és ezáltal az átfogó cél
megvalósítása, azaz: a polgári szerepvállalás ösztönzése és az Unióval
kapcsolatos tudatosság és ismeretek szintjének növeléséhez való hozzájárulás. A
program két dimenziója egyrészről általános európai érdekű
szervezetek, transznacionális partnerségek és hálózatok támogatását irányozza
elő az uniós kérdésekkel foglalkozó polgári interakciók előmozdítása
érdekében, másrészről pedig az európai értékekkel és történelemmel
kapcsolatos vitát és tevékenységeket ösztönző szervezetek támogatását
célozza. A program horizontális módon törekszik a programtevékenységekből
származó eredmények elemzésére, terjesztésére és valorizációjára vonatkozó
rendelkezések megfogalmazására. Elődjéhez hasonlóan ezt a programot is
nyílt pályázati felhívások keretében elnyerhető működési támogatások
és projekttámogatások, valamint ajánlati felhívások alapján odaítélt
szolgáltatási szerződések révén hajtják végre. A Bizottság a közösségi
programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra
vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK
tanácsi rendeletben előírt módon – költség-haszon elemzés alapján – egy
meglévő végrehajtó ügynökséget bíz meg a program irányításával. 3.2. Jogalap Az EUMSZ 352. cikke. 3.3. A szubszidiaritás elve Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ)
11. cikke az uniós intézmények feladataként írja elő annak biztosítását, hogy
a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely
tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan
megvitathassák. Ugyanez a cikk említi az intézmények azon kötelezettségét, hogy
a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak
fenn, illetve a Bizottság azon kötelezettségét, hogy az érintett felekkel
széles körű konzultációkat folytasson, valamint bevezeti a polgári
kezdeményezés intézményét. A szerződésben foglalt rendelkezések
megvalósításának biztosításához szükség van megfelelő eszközökre. Ilyen
eszköz az „Európa a polgárokért” program, illetve a polgári
kezdeményezésről szóló 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. A javasolt program uniós hozzáadott értéke
ezenfelül az új program egyedi fellépései szintjén is bizonyítást nyer: –
A „Történelmi emlékezet és európai polgárság”
esetében a program célja az európai integrációval és történelemmel kapcsolatos
transznacionális szintű, illetve egyértelmű európai dimenzióval
rendelkező vitát és tevékenységeket ösztönző szervezetek támogatása.
A „történelem” témakörbe tartozó bizonyos intézkedések esetében az európai
dimenzió is elegendő. A történelmi archívumok és emlékhelyek
természetükből adódóan helyhez kötöttek, ám sok esetben uniós szintű
jelentőséggel bírnak. –
A „Demokratikus szerepvállalás és polgári
részvétel” esetében a program célja az ismeretek bővítése és az uniós
döntéshozatali folyamatban való részvétel képességének megerősítése a
polgárok körében, valamint a szolidaritás, a társadalmi szerepvállalás és az
önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek megteremtése. Ez a terület
nagy kiterjedése és átfogó célkitűzése nyomán csak uniós szinten
kezelhető. –
A „Valorizáció” esetében a program egészének
horizontális dimenziójáról van szó. Itt a hangsúly a fenti ágakból származó
projekteredmények elemzésén, terjesztésén, közlésén és valorizációján van.
Nemzeti és regionális platformok elősegítenék a polgári részvétel
megerősítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok és ötletek összegyűjtését,
ugyanakkor összeurópai platformokra és közös eszközökre is szükség van a
látókör szélesítése és a nemzetek közötti cserék megkönnyítése érdekében. Ezen rendelet célkitűzéseit nem lehet
megfelelő módon megvalósítani tagállami szinten, és ezért e célok – a
program fellépéseinek és intézkedéseinek transznacionális és multilaterális
jellege miatt – európai uniós szinten jobban megvalósíthatók. 3.4. Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének,
mivel az említett célkitűzés európai szintű megvalósításához
szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket. 3.5. Az alapvető jogokra
gyakorolt hatás A program közvetve támogatja az uniós
polgároknak az Alapjogi Charta 39. cikkében szereplő jogait. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó
többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat jelenlegi árakon
számítva 229 millió EUR-t irányoz elő az „Európa a polgárokért”
program javára. 4.1. Végrehajtás A rendelet célja az irányítás terén egy
ésszerűbb és egyszerűbb megközelítés alkalmazása, amely javítja a
költséghatékonyságot. A méretgazdaságosság jelentős lehet, ha a hasonló
jellegű tevékenységekre hasonló végrehajtási szabályok és eljárások
vonatkoznak, és ezáltal a kedvezményezettek, valamint az uniós és nemzeti
szintű irányító szervezetek munkája is egyszerűbbé válik. Az egyszerűsítés már a jelenlegi
programban is fontos szerepet játszik, és az új programban még nagyobb
jelentősége lesz. Az, hogy a teljes programciklus irányítását egyetlen
végrehajtó ügynökség végzi, számottevő igazgatási és
humánerőforrás-megtakarítást eredményez. Ezenfelül az átalányösszegek,
átalánydíjak és egységköltségek, az elektronikus pályázatok, valamint az azonos
régióban található szervezeteknél tett csoportos látogatások keretében
megvalósított hatékony helyszíni vizsgálatok tovább csökkentik az
adminisztratív terheket és jelentős költségmegtakarítást eredményeznek. 2011/0436 (APP) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó
„Európa a polgárokért” program létrehozásáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak
352. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Parlament egyetértésére[1], különleges jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1)
Az Európai Unióról szóló szerződés 11.
cikkével összhangban az uniós intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a
polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely területen végzett
tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan
megvitathassák, valamint az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil
társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet kell fenntartaniuk. (2)
Az Európa 2020 stratégiával az Unió és a
tagállamok célja, hogy az elkövetkező évtizedben biztosítsák a növekedést,
a foglalkoztatást, a termelékenységet és a társadalmi kohéziót[2]. (3)
Míg hivatalos jogokkal rendelkező uniós
polgárnak lenni vitathatatlanul hozzáadott értéket képvisel, az Unió nem minden
esetben teszi nyilvánvalóvá, hogy összefüggés áll fenn számos gazdasági és
szociális probléma megoldása és az uniós szakpolitikai intézkedések között.
Ennélfogva az európai béke és stabilitás, a hosszú távú fenntartható növekedés,
az árstabilitás, a fogyasztók és a környezet hatékony védelme, valamint az
alapvető jogok érvényesítése terén elért meggyőző eredmények
ellenére a polgárok nem minden esetben érzik úgy, hogy erősen
kötődnek az Unióhoz. (4)
Ahhoz, hogy Európát közelebb hozzuk polgáraihoz, és
lehetővé tegyük számukra, hogy teljes mértékben részt vegyenek ebben a
folyamatban, transznacionális és uniós szintű tevékenységek révén
megvalósított számos intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van
szükség. Az európai polgári kezdeményezés intézménye egyedülálló módon
lehetőséget kínál a polgárok számára, hogy közvetlenül részt vegyenek az
uniós jogszabályok alakításában[3].
(5)
A 2007–2013-as időszakra az aktív európai
polgárságot támogató „Európa a polgárokért” című program létrehozásáról
szóló, 2006. december 12-i 1904/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[4] cselekvési programot hozott
létre, amely megerősítette, hogy szükséges a civil társadalmi
szervezetekkel és a településekkel folytatott állandó párbeszéd kialakítása,
valamint a polgárok aktív bevonásának támogatása. (6)
Az időközi értékelő jelentés, egy
nyilvános online konzultáció és az érdekelt felek két egymást követő
konzultációs ülése megerősítette, hogy az új programot mind a civil
társadalmi szervezetek, mind pedig a közreműködő egyének relevánsnak
tekintik, és szükség van rá ahhoz, hogy szervezeti szinten javulhasson a
kapacitásépítés, az egyén szintjén pedig az uniós ügyek iránti fokozott
érdeklődést váltson ki. (7)
A projektek témáit, azok helyi és regionális
kontextusba való beágyazottságát, valamint az érdekeltek körének összetételét
illetően jelentős szinergiáknak kellene létrejönniük más uniós
programokkal, nevezetesen a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az oktatás, az
ifjúságügy és a kultúra, az igazságügy, a nemek közötti egyenlőség és a
hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint a regionális politika területén. (8)
Az új programnak különböző intézkedések széles
körét kell felölelnie, és annak érdekében, hogy a közélet valamennyi területén
aktív részvételre sarkalljon, magában kell foglalnia többek között a polgárok
számára szervezett találkozókat, a polgári ügyeket érintő kapcsolattartást
és az ezekről folytatott vitákat, uniós szintű rendezvényeket, az
európai történelem meghatározó pillanatairól való reflexiót célzó
kezdeményezéseket, az uniós intézményekkel és működésükkel kapcsolatos
ismeretek elmélyítésére irányuló kezdeményezéseket, valamint európai politikai
kérdésekről folytatott vitákat. (9)
A program hatásának és hosszú távú fenntarthatóságának
fokozása érdekében a program horizontális dimenziójának gondoskodnia kell az
eredmények valorizációjáról és átadhatóságáról. E célból a megkezdett
tevékenységeknek egyértelműen kapcsolódniuk kell az európai politikai
menetrendhez, és azokról megfelelő tájékoztatást kell nyújtani. (10)
Tekintettel az Uniót jellemző
többnyelvűségre, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy valamennyi
tagállamból egyenlő mértékben vonjuk be a polgárokat és a civil társadalmi
szervezeteket a transznacionális projektekbe és tevékenységekbe. (11)
Egyrészről az előcsatlakozási stratégia
nyújtotta előnyöket élvező, csatlakozó és tagjelölt, valamint
potenciális tagjelölt országokat, másrészről az EGT-megállapodásban részt
vevő EFTA-országokat – a velük kötött megállapodásoknak megfelelően –
az európai uniós programok potenciális résztvevőinek ismerik el. (12)
E rendelet a program teljes időtartamára olyan
pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során a
költségvetési kérdésekben történő együttműködésről, valamint a
költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és
eredményességéről szóló, 201Y. YY. XX-i, az Európai Parlament, a Tanács és
a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás [17.] pontja értelmében
elsődleges hivatkozási alapot jelent a költségvetési hatóság számára. (13)
Az e rendelet értelmében kommunikációs
tevékenységekhez rendelt forrásoknak hozzá kell járulniuk az Európai Unió
politikai prioritásainak szervezeti kommunikációjához, amennyiben azok
kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez. (14)
A programot a Bizottsággal és a tagállamokkal
együttműködve rendszeresen ellenőrizni kell és független értékelésnek
kell alávetni, hogy lehetőség nyíljon az intézkedések megfelelő
végrehajtásához szükséges kiigazításokra. (15)
Az Európai Unió pénzügyi érdekeit arányos
intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a
szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba
veszett, a jogtalanul kifizetett vagy a helytelenül felhasznált források
visszafizettetését és adott esetben a bírságokat. (16)
Az uniós politikai menetrend alakításában való
részvétel megvalósítása érdekében előnyben részesülnek a jelentős
hatással bíró, különösen az uniós politikákhoz közvetlenül kapcsolódó
projektekhez nyújtott támogatások. Ezenfelül, a hatékony és eredményes
pénzgazdálkodás elvét követve átalányösszegek, átalányfinanszírozás és
egységköltségek alkalmazásával tovább kell egyszerűsíteni a program
végrehajtását. (17)
Az 1904/2006/EK határozat értelmében 2013. december
31. előtt megkezdett tevékenységek nyomon követésére átmeneti
intézkedéseket kell előirányozni. (18)
Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják
kellőképpen megvalósítani, és ezért a program fellépéseinek és
intézkedéseinek transznacionális és multilaterális miatt az európai uniós
szinten jobban megvalósítható, az Unió a
Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének
megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikk szerint, az
arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a szóban forgó
célok eléréséhez szükséges mértéket. (19)
Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet
végrehajtása azonos feltételek között történjen, a Bizottságot a program
hatálya és célkitűzései vonatkozásában végrehajtási hatáskörökkel kell
felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek
gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és
általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i
182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[5] megfelelően kell
gyakorolni, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Létrehozás
és általános célkitűzések (1)
Ez a rendelet létrehozza a 2014. január 1-je és
2020. december 31-e közötti időszakra szóló „Európa a polgárokért”
elnevezésű programot (a továbbiakban: a program). (2)
Az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek
elmélyítésének és a polgári szerepvállalás ösztönzésének átfogó
célkitűzése keretében a program a következő általános célt valósítja
meg: –
A történelmi emlékezet erősítése és az uniós
szintű polgári részvételi kapacitás növelése. 2. cikk A
program konkrét célkitűzései A program a következő konkrét
célkitűzéseket fogalmazza meg, amelyeket transznacionális szintű vagy
egyértelmű európai dimenzióval rendelkező intézkedések révén hajtanak
végre: (1)
a történelmi emlékezet, az Unió története, identitás
és célok iránti figyelem felkeltése a vita, a reflexió és hálózatépítés
ösztönzése révén; A haladás mérése a közvetlenül és közvetve
megszólított kedvezményezettek száma, a projektek minősége és az első
alkalommal pályázók aránya alapján történik. (2)
az uniós szintű demokratikus és polgári
részvétel ösztönzése, valamint az uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos
ismeretek javítása a polgárok körében, és a társadalmi szerepvállalás és
önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek előmozdítása. A haladás mérése a közvetlenül és közvetve
megszólított kedvezményezettek száma, az EU és az uniós intézmények megítélése,
a projektek minősége és az első alkalommal pályázók aránya alapján
történik. 3. cikk A
program felépítése és támogatott intézkedések
(1) A programot a következő
két ág alkotja: a) „Történelmi emlékezet és európai
polgárság” b) „Demokratikus szerepvállalás és
polgári részvétel”. A két ágat a projektek eredményeinek
elemzését, terjesztését és hasznosítását célzó horizontális tevékenységek
(„valorizációs” tevékenységek) egészítik ki. (2) Célkitűzéseinek elérése
érdekében a program többek között az alábbi intézkedéstípusokat támogatja,
amelyek végrehajtása transznacionális szinten történik vagy egyértelmű
európai dimenzióval bír: –
Polgári találkozók, testvérváros-programok –
Transznacionális partnerségek és hálózatok
létrehozása és működtetése –
Általános európai érdekű szervezetek
támogatása –
Közösségépítés és a polgársággal kapcsolatos
ügyekről folytatott viták IKT és/vagy a közösségi média alkalmazásával –
Uniós szintű rendezvények –
Az európai történelem meghatározó pillanataival
kapcsolatos viták/tanulmányok, illetve intézkedések, különösen a nácizmus és a
sztálinizmus idején elkövetett bűncselekmények emlékének élénken tartása
céljából –
Reflexió/vita a közös értékekről –
Az uniós intézményekkel és működésükkel
kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló kezdeményezések –
A támogatott kezdeményezések eredményeit kiaknázó
és valorizáló intézkedések –
Tanulmányok a polgársággal és a polgári
részvétellel kapcsolatos kérdésekről –
A programhoz kapcsolódó tagállami
tájékoztatási/tanácsadó struktúrák támogatása 4. cikk Intézkedések Az intézkedések támogatás vagy
közbeszerzési szerződés formájában valósulhatnak meg. (1) Uniós támogatás meghatározott
formában, például működési vagy intézkedési támogatásként nyújtható. (2) A közbeszerzési
szerződések olyan szolgáltatások beszerzésére terjednek ki, mint például
programok szervezése, tanulmányok és kutatások, tájékoztatási és terjesztési
eszközök, ellenőrzés és értékelés. 5. cikk Részvétel
a programban A programban a következő országok
vehetnek részt (a továbbiakban: részt vevő országok): a) a tagállamok; b) csatlakozó országok, tagjelölt
országok és potenciális tagjelölt országok, a vonatkozó keretmegállapodásban, a
Társulási Tanács határozatában vagy hasonló megállapodásokban foglalt, az
említett országok uniós programokban való részvételére irányuló általános
elveknek és feltételeknek megfelelően, c) azok az EFTA-országok, amelyek
részes felei az EGT-megállapodásnak, az EGT-megállapodás rendelkezéseinek
megfelelően. 6. cikk Hozzáférés
a programhoz A programban az európai integrációt
népszerűsítését végző valamennyi érdekelt fél részt vehet, különösen
a helyi hatóságok és szervezetek, az európai közpolitikai kutatási szervezetek
(agytrösztök), polgári csoportosulások és más civil társadalmi szervezetek
(például túlélők szövetségei), valamint oktatási és kutatási intézmények. 7. cikk Együttműködés
nemzetközi szervezetekkel A program kiterjedhet a hatálya alá tartozó
területeken a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal
és az UNESCO-val folytatott közös tevékenységekre; az együttműködés közös
hozzájárulások alapján, valamint a költségvetési rendeletnek[6] megfelelően történik. 8. cikk A
program végrehajtása A Bizottság a program végrehajtása érdekében a
9. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással
összhangban végrehajtási aktusok útján éves munkaprogramokat fogad el. Az éves
munkaprogramok meghatározzák a célkitűzéseket, a várható eredményeket, a
végrehajtás módját, valamint a finanszírozási terv teljes összegét.
Tartalmazzák továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, a megfelelő
finanszírozási összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett
menetrendjét. Emellett tartalmazzák a prioritásoknak nyújtott támogatásokat, az
alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális
mértékét is. 9. cikk Bizottság (1) A Bizottság munkáját egy
bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság. (2) Az e bekezdésre történő
hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. 10. cikk Konzultáció
az érdekelt felekkel A Bizottság rendszeres párbeszédet folytat a
program kedvezményezettjeivel, az érdekelt felekkel és az érintett
szakértőkkel. 11. cikk Összhang
egyéb uniós eszközökkel A Bizottság gondoskodik a program és az Uniós
fellépés egyéb területein – különösen az oktatás, a szakképzés, a kultúra, a
sport, az alapvető jogok és szabadságok, a társadalmi befogadás, a nemek
közötti egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, a
kutatás és az innováció, a bővítési politika és az Unió külügyi
tevékenysége területén – alkalmazott eszközök közötti koherenciáról és
kiegészítő jellegről. 12. cikk Költségvetés (1) A program végrehajtására
biztosított pénzügyi keretösszeg 229 millió EUR. (2) Az e rendelet értelmében
kommunikációs tevékenységekre elkülönített források egyúttal az Európai Unió
politikai prioritásait[7]
érintő szervezeti kommunikáció költségeire is fordítandók, amennyiben az
említett prioritások kapcsolódnak ezen rendelet általános célkitűzéseihez. 13. cikk Az
Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme (1)
A Bizottság megfelelő intézkedésekkel –
csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző
intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén
a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén
hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az
Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések
végrehajtása során ne sérüljenek. (2)
A Bizottság és képviselői, valamint a
Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést
végezni az e program alapján uniós forrásból származó támogatások
kedvezményezettjeinél, valamint az e program alapján uniós forrásokban
részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult
az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági
szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak
megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak
megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási
megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben
olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Európai Unió
pénzügyi érdekeit sérti. Az első és második albekezdés sérelme nélkül
az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi
szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet
végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási
határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy
a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni
és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat. 14. cikk Ellenőrzés
és értékelés (1) A Bizottság gondoskodik
arról, hogy teljesítményalapú mutatók alkalmazásával rendszeresen
ellenőrizzék a program célkitűzései terén elért eredményeket. Az
ellenőrzési és értékelési folyamat eredményeit felhasználja a program
megvalósításakor. Az ellenőrzés keretében elsősorban a (3) bekezdés
a) és c) pontjában említett jelentések elkészítésére kerül sor. Releváns esetben a mutatók nem és kor szerinti
bontásban szerepelnek. (2) A Bizottság gondoskodik a
program rendszeres, külső és független értékeléséről, és rendszeresen
tájékoztatja az Európai Parlamentet. (3) A Bizottság benyújtja az
Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,
valamint a Régiók Bizottsága részére a következőket: a) időközi értékelő jelentés
az elért eredményekről, valamint e program végrehajtásának minőségi
és mennyiségi vonatkozásairól, legkésőbb 2017. december 31-ig; b) a program folytatásáról szóló
közlemény, legkésőbb 2018. december 31-ig; c) utólagos értékelő jelentés,
legkésőbb 2023. július 1-ig. 15. cikk Átmeneti
rendelkezések Az 1904/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi határozat 2014. január 1-jétől hatályát veszti. Az 1904/2006/EK határozat értelmében a 2013.
december 31-e előtt megindult fellépések irányítása – megvalósításuk
befejezéséig – az említett határozat szerint történik. A költségvetési rendelet 18. cikke értelmében
az 1904/2006/EK határozat szerint jogalap nélkül kifizetett összegek
visszafizetéséből származó célhoz kötött bevételeknek megfelelő
előirányzatok rendelkezésre bocsáthatók a program számára. 16. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől
kell alkalmazni. Kelt Brüsszelben, a
Tanács részéről az
elnök MELLÉKLET
1.
A KEZDEMÉNYEZÉSEK ISMERTETÉSE
Kiegészítő információk a programhoz
történő hozzáférésre vonatkozóan 1. ÁG: Történelmi emlékezet és európai
polgárság Ezt az ágat az e címen elindítható lehetséges
projektek és kezdeményezések, és nem a pályázatra jogosult civil társadalmi
szervezetek vagy szereplők típusa határozza meg. Olyan tevékenységeket támogat, amelyek – a
sokféleségre figyelemmel – az átfogó értelemben vett közös értékekről való
reflexióra szólítanak fel. Források vehetők igénybe a modern kori Európa
történelme során létrejött önkényuralmi rendszerek (különösen, de nem kizárólag
a nácizmus és a sztálinizmus) okait körbejáró, valamint az áldozatok emlékének
őrzésére irányuló kezdeményezésekre. Ehhez az ághoz tartozhatnak
olyan tevékenységek is, amelyek a közelmúlt európai történelmének más
mérföldköveit érintik. Előnyben részesülnek a fiatalabb generáció
megszólítására törekvő, a toleranciát és a megbékélést ösztönző
intézkedések. 2. ÁG: Demokratikus szerepvállalás és
polgári részvétel Ezt az ágat az e címen elindítható lehetséges
projektek és kezdeményezések, és nem a pályázatra jogosult civil társadalmi szervezetek
vagy szereplők típusa határozza meg. Ide tartoznak a legtágabb értelemben
vett polgári részvételt érintő tevékenységek, különös tekintettel a hosszú
távú fenntarthatóságot lehetővé tevő strukturálási módszerekre.
Előnyben részesülnek az európai politikai menetrenddel egyértelműen
összefüggésbe hozható kezdeményezések és projektek. Az ág felölelheti továbbá a szolidaritás, a
társadalmi szerepvállalás és az önkéntesség uniós szintű
lehetőségeinek megteremtésére irányuló projekteket és kezdeményezéseket
is. Sok még a tennivaló a nők politikai és
gazdasági döntéshozatalba történő fokozott bevonása terén. A nőknek
jobban kell hallatniuk a hangjukat és véleményüket figyelembe kell venniük
azoknak, akik emberek életét befolyásoló döntéseket hozzák. HORIZONTÁLIS INTÉZKEDÉS: Valorizáció Ez az intézkedés a program egészére
vonatkozik, és mind az 1., mind a 2. ág esetében alkalmazható. Olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek
javítják az eredmények átadhatóságát, nagyobb beruházási megtérülést
eredményeznek és fokozzák a tapasztalatok hasznosítását. E fellépésnek az adja
meg a létjogosultságát, hogy az elindított kezdeményezésekből származó
eredmények jobb „valorizációja” és kiaknázása révén hozzájárul a hosszú távú
fenntarthatóság javításához. Ide tartozik a „kapacitásépítés”, azaz olyan
támogatási intézkedések kidolgozása, amelyek elősegítik a legjobban bevált
gyakorlati módszerek cseréjét, helyi és regionális szinten az érdekelt felek,
köztük a hatóságok tapasztalatainak összegyűjtését, valamint új készségek
– többek között képzés révén történő – fejlesztését. Utóbbi magában
foglalhatja szakértők cseréjét, oktatók képzését, valamint például a
programból finanszírozott szervezetek/projektek adatbázisának létrehozását.
2.
Programirányítás
A program kialakítja a többéves partnerségek
elvét, mely partnerségek alapját kölcsönösen elfogadott célkitűzések
képezik, és az eredmények elemzésére épülnek; céljuk, hogy mind a civil
társadalom, mind az Európai Unió számára kölcsönös előnyöket
biztosítsanak. Általánosságban előnyben részesülnek a
jelentős hatással bíró, különösen az uniós politikához közvetlenül
kapcsolódó projektek, az uniós politikai menetrend alakításában való részvétel
megvalósítása érdekében. A programot, illetve a fellépések nagy részét
egy végrehajtó ügynökség központilag irányíthatja. Minden fellépés transznacionális alapon
valósul meg, vagy egyértelmű európai dimenzióval kell rendelkeznie. A
fellépések ösztönzik a polgárok körében az Európai Unión belüli mobilitást és
eszmecserét. A hálózatépítés elemei és a
multiplikátorhatásra való összpontosítás – beleértve a legkorszerűbb
információs és kommunikációs technológiák (IKT) és a közösségi média
használatát – fontos szerepet játszik, és tükröződik majd mind a
tevékenységek típusában, mind a részt vevő szervezetek széles körében.
Jelentős ösztönzést kap a programban részt vevő érdekeltek
különböző csoportjai közötti párbeszéd és szinergiák kialakítása. A program költségvetése kiterjedhet a program
irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges, a
kidolgozáshoz, a nyomon követéshez, az ellenőrzéshez és az értékeléshez,
különösen tanulmányok készítéséhez, megbeszélésekhez, tájékoztatási és
publikációs tevékenységekhez, az információcserét szolgáló informatikai
hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokra, valamint minden más, a Bizottság által a
program irányításához megítélt, igazgatási és technikai segítségnyújtáshoz
kapcsolódó kiadásra. A program teljes igazgatási költségeinek az
adott programban előírt feladatokkal arányosnak kell lenniük. A Bizottság tájékoztató, publikációs és
információterjesztési tevékenységeket is végezhet, ezáltal biztosítva a program
által támogatott tevékenységek széles körű ismertségét és jelentős
hatását. Az elkülönített költségvetés az Unió politikai
prioritásaival kapcsolatos szervezeti kommunikáció költségeit is fedezi[8].
3.
Ellenőrzés
A 2. cikkben szereplő konkrét
célkitűzések a program által elérni kívánt eredményeket ismertetik. Az
elért haladást teljesítményalapú mutatók alkalmazásával mérik, a
következők szerint: 1. konkrét célkitűzés: A történelmi emlékezet, az Unió története, az identitás és a célok
tekintetében – vita, reflexió és hálózatépítés ösztönzése révén – fokozni a
tudatosságot és bővíteni az ismereteket. Eredménymutatók || Legutóbbi ismert eredmény || Középtávú cél (eredmény) Közvetlenül és közvetve megszólított kedvezményezettek száma || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || A projektek száma és az eredmények minősége || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || A projektek számának 80 %-os növekedése A külső szakértők szerint elért átlagos eredmény javulása Első alkalommal pályázók aránya || Átlagos érték kb. 33 % (az intézkedés és az év függvényében) || Globálisan legalább 15 %. 2. konkrét célkitűzés: Az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése az
uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos polgári ismeretek javítása és a
társadalmi szerepvállalás és önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek
támogatása révén. Eredménymutatók || Legutóbbi ismert eredmény || Középtávú cél (eredmény) Közvetlenül bevont résztvevők száma || 1 100 000 polgár (2010) Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || Évente legalább 600 000 személy, amelyen belül a nők és a férfiak egyenlő arányban vesznek részt. A program által közvetlenül megszólított személyek száma || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || A zárójelentésekben szolgáltatott információk és eredmények összesítése Középtávú cél: 5 millió személy (figyelembe véve az érintett nők és férfiak számát) Részt vevő szervezetek száma || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || Évente 2000 szervezet Az EU és az uniós intézmények megítélése a kedvezményezettek által || A 2011. augusztusi Eurobarométer-felmérés szerint az európai polgárok kevesebb mint fele (41 %) bízik az EU-ban vagy érzi magát az Unióhoz tartozónak. A projektek indításakor referenciaértékeket kell meghatározni a programok kedvezményezettjeire vonatkozóan. || A projektek befejezésekor a kedvezményezettek megnövekedett bizalmi szintje. Projektek minősége || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || A külső szakértők szerint elért átlagos eredmény javulása Első alkalommal pályázók aránya || Átlagos érték kb. 33 % (az intézkedés és az év függvényében) || Globálisan legalább 15 %. Transznacionális és multilaterális partnerségek és hálózatok száma || 656 (2009. évi adat. Nem tartalmazza a működési támogatásokat és a történelmi emlékezettel kapcsolatos intézkedéseket.) Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || 5 %-os növekedés (transznacionális partnerségek és hálózatok) 50 %-os növekedés (multilaterális partnerségek és hálózatok) A program által támogatott helyi vagy európai szintű tevékenységek nyomán megvalósuló politikai kezdeményezések száma és minősége || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || A zárójelentésekben szolgáltatott információk és eredmények összesítése A tevékenységek földrajzi kiterjedése – A program résztvevőinek száma és az ország teljes lakossága közötti összefüggés || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || Országonként és évente legalább egy projekt
4.
Kontroll és ellenőrzés
Az e rendelet alapján kiválasztott projektek
esetében mintavétellel történő ellenőrzési rendszer létrehozására
kerül sor. Az utolsó kifizetéstől számított öt éven
át a támogatásban részesült kedvezményezett köteles a Bizottság számára
hozzáférést biztosítani minden, a kiadásokat dokumentáló irathoz. A
támogatásban részesült kedvezményezett gondoskodik arról, hogy a Bizottság
hozzáférhessen az esetleges partnerek vagy tagok birtokában lévő iratokhoz
is. PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe 1.2. A
tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 1.3. A
javaslat/kezdeményezés típusa 1.4. Célkitűzés(ek)
1.5. A
javaslat/kezdeményezés indokolása 1.6. Időtartam
és pénzügyi hatás 1.7. Tervezett
igazgatási módszer(ek) 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A
nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 2.2. Irányítási
és kontrollrendszer 2.3. A
csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A
kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés
mely kiadási tételét/tételeit érintik? 3.2. A
kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
összegzése 3.2.2. Az
operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3. Az
igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.4. A
jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 3.2.5. Harmadik
felek részvétele a finanszírozásban 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
hatás PÉNZÜGYI
KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe
A
2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program
létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat 1.2. A tevékenységalapú
irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett
szakpolitikai terület(ek)[9]
16.05
Az európai polgárság erősítése 1.3. A javaslat/kezdeményezés
típusa x A javaslat/kezdeményezés új
intézkedésre irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti
projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre
irányul[10]
¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi
intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek
megfelelően módosított intézkedésre irányul 1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által
érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések Az
európai polgárság erősítése 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és
a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett tevékenység(ek) A
program a következő konkrét célkitűzéseket fogalmazza meg, amelyeket
transznacionális szintű vagy egyértelmű európai dimenzióval
rendelkező intézkedések révén hajtanak végre: 1.
A történelmi emlékezet, az Unió története, az identitás és a célok tekintetében
– vita, reflexió és hálózatépítés ösztönzése révén – fokozni a tudatosságot és
bővíteni az ismereteket; 2.
Az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése a polgárok
körében az uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos ismeretek
fejlesztésével, valamint a társadalmi szerepvállalás és önkéntesség uniós
szintű lehetőségeinek támogatása révén. A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés
keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) 16.05
Az európai polgárság erősítése 1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a
javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra. - A
civil szervezetek alkalmasabbá válnak arra, hogy a polgárokat bevonják az Unió
demokratikus életébe. 1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés
megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat. -
A civil szervezetek által támogatott azon projektek száma és minősége,
amelyek célja: -
az uniós döntéshozatali folyamatra gyakorolt hatás -
a társadalmi kohézió erősítése -
az Unió szerepével kapcsolatos ismeretek elmélyítése -
Közvetlenül és közvetve bevont résztvevők száma -
Közreműködő szervezetek, transznacionális partnerségek és hálózatok
száma -
Első alkalommal pályázók százalékos aránya -
A tevékenységek földrajzi kiterjedése 1.5. A javaslat/kezdeményezés
indokolása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon
kielégítendő szükséglet(ek) A
program célja kielégíteni az Unióval kapcsolatos kérdésekről helyi,
regionális és nemzeti szinten folytatott – páneurópai perspektívába
helyezhető – valódibb, megalapozottabb viták iránti szükségletet. A
program – nagyszámú szervezet bevonásával – széles körben kívánja megszólítani
azon polgárokat, akik máskülönben nem törekednének arra, hogy részt vegyenek
uniós ügyekben, vagy befolyást gyakoroljanak azokra; a program arra ösztönzi e
polgárokat, hogy megtegyék a részvétel felé vezető első lépést,
legyen szó bármilyen (az EU-hoz kapcsolódó) témakörről, illetve bármilyen
részvételi formáról, amennyiben az transznacionális jelleggel vagy európai
dimenzióval rendelkezik. A horizontális megközelítést alkalmazó program célja
nem az, hogy a tematikus programokat felváltsa, vagy hogy uniós szinten
megkettőzze a konzultációs folyamatot, hanem hogy helyi szinten arra ösztönözze
a polgárokat, hogy részt vegyenek európai érdekű konkrét kérdésekről
folytatott vitákban. Ennek nyomán a polgárok felismerik, milyen hatást
gyakorolnak az uniós politikák mindennapi életükre. Befolyásolhatják és
megtapasztalhatják az Európa nyújtotta előnyöket, és jobban azonosulhatnak
az Unió küldetésével. A
program a jelenlegi (2007–2013 közötti időszakra vonatkozó) „Európa a
polgárokért” program erősségeiről és hiányosságairól készült
elemzésre épít majd a program jövőbeli kialakítása, a célközönség, a társadalmi
és földrajzi értelemben vett elérés és láthatóság, a hatásvizsgálat és a
valorizációs/információterjesztési mechanizmusok tekintetében. 1.5.2. Az uniós részvételből
adódó hozzáadott érték Azáltal,
hogy gondoskodik azokról az eszközökről, amelyekkel az intézmények eleget
tehetnek az EUSZ 11. cikkében szereplő azon kötelességüknek, miszerint
„biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió
bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak”, valamint „az
érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és
rendszeres párbeszédet tartanak fenn”, a program megfelel a szubszidiaritás
elvének. Ezek a feladatok kizárólag uniós szinten valósíthatók meg, tagállami
szinten nem. Nincs
olyan egységes megoldás, amellyel helyreállítható az Unió és polgárai közötti
kapcsolat, hatékonyan ösztönözhető a polgári részvétel, és ezáltal
megerősíthető az Unióhoz való tartozás érzése és az európai
identitás. Mindezekhez transznacionális és európai szintű tevékenységek
révén megvalósuló számos különböző fellépésre és összehangolt
erőfeszítésekre van szükség. E
tevékenységek természetéből fakadóan az európai társadalmi szerepvállalás
csak úgy erősíthető meg, ha a polgároknak és szövetségeiknek
lehetőségük nyílik a transznacionális szintű együttműködésre. A
nemzeti és helyi szintű intézkedések tehát önmagukban nem elegendőek
és nem járnának eredménnyel. 1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok
tanulságai Két
(2008-ban és 2009-ben végzett) tanulmány és a 2007–2013 közötti időszakra
szóló jelenlegi „Európa a polgárokért” program (2009/2010-ben készült)
félidős értékelésének eredményei már képet adnak a program eddigi
teljesítményéről. A félidős értékelés megvizsgálta, milyen hatást
gyakorol a program a részt vevő szervezetekre és személyekre. A válaszadók
82 %-a (és a civil társadalmat képviselők 84 %-a) úgy érezte,
hogy a program hozzájárult szervezete kapacitásának fejlesztéséhez. Az
„Európa a polgárokért” programra vonatkozó hatásmutatók kidolgozásáról és
azoknak az „Európa a polgárokért programra vonatkozó 2009-es felmérés”
című, 2009. évi éves irányítási tervhez történő hozzáigazításáról
szóló tanulmány rámutatott a program által finanszírozott tevékenységekben
egyszer vagy rendszeresen részt vevők magatartásában bekövetkezett változásokra.
Az eredmények szerint a felmérés során megkérdezettek 83 %-a úgy érzi,
hogy a program tevékenységeiben való részvételnek köszönhetően sokkal
inkább tisztában van az európai kultúra, identitás és örökség különböző
vonatkozásaival. A válaszadók 75 %-a úgy nyilatkozott, hogy európaibbnak
érzi magát, míg 71 %-uk úgy érzi, szorosabban kötődik az Európai
Unióhoz. A megkérdezettek 82 %-a vallotta, hogy nagyobb szolidaritást érez
európai polgártársai iránt. 1.5.4. Összhang és lehetséges
szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel Az
Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikke elismeri, hogy minden
polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében, és
hogy a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a
lehető legközelebb eső szinten kell meghozni. Ezenfelül előírja
annak biztosítását, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió
bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és hogy az
intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt,
átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn. Barroso
elnök a 2009. szeptemberi „politikai iránymutatásban” a Lisszaboni
Szerződés rendelkezéseit jelentőségteljesen és explicit módon
tükröző bejelentést tett, miszerint a korábbinál jóval nagyobb figyelem
fordul az európai politika középpontjában álló polgárok felé. Mint ahogyan
arról a későbbiekben szó lesz, az újgenerációs „Európa a polgárokért”
program keretében végzett tevékenységek a tervek szerint jóval szorosabban
kapcsolódnának a konkrét politikai döntéshozatalhoz. Következésképpen az egyes
politikai intézkedéseket és programokat végrehajtó bizottsági szolgálatok
szorosan együtt fognak működni. A
program azon eszközök egyike, amelyek az EUSZ 10. és 11. cikkében foglalt
demokratikus elveket ágazati uniós politikák széles körével kapcsolják majd
össze anélkül, hogy az Európai Bizottság által a polgárokkal, érdekeltekkel és
érdekcsoportokkal folytatott egyedi párbeszédek helyébe lépnének. Az
újgenerációs „Európa a polgárokért” program lehetővé teszi a polgárok
számára, hogy az uniós fellépés valamennyi területére vonatkozóan és a
hivatalos döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszában megosszák egymással
véleményüket. A projektek témáját, azok helyi és regionális kontextusba való
beágyazottságát, valamint az érdekeltek körének összetételét illetően
jelentős szinergiák léteznek más uniós programokkal, nevezetesen a
foglalkoztatás, a szociális ügyek és az esélyegyenlőség, az oktatás, az
ifjúságügy és a kultúra, az igazságügy és a regionális politika területén. 1.6. Időtartam és pénzügyi
hatás x A javaslat/kezdeményezés határozott
időtartamra vonatkozik –
x A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014/01/01-től
2020/12/31-ig –
x Pénzügyi hatás: 2014-től 2022-ig ¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan
időtartamra vonatkozik –
Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től
ÉÉÉÉ-ig, –
azt követően: rendes ütem. 1.7. Tervezett irányítási
módszer(ek)[11] x Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által x Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással: –
x végrehajtó ügynökségek –
¨ a Közösségek által létrehozott szervek[12] –
¨ tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek –
¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön
intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke
szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott
személyek ¨ Megosztott igazgatás
a tagállamokkal ¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal ¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás
(nevezze meg) Egynél több igazgatási módszer feltüntetése
esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban. Megjegyzések 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a
jelentéstételre vonatkozó rendelkezések Ismertesse a gyakoriságot és a feltételeket.. A
Bizottság benyújtja az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és
Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére a következőket: 1.
Időközi értékelő jelentés az elért eredményekről, valamint e
program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól,
legkésőbb 2017. december 31-ig. 2.
A program folytatásáról szóló közlemény, legkésőbb 2018. december 31-ig. 3.
Utólagos értékelő jelentés, legkésőbb 2023. július 1-ig. 2.2. Irányítási és
kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok) A: Fő kockázatok és hibaokok A
jövőbeni „Európa a polgárokért” program a jelenlegi program esetében
korábban jelentett információk alapján a következő főbb kockázatokat
és hibaokokat határozta meg: -
Konkrét célközönség: a program legtöbb résztvevője feltehetően kis-
és középméretű szervezet lesz. Néhányan ezek közül nem rendelkeznek
erős pénzügyi háttérrel vagy kifinomult irányítási struktúrákkal. Ez
befolyásolhatja az uniós pénzforrások kezelésére vonatkozó pénzügyi és
működési kapacitásukat; -
A kettős finanszírozás korlátozott kockázata, mivel az entitások a
különböző uniós programok keretében többféle támogatásban is
részesülhetnek. Fontos
megjegyezni, hogy a jelenlegi „Európa a polgárokért” program intézkedéseinek
többségét az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)
irányítja. Ez a következő program idején is folytatódhat. Végrehajtó
ügynökség által irányított intézkedések A
Bizottság a végrehajtó ügynökségekre a költségvetési rendelet 59. cikkében
előírt ellenőrzési intézkedéseket alkalmazza [a végrehajtó
hivatalokról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban]. Ezenfelül
a Bizottság nyomon követi és ellenőrzi, hogy a végrehajtó ügynökség
teljesíti-e az azokra az intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési célkitűzéseket,
amelyek irányításával megbízzák. Ezt a felügyeletet a Bizottság a
megfelelő főigazgatóság és a végrehajtó ügynökség közötti
együttműködés, valamint az ügynökség féléves jelentéstétele keretében
valósítja meg. Ezenfelül
a javasolt programban előirányzott egyszerűsítési intézkedések elvben
tovább csökkentik a hibák kockázatát. A
Bizottság által közvetlenül irányított intézkedések Tervei
szerint a Bizottság csak minimális számú támogatást és szolgáltatási
szerződést vonna közvetlen irányítás alá. A
jelenlegi program során tapasztalt hibák vizsgálata alapján azok többsége abból
fakad, hogy a kedvezményezettek nem tudnak igazoló dokumentumokat bemutatni,
vagy e dokumentumok minősége nem megfelelő. A meghozott korrekciós
intézkedések nyomán a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig várhatóan
csökkenni fog a feljegyzett hibák száma. Az intézkedések közé tartoznak például
azok a kedvezményezetteket célzó tájékoztatási intézkedések, amelyek felhívják
a figyelmüket kötelezettségeikre, és ezáltal elősegítik a projektek
eredményalapú lezárását. A
tervezett egyszerűsítések a központosított közvetlen tranzakciók esetében
is hozzájárulnak majd a hibakockázatok csökkentéséhez. B: Várható hibaarányok A
2009–2010 évekre vonatkozóan a többéves hibaarány az 1,40 % és 1,50 %
közötti tartományba esik. A
hibák többsége a fent meghatározott fő kockázatok valamelyike. 2010-ben a
kockázatok mérséklése érdekében cselekvési tervet dolgoztak ki, amelynek
végrehajtása jelenleg zajlik, és amely olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek
a kedvezményezetteknek nyújtandó, a pénzügyi kötelezettségeikről szóló
tájékoztatás minőségének javítására irányulnak; a cselekvési terv magában
foglal ezen felül egy, a helyszíni ellenőrzések eredményességének és
hatékonyságának javítására vonatkozó stratégiát, egy, a dokumentumalapú
vizsgálatok javítására vonatkozó stratégiát, illetve a 2011. évi
ellenőrzési terv konszolidált változatát. Tekintettel
a jelenlegi programban még nem szereplő további végrehajtani tervezett
egyszerűsítési és ellenőrzési intézkedésekre (lásd a 2.2.2. pontot),
megállapítható, hogy az „Európa a polgárokért” program keretében a nem
megfelelés szintje várhatóan nem éri el a 2 %-os határértéket. 2.2.2. Tervezett ellenőrzési
mód(ok) A: Tájékoztatás az EACEA-n belül létrehozott belső
kontrollrendszerről Az
„Európa a polgárokért” program kockázatalapú kontrollrendszert működtet.
Ez a következő főbb ellenőrzéseket foglalja magában, amelyeket
többnyire az EACEA hajt végre. 1. A kiválasztási szakaszban: –
a pályázók működési és pénzügyi kapacitásának ellenőrzése –
a támogathatóság és a kizárási kritériumok ellenőrzése, –
a költségvetés és a tartalom értékelése és ellenőrzése, –
jogi és pénzügyi ellenőrzések, –
az esetleges kettős finanszírozás eseteinek meghatározása a megfelelő
informatikai eszközökkel. 2. A szerződéskezelési szakaszban –
pénzügyi mozgások a feladatok különválasztása alapján –
az átalányösszegek szélesebb körű alkalmazása a hibák kockázatának
csökkentésére –
Költségvetés-alapú támogatások esetében a végső kimutatásokra
alkalmazandó, dokumentumalapú vizsgálatok meghatározása a felmerülő
kockázatok értékelése és az ellenőrzések költségei alapján: *
a küszöbérték feletti támogatások esetében a végső fizetési szakaszban
kötelező könyvvizsgálói igazolásokat benyújtani *
kisebb támogatások esetében a kedvezményezetteknek számlamintákat kell
bemutatniuk; a minták tartalmát az egyes intézkedések esetében kockázatalapú
elemzést követően külön-külön határozzák meg. –
a szabályok egyszerűsítése, valamint a kedvezményezettek számára a
szabályokra vonatkozóan nyújtott tájékoztatás egyértelműségének és
átláthatóságának javítása, –
a helyszíni ellenőrzések eredményességének és hatékonyságának javítása az
ellenőrizendő projektek kiválasztására vonatkozó kockázatalapú
kritériumok, valamint a végrehajtásuk nyomon követésére vonatkozó minőségi
kritériumok alkalmazásával. 3. Utólag –
éves, utólagos ellenőrzési terv (kockázat és véletlenszerű
kiválasztás alapján) átfogó kockázatelemzés végrehajtásával –
ha szabálytalanságokkal és/vagy csalás gyanújával kapcsolatos súlyos problémák
merülnek fel, eseti ellenőrzéseket kell végrehajtani. Végezetül
megállapítható, hogy a jelenlegi helyzettel összehasonlítva a kedvezményezettek
ellenőrzésével kapcsolatos konkrét terhek csökkennek, mivel a további
egyszerűsítésnek, valamint a kedvezményezetteknek nyújtott támogatási
információk jobb minőségének köszönhetően alacsonyabb nem megfelelési
kockázat várható. 4. Az EACEA tevékenységének Bizottság általi felügyelete A
támogatási folyamatra vonatkozó ellenőrzéseken kívül a Bizottság a
végrehajtó ügynökségekre a költségvetési rendelet 59. cikkében előírt
ellenőrzési intézkedéseket alkalmazza. Nyomon követi és ellenőrzi,
hogy az EACEA teljesíti-e az azokra az intézkedésekre vonatkozó
ellenőrzési célkitűzéseket, amelyek irányításával megbízzák. Ezt a
felügyeletet a Bizottság az adott főigazgatóság és az EACEA közötti
együttműködés, valamint az ügynökség féléves jelentéstétele keretében
valósítja meg. B: Az EACEA által irányított intézkedések ellenőrzési költségeinek
becslése 1. A kiválasztási és a szerződéskezelési szakaszban 1.1.
Személyzeti költségek A
becsült értékeket a jelenlegi „Európa a polgárokért” program keretében végzett
ellenőrzési tevékenységek figyelembevételével számították ki: –
a számításokat kezdeményező és ellenőrzési szerepkörrel felruházott
operatív és pénzügyi személyzet végezte, –
a számítások a projekt élettartamának valamennyi szakaszát (kiválasztás,
szerződéskezelés és fizetés) felölelik. Ellenőrzési tevékenységeket végző személyzet száma || Általános költségek || Összesen (1 év) Szerződéses alkalmazottak: 6,6 || 64 000 EUR || 422 400 EUR Ideiglenes alkalmazottak: 1,6 || 127 000 EUR || 203 200 EUR || || A program teljes időtartamára összesen: 4 379 200 EUR 1.2. Egyéb költségek || Általános költségek || Összesen (1 év) Helyszíni vizsgálatok || 1 000 EUR || 20 000 EUR A kedvezményezettek által benyújtandó könyvvizsgálói igazolások || 1 300 EUR || 86 000 EUR || || A program teljes időtartamára összesen: 742 000 EUR 2. Utólagos kontroll 2.1. Személyzet Ellenőrzési tevékenységeket végző személyzet száma || Általános költségek || Összesen (1 év) Szerződéses alkalmazottak: 0,25 || 64 000 EUR || 16 000 EUR Ideiglenes alkalmazottak: 0,05 || 127 000 EUR || 6 350 EUR || || A program teljes időtartamára összesen: 156 450 EUR 2.2. Utólagos ellenőrzések Véletlenszerű, kockázatalapú és eseti ellenőrzések || Általános költségek || Összesen (1 év) || 10 500 EUR || 98 000 EUR || || A program teljes időtartamára összesen: 686 000 EUR 3. Az EACEA által végzett ellenőrzések teljes költsége a
kezelendő működési költségvetéshez képest Az
„Európa a polgárokért” program 205,9 millió EUR összegű működési
költségvetését tekintve az EACEA által irányított intézkedésekre vonatkozó
ellenőrzések teljes költsége a költségvetés megközelítőleg
2,90 %-át teszi ki. 2.3. A csalások és a
szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések A
Kommunikációs Főigazgatóság a szabályozó ellenőrzési mechanizmusok
teljes körű alkalmazásán túl – a 2011. június 24-én elfogadott új
bizottsági csalásellenes stratégiának megfelelően – csalásellenes
stratégiát dolgoz ki többek között annak biztosítására, hogy csalás ellen
irányuló ellenőrzéseit összhangba hozza az említett bizottsági
csalásellenes stratégiával, és hogy a csalással kapcsolatos kockázatkezelés
során olyan megközelítést alkalmazzon, amely lehetővé teszi a csalás
kockázata tekintetében releváns területek beazonosítását és a megfelelő
megoldások meghatározását. Szükség esetén olyan hálózati csoportok és
megfelelő informatikai eszközök létrehozására kerül sor, amelyek az
„Európa a polgárokért” programot érintő, csalással kapcsolatos esetek
elemzésére szolgálnak. Fontos
kiemelni, hogy a jelenlegi „Európa a polgárokért” program ideje alatt csak
nagyon kevés csalást (4 esetet) jelentettek be az OLAF-nál. Ez,
valamint az alacsony hibaarányok indokolják, hogy a csalások és a
szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedéseknek az új programban
arányosnak és költséghatékonynak kell lenniük. Az
esetleges csalások és szabálytalanságok mérséklésére a következő
intézkedéseket tervezik. – az
esetleges csalások és szabálytalanságok megelőzését már a program
létrehozásakor figyelembe vették; ezt szolgálja a szabályok
egyszerűsítése, valamint az átalányfinanszírozás szélesebb körű
alkalmazása. –
az esetleges kettős finanszírozást szisztematikusan ellenőrzik,
valamint azonosítják a több támogatásban részesülő kedvezményezetteket. –
ha szabálytalanságokkal és/vagy csalás gyanújával kapcsolatos súlyos problémák
merülnek fel, eseti ellenőrzéseket hajtanak végre. –
a végrehajtó ügynökségnek eseti és rendszeres jelentéseiben jelentenie kell a
Bizottságnak az esetleges csalást és szabálytalanságokat. 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves
pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási
tételét/tételeit érintik? · Jelenlegi költségvetési kiadási tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül
pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás || diff./nem diff. ([13]) || EFTA-országoktól[14] || tagjelölt országoktól[15] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében 3 || 16.01.04. Európa a polgárokért Igazgatási kiadások || Nem diff. || NEM || IGEN || NEM || NEM 3 || 16.05.01.01 Európa a polgárokért || Diff./ || IGEN || IGEN || NEM || NEM · Létrehozandó új költségvetési tételek A többéves pénzügyi
keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám Biztonság és polgárság || Diff./ nem diff. előirányzat || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében 3 || [XX.YY.YY.YY] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM 3.2. A kiadásokra gyakorolt
becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült
hatás összegzése millió EUR (három tizedesjegyig) jelenlegi árakon A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3 || Biztonság és polgárság Főigazgatóság: Kommunikációs Főigazgatóság || || || 2014[16] || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || ÖSSZESEN Operatív előirányzatok || || || || || || || || || || 16.05.01.01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 27,800 || 27,800 || 28,800 || 29,700 || 29,700 || 30,600 || 31,600 || 0 || 0 || 206,000 Kifizetési előirányzatok || (2) || 16,175 || 23,725 || 28,125 || 28,025 || 29,400 || 30,300 || 30,300 || 11,700 || 8,250 || 206,000 Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[17] || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || 16.01.04. || || (3) || 3,200 || 3,200 || 3,200 || 3,300 || 3,300 || 3,400 || 3,400 || || || 23,000 A Kommunikációs Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 1 + 1a + 3 || 31,000 || 31,000 || 32,000 || 33,000 || 33,000 || 34,000 || 35,000 || || || 229,000 Kifizetési előirányzatok || = 2 + 2a + 3 || 19,375 || 26,925 || 31,325 || 31,325 || 32,700 || 33,700 || 33,700 || 11,700 || 8,250 || 229,000 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 27,800 || 27,800 || 28,800 || 29,700 || 29,700 || 30,600 || 31,600 || 0 || 0 || 206,000 Kifizetési előirányzatok || (5) || 16,175 || 23,725 || 28,125 || 29,400 || 29,400 || 30,300 || 30,300 || 11,700 || 8,250 || 206,000 Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 3.200 || 3,200 || 3,200 || 3,300 || 3,300 || 3,400 || 3,400 || 0 || 0 || 23,000 A többéves pénzügyi keret KOMMUNIKÁCIÓ FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 4+ 6 || 31,000 || 31,000 || 32,000 || 33,000 || 33,000 || 34,000 || 35,000 || 0 || 0 || 229,000 Kifizetési előirányzatok || = 5+ 6 || 19,375 || 26,925 || 31,325 || 31,325 || 32,700 || 33,700 || 33,700 || 11,700 || 8,250 || 229,000 Amennyiben a
javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint: Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 4+ 6 || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || = 5+ 6 || || || || || || || || A Bizottság az „Európa a polgárokért”
program végrehajtását kiszervezheti egy végrehajtó ügynökségnek. A kiszervezés
végleges arányának függvényében szükség lehet az összegek és a becsült
költségek bontásának kiigazítására.
A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || Igazgatási kiadások millió
EUR (három tizedesjegyig) – jelenlegi árakon || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN Főigazgatóság: Kommunikációs Főigazgatóság || Humánerőforrás || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 8,512 Egyéb igazgatási kiadások || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 1,911 A Kommunikációs Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 10,423 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 10,423 millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2014[18] || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 32,489 || 32,489 || 33,489 || 34,489 || 34,489 || 35,489 || 36,489 || || || 239,423 || Kifizetési előirányzatok || 20,864 || 28,414 || 32,814 || 32,814 || 34,189 || 35,189 || 35,189 || 11,700 || 8,250 || 239,423 || 3.2.2. Az operatív
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív
előirányzatok felhasználását. –
x A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok
felhasználását vonja maga után: Kötelezettségvállalási
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig) Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Teljesítések típusa[19] || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség || Teljesítések száma 1. intézkedés A történelmi emlékezet, az Unió története, az identitás és a célok tekintetében – vita, reflexió és hálózatépítés ösztönzése révén – fokozni a tudatosságot és bővíteni az ismereteket || || || || || || || || || || || || || || || || - Partnerségek (3 év) || Működési támogatások || 0,175 || 8 || 1,400 || 8 || 1,400 || 8 || 1,400 || 10 || 1,750 || 10 || 1,750 || 10 || 1,750 || 0 || 0,000 || 54 || 9,450 - Strukturális támogatás (1 év) || Működési támogatások || 0,100 || 4 || 0,400 || 4 || 0,400 || 4 || 0,400 || 5 || 0,500 || 5 || 0,500 || 5 || 0,500 || 23 || 2,300 || 50 || 5,000 A történelmi emlékezettel kapcsolatos projektek || Intézkedési támogatások || 0,050 || 56 || 2,800 || 56 || 2,800 || 59 || 2,950 || 59 || 2,950 || 59 || 2,950 || 61 || 3,050 || 62 || 3,100 || 412 || 20,600 Az EU történetével, az identitással és célokkal kapcsolatos projektek || Intézkedési támogatások || 0,050 || 19 || 0,950 || 19 || 0,950 || 21 || 1,050 || 22 || 1,100 || 22 || 1,100 || 24 || 1,200 || 24 || 1,200 || 151 || 7,550 Az 1. konkrét célkitűzés részösszege || 87 || 5,550 || 87 || 5,550 || 92 || 5,800 || 96 || 6,300 || 96 || 6,300 || 100 || 6,500 || 109 || 6,600 || 667 || 42,600 2. intézkedés[20] Az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése az uniós döntéshozatali folyamatokkal kapcsolatos polgári ismeretek bővítése és a társadalmi szerepvállalás és önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek előmozdítása révén. || || || || || || || || || || || || || || || || - Polgári találkozók || Intézkedési támogatás || 0,010 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 2,100 || 21,000 - Testvérvárosi hálózatok || Intézkedési támogatás || 0,050 || 118 || 5,900 || 118 || 5,900 || 118 || 5,900 || 119 || 5,950 || 119 || 5,950 || 120 || 6,000 || 126 || 6,300 || 838 || 41,900 Polgárok és civil társadalmi szervezetek projektjei || Intézkedési támogatás || 0,080 || 45 || 3,600 || 45 || 3,600 || 50 || 4,000 || 50 || 4,000 || 50 || 4,000 || 55 || 4,400 || 55 || 4,400 || 350 || 28,000 - Partnerségek (3 év) || Működési támogatások || 0,175 || 30 || 5,250 || 30 || 5,250 || 30 || 5,250 || 32 || 5,600 || 32 || 5,600 || 32 || 5,600 || 0 || 0,000 || 186 || 32,550 - Strukturális támogatás (1 év) || Működési támogatások || 0,100 || 14 || 1,400 || 14 || 1,400 || 15 || 1,500 || 15 || 1,500 || 15 || 1,500 || 15 || 1,500 || 72 || 7,200 || 160 || 16,000 A 2. konkrét célkitűzés részösszege || 507 || 19,150 || 507 || 19,150 || 513 || 19,650 || 516 || 20,050 || 516 || 20,050 || 522 || 20,500 || 553 || 20,900 || 3634 || 139,450 3. intézkedés A projekteredmények elemzése, terjesztése és valorizációja || - Szakértői értékelések || Intézkedési támogatások/Közbeszerzés || 0.500 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 14 || 7,000 - Tanulmányok és kommunikációs szolgáltatások || Közbeszerzés || 0.250 || 1 || 0,250 || 1 || 0,250 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 3 || 0,750 || 5 || 1,250 || 16 || 4,000 - Támogatási intézkedések || Intézkedési támogatások || 0.075 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 42 || 3,150 - Elnökségi rendezvények || Intézkedési támogatások || 0.250 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 14 || 3,500 - Tagállami támogató struktúrák || Működési támogatások || 0.030 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 210 || 6,300 A 3. konkrét célkitűzés részösszege || 41 || 3,100 || 41 || 3,100 || 42 || 3,350 || 42 || 3,350 || 42 || 3,350 || 43 || 3,600 || 45 || 4,100 || 296 || 23,950 ÖSSZKÖLTSÉG || 635 || 27,800 || 635 || 27,800 || 647 || 28,800 || 654 || 29,700 || 654 || 29,700 || 665 || 30,600 || 707 || 31,600 || 4597 || 206,000 3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés – ¨ A
javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok
felhasználását. – x A
javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását
vonja maga után: millió EUR (három tizedesjegyig) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || Egyéb igazgatási kiadások || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[21] nem tartozó előirányzatok || || || || || || || || Humánerőforrás || || || || || || || || Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || || ÖSSZESEN || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 10,423 MEGJEGYZÉS: a számadatok kiigazításra
kerülnek a kiszervezési folyamat eredményei alapján. 3.2.3.2. Becsült
humánerőforrás-szükségletek –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást. –
x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár: A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell
kifejezni || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) || || XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 9 || 9 || 9 || 9 || 9 || 9 || 9 || XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || || XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || || 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || || Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[22] || || XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || XX 01 02 02 (AC, INT, JED, AL és END a küldöttségeknél) || || || || || || || || XX 01 04 yy[23] || - a központban[24] || || || || || || || || - küldöttségeknél || || || || || || || || XX 01 05 02 (AC, INT, END közvetett kutatásban) || || || || || || || || 10 01 05 02 (AC, INT, END közvetlen kutatásban) || || || || || || || || Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni) || || || || || || || || ÖSSZESEN || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 XX: az érintett
szakpolitikai terület vagy költségvetési cím. A humánerőforrás-igényeknek az adott
főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt
és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell
eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok
betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az
irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. A fenti
számadatok természetesen kiigazításra kerülnek a kiszervezési folyamat
eredményei alapján. Az elvégzendő feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Programkoordináció és kapcsolattartás a végrehajtó ügynökséggel Külső személyzet || 3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi
kerettel való összeegyeztethetőség –
x A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves
pénzügyi kerettel. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret
vonatkozó fejezetének átprogramozása. Fejtse
ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett
költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket. [n.
a.] –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz
alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[25]. Fejtse
ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a
megfelelő összegeket. [n.
a.] 3.2.5. Harmadik felek részvétele a
finanszírozásban: –
x A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi
társfinanszírozást. –
A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült
társfinanszírozást irányozza elő: Előirányzatok,
millió EUR (három tizedesjegyig) || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || || 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
hatás –
x A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre. –
¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre
gyakorolt hatása a következő: –
¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást –
¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást millió
EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[26] N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető … jogcímcsoport || || || || || || || || Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel
az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t. Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának
módszerét. [1] HL C , , o. [2] COM(2010)
2020 végleges, 2010.3.3. [3] Az
Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a
polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.) [4] HL
L 378/32., 2006.12.27. [5] HL
L 55., 2011.2.28., 13. o. [6] A
Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek
általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (a
költségvetési rendelet), HL L 248., 2002.9.16., 1. o. - A 2006. december 13-i
1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított
rendelet. [7] A
Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági
és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Az Európa 2020 stratégia
költségvetése – II. rész (A szakpolitikai területek áttekintése),
COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29. [8] A
Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági
és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Az Európa 2020 stratégia
költségvetése – II. rész (A szakpolitikai területek áttekintése), COM(2011) 500
végleges, 2011.6.29. [9] Tevékenységalapú
irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú
költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting). [10] A
költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint. [11] Az
egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben
szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési
Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html [12] A
költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek. [13] Differenciált/nem
differenciált előirányzat. [14] EFTA:
Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [15] Csatlakozó
országok, tagjelölt országok és adott esetben potenciális tagjelölt országok. [16] Az
n. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. [17] Technikai
és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy
intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban:
BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [18] Az
n. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. [19] A
teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl.
finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.). [20] Az
1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett
célkitűzés. [21] Technikai
és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy
intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban:
BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [22] AC
= szerződéses alkalmazott; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi
pályakezdő szakértő; AL= helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti
szakértő; [23] Az
operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső
határérték vonatkozik (korábban: „BA” sorok). [24] Elsősorban
a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
(EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében. [25] Lásd
az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [26] A
tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó
összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó
összegeket kell megadni.