52007DC0808

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 18.12.2007

COM(2007) 808 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

PÉNZÜGYI KÉPZÉS

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

PÉNZÜGYI KÉPZÉS

BEVEZETÉS

A pénzügyi képzés révén a fogyasztók tökéletesíthetik a pénzügyi termékekre és fogalmakra vonatkozó ismereteiket, és fejleszthetik a pénzügyi műveltség megszerzéséhez szükséges képességeiket; azaz megtanulhatják a pénzügyi kockázatok és lehetőségek kezelését és a pénzügyi szolgáltatások közötti választáskor jól tájékozottan lesznek képesek döntést hozni. Ez a folyamat élethosszig tart. A pénzügyi képzés kiegészíti a fogyasztók számára tájékoztatás, védelem és tanács biztosítását célzó intézkedéseket[1]. Ezen intézkedések összesítve mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztók a pénzügyi körülményeiknek leginkább megfelelő döntéseket hozzák.

Számos nemzetközi felmérés alátámasztotta, hogy a fogyasztók pénzügyi és alapvető gazdasági ismeretei általában alacsony szintűek. Ugyanakkor egyre inkább fontossá válik a polgárok pénzügyi képzése, hiszen az innováció és a globalizáció révén növekszik a kínált pénzügyi szolgáltatások skálája és összetettsége. A probléma jelentőségét jól megvilágítják a jelenlegi nehézségek az Egyesült Államok másodrendű jelzálogpiacán, ahol sok ügyfél vett fel – részben a termék jellemzőire vonatkozó hiányos ismeretek miatt – olyan jelzáloghitelt, amelynek törlesztése meghaladta lehetőségeit. A képzésben a tagállamoknak kell központi szerepet vállalniuk, de az EU támogathatja őket.

A jó pénzügyi képzés fontosságát globális és EU-s szinten is elismerték, többek között a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005–2010) szóló fehér könyvben[2], az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló 2007. májusi zöld könyvben[3], és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról szóló, 2007. júliusában elfogadott európai parlamenti állásfoglalásban[4]. A pénzügyi képzés témaköre az ECOFIN-Tanács 2007. május 8-i következtetéseiben is felmerült, a Tanács arra kérte a tagállamokat, hogy: „Jelentősen fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy — szükség esetén a pénzügyi ágazat saját felelősségével és kezdeményezéseivel kombinálva — a háztartások körében növeljék a megfelelő tájékoztatásban és oktatásban való részesülés szükségességére vonatkozó tudatosságot annak érdekében, hogy nagyobb legyen a háztartások felkészültsége, miközben fennmarad a befektetők megfelelő védelme”.

A Bizottság az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című közleményében[5] a pénzügyi képzést azon erőfeszítések nélkülözhetetlen elemeként nevezte meg, amelyek célja, hogy az egységes piac közvetlen előnyökkel járjon Európa polgárai számára, különösen azáltal, hogy nem csupán a legjobb pénzügyi szolgáltatások közötti – akár saját tagállamon belüli, akár határokon átnyúló viszonylatban történő – választást, hanem az alapvető személyes pénzügyek ismeretét is lehetővé teszi.

E közlemény célja, hogy az alábbiak révén támogassa az érdekelteket a pénzügyi képzési programok kidolgozásában:

- Az alacsony szintű pénzügyi ismeretek problémájára való figyelemfelhívás szükségessége.

- A magas szintű pénzügyi képzésre irányuló tevékenységek bátorítása és ösztönzése, beleértve a bevált gyakorlatok megosztását is.

- Egyes, az e célok elérését megkönnyítő gyakorlati eszközök kidolgozása.

A PÉNZÜGYI KÉPZÉS NÖVEKVŐ JELENTŐSÉGE

A pénzügyi szolgáltatási ágazat gyorsan fejlődik. Az innováció és a globalizáció révén a fogyasztók a különböző igényekre és körülményekre szabott termékek és szolgáltatások egyre bővebb választékához férnek hozzá. A technológiai fejlődés, az új elektronikus szállítási csatornák és a pénzügyi piac integrációja megnövelte a kínált szolgáltatások választékát és a hozzáférési módozatok számát. A termékek azonban sok fogyasztó számára eredendően bonyolultak, jövőbeli teljesítményüket nehéz felbecsülni. Továbbra is jelentős az információs aszimmetria: még viszonylag egyszerűbb pénzügyi termékek is meglehetősen bonyolultnak tűnhetnek a pénzügyi képzésben nem, vagy csak alacsony szinten részesült fogyasztók számára. A fogyasztók nehézségeinek kiterjedését nemrégiben felmérésekkel mutatták ki.

- A fogyasztók a pénzügyeket nehezen érthetőnek tartják: egyre inkább felismerik, hogy alapvető hiányosságokkal rendelkeznek a pénzügyek kezelése és megértése terén, és hogy ez komolyan befolyásolhatja a szolgáltatókkal szembeni érdekérvényesítésre és a lehető legjobb szerződések megkötésére vonatkozó képességüket. Egy magyar felmérés szerint a fogyasztók alapvető pénzügyi fogalmakkal sincsenek tisztában; a válaszadók 70%-a nem ismerte az infláció jelentését[6]. Egy Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban elvégzett felmérés pedig kimutatta, hogy az alacsony jövedelműek jelentős része nem fordít figyelmet a pénzügyi intézmények díjai és feltételei közötti különbségre, illetve nem képes azokat értelmezni[7].

- A fogyasztók gyakran túlbecsülik pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ismereteiket: jellemzően csak akkor fogékonyak a pénzügyi képzésre, ha felismerik, hogy az őket közvetlenül érintő témával kapcsolatos. Ezért első lépésként azok figyelmét kell felhívni, akik „nem tudják, hogy nem tudják” kezelni a pénzügyeket. Az Egyesült Államokban elvégzett felmérések során a válaszadók magabiztosan nyilatkoztak pénzügyi ismereteikről, de a próbaképp feltett kérdések alapján ismereteik szűkösnek bizonyultak[8]. Egy ausztrál felmérés szerint a válaszadók két harmada tartotta magát pénzügyekben műveltnek, noha csak egy negyede értette a kamatos kamat fogalmát[9].

- Sok fogyasztó nem tervez előre vagy nem az igényeinek megfelelő terméket választ: azaz hajlamosak eladósodni, és személyes körülményeik megváltozásakor (például haláleset, párkapcsolat megszűnése vagy a munkahely elvesztése miatt) nehézségekbe kerülni. Emiatt nyugdíjas korban is nehezebben tudnak kielégítő életszínvonalat fenntartani. Egy az Egyesült Királyságban elvégzett felmérés szerint minden jövedelmi kategóriában sok olyan ember található, aki nem tervez előre, 70% pedig nem képez tartalékot váratlan jövedelemkiesés fedezetére[10].

A fogyasztók azonban szeretnének többet tudni a pénzügyekről. A pénzügyi műveltség alacsony szintjére utaló egyértelmű jelek ellenére a fogyasztók egyre inkább ráébrednek, hogy a pénzügyi ismeretek lassan nélkülözhetetlenné válnak számukra és családjuk számára. A VISA tanulmánya kimutatta, hogy a szülők a személyes pénzügyekben való jártasság kialakításánál csak a személyes biztonsággal kapcsolatos képességek megszerzését tartották fontosabbnak[11].

A PÉNZÜGYI KÉPZÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HASZNAI

A polgárok élethosszig tartó megfelelő szintű pénzügyi képzése korosztályra és jövedelmi kategóriára való tekintet nélkül mindenkinek hasznos lehet. Ugyanakkor a gazdaságra és a társadalom egészére is kedvező hatást gyakorolhat. A pénzügyi képzést természetesen nem önmagában, hanem a megfelelő fogyasztóvédelemmel és a pénzügyi szolgáltatók felelős magatartásával összefüggésben kell vizsgálni. Semmi esetre sem tekinthető a fogyasztók és a szolgáltatók közötti információs aszimmetria egyedüli megoldásának.

A fogyasztók, a társadalom és a gazdaság haszna

A fogyasztók haszna

A pénzügyi képzés segíthet a gyerekeknek megérteni a pénz értékét és megismertetheti velük a költségvetés és a takarékoskodás fogalmát. Segítheti a diákokat és a fiatalokat az önállósodásban, például a diákhitelek ügyintézésével és visszafizetésével kapcsolatban. Általa a felnőttek könnyebben tervezhetik életük jelentősebb állomásait, például az otthonteremtést vagy a szülővé válást. Abban is segíthet, hogy a polgárok pénzügyi tartalékok képzésével jobban felkészüljenek az előre nem látható eseményekre, okosabban fektessék be pénzüket és takarékoskodjanak a nyugdíjas éveikre. Segítségével az emberek elkerülhetik a fizetési műveletekkel kapcsolatos csalásokat. A pénzügyekben járatos emberek jobb döntéseket hoznak az igényeiknek leginkább megfelelő pénzügyi szolgáltatások kiválasztásánál, és jobban figyelnek a felügyeleti szervek óvatosságra intő figyelmeztetéseire. Kisebb valószínűséggel vásárolnak számukra felesleges terméket, vállalnak kötelezettséget általuk nem értett termékkel kapcsolatban vagy vállalnak kockázatos pénzügyi manővereket.

A társadalom haszna

A pénzügyi képzés tovagyűrűző hatásai jóval túlmutatnak az érintett fogyasztón, és az egész társadalom számára kedvezőek. Segíthet a pénzügyi kirekesztés problémájának megoldásában: azok, akik részt vettek valamilyen formájú pénzügyi képzésben, sokkal nagyobb valószínűséggel fordulnak igényeikkel a hagyományos pénzügyi szolgáltatókhoz, és nem hagyatkoznak a magasabb költségű és nagyobb kockázatú alternatív szolgáltatókra vagy uzsorásokra. A pénzügyi képzés arra serkentheti a polgárokat – még az alacsony jövedelműeket is – hogy jövedelmeiket megtervezzék és egy részét meg is takarítsák. Megalapozhatja a jövő pénzügyi szakembereinek szaktudását is.

A gazdaság haszna

A pénzügyi képzés hozzájárulhat a pénzügyi stabilitáshoz azáltal, hogy segíti a fogyasztókat a megfelelő termékek és szolgáltatások kiválasztásában, ami például csökkenti a vissza nem fizetett kölcsönök és jelzáloghitelek arányát, továbbá diverzifikáltabb, és ezért biztonságosabb megtakarítási és befektetési formákat eredményez. Ennek segítségével megelőzhetőek vagy legalább gyengíthetőek az olyan jellegű helyzetek, mint amely például 2007-ben az Egyesült Államok másodrendű jelzálogpiacát uralta, és amelyet a globális pénzügyi piacok is megsínylettek. A pénzügyileg képzett polgárok, akik képesek felkutatni a jobb, olcsóbb és igényeiknek jobban megfelelő termékeket és szolgáltatásokat, hatékonyságjavulást idézhetnek elő a pénzügyi ágazatban és a verseny ösztönzése, az innováció elősegítése, valamint a minőség javítására és a választék bővítésére irányuló igény révén növelhetik a gazdasági jólétet. A magabiztosan befektető polgárok kiegészítő likviditást teremthetnek a tőkepiacokon, amelyet át lehet irányítani az európai uniós kisvállalkozások finanszírozására, amely viszont a növekedés és a munkahelyteremtés egyik fő eleme. A jól szervezett és pénzügyileg képzett fogyasztói szervezetek pedig politikai ellensúlyt képezhetnek a jogszabályok kidolgozásakor, ezzel csökkentve annak esélyét, hogy a pénzügyi ágazat maga alá gyűri a szabályozási környezetet. Mindezek révén a pénzügyi képzés hasznai jelentős mértékben átszivároghatnak a gazdaság egészébe is.

A pénzügyi képzés lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő terméket választhassák, függetlenül a pénzügyi szolgáltató hollététől, azaz hogy élni tudjanak az egységes piac előnyeivel. Ugyanakkor a fokozottabb pénzügyi műveltség és az ügyfelek szolgáltatóváltási hajlandósága a pénzügyi szolgáltatók számára is vonzóbbá teszi a más tagállamok piacain való megjelenést, azaz elősegíti a határokon átnyúló tevékenységet.

Pénzügyi képzés az Európai Unióban

Az Európai Bizottság a közelmúltban két átfogó tanulmányt[12] finanszírozott annak megállapítására, hogy az Európai Unió tagállamai mely kezdeményezéseket indítottak útnak a pénzügyi képzés területén, az alábbi eredményekkel:

- Pénzügyi képzést számos különböző szereplő nyújt, köztük pénzügyi felügyeleti hatóságok, felnőttképzési intézetek, adósságkezelő irodák, szociális munkások, pénzügyi ágazatbeli szövetségek, mikrofinanszírozási szervezetek, fogyasztóvédelmi szervezetek, oktatási szervek, egyedi pénzügyi vállalkozások, lakásépítési szervek és más intézmények. 11 tagállamban a programok működtetői nemzeti hatóságok (minisztériumok, pénzügyi felügyeletek, központi bankok stb.).

- Néhány EU-tagállamban különösen magas színvonalú a pénzügyi képzés, például az Egyesült Királyságban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában és Olaszországban. Sok másikban viszont nem számottevő a képzés, vagy nincs is, például Görögországban, Bulgáriában és Lettországban.

- A pénzügyi képzési programok legelterjedtebb tárgya az „alapvető pénzügyek”, amely például a bankszámlák használatára tanít meg. Ezt követik a családi költségvetési ismeretek, beleértve a hitelek és az adósságok kezelését. Befektetéssel, megtakarításokkal és nyugdíjakkal, biztosítással és kockázatkezeléssel foglalkozó tárgyak kevésbé jellemzőek, ami jelzi, hogy a jövőben e területek igényelhetnek több figyelmet.

A célközönséget tekintve a programok – a gyerekeknek és fiataloknak, illetve a felnőtteknek szólók – egyenlő arányban oszlanak meg. Úgy tűnik, hogy csak néhány programot szántak ennél konkrétabb célcsoportoknak, például nyugdíjkorhatár előtt állóknak, nőknek, etnikai kisebbségeknek, vagy alacsony jövedelműeknek.

A pénzügyi képzési kezdeményezések kedvező hatásainak értékelése

Mivel a magatartásbeli változások csak hosszabb távon érzékelhetők, a pénzügyi képzési programok hasznáról eddig kevés értékelés született. A rendelkezésre álló adatok, például a fogyasztói hitelek volumene, a vissza nem fizetett kölcsönök száma, a fogyasztói panaszok, és az adósságrendezéssel kapcsolatos társadalmi kiadások csak korlátozottan alkalmasak annak értékelésre, hogy a pénzügyi képzési kezdeményezések közvetlenül hozzájárultak-e az esetleges magatartásbeli változásokhoz. Nehéz megállapítani, hogy az egyes hatásokat a pénzügyi képzési program okozta-e, vagy általánosabb piaci hatások, például a foglalkoztatási helyzet javulása, a keresetek növekedése, a pénzügyi innováció stb. és a fogyasztó magatartását befolyásoló személyes körülmények, illetve környezet.

Az értékelések ezért főként az egyes pénzügyi képzési programokon való részvételre összpontosítanak. Fő mutatóik: a résztvevők számának növekedése, kért kiadványok száma, weboldal látogatottsága, sajtóvisszhang, érdeklődések száma stb. A pénzügyi képzési szolgáltatók, köztük a tagállamok, egyik hatékony eszköze a hasznok mérésére a kiindulási helyzet felmérése. Ez pillanatfelvételt ad a lakosság pénzügyi műveltségi szintjéről, segítheti a prioritások kijelölését, és bizonyos idő múltán lehetővé teszi az előrehaladás megfigyelését.

Arra is történtek kísérletek, hogy megvizsgálják a pénzügyi képzésből esetleg eredő magatartásbeli változásokat.

- Az Egyesült Királyságban egy munkahelyi pénzügyi képzési program értékeléséből kiderült, hogy a szemináriumok hatására a résztvevők 82%-a tervezte valamilyen lépés megtételét (például önkéntes nyugdíjbiztosítási rendszerbe belépést vagy adósság-visszafizetést); 3 hónappal később 60% meg is tette ezeket a lépéseket[13].

- Egyesült államokbeli kutatások szerint a nyugdíjakkal foglalkozó szemináriumok hatására jellemzően megnő az önkéntes foglalkoztatóinyugdíj-rendszerekbe belépők száma és az oda befizetett hozzájárulások nagysága[14]. Más kutatások azt is kimutatták, hogy e szemináriumok mind a nettó vagyonfelhalmozást, mind a jólét más, általánosabb mérőszámait is befolyásolhatják[15].

- Az alacsony jövedelmű kölcsönfelvevőknek szánt vásárlás előtti lakáshitel-tanácsadás eredményességéről az Egyesült Államokban végzett kutatások megállapították, hogy azok közül a potenciális kölcsönfelvevők közül, akik vásárlás előtt igénybe veszik e szolgáltatást, átlagosan 13%-al kisebb a nem törlesztők aránya[16].

E példák megmutatják azokat a kedvező magatartásbeli változásokat, amelyek a pénzügyi képzési programokban való részvételből eredhetnek. A Bizottság támogatni kívánja az eddig elvégzett kutatások és értékelések közzétételét.

AZ EURÓPAI UNIÓ FELLÉPÉSI LEHETŐSÉGEI

Teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok képzési kompetenciáit, az EU számos tevékenységet alakított ki a pénzügyi képzés területén és támogatni tudja az érdekelteket. A Szerződés 153. cikke úgy rendelkezik, hogy a Közösség a fogyasztók érdekeinek védelme céljából hozzájárul a fogyasztók tájékoztatáshoz és oktatáshoz való jogainak megerősítéséhez és a tagállami politikákat támogató, kiegészítő és figyelemmel kísérő intézkedéseket fogad el ezen a téren. A pénzügyi képzés – azáltal, hogy lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő terméket választhassák, függetlenül a szolgáltató hollététől – a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának megerősítésében is hasznos szerepet játszhat. Ezzel összefüggésben felmerülhet az EU fellépésének lehetősége.

A Bizottság már tett néhány kezdeti lépést a pénzügyi képzés elősegítésére. Létrehozta a Dolceta weboldalt[17], amely fogyasztói képzési modulokat kínál felnőttek számára. Ezt az oldalt, amely minden közösségi nyelven elérhető és amelyet az egyes nemzeti piacok sajátos tulajdonságaihoz igazítottak, kezdetben felnőttképzési intézmények számára dolgozták ki. Az oldalon található modulok egyike a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozik, olyan témákkal, mint a családi költségvetés, a fogyasztói és a lakáshitelek, fizetési módozatok és befektetések.

Egy másik kezdeményezés az „Europa Diary”[18], egy középiskolás diákokhoz eljuttatott, fogyasztói jogaikat bemutató tájékoztató füzet. Ennek egyik szakasza a pénzzel és az adóssággal foglalkozik, bemutatja a pénzügyi intézmények és termékek működését, és figyelmeztet a túlzott hitelfelvétel veszélyeire.

2007 márciusában a Bizottság a pénzügyi képességek javítása témájában konferenciát szervezett, hogy kiemelje a magas szintű pénzügyi képzés jelentőségét és helyet biztosítson a bevált gyakorlatok cseréjének[19].

A lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyv[20] szerint többet is lehetne tenni a pénzügyi képzés ösztönzésére. Ezt a nézetet a konzultáció résztvevőinek döntő többsége támogatta. Többen ragaszkodtak ahhoz, hogy a képzésnek nemzeti ügynek kell maradnia, és azt javasolták, hogy a Bizottság a bevált gyakorlatokról szóló információk gyűjtésében és terjesztésében, valamint a pénzügyi képzési szolgáltatók támogatására szolgáló nem kötelező alapelvek kidolgozásában vállaljon szerepet. Mások a mellett érveltek, hogy a pénzügyi képzés hasznai csak hosszú távon érzékelhetők, és nem szabad hagyni, hogy a pénzügyi szolgáltatási jogszabályok létrehozásakor kihagyják az erős fogyasztóvédelmi rendelkezéseket.

A MAGAS SZÍNVONALÚ PÉNZÜGYI KÉPZÉSI PROGRAMOK ALAPELVEI

Az EU-ban működő pénzügyi képzési programok áttekintése alapján a Bizottság megítélése szerint hasznos meghatározni bizonyos alapelveket, amelyek segíthetik a közszerveket, a pénzügyi szolgáltatókat, fogyasztóvédelmi szervezeteket, munkáltatókat és más érdekelteket a pénzügyi képzési programok elindításában és működtetésében[21]. Az alapelvek figyelembe veszik a sikeres pénzügyi képzési stratégia kidolgozásához rendelkezésre álló megközelítések és módszerek sokféleségét.

1. alapelv: A pénzügyi képzést folyamatosan, minden korosztály számára hozzáférhetővé kell tenni és tevékenyen ösztönözni kell. |

A pénzügyi képzésnek képesnek kell lennie arra, hogy megoldást kínáljon a polgárok életében felmerülő eseményekhez kötődő, akár fiatalok, akár nyugdíjasok előtt álló pénzügyi kihívásokra. A programoknak tudniuk kell igazodni a polgárok eltérő pénzügyi helyzetéhez és pénzügyi műveltségéhez. |

2. alapelv: A pénzügyi képzési programok célközönségét gondosan meg kell tervezni a polgárok konkrét igényeinek kielégítése érdekében. E célból előzetes kutatásokat kell végezni a polgárok jelenlegi pénzügyi ismereteinek feltérképezésére, amelynek révén megállapíthatóak a különösen problémás területek. A programoknak időben és térben könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük. |

A pénzügyi képzésnek egy konkrét igényre kell irányulnia, például az első alkalommal munkát vállalókéra, a munkanélküliekére, a családot tervezőkére, a fiatalokéra, az eladósodott személyekére stb. Biztosítani kell, hogy a programot olyan áttekinthető módon és formában szervezzék, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó akkor vegyen igénybe konzultációt vagy férjen hozzá a tananyaghoz, amikor arra szüksége van. A munkáltatóknak meg kellene fontolniuk, hogy miként nyújthatnának pénzügyi képzést a munkahelyen, lehetőség szerint a foglalkozatóinyugdíj-rendszerekről szóló tájékoztatással egybekötve. |

3. alapelv: A fogyasztók gazdasági és pénzügyi képzését a lehető leghamarabb, már az iskolákban meg kell kezdeni. A nemzeti hatóságoknak meg kellene fontolniuk, hogy a pénzügyi képzést a kötelező nemzeti tanterv részévé tegyék. |

Elengedhetetlen, hogy a fiatalok már az általános és a középiskolákban elsajátítsák az alapvető gazdasági és pénzügyi ismereteket. A Bizottság javaslata alapján már közzétettek egy ajánlást az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK), amely olyan képességek fejlesztését javasolja, mint például a matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében, a gazdaság működésének átfogóbb megértése, valamint az életút megtervezése és végrehajtása. Ezzel összefüggésben a nemzeti és regionális oktatási hatóságoknak meg kellene fontolniuk, hogy miként tudnák a gazdasági és pénzügyi képzést a tanterv részévé tenni. |

4. alapelv: A pénzügyi képzési programoknak általános eszközök révén fel kell hívniuk a figyelmet a pénzügyekkel és a pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos ismeretek tökéletesítésének szükségességére. |

A fogyasztók nem mindig vannak tudatában a pénzügyekkel és a pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos ismereteik hiányosságának, pedig ez az első lépés az ilyen tárgyú képzések iránti nyitottság felé. A figyelemfelhívást olyan eszközök segíthetik, mint a pénzügyi témájú önértékelő tesztek és tájékoztatási kampányok. Ezek közönsége aztán konkrét pénzügyi képzési anyagok felé irányítható. |

5. alapelv: A pénzügyi szolgáltatók által nyújtott pénzügyi képzésnek tisztességesnek, átláthatónak és pártatlannak kell lennie. Gondoskodni kell arról, hogy mindig a fogyasztó érdekeit vegye figyelembe. |

A pénzügyi szolgáltatási ágazatnak a fogyasztó- vagy befektetővédelmi szervezetekkel folytatott konzultáció után ösztönzőket kell nyújtani annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a pénzügyi képzés fejlesztéséhez és rendelkezésre bocsássák szaktudásukat. Mindazonáltal a nyilvánosságnak tartott pénzügyi képzések során az ágazatnak egyértelműen el kell választania az általános pénzügyi képzést, az adott termékre vonatkozó tájékoztatást, és az adott ügyfélnek egy konkrét termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban nyújtott tanácsadást. Annak érdekében, hogy az elválasztás világos legyen, különös figyelmet kell fordítani a pénzügyi képzési anyagok jelöléseire. |

6. alapelv: A pénzügyi oktatókat megfelelően el kell látni oktatási segédanyagokkal és megfelelő képzéssel, hogy képesek legyenek a pénzügyi képzési programok sikeres és magabiztos végrehajtására. |

A sikeres pénzügyi képzés alapköve a képzést adó személyek képzése, a „tanítók tanítása”. Ez nem csupán az iskolai tanárokra vonatkozik, hanem a szociális munkásokra, a banki alkalmazottakra, önkéntesekre és más, ügyfelekkel érintkező személyekre, akiknek a célközönség érdekeit szem előtt tartva kell képzést adniuk. Ez használható oktatási segédanyagok és képzési programok kidolgozását teszi szükségessé. |

7. alapelv: A szerepek egyértelmű meghatározása, a tapasztalatok megosztásának elősegítése, valamint az erőforrások ésszerű és prioritásoknak megfelelő elosztása érdekében ösztönözni kell az érdekeltek közötti nemzeti koordinációt. A bevált gyakorlatok cseréjét elősegítendő támogatni kell a szolgáltatók nemzetközi együttműködését. |

A nemzeti hatóságokat, pénzügyi szolgáltatókat, fogyasztóvédelmi csoportokat, képzési intézményeket és más érdekelteket ösztönözni kell arra, hogy működjenek együtt a pénzügyi képzés megvalósításában. Ennek révén ésszerűsíthetők a célkitűzések, jobban lefedhetők a különböző célcsoportok, lehetővé válik az erőforrások ésszerű és prioritásoknak megfelelő elosztása, valamint a tapasztalatok jobb hasznosítása. Ehhez hasonlóan a gyakorlati szakemberek együttműködése és hálózatépítése nemzetközi szinten is hozzájárulhat azon területek kijelöléséhez, amelyekre több figyelmet kell fordítani és amelyeken elő kell segíteni a bevált gyakorlatok cseréjét. |

8. alapelv: A pénzügyi képzési szolgáltatóknak rendszeresen értékelniük és szükség esetén korszerűsíteniük kell az általuk irányított programokat annak érdekében, hogy összhangba hozzák azokat a terület bevált gyakorlataival. |

A pénzügyi képzési szolgáltatóknak programjaikba be kell építeniük egy elemet, amely az előrehaladás rendszeres értékelésére szolgál és azt vizsgálja, hogy a célok megvalósultak-e. Amennyiben nem ez a helyzet, meg kell fontolniuk a program módosítását, hogy összhangba hozzák azt az elismert legjobb gyakorlati szakemberek által kialakított normákkal. |

A Bizottság felkéri a nemzeti hatóságokat, a pénzügyi szolgáltatókat, a fogyasztóvédelmi szervezeteket és más érdekelteket, hogy a fenti pénzügyi képzési alapelvek figyelembevételével hozzanak létre egy nemzeti pénzügyi képzési stratégiát, a megfelelő pénzügyi képzési programokkal együtt.

TERVEZETT KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS GYAKORLATI SEGÍTSÉG

A Bizottság megítélése szerint a pénzügyi képzés felelőssége elsősorban a tagállamokon, a nonprofit szervezeteken és a pénzügyi szolgáltatókon nyugszik, ehhez az EU gyakorlati segítségnyújtással tud hozzájárulni. A Bizottság a következő kezdeményezéseknek adott prioritást:

- A pénzügyi képzés gyakorlati szakembereiből álló hálózat létrehozása – a hálózatépítést és a tapasztalatok hasznosítását sok érdekelt támogatja. Ennek további előmozdítása érdekében a Bizottság pénzügyi képzési szakértői csoportot hoz létre, amelynek tagjai a tagállami hatóságok képviselői (köztük oktatási szakemberek), továbbá a pénzügyi szolgáltatók, a fogyasztóvédelmi szervezetek és szükség esetén más csoportok képviselői lesznek. Feladata a pénzügyi képzés területén bevált gyakorlatok cseréje és alkalmazásuk ösztönzése, a Bizottság támogatása a pénzügyi képzés problémáinak meghatározásában, tanácsadás a Bizottságnak a fenti alapelvek végrehajtásának mikéntjét illetően, a pénzügyi képzés nyújtásának és eredményeinek nyomon követése, valamint a 2010-ig tartó időszakban az e közleményben felsorolt intézkedések értékeléséhez való hozzájárulás. A hálózatban való részvétellel kapcsolatos szándéknyilatkozatok benyújtására a Bizottság 2008-ban tesz közzé felhívást.

- Pénzügyi támogatás a tagállamok és a magánszektor szereplői számára a pénzügyi képzésről tartott nemzeti/regionális konferenciák szervezésében – a legtöbb képzési program helyi, regionális, vagy legjobb esetben nemzeti hatályú. Ekképpen a figyelemfelhívó rendezvényeket a célközönséghez lehető legközelebb eső helyen kell megtartani. A Bizottság erősen bátorítja a tagállamokat ás a magánszektor szereplőit az ilyen rendezvények szervezésére, ehhez pénzügyi támogatást és az Európai Bizottság részvételét tudja felajánlani. A Bizottság részvétele jó lehetőséget biztosít a nemzeti pénzügyi képzési fórumok elindítására és serkentésére, a bevált gyakorlatok helyi szintű alkalmazásának ösztönzésére és a meglevő kezdeményezések előmozdítására. Az ilyen konferenciák a megfelelő helyen biztosítanak nyomatékot, láthatóságot és sajtófigyelmet a pénzügyi képzésnek.

- Az EU-ban létező pénzügyi képzési programok és a vonatkozó kutatási eredmények online adatbázisának megnyitása – a 3.2. szakaszban említett tanulmányok megállapításaira építve a Bizottság online adatbázist hoz létre az EU-ban létező pénzügyi képzési programokról. Az adatbázis olyan információkat ad meg a projektekről, mint az érintett földrajzi terület, a tárgy, a célközönség és a szolgáltatók elérhetősége. Emellett feltünteti az EU-ban a pénzügyi képzés témakörében folytatott kutatások eredményeit és a pénzügyi műveltség szintjeit. Célja a bevált gyakorlatok és a kutatási eredmények hozzáférhetőségének elősegítése. A Bizottság minden erőfeszítést megtesz majd az adatok folyamatos aktualizálásáért. Annak érdekében, hogy növelje az adatbázis nyilvánosság előtti ismertségét, a Bizottság rendszeresen hírlevelet fog kiadni, amelyben az adatbázis aktuális vagy különösen érdekes újdonságaira hívja fel a figyelmet. Az online adatbázis 2008-tól fog rendelkezésre állni.

- Pénzügyi műveltségi oktatóképzési modul kidolgozása – A Dolceta kezdeményezés rendkívül hasznosnak bizonyult a felnőtt korú tanulók pénzügyi képzésének elősegítésében. Erre építve a Bizottság 2008 elejétől megkezdi egy pénzügyi műveltségi modul kidolgozását az oktatók képzése céljából. A projektet az EUCEN-ben (European Universities Continuing Education Network – európai egyetemek folyamatos képzési hálózata) részt vevő pedagógusok és pénzügyi szakértők segítségével végzik majd el. Ez a Dolceta-modul azonnal használható segédanyagokkal, például internetoktatással, látja el az általános és a középiskolák tanárait annak érdekében, hogy ösztönözze és támogassa a pénzügyek önkéntes alapon történő beemelését az általános tantervbe. Minden tananyagot a nemzeti sajátosságokhoz igazítanak. Az oktatóképzési modul befejeztével a nemzeti fejlesztőcsoportok, ahol lehetséges, oktatóképzési rendezvényeken fognak részt venni, amelyeken a fogyasztók képzési anyagait fogják népszerűsíteni, illetve a tanárokat azok használatára biztatni.

NYOMON KÖVETÉS

Ez a közlemény az egyik eleme az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című bizottsági közleményben meghatározott lakossági pénzügyi szolgáltatási intézkedéscsomagnak, amelynek célja, hogy Európa polgárai nagyobb mértékben részesüljenek a pénzügyi piacok integrációjának előnyeiből. A Bizottság a lakossági pénzügyi szolgáltatások területén a jövőben főként arra fog összpontosítani, hogy lehetővé tegye, hogy a fogyasztók jól tájékozottan hozzák meg döntéseiket. E munka fontos eleme lesz a pénzügyi műveltség növelése.

A Bizottság folytatni fogja az e közleményben felvázolt kezdeményezések nyomon követését, hogy megállapítsa, vajon azokkal megvalósíthatók-e a fenti célkitűzések. Emellett a kezdeményezéseket 2010-ben átfogó felülvizsgálatnak fogják alávetni.

[1] A fogyasztók tájékoztatása és védelme az EU pénzügyi szolgáltatási jogszabályainak központi eleme. Erre adnak példát a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv kisbefektetők védelmét szolgáló rendelkezései; az ÁÉKBV-irányelvek jelenleg folyó felülvizsgálata, az egyszerűsített tájékoztatóval kapcsolatban is; a fogyasztói hitelre, a pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazására és a biztosítási közvetítőkre vonatkozó irányelvek, valamint a jelzáloghitelről szóló fehér könyvben előterjesztett javaslatok, amelyek célja, hogy pénzügyi termék vásárlásakor lehetővé tegyék a fogyasztók számára a helyes döntések meghozatalát. A Bizottság 2008-ban ágazatközi tanulmányt kíván készíteni az EU pénzügyi szolgáltatási jogszabályaiban előírt tájékoztatási követelmények megfelelőségéről és következetességéről, ez már a vonatkozó specifikus szabályok értékelésének is tárgyát képezi.

[2] COM(2005) 629.

[3] COM(2007) 226.

[4] P6_TA-PROV(2007)0338/A6-0248/2007.

[5] COM(2007) 724, SEC(2007) 1520.

[6] Gecser előadása a magyar fiatalokat pénzügyi ügyességre tanító 8 lépésről a pénzügyi képességekről tartott brüsszeli konferencián, 2007. március 28-án.

[7] Nieri: Access to Credit: the Difficulties of Households (Hitelhez jutás: a háztartások nehézségei) – New Frontiers in Banking Services: Emerging Needs and Tailored Products for Untapped Markets (A banki szolgáltatások új távlatai: a kiaknázatlan piacok kialakulófélben lévő igényei és személyre szabott szolgáltatásai), Springer Verlag: Berlin, 2006.

[8] Mandell: Personal Finance Survey of High School Seniors (Felsőtagozatos középiskolások között végzett, pénzügyi ismereteket vizsgáló felmérés), The Jumpstart Coalition for Personal Financial Literacy (Jumpstart szövetség a pénzügyi műveltségért), 2004.

[9] ANZ Banking Group: ANZ Survey of Adult Financial Literacy in Australia (ANZ-felmérés Ausztráliában a felnőttek pénzügyi műveltségéről), 2003.

[10] Financial Services Authority: Financial Capability in the UK: Establishing a Baseline (Pénzügyi képességek az Egyesült Királyságban: A kiindulási helyzet felmérése), 2006.

[11] The Jumpstart Coalition for Personal Financial Literacy, Making the case for financial literacy (Érvek a pénzügyi műveltség mellett), 2007.

[12] Observatoire du Crédit et de l'Endettement et al, FES: Better access to financial services and financial education (Jobb hozzáférés a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a pénzügyi képzéshez) (2007), Report of the survey on Financial Education (Jelentés a pénzügyi képzési felmérésről), 2007. április és Evers & Jung: Survey on Financial Literacy Schemes in the EU27, (Felmérés a pénzügyi műveltségi programokról a 27 tagú EU-ban) 2007. november.

[13] Dredge előadása a pénzügyi képességek munkahelyi fejlesztéséről a pénzügyi képességekről tartott brüsszeli konferencián, 2007. március 28-án.

[14] Bayer, Bernheim, Scholz: The effects of financial education in the workplace: evidence from a survey of employers (A munkahelyi pénzügyi képzés hatásai: egy munkavállalókon végzett felmérés eredményei), 1996. június.

[15] Lusardi: Saving and the effectiveness of Financial Education (Megtakarítás és a pénzügyi képzés eredményessége), Pension Research Council Working Paper 2003-14, Pension Research Council, 2003.

[16] Hirad, Zorn: Empirical Evidence of the effectiveness of pre-purchase homeownership counselling (A vásárlás előtti lakáshitel-tanácsadás eredményességének gyakorlati bizonyítékai), 2001. május.

[17] Development of On-Line Consumer Education Tools for Adults (Felnőtteknek szánt online fogyasztói képzési modulok kidolgozása), www.dolceta.eu

[18] http://ec.europa.eu/consumers/cons_info/consumer_diary_en.htm

[19] A konferencia összefoglalója és az ott elhangzott előadások megtalálhatók a következő címen: http://ec.europa.eu/internal_market/finservices-retail/capability/index_en.htm

[20] COM(2007) 226.

[21] Az iránymutatások összhangban vannak az OECD által 2005-ben, az összes OECD-tag – köztük sok EU-tagállam – jóváhagyásával kiadott „A pénzügyi képzés és tudatosság alapelvei és bevált gyakorlatai” című útmutatásával (elérhető a http://www.oecd.org/dataoecd/7/17/35108560.pdf internetcímen).