52009PC0226

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 15.5.2009

COM(2009) 226 végleges

Javaslat:

A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozat

az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland, és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland, és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás alkalmazásáról szóló, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Izland, és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere |

A javaslat okai és céljai A 2007. április 25-én és 30-án aláírt, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről az Amerikai Egyesült Államok (USA) közötti légiközlekedési megállapodás („EU–USA légiközlekedési megállapodás”) 2008. március 30-án lépett hatályba. Az EU–USA légiközlekedési megállapodás 18. cikkének (5) bekezdése megerősíti, hogy a felek közös célja „– e megállapodás harmadik országokra való kiterjesztésével – az Atlanti-óceán mindkét oldalán a fogyasztók, a légitársaságok, a munkavállalók és a közösségek számára a legnagyobb előnyök biztosítása”. Az EU–USA légiközlekedési megállapodás 18. cikkének (5) bekezdése ezenkívül felkéri az EU–USA légiközlekedési megállapodás 18. cikkének (1) bekezdésével létrehozott vegyes bizottságot, hogy „dolgozzon ki a harmadik országoknak e megállapodáshoz való csatlakozásához szükséges feltételekre és eljárásokra vonatkozó javaslatot”. Norvégia és Izland 2007-ben az EU–USA légiközlekedési megállapodáshoz való csatlakozásra vonatkozó formális kérelmet nyújtott be. Az EU–USA légiközlekedési megállapodás 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vegyes bizottság 2009. február 26-i ülésén kidolgozott egy javaslatot Izlandnak és Norvégiának az EU–USA légiközlekedési megállapodáshoz való csatlakozására, amely egy négyoldalú, „kísérőlevél formájában létrejött megállapodásból”, illetve a Közösség, Norvégia és Izland közötti belső megállapodásokat tartalmazó kiegészítő megállapodásból áll. Mivel Norvégia és Izland az európai közös légtér szerves részét képezi, az említett megállapodások következetes jogi keretet biztosítanak az USA és az EU – beleértve Izlandot és Norvégiát is – egységes légiközlekedési piaca között üzemeltetett járatok számára. A megállapodások kereskedelmi előnyökhöz juttatják az EU légitársaságait és a fogyasztókat, valamint gondoskodnak az EU–USA légiközlekedési megállapodás és a közös skandináv légiközlekedési politika összhangjáról. Ugyanakkor a javaslat biztosítja, hogy az EU–USA légiközlekedési megállapodás bilaterális jellege megmaradjon. Izland és Norvégia kötelezettséget vállal az USA-val a második fordulóban kialakítandó légiközlekedési megállapodással kapcsolatos tárgyalások lefolytatására. |

Háttér-információk Az EU–USA légiközlekedési megállapodás értelmében megszűnik az EU egyes pontjai és az USA egyes pontjai között üzemeltetett járatokra vonatkozó valamennyi kereskedelmi korlátozás. Ezenkívül az USA biztosítja az EU légi fuvarozói számára az úgynevezett hetedik szabadság szerinti jogokat, amelynek értelmében ez utóbbiak járatokat üzemeltethetnek az USA és az európai közös légtér (ECAA) uniós tagsággal nem rendelkező országai, pl. Norvégia és Izland között. Az ECAA ugyanakkor nem rendelkezik külső dimenzióval. Következésképpen az EU légi fuvarozói jelenleg nem üzemeltethetnek járatokat Norvégia és Izland és harmadik országok között. Ugyanígy a norvég és az izlandi légi fuvarozók jelenleg nem üzemeltethetnek járatokat az EU és az USA között. Az EU–USA légiközlekedési megállapodás valamennyi közösségi légi fuvarozó számára egységes piaci hozzáférési feltételeket állapít meg, és az Európai Közösség és az USA szabályozási együttműködésére új rendelkezéseket vezet be a tengerentúli légi járatok biztonságos, zavartalan és hatékony üzemeltetése érdekében. Norvégia és Izland a légiközlekedési politikával kapcsolatos közösségi vívmányokat teljes egészében elfogadta. Következésképpen a két országnak az EU–USA légiközlekedési megállapodásba való felvétele biztosítja, hogy a közösségi vívmányokat alkalmazó valamennyi európai légi fuvarozó összehangolt keretek között nyújtson tengerentúli légi szolgáltatásokat. Izlandnak és Norvégiának az EU–USA légiközlekedési megállapodáshoz való csatlakozása precedenst teremthet arra, hogy Izland és Norvégia csatlakozzon a Közösség más légiközlekedési megállapodásaihoz is (pl. a Marokkóval kötött euro-mediterrán légiközlekedési megállapodás). |

Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen A kísérőlevél formájában létrejött megállapodás rendelkezései értelemszerűen kiterjesztik az EU–USA légiközlekedési megállapodás hatályát Norvégiára és Izlandra. A kiegészítő megállapodás rendelkezései az EU–USA légiközlekedési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló 2007. április 25-i tanácsi határozaton (2007/339/EK) alapulnak. |

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Az EU–USA légiközlekedési megállapodás harmadik országokra való kiterjesztését az EU–USA légiközlekedési megállapodás explicit célkitűzésként tartalmazza. A kísérőlevél formájában létrejött megállapodás megteremti a szükséges kapcsolatot az EU–USA légiközlekedési megállapodás és az európai közös légtérről szóló megállapodás között. Ugyanakkor nem hozza létre az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás külső dimenzióját. Összhangban van az EU által Izland és Norvégia tekintetében folytatott általános politikával. |

2. Konzultáció az érdekeltekkel; hatásvizsgálat |

Konzultáció az érdekeltekkel |

A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre Izlandnak és Norvégiának az EU–USA légiközlekedési megállapodáshoz való csatlakozása az EU–USA légiközlekedési megállapodás szerint létrehozott vegyes bizottság ülésein és a tagállamokkal folytatott informális technikai üléseken is megvitatásra került. Ezeket az üléseket az iparági konzultációs fórum ülései során a légi fuvarozók, a repülőterek és a szakszervezetek képviselői bevonásával készítették elő. |

Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése Izlandnak és Norvégiának az EU–USA légiközlekedési megállapodáshoz való csatlakozását az iparági konzultációs fórum négy ülése során tárgyalták, amely alkalmat adott a megközelítés valamennyi elemének részletes megvitatására. A tagállamoktól és az érintettektől érkezett valamennyi észrevételt kellően figyelembe vették a 2009. február 26-i vegyesbizottsági ülésre készített közösségi álláspont kidolgozása során. |

Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

Hatásvizsgálat A megállapodás kiterjeszti az EU–USA légiközlekedési megállapodás hatályát Izlandra és Norvégiára. Ennek következtében az uniós légi fuvarozók élhetnek az USA által 2008. március 30. óta biztosított azon jogokkal, amelyek értelmében utasszállító járatokat üzemeltethetnek az USA és Izland vagy Norvégia között. |

3. A javaslat jogi elemei |

A javaslat összefoglalása A javaslat két elemből áll: - A kísérőlevél formájában létrejött négyoldalú megállapodás értelemszerűen mind a négy félre kiterjeszti az EU–USA légiközlekedési megállapodás hatályát. - A kiegészítő megállapodás biztosítja, hogy az EU–USA légiközlekedési megállapodás bilaterális jellege megmaradjon. Norvégia és Izland vegyesbizottsági képviseletét a Bizottság látja el minden olyan terület vonatkozásában, amely nem tartozik a tagállamok kizárólagos hatáskörébe. A megállapodás meghatározza az információcserével, a második szakaszban folytatandó tárgyalásokban való részvétellel és a választottbírósági eljárásban való képviselettel kapcsolatos szabályokat. |

Jogalap A 80. cikk (2) bekezdése, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és a 300. cikk (3) bekezdésének első albekezdésével. |

A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve érvényesül, amennyiben a javaslat nem tartozik a Közösség kizárólagos hatáskörébe. |

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következő okok miatt nem tudják kielégítően megvalósítani: |

Az EU–USA légiközlekedési megállapodás közösségi szinten hoz létre új rendszert a tengerentúli légi járatok üzemeltetése tekintetében, amely az egyes tagállamok által kötött egyedi megállapodások helyébe lép. Harmadik országoknak az EU–USA légiközlekedési megállapodáshoz való csatlakozása csak közösségi szinten valósítható meg. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

Az arányosság elve A javaslat az alábbi ok(ok) miatt eleget tesz az arányosság elvének. |

A javaslat nem érinti az európai közös légtér vonatkozásában alkalmazandó jogszabályi keretet. A javaslat nem módosítja az EU–USA légiközlekedési megállapodást. A javaslat annak biztosítására korlátozódik, hogy összhangban legyen az európai közös légiközlekedési piac és az EU–USA légiközlekedési megállapodás által a tengerentúli járatok vonatkozásában kialakított szabályozási keret. A javaslat nem hoz létre új kötelezettségeket az EU légiközlekedési hatóságai vagy az uniós iparág számára. Ugyanakkor a javaslat új jogokat biztosít az uniós légi fuvarozók számára és gondoskodik az EU–USA légiközlekedési megállapodás és a közös skandináv légiközlekedési politika közötti összhangról. Az eszközök megválasztása |

Más eszköz nem lenne megfelelő a következő okok miatt: A kísérőlevél formájában létrejött négyoldalú megállapodás és a kiegészítő megállapodás a leghatékonyabb eszköz annak biztosítására, hogy az EU–USA légiközlekedési megállapodás korlátozás nélkül kiterjedjen Izlandra és Norvégiára és ugyanakkor megmaradjon az EU–USA légiközlekedési megállapodás bilaterális jellege. Az EU–USA légiközlekedési megállapodásnak egy többoldalú megállapodással való felváltása esetében az EU csupán egy szereplő lenne egy négyoldalú megállapodásban, míg a javasolt megállapodások fenntartják az egyrészről az USA, másrészről pedig Európa között kialakított bilaterális kapcsolatot. A következő lehetséges párhuzamos bilaterális megállapodások 1) Izland-USA, 2) Norvégia-USA, 3) Izland-Európai Közösség, és 4) Norvégia-Európai Közösség szükségtelenül bonyolult helyzetet teremtenének és nem garantálnák a tengerentúli járatokkal kapcsolatos szabályozási keret teljes körű összhangját. |

4. Költségvetési vonzatok |

A javaslatnak nincsenek a közösségi költségvetést érintő vonzatai. |

Javaslat:

A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozat

az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland, és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland, és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás alkalmazásáról szóló, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Izland, és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával,

mivel

1. Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2007. április 25-én és 30-án aláírt légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: az EU–USA légiközlekedési megállapodás) explicit célként tűzi ki harmadik országoknak az említett megállapodáshoz való csatlakozását.

2. Az EU–USA légiközlekedési megállapodásnak megfelelően létrehozott vegyes bizottság az EU–USA légiközlekedési megállapodás 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban javaslatot dolgozott ki Izlandnak és a Norvég Királyságnak az említett megállapodáshoz való csatlakozására.

3. A vegyes bizottság 2009. február 26-án egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland, és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodásra tett javaslatot (a továbbiakban: a megállapodás).

4. A Bizottság tárgyalásokat folytatott az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland, és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás alkalmazásáról szóló, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Izland, és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő megállapodásról (a továbbiakban: a kiegészítő megállapodás).

5. Indokolt, hogy a megállapodást és a kiegészítő megállapodást a Közösség és tagállamai aláírják és ideiglenesen alkalmazzák, a megállapodások esetleges későbbi időpontban történő megkötésére figyelemmel;

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk (Aláírás)

(1) Az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland, és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) aláírását a Tanács a Közösség nevében jóváhagyja, figyelemmel a megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra. A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

(2) Az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland, és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás alkalmazásáról szóló, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Izland, és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő megállapodás (a továbbiakban: a kiegészítő megállapodás) aláírását a Tanács a Közösség nevében jóváhagyja, figyelemmel a megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra. A kiegészítő megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

(3) A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak és a kiegészítő megállapodásnak a Közösség nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t, figyelemmel annak megkötésére.

2. cikk (Ideiglenes alkalmazás)

A megállapodást és a kiegészítő megállapodást hatálybalépésükig a Közösség és a tagállamok – a nemzeti jognak megfelelően – ideiglenesen alkalmazzák az utolsó olyan értesítés időpontját követő hónap első napjától kezdve, amelyben a Felek értesítették egymást a megállapodás ideiglenes alkalmazásához szükséges eljárások befejezéséről. A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy a megállapodás 5. cikkében és a kiegészítő megállapodás 8. cikkében előírt értesítést megküldje.

Kelt Brüsszelben, […]

a Tanács részéről

az elnök

[…]

1. függelék

LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Egyrészről az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: az Egyesült Államok), valamint

másrészről az Európai Közösség és tagállamai,

harmadrészről Izland, valamint

negyedrészről a Norvég Királyság (a továbbiakban: Norvégia);

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák egy, a légiközlekedési vállalatok közötti piaci versenyen, valamint minimális kormányzati beavatkozáson és szabályozáson alapuló nemzetközi légiközlekedési rendszer létrehozását;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megkönnyítsék a nemzetközi légifuvarozási lehetőségek fejlődését a légifuvarozási hálózatok fejlesztése révén is annak érdekében, hogy eleget tegyenek az utasok és a fuvaroztatók megfelelő légifuvarozási szolgáltatások iránti igényeinek;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy lehetővé tegyék a légiközlekedési vállalatok számára, hogy nyílt piacon versenyképes árakat és szolgáltatásokat nyújtsanak az utazóközönségnek és a fuvaroztatóknak;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a légiközlekedési ipar minden ágazata – a légiközlekedési vállalatok dolgozóit is beleértve – részesüljön a liberalizált megállapodás előnyeiből;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy biztosítsák a nemzetközi légi közlekedésben a biztonság és a védelem legmagasabb fokát, és kifejezésre juttassák a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a légi közlekedés működését károsan befolyásoló és a közvéleménynek a polgári repülésbe vetett bizalmát aláásó, a légi járművek biztonsága ellen irányuló olyan cselekedetek, illetve azokkal való fenyegetések miatti súlyos aggodalmukat;

TUDOMÁSUL VÉVE a Chicagóban, 1944. december hetedik napján aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezményben foglaltakat;

FELISMERVE, hogy az állami támogatások hátrányosan befolyásolhatják a légiközlekedési vállalatok közötti versenyt, és veszélyeztethetik e megállapodás alapvető célkitűzéseit;

MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi légiközlekedési politika kidolgozása és alkalmazása során a környezetvédelem kérdése jelentős szerepet játszik;

TUDOMÁSUL VÉVE a fogyasztóvédelem jelentőségét, beleértve a Montrealban, 1999. május 28-án kelt, a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményben megkövetelt védelmet;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a meglévő megállapodások keretét figyelembe véve megnyissák a piacokhoz való hozzáférést, és hogy a fogyasztók, a légiközlekedési vállalatok, a munkaerő és a közösségek az Atlanti-óceán mindkét oldalán a legnagyobb előnyöket élvezzék;

FELISMERVE, hogy légitársaságaik globális tőkepiacokhoz való fokozott hozzáférése jelentős szerepet játszik a verseny megerősítése és e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása tekintetében;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy általános jelentőségű precedenst alkossanak ezen alapvető gazdasági ágazat liberalizációja előnyeinek fokozása érdekében,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

„Fél”: az Egyesült Államok, az Európai Közösség és tagállamai, Izland vagy Norvégia.

2. cikk

Az I. és a II. melléklet alkalmazása

Az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok közötti, 2007. április 25-én és 30-án aláírt és az I. mellékletben csatolt légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: a légiközlekedési megállapodás) rendelkezései, a II. mellékletre is figyelemmel, e megállapodás valamennyi fele tekintetében alkalmazandók. A légiközlekedési megállapodás rendelkezéseit Izland és Norvégia vonatkozásában úgy kell alkalmazni, mintha azok az Európai Közösség tagállamai volnának, ennek megfelelően Izland és Norvégia jogai és kötelezettségei megegyeznek az említett megállapodás alapján a tagállamok esetében fennálló jogokkal és kötelezettségekkel. Az I. és a II. melléklet e megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.

3. cikk

Megszűnés

1. Az Egyesült Államok vagy az Európai Közösség és tagállamai diplomáciai úton bármikor írásbeli értesítést küldhet a másik három félnek e megállapodás megszüntetéséről vagy az e megállapodás 5. cikk szerinti ideiglenes alkalmazásának megszüntetéséről szóló határozatáról. A megszüntetésről szóló értesítés egy példányát egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek is meg kell küldeni. E megállapodás a megszűnésről küldött írásbeli értesítés időpontját követően egy évvel, a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) forgalmi idénye végén, greenwichi középidő szerint éjfélkor szűnik meg, illetve ugyanekkor befejeződik a megállapodás ideiglenes alkalmazása, amennyiben ezen időszak lejárta előtt a felek nem egyeznek meg az értesítés visszavonásáról.

2. Izland vagy Norvégia diplomáciai úton bármikor írásbeli értesítést küldhet a többi félnek az e megállapodásból való kilépéséről vagy az e megállapodás 5. cikk szerinti ideiglenes alkalmazásának megszüntetéséről szóló határozatáról. Az értesítés egy példányát egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek is meg kell küldeni. A kilépés vagy az ideiglenes alkalmazás megszüntetése az erről küldött írásbeli értesítés időpontját követően egy évvel, az IATA forgalmi idénye végén, greenwichi középidő szerint éjfélkor lép hatályba, amennyiben ezen időszak lejárta előtt az írásbeli értesítést küldő fél, az Egyesült Államok, valamint az Európai Közösség és tagállamai nem egyeznek meg az értesítés visszavonásáról.

3. Az Egyesült Államok vagy az Európai Közösség és tagállamai diplomáciai úton bármikor írásbeli értesítést küldhet Izlandnak vagy Norvégiának e megállapodás megszüntetéséről vagy az e megállapodás Izland vagy Norvégia tekintetében történő ideiglenes alkalmazásának megszüntetéséről szóló határozatáról. Az értesítés egy-egy példányát egyidejűleg meg kell küldeni e megállapodás másik két szerződő felének és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek. A megszüntetés vagy az Izland vagy Norvégia tekintetében történő ideiglenes alkalmazás megszüntetése az erről küldött írásbeli értesítés időpontját követően egy évvel, az IATA forgalmi idénye végén, greenwichi középidő szerint éjfélkor lép hatályba, amennyiben ezen időszak lejárta előtt az Egyesült Államok, az Európai Közösség és tagállamai, valamint az értesítés címzettje nem egyeznek meg az értesítés visszavonásáról.

4. Az e cikkben említett diplomáciai jegyzékek alkalmazásában, az Európai Közösség és tagállamai számára, illetve általuk küldött diplomáciai jegyzékek címzettje, illetve feladója az Európai Közösség.

5. E cikk bármely más rendelkezésétől függetlenül, a légiközlekedési megállapodás megszűnésével párhuzamosan e megállapodás is megszűnik.

4. cikk

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél történő nyilvántartásba vétel

Ezt a megállapodást és valamennyi módosítását nyilvántartásba kell vetetni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél.

5. cikk

Ideiglenes alkalmazás

A megállapodást annak 6. cikk szerinti hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell az utolsó olyan értesítés időpontját követő hónap első napjától kezdve, amelyben a felek értesítették egymást a megállapodás ideiglenes alkalmazásához szükséges eljárások befejezéséről. Amennyiben a légiközlekedési megállapodás annak 23. cikke értelmében megszűnik vagy véget ér a 25. cikk szerinti ideiglenes alkalmazása, akkor ezzel párhuzamosan ennek a megállapodásnak az ideiglenes alkalmazása is megszűnik.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a megállapodás a következők közül a későbbi időpontjában lép hatályba: 1) a légiközlekedési megállapodás hatálybalépése és 2) a felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött azon legutolsó értesítés keltét követő egy hónappal, amely megerősíti, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi eljárás lezárult. Az említett diplomáciai jegyzékváltás alkalmazásában, az Európai Közösség és tagállamai számára vagy ez utóbbiak által küldött diplomáciai jegyzékeket az esettől függően az Európai Közösség számára kell címezni vagy ez utóbbi a feladó. Az Európai Közösség és tagállamai által küldött diplomáciai jegyzékben vagy jegyzékekben minden egyes tagállam megerősíti, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásokat lezárta.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

KELT ………….., a …….. év ……… havának ………….. napján négy eredeti példányban.

Az Amerikai Egyesült Államok részéről:

[Az EU egyes tagállamai részéről:]

Az Európai Közösség részéről:

Izland részéről:

A Norvég Királyság részéről:

I. melléklet

LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS

[HL L 134., 2007.5.25., 4. o.]

II. melléklet

Különös rendelkezések Izland és Norvégia vonatkozásában

A következők szerint módosított légiközlekedési megállapodás rendelkezései e megállapodás valamennyi fele tekintetében alkalmazandók. A légiközlekedési megállapodás rendelkezéseit Izland és Norvégia vonatkozásában úgy kell alkalmazni, mintha azok az Európai Közösség tagállamai volnának, ennek megfelelően Izland és Norvégia jogai és kötelezettségei megegyeznek az említett megállapodás alapján a tagállamok esetében fennálló jogokkal és kötelezettségekkel.

1. A légiközlekedési megállapodás 1. cikke (9) bekezdésének szövege a következő:

„terület”: az Egyesült Államok tekintetében a szuverenitása vagy joghatósága alá tartozó (a kontinensen és a szigeteken fekvő) földterületek, belvizek és felségvizek, valamint az Európai Közösség és tagállamai tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás hatálya alá tartozó (a kontinensen és a szigeteken fekvő) földterületek, belvizek és felségvizek, az említett megállapodásban vagy bármely jogutód okmányban meghatározott feltételek szerint, a Liechtensteini Hercegség szuverenitása vagy joghatósága alá tartozó földterületek és belvizek kivételével; e megállapodás Gibraltár repülőterére történő alkalmazása nem sérti a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság által a repülőtér helyéül szolgáló terület szuverenitásával kapcsolatos jogvitában elfoglalt jogi álláspontokat, és Gibraltár repülőterének a 2006. szeptember 18-án a tagállamok között létező közösségi légiközlekedési intézkedések tekintetében való további felfüggesztését a Gibraltár repülőteréről szóló, 2006. szeptember 18-án Córdobában elfogadott miniszteri nyilatkozat feltételeinek megfelelően; valamint

2. A 23–26. cikk Izland és Norvégia esetében nem alkalmazandó.

3. Az 1. melléklet 1. szakasza a következőkkel egészül ki:

w) Izland: az 1995. június 14-én, Washingtonban aláírt, 2002. március 1-jén, valamint 2006. augusztus 14-én és 2007. március 9-én jegyzékváltással módosított légiközlekedési megállapodás.

x) Norvég Királyság: az 1945. október 6-án, Washingtonban jegyzékváltással létrejött, 1954. augusztus 6-án és 1995. június 16-án jegyzékváltással módosított légiközlekedési megállapodás.

4. Az 1. melléklet 2. szakaszának szövege a következő:

E melléklet 1. szakasza ellenére, az e megállapodás 1. cikkében szereplő „terület” fogalommeghatározásba nem tartozó területek esetében az említett szakasz e) pontjában (Dánia–Egyesült Államok), g) pontjában (Franciaország–Egyesült Államok), v) pontjában (Egyesült Királyság–Egyesült Államok) és x) pontjában (Norvégia–Egyesült Államok) említett megállapodásokat a bennük foglalt feltételeknek megfelelően továbbra is alkalmazni kell.

5. Az 1. melléklet 3. szakaszának szövege a következő:

E megállapodás 3. cikke ellenére, az USA légitársaságai nem jogosultak a tagállamokból kiinduló vagy oda tartó járatokkal olyan, kizárólag árufuvarozási szolgáltatások nyújtására, amelyek nem az Egyesült Államokat kiszolgáló szolgáltatás részét képezik, kivéve a Cseh Köztársaságból, a Francia Köztársaságból, Izlandról, a Lengyel Köztársaságból, a Luxemburgi Nagyhercegségből, a Máltai Köztársaságból, a Németországi Szövetségi Köztársaságból, a Norvég Királyságból, a Portugál Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból kiinduló vagy oda tartó járatokat.

6. A megállapodás a 2. melléklet 3. cikkének végén a következő szöveggel egészül ki:

Izland és Norvégia esetében e jogszabályok közé tartozik, többek között, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53., 54. és 57. cikke, valamint az említett megállapodás értelmében ezek végrehajtási rendelkezései, illetve ezek módosításai.

2. függelék

KIEGÉSZÍTŐ MEGÁLLAPODÁS

egyrészről a Norvég Királyság,

másrészről Izland,

valamint

harmadrészről az Európai Közösség és tagállamai

között

az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok,

másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről a Norvég Királyság,

és negyedrészről Izland

között létrejött légiközlekedési megállapodás alkalmazásáról

mivel:

(1) A Bizottság tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatnak megfelelően az Európai Bizottság a Közösség és tagállamai nevében tárgyalásokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokkal egy légiközlekedési megállapodásról.

(2) A Közösség és tagállamai és az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodást („légiközlekedési megállapodás”) 2007. március 2-án parafálták, aláírására európai részről 2007. április 25-én Brüsszelben, az Egyesült Államok részéről pedig 2007. április 30-án Washingtonban került sor, ideiglenes alkalmazása 2008. március 30-án kezdődött meg.

(3) Mivel Izland és a Norvég Királyság (a továbbiakban: Norvégia) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáson keresztül az európai közös légtér teljes jogú tagja, a légiközlekedési megállapodáshoz való csatlakozásuk egy azonos időpontban kelt olyan megállapodáson (a továbbiakban: a megállapodás) keresztül valósult meg, amelynek I. melléklete tartalmazza a légiközlekedési megállapodást.

(4) A légiközlekedési megállapodás 21. cikkének (3) bekezdése szerinti, jogok felfüggesztésére vonatkozó határozat meghozatala tekintetében eljárási szabályokat kell megállapítani.

(5) Eljárási szabályokat kell továbbá megállapítani Norvégiának és Izlandnak a légiközlekedési megállapodás 18. cikke szerint létrehozott vegyes bizottságban, és a légiközlekedési megállapodás 19. cikkében meghatározott választottbírósági eljárásban való részvétele tekintetében, – így biztosítva vegyesbizottsági ülések előtt a szükséges együttműködést, információáramlást és konzultációt – valamint a megállapodás – többek között biztonságra, védelemre, a forgalmi jogok megadására és visszavonására, valamint kormányzati támogatásokra vonatkozó egyes rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Értesítés

Amennyiben a Közösség és tagállamai a megállapodás annak 3. cikke szerinti megszüntetéséről vagy a megállapodás ideiglenes alkalmazásának leállításáról, illetve az ilyen értelmű értesítés visszavonásáról határoz, a Bizottság az Amerikai Egyesült Államoknak címzett jegyzék diplomáciai úton történő elküldését megelőzően késedelem nélkül tájékoztatja erről Izlandot és Norvégiát. Norvégia és/vagy Izland ugyanígy késedelem nélkül értesíti a Bizottságot valamennyi ilyen jellegű határozatáról.

2. cikk

A tárgyalások második fordulója és a forgalmi jogok felfüggesztése

1. Az Európai Közösség és tagállamai nevében a Bizottság folytatja le a légiközlekedési megállapodás 21. cikkének (1) bekezdésében említett tárgyalások második fordulóját. Annak érdekében, hogy Norvégia és Izland a felülvizsgált légiközlekedési megállapodás vonatkozásában a tárgyalások második fordulója után is megőrizze csatlakozott státusát, Norvégia és Izland megfigyelőként részt vesz a tárgyalásokon, és e célból azokat a Közösség tagállamaihoz hasonló módon be kell vonni az Európai Közösség által folytatott előkészítő munkába.

2. Amennyiben a légiközlekedési megállapodás 21. cikkének (3) bekezdésében biztosított felülvizsgálat kezdetétől számított tizenkét hónapon belül nem születik második fordulós megállapodás, Norvégia és Izland a Közösség bármely más tagállamához hasonlóan a következő tizenöt napon belül értesítheti a Bizottságot arról, hogy a területén mely forgalmi jogokat kívánja felfüggeszteni. Ezek a forgalmi jogok nem foglalhatják magukban a légiközlekedési megállapodás I. mellékletében említett megállapodásokban meghatározott jogokat.

3. A tagállamoktól, Norvégiától és/vagy Izlandtól kapott értesítések alapján a Bizottság elkészíti a felfüggesztendő forgalmi jogok listáját, és azt továbbítja a Tanács részére. A Tanács elnöke – a légiközlekedési megállapodás 21. cikke (3) bekezdésének megfelelően – ezt követően a Közösség és a tagállamok, valamint Norvégia és Izland nevében értesíti az Amerikai Egyesült Államokat a listában foglalt forgalmi jogok felfüggesztéséről. Az érintett tagállamok, valamint Norvégia és/vagy Izland megteszik a szükséges intézkedéseket e jogoknak a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) azon forgalmi idényének első napjától kezdődő felfüggesztésére, amely forgalmi idény a felfüggesztésről küldött értesítés időpontjától számított legalább tizenkét hónap elteltével kezdődik.

4. E cikk (3) bekezdésétől eltérve a Tanács – a Bizottság javaslatára – egyhangúlag határozhat úgy, hogy nem küld a felfüggesztésről szóló értesítést, vagy azt a későbbiekben visszavonhatja.

3. cikk

Vegyes bizottság

1. A légiközlekedési megállapodás 18. cikkének megfelelően létrehozott vegyes bizottságban a Közösség, a tagállamok, valamint Norvégia és Izland képviseletét a Bizottság, a tagállamok, valamint Norvégia és Izland képviselői látják el.

2. A Közösség, a tagállamok, valamint Norvégia és Izland álláspontját a vegyes bizottságban a Bizottság képviseli a kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozó területek kivételével, amely esetben az álláspontot az esettől függően a tagállamok, Izland és/vagy Norvégia képviseli.

3. A légiközlekedési megállapodás 14. vagy 20. cikkének hatálya alá tartozó kérdések vagy joghatással bíró határozat elfogadását nem igénylő kérdések tekintetében a vegyes bizottságban a Norvégia és Izland által képviselendő álláspontot a Bizottsággal egyetértésben Norvégia és Izland fogadja el.

4. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba foglalt rendeletek és irányelvek hatálya alá tartozó kérdések tekintetében meghozandó egyéb vegyes bizottsági határozatok esetében a Közösség, a tagállamok, valamint Norvégia és Izland által képviselendő álláspontot a Norvégiával és Izlanddal egyetértésben a Bizottság fogadja el.

5. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba nem tartozó rendeletek és irányelvek hatálya alá eső kérdések tekintetében meghozandó egyéb vegyes bizottsági határozatok esetében a Norvég Királyság és Izland által képviselendő álláspontot a Bizottsággal egyetértésben Norvégia és Izland fogadja el.

6. A Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a tagállamokkal folytatott koordinációs, konzultációs és határozat-előkészítő üléseken Norvégia és Izland korlátozás nélkül részt vehessen, illetve hozzáférjen a vegyes bizottsági üléseket előkészítő információkhoz.

4. cikk

Választottbírósági eljárás

1. A légiközlekedési megállapodás 19. cikke szerinti választottbírósági eljárások során a Közösséget, a tagállamokat, Norvégiát és Izlandot a Bizottság képviseli.

2. A Bizottság adott esetben megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy Norvégia és Izland részt vehessen a választottbírósági eljárások előkészítésében és koordinálásában.

3. Amennyiben a Tanács a légiközlekedési megállapodás 19. cikkének (7) bekezdése alapján az előnyök felfüggesztéséről szóló határozatot fogad el, akkor erről értesíteni kell Norvégiát és Izlandot is. Norvégia és/vagy Izland ugyanígy értesíti a Bizottságot valamennyi ilyen jellegű határozatáról.

4. A Közösség hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a légiközlekedési megállapodás 19. cikke alapján hozandó egyéb megfelelő intézkedésekről a Bizottság határoz, a Tanács által kijelölt tagállami képviselőkből, valamint Norvégia és Izland képviselőiből álló különbizottság segítségével.

5. cikk

Információcsere

1. Norvégia és Izland haladéktalanul értesíti a Bizottságot az általa a légiközlekedési megállapodás 4. vagy 5. cikke értelmében hozott, az Amerikai Egyesült Államok valamely légitársasága általi engedélykérelem megtagadására, a részére adott engedély visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására vonatkozó határozatról. A Bizottság hasonlóképpen haladéktalanul értesíti Norvégiát és Izlandot a tagállamok által hozott valamennyi ilyen jellegű határozatról.

2. Norvégia és Izland haladéktalanul értesíti a Bizottságot a légiközlekedési megállapodás 8. cikke értelmében kibocsátott vagy kapott bármely megkeresés vagy értesítés esetében. A Bizottság hasonlóképpen haladéktalanul értesíti Norvégiát és Izlandot a tagállamok által kibocsátott vagy kapott bármely megkeresés vagy értesítés esetében.

3. Norvégia és Izland haladéktalanul értesíti a Bizottságot a légiközlekedési megállapodás 9. cikke értelmében kibocsátott vagy kapott bármely megkeresés vagy értesítés esetében. A Bizottság hasonlóképpen haladéktalanul értesíti Norvégiát és Izlandot a tagállamok által kibocsátott vagy kapott bármely megkeresés vagy értesítés esetében.

6. cikk

Állami szubvenciók és támogatás

1. Amennyiben Norvégia vagy Izland úgy véli, hogy az Amerikai Egyesült Államok területén lévő kormányzati szerv mérlegelésének tárgyát képező vagy az általa juttatott szubvenció vagy támogatás a légiközlekedési megállapodás 14. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint hátrányosan befolyásolni fogja a versenyt, értesíti erről a Bizottságot Amennyiben egy tagállam hasonló ügyről értesíti a Bizottságot, a Bizottság hasonlóképpen értesíti erről Norvégiát és Izlandot.

2. A Bizottság, Norvégia és Izland felveheti a kapcsolatot az ilyen szervekkel vagy kérheti a légiközlekedési megállapodás 18. cikke szerint létrehozott vegyes bizottság ülésének összehívását.

3. A Bizottság, Norvégia és Izland haladéktalanul értesítik egymást az Amerikai Egyesült Államok általi – a megállapodás 14. cikkének (3) bekezdése szerinti – megkeresésről.

7. cikk

Megszűnés

1. Bármely fél, bármely időpontban diplomáciai úton írásban értesítheti a többi felet azon döntéséről, hogy a kiegészítő megállapodást vagy annak ideiglenes alkalmazását fel kívánja mondani. Ez a kiegészítő megállapodás megszűnik vagy annak ideiglenes alkalmazása befejeződik az erről küldött írásbeli értesítés időpontját követően hat hónappal greenwichi középidő szerint éjfélkor, amennyiben ezen időszak lejárta előtt a felek nem egyeznek meg a bejelentés visszavonásáról.

2. E cikk bármely más rendelkezése ellenére, a megállapodás megszűnésével vagy ideiglenes alkalmazásának megszűntetésével párhuzamosan ez a kiegészítő megállapodás is megszűnik vagy ideiglenes alkalmazása véget ér.

8. cikk

Ideiglenes alkalmazás

A 9. cikk szerinti hatálybalépésig a felek az egyes felek nemzeti jogszabályaival összhangban megállapodnak a kiegészítő megállapodásnak a következők közül a későbbi időpontjától számított ideiglenes alkalmazásáról: az e kiegészítő megállapodás aláírásának időpontja vagy a megállapodás 5. cikkében meghatározott ideiglenes alkalmazás kezdetének időpontja.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a kiegészítő megállapodás vagy a) a felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött azon utóbbi értesítés keltét követő egy hónappal lép hatályba, amely megerősíti, hogy a kiegészítő megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásoknak eleget tettek vagy b) a megállapodás hatálybalépésének vagy ideiglenes alkalmazásának időpontjában, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a kiegészítő megállapodást.

KELT ………….., a …….. év ……… havának ………….. napján három eredeti, angol nyelvű példányban.

A Norvég Királyság részéről:

Izland részéről:

Az Európai Közösség részéről: