52008DC0807

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 1.12.2008

COM(2008) 807 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A HÉA-csalás ellen az Európai Unióban folytatott küzdelem hatékonyabbá tételére vonatkozó koordinált stratégiáról

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A közösségi megközelítés szükségessége 4

3. Rövid távú cselekvési terv 4

3.1. Az adórendszerek és az adózási ügyekben folytatott együttműködés erősítését szolgáló, a HÉA-csalás megakadályozására irányuló intézkedések 5

3.1.1. Az adóalanyok nyilvántartásba vételére és nyilvántartásból való törlésére vonatkozó közös minimumszabályok 5

3.1.2. Az adatok megerősítése 6

3.1.3. Számlázási szabályok 6

3.1.4. A Közösségen belüli ügyletek adóztathatósága 6

3.2. A tagállamok adóigazgatásának hatékonyabbá tételét szolgáló, a HÉA-csalás felderítésére irányuló intézkedések 6

3.2.1. A Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelmet szolgáló jogalkotási javaslat: a határidők tartamának csökkentése 7

3.2.2. Mentesség az importra vonatkozó HÉA alól 7

3.2.3. A tagállamok közötti együttműködés erősítése 7

3.2.4. Automatikus hozzáférés az adatokhoz 8

3.2.5. Az EUROFISC 8

3.3. A tagállamok adóigazgatásának adóbeszedési és adóbehajtási képességét fejlesztő intézkedések 8

3.3.1. Egyetemleges felelősség 9

3.3.2. Az adók behajtása 9

3.3.3. A tagállami adóbevételek védelmére vonatkozó felelősség megosztása 9

3.4. Jogalkotási javaslatcsomag 9

4. Az aktuális javaslatokon túlmutató észrevételek 10

5. Következtetés 11

1. BEVEZETÉS

A Bizottság 2006 májusában közleményt[1] tett közzé azzal a szándékkal, hogy mélyreható vitát indítson uniós szinten a belső piacon elkövetett adócsalás elleni küzdelemre vonatkozó koordinált megközelítés szükségességéről. A közleményt követően a különböző európai intézményekben intenzív és gyümölcsöző megbeszélések folytak a tagállamokkal és a vállalkozások képviselőivel.

Az Európai Unión belül az adócsalás elleni stratégia kialakításának néhány kulcseleméről szóló 2007. november 23-i bizottsági közlemény[2] és az azt kísérő, az adócsalás elleni stratégiával foglalkozó szakértői csoportban folytatott megbeszélések állásáról szóló jelentés[3] jó áttekintést ad a 2006-os közlemény addigi nyomon követéséről. Ezek a dokumentumok képezték a Tanács 2007. december 4-i ülésén elfogadott következtetések[4] alapját.

2008 februárjában a Bizottság közleményt[5] tett közzé két „messzebb ható” , a HÉA-rendszert a csalás elleni küzdelem érdekében módosító intézkedés – jelesül a Közösségen belüli ügyletek megadóztatása és az általános fordított adókivetés – vizsgálatáról. A Bizottság azt is kinyilvánította, hogy bizonyos feltételekkel kész próbaprojektet indítani annak megállapítására, hogy a fordított adókivetés alkalmas eszköz lehet-e a HÉA-csalás leküzdésére.

A ECOFIN-Tanácsnak a közleményt követően tartott ülésén azonban nem született megállapodás az abban szereplő kérdésekről szóló következtetésekről. Mivel nem jött létre politikai megállapodás a „messzebb ható intézkedésekről” , a Bizottság úgy döntött, hogy erőfeszítéseit kizárólag az adócsalás elleni küzdelem tradicionális módszereinek fejlesztésére irányuló, úgynevezett „hagyományos” intézkedésekre összpontosítja.

Ennek a közleménynek az a célja, hogy egységes rövid távú cselekvési tervet állapítson meg, valamint meghatározza annak ütemtervét. Ezenkívül arra is irányul, hogy hosszabb távú gondolkodást indítson el az adófizetők és az adóigazgatási szervek kapcsolatáról, valamint az ezzel kapcsolatos információtechnológiai lehetőségekről.

Megjegyzendő, hogy a 2006-os közlemény valamennyi adóra vonatkozott. Az azóta folytatott viták azonban egyértelművé tették, hogy a HÉA-csalást abszolút elsőbbséget élvező területként kell kezelni.

Ezért ez a közlemény csak a HÉA-ra és annak behajtására vonatkozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más területen nem lesznek intézkedések. A Bizottság például hamarosan a HÉA-tól és a harmonizált jövedéki adótól eltérő adókra vonatkozó igazgatási együttműködési megállapodások erősítésére irányuló javaslatot is be fog nyújtani.

2. A KÖZÖSSÉGI MEGKÖZELÍTÉS SZÜKSÉGESSÉGE

A Tanács 2006. novemberi és 2007. júniusi következtetéseiben[6] elismerte az adócsalás elleni közösségi szintű küzdelmet szolgáló olyan csalásellenes stratégia kidolgozásának szükségességét, amely kiegészíti és támogatja a tagállami erőfeszítéseket. Az Európai Parlament szintén támogatta az uniós szintű adócsalás-ellenes stratégia kidolgozását.

Az adócsalás ellen a belső piac keretében folytatott hatékony küzdelemhez közös megközelítésre van szükség mind a jogalkotást, mind a HÉA-rendszer eddig kizárólagos tagállami hatáskörben hagyott gyakorlati működtetésének bizonyos vonatkozásait illetően.

A tagállamok közötti működtetésbeli különbségek ugyanis lehetőséget teremtenek a csalóknak arra, hogy aláássák a vonatkozó közösségi jogi intézkedések hatékonyságát azzal, hogy ügyleteiket olyan tagállamokba irányítják, amelyek ezeket az intézkedéseket nem megfelelően hajtották végre.

A tagállami rendszerek közötti különbségek jelentősen növelik a szabályoknak való megfelelés vállalkozásokat terhelő költségeit is. Erre jó példával szolgálnak a HÉA-val kapcsolatos kötelezettségek elektronikus teljesítésére vonatkozó tagállami eljárások.

A jogalkotási javaslatok kidolgozása során a Bizottság körültekintően arra törekszik, hogy a közösségi megközelítés szükségessége egyensúlyban legyen a tagállamok adóigazgatásának szerkezetével és gyakorlatával. A javasolt intézkedések hatékonysága szempontjából alapvető fontosságú, hogy ezt a körültekintően megállapított egyensúlyt az intézményekben folytatott tárgyalások során mindvégig megőrizzék és tiszteletben tartsák.

3. RÖVID TÁVÚ CSELEKVÉSI TERV

Az adócsalás elleni stratégiával foglalkozó szakértői csoportban folytatott megbeszélések állásáról szóló, már nyilvánosságra hozott jelentések[7] áttekintést adnak a különböző megvizsgált intézkedésekről.

Az ezekkel kapcsolatos alapelvek a következők:

- az adóigazgatási szerveknek gyors és pontos tájékoztatásra van szükségük,

- az adatok adóigazgatási szervek általi felhasználását optimalizálni kell,

- fejleszteni kell az adócsalók elleni fellépés lehetőségeit,

- tiszteletben kell tartani a szabályszerűen működő vállalkozások szükségleteit és elvárásait, különösen azt, hogy a szabályok betartása ne jelentsen számukra további költséget és fölösleges adminisztratív terhet, valamint garantálják számukra a jogbiztonságot.

Több intézkedési javaslat is el lett vetve amiatt, mert nem felelt meg ezeknek az elveknek.

Más intézkedések tekintetében egyensúlyba kell hozni ezen bizonyos mértékig ellentmondó elveket.

A Bizottság által javasolni vagy megvalósítani kívánt intézkedések három csoportba oszthatók. Az első csoportba tartozók célja az, hogy visszatartsák a potenciális adócsalókat a HÉA-rendszerrel való visszaéléstől, a második csoportba tartozók a HÉA-csalások felderítési eszközeinek fejlesztésére irányulnak, a harmadik csoportba tartozók pedig a csalás következtében be nem fizetett adó beszedésére és a csalók megbüntetésére vonatkozó lehetőségek bővítését célozzák.

3.1. Az adórendszerek és az adózási ügyekben folytatott együttműködés erősítését szolgáló, a HÉA-csalás megakadályozására irányuló intézkedések

3.1.1. Az adóalanyok nyilvántartásba vételére és nyilvántartásból való törlésére vonatkozó közös minimumszabályok

A pontos és érvényes HÉA-azonosítószám alapvető eleme a jelenlegi HÉA-rendszernek, mivel meghatározza az alkalmazandó szabályokat és a teljesítendő kötelezettségeket többek között a Közösségen belüli kereskedelem vonatkozásában. Mind az adóigazgatási szerveknek, mind a vállalkozásoknak szükségük van arra, hogy a kereskedők státusát illetően pontos adatokra támaszkodhassanak. Ezek az adatok azonban jelenleg nem mindig megbízhatóak. Néhány tagállamban akkor is érvényes marad a HÉA-azonosítószám, ha az adóalanyról bebizonyosodik, hogy HÉA-csalásban vett részt vagy megállapítják, hogy eltűnt. Ezenfelül az is alapvető fontosságú, hogy a nyilvántartásba vétel időpontjában megvizsgálják, az adott vállalkozás tényleges gazdasági tevékenységet fog-e folytatni. A csalás azzal is megakadályozható, ha a potenciális csalók számára megnehezítik, hogy a Közösségen belüli ügyletek vonatkozásában nyilvántartásba vett adóalanynak adják ki magukat.

A vállalkozásoknak és az adóigazgatási szerveknek képeseknek kell lenniük arra, hogy megbízható adatokat szerezzenek a személyek HÉA-státusáról. Az adatok megbízhatósága növelhető az adóalanyok VIES-en keresztül történő nyilvántartásba vételére és nyilvántartásból való törlésére vonatkozó uniós szintű minimumszabályok megalkotásával. Ezek a minimumszabályok többek között a kereskedő által a HÉA-azonosítószám megszerzése előtt szolgáltatandó objektív adatokra, a HÉA-azonosítószámnak a VIES-adatbázisból meghatározott feltételek esetén való törlésének kötelezettségére, valamint a nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból törlés eljárása alatt teljesítendő bizonyos objektív kritériumokra vonatkoznak. A Tanács 2007. december 4-i következtetéseiben elismerte, hogy a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó HÉA-rendszer megfelelő működése szempontjából fontos, hogy a kereskedők státusáról naprakész tájékoztatást lehessen kapni, valamint támogatta a kereskedők nyilvántartásba vételével és nyilvántartásból törlésével kapcsolatos közös megközelítésre vonatkozó munka folytatását. A Bizottság olyan jogalkotási javaslatot fog benyújtani, amely tartalmazni fogja az ebben a bekezdésben szereplő minimumszabályokat.

3.1.2. Az adatok megerősítése

Arra is szükség van, hogy a gazdasági szereplők a lehető legkönnyebben hozzáférjenek az érintett adatokhoz. Jelenleg a kereskedők ellenőrizni tudják a más tagállamban HÉA-azonosítóval rendelkező üzleti partnereik HÉA-azonosítószámának érvényességét Azonban csak néhány tagállam ad tájékoztatást az ilyen üzleti partnerek nevéről és címéről. Már megszületett a megállapodás arról, hogy a név és a cím elektronikus úton valamennyi tagállamban ellenőrizhető lesz. Ez a megerősítés a kérelmező szempontjából növeli a jogbiztonságot, mivel az érintett adóigazgatási szerveket is kötni fogja. A Bizottság jogalkotási javaslatba kívánja foglalni az erre vonatkozó részletes rendelkezéseket.

3.1.3. Számlázási szabályok

A számlázás központi eleme a jelenlegi HÉA-rendszernek. A számlázásra vonatkozó hatályos szabályok egyszerűsítésére, harmonizálására és modernizálására irányuló jogalkotási javaslattal csökkenthetők a vállalkozások adminisztratív terhei. Az e szabályoknak való megfelelés megkönnyítése egyértelműen preventív hatással van a csalásra.

Az olyan intézkedések, mint a közös megőrzési időszakok vagy a számla kiállításának határidejére vonatkozó harmonizált szabályok, könnyebbé tehetik a tagállamokban folytatott ellenőrzéseket. Ma van példa arra, hogy a számlázásra a megrendelő tagállamának szabályai alkalmazandók a fordított adókivetési rendszerbe tartozó értékesítés esetén, azonban a más tagállamban letelepedett eladó adóellenőrzésére már más szabályok vonatkoznak.

3.1.4. A Közösségen belüli ügyletek adóztathatósága

A Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréje alapvető fontosságú annak lehetővé tétele szempontjából, hogy a beszerzés helye szerinti tagállam tudomást szerezzen a releváns ügyletekről. Ehhez azonban az kell, hogy a tagállamok ugyanúgy értelmezzék a Közösségen belüli termékértékesítések és -beszerzések adóztathatóságát annak érdekében, hogy a bevallásra a két érintett tagállamban ugyanabban az időpontban kerüljön sor. Az eltérő értelmezés az adatok eltéréséhez vezet, aminek következtében csökken a megszerzett adatok felhasználhatósága. Az ilyen eltérések aláássák az összesítő nyilatkozatokra alkalmazandó határidők csökkentésére és a HÉA-visszatérítésre vonatkozó, jelenleg a Tanácsban tárgyalt jogalkotási javaslat értelmét. A Bizottság ezért javaslatot nyújt be az említett eltérések megszüntetése érdekében.

3.2. A tagállamok adóigazgatásának hatékonyabbá tételét szolgáló, a HÉA-csalás felderítésére irányuló intézkedések

A határokon átnyúló HÉA-csalások felderítése az Európai Unióban nagy mértékben függ a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos tájékoztatástól. Ezeket az adatokat a kereskedők szolgáltatják, és a tagállamok egy 1993-ban létrehozott rendszer keretében egymás között kicserélik őket. Annak érdekében, hogy a jelenlegi üzleti környezetben hatékonyabban lehessen küzdeni a HÉA-csalás ellen, rövidíteni kell az adatszolgáltatás határidejét, bővíteni kell a rendelkezésre álló adatokat, valamint javítani kell az adatok irányultságát, minőségét és kezelését.

3.2.1. A Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelmet szolgáló jogalkotási javaslat: a határidők tartamának csökkentése

A Tanács 2007. június 5-i következtetéseivel összhangban a Bizottság már 2008 márciusában benyújtotta a Közösségen belüli ügyletek kereskedők általi bevallására és a tagállami adóigazgatási szervek közötti adatcserére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos jogalkotási javaslatot[8]. E javaslat célja annak garantálása, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam adóhatósága a mai gyakorlatnál sokkal hamarabb értesüljön a területén megvalósuló, a Közösségen belüli beszerzésekről, és így lehetősége legyen korábban cselekedni.

3.2.2. Mentesség az importra vonatkozó HÉA alól

A felderített HÉA-csalási módszerekből kitűnik, hogy az importra vonatkozó HÉA-mentességgel a Közösségen belüli értékesítés vagy továbbítás során való visszaélés a hatályos szabályok egyik gyenge pontja. Ugyanis egyfelől az importáló ország vám- és adóigazgatási szervei közötti adatcsere nincs jól megszervezve, másfelől a releváns adatokat nem továbbítják megfelelően a következő tagállamnak. Ezért a Bizottság közösségi szinten harmonizált szabályokat fog javasolni e mentesség alkalmazását illetően.

3.2.3. A tagállamok közötti együttműködés erősítése

A Bizottság most készít jelentést a közigazgatási együttműködés értékeléséről. Ez lesz az első jelentés azóta, hogy 2004-ben hatályba lépett a HÉA területén való közigazgatási együttműködésről szóló új rendelet.

Ez a jelentés a közigazgatási együttműködés javítása érdekében bevezetett új elemekre fog összpontosítani. A 2004. évi rendelet fő célja az, hogy ha a tájékoztatásnak kiemelkedő jelentősége van a másik tagállambeli ellenőrzés hatékonysága szempontjából, akkor az adatcsere automatikus legyen. A jelentés alkalmat teremt az említett elemek áttekintésére, és – ha szükséges – hatékonyabbá tételük érdekében történő módosításukra.

Ezenkívül a Fiscalis program keretében több olyan intézkedés történt, amely az ellenőrzéssel kapcsolatos bevált gyakorlati megoldások megosztására és az együttműködésre irányul. A pénzügyi ellenőrzés terén a Bizottság az elektronikus ellenőrzés eszközeinek fejlesztésén és javításán dolgozik. Megpróbálja a többoldalú ellenőrzés nyújtotta lehetőségek gyakoribb kihasználására ösztönözni a tagállamokat; ehhez útmutatót készített az ellenőrök és a koordinátorok számára az említett eszközök használatáról. Ezenkívül projektcsoportok jönnek létre a tagállamok közötti adatcsere minőségével kapcsolatos témák megvizsgálására a (szintén útmutatóval támogatott) kockázatelemzésre és -kezelésre, valamint a pénztárgépekkel való visszaélésekre vonatkozó bevált gyakorlati módszerek megosztása érdekében. Szemináriumokra és műhelyvitákra kerül sor annak érdekében, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen a HÉA-csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos tapasztalataik és ismereteik megosztására.

A közigazgatási együttműködés kétségkívül alapvető fontosságú eleme a jelenlegi HÉA-rendszernek, amelyet a tagállamok nem működtethetnek elszigetelten. A Bizottság tudatában van annak, hogy ez az együttműködés jelentős humánerőforrást igényel, és emiatt kisebb igénybevétellel járó módszereket és gyakorlati megoldásokat kellene kifejleszteni..

3.2.4. Automatikus hozzáférés az adatokhoz

A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy jelenleg még a más tagállamban letelepedett kereskedőre vonatkozó legalapvetőbb adatokra irányuló kérelmet is meg kell küldeni az adott tagállam illetékes hatóságának. A gyakorlatban ez az eljárás időigényes, és a válaszadásra vonatkozó határidőket gyakran nem tartják be. Ezért a Bizottság egy olyan szilárd jogi szabályozási keret létrehozását javasolja, amely lehetővé teszi valamely tagállam illetékes hatóságának, hogy automatikusan hozzáférjen egy másik tagállam adatbázisában fellelhető, az adóalanyok azonosítójával és tevékenységével összefüggő speciális adatokhoz. A várakozások szerint ez az automatikus hozzáférés egyfelől csökkenteni fogja a kérelmek számát, és így az adatkérés humánerőforrás-igényét, másfelől gyorsítani fogja az adatcserét. Természetesen a bizalmas adatok – például az árszabásra vonatkozóak – tekintetében nem kerülhet sor automatikus hozzáférésre.

3.2.5. Az EUROFISC

Ígéretes intézkedésnek tűnik az Eurofisc-nek nevezett európai hálózat létrehozása is, amely a tagállamok közötti, a HÉA-csalás elleni küzdelemre vonatkozó gyakorlati együttműködés szorosabbá tételére irányul. Az Eurofisc elsődleges feladata az lenne, hogy egyfelől többoldalú korai figyelmeztető mechanizmusként szolgáljon a HÉA-csalás elleni küzdelemben, amely remélhetőleg a Közösségen belüli ügyletek egyfajta közös kockázatértékelési eljárásává fejlődhet, másfelől koordinálja az adatcserét és a kibocsátott figyelmeztetésekre adott válaszlépésekben részt vevő tagállamok munkáját, ahogyan az már most is megvalósul a belga adóigazgatási szervezet által létrehozott és a Bizottság/Európai Csaláselleni Hivatal által támogatott Eurocanet hálózat keretében.

A Tanács 2008. október 7-i következtetéseiben[9] jóváhagyta e hálózat főbb jellemzőit. A Bizottság nagy érdeklődéssel vesz részt az erre vonatkozó vitában, és egy olyan javaslaton dolgozik, amely szilárd jogi alapot ad a hálózatnak.

3.3. A tagállamok adóigazgatásának adóbeszedési és adóbehajtási képességét fejlesztő intézkedések

A Bizottság olyan intézkedéseket fog javasolni, amelyek bővítik az adóigazgatási szervek lehetőségeit arra, hogy behajtsák a határokon átnyúló ügyletek során bekövetkező HÉA-veszteségeket. Ezenfelül ösztönözni fogja a tagállamokat arra, hogy bírósági eszközökkel lépjenek fel a területükön tevékenykedő azon csalók ellen, akik miatt más tagállamban keletkezik HÉA-veszteség.

3.3.1. Egyetemleges felelősség

Azért került sor a Közösségen belüli ügyletek bevallásának az eladó számára való kötelezővé tételére, hogy a megrendelő tagállama tájékoztatást kapjon a területén végbemenő adóköteles ügyletekről. E bevallási kötelezettség teljesítésének elmulasztása megfosztja az érintett tagállamot azoktól az adatoktól, amelyek alapján felderíthetné a HÉA-csalást.

Megjegyzendő, hogy a HÉA-irányelvben már van az egyetemleges felelősségről szóló rendelkezés, de eddig azt a tagállamok csak a belföldi ügyletekre alkalmazták. Ezért indokolt a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos bevallási kötelezettség teljesítésének elmulasztását olyan oknak tekinteni, amely miatt az érintett gazdasági szereplő egyetemlegesen felelhet a megfelelő tájékoztatás hiányában a csalás ellen fellépni nem tudó tagállamban bekövetkezett HÉA-veszteségekért.

Ez a megközelítés két következménnyel jár. Egyfelől lényegesen javulnia kell az ellenőrzés alapvető fontosságú eszközét jelentő bevallások minőségének. Másfelől ez a felelősségi alakzat olyan új eszköz azt adóhatóságok kezében, aminek köszönhetően nehezebbé válik a csalás.

3.3.2. Az adók behajtása

A Bizottság olyan javaslatot fog benyújtani, amely arra irányul, hogy fejlessze a tagállamok képességét az adók határokon átnyúló behajtását illetően. Ha egységes eszközök szolgálnak a végrehajtási vagy biztosítási intézkedések alapjául, akkor csökken az érintett hatóságokra nehezedő adminisztratív teher, és gyorsabban tudnak cselekedni; ez alapvető feltétele a sikeres együttműködésnek.

3.3.3. A tagállami adóbevételek védelmére vonatkozó felelősség megosztása

Az ECOFIN-Tanács 2007. december 4-i ülésén arra hívta fel a tagállamokat, hogy saját szintjükön alkossanak olyan szabályozást, amely hasonló védelmet garantál a HÉA-csalókkal szembeni büntetőeljárás és jogkövetkezmények vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a csalók által elkövetett cselekmény a saját vagy más tagállam területén okoz bevételkiesést.

Több tagállam tett lépéseket e felhívást követően, és kezdett belső egyeztetést erről a kérdésről. Más tagállamok eddig nem reagáltak.

A Bizottság kitart annak szükségessége mellett, hogy az esedékesség helyétől függetlenül valamennyi tagállamban megfelelően védjék a HÉA-bevételeket. Továbbra is figyelni fogja, hogy a tagállamok milyen lépéseket tesznek felhívása nyomán, és tétovázás nélkül meg fogja tenni a szükséges javaslatokat, ha a koordináción és az önkéntességen alapuló intézkedések nem hoznak megfelelő eredményt.

3.4. Jogalkotási javaslatcsomag

A fentiekben szereplő intézkedések többsége olyan javaslatok kidolgozását igényli, amelyekről ki kell kérni az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét, és amelyeket a Tanácsban egyhangú szavazással való elfogadás végett meg kell vitatni.

Tekintettel a kívánatos intézkedések sokrétűségére, valamint arra, hogy az uniós szabályozást több ponton módosítani szükséges, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat – a módosítandó jogi aktustól függően, de figyelembe véve az intézkedés sürgősségét és az előkészítő munka állását is – három csomagban nyújtja be.

Fentebb már említésre került, hogy már 2008 márciusában be lett nyújtva egy jogalkotási javaslat, amely a tagállamok közötti adatcsere felgyorsítása érdekében a határidők rövidebbé tételére irányul.

A soron következő javaslatok első csomagja az adónak a határokon átnyúló esetekben való beszedésére és behajtására fog összpontosítani[10].

A második csomag a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés fokozására irányul[11]. A javaslatok a hatályos 1798/2003/EK rendelet jelentős módosítását igénylik. További változtatások válhatnak szükségessé azon jelentés alapján, amelyet a Bizottságnak a közigazgatási együttműködésről kell készítenie. E változtatások nagy száma miatt, valamint a szabályozási keret egységesebbé tétele érdekében a Bizottság jobbnak tartja a rendelet teljes átdolgozását javasolni.

A jogalkotási javaslatok harmadik csomagja tartalmaz majd csalás elleni elemeket, de általában a HÉA-rendszer működésének javítására, különösen a számlázásra fog irányulni.

4. AZ AKTUÁLIS JAVASLATOKON TÚLMUTATÓ ÉSZREVÉTELEK

Az utóbbi években bekövetkezett technikai fejlődés megváltoztatta a vállalkozások és az adóigazgatási szervek közötti kommunikációt. A legtöbb tagállam lehetővé, illetve bizonyos esetekben kötelezővé teszi a bevallási kötelezettség elektronikus úton való teljesítését. Számos tagállam tett előrelépést az elektronikus ellenőrzés terén, de a további fejlődést továbbra is jogi és adminisztratív akadályok gátolják. Ezenkívül az elért haladás gyakran csak korlátozott hatású, mivel az adófizetők és az adóhatóságok közötti kapcsolat olyan hagyományos rendszerébe kell illeszkednie, amely rendszeres időközönként történő bevallást és eseti auditot foglal magában. Nem túlzás azt állítani, hogy az európai uniós HÉA-rendszer működtetése nem tartott lépést az információtechnológiai fejlődéssel.

Több Európán kívüli ország ért el nagyobb fejlődést, és olyan eljárásokat alakított ki, amelyek alapján az adófizetők és az adóhatóságok közötti adatcsere azonnal vagy naponta megtörténik, ami jelentősen javítja az ellenőrzési eszközök hatékonyságát.

Néhány tagállam az adófizetőkkel való kapcsolattartás új módszereit kutatja, valamint a jogszabályoknak való megfelelésről és az üzleti tevékenységek nyomon követéséről folytat vitát a vállalkozásokkal azzal a céllal, hogy csökkentsék az adóhatóságok beavatkozásának szükségességét és a vállalkozások adminisztratív terheit. Bár így lehetőség van a már meglévő modellekre építeni, el kell kerülni, hogy a vállalkozások számára bonyolultabbá váljon az ügyintézés a HÉA-val kapcsolatos követelmények egyre különbözővé válása miatt. A Bizottság ezért hangsúlyozottan azt ajánlja a tagállamoknak, hogy koordinálják IT-fejlesztéseiket.

Bár a HÉA-rendszer működtetése elsősorban a tagállamok feladata, mind a kereskedőknek, mind az adóhatóságoknak érdeke, hogy ez a gondolkodásmód uniós szinten elterjedjen. A Bizottság alig várja, hogy megindíthassa és koordinálhassa az erről a hosszú távra szóló megközelítésről szóló vitát. E munka sikere szempontjából alapvető fontosságú, hogy ebbe a folyamatba a kezdetektől valamennyi érintett fél aktívan bekapcsolódjon, és minden résztvevő nyitottan gondolkodjon.

A Bizottság ezért egy olyan ad hoc csoport létrehozását javasolja, amelyben részt vesznek az adóhatóságok, valamint a KKV-k és a nagyvállalkozások képviselői. Ezen ad hoc csoport célja annak megvizsgálása lenne, hogy egyfelől az IT-eszközök használata hogyan javíthatná kölcsönösen kedvezőbb irányba az adófizetők és az adóhatóságok kapcsolatát a HÉA-kötelezettségek, az audit és az általános értelemben vett kommunikáció terén, másfelől milyen megállapodást lehetne kötni a legfontosabb adatok gyűjtésére vonatkozóan annak kizárása nélkül, hogy szükség esetén további adatokat lehessen kérni.

A csoport feladatának pontos meghatározásáról és munkamódszeréről – speciális témákkal foglalkozó szekciók alakításáról – később születik döntés valamennyi érintett féllel egyetértésben. Most az a fontos, hogy a tagállamok és a vállalkozások képviselői beleegyezzenek a szükséges szakértelem és erőforrások mozgósításába annak érdekében, hogy ez a feladat sikeresen végrehajtható legyen.

E hosszabb távú megközelítés szükségessége lesz az egyik témája a holland adóhatóságok által 2009. január végén megrendezni tervezett, soron következő szemináriumnak. Ez kiváló alkalom lesz arra, hogy a tagállamok, a vállalkozások képviselői és a Bizottság első alkalommal eszmét cseréljen erről a kérdésről.

Ezenkívül az ezzel kapcsolatos munka a tagállamok és a Bizottság azon elkötelezettsége szempontjából is fontos, hogy csökkentse a vállalkozások adminisztratív terheit, amelyek jelentős része a HÉA-val függ össze.

5. KÖVETKEZTETÉS

A fentebb vázolt rövid távú cselekvési program a tagállamokkal folytatott két éves intenzív egyeztetés konkrét eredménye. Átfogó megközelítést tartalmaz arra irányulóan, hogy erősítse azokat az eszközöket, amelyekkel az adóigazgatási szervek a HÉA-csalások ellen a folyamat különböző szakaszaiban küzdhetnek.

A Bizottság vállalja a felelősséget azért, hogy ezeket a jogalkotási javaslatokat a kellő időben benyújtja. A Bizottság tudatában van annak, hogy e javaslatok között több olyan van, amely alapvető fontosságú, továbbá a vállalkozások terhei és az adóigazgatási szervek hatékonysága közötti sérülékeny egyensúlyt érinti; ez utóbbi olyan kényes kérdés, ami heves vitát válthat ki a Bizottság konkrét javaslatainak benyújtásakor.

Ezenkívül meg kell majd változtatni néhány régi igazgatási gyakorlati megoldást, és ehhez a tagállamoknak megfelelően rugalmasnak és elkötelezettnek kell mutatkozniuk. Néhány olyan intézkedés, mint az adatokhoz való automatikus hozzáférés jelentős technikai jellegű munkát fog igényelni, amelyhez a tagállamoknak fel kell készülniük a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátására.

Ha külön-külön tekintünk a fentebb említett intézkedésekre, egyértelművé válik, hogy egyik sem jelenti „a” kizárólagos és átfogó megoldást a HÉA-csalások megszüntetésére.

Bár mindegyik egyedi intézkedés teremt hozzáadott értéket, csak egységes egészként történő végrehajtásuk jelent majd megfelelő alapot az adóhatóságok számára a HÉA-csalás elleni küzdelemben.

Az európai uniós szintű csalásellenes stratégia sikere végső soron attól függ, hogy a Tanács milyen intézkedéseket fogad el, és ezt követően milyen gyorsan alkalmazzák őket a gyakorlatban. Ezért az elsődleges felelősség a tagállamokra hárul.

Mindazonáltal a Bizottság nem tartja véglegesnek ezt a cselekvési tervet, hanem azt a HÉA-csalás ellen az Európai Unióban folytatott küzdelemre vonatkozó koordinált megközelítés első jelentős lépésének tekinti. A Bizottság úgy véli, folytatni kell ezeket az erőfeszítéseket, és felhívja az érintett feleket, hogy ugyanolyan tevékenyen vegyenek részt ebben a munkában, ahogy eddig tették.

1. melléklet: Jogalkotási javaslatok

2008 márciusában benyújtott javaslat

Intézkedés | A módosítandó jogi aktusok |

A határidők tartamának csökkentése (3.2.1.) | A 2006/112/EK HÉA-irányelv és az 1798/2003/EK rendelet |

Az első javaslatcsomag

Intézkedések | A módosítandó jogi aktusok |

Egyetemleges felelősség (3.3.1.) | A 2006/112/EK HÉA-irányelv és esetleg egy végrehajtási rendelet megalkotása |

Az importra vonatkozó HÉA alóli mentesség feltételeinek meghatározása (3.2.2.) | A 2006/112/EK HÉA-irányelv és esetleg egy végrehajtási rendelet megalkotása |

Kölcsönös segítségnyújtás az adóbehajtás terén (3.3.2.) | Új rendelet megalkotása |

A második javaslatcsomag

Intézkedések | A módosítandó jogi aktusok |

Automatikus hozzáférés az adatokhoz (3.2.4.) | Az 1798/2003/EK rendelet átdolgozása |

Az adófizetők nevének és címének megerősítése a VIES-ben (3.1.2.) | Az 1798/2003/EK rendelet átdolgozása |

A VIES-en keresztül történő nyilvántartásba vételre és nyilvántartásból törlésére vonatkozó közös minimumszabályok (3.1.1.) | Az 1798/2003/EK rendelet átdolgozása és esetleg egy végrehajtási rendelet megalkotása |

A tagállami adóbevételek védelmére vonatkozó felelősség megosztása (3.3.3.) | Az 1798/2003/EK rendelet átdolgozása |

Az EUROFISC (3.2.5.) | Az 1798/2003/EK rendelet átdolgozása |

A harmadik javaslatcsomag

Intézkedések | A módosítandó jogi aktusok |

Számlázási szabályok (3.1.3.) | A 2006/112/EK HÉA-irányelv |

A Közösségen belüli ügyletek adóztathatósága (3.1.4.) | A 2006/112/EK HÉA-irányelv |

[1] COM(2006) 254 végleges, 2006. 05. 31.

[2] COM(2007) 758 végleges, 2007. 11. 23.

[3] SEC(2007) 1584, 2007. 11. 23.

[4] A 2007. december 4-i tanácsi következtetések, 15698/07 (Presse 270).

[5] COM(2008) 109 végleges, 2008. 02. 22., valamint SEC(2008) 249, 2008. 02. 22.

[6] A 2006. november 28-i tanácsi következtetések, 15502/06 (Presse 332), és a 2007. június 5-i tanácsi következtetések, 10319/07 (Presse 126).

[7] SEC(2007) 740, 2007. 05. 25., valamint SEC(2007) 1584, 2007. 11. 23.

[8] COM(2008) 147 végleges, 2008. 03. 17.

[9] A 2008. október 7-i tanácsi következtetések, 13784/08 (Presse 279).

[10] A javasolt intézkedés az egyetemleges felelősséghez (3.3.1. pont), az importra vonatkozó HÉA-mentesség feltételeihez (3.2.2. pont) és az adók behajtásához (3.3.2. pont) kapcsolódik.

[11] A javasolt intézkedés az adatokhoz való automatikus hozzáféréshez (3.2.4. pont), az adóalanyok nevének és címének VIES-en keresztül történő megerősítéséhez (3.1.2. pont), a VIES-en keresztül történő nyilvántartásba vételhez és nyilvántartásból törléshez (3.1.1. pont), a tagállami adóbevételek védelméért való megosztott felelősséghez (3.3.3.) és az EUROFISC-hez (3.2.5.) kapcsolódik.