52011DC0548

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Végső értékelés a digitális tartalmat Európán belül hozzáférhetőbbé, felhasználhatóbbá és hasznosíthatóbbá tevő, többéves közösségi program (e-tartalom-plusz program) végrehajtásáról

1. BEVEZETÉS

E jelentés a (2005–2008-as időszakra szóló) e-tartalom-plusz program (a továbbiakban: a program) végső értékelését ismerteti[1].

A program a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti négy éves időszakra terjedt ki, költségvetése 149 millió EUR volt, amelyet teljes egészében projektekre, tanulmányokra és igazgatási kiadásokra (a javaslatok értékelésének megszervezéséhez és a projektek felülvizsgálatához kapcsolódó költségek) fordították.

A program általános célja a digitális tartalom hozzáférhetőbbé, felhasználhatóbbá és hasznosíthatóbbá tétele volt a Közösségen belül, megkönnyítve a közérdekű információk közösségű szinten történő létrehozását és terjesztését.

A program a Bizottságnak az „i2010 – európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című közleményében bejelentett politikájának részét képezte. A digitális tartalomhoz való hozzáférés, felhasználás és hasznosítás megkönnyítése és a tartalom gazdagítása érdekében az e-tartalom-plusz program az egységes európai információs tér kialakítása kapcsán a digitális konvergencia által támasztott, az i2010 program keretében azonosított négy fő kihívás közül kettővel, az „átjárhatósággal” és a „gazdag tartalommal” foglalkozott. A program szerepe konkrétabban az i2010 első számú célkitűzésének teljesítése: a megfizethető és biztonságos, nagy sávszélességű kommunikációt, valamint gazdag és változatos digitális tartalmat és szolgáltatásokat kínáló egységes európai információs tér létrehozása.

A program általános céljainak eléréséhez a következő cselekvési irányvonalakat követték:

1. a digitális tartalomhoz való hozzáférés, a felhasználás és a hasznosítás megkönnyítése közösségi szinten;

2. a digitális tartalmat illetően a minőség javítása és a legmegfelelőbb gyakorlat erősítése a tartalomszolgáltatók és -felhasználók körében, valamint ágazatok közötti viszonylatban;

3. a digitális tartalom területén érdekelt felek közötti együttműködés és a tudatosság megerősítése.

E cselekvési irányvonalak mentén a program olyan területekkel foglalkozott, amelyekhez közérdekű célok fűződnek, és amelyek a piaci mechanizmusokra hagyva nem, vagy csak lassabb ütemben fejlődtek volna.

- Földrajzi információk: Az e-tartalom-plusz egyik célja az volt, hogy előmozdítsa a földrajzi információk (azaz minden, egy adott helyszínre vagy földrajzi területre vonatkozó adat) szélesebb körű felhasználását a közszféra szervezetei és magánvállalatok, köztük kis- és középvállalkozások, valamint az állampolgárok által a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvvel[2] és az – aktuális, harmonizált és jó minőségű földrajzi információknak a közösségi politikák kidolgozásának, megvalósításának, ellenőrzésének és értékelésének céljára történő elérhetővé tételét célul kitűző – INSPIRE irányelvvel[3] összhangban. Ezzel összefüggésben a program az INSPIRE alapelveit alkalmazó projekteket finanszírozott, amelyek különösen az újrafelhasználás ösztönzésére irányulnak, amennyiben megkönnyítik a rendelkezésre álló térinformatikai adatok feltárását, az adott célra való alkalmasság értékelését, a használatra vonatkozó feltételek megismerését, és lehetőséget kell biztosítani a különböző forrásokból származó térinformatikai adatok zökkenőmentes összekapcsolására és számos felhasználó és alkalmazás közötti megosztására.

- Oktatási tartalom: A digitális oktatási tartalom a különböző célokra, például hivatalos oktatási és képzési programok, nem hivatalos általános oktatás, szakképzési tanfolyamok és természetesen önálló tanulás céljára felhasználható tartalmat jelenti. Az e-tartalom-plusz a pedagógiai célra alkalmas oktatási tartalmak határokon átnyúló, hatékony felhasználását kívánja elősegíteni, kiegészítve ezzel más közösségi kezdeményezéseket, mint például az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot, amelynek célkitűzései között szerepel az innovatív, IKT-alapú tartalom, szolgáltatások, pedagógiai módszertanok és gyakorlatok kidolgozása az élethosszig tartó tanulás támogatásához.

- Kulturális és tudományos/egyetemi oktatási tartalmakat összefogó digitális könyvtárak: A digitális könyvtárak az EU-tagállamaiban és más, a programban részt vevő országban található kulturális és tudományos intézmények (könyvtárak, archívumok és múzeumok), valamint magán tartalomtulajdonosok (pl. kiadók) által a nyilvánosság számára elérhetővé tett, digitális tartalmakból álló strukturált gyűjtemények. Az e-tartalom-plusz célja hogy elősegítse a kulturális, tudományos és egyetemi digitális oktatási tartalom jelentős összetevőinek többnyelvű elérhetőségét az átjárható – és többnyelvű, valamint határokon átnyúló szolgáltatások alapjául szolgáló – gyűjtemények és objektumok kidolgozásának, valamint az említett erőforrások megjelenítésének, feltárásának és visszakeresésének megkönnyítésére szolgáló megoldások támogatásával[4]. 2005. szeptember 30-án a Bizottság elfogadta a „i2010: digitális könyvtárak” kezdeményezés elképzeléseit felvázoló közleményt, amely az európai kulturális örökség egyszerűbb online hozzáférhetőségét és használatát tűzte ki célul. Ezzel a kezdeményezéssel a Bizottság 2010-ig egy legalább tízmillió könyvet, dokumentumot és egyéb kulturális alkotást elektronikusan hozzáférhetővé tevő európai digitális könyvtár (europeana.eu) létrehozását is támogatta.

Az e-tartalom-plusz programot évente kiírt pályázati felhívások útján hajtották végre. A konkrét célkitűzéseket és prioritásokat az éves munkaprogramokban határozták meg, amelyek a rendelkezésre álló költségvetést és a pályázati felhívásokra benyújtott projektjavaslatok értékelésére és kiválasztására szolgáló indikatív ütemtervet is tartalmazták. Összesen 67 projektet finanszíroztak mintegy 146,9 millió EUR értékben, és a projektekben több mint 800 európai szervezet vett közvetlenül részt.

A Bizottság a program hatálya alá tartozó tevékenységek gazdasági fontosságának jobb megértését és az uniós szintű kutatási és nem kutatási tevékenységek prioritásainak meghatározását elősegítő tanulmányok számára is biztosított szerződéseket. Ezek a következőket foglalták magukban: a gazdasági-társadalmi ösztönzők és a digitális erőforrások hosszú távú megőrzésének hatásai; az első szisztematikus kísérlet a szellemi köztulajdon gazdasági és társadalmi hatásainak meghatározására, illetve vizsgálatára az információs társadalomban a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv 2008. évi felülvizsgálata óta; az európai közszféra információival kapcsolatos központi platform létrehozásával foglalkozó tanulmány, amelynek célja a további intézkedések ösztönzése és a közszféra információinak további felhasználására szolgáló nemzeti és európai piacok növekedését elősegítő erősebb és átláthatóbb környezet kialakítása felé történő előrehaladás figyelemmel kísérése.

2. AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA

A programról szóló határozat 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságnak a program befejezését követően végső értékelő jelentést kellett benyújtania. Az értékelést külső szakértők csoportjának segítségével végezték el, akik értékelték a program hatékonyságát, eredményeit, hatásait, fenntarthatóságát, és hogy mennyire egészítik ki az Európai Unión belüli és azon túli más kezdeményezéseket, beleértve a nemzeti kezdeményezéseket is.

A végső értékelés megállapításai a rendelkezésre álló dokumentáción, a Bizottság birtokában levő adatokon, egy felmérő kérdőíven és az egyes kiválasztott projektrésztvevőkkel folytatott nyomon követő interjúkon alapultak.

3. AZ ÉRTÉKELÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI

Az értékelők megállapították, hogy a program sikeresen megvalósította a programról szóló határozatban és a végrehajtására vonatkozóan elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott célkitűzéseket. Hozzájárult ahhoz, hogy a digitális tartalom hozzáférhetőbb, felhasználhatóbb és hasznosíthatóbb egyen Európában, elősegítve ezzel a közérdekű információk létrehozását és terjesztését. Az értékelés során a következő konkrét következtetések születtek:

A program lehetőségteremtő szerepe és a program eredményei

A program eredményei összhangban állnak a program célkitűzéseivel. A program sikerrel járt a digitális anyagok hozzáférésére, felhasználására, további felhasználására és hasznosítására vonatkozó jobb feltételek kialakításában, és ezáltal lehetővé tette a hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások létrehozását a kiválasztott célterületeken Európában. Hozzájárult továbbá ahhoz, hogy a tartalomban érdekelt felek (szolgáltatók és felhasználók) a digitális tartalomban rejlő teljes potenciált ki tudják aknázni. A tartalomszolgáltatók, azaz a digitális tartalmakat létrehozó, gyűjtő vagy birtokló köz- és magánszervezetek, valamint intézmények képesek voltak növelni digitális anyagaik ismertségét, nemcsak saját országukban, hanem más EU-tagállamokban és a programban részt vevő országokban is. A tartalom felhasználói – beleértve az európai polgárokat, diákokat és kutatókat, valamint szervezeteket és vállalatokat – annak nyelvétől és fizikai helyétől függetlenül képesek az említett tartalmak keresésére és felhasználására.

Az európai szintű konzorciumok létrehozásával, valamint a határokon átnyúló adatkészletek és szolgáltatások létrehozásához történő hozzájárulásával az e-tartalom-plusz program elősegítette a tartalom hozzáférhetőbbé, felhasználhatóbbá és hasznosíthatóbbá tételét az említett célterületeken. A felmérések és az interjúk megerősítették, hogy a legtöbb projekt nem valósult volna meg az e-tartalom-plusz program pénzügyi támogatása nélkül, ami alátámasztja az ilyen jellegű finanszírozási mechanizmusok európai szintű hasznosságát.

Konkrét projekteket tekintve például nem valósulhatott volna meg az Europeana európai digitális könyvtár, Európa digitális kulturális örökségének közös többnyelvű hozzáférési pontja. Ez a mintegy 20 kapcsolódó alprojektet összevonó iránymutató projekt jelentős előrelépést jelent, hiszen mintegy 1500 európai kulturális intézménynél fellelhető hozzávetőlegesen 17 millió kulturális tételt tesz (közvetlenül vagy aggregátorokon keresztül) hozzáférhetővé. A kezdeményezésben történő közreműködés növelte a projektben részt vevő partnerek ismertségét, és ez további ösztönzés a szolgáltatásnak a finanszírozási ciklus végét követő fenntartásához. Az oktatási tartalomra vonatkozóan az intenzívebb hálózatépítésnek és együttműködésnek köszönthetően jelentős előrelépések történtek. A MELT projekt például egy oktatási erőforráscsere-portált biztosít az iskolák számára (lreforschools.eun.org), ahol azok számos országból és szolgáltatótól, köztük 17 ország oktatásügyi minisztériumától származó több mint 130 000 szabad felhasználású oktatási erőforrást és más eszközt vehetnek igénybe. A földrajzi információk terén a program összekapcsolta az adatszolgáltatókat, a technológiai szolgáltatókat, a felhasználókat és más érdekelt feleket, és olyan hálózatokat hozott létre, amelyek platformot biztosítanak az információk és a modern technológiák megosztásához, és csökkentik az átjárhatósági korlátokat az EU-n belül. Ennek megfelelően az EURADIN projekt egy olyan kísérleti európai infrastruktúrát valósít meg, tesztel és validál, amely hivatkozási pontként szolgál majd minden tagállam számára a címekre vonatkozó INSPIRE-ajánlások teljesítéséhez.

Programhatékonyság

A program irányítása hatékony volt. Mind a kérelmezők, mind a projekt résztvevői meg voltak elégedve a Bizottság által nyújtott információk minőségével, bár egyes, az EU projektfinanszírozását még nem ismerő új résztvevők és szervezetek kezdetben arra panaszkodtak, hogy a program célkitűzései és finanszírozási módjai nincsenek egyértelműen meghatározva.

Az egyértelmű programcélkitűzések és odaítélési kritériumok közzététele, valamint a kétlépcsős értékelési folyamat bevezetése következtében javult a benyújtott és kiválasztott javaslatok minősége.

Az e-tartalom-plusz támogatási szerződésben bevezetett egyszerűsítések felgyorsították a projektköltségek visszatérítésére és a kifizetések végrehajtására szolgáló eljárásokat.

Új projektként létrehozták a bevált gyakorlat megosztására szolgáló hálózatokat az európai digitális tartalom hozzáférhetőbbé és felhasználhatóbbá tételét elősegítő szabványok és specifikációk elfogadásának előmozdítására. Ezt a hálózat konszenzusépítő és figyelemfelkeltő funkciójának, valamint a tagok által kidolgozott egy vagy több megoldás széles körű, valós környezetben történő megvalósításának ötvözésével érték el.

A program hatásai

A programban részt vevő szervezetekre gyakorolt hatást csak becsülni tudjuk, hiszen több projekt az értékelés elkészítésének idején még folyamatban volt vagy csak nemrég zárult le. Míg a legtöbb szervezett az általuk kezelt digitális tartalmak ismertségének és hasznosíthatóságának javulását várja a közeljövőben, többen már felismerték, hogy az e-tartalom-plusz program projektjeiben való részvétel fokozza a nemzetközi és a határokon átnyúló együttműködést, valamint hozzájárul a birtokukban levő digitális tartalom gazdasági és kulturális értékének jobb felismeréséhez. E-tartalom-plusz projektek keretében került sor például a nemzeti könyvtárak tulajdonában lévő több mint 20 millió oldalnyi beszkennelt könyv és folyóirat tartalmának digitális szövegformátumba történő konvertálására. E munka eredményeképpen a polgároknak már a közeli jövőben lehetőségük nyílik arra, hogy az európai és különböző nemzeti könyvtárak portáljain keresztül teljes szöveges átfogó kereséseket végezzenek ezekben a tartalmakban. Az európai műsorszolgáltatóknak sikerült létrehozniuk egy olyan portált, amelyen elérhetővé tették az archívumaikban tárolt tartalmak egy részét, ezáltal az európai polgárok nemcsak az európai televíziózás történetét fedezhetik fel, hanem betekintést nyerhetnek az egyes országokban vagy országok között zajló kulturális és történelmi eseményekről készült televíziós tudósításokba is.

A digitális könyvtárak korában az e-tartalom-plusz program az első olyan program, amelynek fő hatása az anyagok magánszemélyek számára közvetlen és nagy mennyiségben történő elérhetővé tétele volt. Az europeana.eu az érdekelt felek befolyásolása vagy a rendelkezésre állást lehetővé tevő vagy elősegítő technikai módosítások és szabványok létrehozása nélkül vált az európai kulturális tartalom hozzáférési pontjává. A program ugyanakkor rávilágított több, még megoldatlan feladatra is. A nagy volumenű digitalizáláshoz több közforrásra, valamint magánszférabeli partnerekkel indított kezdeményezésekre van szükség, feltéve hogy az utóbbiak vállalják, hogy mindenki számára online hozzáférést biztosítanak a közös európai kulturális örökséghez. A jelenlegi sokféle és bonyolult engedélyezési rendszer szintén gátolja az újabban keletkezett európai kulturális örökség jó részének digitalizálását. Rendezni kell a szerzői jogi viszonyokat, és tisztázni kell a magán- és állami szervezetek szerepét és felelősségi körét az árva művek, valamint a szerzői jogi védelem alatt álló, de a kereskedelmi forgalomban már nem kapható anyagok digitalizálásában.

Az oktatási tartalmak területén a program által nyújtott támogatás következtében a rendelkezésre álló tartalmak felhasználásának lényeges erősödésére számítanak. Az lreforschools.eun.org portálon keresztül például a tanárok és a tanulók egységes hozzáférési ponton keresztül, könnyedén böngészhetik és használhatják a több különböző ország által rendelkezésre bocsátott oktatási tartalmakat. Ezenkívül a nemzeti oktatási minisztériumok számos projektben történő részvétele várhatóan ösztönzőleg hat majd az e-oktatás tanrendekbe történő beépítésére.

A földrajzi információkra vonatkozóan a program által nyújtott támogatástól az INSPIRE irányelv szerinti számos tematikus területen belüli átjárhatóság növelését várják, ami közvetlen és mérhető hatással jár majd az INSPIRE végrehajtási szabályaira nézve.

Fenntarthatóság

A hosszú távú fenntarthatóságot nehéz ebben a szakaszban felmérni. A hírek szerint azonban a projektek szoros függést mutatnak a nemzeti politikáktól, amelyek alakítói többnyire optimisták, és úgy vélik, hogy a projekteket a bennük részt vevő köz- és/vagy magánintézmények továbbra is finanszírozni fogják.

4. FŐBB AJÁNLÁSOK

Európában egyre növekvő igény figyelhető meg a minőségi digitális tartalmak iránt az állampolgárok, diákok, kutatók, kkv-k és más üzleti felhasználók részéről, illetve azon további felhasználásban érdekelt személyek részéről, akik a digitális tartalmak hasznosításával kívánnak szolgáltatásokat nyújtani. Ez az európai digitális tartalom ismertségének növelésére szolgáló európai szintű intézkedések további támogatását teszi szükségessé, különösen a közérdekű szolgáltatások terén, ahol az előrehaladás valószínűleg lassú lesz, és ahol a tartalomhoz való hozzáférést különösen a nyelvi és kulturális akadályok korlátozzák.

Az értékelés során több általános, a jövőbeni intézkedésekre vonatkozó álláspont alakult ki:

4. A finanszírozást világos és egyértelműen meghatározott szakpolitikai célkitűzéseihez kell kötni. Még akkor is, ha a más területeken nyújtott finanszírozási intézkedések pozitív eredménnyel és hatásokkal járnak, azokra a területekre kell koncentrálni, ahol az EU világos és egyértelműen meghatározott célokkal rendelkezik, mivel ez nagyobb hatással és fenntarthatóbb eredményeket ígér. A kulturális tartalmak/digitális könyvtárak és az i2010-ben foglalt, a digitális könyvtárra irányuló kezdeményezés célterületei közötti kapcsolat különösen jó példa erre.

5. A digitális könyvtárak kezdeményezésnek továbbra is gazdasági támogatást kell kapnia az Európai Bizottságtól az Europeana és hasonló európai szintű szolgáltatások folyamatos fejlesztésének biztosítása érdekében.

6. A közszféra információiban rejlő hatalmas gazdasági érték ellenére azokat mégsem hasznosítják megfelelő mértékben. A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv végrehajtását olyan tevékenységeknek kell támogatniuk, amelyek maximalizálják a közszféra információinak további felhasználását Európában, és lehetővé teszik a bennük rejlő teljes gazdasági potenciál kiaknázását. Ez különösen a földrajzi információk területére vonatkozik, ahol az adatkészletek elaprózottsága korlátozza a határokon átnyúló felhasználást, és akadályozza azok tudományos és kereskedelmi célú hasznosítását.

7. A térinformatikai információknak a közszféra szervezetei és az állampolgárok közötti megosztásának serkentésére szolgáló erőfeszítések folytatásához az e-tartalom-plusz program nyomon követő intézkedéseinek olyan projekteket kell támogatniuk, amelyek az INSPIRE irányelv I–III. mellékleteiben említett egy vagy több témakört lefedő térinformatikai adatkészletek tárolására és harmonizációjára vonatkozó szabványosabb elektronikusabb környezet létrehozására irányulnak. Erre példa többek között az EURADIN, az európai címinfrastruktúra és az EGN (EuroGeoNames).

8. Nagyra értékelték a program többnyelvű és kultúrák közötti vetületeit, és az Európai Bizottságnak továbbra is hangsúlyoznia kell ezeket a jellemzőket.

9. Az e-tartalom-plusz támogatási szerződésben bevezetett egyszerűsítések, különösen az általános költségekre vonatkozó átalány bevezetése és az előfinanszírozásként nyújtott közösségi hozzájárulás részletekben történő kifizetése igen hatékonynak bizonyultak. Javult a benyújtott és kiválasztott javaslatok minősége, egyrészről az egyértelmű programcélkitűzések és odaítélési kritériumok közzététele, másrészt a kétlépcsős értékelési folyamat bevezetése következtében. Ezeket a jövőbeni finanszírozási programokat végrehajtó támogatási szerződések elkészítésekor is figyelembe kell venni.

10. A bevált gyakorlat megosztására szolgáló hálózatok jelentős hatást gyakoroltak a hálózatépítésre és a gyakorlatban történő kipróbálásra azáltal, hogy a legmegfelelőbb megoldásokat biztosították és minden érintett szereplőre kiterjedtek. Ezt a finanszírozási eszközt olyan tevékenységek finanszírozása esetén kell figyelembe venni, amelyek versenyképes és innovatív megoldások megvalósítását tűzik ki célul.

11. Az oktatási tartalmak területén folyamatos fellépésre van szükség a kontextust figyelembe vevő, hatékony közvetítői rendszerek megvalósításának támogatása és a tanulási technológiák szabványosítása érdekében. A végrehajtott intézkedéseknek az oktatási tartalom konkrét csoportok (pl. kkv-k) általi, konkrét oktatási környezetben történő felhasználására kell összpontosítaniuk, miközben a tanulási technológiák globális szintű szabványosításához is hozzájárulnak.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

Az európai digitális tartalom hozzáférhetőbbé tételének támogatására irányuló, különösen a közérdekű szolgáltatásokra vonatkozó igényt figyelembe véve 2009 óta léteznek az európai digitális tartalom hozzáférhetőbbé, felhasználhatóbbá és hasznosíthatóbbá tételére szolgáló intézkedések az Információs és kommunikációs technológiai szakpolitikai támogató program (IKT SzTP) keretei között.

Az IKT SzTP 2009. és 2010. évi munkaprogramjában található témák, mint például az e-tartalom-plusz program nyomon követő intézkedései összhangban állnak az értékelők javaslatával, miszerint a finanszírozási tevékenységeket egyértelműen össze kell kapcsolni a meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel. Az e témakörökhöz kapcsolódó célok érdekében a következő területeken folynak a Bizottság politikáit támogató projektek: digitális könyvtárak; a kulturális anyagok digitalizálása és online hozzáférhetősége, valamint digitális megőrzés; a tudományos információkhoz való hozzáférés, azok terjesztése és megőrzése a digitális korban, valamint a közszféra információinak további felhasználása.

Az említett területek az európai digitális menetrendben[5] is kiemelt cselekvési területként szerepelnek. Az Europeana megerősítésére irányuló politikai törekvések és a közös európai kulturális örökséghez jobb online hozzáférést biztosító kezdeményezések támogatásának eszköze a továbbiakban is az IKT SzTP marad.

Az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételével foglalkozó vitacsoport[6] ajánlásával összhangban a Bizottság az IKT SzTP-n keresztül fogja ösztönözni a kulturális anyagok (például könyvek, térképek, folyóiratok, hanganyagok, archív anyagok, fényképek, múzeumi tárgyak, filmek[7] és audiovizuális anyagok) digitalizálását és online kínálatának biztosítását, hogy ezáltal az európai polgárok könnyen hozzáférhessenek kulturális örökségükhöz, legyen szó szabadidős, munkához vagy tanuláshoz kapcsolódó keresésről.

Az uniós pénzeszközök nyújtásának célja az, hogy ösztönözze az állami szerveket a tartalompiac serkentésére vonatkozó célkitűzésnek a birtokukban levő információk átlátható, hatékony és megkülönböztetéstől mentes módon való elérhetővé tételével történő megvalósítására.

Az európai digitális menetrend előirányozza az e-oktatás szempontjainak érvényesítését az oktatás és képzés korszerűsítésére irányuló nemzeti politikákban. Az e-tartalom-plusz oktatási tartalmak területén elért eredményei e cél elérésének egyik mérföldkövét jelenthetik. Az európai digitális menetrend „A digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális inklúzió javítása” elnevezésű pillérén belül szereplő e-oktatás elő fogja mozdítani a tudásalapú gazdaságban megvalósítandó növekedéshez és innovációhoz szükséges digitális készségek elsajátítását.

A Bizottság ezért felkéri az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát, hogy:

12. vegyék tudomásul a program sikeres végrehajtását;

13. továbbra is támogassák a Bizottságot az európai digitális tartalom hozzáférhetőbbé, felhasználhatóbbá és hasznosíthatóbbá tételét célzó kezdeményezések ismertségének növelésében, valamint ösztönözzék a digitális tartalmakkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó párbeszéd fenntartását.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 456/2005/EK határozata, HL L 79., 2005.3.24., 1. o.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve, HL L 345., 2003.12.31., 90. o.

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve, HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

[4] E tevékenységek egy része a MEDIA 2007 program keretében kiegészült a videólekérést (VOD) és a filmalkotások digitalizálását támogató platformokkal. Az Európai Parlament és a Tanács 1718/2006/EK határozata (2006. november 15.)

[5] COM(2010) 245: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend.

[6] Az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételével foglalkozó „Bölcsek Tanácsa”, http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/comite_des_sages/index_en.htm.

[7] A Bizottság közleménye: Az európai mozik lehetőségei és kihívásai a digitális korszakban, COM(2010) 487 végleges.