19.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 41/64

—

tekintettel a „Fekete-tengeri szinergia – új regionális együttműködési kezdeményezés” című bizottsági közleményre, (COM(2007)0160),

—

tekintettel a „Regionális együttműködés a fekete-tengeri térségben: a jelenlegi helyzet, a további fejlődését ösztönző EU-fellépés kilátásai” című bizottsági közleményre (COM(1997)0597),

—

tekintettel az európai szomszédságpolitika (ESZP) megerősítéséről szóló bizottsági közleményre (COM(2006)0726),

—

tekintettel az Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával elfogadott európai szomszédságpolitikai (ESZP) cselekvési tervekre, valamint az említett államokkal aláírt és 2008-ban vagy 2009-ben lejáró partnerségi és együttműködési megállapodásokra (PEM),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerséget létrehozó PEM-re, amely 1997. december 1-jén lépett hatályba, és 2007-ben járt le,

—

tekintettel a Törökország csatlakozási partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról és feltételekről szóló, 2006. január 23-i 2006/35/EK tanácsi határozatra (1)(„a csatlakozási partnerség”),

—

tekintettel a Moldovai Köztársaságról, az Orosz Föderációról, Törökországról, Ukrajnáról és a Dél-Kaukázusról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel az európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a fekete-tengeri Kercsi-szorosban történt hajókatasztrófáról és az azt követő olajszennyezésről szóló 2007. december 13-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel „Az EU Dél-Kaukázussal kapcsolatos hatékonyabb politikája: az ígéretektől a tettekig” című 2008 január 17-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel „Az energiára vonatkozó közös európai külpolitika felé” című, 2007. szeptember 26-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0510/2007),

A.

mivel a fekete-tengeri térség Európa, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet találkozásánál fekszik, amelyet szoros történelmi és kulturális kötelékek és nagy potenciál, ugyanakkor temérdek különbség is jellemez; mivel a térségben található az EU-tagállam Bulgária, Görögország és Románia, a tagjelölt Törökország, valamint az ESZP-partner Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna, valamint az Orosz Föderáció, amellyel az EU négy közös térségen alapuló stratégiai partnerségi kapcsolatot alakított ki;

B.

mivel Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásával a Fekete-tenger bizonyos mértékben az EU belső tengerévé vált és ennél fogva az EU számára stratégiai jelentőségű új dimenzióra tett szert, amely a közös kihívások és célkitűzések megsokszorozódásához, valamint az EU és a térség országai közötti megerősített együttműködés megújult lehetőségeihez vezetett, a valódi biztonság, stabilitás, demokrácia és jólét térségének létrehozása érdekében;

C.

mivel a fekete-tengeri térség szinergiáinak fejlesztése és kezelése terén folytatott együttműködés lehetőségeit a térséggel kapcsolatos, meglévő politikák, megoldások és megközelítések tömege fényében kell meghatározni;

D.

mivel a fent említett 1997. évi közleményében a Bizottság javaslatot tett a fekete-tengeri térségre vonatkozó kezdeti stratégiára;

E.

mivel a dél-kaukázusi térséggel kapcsolatos EU-politika bizonyos vonatkozásaival az erről szóló, fent említett 2008. január. 17-iállásfoglalás foglalkozik;

1.

üdvözli a „Fekete-tengeri szinergia – új regionális együttműködési kezdeményezés” című bizottsági közleményt és azt a célkitűzést, hogy a fekete-tengeri térséggel és az azon belül folytatott együttműködést azáltal fokozzák, hogy a meglévő kétoldalú politikákat új, regionális megközelítéssel egészítik ki; megállapítja különösen, hogy a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások, a PEM-ek közelgő lejárta és a jövőjükkel kapcsolatos tárgyalások, valamint az energiabiztonsági kérdések a fekete-tengeri térségben folytatott regionális együttműködést az Unió külpolitikai napirendjének legfőbb prioritásai közé helyezik;úgy véli, hogy egy független fekete-tengeri stratégia a Fekete-tenger térségének jövőbeli fejlődése szempontjából hosszú távon rendkívül hasznos lehet;

2.

hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térségnek egységesebb, fenntartható és stratégiai válaszra van szüksége, amely – az északi dimenzió politikája és az euro-mediterrán partnerség mellett – egy fekete-tengeri politika megteremtéséhez vezet

3.

úgy véli, hogy egy egységes, hatékony és eredményorientált regionális politikai megközelítés elfogadása érdekében a közleményt az EU részéről további következetes lépéseknek kell követniük, annak érdekében, hogy előmozdítsák a térséghez igazodó, valódi regionális dimenzió kialakulását; aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy az 1997 óta folytatott fekete-tengeri regionális stratégia eredményeinek megfelelő értékelése nem történt meg; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen alapos értékelést a korábbi és jelenlegi tevékenységekről, és az eredményeket nyújtsa be az Európai Parlamenthez;

4.

üdvözli a Bizottság abbéli szándékát, hogy 2008-ban előírja a Fekete-tengeri szinergia kezdeti értékelését, és felszólítja, hogy – értékelésének eredményei alapján és az itt szereplő ajánlások, valamint a Parlament más vonatkozó állásfoglalásainak figyelembe vételével – terjesszen elő konkrét javaslatokat a fekete-tengeri térségben folytatott regionális együttműködés és valódi partnerség előmozdítására; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy használja fel az északi dimenzió vonatkozásában szerzett tapasztalatokat fekete-tengeri stratégiája bármely jövőbeli felülvizsgálatának vagy kiterjesztésének megtervezésekor;

5.

hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri regionális politikai megközelítés nem használható sem arra, hogy az EU-tagság alternatívájaként szolgáljon, sem pedig arra, hogy az EU határait meghatározzák; úgy véli azonban, hogy az itt meghatározott célkitűzéseknek az EU szomszédos országokra és a fekete-tengeri regionális stratégiában részt vevő országokra irányuló, tágabb értelemben vett külpolitikájának elválaszthatatlan és egységes részét kell képezniük;

6.

úgy véli, hogy a fekete-tengeri térségben folytatott regionális együttműködésben az EU-nak, az ESZP országainak, a tagjelölt Törökországnak és Oroszországnak egyenlő partnerekként kell részt venniük; úgy véli, hogy csak egy, a fekete-tengeri országok között a térség közös kihívásaival – ideértve a biztonsági kérdéseket is – szemben kialakított közös felelősségérzet fokozatos megteremtésével válik lehetővé az Európa térségbeli részvételében rejlő potenciál maximális kiaknázása; felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy aktívan vonjon be minden fekete-tengeri országot a politikai megközelítésbe;

7.

úgy véli, hogy az új regionális megközelítésnek egy sor prioritásként kezelt területet kell megcéloznia, amelyekre nézve a Bizottságnak részletes cselekvési tervet kell készítenie, konkrét célkitűzések, referenciaértékek és nyomon követés előirányozása mellett, amely az EU térségbeli részvétele és a régióközi együttműködés erősítésének alapját képezi; hangsúlyozza, hogy az EU-nak korlátozott számú, prioritást jelentő célkitűzésre kell összpontosítania és el kell kerülnie a szétforgácsolódást és az erőfeszítések megkétszereződését;

8.

hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térségben fennálló megoldatlan konfliktusok komoly kihívást jelentenek a térség stabilitása és fenntartható fejlődése szempontjából, valamint jelentős akadályt képeznek a regionális együttműködés előmozdításának folyamatában; ezért felszólít az EU aktívabb és szélesebb körű részvételére a konfliktusok megoldására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítésekben, összhangban a nemzetközi joggal és a területi integritás elveivel, valamint az EU részéről a konfliktuskezelésre és békefenntartó műveletekre irányuló mélyrehatóbb elkötelezettségre; úgy véli, hogy az EU-nak kulcsszerepe van a megértés, a párbeszéd és a bizalomépítés kultúrájának kialakításában e térségben;

9.

megállapítja Oroszországnak a térségben való számottevő katonai jelenlétét a fekete-tengeri flotta formájában, amely a krími kikötővárosban, Szevasztopolban állomásozik; rámutat arra, hogy az Oroszország és Ukrajna között a fekete-tengeri flotta állomásozására vonatkozóan 1997-ben létrejött megállapodás 2017-ben lejár; megállapítja, hogy ez – egy mindmáig rendezetlen ügyként – már némi súrlódáshoz vezetett az orosz és ukrán kormány között; ösztönzi az EU-t, hogy vegyen részt ebben a stratégiailag fontos kérdésben és működjön szorosabban együtt Oroszország és Ukrajna kormányaival;

10.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak a szabadságon, a biztonságon és az igazságon alapuló térségben állandó prioritásokat kell meghatároznia a fekete-tengeri szinergia keretében, amelyek célja a harmonizáció és a kompatibilitás kialakítása a politikai területek egészén;

11.

tekintettel arra, hogy a schengeni térség 2007. december 21-i kibővítését követően számos szomszédos államban magasak a vízumdíjak, sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tekintse át a vízumdíjakat és csökkentse azokat elfogadható szintűre az EU szomszédsági politikájában részt vevő és az Unióval stratégiai partnerségi viszonyban lévő államok állampolgárai számára;

12.

emlékeztet arra, hogy foglalkozni kell a transznacionális bűnözés, a csempészet és az illegális migráció kihívásaival, teljes mértékben tiszteletben tartva a visszaküldés tilalmának elvét; hangsúlyozza, hogy az e területen végrehajtott intézkedésekhez a mobilitást fokozó megfelelő intézkedéseknek kell társulniuk, az emberek közötti kapcsolatok ösztönzése és ezáltal a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok európai értékeinek terjesztése érdekében; ennélfogva sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kössön vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokat azokkal a fekete-tengeri országokkal, amelyekkel ezt még nem tette meg, valamint hogy minden lehetséges egyéb eszközzel mozdítsa elő a mobilitást, beleértve mobilitási megállapodások aláírását az ESZP-országokkal; hangsúlyozza különösen a hatékony vízumkönnyítés szükségességét a helyi határokon átmenő forgalom és az olyan egyedi népességcsoportok, mint a diákok, üzletemberek és civil társadalmi szereplők tekintetében;

13.

hangsúlyozza a határokon átnyúló és a határirányítási együttműködés további fejlesztésének fontosságát, mind a biztonsággal, mind pedig a mozgás folytonosságával kapcsolatos célkitűzések elérése érdekében; úgy véli, hogy az EU moldovai és ukrajnai határőrizeti segítségnyújtó missziója (EUBAM) lényeges tapasztalatot nyújt a biztonsági kihívások többoldalú együttműködésen keresztül történő kezelésével kapcsolatban, és úgy véli, hogy ezt még inkább meg kell erősíteni és a határokkal kapcsolatos együttműködés példájaként kell alkalmazni;

14.

hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térség különböző államaiban fennálló sajátos biztonsági helyzetek és kihívások mélyreható elemzésére van szükség; támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy az Europol megbízást és forrásokat kapjon a térséggel kapcsolatos elemzések elkészítéséhez, különösen a migráció tekintetében;

15.

úgy véli, hogy az új fekete-tengeri politikai megközelítés nem korlátozódhat a gazdasági együttműködésre, hanem olyan térség létrehozására kell törekednie, amelyet a fenntartható demokrácia, a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság jellemez, és különösen hangsúlyozza a politikai és igazságügyi reform, valamint a kötelezettségvállalások hatékony végrehajtásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása az EU külpolitikájának központi elemét képezi, és kiemeli, hogy mind a kétoldalú kapcsolatokba, mind pedig a regionális megközelítésbe be kell építeni ezen értékeket, függetlenül a partnerkormányok által mutatott hajlandóság mértékétől; felszólítja az Európai Uniót, hogy a fekete-tengeri országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és konzultációk keretében, valamint többoldalú fórumokon foglalkozzon az e területeken folytatott regionális együttműködés kérdéseivel; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a polgári társadalmak közötti regionális együttműködés előmozdítása érdekében teljes mértékben alkalmazza a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét és a Fekete-tengeri szinergiát;

16.

üdvözli a regionális és helyi szereplők közötti együttműködésen keresztül a regionális együttműködés elősegítését célzó fekete-tengeri eurorégió létrehozására irányuló kezdeményezést; hangsúlyozza az alulról felfelé építkező projektek és a helyi szintű, határokon átnyúló együttműködés jelentőségét a valódi demokrácia térsége és a hatékony kormányzás kiépítésének folyamatában a fekete-tengeri térségben;

17.

hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térség országai között, illetve azok szomszédjaival alapvető fontosságú a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és ápolása, a kölcsönös tisztelet, a területi integritás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, valamint az erőszak alkalmazásának és az erőszak alkalmazásával való fenyegetés tilalma mint a regionális együttműködés elősegítésének alapvető elvei; kiemeli ezen a területen a civil társadalommal folytatott, valamint az interkulturális párbeszéd jelentőségét, és felhívja a Bizottságot annak további előmozdítására, különösen 2008, mint az interkulturális párbeszéd évével összefüggésben a kölcsönös tolerancia kultúrájának, a sokszínűség tiszteletben tartásának, valamint a regionális párbeszéd és együttműködés kialakításának céljából;

18.

tudomásul veszi a fekete-tengeri térségnek mint az EU energiaellátásának diverzifikálását és biztonságát szolgáló energiatermelő és -elosztó terület fontosságát; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgősen vegye fontolóra a stratégiai fontosságú infrastrukturális projektekhez nyújtott gyakorlati támogatásának fokozását; ismételten kifejezi támogatását az új infrastruktúra és az életképes szállítási folyosók létrehozására vonatkozóan, amelyek a szállítókat és az útvonalakat egyaránt diverzifikálják, mint például a Kaszpi-tengeren/Fekete-tengeren áthaladó energiafolyosó és a Nabucco-csővezeték, a Konstanca–Trieszt csővezeték, valamint az AMBO csővezeték és a Fekete-tengeren áthaladó, más tervezett földgáz- és kőolaj tranzitprojektek és a fekete-tengeri és Kaszpi-tengeri térségeket összekötő INOGATE és TRACECA projektek; társadalmi és környezetvédelmi hatásvizsgálatok elkészítésére szólít fel ezen új tranzitinfrastruktúrák kiépítése hatásának elemzésére;

19.

úgy véli, hogy a fekete-tengeri szinergiának megfelelő keretet kell biztosítania a térség piaci reformjainak előmozdításához, amelyek célja a versenyképes, kiszámítható és átlátható energiapiacok létrehozása;

20.

úgy véli, hogy a regionális koherenciának óriási előnyére válnának a Fekete-tenger partján lévő államok közötti fizikai kapcsolatok fokozására irányuló kezdeményezések; hangsúlyozza, hogy a közlekedés és a környezetvédelem területén folytatott együttműködés nem korlátozódhat az energiával kapcsolatos kérdésekre, hanem átfogó megközelítéssel kell szolgálnia, amely figyelembe veszi a térség szükségleteit; tudomásul veszi a fekete-tengeri körgyűrű létrehozására irányuló terveket; hangsúlyozza a Fekete-tenger és a Duna mint a térség stratégiai szállítási útvonalainak jelentőségét;

21.

hangsúlyozza a Duna, mint az EU-t és a fekete-tengeri térséget összekötő egyik fő közlekedési tengely és gazdasági artéria fontosságát; ennélfogva úgy véli, hogy a Duna fenntartható fejlesztésének és a Fekete-tenger körüli országok összekapcsolásában rejlő gazdasági lehetőségeknek az EU-nak az e térségre vonatkozó prioritásai között kell szerepelnie; kéri a Bizottságot, hogy e tekintetben – beleértve a környezeti aggályokat – terjesszen elő egy, az esetleges konkrét kezdeményezéseket feltáró tanulmányt; kitart amellett, hogy ha teljes mértékben ki akarják használni az EU Fekete-tengerhez való hozzáférését, akkor – az intermodális közlekedés biztosítása céljából – létfontosságú lesz a kikötői infrastruktúra fejlesztése az EU fekete-tengeri kikötőiben (Burgasz, Konstanca, Mangalia és Várna), valamint a Duna torkolatában lévő kikötőkben;

22.

mély aggodalommal tölti el a fekete-tengeri térség környezetvédelmi helyzete, különösen a Fekete-tengeré – amelyet a szabályozatlan szennyezés érint, és számos ökológiai baleset súlyosbít –, valamint a Dunáé és annak deltájáé; hangsúlyozza, hogy a térségben többoldalú környezetvédelmi megállapodások fokozott végrehajtására és egy környezetvédelmi értékelésnek valamennyi regionális projektbe történő felvételére van szükség, és a térségbeli környezeti kihívások teljes körének kezelése érdekében az EU és a fekete-tengeri országok között szorosabb együttműködésre szólít fel;

23.

különösen aggódik a szabályozatlan olajszennyezés és annak a vadon élő állatokra és növényekre gyakorolt hatása miatt; hangsúlyozza a Bizottság által a megfigyelési és tájékoztatási központon keresztül nyújtott támogatáson túlmutató együttműködés szükségességét, különösen az olajszivárgások megelőzése terén, különös hangsúlyt fektetve a tartályhajókra vonatkozó tengeri közlekedési biztonság megerősítésére;

24.

felhívja a figyelmet a Duna-deltára, amely az állat- és növényfajok számára egyedi élőhelyeket biztosít; hangsúlyozza az olyan infrastruktúrák, mint például a Románia és Ukrajna közötti Bistroe-csatorna környezeti hatásvizsgálatainak égető szükségességét;

25.

felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazza a DABLAS-munkacsoport megközelítését (a Duna és a Fekete-tenger vonatkozásában) a környezeti problémák megoldása érdekében, nemcsak a Dunára, hanem a Dnyeszter és a Dnyeper folyómedrére is összpontosítva;

26.

rámutat az egész térségben tapasztalható egyenlőtlen, ugyanakkor erős gazdasági növekedésre, de felhívja a figyelmet arra, hogy e növekedés fenntarthatósága inkább a kőolaj- és földgázexportáló országokban jellemző; hangsúlyozza a Fekete-tengert határoló számos országban a magánszektor törékenységét; hangsúlyozza a fekete-tengeri térségben a gazdasági lehetőségek és a jólét térsége kiépítésének fontosságát a lakosság és a kereskedelmi partnerek számára; hangsúlyozza, hogy javítani kell a befektetési környezetet a helyi és nemzetközi vállalatok számára egyaránt, különösen a korrupció és a csalás elleni küzdelem fokozásával, valamint ösztönözni kell a versenyképesség és a gazdasági vonzerő növelését, diverzifikált gazdaságok létrehozását és a fenntartható növekedés, valamint társadalmi igazságosságot és koherenciát biztosítását szolgáló piacgazdasági reformokat; ösztönzi a harmonizációs és további liberalizációs intézkedéseket, és támogatja egy szabadkereskedelmi térség létrehozását a WTO elveivel összhangban; úgy véli, hogy az EU-nak – a fekete-tengeri országok egyik legnagyobb gazdasági partnereként – vezető szerepet kell játszania a fent említett célok előmozdításában és a térség arra való ösztönzésében, hogy megtegye a szükséges lépéseket;

27.

figyelembe veszi a part menti és tengeri idegenforgalom jelentős szerepét mint a fekete-tengeri térség – a kereskedelem és a gazdasági növekedés szempontjából történő – fejlődésének egyik legnagyobb mozgatóerejét; hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni az idegenforgalmi infrastruktúrát, valamint hogy ösztönözni kell az idegenforgalmi termékek diverzifikálását, ezáltal védve a megélhetés hagyományos módjait, jobban kihasználva a természetes erőforrásokat (pl. a jelentős üzleti lehetőségeket kínáló geotermikus erőforrásokat) és biztosítva az életminőség javulását a térségben; hangsúlyozza, hogy a szomszédságban a vízumrendszerek megkönnyítése ösztönözni fogja a mobilitást, valamint elősegíti a kereskedelmet és a gazdasági tevékenységet; úgy véli, hogy a fekete-tengeri szinergiának megfelelő keretet kell biztosítania a fekete-tengeri térségben megvalósuló idegenforgalom fejlesztésének előmozdításához;

28.

tudomásul veszi az olyan régióközi kezdeményezéseket, mint például a Baku–Tbiliszi–Karsz vasútprojekt; úgy véli, hogy ezen kezdeményezés megnyitja az utat a világ ezen részének az európai és nemzetközi gazdaságba való jobb gazdasági és politikai integrációja előtt, valamint hozzájárul a térség gazdasági és kereskedelmi fejlődéséhez; hangsúlyozza azonban, hogy a projekt elkerüli a meglévő és teljesen működőképes vasútvonalat Örményország területén; sürgeti a dél-kaukázusi köztársaságokat és Törökországot, hogy tegyenek érdemi lépéseket a regionális gazdasági integráció érdekében, és tartózkodjanak a meggondolatlan és politikai indíttatású regionális energia- és közlekedési projektektől, amelyek sértik az európai szomszédsági politika tartós fejlődéssel kapcsolatos elveit;

29.

hangsúlyozza az interkulturális párbeszéd fokozásának fontosságát és felszólítja a Bizottságot annak további előmozdítására;

30.

hangsúlyozza, hogy fontos az oktatás, képzés és kutatás terén zajló együttműködésnek a meglévő és rendelkezésre álló EU-s programok (Tempus, Erasmus Mundus, hetedik kutatási keretprogram) révén történő elősegítésével elmélyíteni az emberek közötti kapcsolatokat; felkéri az EU-t és a fekete-tengeri országokat, hogy fokozzák együttműködésüket ezeken a területeken;

31.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásával kapcsolatos eljárásoknak – többek között a kékkártya-rendszeren keresztül történő – egyszerűsítésével a fekete-tengeri országokból kutatókat vonzzanak az EU-ba;

32.

helyesli a térség EU-tagállamainak a térséggel és a térségen belül folytatott fokozott együttműködés előmozdításában betöltött vezető szerepét; úgy véli, hogy Románia, Bulgária és Görögország – mint fekete-tengeri térségbeli EU-s tagállamok – e tekintetben vezető szerepet játszhatnak és kell is játszaniuk; hangsúlyozza, hogy e tagállamoknak a Twinning, TAIEX és Sigma programokon keresztül különleges szerepet kell betölteniük a szakértelem és az ismeretek átadása terén; úgy véli, hogy teljes mértékben ki kell használni az EU-nak a regionális együttműködés előmozdításával kapcsolatban más szomszédos külső területeken, különösen az északi dimenzióban szerzett tapasztalatait, a gyakorlatok és a levont tanulságok cseréje érdekében;

33.

hangsúlyozza Oroszország és Törökország a térségben meglévő helyzetének fontosságát a regionális együttműködés előmozdítása céljából; a fekete-tengeri térségi együttműködés sikeréhez fontosnak tartja ezen országok – valamennyi szomszédos állammal együtt – konstruktív módon történő bevonását;

34.

emlékeztet arra, hogy a fekete-tengeri térségben már számos regionális együttműködési mechanizmus van érvényben; ezért hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a fekete-tengeri országoknak össze kell hangolniuk tevékenységeiket, és meg kell előzniük a párhuzamos erőfeszítéseket; úgy véli, hogy a különböző regionális szervezetekkel és kezdeményezésekkel, például a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezettel (BSEC), a partnerséggel és párbeszéddel foglalkozó Fekete-tengeri Fórummal, a Demokráciáért és a Gazdasági Fejlődésért létrehozott GUAM és más ágazati szervezetekkel folytatott együttműködés megerősítése a konkrét szakismereteik szerint, esetleg egy új struktúra keretében megfelelő keretet biztosíthat az együttműködés előmozdításához; úgy véli, hogy a fekete-tengeri térséggel és a fekete-tengeri térségen belül folytatott párbeszéd és együttműködés politikai dimenzióját is tovább kell fejleszteni;

35.

üdvözli azt a tényt, hogy a Bizottság nemrégiben BSEC-megfigyelői jogállást kapott és tudomásul veszi az Európai Parlament és a BSEC parlamenti közgyűlése között fennálló kapcsolatokat; fontosnak tartja az Európai Parlament és a fekete-tengeri országok parlamentjei közötti együttműködés parlamenti dimenziójának további ösztönzését;

36.

hangsúlyozza, hogy nem kormányzati szinten is együttműködést kell kialakítani a fekete-tengeri térségben; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa egy, a Fekete-tengerrel foglalkozó nem kormányzati szervezeti platform létrehozását a térség civil társadalmai közötti cserék keretének megteremtése, a közös problémákkal kapcsolatos tudatosság fokozása, valamint a térségre vonatkozó EU-s politikák végrehajtásához és nyomon követéséhez való hozzájárulás céljából;

37.

felhív a közösségi pénzügyi eszközök ésszerű felhasználására a régió rendelkezésére álló ESZPE-k, a strukturális alapok és az előcsatlakozási eszközök megfelelőbb összehangolása révén; felkéri a Bizottságot, hogy együttműködve a kedvezményezett államokkal, a források kifizetése előtt vezessen be egy általános jelentési rendszert annak ellenőrzése és értékelése céljából, hogy a források felhasználása mennyire fenntartható és hatékony, és hogy megfelel-e az EU általános politikai célkitűzéseinek;

38.

helyesli az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz (ESZPE) keretében a határon átnyúló projektek finanszírozásához rendelkezésre álló források megduplázását; ezen kívül felhív a strukturális alapokra irányadó elvek – különösen a partnerség, a fenntarthatóság, a hatékonyság, a megkülönböztetésmentesség és a decentralizáció – alkalmazására e pénzügyi források felhasználása során; felszólítja a Bizottságot, hogy kétévente rövid jelentésben tájékoztassa a Parlamentet e források felhasználásáról és az elért haladásról;

39.

felkéri a Bizottságot, hogy a „kisprojekt alapok” decentralizált pénzügyi eszközt tegye elérhetővé az emberek közötti kapcsolatokat ösztönző projektek számára a határokon átnyúló együttműködés terén, és tegyen külön erőfeszítéseket ezen eszköz felhasználásának ösztönzése érdekében;

40.

hangsúlyozza, hogy a közösségi pénzügyi eszközökkel való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében a fekete-tengeri térségben a helyi és regionális érdekelt felek között a programozás, valamint a projektek előkészítése és végrehajtása tekintetében növelni kell a kapacitásokat;

41.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az összes fekete-tengeri ország kormányának és parlamentjének.