52006AP0521

P6_TA(2006)0521

"Együttműködés" egyedi program (hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram, 2007-2013) *

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007-2013) végrehajtására irányuló "Együttműködés" egyedi programról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0440 - C6-0381/2005 - 2005/0185 (CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

- tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0440) [1] és annak módosított változatára (COM(2005)0440/2) [1],

- tekintettel az EK-Szerződés 166. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0381/2005),

- tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

- tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A6-0379/2006),

1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2. úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatban szereplő tájékoztató jellegű pénzügyi referenciaösszegnek összhangban kell lennie az új többéves pénzügyi keret (2007-2013) 1a. alfejezetében szereplő plafonnal, és hangsúlyozza, hogy az éves összegről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás [2] 38. pontja szerint az éves költségvetési eljárás keretében döntenek;

3. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát, az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

4. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

5. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való ismételt konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLT SZÖVEG | A PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI |

1.módosítás

(4) preambulumbekezdés

(4) A keretprogram kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket és más, a lisszaboni célkitűzések megvalósítására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükséges közösségi cselekvéseket, ezen belül különösen a strukturális alapok, a mezőgazdaság, az oktatás, a szakképzés, a versenyképesség és az innováció, az ipar, az egészségügy, a fogyasztóvédelem, a foglalkoztatás, az energiaügy, a közlekedés és a környezetvédelem területére vonatkozókat. | (4) Ez az egyedi program kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket és más, a lisszaboni célkitűzések megvalósítására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükséges közösségi cselekvéseket. Ezért a program részét képező cselekvéseket a lehető leghatékonyabbá kell tenni azáltal, hogy fokozzák a kiegészítő jelleget és a szinergiát az egyéb közösségi programokkal és cselekvésekkel, különösen a strukturális alapok, a mezőgazdaság, az oktatás, a szakképzés, a kultúra, a versenyképesség és az innováció, az ipar, az egészségügy, a fogyasztóvédelem, a foglalkoztatás, az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem és az információs társadalom területére vonatkozókkal. |

2. módosítás

(4a) preambulumbekezdés (új)

| (4a) Ezen egyedi program keretében különleges figyelmet kell fordítani a multidiszciplinaritásra és az interdiszciplinaritásra, összhangban az Európai Kutatási Tanácsadó Bizottság ajánlásaival (EURAB, 04 009, 2004. április) és a "Tudomány és technológia - Iránymutatások az Európai Unió kutatástámogató politikájához" című, 2005. március 10-i európai parlamenti állásfoglalással [3]. |

3. módosítás

(4b) preambulumbekezdés (új)

| (4b) Ennek az egyedi programnak különösen a tudás, az eredmények és a technológiák az állami kutatási ágazat részéről a vállalkozások - különösen a KKV-k - számára történő átadására kell koncentrálnia, valamint olyan mechanizmusokra, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozások igényei hatékony és koordinált módon eljussanak a kutatócsoportokhoz. |

4. módosítás

(5) preambulumbekezdés

(5) Az e keretprogramban támogatott innovációs és KKVvonatkozású tevékenységeknek ki kell egészíteniük a versenyképességi és innovációs keretprogram alapján végzett tevékenységeket. | (5) Ennek az egyedi programnak a program valamennyi cselekvésében és projektjében különösen a KKV-k megfelelő részvételének biztosítására kell összpontosítania. A lehető legnagyobb mértékű szinergiára és kiegészítő jellegre kell törekedni az egyedi programban és a versenyképességi és innovációs keretprogram, illetve más közösségi programok és cselekvések alapján végzett tevékenységek keretében támogatott innovációs és KKV-vonatkozású tevékenységek között. |

5. módosítás

(5a) preambulumbekezdés (új)

| (5a) Ennek az egyedi programnak kellőképpen figyelembe kell venni az Európai Kutatási Térség megvalósításában a régiók által betöltött fontos szerepet, amelyet a Bizottság is elismer az Európai Kutatási Térség regionális dimenziójáról szóló közleményében (COM(2001)0549). |

6. módosítás

(7) preambulumbekezdés

(7) Az EBB kölcsöneihez való hozzájutás megkönnyítése érdekében az egyedi programnak hozzá kell járulnia az Európai Beruházási Banknak a "kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus" létrehozása érdekében nyújtott támogatáshoz. | (7) Az EBB kölcsöneihez való hozzájutás megkönnyítése érdekében az egyedi programnak hozzá kell járulnia az Európai Beruházási Banknak a "kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus" létrehozása érdekében nyújtott támogatáshoz. Hasonlóképpen az egyedi programnak azonos mértékű pénzügyi támogatást kell biztosítania a KKV-k projektekben való részvételéből eredő kockázatok fedezésére, ezzel megkímélve őket attól, hogy bankgaranciákat kelljen beszerezniük. |

7. módosítás

(8) preambulumbekezdés

(8) A Szerződés 170. cikkének megfelelően a Közösség nemzetközi megállapodásokat kötött a kutatás területén, és emellett a Közösségnek a nemzetközi kutatóközösségbe való további integrálása érdekében törekedni kell még a nemzetközi kutatási együttműködés megerősítésére. Az egyedi program következésképpen nyitott az ilyen megállapodásokkal rendelkező országok részvétele előtt, és a projektek szintjén, illetve a kölcsönös előnyök alapján nyitott harmadik országok szervezetei és a tudományos együttműködésben érdekelt nemzetközi szervezetek részvétele előtt is. | (8) A Szerződés 170. cikkének megfelelően a Közösség nemzetközi megállapodásokat kötött a kutatás területén, és emellett a Közösségnek a nemzetközi kutatóközösségbe való további integrálása érdekében törekedni kell még a nemzetközi kutatási együttműködés megerősítésére. Az egyedi program következésképpen nyitott az ilyen megállapodásokkal rendelkező országok részvétele előtt, hasonlóképpen megerősíti az együttműködést azokkal az országokkal, amelyek nem kötöttek ilyen hatályú megállapodásokat, és a projektek szintjén, illetve a közjó és a kölcsönös előnyök alapján nyitott harmadik országok szervezetei és a tudományos együttműködésben érdekelt nemzetközi szervezetek részvétele előtt is. |

8. módosítás

(9) preambulumbekezdés

(9) Helyénvaló, hogy az e program keretében végzett kutatási tevékenységek tiszteletben tartsák az etikai alapelveket, beleértve azokat is, amelyek az Európai Unió alapjogi chartájában jutnak kifejezésre, | (9) Helyénvaló, hogy az e program keretében végzett kutatási tevékenységek tiszteletben tartsák az etikai alapelveket, beleértve azokat is, amelyek az Európai Unió alapjogi chartájában jutnak kifejezésre és megerősítsék a kutatás polgári és humanista értékét, kellő tekintettel az etikai és kulturális sokszínűségre. |

9. módosítás

(9a) preambulumbekezdés (új)

| (9a) Az Európai Kutatási Térség létrehozásakor és a tudás alapú társadalom fejlődéséhez való hozzájárulásként ez az egyedi program megfelelően figyelembe veszi az egyetemek fontos szerepét a tudományos és technológiai kutatás valóban kiváló teljesítményének biztosítása érdekében, amint azt a Bizottság "Az egyetemek szerepéről a tudás Európájában" című közleményében (COM(2003)0058) kifejtette. |

10. módosítás

(10) preambulumbekezdés

(10) A keretprogram hozzájárul a fenntartható fejlődés előmozdításához. | (10) Ez az egyedi program és a keretprogram egésze hozzájárul a fenntartható fejlődés előmozdításához. |

11. módosítás

(10a) preambulumbekezdés (új)

| (10a) Ennek az egyedi programnak azzal a céllal kell hozzájárulnia a tudományos és technológiai adatok terjesztéséhez, hogy a tudomány és a technológia közelebb kerüljön a társadalomhoz. |

12. módosítás

(11) preambulumbekezdés

(11) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel, valamint ennek esetleges jövőbeni módosításaival összhangban biztosítani kell a keretprogram vonatkozásában a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát végrehajtást, valamint meg kell könnyíteni a résztvevők hozzáférését a keretprogramhoz. | (11) A Bizottság feladata az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel, valamint ennek esetleges jövőbeni módosításaival összhangban annak biztosítása, hogy a hetedik keretprogram és ezen egyedi program vonatkozásában a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, a lehető legegyszerűbb és leghatékonyabb végrehajtás megvalósuljon, valamint meg kell könnyíteni a résztvevők hozzáférését a keretprogramhoz, ugyanakkor átláthatóságot és egyértelmű kereteket kell biztosítani mindkettő számára. |

13. módosítás

2. cikk

2. Az egyedi program a transznacionális együttműködésben végzett kutatási cselekvések teljes skálájának támogatásán keresztül a következő témákban támogatja az "Együttműködés" keretébe tartozó tevékenységeket: | 2. Az egyedi program a transznacionális együttműködésben végzett kutatási cselekvések teljes skálájának támogatásán keresztül a következő témákban támogatja az "Együttműködés" keretébe tartozó tevékenységeket: |

a) egészségügy; | a) egészségügy; |

b) élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia; | b) élelmiszerek, halászat és mezőgazdaság és biotechnológia; |

c) információs és kommunikációs technológiák; | c) információs és kommunikációs technológiák; |

d)nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák; | d)nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák; |

e) energia; | e) energia; |

f) környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is); | f) környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is); |

g) közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is); | g) közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is); |

h) társadalom-gazdaságtan és humán tudományok; | h) társadalom-gazdaságtan és humán tudományok; |

i) biztonság és világűr. | i) biztonság. |

| ia) világűr |

14. módosítás

3a. cikk, (1) bekezdése (új)

| 3a. cikk (1) A Bizottságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a finanszírozott tevékenységeket hatékonyan és a 1605/2002 EK/Euratom rendelet előírásaival összhangban hajtották-e végre. |

15. módosítás

3a. cikk, (2) bekezdése (új)

| (2) Az egyedi program teljes adminisztratív költségeinek - ide értve a létrehozni javasolt végrehajtó ügynökség belső és vezetési költségeit - arányosaknak kell lenniük az egyedi program keretében végzett tevékenységekkel és a költségvetési és jogalkotási hatóságok határozatainak tárgyát kell, hogy képezzék. |

16. módosítás

3a. cikk, (3) bekezdése (új)

| (3) A költségvetési előirányzatokat szigorú pénzügyi gazdálkodás szerint kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság, a teljesítmény és a hatékonyság, valamint az arányosság elve szerint. |

17. módosítás

4. cikk, (1) bekezdés

(1) Az egyedi program keretében valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelveknek megfelelően kell végrehajtani. | (1) Az egyedi program keretében valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelveknek megfelelően kell végrehajtani, a tudásterülettel kapcsolatban előírt tudományos biztosítékokat és a szóban forgó kutatás típusát figyelembe véve. |

18. módosítás

5a. cikk (új)

| 5a. cikk A Bizottság előzetes tájékoztatást ad a költségvetési hatóságnak, amikor el kíván térni a kiadásoknak az éves költségvetés megjegyzéseiben és mellékletében meghatározott felosztásától. |

19. módosítás

6. cikk, (3) bekezdés

(3) A munkaprogramban elő kell írni az egyes finanszírozási rendszerek alapján benyújtott, közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok elbírálási és a projektek kiválasztási kritériumait. A kritériumok a kiválóságra, a hatásra és a végrehajtásra vonatkoznak, és e keretek között a munkaprogram konkrétabb vagy további követelményeket, súlyozásokat és küszöbértékeket állapíthat meg. | (3) A munkaprogramban elő kell írni az egyes finanszírozási rendszerek alapján benyújtott, közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok elbírálási és a projektek kiválasztási kritériumait, lehetővé téve a kutatóknak és csoportoknak a nemzeti és európai programokban való párhuzamos részvételének összeegyeztethetőségét. A kritériumok a kiválóságra, a hatásra és a végrehajtásra vonatkoznak, és e keretek között a munkaprogram konkrétabb vagy további követelményeket, súlyozásokat és küszöbértékeket állapíthat meg. |

20. módosítás

7. cikk, (2) bekezdés

(2) A 8. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárást kell alkalmazni: | (2) A 8. cikk (3) bekezdésében megállapított szabályozási bizottsági eljárást és ellenőrzést kell alkalmazni: |

21. módosítás

8. cikk

1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. | 1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. |

2) Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. cikkében előírt irányítóbizottsági eljárást kell alkalmazni, az említett határozat 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint. | 2) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az egyedi program végrehajtásának előrehaladásáról, és tájékoztatást ad a program keretében finanszírozott valamennyi KTF-cselekvésről. |

3) Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni. | 3) Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel 8. cikkének előírásaira. |

4) Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében és 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időtartam két hónap. | |

5) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az egyedi program végrehajtásának előrehaladásáról, és tájékoztatást ad a program keretében finanszírozott valamennyi KTF-cselekvésről. | |

22. módosítás

I. melléklet, bevezetés, második albekezdés

Az egyedi programot teljes egészében áthatja az a célkitűzés, hogy a legmagasabb kiválósági szinten végrehajtott kutatás során gondoskodni kell a fenntartható fejlődés előmozdításáról. | A kutatás elsődleges céljának a tudás növelésének kell lennie. Az egyedi programot teljes egészében áthatja az a célkitűzés, hogy a legmagasabb kiválósági szinten végrehajtott kutatás során gondoskodni kell a tudás növeléséről, valamint a fenntartható fejlődés előmozdításáról. A kutatás a társadalmi integráció, az aktív állampolgárság és részvétel, a gazdasági növekedés, a versenyképesség, az egészség és az életminőség előmozdításának alapvető eszköze. |

23. módosítás

I. melléklet, bevezetés, második a) albekezdés (új)

| Az egyetemek és az ipar közötti partnerségek esetében a Bizottság vállalni fogja az alap-, valamint alkalmazott kutatás eredményeinek terjesztését, amennyiben azok közérdekűek és a közjóra irányulnak. |

24. módosítás

I. melléklet, bevezeté,s harmadik albekezdés, 9) pont

9) biztonság és világűr. | 9) biztonság; |

| 9a) világűr. |

25. módosítás

I. melléklet, bevezetés, ötödik albekezdés

Kellő figyelmet kap a fenntartható fejlődés és a nemek egyenlőségének elve. Az egyedi program szerinti tevékenységek részét képezi továbbá az adott esetnek megfelelően az elvégzendő kutatás és annak lehetséges alkalmazásai etikai, társadalmi, jogi és tágabb kulturális szempontjainak, valamint a tudományos és a technológiai fejlődés és kilátások társadalmi-gazdasági hatásainak figyelembevétele. | A tudományos és technológiai kiválóság elvének a teljes hetedik keretprogramban érvényesülnie kell. Az egyedi program szerinti tevékenységek részét képezi továbbá az adott esetnek megfelelően az elvégzendő kutatás és annak lehetséges alkalmazásai etikai, társadalmi, jogi és tágabb kulturális szempontjainak, valamint a tudományos és a technológiai fejlődés és kilátások társadalmi-gazdasági hatásainak figyelembevétele. |

26. módosítás

I. melléklet, ötödik a) albekezdés (új)

| Különös figyelmet kell fordítani az EU tagállamai és régiói közötti kohézió növelésére a tudomány és a technológia terén, különös tekintettel a különböző területek között meglévő technológiai különbségek csökkentését célzó intézkedésekre, amelyek szelektív módon fokozzák a vállalkozások technológiai kapacitását valamennyi szinten. Ebből a célból a keretprogram tevékenységeit össze kell hangolni más közösségi politikák cselekvési irányaival, különösen a regionális politikával és a versenyképességgel, valamint az innovációs politikával. |

27. módosítás

I. melléklet, "Több tudományágra és témára kiterjedő kutatás, közös pályázati kiírások" cím, első albekezdés

Különös figyelmet kell fordítani a több témára kiterjedő, kiemelt fontosságú kutatási területekre, mint például a tengertudományokra és technológiákra. A multidiszciplinaritást a több témát érintő kutatási és technológiai kérdések közös, multitematikus megközelítésével kell bátorítani. E multitematikus megközelítés érdekében: | Különös figyelmet kell fordítani a több témára kiterjedő, kiemelt fontosságú tudományos és technológiai területekre, mint például a tengertudományokra és az idegenforgalommal kapcsolatos technológiákra, a zöld műszaki tudományokra és kémiára, valamint a környezet-egészségügyre. A multidiszciplinaritást - beleértve a feladatközpontú kutatást - a több témát érintő kutatási és technológiai kérdések közös, multitematikus megközelítésével kell bátorítani. E multitematikus megközelítés érdekében egyebek mellett: |

-több témára kiterjedő pályázati kiírásokat kell kiadni, amennyiben a kutatás témája valamennyi érintett téma tevékenységei szempontjából egyértelmű érdeklődésre tart számot; | -több témára kiterjedő pályázati kiírásokat kell kiadni, amennyiben a kutatás témája valamennyi érintett téma tevékenységei szempontjából egyértelmű érdeklődésre tart számot; |

-különös hangsúlyt kell fektetni a multidiszciplináris kutatásra az "újonnan felmerülő igények" kielégítésére végzett tevékenységekben; | -különös hangsúlyt kell fektetni a multidiszciplináris kutatásra az "újonnan felmerülő igények" kielégítésére végzett tevékenységekben; |

-a munkaprogram elkészítéséhez a tudományterület és a szakmai háttér szempontjából minél szélesebb körben kell igénybe venni külső tanácsadást; | -a munkaprogram elkészítéséhez a tudományterület és a szakmai háttér szempontjából minél szélesebb körben kell igénybe venni az elismert kutatók által nyújtott tanácsadást; |

-politikai szempontból lényeges kutatás esetén biztosítani kell az összhangot az európai uniós politikákkal. | -politikai szempontból lényeges kutatás esetén biztosítani kell az összhangot az európai uniós politikákkal. |

28. módosítás

I. melléklet, "Több tudományágra és témára kiterjedő kutatás, közös pályázati kiírások" cím, második albekezdés

Az egyedi program témái és a hetedik keretprogram többi egyedi programja keretében végzett cselekvések - mint például a "Kapacitások" egyedi program keretében a kutatási infrastruktúrát érintők - közötti összhangról az Európai Bizottság gondoskodik. | Az egyedi program témái és a hetedik keretprogram többi egyedi programja keretében végzett cselekvések - mint például a "Kapacitások" egyedi program keretében a kutatási infrastruktúrát érintők - közötti összhangról az Európai Bizottság gondoskodik. A munkaprogramban meghatározzák azokat a tevékenységeket, amelyeket különösen össze kell hangolni más egyedi programok tevékenységeivel, továbbá megállapítják azokat a mechanizmusokat, amelyek az ilyen összhang hatékony működéséhez szükségesek. |

29. módosítás

I. melléklet, "Alkalmazkodás a változó igényekhez és lehetőségekhez" cím, első albekezdés

Az egyes témák ipari relevanciájának folyamatos biztosítása érdekében támaszkodni kell többek között a különböző "európai technológiai platformok" munkájára. Az egyedi program ezáltal hozzájárul az európai technológiai platformok által felállított és kidolgozott stratégiai kutatási menetrendek megvalósításához, amennyiben ezek tényleges hozzáadott értéket képviselnek Európa számára. A rendelkezésre álló stratégiai kutatási menetrendekben megjelölt általános kutatási igények máris jól tükröződnek a következőkben bemutatandó kilenc témában. A menetrendek szakmai tartalmának részletesebb figyelembevételére később, az egyes pályázati felhívások részletes munkaprogramjának kidolgozásakor kerül sor. | Az egyes témák ipari relevanciájának folyamatos biztosítása és az iparágak részvétele érdekében támaszkodni kell többek között a különböző "európai technológiai platformok" munkájára. Az egyedi program az iparág által nyújtott hozzájárulással együtt ezáltal hozzájárul az európai technológiai platformok által felállított és kidolgozott stratégiai kutatási menetrendek megvalósításához, amennyiben ezek tényleges hozzáadott értéket képviselnek Európa számára. A rendelkezésre álló stratégiai kutatási menetrendekben megjelölt általános kutatási igények máris jól tükröződnek a következőkben bemutatandó kilenc témában. A menetrendek szakmai tartalmának részletesebb figyelembevételére később, az egyes pályázati felhívások részletes munkaprogramjának kidolgozásakor kerül sor. |

30. módosítás

I. melléklet, "Alkalmazkodás a változó igényekhez és lehetőségekhez" cím, második albekezdés

Gondoskodni kell arról is, hogy az egyedi program témái időszerűek legyenek az európai uniós szakpolitikák és szabályozás kidolgozása, végrehajtása és értékelése szempontjából. Ilyen szakpolitikai terület például az egészségügy, a biztonság, a fogyasztóvédelem, az energia, a környezetvédelem, a fejlesztési segély, a halászat, a tengeri ügyek, a mezőgazdaság, az állategészségügy és az állatjólét, a közlekedés, az oktatás és a szakképzés, az információs társadalom és a média, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, a kohézió, valamint a bel- és az igazságügy, továbbá a szabályozást megelőző és a szabályozással párhuzamos, a szabványok minőségének és alkalmazásának jobbítására irányuló kutatás. Ebben az összefüggésben szerephez juthatnak a szociálpolitika, a környezetvédelmi politika és más szakpolitikai területek szempontjából releváns stratégiai kutatási menetrendek kidolgozása érdekében az érdekeltek és a kutatóközösség együttműködését biztosító platformok. | Gondoskodni kell arról is, hogy az egyedi program témái időszerűek legyenek az európai uniós szakpolitikák és szabályozás kidolgozása, végrehajtása és értékelése szempontjából. Ilyen szakpolitikai terület például az egészségügy, a biztonság, a fogyasztóvédelem, az energia, a környezetvédelem, a fejlesztési segély, a halászat, a tengeri ügyek, a mezőgazdaság, az állategészségügy és az állatjólét, a közlekedés, az oktatás és a szakképzés, az információs társadalom és a média, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, a kohézió, valamint a bel- és az igazságügy, továbbá a szabályozást megelőző és a szabályozással párhuzamos, az interoperabilitás és a verseny és a szabványok minőségének és alkalmazásának jobbítására irányuló kutatás. Ebben az összefüggésben szerephez juthatnak a szociálpolitika, a környezetvédelmi politika és más szakpolitikai területek szempontjából releváns stratégiai kutatási menetrendek kidolgozása érdekében az érdekeltek és a kutatóközösség együttműködését biztosító platformok. |

31. módosítás

I. melléklet, "Alkalmazkodás a változó igényekhez és lehetőségekhez" cím, 1. pont, bevezető rész

Újonnan felmerülő igények: egy adott területen és/vagy több tudományág találkozásánál felmerülő, különösen a jelentős áttörést ígérő új tudományos és technológiai lehetőségek meghatározására vagy további felderítésére vonatkozó kutatási javaslatok támogatása. Ez a célkitűzés a következőképpen valósul meg: | Újonnan felmerülő igények: egy adott területen és/vagy több tudományág találkozásánál felmerülő, különösen a jelentős áttörést vagy közvetlen alkalmazást ígérő új tudományos és technológiai lehetőségek meghatározására vagy további felderítésére vonatkozó kutatási javaslatok támogatása. Ez a célkitűzés a következőképpen valósul meg: |

32. módosítás

I. melléklet, "Alkalmazkodás a változó igényekhez és lehetőségekhez" cím, 1. pont, első francia bekezdés

-nyitott, "alulról kezdeményezett" kutatás révén a kutatók által megjelölt témákban, új tudományos és technológiai lehetőségek kialakítása kihasználása ("kalandozó" cselekvések), illetőleg új felfedezések vagy a társadalom szempontjából potenciális kockázatot vagy problémát jelentő, újonnan megfigyelt jelenségek értékelése ("elmélyedő" cselekvések) érdekében; | -nyitott, "alulról kezdeményezett" kutatás révén a kutatók által megjelölt témákban, új tudományos és technológiai lehetőségek kialakítása kihasználása ("kalandozó cselekvések"), jelentős alkalmazási lehetőségekkel bíró fejlesztések és trendek korai szakaszban való felismerése ("előretekintő cselekvések"), illetőleg új felfedezések vagy a társadalom szempontjából potenciális kockázatot vagy problémát jelentő, újonnan megfigyelt jelenségek értékelése ("elmélyedő" cselekvések) érdekében; |

33. módosítás

I. melléklet, "Terjesztés, tudásátadás és szélesebb körű elkötelezettség" cím, első albekezdés, bevezetés

Az Európai Unióban végzett kutatás eredményeinek szélesebb körű elterjedése és jobb felhasználása érdekében valamennyi tématerületen támogatásban részesül a tudás terjesztése és az eredmények átadása - a politikai döntéshozók számára is -, többek között a hálózatba szervezésre és a közvetítésre vonatkozó kezdeményezéseken, szemináriumokon és rendezvényeken, a külső szakértők közreműködésén és az elektronikus információs szolgáltatások finanszírozásán keresztül. Ennek biztosítása céljából valamennyi tématerületen törekedni kell: | Az Európai Unióban végzett kutatás eredményeinek szélesebb körű elterjedése, jobb felhasználása és hatása érdekében valamennyi tématerületen támogatásban részesül a tudás terjesztése és átadása, valamint az eredmények felhasználása - ideértve a politikai döntéshozók számára történő terjesztést is -, többek között a hálózatba szervezésre és a közvetítésre vonatkozó kezdeményezéseken, szemináriumokon és rendezvényeken, a külső szakértők közreműködésén és az információs és tanácsadói szolgáltatások finanszírozásán keresztül. Ennek biztosítása céljából valamennyi tématerületen törekedni kell: |

34. módosítás

I. melléklet, "Terjesztés, tudásátadás és szélesebb körű elkötelezettség" cím, első albekezdés, második francia bekezdés

-célzott segítségnyújtás felajánlására a projektek és a konzorciumok számára annak érdekében, hogy hozzáférjenek a szükséges szaktudáshoz és optimálisan használhassák fel az eredményeket; | -célzott segítségnyújtás felajánlására a projektek és a konzorciumok számára annak érdekében, hogy hozzáférjenek a szükséges szaktudáshoz és forrásokhoz -különösen a pénzügyi forrásokhoz -, és optimálisan használhassák fel az eredményeket; |

35. módosítás

I. melléklet, "Terjesztés, tudásátadás és szélesebb körű elkötelezettség" cím, első albekezdés, harmadik francia bekezdés

-olyan terjesztési cselekvések végrehajtására, amelyek proaktív módon terjesztik több projekt eredményeit, ideértve a korábbi keretprogramok és más kutatási programok során megvalósított projekteket is, és amelyek konkrét ágazatokat vagy érdekeltcsoportokat mint potenciális felhasználókat céloznak meg; | -olyan terjesztési cselekvések végrehajtására, amelyek proaktív módon terjesztik több projekt eredményeit, ideértve a korábbi keretprogramok és más kutatási programok során megvalósított projekteket is, és amelyek konkrét ágazatokat vagy érdekeltcsoportokat céloznak meg, különös hangsúlylyal a potenciális felhasználókon és az egyetemi oktatást megelőző oktatásban résztvevő tanárokon; |

36. módosítás

I. melléklet, "Terjesztés, tudásátadás és szélesebb körű elkötelezettség" cím, első albekezdés, ötödik francia bekezdés

-a CORDIS szolgáltatásainak igénybevételére a tudás terjesztésének és a kutatási eredmények kiaknázásának előmozdítása érdekében; | -a CORDIS szolgáltatásainak igénybevételére a tudás felhasználóbarát formában való terjesztésének és a kutatási eredmények kiaknázásának előmozdítása érdekében; |

37. módosítás

I. melléklet, "Terjesztés, tudásátadás és szélesebb körű elkötelezettség" cím, első albekezdés, hatodik francia bekezdés

-olyan kezdeményezések végrehajtására, amelyek elősegítik a tudományos kérdésekről és a kutatási eredményekről a kutatók körén kívül, a szélesebb közvélemény bevonásával folytatott párbeszédet és vitát. | -olyan kezdeményezések végrehajtására, amelyek elősegítik a tudományos kérdésekről és a kutatási eredményekről a kutatók körén kívül, a szélesebb közvélemény bevonásával folytatott párbeszédet és vitát, ideértve a civiltársadalmi szervezetek javára való kutatás felhasználásán keresztüli párbeszédet és vitát. |

38. módosítás

I. melléklet, "Közös technológiai kezdeményezések" cím, első albekezdés

Néhány, korlátozott számú esetben a KTF-célkitűzés hatóköre és a szükséges források mértéke indokolttá teszi hosszú távú partnerségek közös technológiai kezdeményezések formájában való létrehozását a köz- és a magánszféra között. Ezen, főként az európai technológiai platformok munkájából eredő és a területükön egy vagy néhány kiválasztott kutatási szempontot lefedő kezdeményezések összekapcsolják a magánszférabeli befektetéseket a nemzeti és európai közfinanszírozással, beleértve a kutatási keretprogram támogatásait és az Európai Beruházási Bank kölcsönfinanszírozását is. A közös technológiai kezdeményezésekről külön javaslatok alapján születik döntés (például a Szerződés 171. cikke alapján). | Néhány, korlátozott számú esetben a KTF-célkitűzés hatóköre és a szükséges források mértéke indokolttá teszi hosszú távú partnerségek közös technológiai kezdeményezések formájában való létrehozását a köz- és a magánszféra között. Ezen, főként az európai technológiai platformok munkájából eredő és a területükön egy vagy néhány kiválasztott kutatási szempontot lefedő kezdeményezések összekapcsolják a magánszférabeli befektetéseket a nemzeti és európai közfinanszírozással, beleértve a kutatási keretprogram támogatásait és az Európai Beruházási Bank kölcsönfinanszírozását is. A közös technológiai kezdeményezésekről külön javaslatok alapján születik egyedi döntés (például a Szerződés 171. cikke alapján). |

39. módosítás

I. melléklet, "Nem közösségi kutatási programok összehangolása" cím, első albekezdés

Az ezen a területen elvégzendő cselekvések két fő eszközt használnak fel: az ERA-NET rendszert és a közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban való közösségi részvételt (a Szerződés 169. cikke). Ez a cselekvés a keretprogram és a kormányközi struktúrák - mint például az EUREKA, az EIROforum és a COST - keretében végzett tevékenységek kiegészítő és egymást erősítő jellegének fokozására is alkalmas. Az egyedi program pénzügyi támogatást nyújt a COST igazgatási és összehangolási tevékenységéhez, így a COST továbbra is hozzájárulhat a nemzeti szinten finanszírozott kutatócsoportok cseréjéhez és tevékenységének összehangolásához. | Az ezen a területen elvégzendő cselekvések két fő eszközt használnak fel: az ERA-NET rendszert és a közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban való közösségi részvételt (a Szerződés 169. cikke). Ez a cselekvés a keretprogram és a kormányközi struktúrák - mint például az EUREKA, az EIROforum és a COST - keretében végzett tevékenységek kiegészítő és egymást erősítő jellegének fokozására is alkalmas. A KKV-k fejlesztésének az EU versenyképességével kapcsolatos jelentőségét tekintve különös figyelmet fognak szentelni a fejlett technológiájú KKV-k kutatáshoz való hozzáférése elősegítésének a Szerződés 169. cikkével (Euréka és "Eurostars" program) összhangban. Az egyedi program pénzügyi támogatást nyújt a COST igazgatási és összehangolási tevékenységéhez, így a COST továbbra is hozzájárulhat a nemzeti szinten finanszírozott kutatócsoportok cseréjéhez és tevékenységének összehangolásához. |

40. módosítás

I. melléklet, "Nemzetközi együttműködés" cím, első albekezdés, bevezető rész és -1. francia bekezdés (új)

A nemzetközi együttműködésre irányuló cselekvések egy nemzetközi tudományos és technológiai politikát szolgálnak, amely két, egymással összefüggő célkitűzés megvalósítására törekszik: | A nemzetközi együttműködésre irányuló cselekvések egy nemzetközi tudományos és technológiai politikát szolgálnak, amely három, egymással összefüggő célkitűzés megvalósítására törekszik: |

| -a kutatási tevékenységek és kapacitások alapjának a fejlődő országokban való megteremtése és a felelős hatóságok megszilárdítása és megerősítése érdekében: a kutatók képzésére szolgáló egyetemek illetve köz- és magánközpontok; |

41. módosítás

I. melléklet, "Nemzetközi együttműködés" cím, első albekezdés, első francia bekezdés

-Európa versenyképességének támogatása és előmozdítása harmadik országokkal (beleértve az iparilag fejlett és a tudomány és a technológia terén fellendülőben lévő gazdaságokat egyaránt) létrehozott stratégiai kutatási partnerségeken keresztül, a harmadik országok legjobb tudósainak arra való ösztönzése révén, hogy Európában és Európával együttműködve tevékenykedjenek. | -az egyetemes értékű kutatási projektek támogatása és előmozdítása harmadik országokkal (beleértve az iparilag fejlett és a tudomány és a technológia terén fellendülőben lévő gazdaságokat egyaránt) létrehozott stratégiai kutatási partnerségeken keresztül, a harmadik országok tudósai mobilitásának ösztönzése, annak biztosítása céljából, hogy a legjobb feltételek álljanak rendelkezésükre, amelyek lehetővé teszik, hogy Európában és Európával együttműködve tevékenykedjenek, valamint, hogy később hazatérjenek; |

42. módosítás

I. melléklet, "Nemzetközi együttműködés" cím, első albekezdés, második francia bekezdés

-harmadik országokban felmerülő vagy globális jellegű problémák megoldása, kölcsönös érdeklődés és kölcsönös előnyök alapján. | -harmadik országokban felmerülő vagy globális jellegű problémák megoldása, a világméretű együttműködés koncepciójának megerősítésével és a tudás és információ megosztásával. |

43. módosítás

I. melléklet, "Nemzetközi együttműködés" cím, második albekezdés

Az Európai Unió nemzetközi tudományos együttműködési politikája a tudás létrehozása, megosztása és felhasználása érdekében, egyenlő felek közötti kutatási partnerségeken keresztül az együttműködés fejlesztésére és súlyának növelésére összpontosít, és figyelembe veszi a partnerországok országspecifikus, regionális és társadalmi-gazdasági hátterét és tudásalapját. A stratégiai cél az Európai Unió és a harmadik országok közötti, kétoldalú, regionális és globális, a kölcsönös érdekek és előnyök alapján álló partnerségek révén az Európai Unió versenyképességének növelése és a világ fenntartható fejlődésének elősegítése. Ebből a megfontolásból a többoldalú nemzetközi kutatási programokon keresztül az Európai Unió mint globális szereplő jelentőségét is növelni kell. A támogatásban részesülő nemzetközi együttműködési cselekvések kapcsolatban állnak a központi politikai kérdésekkel annak érdekében, hogy az Európai Unió könnyebben megfelelhessen nemzetközi kötelezettségvállalásainak, és a globális fenntartható fejlődés keretei között megerősítést nyerjen az európai értékek megosztása, a versenyképesség, a társadalmi-gazdasági haladás, a környezetvédelem és a jólét. | Az Európai Unió nemzetközi tudományos együttműködési politikája a tudás létrehozása, megosztása és felhasználása érdekében, egyenlő felek közötti kutatási partnerségeken keresztül az együttműködés fejlesztésére és súlyának növelésére összpontosít, és figyelembe veszi a nemzetközi, országspecifikus, regionális és társadalmi-gazdasági hátteret, valamint a partnerországok tudásalapját és európai prioritásait. A stratégiai cél az Európai Unió és a harmadik országok közötti, kétoldalú, regionális és globális, a köz- és kollektív érdekek alapján álló partnerségek révén az Európai Unió versenyképességének növelése és a világ fenntartható fejlődésének elősegítése. Ebből a megfontolásból a többoldalú nemzetközi kutatási programokon keresztül az Európai Unió mint globális szereplő jelentőségét is növelni kell. A támogatásban részesülő nemzetközi együttműködési cselekvések kapcsolatban állnak a központi politikai kérdésekkel annak érdekében, hogy az Európai Unió könnyebben megfelelhessen nemzetközi kötelezettségvállalásainak, és a globális fenntartható fejlődés keretei között megerősítést nyerjen az eredmények megosztása, a versenyképesség, a társadalmi-gazdasági haladás, a környezetvédelem és a jólét elősegítése érdekében. |

44. módosítás

I. melléklet, "Nemzetközi együttműködés" cím, harmadik albekezdés, 2. pont

A harmadik országok számára létrehozott, együttműködésre irányuló egyedi cselekvések révén minden egyes tématerületen, konkrét témákban történő együttműködésre, kölcsönös érdeklődés esetén. A különös igényeket és prioritásokat az EU és az érintett országok vagy országcsoportok között fennálló vonatkozó kétoldalú együttműködési megállapodásokkal és a folyamatban lévő többoldalú és régióközi párbeszéddel szoros összhangban kell meghatározni. A prioritásokat az adott régió vagy ország különös igényei, lehetőségei és gazdasági fejlettségének szintje alapján kell megállapítani. Ennek érdekében konkrét, célirányos, egy-egy témán belüli vagy több témát átfogó cselekvéseket tartalmazó nemzetközi együttműködési stratégiát és végrehajtási tervet kell kidolgozni például az egészségügy, a mezőgazdaság, a csatornázás, a vízügy, az élelmiszerbiztonság, a társadalmi kohézió, az energiaügy, a környezetvédelem, a halászat, az akvakultúra és a természeti erőforrások, a fenntartható gazdaságpolitika és az információs és kommunikációs technológiák területén. Ezek a cselekvések kitüntetett szerepet kapnak az EU és az érintett országok közötti együttműködés megvalósításában. A szóban forgó cselekvések különösen a tagjelölt, a szomszédos, a fejlődő és a fellendülőben lévő országok kutatási kapacitásának és együttműködési képességének megerősítésére irányulhatnak. A cselekvéseket célzott pályázati felhívások útján kell megvalósítani, és megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az érintett harmadik országok - ezen belül különösen a fejlődő országok - cselekvésekhez való hozzáférésének elősegítésére. | A harmadik országok számára létrehozott, együttműködésre irányuló egyedi cselekvések révén minden egyes tématerületen, konkrét témákban történő együttműködésre, kölcsönös érdeklődés esetén. A különös igényeket és prioritásokat az EU és az érintett országok vagy országcsoportok között fennálló vonatkozó kétoldalú együttműködési megállapodásokkal és a folyamatban lévő többoldalú és régióközi párbeszéddel szoros összhangban kell meghatározni. A prioritásokat kölcsönös érdekek és kölcsönös előnyök alapján és az adott régió vagy ország különös igényei, lehetőségei és gazdasági fejlettségének szintje alapján kell megállapítani. Ennek érdekében konkrét, célirányos, egy-egy témán belüli vagy több témát átfogó cselekvéseket tartalmazó nemzetközi együttműködési stratégiát és végrehajtási tervet kell kidolgozni például az egészségügy - különösen az elhanyagolt betegségek -, a mezőgazdaság, a csatornázás, a vízügy, az élelmiszerbiztonság, a társadalmi kohézió, az energiaügy, a környezetvédelem, a halászat, az akvakultúra és a természeti erőforrások, a fenntartható gazdaságpolitika és az információs és kommunikációs technológiák területén. Ezek a cselekvések kitüntetett szerepet kapnak az EU és az érintett országok közötti együttműködés megvalósításában. A kölcsönös érdekek szolgálata mellett a szóban forgó cselekvések tartalmazzák: a tagjelölt, a szomszédos, a fejlődő és a fellendülőben lévő országok kutatási kapacitásának és együttműködési képességének megerősítésére irányuló cselekvéseket. A cselekvéseket célzott pályázati felhívások útján kell megvalósítani, és megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az érintett harmadik országok - ezen belül különösen a fejlődő országok - cselekvésekhez való hozzáférésének elősegítésére. |

45. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Végrehajtás" alszakasz, első a) albekezdés (új)

| Ebből a célból törekedni kell a legmagasabb szintű kiegészítő jelleg és szinergia megvalósítására más közösségi programokkal és cselekvésekkel, illetve a különböző tagállamokban meglévő nemzeti és regionális kutatási programokkal. |

46. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Végrehajtás" alszakasz, harmadik albekezdés

A kutatás során értelemszerűen figyelembe kell venni és a projektekbe be kell építeni a nemekkel kapcsolatos szempontokat. Az orvosbiológiai és a genetikai kutatás újabb fejleményei vonatkozásában különös figyelmet kell fordítani a kutatási eredményekkel kapcsolatos kommunikációra és a civil társadalommal, különösen a betegek csoportjaival folytatandó minél korábbi párbeszédre. Gondoskodni kell továbbá az eredmények széles körű terjesztéséről és felhasználásáról. | A kutatás során értelemszerűen figyelembe kell venni és a projektekbe be kell építeni a nemekkel kapcsolatos szempontokat. A kockázati tényezők, biológiai mechanizmusok, klinikai tünetek, valamint a betegségek következményei és kezelése gyakran eltér a nők és a férfiak esetében. Ezenkívül néhány betegség kizárólag - vagy legtöbb esetben - csak a nők vagy férfiak esetében fordul elő (ilyen a fibromyalgia és a krónikus fáradtság, amelyeknek előfordulási esélye sokkal magasabb a nők körében). Ennek megfelelően az e téma keretében finanszírozott tevékenységeknek magukban kell foglalniuk annak a lehetőségét, hogy az ilyen különbségeket meghatározzák a vonatkozó kutatási jegyzőkönyvekben, módszertanokban és az eredmények elemzéseiben. Az orvosbiológiai és a genetikai kutatás újabb fejleményei vonatkozásában különös figyelmet kell fordítani a kutatási eredményekkel kapcsolatos kommunikációra és a civil társadalommal, különösen a betegek csoportjaival folytatandó minél korábbi párbeszédre. Gondoskodni kell továbbá az eredmények széles körű terjesztéséről és felhasználásáról. |

47. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Tevékenységek" alszakasz, 1. cím ("Biotechnológia, generikus eszközök és technológiák az emberi egészség szolgálatában"), első francia bekezdés

-Nagy áteresztőképességű (high-throughput) kutatás: a modern biológia számára az adatok előállítását jelentősen javító és az adatok és a minták (biobankok) szabványosítását, beszerzését és elemzését elősegítő új kutatási eszközök kifejlesztése. A tevékenység a szekvenálás, a génexpresszió, a genoés a fenotipizálás, a szerkezeti genomika, a bioinformatika és a rendszerbiológia, valamint más "-omika" tudományterületek számára kifejlesztendő új technológiákra összpontosít. | -Nagy áteresztőképességű (high-throughput) kutatás: a modern biológia számára az adatok előállítását jelentősen javító és az adatok és a minták (biobankok) szabványosítását, beszerzését és kísérleti és biokomputációs elemzését elősegítő új kutatási eszközök kifejlesztése. A tevékenység a szekvenálás szekvenálás (gyors, gazdaságos és széles körben hozzáférhető módszerek felhasználásával), a génexpresszió, a genoés a fenotipizálás, a szerkezeti genomika, a bioinformatika és a rendszerbiológia, beleértve a strukturális modellezést szolgáló szuperszámítógépeket, valamint más "-omika" tudományterületek számára kifejlesztendő új technológiákra összpontosít. |

172. módosítás

I. Melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Tevékenységek" alszakasz, 1. cím ("Biotechnológia, generikus eszközök és technológiák az emberi egészség szolgálatában"), második francia bekezdés

-Felismerés, diagnózis és ellenőrzés: megjelenítő, képalkotó, felismerő és elemző eszközök és technológiák kifejlesztése az orvosbiológiai kutatás, a betegségek előrejelzése, diagnózisa, figyelemmel kísérése és prognózisa, valamint a gyógyászati beavatkozásokkal kapcsolatos támogatás és iránymutatás céljaira. A tevékenység a multidiszciplináris megközelítésre összpontosít olyan területek integrálása érdekében, mint például a molekuláris és a sejtbiológia, a fiziológia, a genetika, a fizika, a kémia, a nanotechnológiák, a mikrorendszerek, az eszközök és az információs technológiák. Hangsúlyt kell helyezni a nem vagy csak kis mértékben invazív és a kvantitatív módszerekre, valamint a minőségbiztosítási vonatkozásokra. | -Felismerés, diagnózis és ellenőrzés: megjelenítő, képalkotó, felismerő és elemző eszközök és technológiák kifejlesztése az orvosbiológiai kutatás, a betegségek előrejelzése, diagnózisa, figyelemmel kísérése és prognózisa, valamint a gyógyászati beavatkozásokkal kapcsolatos támogatás és iránymutatás céljaira. A tevékenység, prioritást adva a terápiához közvetlenül kapcsolódó diagnosztikai eszközöknek, a multidiszciplináris megközelítésre összpontosít olyan területek integrálása érdekében, mint például a molekuláris és a sejtbiológia, a fiziológia, a genetika, a fizika, a kémia, a nanotechnológiák, a mikrorendszerek, az eszközök és az információs technológiák. Hangsúlyt kell helyezni a nem vagy csak kis mértékben invazív és a kvantitatív módszerekre, valamint a minőségbiztosítási vonatkozásokra. |

48. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz: "Egészségügy", "Tevékenységek" alszakasz, 2. cím "Biotechnológia, generikus eszközök és technológiák az emberi egészség szolgálatában", negyedik francia bekezdés

-A terápiák megfelelőségének, biztonságának és hatékonyságának előrejelzése: a betegek számára biztonságos és hatékony új biogyógyászati terápiák bevezetéséhez szükséges paraméterek, eszközök, módszerek és szabványok kidolgozása és validálása (a gyógyszerek tekintetében ezekkel a kérdésekkel az innovatív gyógyszerekkel foglalkozó javasolt közös technológiai kezdeményezés foglalkozik). A tevékenység többek között olyan megközelítéseket helyez előtérbe, mint a farmakogenomika, valamint az in silico, az in vitro (beleértve az állatkísérleteket helyettesítő eljárásokat is) és az in vivo módszerek és modellek. | -A terápiák megfelelőségének, biztonságának és hatékonyságának előrejelzése: a betegek számára biztonságos és hatékony új biogyógyászati terápiák bevezetéséhez szükséges paraméterek, eszközök, módszerek és szabványok kidolgozása és validálása (a gyógyszerek tekintetében ezekkel a kérdésekkel az innovatív gyógyszerekkel foglalkozó javasolt közös technológiai kezdeményezés foglalkozik). A tevékenység többek között olyan megközelítéseket helyez előtérbe, mint a farmakogenomika, valamint az in silico, az in vitro (beleértve az állatkísérleteket helyettesítő eljárásokat is) és az in vivo módszerek és modellek továbbá az immunellenőrzés. |

49. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz "Egészségügy", "Tevékenységek" alszakasz, 2. cím "Kutatás az emberi egészség szolgálatában", első francia bekezdés, 1. pont

Széles körű adatgyűjtés: a nagy áteresztőképességű technológiák felhasználása a gének és a géntermékek, valamint ezek komplex hálózatokban megvalósuló kölcsönhatása funkciójának megvilágítását lehetővé tevő adatok előállítására. A tevékenység a genomikára, a proteomikára, a populációgenetikára, valamint az összehasonlító és funkcionális genomikára összpontosít. | Széles körű adatgyűjtés: a nagy áteresztőképességű technológiák felhasználása a gének és a géntermékek, valamint a sejtrendszerek, ezek komplex hálózatokban megvalósuló kölcsönhatása és a lényeges biológiai folyamatokban (azaz a szinaptikus és a celluláris reorganizáció) és mutációs folyamatokban játszott szerepük megvilágítását lehetővé tevő adatok előállítására. A tevékenység a genomikára, az RNS világra, a proteomikára, a populációgenetikára, valamint az összehasonlító és funkcionális genomikára összpontosít. |

50. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Tevékenységek" alszakasz, 2. cím ("Kutatás az emberi egészség szolgálatában"), első francia bekezdés, 4. pont

Az agy és betegségei: az agy integrált szerkezetének és dinamikájának jobb megértése, az agy betegségeinek tanulmányozása és új gyógymódok keresése. A tevékenység a molekuláris szinttől a kognitív szintig az agy funkcióinak feltérképezésére, továbbá a neurológiai és a pszichiátriai betegségekre és rendellenességekre (beleértve a regeneratív és a restoratív gyógymódokat is) összpontosít. | Az agy és betegségei: az agy integrált szerkezetének és dinamikájának jobb megértése, az agy betegségeinek, többek között azok nemekkel kapcsolatos aspektusai és az öregedéshez kapcsolódó, vonatkozó betegségek (például a demencia, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór) tanulmányozása és új gyógymódok keresése. A tevékenység a molekuláris szinttől a kognitív szintig az agy funkcióinak feltérképezésére, és az agy diszfunkcióinak a szinaptikus tevékenységtől a neurodegenerációig, és különösen az agy működésének átfogó megértésére összpontosít. A kutatás során neurológiai és a pszichiátriai betegségeket és rendellenességeket (beleértve a regeneratív és a restoratív gyógymódokat is) és technológiákat is vizsgálnak. |

51. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, "Egészségügy" szakasz, "Tevékenységek" alszakasz, 2. cím "Kutatás az emberi egészség szolgálatában", 2. alcím, 2. pont

Az ember fejlődése és az öregedés: az egész életen át tartó fejlődés és az egészséges öregedés folyamatának jobb megértése. A tevékenység az emberi és a modellrendszerek tanulmányozására összpontosít, ideértve olyan tényezők szerepét is, mint a környezet, a viselkedés és a nemek. | Az ember fejlődése és az öregedés: az egész életen át tartó fejlődés és az egészséges öregedés folyamatának jobb megértése. A tevékenység az öregkorban jelentkező napi problémák megkönnyítése érdekében az emberi és a modell- és sejtrendszerek tanulmányozására összpontosít, ideértve olyan tényezők szerepét is, mint a környezet, a viselkedés, a kultúra és a nemek, a szinaptikus tevékenységtől a neurodegenerációig, többek között klinikális vagy preklinikális, funkcionális vagy molekuláris megközelítéseket is felhasználó képalkotó alkalmazások felhasználásával. |

52. módosítás

I. melléklet, "Témák"rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Tevékenységek" alszakasz, 2. cím ("Kutatás az emberi egészség szolgálatában"), 4. alcím, 1. és 1a. pont

Rák: a tevékenység a betegség etiológiájára; a megelőzést, a korai diagnózist és a kezelést segítő célzott gyógyszerek és biológiai markerek felkutatására és validálására; valamint a prognosztikai, diagnosztikai és gyógyászati beavatkozások hatékonyságának értékelésére összpontosít. | Rák: a tevékenység a betegség etiológiájára, epidemiológiai kutatásokra, új gyógyszerekre/terápiákra és kockázati tényezőkre; környezeti befolyásoló tényezőkre, illetve a megelőzést, a korai diagnózist és a kezelést segítő célzott gyógyszerek és biológiai markerek felkutatására és validálására; valamint a prognosztikai, diagnosztikai és gyógyászati beavatkozások hatékonyságának értékelésére összpontosít. |

| Korral összefüggő, degeneratív rendellenességek. |

53. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Tevékenységek" alszakasz, 2. cím "Kutatás az emberi egészség szolgálatában", 4. alcím, 3. pont

Diabétesz és elhízás: a tevékenység az előbbi vonatkozásában a diabétesz különböző formáinak etiológiájára és a kapcsolódó megelőzési és kezelési lehetőségekre, az utóbbi vonatkozásában pedig a multidiszciplináris megközelítésmódokra (beleértve a genetikát, az életmódot és a járványtant is) összpontosít. | Diabétesz és elhízás: a tevékenység az előbbi vonatkozásában a diabétesz különböző formáinak etiológiájára és a kapcsolódó megelőzési és kezelési lehetőségekre (beleértve a sejtpótlási terápiát), az utóbbi vonatkozásában pedig a multidiszciplináris megközelítésmódokra (beleértve a genetikát a biokémiát és fiziológiát - amelyet nem invazív megközelítések, mint a molekuláris és a funkcionális képalkotás felhasználásával fejlesztettek ki -, az életmódot és a járványtant is) összpontosít. A diabétesz és az elhízás szempontjából is a hangsúlyt a fiatalkori betegségekre és a gyerekkorban jelen levő tényezőkre kell helyezni. |

54. módosítás

I. melléklet, "Témák", 1. szakasz ("Egészségügy"), "Tevékenységek" alszakasz, második cím ("Kutatás az emberi egészség szolgálatában"), 4. alcím, 3a. pont (új)

| Reumás betegségek: a tevékenység a reumás betegségek etiológiájára, korai diagnózisára és a biológiai markerekre összpontosít, valamint a kezelésre, különös tekintettel a gyulladásos reumás betegségekre. |

55. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, "Egészségügy" alcím, "Tevékenységek" cím, pont "Kutatás az emberi egészség szolgálatában", harmadik francia bekezdés, 5. pont

Egyéb krónikus betegségek: a tevékenység az időskori életminőséget nagymértékben befolyásoló, nem halálos betegségekre, mint például a funkcionális leromlásra, az érzékszervek csökkent működésére és más krónikus betegségekre (például a reumatikus betegségekre) összpontosít. | Egyéb krónikus betegségek: a tevékenység az időskori életminőséget nagymértékben befolyásoló, nem halálos betegségekre, mint például a funkcionális leromlásra, az érzékszervek csökkent működésére és más krónikus betegségekre, illetve különösen a gyulladásos betegségekre (például a reumatikus betegségekre, mint az ízületi csúz, valamint a csontritkulásra, a dementiára és a neurodegeneratív betegségekre) összpontosít. |

56. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész1. szakasz ("Egészségügy") "Tevékenységek" alszakasz, 2. cím "Kutatás az emberi egészség szolgálatában", negyedik francia bekezdés, 5a. pont (új)

| Más betegségek: légzési betegségekre, elhanyagolt betegségekre és a növekvõ kockázati tényezõket kutató lakosságalapú tanulmányokra összpontosít. |

57. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Tevékenységek" alszakasz, 2. cím "Kutatás az emberi egészség szolgálatában", negyedik francia bekezdés, 5b. pont (új)

| Szövet-regenerációs kutatások: különös figyelemmel kell lenni a szövet-regenerációs kutatásokra (mint a bõr és szívszövet), amelynek célja a regenerációs folyamatok alapját képezõ mechanizmusok megértése valamint a gén- és sejtterápiákkal kapcsolatos innovatív megközelítések azonosítása. |

58. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadik cím ("Az európai polgárok számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások optimalizálása"), elsõ francia bekezdés

-Az egészséges életmód népszerûsítése és a betegségmegelõzés javítása: az életstílus és a különbözõ szintû és hátterû beavatkozások szempontjából legjobb közegészségügyi intézkedések felkutatása. A tevékenység az egészség szélesebb értelemben vett meghatározó tényezõire (például az étrendre, a stresszre, a dohánytermékekre és más anyagok fogyasztására, a testmozgásra, a kulturális környezetre, a társadalmi-gazdasági és a környezeti tényezõkre), valamint ezeknek az egyén és a társadalom szintjén megvalósuló kölcsönhatására összpontosít. Tartalmazza különösen a mentális egészség egész életre kiterjedõ nézõpontú kutatását. | -Az egészséges életmód népszerûsítése és a betegségmegelõzés javítása: az életstílus és a különbözõ szintû és hátterû beavatkozások szempontjából legjobb közegészségügyi intézkedések felkutatása. A tevékenység az egészség szélesebb értelemben vett meghatározó tényezõire (például az étrendre, a stresszre, a dohánytermékekre és más anyagok fogyasztására, a testmozgásra, az életminõségre, a kulturális környezetre, a társadalmi-gazdasági, a táplálkozási és a környezeti tényezõkre), valamint ezeknek az egyén és a társadalom szintjén megvalósuló kölcsönhatására összpontosít. Tartalmazza különösen a mentális egészség egész életre kiterjedõ nézõpontú kutatását. |

59. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadiki cím ("Az európai polgárok számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások optimalizálása"), második francia bekezdés

-A klinikai kutatás átültetése a klinikai gyakorlatba: beleértve a gyógyszerek jobb felhasználását, valamint a viselkedési és a szervezeti beavatkozások, illetõleg a gyógymódok és az egészségügyi technológiák megfelelõ alkalmazását is. A kutatás különös hangsúlyt helyez a betegek biztonságára: a helyes klinikai gyakorlat felkutatására; az egészségügyi alap- és szakellátásban a klinikai döntéshozatal megértésére; valamint a tényadatokon alapuló gyógyítás és a betegek felelõs helyzetbe hozásának elõsegítésére. A tevékenység a stratégiák összehasonlító értékelésére; valamint a farmakovigilanciai tényadatok és a beteg sajátosságai (például genetikai hajlama, kora, neme és együttmûködési készsége) és a költséghatékonyság figyelembevételével a különbözõ beavatkozások és gyógyszerek hatásainak kutatására összpontosít. | -A klinikai kutatás eredményeinek átültetése a klinikai gyakorlatba: beleértve a gyógyszerek jobb felhasználását (tekintettel például az antibiotikum rezisztencia kialakulásának elkerülésére), valamint a viselkedési és a szervezeti, valamint a közegészségügyi rendszerek általi beavatkozások, illetõleg a gyógymódok és az egészségügyi technológiák megfelelõ alkalmazását is. A kutatás különös hangsúlyt helyez a betegek biztonságára, ideértve a gyógyszerek mellékhatásait: a helyes klinikai gyakorlat felkutatására; az egészségügyi alap- és szakellátásban és a közegészségügyben a klinikai döntéshozatal megértésére; valamint a tényadatokon alapuló gyógyítás és a betegek felelõs helyzetbe hozásának elõsegítésére; valamint a betegek személyes és társadalmi önállóságának fokozását célzó fejlesztésére. A tevékenység a stratégiák összehasonlító értékelésére; valamint a farmakovigilanciai tényadatok és a beteg sajátosságai (például genetikai hajlama, kora, neme és együttmûködési készsége) és az egészséghez, az életminõséghez és a helyes gyakorlatokhoz kapcsolódó költséghatékonyság figyelembevételével a különbözõ beavatkozások és gyógyszerek, valamint új gyógyászati technológiák hatásainak kutatására összpontosít. |

60. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadik cím "Az európai polgárok számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások optimalizálása", harmadik francia bekezdés

-Az egészségügyi rendszerek minõsége, szolidaritása és fenntarthatósága: annak megalapozása, hogy az egyes országok egészségügyi rendszereiket mások tapasztalatainak fényében, a nemzeti sajátosságok és a népesség jellemzõinek (öregedés, mobilitás, migráció, iskolai végzettség, társadalmi-gazdasági helyzet és a munka változó világa stb.) fontosságát figyelembe véve alakíthassák. A tevékenység az egészségügyi rendszerek szervezeti, finanszírozási és szabályozási kérdéseire, gyakorlati megvalósítására és eredményeire (eredményességére, hatékonyságára és méltányosságára) összpontosít. Különös figyelmet kapnak a beruházási kérdések és a humán erõforrások. | -Az egészségügyi rendszerek minõsége, szolidaritása és fenntarthatósága: annak megalapozása, hogy az egyes országok egészségügyi rendszereiket mások tapasztalatainak fényében, a nemzeti sajátosságok és a népesség jellemzõinek (öregedés, mobilitás, migráció, iskolai végzettség, társadalmi-gazdasági helyzet és a munka változó világa stb.) fontosságát figyelembe véve alakíthassák. A tevékenység az egészségügyi rendszerek szervezeti, finanszírozási és szabályozási kérdéseire, gyakorlati megvalósítására és eredményeire (eredményességére, hatékonyságára és méltányosságára) összpontosít. Különös figyelmet kapnak a beruházási kérdések és a humán erõforrások. A hátrányos helyzetû lakosság egészségügyi ellátásához való hozzáférés, ideértve a fogyatékos személyeket is. |

61. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 1. szakasz ("Egészségügy"), "Tevékenységek" alszakasz, 3. alcím "Az európai polgárok számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások optimalizálása", harmadik a) francia bekezdés (új)

| -Az új technológiák és terápiák megfelelõ használata. Hosszú távú biztonság, és az új gyógyászati technológiák (ideértve a berendezéseket) széles körben elterjedt használatának figyelemmel kísérése, valamint fejlett terápiák, amelyek kifejezetten biztosítják a magas szintû közegészségügyi védelmet. |

62. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 2. szakasz ("Élelmiszerek, mezõgazdaság és biotechnológia"), "Végrehajtás" alszakasz, második albekezdés

A 90%-ban KKV-kból álló mezõgazdasági alapú élelmiszeripar különösen nagy mértékben részesül számos kutatási tevékenység eredményeibõl, ideértve a célzott terjesztési és a technológiaátadási tevékenységeket is, különösen a fejlett, ökológiai szempontból hatékony technológiák, módszerek és folyamatok integrálása és alkalmazása, illetõleg a szabványok kidolgozása vonatkozásában. A bio-, nano- és információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó, csúcstechnológiát alkalmazó induló vállalkozások várhatóan jelentõs mértékben hozzájárulnak a növénynemesítés, a fejlett haszonnövények és a növényvédelem, az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-minõségügy fejlett kimutatási és ellenõrzési technológiái, valamint az új ipari biofolyamatok területén folyó kutatásokhoz. | Mindenekelõtt a kisméretû iparágakban megfigyelhetõen a 90%-ban KKV-kból álló mezõgazdasági alapú élelmiszeripar különösen nagy mértékben részesül számos kutatási tevékenység eredményeibõl, ideértve a célzott terjesztési és a technológiaátadási tevékenységeket is, különösen a fejlett, ökológiai szempontból hatékony technológiák, módszerek és folyamatok integrálása és alkalmazása, illetõleg a szabványok kidolgozása vonatkozásában. A bio-, nano- és információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó, csúcstechnológiát alkalmazó induló vállalkozások várhatóan jelentõs mértékben hozzájárulnak a növénynemesítés, a fejlett haszonnövények és a növényvédelem, az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-minõségügy fejlett kimutatási és ellenõrzési technológiái, valamint az új ipari biofolyamatok területén folyó kutatásokhoz. |

63. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 2. szakasz ("Élelmiszerek, mezõgazdaság és biotechnológia"), "Tevékenységek" alszakasz, elsõ cím ("A szántóföldi, erdei és vízi környezet biológiai erõforrásainak fenntartható elõállítása és az azokkal való fenntartható gazdálkodás"), elsõ a) francia bekezdés (új)

| -A biológiai sokszínûség és molekuláris jellemzésének megvizsgálása a védelmét, nem csak a kiaknázás új módjainak azonosítását célozza. A környezetvédelem és -megõrzés a biológiai erõforrások fenntartható gazdálkodásának központi elemei. Törekedni kell a "Környezet" témáva való jobb integrációra. |

64. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 2. szakasz ("Élelmiszerek, mezõgazdaság és biotechnológia"), "Tevékenységek" alszakasz, elsõ cím ("A szántóföldi, erdei és vízi környezet biológiai erõforrásainak fenntartható elõállítása és az azokkal való fenntartható gazdálkodás"), második francia bekezdés

-A fenntarthatóság és a versenyképesség fokozása a környezeti hatások csökkentésével párhuzamosan a mezõgazdaságban, az erdészetben, a halászatban és az akvakultúrában új technológiák, berendezések, figyelõrendszerek, növények és termelési rendszerek kifejlesztése, a halgazdálkodás tudományos és mûszaki bázisának továbbfejlesztése, valamint a teljes ökológiai rendszerre kiterjedõ megközelítés keretében a különbözõ rendszerek közötti kölcsönhatások (mezõgazdaság és erdészet, halászat és akvakultúra) jobb megértése révén. A szárazföldi biológiai erõforrások tekintetében különös hangsúlyt kapnak a kevés alapanyaggal mûködõ termelési rendszerek és a biogazdálkodás, az erõforrásokkal való jobb gazdálkodás és az új takarmányok, valamint a kedvezõbb összetételû, nagyobb mechanikai ellenállású, hatékonyabb tápanyag-felhasználású és jobb felépítésû új növények (haszonnövények és fák). Ennek érdekében a kutatás az új növényrendszerek és termékek biológiai értelemben vett biztonságosságára, együttélésére és nyomon követhetõségére irányul. A növényegészségügy elõmozdítására az ökológia, a kártevõk biológiája, a betegségek és más fenyegetések jobb megértése révén, valamint a járványkitörések elleni védekezés támogatásán és a kártevõk elleni védekezés fenntartható eszközeinek és technikáinak fejlesztésén keresztül kerül sor. A vízi környezet biológiai erõforrásai vonatkozásában hangsúlyosan kell foglalkozni az alapvetõ biológiai funkciókkal, a tenyésztett fajok biztonságos és környezetbarát tenyésztési rendszereivel és takarmányozásával és a halbiológiával, a vegyes halászat dinamikájával, a halászati tevékenység és a tengeri ökológiai rendszer kölcsönhatásaival, valamint a flottánkénti, regionális és többéves gazdálkodási rendszerekkel. | -A fenntarthatóság és a versenyképesség fokozása a fogyasztók egészségének megõrzésével és a környezeti hatások csökkentésével párhuzamosan a mezõgazdaságban, az erdészetben, a halászatban és az akvakultúrában új technológiák, berendezések, figyelõrendszerek, növények és termelési rendszerek kifejlesztése, a hal- és növénygazdálkodás tudományos és mûszaki bázisának továbbfejlesztése a növénygazdálkodás esetében a szelektív növénynemesítésen, növényegészségi és optimalizált termelési rendszereken keresztül, valamint a teljes ökológiai rendszerre kiterjedõ megközelítés keretében a különbözõ rendszerek közötti kölcsönhatások (mezõgazdaság és erdészet, halászat és akvakultúra) jobb megértése révén. Elõmozdítják az õshonos ökoszisztémák (például a mediterrán területek) megõrzését, a bio- kontrollanyagok kifejlesztését, valamint a biológiai sokféleséget és a metagenomika mikrobiológiai dimenzióit. A szárazföldi biológiai erõforrások tekintetében különös hangsúlyt kapnak a kevés alapanyaggal mûködõ termelési rendszerek és a biogazdálkodás, a genetikailag módosított szervezetek környezetre és az emberek egészségére gyakorolt hatásainak megfigyelése és értékelése, valamint a fenntartható, versenyképes és sokoldalú mezõgazdaság és erdõgazdálkodás. Az erõforrásokkal való jobb gazdálkodást és az új takarmányokat, valamint a kedvezõbb összetételû, nagyobb mechanikai ellenállású, hatékonyabb tápanyag-felhasználású és jobb felépítésû új növényeket (haszonnövények és fák) szintén elõmozdítják. Ennek érdekében a kutatás az új növényrendszerek és termékek biológiai értelemben vett biztonságosságára, együttélésére és nyomon követhetõségére irányul. A növényegészségügy és a növényi kultúrák védelmének elõmozdítására az ökológia, a kártevõk biológiája, a betegségek, gyomnövények és más fenyegetések jobb megértése révén, valamint a járványkitörések elleni védekezés támogatásán és a kártevõk és a gyomnövények elleni védekezés fenntartható eszközeinek és technikáinak fejlesztésén keresztül kerül sor. Fejlett módszereket kell kidolgozni a talaj-termõképesség ellenõrzésére, megõrzésére és fokozására. A vízi környezet biológiai erõforrásai vonatkozásában hangsúlyosan kell foglalkozni az alapvetõ biológiai funkciókkal, a tenyésztett fajok biztonságos és környezetbarát tenyésztési rendszereivel és takarmányozásával és a halbiológiával, a vegyes halászat dinamikájával, a halászati tevékenység és a tengeri ökológiai rendszer kölcsönhatásaival, valamint a flottánkénti, regionális és többéves gazdálkodási rendszerekkel. |

65. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 2. szakasz ("Élelmiszerek, mezõgazdaság és biotechnológia"), "Tevékenységek" alszakasz, elsõ cím ("A szántóföldi, erdei és vízi környezet biológiai erõforrásainak fenntartható elõállítása és az azokkal való fenntartható gazdálkodás"), harmadik francia bekezdés

-Optimalizált állattenyésztés és jólét a mezõgazdaság, a halászat és az akvakultúra valamennyi területén, többek között a genetikai tudásban, az új tenyésztési eljárásokban, az állatok élettanának és viselkedésének jobb megértésében, illetõleg a fertõzõ állatbetegségekre - beleértve a zoonózisokat is - vonatkozó bõvebb ismereteinkben és a hatékonyabb védekezésben rejlõ lehetõségek kihasználásán keresztül. Ez utóbbi kérdés kezelésére a nyomon követésre, a megelõzésre és a védekezésre irányuló eszközök fejlesztése, a védõoltások és a diagnosztika terén folytatott alapozó és alkalmazott kutatás, az ismert és az új betegséghordozók és más fenyegetések - beleértve a rosszhiszemû cselekményeket is - ökológiájának tanulmányozása, valamint a különbözõ mûvelési rendszerek és az éghajlat hatásának kutatása révén is sor kerül. Új tudást kell kialakítani továbbá az állati hulladékok biztonságos ártalmatlanítására és a melléktermékek jobb kezelésére vonatkozóan is. | -Optimalizált állattenyésztés, egészség és jólét a mezõgazdaság, a halászat és az akvakultúra valamennyi területén, többek között a genetikai tudásban, az új tenyésztési eljárásokban, az állatok élettanának és viselkedésének jobb megértésében, illetõleg a fertõzõ állatbetegségekre - beleértve a zoonózisokat és patogenetikai mechanizmusaikat, illetve az állati takarmányokkal kapcsolatos betegségeket is - vonatkozó bõvebb ismereteinkben és a hatékonyabb védekezésben rejlõ lehetõségek kihasználásán keresztül. Ez utóbbi kérdés kezelésére a nyomon követésre, a megelõzésre és a védekezésre irányuló eszközök fejlesztése, a védõoltások és a diagnosztika terén folytatott alapozó és alkalmazott kutatás, az ismert és az új betegséghordozók és más fenyegetések - beleértve a rosszhiszemû cselekményeket is - ökológiájának tanulmányozása, valamint a különbözõ mûvelési rendszerek és az éghajlat hatásának kutatása révén is sor kerül. Ebben az összefüggésben a mezõgazdaságnak az éghajlati övezetekhez történõ igazítását kell megvizsgálni. Új tudást kell kialakítani továbbá az állati hulladékok biztonságos ártalmatlanítására és a melléktermékek jobb kezelésére vonatkozóan is. Figyelembe kell venni az élelmiszer-elõállítás fenntarthatóságát és biztonságosságát veszélyeztetõ tényezõket, például a klímaváltozásnak a termelési folyamatokra kifejtett esetleges hatásait. |

66. módosítás

I. melléklet, Témák rész, 2. szakasz ("Élelmiszerek, mezõgazdaság és biotechnológia"), Tevékenységek alszakasz, elsõ cím, ("A szántóföldi, erdei és vízi környezet biológiai erõforrásainak fenntartható elõállítása és az azokkal való fenntartható gazdálkodás"), negyedik francia bekezdés

-A politikai döntéshozók és más érintett szereplõk által a vonatkozó stratégiák, szakpolitikák és jogszabályok végrehajtásához, különösen pedig az európai tudásalapú biogazdaság felépítéséhez és a vidékfejlesztés és a tengerparti területek fejlesztése szükségleteinek kielégítéséhez igényelt eszközök kialakítása. A közös halászati politika a tengeri erõforrások kiaknázásának a teljes ökológiai rendszert figyelembe vevõ megközelítésmódját támogató, adaptív szemléletmód kialakításán keresztül nyer támogatást. Valamennyi szakpolitika tekintetében a kutatás keretében társadalmigazdasági tanulmányokra, a különbözõ mûvelési rendszerek összehasonlító vizsgálatára, költséghatékony halgazdálkodási rendszerek vizsgálatára, a nem élelmezési céllal tartott állatok tenyésztésére és az erdészettel való kölcsönhatásra irányuló vizsgálatokra, valamint a vidéki és a tengerparti megélhetés javítására irányuló kutatásra kerül sor. | -A politikai döntéshozók és más érintett szereplõk által a vonatkozó stratégiák, szakpolitikák és jogszabályok végrehajtásához, különösen pedig az európai tudásalapú biogazdaság felépítéséhez és a vidékfejlesztés és a tengerparti területek fejlesztése szükségleteinek kielégítéséhez igényelt, valamint az erdõgazdaságra vonatkozó innovatív módszerek, az erdõtüzek elhárítására és leküzdésére irányuló módszerek, továbbá a mezõgazdaságra visszavezethetõ erózió és a szárazság leküzdésére irányuló intézkedések kifejlesztéséhez szükséges eszközök kialakítása. Támogatandó a Közös Agrárpolitika, a Közösség állat-egészségügyi politikája, az Európai Unió erdészeti stratégiája és a Közösségi Halászati Politika. A Közös Halászati Politika a tengeri erõforrások kiaknázásának a teljes ökológiai rendszert figyelembe vevõ megközelítésmódját támogató, adaptív szemléletmód kialakításán keresztül nyer támogatást. Valamennyi szakpolitika tekintetében a kutatás keretében társadalmi-gazdasági tanulmányokra, a vidéki térségekre vonatkozó társadalomtudományi kutatásokra, a különbözõ mûvelési rendszerek összehasonlító vizsgálatára, költséghatékony halgazdálkodási rendszerek vizsgálatára, a nem élelmezési céllal tartott állatok tenyésztésére és az erdészettel való kölcsönhatásra irányuló vizsgálatokra, valamint a vidéki és a tengerparti megélhetés javítására irányuló kutatásra kerül sor. |

68. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 2. szakasz ("Élelmiszerek, mezõgazdaság és biotechnológia"), "Tevékenységek" alszakasz, második cím ("A konyhaasztaltól a szántóföldig: élelmiszerek, egészség és jólét"), második francia bekezdés

-Az étrendi tényezõk és szokások mint a táplálkozással összefüggõ betegségek és rendellenességek kialakulásának és gyakoriságának csökkentését lehetõvé tévõ legfontosabb befolyásolható tényezõk megértése. Ennek érdekében törekedni kell a táplálkozásgenomika és a rendszerbiológia kutatására és alkalmazására, továbbá a táplálkozás, illetõleg az élettani és a pszichológiai funkciók közötti kölcsönhatások tanulmányozására. A tevékenység eredményeképpen átalakulhatnak a feldolgozott élelmiszerek, és új élelmiszerek, diétás élelmiszerek, táplálkozási vagy egészségügyi szempontból elõnyösnek tartott élelmiszerek kifejlesztésére kerülhet sor. Annak megértése szempontjából, hogy hogyan hatnak egyes élelmiszerek és étrendek az egészségre, valamint az integrált táplálkozási útmutatás kialakításához fontos a hagyományos, a helyi és az évszakonként eltérõ mértékben fogyasztott élelmiszerek és a kapcsolódó étrendek vizsgálata is. | -Az étrendi tényezõk és szokások mint a táplálkozással összefüggõ betegségek és rendellenességek kialakulásának és gyakoriságának csökkentését lehetõvé tévõ legfontosabb befolyásolható tényezõk megértése, ideértve a kóros elhízottságot (gyermekeknél és felnõtteknél egyaránt) és az allergiákat; a betegségmegelõzést célzó táplálkozást, ideértve az élelmiszerek egészségességével, tulajdonságaival és összetevõivel kapcsolatos ismereteket. Ennek érdekében törekedni kell a táplálkozásgenomika és a rendszerbiológia kutatására és alkalmazására; az integrált megközelítés értelmében különös hangsúlyt kell fektetni, továbbá a táplálkozás, illetõleg az élettani és a pszichológiai funkciók közötti kölcsönhatások tanulmányozására. A tevékenység eredményeképpen átalakulhatnak a feldolgozott élelmiszerek, és új élelmiszerek, diétás élelmiszerek, táplálkozási vagy egészségügyi szempontból elõnyösnek tartott élelmiszerek kifejlesztésére kerülhet sor. Annak megértése szempontjából, hogy hogyan hatnak egyes élelmiszerek és étrendek az egészségre, valamint az integrált táplálkozási útmutatás kialakításához fontos a hagyományos, a helyi és az évszakonként eltérõ mértékben fogyasztott élelmiszerek és a kapcsolódó étrendek vizsgálata is. |

69. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 2. szakasz ("Élelmiszerek, mezõgazdaság és biotechnológia"), "Tevékenységek" alszakasz, második cím ("A konyhaasztaltól a szántóföldig: élelmiszerek, egészség és jólét"), harmadik francia bekezdés

-Az európai élelmiszer-ipari innováció optimalizálása a fejlett technológiák hagyományos élelmiszergyártásba való beépítésén, az élelmiszer funkcionalitása javítását megvalósító alapvetõ feldolgozási technológiákon, a csúcstechnológiákat hasznosító, ökológiai szempontból hatékony feldolgozási és csomagolási módozatok kidolgozásán és demonstrációján, intelligens ellenõrzõ alkalmazásokon és a melléktermékekkel, a hulladékkal és az energiával való hatékonyabb gazdálkodáson keresztül. Az új kutatás kiterjed továbbá az állatok takarmányozásának fenntartható és új technológiáira, beleértve a biztonságos takarmányfeldolgozási eljárásokat is, valamint a takarmányozás minõség-ellenõrzésének technológiáira. | -Az európai élelmiszer-ipari innováció optimalizálása a fejlett technológiák hagyományos élelmiszergyártásba való beépítésén, az élelmiszer funkcionalitása javítását, új összetevõknek és termékeknek, tartósítási módszereknek valamint technológiáknak és organoleptikus szempontoknak az élelmiszerek és új élelmiszeripari összetevõk létrehozása terén való létrehozását megvalósító alapvetõ feldolgozási technológiákon, a csúcstechnológiákat hasznosító, ökológiai szempontból hatékony feldolgozási és csomagolási módozatok kidolgozásán és demonstrációján, intelligens ellenõrzõ alkalmazásokon és a melléktermékekkel, a hulladékkal és az energiával való hatékonyabb gazdálkodáson keresztül. Az új kutatás kiterjed továbbá az állatok takarmányozásának fenntartható és új technológiáira, beleértve a biztonságos takarmányfeldolgozási eljárásokat is, valamint a takarmányozás minõség-ellenõrzésének technológiáira. |

70. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 2. szakasz ("Élelmiszerek, mezõgazdaság és biotechnológia"), "Tevékenységek" alszakasz, második cím ("A konyhaasztaltól a szántóföldig: élelmiszerek, egészség és jólét"), ötödik francia bekezdés

-Az emberi egészség és a környezet védelme az élelmiszerés a takarmánylánc, illetõleg a környezet kölcsönhatásának jobb megértése révén. A tevékenység keretében tanulmányozni kell az élelmiszer-szennyezõket és ezek egészségre gyakorolt hatását, és hatékonyabb eszközöket és módszereket kell kifejleszteni az élelmiszer- és a takarmányláncoknak a környezetre gyakorolt hatásai értékelésére. Az élelmiszerlánc minőségének és integritásának biztosítása érdekében új áruláncanalízis-modelleket és totális élemiszerlánc-gazdálkodási koncepciókat kell kidolgozni, és figyelembe kell venni a fogyasztói vonatkozásokat is. | -Az emberi egészség és a környezet védelme az élelmiszerés a takarmánylánc, illetõleg a környezet kölcsönhatásának jobb megértése révén. A tevékenység keretében tanulmányozni kell az élelmiszer-szennyezõket és ezek egészségre gyakorolt hatását, és hatékonyabb eszközöket és módszereket kell kifejleszteni az élelmiszer- és a takarmányláncoknak a környezetre gyakorolt hatásai értékelésére. Az élelmiszerlánc minőségének és integritásának biztosítása érdekében új áruláncanalízis-modelleket és totális élemiszerlánc-gazdálkodási koncepciókat kell kidolgozni, és figyelembe kell venni a fogyasztói vonatkozásokat. Kutatni kell a nyomon követhetőséget biztosító új módszerek fejlesztését (a géntechnológiával módosított, illetve nem módosított szervezetekre is); az állati táp és az állatorvosi gyógyászati módszerek következményét az emberi egészségre nézve. |

71. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 2. szakasz ("Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia"), "Nemzetközi együttműködés" alszakasz, (1) bekezdés

Az élelmiszerekre, a mezőgazdaságra és a biotechnológiára irányuló kutatásokban kiemelt szerepet kap a nemzetközi együttműködés, amelyet a teljes tudományterületen bátorítani kell. A milleniumi fejlesztési célok és a folyamatban lévő tevékenységek figyelembevételével támogatni kell a fejlődő országok egyedi igényeit célzó kutatást. Egyedi cselekvéseket kell végrehajtani a kiemelt partnerrégiókkal és partnerországokkal folytatandó együttműködés előmozdítása érdekében, különösen azon területek tekintetében, amelyekkel régióközi párbeszéd folyik és amelyekkel kétoldalú tudományos és technológiai megállapodások állnak fenn, valamint a szomszédos országokra és a fellendülőben lévő gazdasággal rendelkező és a fejlődő országokra irányulóan. | Az élelmiszerekre, a mezőgazdaságra és a biotechnológiára irányuló kutatásokban kiemelt szerepet kap a nemzetközi együttműködés, amelyet a teljes tudományterületen bátorítani kell. A millenniumi fejlesztési célok és a folyamatban lévő tevékenységek figyelembevételével támogatni kell a fejlődő országok egyedi igényeit célzó kutatást (például a talaj- és vízgazdálkodás javítását szolgáló hálózatok). Egyedi cselekvéseket kell végrehajtani a kiemelt partnerrégiókkal és partnerországokkal folytatandó együttműködés előmozdítása érdekében, különösen azon területek tekintetében, amelyekkel régióközi párbeszéd folyik és amelyekkel kétoldalú tudományos és technológiai megállapodások állnak fenn, valamint a szomszédos országokra és a fellendülőben lévő gazdasággal rendelkező és a fejlődő országokra irányulóan. |

72. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 2. szakasz ("Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia"), "Nemzetközi együttműködés" alszakasz, (2) bekezdés

Többoldalú együttműködést kell folytatni továbbá a széles nemzetközi összefogást igénylő kérdésekben, mint például a növények és a mikroorganizmusok rendszerbiológiájának dimenziójára és összetettségére tekintettel, valamint a globális kihívások megválaszolása és az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében (az élelmiszer és az ivóvíz védelme és biztonsága, az állatbetegségek világméretű terjedése, a biológiai sokféleség méltányos felhasználása, a világ halászatában a maximális fenntartható hozam 2015-ig történő helyreállítása, az éghajlatváltozás hatásai és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások). | Többoldalú együttműködést kell folytatni továbbá a széles nemzetközi összefogást igénylő kérdésekben, mint például a növények és a mikroorganizmusok rendszerbiológiájának dimenziójára és összetettségére tekintettel, valamint a globális kihívások megválaszolása és az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében (az élelmiszer és az ivóvíz védelme és biztonsága, az állatbetegségek világméretű terjedése, a biológiai sokféleség méltányos felhasználása, a világ halászatában a maximális fenntartható hozam 2015-ig történő helyreállítása - mégpedig az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével együttműködésben -, az éghajlatváltozás hatásai és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások). |

73. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), "Célkitűzés" alszakasz

Az európai ipar versenyképességének javítása és Európa élenjáró és meghatározó szerepének biztosítása az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődésében annak érdekében, hogy a társadalom és a gazdaság igényei kielégítést nyerjenek. A tevékenységek megerősítik Európa tudományos és technológiai bázisát és világviszonylatban betöltött vezető helyét az IKT területén, az IKT használata révén segítenek az innováció serkentésében és irányának meghatározásában, és gondoskodnak arról, hogy az IKT területén elért előrehaladás gyorsan az európai polgárok, vállalkozások, ipar és kormányok gyakorlati hasznára váljék. | Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) Az európai ipar versenyképességének javítása és Európa élenjáró és meghatározó szerepének biztosítása fejlődésében annak érdekében, hogy a társadalom és a gazdaság igényei kielégítést nyerjenek. A tevékenységek megerősítik Európa tudományos és technológiai bázisát és világviszonylatban betöltött vezető helyét az IKT területén, az IKT használata révén segítenek az innováció serkentésében és irányának meghatározásában, és gondoskodnak arról, hogy az IKT területén elért előrehaladás gyorsan valamennyi európai polgár, és különösen az idősebb és a társadalmi kirekesztéssel fenyegetett emberek (mint például a fogyatékkal élők és azok, akik számára nehéz az IKT-hoz való hozzáférés), vállalkozások, ipar és kormányok gyakorlati hasznára váljék. A digitális megosztottság és az információból való kirekesztettség csökkentése e tevékenységek elsődleges célkitűzéseit jelentik. |

74. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), "Bevezetés" alszakasz, (1) bekezdés

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyedülálló, bizonyított szerepet töltenek be valamennyi iparágban és szolgáltatási szektorban az innováció, a kreativitás és a versenyképesség előmozdításában. Az IKT elengedhetetlen a kulcsfontosságú társadalmi kihívások megválaszolásában és a közszolgáltatások korszerűsítésében, és a tudomány és a technológia valamennyi területén megalapozzák a fejlődést. Európának ezért vezető helyről kell alakítania az IKT jövőbeni fejlődését, és gondoskodnia kell arról, hogy az IKT-alapú szolgáltatások és termékek elterjedtségük és felhasználásuk révén a lehető legtöbb előnyt biztosítják a polgárok és a vállalkozások számára. | Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyedülálló, bizonyított szerepet töltenek be valamennyi iparágban és szolgáltatási szektorban az innováció, a kreativitás és a versenyképesség előmozdításában. Az IKT továbbá fontos szerepet játszhat a "know-how", a tudás és a kutatási eredmények terjesztésében és az azokhoz való hozzáférés biztosításában. Az IKT elengedhetetlen a kulcsfontosságú társadalmi kihívások megválaszolásában és a közszolgáltatások korszerűsítésében, és a tudomány és a technológia valamennyi területén megalapozzák a fejlődést. Segítenek az információhoz való hozzáférés javításában és diverzifikációjában, valamint előmozdítják az aktív polgári részvételt. Európának ezért elő kell mozdítania az IKT jövőbeni fejlődését a nyitottság és a befogadás irányába, és gondoskodnia kell arról, hogy az IKT-alapú szolgáltatások és termékek elterjedtségük és felhasználásuk révén a lehető legtöbb előnyt biztosítják a polgárok és a vállalkozások számára. |

75. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), "Bevezetés" alszakasz, (4) bekezdés

Az IKT-vel foglalkozó téma a stratégiai kutatás prioritásait a kulcsfontosságú technológiai pilléreknek megfelelően tűzi ki, gondoskodik a technológiák végponttól végpontig terjedő integrálásáról, és létrehozza az IKT-alapú innovatív alkalmazások széles skálájának kifejlesztéséhez szükséges tudást és eszközöket. Az elvégzendő tevékenység serkenti az IKT-ágazat ipari és technológiai fejlődését és javítja a fontos IKT-intenzív ágazatok versenyképességét - mindkét esetben nagy értékű, innovatív IKT-alapú termékeken és szolgáltatásokon, illetőleg a vállalkozásokban és a közigazgatásban a szervezeti folyamatok javításán keresztül. A téma ezenkívül az IKT-nek a közszféra és a társadalom igényei szolgálatában való mozgósítása révén más európai uniós politikákat is támogat. | Az IKT-vel foglalkozó téma a stratégiai kutatás prioritásait a kulcsfontosságú technológiai pilléreknek megfelelően tűzi ki, gondoskodik az IKT-k teljes integrációjáról, és létrehozza az IKT-alapú innovatív alkalmazások széles skálájának kifejlesztéséhez szükséges tudást és eszközöket. Az elvégzendő tevékenység serkenti az IKT-ágazat ipari és technológiai fejlődését és javítja a fontos IKT-intenzív ágazatok versenyképességét - mindkét esetben nagy értékű, innovatív IKT-alapú termékeken és szolgáltatásokon, illetőleg a vállalkozásokban és a közigazgatásban az új vagy javított szervezeti folyamatok javításán keresztül. A téma ezen kívül az IKT-nek a közszféra és a társadalom igényei, például az egészségügy és a környezetvédelem szolgálatában való mozgósítása révén más európai uniós politikákat is támogat. |

76. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), "Bevezetés" alszakasz, (5) bekezdés

Az elvégzendő tevékenységek körében együttműködési és hálózatépítési cselekvésekre, közös technológiai kezdeményezések támogatására - beleértve a nanoelektronikai technológiák és a beágyazott számítástechnikai rendszerek területén végzett kutatások egyes aspektusait is - és nemzeti programkoordinációs kezdeményezésekre - beleértve a "saját lakókörnyezetben való életvitel segítésére" vonatkozó kezdeményezést is - kerül sor. A tevékenységek prioritásait többek között az európai technológiai platformok tevékenységére és más forrásokra támaszkodó tématerületek képezik. Tematikus szinergiákat kell továbbá kialakítani a többi egyedi program keretében végrehajtott kapcsolódó tevékenységekkel. | Az elvégzendő tevékenységek körében együttműködési és hálózatépítési cselekvésekre kerül sor, és közös technológiai kezdeményezések támogatására és nemzeti programkoordinációs kezdeményezésekre kerülhet sor (beleértve a nanotechnológiát, beágyazott rendszereket és a"saját lakókörnyezetben való életvitel segítését"). A tevékenységek prioritásait többek között az európai technológiai platformok tevékenységére és más forrásokra támaszkodó tématerületek képezik. Tematikus szinergiákat kell továbbá kialakítani a többi egyedi program keretében végrehajtott kapcsolódó tevékenységekkel. Maximális szinergiára és komplementaritásra kell ugyanakkor törekedni más közösségi programokkal és kezdeményezésekkel, különösen a strukturális alapokkal, a versenyképességi és innovációs keretprogrammal, az i-2010-kezdeményezéssel és a tagállamok IKT-vel kapcsolatos nemzeti és regionális programjaival. |

77. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, első cím ("Az IKT technológiai pillérei"), első francia bekezdés

-Nanoelektronika, fotonika és integrált mikro-nano rendszerek: az alkatrészek, az egy alkatrészes megoldások (systemson-a-chip), a csomagolt megoldások (systems-in-a-package) és az integrált rendszerek méretében, sűrűségében, teljesítményében, energiahatékonyságában, gyártásában és költséghatékonyságában előremutató folyamat-, eszköz- és tervezési technológiák; alapvető fotonikus alkatrészek az alkalmazások széles skálájához; nagy teljesítményű, nagy sűrűségű adattároló rendszerek; igen nagy felületű, nagymértékben integrált kijelző megoldások; érzékelő, működtető, megjelenítő és képalkotó eszközök; különösen alacsony teljesítményű rendszerek, alternatív energiaforrások és energiatárolás; heterogén technológiák és rendszerek integrálása; többfunkciós integrált mikro-nano-bio-info rendszerek; nagy felületű elektronika; integrálás különböző anyagokba, tárgyakba; élő szervezetekkel alkotott érintkezési felület; stabil struktúrákká (ön)felépülő molekulák és atomok. | -Nanoelektronika, fotonika és integrált mikro-nano rendszerek: az alkatrészek, az egy alkatrészes megoldások (systemson-a-chip), a csomagolt megoldások (systems-in-a-package) és az integrált rendszerek méretében, sűrűségében, teljesítményében, energiahatékonyságában, gyártásában és költséghatékonyságában előremutató folyamat-, eszköz-, tervezésiés tesztelési technológiák és módszerek; fejlett vezeték nélküli komponensek és alrendszerek; fényt termelő, befolyásoló és észlelő alapvető fotonikus alkatrészek az alkalmazások széles skálájához, beleértve az ultra gyors komponenseket; RF rendszerek; nagy teljesítményű, nagy sűrűségű adattároló rendszerek; igen nagy felületű, nagymértékben integrált kijelző megoldások; érzékelő, működtető, megjelenítő és képalkotó eszközök; különösen alacsony teljesítményű rendszerek, alternatív energiaforrások és energiatárolás; heterogén technológiák és rendszerek integrálása; intelligens rendszerek; többfunkciós integrált mikro-nano-bio-info rendszerek; nagy felületű elektronika; integrálás különböző anyagokba, tárgyakba; élő szervezetekkel alkotott érintkezési felület; stabil struktúrákká (ön)felépülő molekulák és atomok. |

78. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), "Tevékenységek" alszakasz, első cím ("Az IKT technológiai pillérei"), második francia bekezdés

-Mindenütt elérhető és korlátlan kapacitású hírközlési hálózatok: költséghatékony mobil- és széles sávú hálózati technológiák és rendszerek, beleértve a földi és a műholdas hálózatokat is; a különböző személyes, regionális és globális hatókörű, helyhez kötött, mobil, vezeték nélküli és műsorszóró hálózatok konvergenciája; a vezetékes és a vezeték nélküli hírközlési szolgáltatások és alkalmazások interoperabilitása, a hálózatos erőforrások kezelése, a szolgáltatások átkonfigurálhatósága; az eseti intelligens multimédiás eszközök, érzékelők és mikrocsipek komplex hálózatokba szervezése. | -Mindenütt elérhető és nagy kapacitású hírközlési hálózatok: átállítható és rugalmas mobil- és széles sávú hálózati technológiák, rendszerek és szerkezetek, beleértve a földi és a műholdas hálózatokat is; a különböző személyes, regionális és globális hatókörű, helyhez kötött, mobil, vezeték nélküli és műsorszóró hálózatok és szolgáltatások konvergenciája; a szolgáltatáselosztó infrastruktúra és architektúrák, a vezetékes és a vezeték nélküli hírközlési szolgáltatások és alkalmazások interoperabilitása (beleértve a szolgáltatások hatékonyságát és minőségét [QoS]), a hálózatos erőforrások kezelése, a szolgáltatások átkonfigurálhatósága; az eseti intelligens multimédiás eszközök, érzékelők és mikrocsipek komplex hálózatokba szervezése. |

79. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, első alcím ("Az IKT technológiai pillérei"), harmadik francia bekezdés

-Beágyazott rendszerek, számítás- és vezérléstechnika: nagyobb teljesítményű, biztonságosabb, megosztottabb, megbízhatóbb és hatékonyabb hardver-szoftver rendszerek, amelyek érzékelik, vezérlik és alkalmazkodnak környezetükhöz, miközben optimalizálják erőforrás-felhasználásukat; a rendszermodellezés, tervezés és kivitelezés módszerei és eszközei a komplexitás kézben tartása érdekében; nyitott, alakítható architektúrák és skálafüggetlen platformok, middleware és megosztott operációs rendszerek a valóban problémamentesen együttműködő és környezetintelligens környezetek kialakításához az érzékelés, a működtetés, a számítások, a kommunikáció, a tárolás és a szolgáltatásnyújtás támogatására; heterogén, hálózatba szervezett és átkonfigurálható alkatrészeket magukban foglaló számítási architektúrák, ideértve a fordítási, programozási és futásidejű támogatást is; nagyméretű, megosztott, bizonytalan rendszerek vezérlése. | -Beágyazott rendszerek, számítás- és vezérléstechnika: nagyobb teljesítményű, biztonságosabb, megosztottabb, megbízhatóbb és hatékonyabb hardver-szoftver rendszerek, amelyek érzékelik, vezérlik és alkalmazkodnak környezetükhöz, miközben optimalizálják erőforrás-felhasználásukat; a rendszermodellezés, elemzés, tervezés, kivitelezés és validálás módszerei és eszközei a komplexitás kézben tartása érdekében; nyitott, alakítható architektúrák és skálafüggetlen platformok, middleware és megosztott operációs rendszerek a valóban problémamentesen együttműködő és környezetintelligens környezetek kialakításához az érzékelés, a működtetés, a számítások, a kommunikáció, a tárolás és a szolgáltatásnyújtás támogatására; heterogén, hálózatba szervezett és átkonfigurálható alkatrészeket magukban foglaló számítási architektúrák, ideértve a fordítási, programozási és futásidejű támogatást is; nagyméretű, megosztott, bizonytalan rendszerek, nagyteljesítményű számítástechnika (hardverek és szoftverek) vezérlése. |

80. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, első alcím ("Az IKT technológiai pillérei"), negyedik francia bekezdés

-Szoftver, számítóhálózatok (Gridek), biztonság és megbízhatóság: a tudásintenzív szolgáltatások alapját képező dinamikus és bizalmi szoftverek, architektúrák és middlewarerendszerek technológiái, eszközei és módszerei, ideértve e szolgáltatások közszolgáltatásként történő nyújtását is; szolgáltatásorientált, interoperábilis és skálafüggetlen infrastruktúrák, az erőforrások számítóhálózatszerű virtualizálása, hálózatközpontú operációs rendszerek; nyitott rendszerek és együttműködő megoldások a szoftver-, a szolgáltatás- és a rendszerfejlesztéshez; kompozíciós eszközök; komplex rendszerek váratlan viselkedésének kezelése; a nagyméretű, megosztott és szakaszosan összekapcsolt rendszerek és szolgáltatások megbízhatóságának és rugalmasságának fejlesztése; biztonságos és bizalmi rendszerek és szolgáltatások, ideértve a titoktartó hozzáférés-vezérlést és hitelesítést, a dinamikus biztonsági és bizalmi szabályrendszereket (policy), valamint a megbízhatósági és a bizalmi metamodelleket is. | -Szoftver, számítóhálózatok (Gridek), szolgáltatáselosztó architektúra, biztonság és megbízhatóság: tudásintenzív szolgáltatások alapját képező magas színvonalú fejlesztési és validációs dinamikus és bizalmi szoftverek, architektúrák és middleware-rendszerek technológiái, eszközei és módszerei, ideértve e szolgáltatások közszolgáltatásként történő nyújtását és a magas színvonalú elosztási szolgáltatásokat, fejlesztési és validációs technológiákat, eszközöket és módszereket is; szolgáltatásorientált, interoperábilis és skálafüggetlen infrastruktúrák, az erőforrások számítóhálózatszerű virtualizálása (beleértve a domain-specifikus platformokat), hálózatközpontú operációs rendszerek; nyílt forráskódú szoftverek; nyitott rendszerek és együttműködő megoldások a szoftver- (beleértve az ingyenes, a szabad, és a nyílt forráskódú szoftvereket), a szolgáltatás- és a rendszerfejlesztéshez és validáláshoz; kompozíciós eszközök beleértve a programozási nyelveket; komplex rendszerek váratlan viselkedésének kezelése; a nagyméretű, megosztott és szakaszosan összekapcsolt rendszerek és szolgáltatások megbízhatóságának és rugalmasságának fejlesztése; biztonságos és bizalmi rendszerek és szolgáltatások, ideértve a titoktartó hozzáférés-vezérlést és hitelesítést, a dinamikus biztonsági és bizalmi szabályrendszereket (policy), valamint a megbízhatósági és a bizalmi metamodelleket is; szoftvermodellek bevezetése az iparba. |

81. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, első alcím ("Az IKT technológiai pillérei"), ötödik francia bekezdés

-Tudásbázisok, értő és tanuló rendszerek: a tudás megszerzésének és értelmezésének, leírásának és személyre szabásának, a benne való navigálásnak és beolvasásának, megosztásának és eljuttatásának módszerei és technikái, a tartalomban rejlő szemantikai viszonyok emberi és gépi felhasználásra való felismerése révén; az információkat érzékelő, értelmező és kiértékelő, együttműködésre, önálló cselekvésre és tanulásra képes mesterséges rendszerek; a természetes kognitív folyamatok, különösen a tanulás és a memória tanulmányozásán alapuló, a lépésenkénti előrehaladáson túlmutató elméletek és kísérletek, az emberi tanulás rendszereinek fejlesztése céljából is. | -Tudásbázisok, értő és tanuló rendszerek: a tudás megszerzésének és értelmezésének, leírásának és személyre szabásának, a benne való navigálásnak és beolvasásának, megosztásának és eljuttatásának módszerei és technikái, a tartalomban rejlő szemantikai viszonyok emberi és gépi felhasználásra való felismerése és a megosztott tudásmenedzsment révén; az információkat érzékelő, értelmező és kiértékelő, együttműködésre, önálló cselekvésre és tanulásra képes mesterséges rendszerek; a természetes kognitív folyamatok, különösen a tanulás és a memória tanulmányozásán alapuló, a lépésenkénti előrehaladáson túlmutató elméletek és kísérletek, az emberi tanulás rendszereinek fejlesztése céljából is. |

82. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, első alcím ("Az IKT technológiai pillérei"), hatodik francia bekezdés

-Szimuláció, megjelenítés, interakció és vegyes valóság: a modellezés, a szimuláció, a megjelenítés, az interakció, a virtuális, a kibővített és a vegyes valóság eszközei és integrálásuk végponttól végpontig terjedő környezetekben; innovatív tervezési és kreatív eszközök a termékek, a szolgáltatások és a digitális audiovizuális média számára; természetesebb, intuitívebb és könnyebben használható felületek és a technológiával, a gépekkel, az eszközökkel és egyéb művi dolgokkal való interakció új módjai; többnyelvű és automatikus gépi fordítórendszerek. | -Szimuláció, megjelenítés, interakció és vegyes valóság: a modellezés, a szimuláció, a megjelenítés, az interakció, a virtuális, a kibővített és a vegyes valóság eszközei és integrálásuk végponttól végpontig terjedő környezetekben; innovatív tervezési és kreatív eszközök a termékek, a szolgáltatások és a digitális audiovizuális média számára; természetesebb, intuitívebb és könnyebben használható felületek és a technológiával, a gépekkel, az eszközökkel és egyéb művi dolgokkal való interakció új módjai; nyelvekkel kapcsolatos technológiák, beleértve a többnyelvű és automatikus gépi fordítórendszereket. |

83. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, első alcím ("Az IKT technológiai pillérei"), hatodik a francia bekezdés(új)

| -Mobil rendszerek: a negyedik generációs és azon túli mobil rendszerekre való átállás, valamint a digitális továbbításhoz és antennákhoz kapcsolódó technológiai áttörések. |

84. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, második alcím ("Az IKT technológiai pillérei"), második francia bekezdés

-Otthoni környezetek: kommunikáció, megfigyelés, vezérlés és segítség az otthoni, épületen belüli és nyilvános terekben; valamennyi eszköz zavartalan együttműködése és használata a költséghatékonyság, a megfizethetőség és a használhatóság figyelembevételével; új szolgáltatások és az interaktív digitális tartalom és szolgáltatások új formái; információkhoz való hozzáférés és tudásmenedzsment. | -Otthoni környezetek: kommunikáció, megfigyelés, vezérlés és segítség az otthoni, épületen belüli és nyilvános terekben; valamennyi eszköz zavartalan együttműködése és használata a költséghatékonyság, a megfizethetőség, a használhatóság és a biztonság figyelembevételével; új szolgáltatások (beleértve a szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatásokat) és az interaktív digitális tartalom és szolgáltatások új formái; információkhoz való hozzáférés és tudásmenedzsment. |

85. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), első francia bekezdés, első albekezdés

-az egészségügy érdekében: olyan nem zavaró személyes rendszerek, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára jólétük menedzselését, például az egészséges állapot támogatására szolgáló, testen hordható és testbe ültethető figyelőeszközök és autonóm rendszerek; a jobb megelőzés és a személyre szabott gyógymódok kialakulófélben lévő technikái, például a molekuláris képalkotás; új egészségügyi ismeretek megszerzése és alkalmazásuk a klinikai gyakorlatban; a szervfunkciók modellezése és szimulálása; mikro- és nanoszintű robotikai eszközök minimális mértékben invazív sebészeti és gyógyászati alkalmazások céljára; | -az egészségügy érdekében: olyan nem zavaró személyes rendszerek, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára jólétük menedzselését, például az egészséges állapot támogatására szolgáló, testen hordható és testbe ültethető kommunikációra képes figyelőeszközök és autonóm rendszerek; a jobb megelőzés és a személyre szabott gyógymódok kialakulófélben lévő technikái, például a molekuláris képalkotás; új egészségügyi ismeretek megszerzése és alkalmazásuk a klinikai gyakorlatban; a szervfunkciók modellezése és szimulálása; mikro- és nanoszintű robotikai eszközök minimális mértékben invazív sebészeti és gyógyászati alkalmazások céljára; távolból történő segítségnyújtás és távmegfigyelési technológiák a krónikus betegségekben szenvedő betegek és az idősek számára; számítógéppel támogatott felderítési és klinikai döntéstámogatási rendszerek, amelyek megbízhatóbb diagnózishoz és jobb munkafolyamatokhoz vezetnek, és végső soron azt eredményezik, hogy a betegség-specifikus szakértői rendszerek a teljes kezelési ciklus megközelítésre állnak át, valamint kihasználják a betegekre vonatkozó felhalmozott adatokat, és az adatbányászat, a bioinformatika és a rendszerbiológia segítségével a modelleken alapuló, betegséggel kapcsolatos tudást is; a vállalati IT-rendszerek megnövekedett hatékonysághoz, valamint a kórházakban és másodlagos ellátási létesítményekben az orvosi hibák csökkenéséhez vezetnek; |

86. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), első francia bekezdés, második albekezdés

-a kormányok érdekében: az IKT használata az interdiszciplináris megközelítésű közigazgatásban, szervezeti változtatásokkal és új személyes képességek kifejlesztésével együtt a mindenkihez eljutó innovatív, polgárközpontú szolgáltatások érdekében; fejlett IKT-alapú kutatás és megoldások a demokratikus és a részvételi folyamatok jobbítására, a közszolgáltatások teljesítőképességének és minőségének javítására, a közigazgatás és a kormány közötti kölcsönhatás előmozdítására, illetőleg a jogalkotási és a szakpolitikafejlesztési folyamatok támogatására a demokrácia valamenynyi színterén. | -a kormányok érdekében: az IKT használata az interdiszciplináris megközelítésű közigazgatásban, szervezeti változtatásokkal, az átalakítási folyamatokkal és új személyes képességek kifejlesztésével együtt a mindenkihez eljutó innovatív, polgárközpontú szolgáltatások érdekében; fejlett IKT-alapú kutatás és megoldások a demokratikus és a részvételi folyamatok (beleértve az e-demokráciát) jobbítására, a közszolgáltatások teljesítőképességének és minőségének javítására, a közigazgatás és a kormány közötti kölcsönhatás előmozdítására, illetőleg a jogalkotási és a szakpolitika-fejlesztési folyamatok támogatására a demokrácia valamennyi színterén. |

87. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), első francia bekezdés, harmadik albekezdés

-a társadalmi integráció érdekében: az egyének és közösségeik autonómiájának megerősítése, valamennyi polgár egyenlő részvételének biztosítása az információs társadalomban, eközben a fogyatékkal élők, a csökkent képességűek, a szegények, a földrajzilag elszigetelt környezetben élők, a kulturális, nemi vagy korból fakadó okokból hátrányos helyzetűek digitális lemaradásának megelőzése többek között a segítő technológiák támogatásával, a független életmód népszerűsítésével, az elektronikus képességek javításával, mindenkinek szóló termékek és szolgáltatások fejlesztésével. | -a társadalmi integráció érdekében: az egyének és közösségeik autonómiájának megerősítése, valamennyi polgár egyenlő részvételének biztosítása az információs társadalomban, eközben a fogyatékkal élők, a csökkent képességűek, a szegények, a földrajzilag elszigetelt környezetben élők, a kulturális, nemi vagy korból fakadó okokból hátrányos helyzetűek digitális lemaradásának megelőzése többek között a segítő technológiák támogatásával, a független életmód népszerűsítésével (például az otthoni egészségügyi technológiákkal és szolgáltatásokkal), az elektronikus képességek javításával, mindenkinek szóló termékek és szolgáltatások fejlesztésével. |

88. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), első francia bekezdés, negyedik albekezdés

-a mobilitás érdekében: járművek integrált IKT-alapú, nyitott, biztonságos és megbízható architektúrákon és illesztőfelületeken alapuló biztonsági rendszerei; interoperábilis együttműködő rendszerek a közlekedés hatékonysága és biztonsága érdekében, a járművek egymás közötti és a közlekedési infrastruktúrával folytatott kommunikációjára, valamint a pontos és megbízható helymeghatározási technológiák integrálására építkezve; személyre szabott, helytudatos info-mobilitási és multimodális szolgáltatások, beleértve a turisztikai célú intelligens szolgáltatásokra irányuló megoldásokat is. | -a mobilitás érdekében: járművek integrált IKT-alapú, nyitott, biztonságos és megbízható architektúrákon és illesztőfelületeken alapuló biztonsági rendszerei; interoperábilis együttműködő rendszerek a hatékony, biztonságos és környezetbarát közlekedés érdekében, a járművek egymás közötti és a közlekedési infrastruktúrával folytatott kommunikációjára, valamint a pontos és megbízható helymeghatározási és navigálási technológiák integrálására építkezve; személyre szabott, helytudatos info-mobilitási és multimodális szolgáltatások, beleértve a turisztikai célú intelligens szolgáltatásokra irányuló megoldásokat is. |

89. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), első francia bekezdés, ötödik a) albekezdés (új)

| -a kultúra érdekében: az IKT megoldások átadása a kultúra területén (beleértve a kulturális örökséget, a regionális fejlődést és a turizmust) jelentkező gazdasági potenciál felhasználása és az ezeken a területeken történő munkahelyteremtés érdekében; az állami (helyi, regionális és nemzeti szinten) és a magánszervezetek (különösen a KKV-k) közötti partnerségeket figyelembe veszik. |

90. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), első a) francia bekezdés (új)

| -új IKT üzleti modellek: új IKT üzleti modellek megértése és meghatározása közösen dolgozva azokon a témákon, amelyekben az IKT alapvető szerepet fog játszani a termeléssel és szolgáltatásokkal kapcsolatos megközelítés megváltoztatása tekintetében (például közlekedés, egészségügy, energia, környezet). Az ebből a közös kutatásból származó projekteket egyedi helyzetekben kell kipróbálni. A közös erőfeszítéseket az 1. mellékletben említett több témát érintő megközelítésen keresztül kell támogatni. |

91. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz "Információs és kommunikációs technológiák", "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), második francia bekezdés, első albekezdés (új)

-az interaktív, nemlineáris és önadaptív tartalom új formái; kreativitás és gazdagabb felhasználói élmény; a tartalom médiaközi testreszabása és felhasználóhoz való eljuttatása; a kifejezetten digitális célra szánt tartalom előállításának és kezelésének kombinálása az új szemantikai technológiákkal; a tartalom felhasználóorientált használata, elérése és létrehozása. | -az interaktív, nemlineáris és önadaptív tartalom új formái, beleértve a szórakoztatási és a kivitelezési célúakat; kreativitás és gazdagabb felhasználói élmény; a tartalom médiaközi testreszabása és felhasználóhoz való eljuttatása; a kifejezetten digitális célra szánt tartalom előállításának és kezelésének kombinálása az új szemantikai technológiákkal; a tartalom felhasználóorientált használata, elérése és létrehozása. |

92. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), második francia bekezdés, második a) albekezdés (új)

| -a kulturális örökség - ideértve az emberi lakóhelyeket - védelme, megőrzése és megerősítése: az emberi környezet - ideértve a beépített környezetet, a városi területeket és a tájat -, környezetvédelmileg megalapozott és fenntartható gazdálkodási technológiái és a kulturális örökség védelmének, megőrzésének és optimális felhasználásának és integrációjának technológiái - ideértve a környezetvédelmi hatásvizsgálatokat, a kockázatértékelés modelljeit és eszközeit, a kárfelmérés fejlett és ártalmatlan technikáit, a rekonstrukcióval kapcsolatos új termékeket és eljárásokat, a fenntartható gazdálkodás enyhítő és adaptációs stratégiáit -, mind az ingó, mind az ingatlan kulturális értékek fenntartható kezelése tekintetében; |

93. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), második francia bekezdés, harmadik albekezdés

-a digitális formában tárolt kulturális örökséghez való hozzáférést lehetővé tévő intelligens szolgáltatások; az élő örökség alapján új kulturális emlékezet létrehozását célzó eszközök a közösségek számára; a digitális tartalom megőrzésének módszerei és eszközei; a digitális objektumok felhasználhatóvá tétele a jövő felhasználói számára, eközben megtartva az eredeti létrehozás és használati kontextus eredetiségét és egységét. | -a kultúrához (beleértve a kulturális örökséget, a regionális fejlődést és a turizmust) való hozzáférést lehetővé tévő és a kultúrát támogató intelligens szolgáltatások; az élő örökség alapján kulturális emlékeik összegyűjtését és megőrzését célzó eszközök a közösségek számára; a digitális tartalom megőrzésének és diverzifikálásának módszerei és eszközei; a digitális objektumok felhasználhatóvá tétele a jövő felhasználói számára, eközben megtartva az eredeti létrehozás és használati kontextus eredetiségét és egységét. |

94. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), harmadik francia bekezdés, első albekezdés

-dinamikus és hálózatorientált üzleti rendszerek a termékek és a szolgáltatások létrehozásához és felhasználóhoz való eljuttatásához; intelligens darabok decentralizált vezérlése és kezelése; digitális üzleti ökorendszerek, különösen a kisés a középvállalkozások szükségleteihez igazítható szoftveres megoldások; a megosztott munkaterek együttműködést segítő szolgáltatásai; bővített csoportjelenlét, csoportadminisztráció és megosztási támogatás. | -dinamikus és hálózatorientált üzleti rendszerek a termékek és a szolgáltatások létrehozásához és felhasználóhoz való eljuttatásához; intelligens darabok decentralizált vezérlése és kezelése; digitális üzleti ökorendszerek, különösen a kisés a középvállalkozások szükségleteihez igazítható szoftveres megoldások; a megosztott összefüggés-tudatos munkaterek együttműködést segítő szolgáltatásai; bővített csoportjelenlét, csoportadminisztráció és megosztási támogatás, tudásmegosztás és interaktív szolgáltatások. |

95. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), "Tevékenységek" alszakasz harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), harmadik francia bekezdés, második albekezdés

-gyártástechnológia: hálózatba szervezett, intelligens vezérlés a precíziós gyártás és az alacsony erőforrás-felhasználás érdekében; vezeték nélküli automatizálás és logisztika az üzem gyors átállíthatóságához; a modellezés, a szimuláció, a prezentáció és a virtuális gyártás integrált környezetei; a miniatürizált IKT-rendszerek és a különböző anyagokat és objektumokat tartalmazó rendszerek gyártástechnológiái. | -gyártástechnológia, beleértve a hagyományos iparágakat: hálózatba szervezett, intelligens vezérlés a precíziós gyártás és az alacsony erőforrás-felhasználás érdekében; vezeték nélküli automatizálás és logisztika az üzem gyors átállíthatóságához; a modellezés, a szimuláció, optimalizálás, a prezentáció és a virtuális gyártás integrált környezetei; a miniatürizált IKT-rendszerek és a különböző anyagokat és objektumokat tartalmazó rendszerek gyártástechnológiái. |

96. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), "Tevékenységek" cím, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), második a francia bekezdés (új)

| -Az üzleti irányítás és teljesítmény valós idejű nyomon követése: az irányítási döntések, az ellenőrzés, az adatgyűjtés és -feldolgozás hatékony és termelékeny támogatása; |

97. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Alkalmazások kutatása"), negyedik francia bekezdés, első albekezdés

-az IKT és alkalmazásai bizalmi és megbízhatósági aspektusait támogató eszközök; többszörös és összekapcsolt személyazonosság- kezelő rendszerek; hitelesítési és jogosultságkezelő technikák; az új technológiákhoz kapcsolódó adatvédelmi igények kielégítését célzó rendszerek; a jogosultságok és a javak kezelése; a kibertér fenyegetései ellen védő eszközök. | -az IKT és alkalmazásai bizalmi és megbízhatósági aspektusait támogató eszközök; többszörös és összekapcsolt személyazonosság- kezelő rendszerek; hitelesítési és jogosultságkezelő technikák; az új technológiákhoz kapcsolódó adatvédelmi igények kielégítését célzó rendszerek; a jogosultságok és a javak kezelése; a levélszemét (spam) és a kibertér fenyegetései ellen védő eszközök. |

98. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 3. szakasz ("Információs és kommunikációs technológiák"), ("Újonnan felmerülő igények és előre nem látható politikai igények") alszakasz. (1) bekezdés

A Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák elnevezésű tevékenység célja, hogy az IKT kialakulóban lévő területein vonzza és ösztönözze a több tudományterületet érintő kutatási kiválóságot.: A tevékenység gyújtópontjában többek között a miniatürizálás és a számítástechnika új határainak például a kvantumhatások kihasználása terén való felderítése; a hálózatba szervezett számítási és kommunikációs rendszerek összetettségének hasznosítása; az új, személyre szabott termékek és szolgáltatások érdekében létrehozott intelligens rendszerek új koncepcióinak felderítése és a velük való kísérletezés áll. | (1) A Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák elnevezésű tevékenység célja, hogy az IKT kialakulóban lévő területein vonzza és ösztönözze a több tudományterületet érintő kutatási kiválóságot.: A tevékenység gyújtópontjában többek között a miniatürizálás és a számítástechnika új határainak például a kvantumhatások kihasználása terén való felderítése; a hálózatba szervezett számítási és kommunikációs rendszerek összetettségének hasznosítása, beleértve a szoftvereket; az új, személyre szabott termékek és szolgáltatások érdekében létrehozott intelligens rendszerek új koncepcióinak felderítése és a velük való kísérletezés áll. |

99. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 4. szakasz ("Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák"), "Végrehajtás" alszakasz, első albekezdés

A versenyképesség fokozásához Európának radikális innovációkra van szüksége. Képességeit nagy hozzáadott értékű termékekre és technológiákra kell összpontosítania annak érdekében, hogy megfeleljen a vásárlók igényeinek, valamint a környezettel, az egészségüggyel és más társadalmi kérdésekkel kapcsolatos várakozásoknak. Ezen, egymással versengő kihívások megválaszolásában lényegi szerep jut a kutatásnak. | A versenyképesség fokozásához Európának radikális innovációkra van szüksége. Képességeit nagy hozzáadott értékű termékekre, eljárásokra és technológiákra kell összpontosítania annak érdekében, hogy megfeleljen a vásárlók igényeinek, valamint a környezettel, az egészségüggyel és más társadalmi kérdésekkel kapcsolatos várakozásoknak. Ezen, egymással versengő kihívások megválaszolásában lényegi szerep jut a kutatásnak. |

100. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész 4. szakasz ("Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák"), ("Végrehajtás") alszakasz, (2) bekezdés

A téma kulcsfontosságú eleme az ipari átalakulás véghezvitele és hatásainak maximalizálása, és mindeközben a fenntartható gyártás és fogyasztás támogatása érdekében a nanotechnológia, az anyagtudomány és az új gyártási módszerek hatékony integrálása. A téma támogatást nyújt minden olyan ipari tevékenységnek, amelyek más témákkal szinergiában működnek. Valamennyi ágazat és terület alkalmazásai részesülhetnek támogatásban, köztük az anyagtudomány, a nagy teljesítményű gyártási és feldolgozási technológiák, a nano-biotechnológia és a nanoelektronika. | Az ipar jövőbeni versenyképessége nagyban fog múlni a nanotechnológián és annak alkalmazásain. A számos nanotudományi és nanotechnológiai területen végzett KTF-tevékenységek felgyorsíthatják az európai ipar átalakulását. Az Európai Unió elismert vezető szerepet tölt be az olyan területeken, mint a nanotudományok, a nanotechnológiák, az anyagtudomány és az új gyártástechnológiák, és ezt fokozni kell annak érdekében, hogy erősödjön és javuljon a helyzete egy erősen versenyző globális környezetben. |

101. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 4. szakasz ("Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák"), "(Tevékenységek") alszakasz, második alcím ("Anyagok"), (1) bekezdés

A több tudást tartalmazó, új funkciók betöltésére képes és kedvezőbb viselkedésű új, fejlett anyagok egyre kritikusabb szerepet töltenek be az ipar versenyképességében és fenntartható fejlődésében. Az új gyártóipari modellek szerint a termékek értékének és teljesítményének növelése szempontjából a feldolgozás egyes szakaszai helyett egyre inkább maga az anyag számít az első lépésnek. | (1) A több tudást tartalmazó, új funkciók betöltésére képes és kedvezőbb viselkedésű új, fejlett anyagok, beleértve a kompozit anyagokat, egyre kritikusabb szerepet töltenek be az ipar versenyképességében és fenntartható fejlődésében. Az új gyártóipari modellek szerint a termékek értékének és teljesítményének növelése szempontjából a feldolgozás egyes szakaszai helyett egyre inkább maga az anyag számít az első lépésnek. |

102. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 4. szakasz ("Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák"), "Tevékenységek" alszakasz, második alcím: "Anyagok", (2) bekezdés

A kutatás középpontjában új, tudásalapú, előre meghatározott jellemzőkkel rendelkező anyagok kifejlesztése áll. Ehhez az anyagjellemzők, a feldolgozás és a gyártás intelligens vezérlése, valamint a teljes életciklus során potenciálisan felmerülő egészségügyi és környezeti hatások figyelembevétele szükséges. Hangsúlyt kapnak a nano- és a biotechnológiában rejlő lehetőségek kihasználásával, illetőleg a "természetből tanulás" révén előállított új, fejlett anyagok, különösen a fokozottan kedvező viselkedésű nanoanyagok, bioanyagok és hibrid anyagok. | A kutatás középpontjában új, tudásalapú, előre meghatározott jellemzőkkel rendelkező anyagok kifejlesztése áll. Ehhez az anyagjellemzők, a feldolgozás és a gyártás intelligens vezérlése, valamint a teljes életciklus során potenciálisan felmerülő egészségügyi és környezeti hatások figyelembevétele szükséges. Hangsúlyt kapnak a nano- és a biotechnológiában rejlő lehetőségek kihasználásával, illetőleg a "természetből tanulás" révén előállított új, fejlett anyagok, különösen a fokozottan kedvező viselkedésű nanoanyagok, bioanyagok, metaanyagok és hibrid anyagok. |

103. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 4. szakasz ("Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák"), "Tevékenységek" alszakasz ("Új gyártástechnológiák"), (1) bekezdés

Az európai uniós erőforrás-intenzív ipar tudásalapú ipari környezetté alakításához új gondolkodásmód szükséges a gyártás területén, és az átalakulás sikere azon múlik, kialakul-e alapvetően új szemléletmód az új ismeretek folyamatos szerzésére, terjesztésére, megvédésére, finanszírozására és felhasználására vonatkozóan, ideértve a fenntartható gyártási és fogyasztási minták érdekében való felhasználást is. Ehhez azonban ki kell alakítani a folyamatos innováció (az ipari tevékenységekben és a gyártórendszerekben, beleértve az építőipart, a készülékeket és a szolgáltatásokat is) és az általános gyártási "javak" (technológiák, szervezet és üzemek) kifejlesztésének megfelelő feltételeit oly módon, hogy közben a biztonsággal és a környezettel összefüggő követelmények is teljesüljenek. | Az európai uniós erőforrás-intenzív ipar tudásalapú ipari környezetté alakításához új gondolkodásmód szükséges a gyártás területén, és az átalakulás sikere azon múlik, kialakul-e alapvetően új szemléletmód az új ismeretek folyamatos szerzésére, terjesztésére, megvédésére, finanszírozására és felhasználására vonatkozóan, ideértve a fenntartható gyártási és fogyasztási minták érdekében való felhasználást is. Ehhez azonban ki kell alakítani a folyamatos innováció (az ipari tevékenységekben és a gyártórendszerekben, beleértve az építőipart, a készülékeket és a szolgáltatásokat is) és az általános gyártási "javak" (technológiák, automatizálás, erőforrásokkal/berendezésekkel kapcsolatos szervezet és üzemek) kifejlesztésének megfelelő feltételeit, ezáltal Európa alapvető iparágainak korszerűsítését előmozdítva oly módon, hogy közben a biztonsággal és a környezettel összefüggő követelmények, beleértve a kompozit anyagokra vonatkozó követelményeket, is teljesüljenek. |

104. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 4. szakasz ("Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadik alcím ("Új Gyártástechnológiák"), (2) bekezdés

A kutatás több szálon fut: a termékek és a folyamatok életciklusának valamennyi vonatkozását lefedő új ipari modellek és stratégiák kialakítása és validálása; a folyamatok jelenlegi korlátait leküzdő, új gyártási és feldolgozási eljárásokat lehetővé tévő adaptív gyártási rendszerek; hálózatos gyártás az egész világra kiterjedően együttműködő és többletértéket képező műveletekhez szükséges eszközök és módszerek kifejlesztéséhez; eszközök az új technológiáknak a gyártási folyamatok tervezésébe és üzemeltetésébe való gyors átültetéséhez és integrálásához; illetőleg a nano-, bio-, info- és kognitív technológiák konvergenciájában rejlő lehetőségek kiaknázása új termékek és tervezési koncepciók, és esetlegesen új iparágak kialakítása érdekében. | A kutatás több szálon fut: a termékek és a folyamatok életciklusának valamennyi vonatkozását lefedő új ipari modellek és stratégiák kialakítása és validálása; a folyamatok jelenlegi korlátait leküzdő, új gyártási és feldolgozási eljárásokat lehetővé tévő adaptív gyártási rendszerek; hálózatos gyártás az egész világra kiterjedően együttműködő és többletértéket képező műveletekhez szükséges eszközök és módszerek kifejlesztéséhez; eszközök az új technológiáknak a gyártási folyamatok tervezésébe és üzemeltetésébe való gyors átültetéséhez és integrálásához; illetőleg a multidiszciplináris kutatási hálózatokban és a nano-, bio-, info- és kognitív technológiák konvergenciájában rejlő lehetőségek kiaknázása hibrid technológiák, új termékek és tervezési koncepciók, és esetlegesen új iparágak kialakítása érdekében. |

105. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 4. szakasz ("Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák"), "Tevékenységek" alszakasz, 4. cím ("Technológiák integrálása ipari alkalmazásra"), (2) bekezdés

A kutatás a fontosabb kihívásokra választ adó új alkalmazásokra és újszerű, lépésenkénti megoldásokra, valamint a különböző európai technológiai platformok által megjelölt KTF-igényekre összpontosít. Támogatást kap az új tudás és a nano-, az anyagés a gyártástechnológia integrálása ágazati és ágazatokon átívelő alkalmazásokban, például az egészségügyben, az építőiparban, a világűrrel kapcsolatos iparágakban, a közlekedésben, az energetikában, a vegyiparban, a környezetvédelemben, a textil- és ruhaiparban, a cellulóz- és papíriparban és a gépiparban, valamint az ipari biztonság átfogó területén. | A kutatás a fontosabb kihívásokra választ adó új alkalmazásokra és újszerű, lépésenkénti megoldásokra, valamint a különböző európai technológiai platformok által megjelölt KTF-igényekre összpontosít. Támogatást kap az új tudás és a nano-, az anyagés a gyártástechnológia integrálása ágazati és ágazatokon átívelő alkalmazásokban, például az egészségügyben, az élelmiszerfeldolgozó- iparban, az építőiparban (beleértve a közmunkákat), az űrhajózással kapcsolatos iparágakban, a közlekedésben, az energetikában, a vegyiparban, a környezetvédelemben, a textilés ruhaiparban, a cipőiparban, a cellulóz- és papíriparban és a gépiparban, valamint az ipari biztonság átfogó területén. |

106. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 5. szakasz ("Energia"), "Végrehajtás" alszakasz, (3) bekezdés

A téma fontos célkitűzése, hogy a kiélezett világpiaci versenyben megerősítse az európai energiaágazat versenyképességét, és ezáltal képessé tegye az európai ipart arra, hogy a kulcsfontosságú energetikai technológiákban kivívja, illetőleg fenntartsa a világpiaci vezető szerepet. Ezen belül a KKV-k az energiaágazat éltetői, és létfontosságú szerepet játszanak az energiaellátási láncban és az innováció előmozdításában. Alapvető fontosságú, és ezért aktív támogatásban részesítendő a kutatási és a demonstrációs tevékenységekben való erőteljes részvételük. | A téma fontos célkitűzése, hogy a kiélezett világpiaci versenyben megerősítse az európai energiaágazat versenyképességét, és ezáltal képessé tegye az európai ipart arra, hogy a kulcsfontosságú energetikai technológiákban kivívja, illetőleg fenntartsa a világpiaci vezető szerepet. Tekintettel az erős versenyre ez a vezető szerep csak magas szintű kutatási és fejlesztési beruházásokkal biztosítható. Ezen belül a KKV-k az energiaágazat éltetői, és létfontosságú szerepet játszanak az energiaellátási láncban és az innováció előmozdításában. Alapvető fontosságú, és ezért aktív támogatásban részesítendő a kutatási és a demonstrációs tevékenységekben való erőteljes részvételük. |

107. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 5. szakasz ("Energia"), "Végrehajtás" alszakasz, (5) bekezdés

A kutatási eredmények terjesztésének és felhasználásának megerősítése érdekében minden területen támogatni kell a megszerzett ismeretek terjesztését és az eredmények átadását, ezen belül különösen a politikai döntéshozók felé történő terjesztést. A tevékenység kiegészíti a versenyképességi és innovációs keretprogram "Intelligens energia - Európa" elnevezésű programjának keretében végrehajtott cselekvéseket, amelyek az innováció támogatására és a bizonyítottan életképes energetikai technológiák széles körű piaci bevezetését gátló nem műszaki jellegű akadályok felszámolására irányulnak. | A kutatási eredmények terjesztésének és felhasználásának megerősítése érdekében minden területen támogatni kell a megszerzett ismeretek terjesztését és az eredmények átadását, ezen belül különösen a politikai döntéshozók felé történő terjesztést. Különösen a multidiszciplinaritást és az interdiszciplinaritást ösztönözik, és a lehető legnagyobb szinergiára és komplementaritásra törekednek más közösségi programokkal és cselekvésekkel, például az Intelligens Energia - Európa (a versenyképességi és innovációs keretprogram része) programmal kapcsolatban. |

108. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 5. szakasz ("Energia"), "Tevékenységek" alszakasz, bevezető rész (-1) bekezdés (új)

| A pénzeszközök energetikai ágazatba történő juttatásának olyan kritériumokon kell alapulnia, amelyek lehetővé teszik a technológiákat a versenyképes, környezetileg fenntartható és biztonságos energetikai ágazat létrehozására irányuló EU-s célok elérésének támogatásával kapcsolatos képességük alapján ítéljék meg. Az EU viszonylag korlátozott kutatási és fejlesztési pénzeszközeit ezért olyan technológiákra kell összpontosítani, amelyek a CO2-kibocsátás gyors csökkentését eredményezhetik. |

109. módosítás

I. melléklet "Témák" rész, 5. szakasz ("Energia"), "Tevékenységek" alszakasz, "Megújuló villamosáram-termelés" alcím

A megújuló energiaforrásokból történő villamosáram-termelés különböző regionális körülményekhez igazodó, integrált technológiáinak kifejlesztése és demonstrációja annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrások minél nagyobb részarányt képviseljenek az EU energiatermelésében. A kutatásnak javítania kell az átalakítás általános hatékonyságát, jelentős mértékben le kell szorítania a villamos áram költségeit, fokoznia kell a folyamatok megbízhatóságát és tovább kell csökkentenie a környezetre gyakorolt hatást. Hangsúlyt kell fektetni a fényelektromosság, a szél és a biomassza (beleértve a hulladékok biológiailag lebomló részét is) területére. A kutatás emellett más megújuló energiaforrásokban: geotermikus energiában, a napsugárzás hőenergiájában, z óceánok energiájában és a kis vízi erőművekben rejlő ehetőségek minél teljesebb kihasználására is törekszik. | A megújuló energiaforrásokból történő villamosáram-termelés ülönböző regionális körülményekhez igazodó, integrált technológiáinak kutatására, kifejlesztése és demonstrációja annak érdekében, ogy a megújuló energiaforrások minél nagyobb részarányt épviseljenek az EU energiatermelésében. A kutatásnak avítania kell az átalakítás általános hatékonyságát, ki kell küszöbölnie a meglévő akadályokat (ami jelentős mértékben le fogja zorítani a villamos áram költségeit), fokoznia kell a folyamatok egbízhatóságát és tovább kell csökkentenie a környezetre gyakorolt atást. Hangsúlyt kell fektetni a fényelektromosság, a apsugárzás hőenergiája, a szél és a biomassza (beleértve az nergia termelésére szolgáló ültetvényeket és a hulladékok biológiailag ebomló részét is) területére. A kutatás emellett más egújuló energiaforrásokban: a geotermikus energiában, a napsugárzás őenergiájában, az óceánok energiájában és a kis vízi rőművekben rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználására is örekszik. |

110. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 5. szakasz ("Energia"), "Tevékenységek" alszakasz, "Megújuló tüzelőanyagok gyártása" alcím

Javított átalakítási technológiák kifejlesztése és demonstrációja a iomasszából (beleértve a hulladékok biológiailag lebomló észét is) előállított szilárd, folyékony és gáznemű tüzelőanyagok, ülönösen a közlekedésben használható bioüzemanyagok enntartható előállításához és ellátási láncaihoz. A tevékenység angsúlyosan tartalmazza az új típusú bioüzemanyagokat, valamint meglévő bioüzemanyagok új előállítási és ellátási útvonalait, deértve az energia és az egyéb értékes termékek biofinomítóban örténő integrált előállítását is. A "forrástól a elhasználóig" a szénhidrogénekben meglévő lehetőségek kihasználása rdekében a kutatás az energiahatékonyság növelésére, a echnológiák integrálásának fokozására és az alapanyag-felhasználás avítására összpontosít. A tevékenység kiterjed továbbá például közlekedési és a helyhez kötött alkalmazásokban való iztonságos és megbízható felhasználást célzó alapanyag-logisztikára, zabályozást előkészítő kutatásra és szabványosításra. megújuló hidrogéntermelésben rejlő lehetőségek kihasználása rdekében támogatni kell a biomasszával, a megújuló elektromos nergiával és a napenergiával működő folyamatokat. | Javított átalakítási technológiák kutatása, kifejlesztése és emonstrációja a biomasszából és energia termelésére szolgáló ltetvényekből (beleértve a hulladékok biológiailag lebomló észét is) előállított szilárd, folyékony és gáznemű tüzelőanyagok, ülönösen a közlekedésben használható bioüzemanyagok enntartható előállításához és ellátási láncaihoz. A tevékenység angsúlyosan tartalmazza az új típusú bioüzemanyagokat, valamint meglévő bioüzemanyagok új előállítási és ellátási útvonalait, deértve az energia és az egyéb értékes termékek biofinomítóban örténő integrált előállítását is. A "forrástól a elhasználóig" a szénhidrogénekben meglévő lehetőségek kihasználása rdekében a kutatás az energiahatékonyság növelésére, a echnológiák integrálásának fokozására és az alapanyag-felhasználás avítására összpontosít. A tevékenység kiterjed továbbá például az energetikai célú növényi kultúrákra, a közlekedési és a elyhez kötött alkalmazásokban való biztonságos és megbízható elhasználást célzó alapanyag-logisztikára, szabályozást előkészítő utatásra és szabványosításra. A megújuló hidrogéntermelésben ejlő lehetőségek kihasználása érdekében támogatni kell a iomasszával, a megújuló elektromos energiával és a napenergiával űködő folyamatokat. |

111. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 5. szakasz ("Energia"), "Tevékenységek" alszakasz, "Megújuló fűtés és hűtés" alcím

A megújuló energiaforrásokkal működő fűtésben és hűtésben ejlő lehetőségeket növelő technológiák kifejlesztése és demonstrációja fenntartható energetikához való hozzájárulás érdekében. tevékenység célja a költségek jelentős csökkentése, a atékonyság növelése, a környezeti hatások további csökkentése s a technológiák különböző regionális körülmények között aló használatának optimalizálása. A kutatás és a demonstráció iterjed továbbá az ipari alkalmazások (ideértve a tengervíz termikus ton történő sótalanítását is) új rendszereire és komponenseire, táv- és központi fűtésre és hűtésre, az épületek integrálására s az energiatárolásra is. | A megújuló energiaforrásokkal működő aktív fűtésben és hűtésben ejlő lehetőségeket növelő technológiák kutatása, kifejlesztése s demonstrációja, valamint a passzív, illetve természetes módon létrehozott fűtést hasznosító rendszerek fejlesztése a enntartható energetikához való hozzájárulás érdekében. tevékenység célja a költségek jelentős csökkentése, a hatékonyság övelése, a környezeti hatások további csökkentése és technológiák különböző regionális körülmények között való asználatának optimalizálása. A kutatás és a demonstráció kiterjed ovábbá az ipari alkalmazások (ideértve a tengervíz termikus ton történő sótalanítását is) új rendszereire és komponenseire, táv- és központi fűtésre és hűtésre, az épületek integrálására és z energiatárolásra is. |

112. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 5. szakasz ("Energia"), "Tevékenységek" alszakasz, atodik cím ("Tiszta szénátalakítási technológiák")

A széntüzelésű erőművek továbbra is a világ energiatermelésének úzómotorjai, azonban ezekben is van mód további jelentős atékonyságjavulásra és kibocsátáscsökkentésre, különösen a CO2-kibocsátásban. A versenyképesség fenntartása és a CO2-kibocsátás ézben tartása érdekében támogatni kell olyan tiszta szénátalakítási technológiák kifejlesztését és demonstrálását, melyek különböző üzemeltetési feltételek mellett is jelentősen övelik az erőművek hatékonyságát és megbízhatóságát, a ehető legalacsonyabb szintre szorítják a szennyezőanyag-kibocsátást s csökkentik a teljes költséget. A jövő kibocsátásmentes nergiatermelésére előretekintve ez a tevékenység előkészíti és iegészíti a CO2 elkülönítésére és tárolására irányuló technológiák ejlesztését, ezért a két tevékenység között kapcsolatot kell eremteni. | A széntüzelésű erőművek továbbra is a világ energiatermelésének úzómotorjai, azonban ezekben is van mód további jelentős atékonyságjavulásra és kibocsátáscsökkentésre, különösen a CO2-kibocsátásban. A versenyképesség fenntartása, az erőforrások megőrzése és a CO2-kibocsátás kézben tartása érdekében támogatni kell olyan tiszta szénátalakítási technológiák kifejlesztését s demonstrálását, amelyek különböző üzemeltetési feltételek ellett is jelentősen növelik az erőművek hatékonyságát és egbízhatóságát, a lehető legalacsonyabb szintre szorítják a zennyezőanyag-kibocsátást, beleértve a finom port, a nyomelemeket, higanyt és a szerves vegyületeket, és csökkentik a eljes költséget. A jövő kibocsátásmentes energiatermelésére előretekintve z a tevékenység előkészíti és kiegészíti a CO2 elkülönítésére s tárolására irányuló technológiák fejlesztését, ezért a ét tevékenység között kapcsolatot kell teremteni. |

113. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 5. szakasz ("Energia"), "Tevékenységek" alszakasz, hetedik cím ("Intelligens energiahálózatok")

A fenntarthatóbb energiarendszerre való áttérés elősegítése érdekében zéles körű kutatási-fejlesztési erőfeszítéseket kell tenni az urópai villamosenergia- és gázrendszerek és hálózatok hatékonyságának, ugalmasságának, biztonságosságának és megbízhatóságának övelésére. A villamosenergia-hálózatok esetén a elenlegi hálók rugalmas és interaktív (fogyasztók/üzemeltetők) zolgáltatási hálózattá alakítására, illetőleg a megújuló energiaforrások s a megosztott energiatermelés (például az üzemanyagcellák, mikroturbinák, a dugattyús motorok) nagyarányú endszerbe állítása és hatékony integrálása előtt álló akadályok elszámolására irányuló célok szükségessé teszik néhány kulcsfontosságú laptechnológia kifejlesztését és demonstrációját (például z innovatív IKT-megoldások, a megújuló energiaforrások árolási technológiái, az erősáramú elektronika és a magas őmérsékletű szupravezetők területén). A gázhálózatok esetében tevékenység célja az intelligensebb és hatékonyabb gázszállítási s elosztási folyamatok és rendszerek demonstrációja, beleértve megújuló energiaforrások hatékony integrálását is. | A fenntarthatóbb energiarendszerre való áttérés elősegítése érdekében zéles körű kutatási-fejlesztési erőfeszítéseket kell tenni az urópai villamosenergia- és gázrendszerek és hálózatok hatékonyságának, ugalmasságának, biztonságosságának és megbízhatóságának övelésére. A villamosenergia-hálózatok esetén a elenlegi hálók rugalmas és interaktív (fogyasztók/üzemeltetők) zolgáltatási hálózattá alakítására, illetőleg a megújuló energiaforrások s a megosztott energiatermelés (például az üzemanyagcellák, mikroturbinák, a dugattyús motorok) nagyarányú endszerbe állítása és hatékony integrálása előtt álló akadályok elszámolására és az ellátás minőségének (a feszültség minősége és a szállított energia mennyisége vonatkozásában történő) javítására irányuló célok szükségessé teszik néhány kulcsfontosságú laptechnológia kifejlesztését és demonstrációját például az innovatív IKT-megoldások, a megújuló energiaforrások árolási technológiái, elektronikus fogyasztásmérés és automatizált méréskezelő rendszerek, az erősáramú elektronika és a agas hőmérsékletű szupravezetők, az aktív hálózatok IKT-ellenőrzési endszerei, a hatékony munkaerő-gazdálkodás stb. erületén). A gázhálózatok esetében a tevékenység célja az intelligensebb s hatékonyabb gázszállítási és elosztási folyamatok és endszerek demonstrációja, beleértve a megújuló energiaforrások atékony integrálását is. Az elektromos és gázhálózatok integrációja árgyában folyó kutatások (pl. az integrált ellenőrző özpontok, többszörös mérés, megosztott munkaerő) a hatékonysági élkitűzést fogják szolgálni mindkét ágazat számára. |

114. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 5. szakasz ("Energia"), "Tevékenységek" alszakasz, "Energiahatékonyság és energiatakarékosság" rész, első mondat

Az energiatakarékosságban és az energiahatékonyság növelésében ejlő hatalmas lehetőségeket az épületekhez, a szolgáltatásokhoz s az iparhoz kapcsolódó új koncepciók és technológiák optimalizálása, validálása és demonstrációja révén ki kell használni. | Az energiatakarékosságban és az energiahatékonyság növelésében ejlő hatalmas lehetőségeket az épületekhez, közlekedéshez, a szolgáltatásokhoz és az iparhoz kapcsolódó új koncepciók és technológiák optimalizálása, validálása, kutatása, fejlesztése és emonstrációja révén ki kell használni. |

115. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, ,6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)"), "Célkitűzés" alszakasz

A természetes és az ember alkotta környezettel és erőforrásaival aló fenntartható gazdálkodás előmozdítása a bioszféra, az ökológiai endszerek és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra onatkozó tudásunk fejlesztésével, valamint új technológiák, szközök és szolgáltatások kifejlesztésével a globális örnyezeti problémák integrált kezelésének érdekében. Kiemelt angsúlyt kap az éghajlati, ökológiai, földtani és oceanográfiai endszerek változásainak előrejelzése, továbbá a környezeti roblémák és kockázatok (beleértve az egészséggel kapcsolatosakat s) folyamatos figyelésére, megelőzésére és hatásainak sökkentésére, valamint a természeti és az ember alkotta környezet enntarthatóságának biztosítására alkalmas eszközök és echnológiák. | A természetes és az ember alkotta környezettel és erőforrásaival aló fenntartható gazdálkodás előmozdítása a bioszféra, az ökológiai endszerek és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra onatkozó tudásunk, a biodiverzitás és annak fenntartható felhasználásának fejlesztésével, valamint új technológiák, szközök és szolgáltatások kifejlesztésével a globális környezeti roblémák integrált kezelésének érdekében. Kiemelt hangsúlyt ap az éghajlati, ökológiai, földtani és oceanográfiai rendszerek áltozásainak előrejelzése, továbbá a környezeti problémák és ockázatok (beleértve az egészséggel kapcsolatosakat is) folyamatos igyelésére, megelőzésére, hatásainak csökkentésére és kiigazítására, valamint a természeti és az ember alkotta környezet enntarthatóságának biztosítására alkalmas eszközök és technológiák. |

116. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)"), "Végrehajtás" alszakasz, (1) bekezdés

A jelenlegi és a jövőbeni generációk életminősége, valamint a azdasági növekedés szempontjából egyaránt alapvető fontosságú környezetvédelem. Mivel Földünk természeti erőforrásaira s az ember alkotta környezetre a népesség növekedése, az urbanizáció, mezőgazdasági, közlekedési és energetikai ágazat olyamatos bővülése, valamint az éghajlat helyi, regionális és lobális változékonysága és a felmelegedés következtében nyomás ehezedik, az EU-nak szembe kell néznie azzal a kihívással, ogy hogyan lehet folyamatos és fenntartható növekedés biztosítása ellett mérsékelni a negatív környezeti hatásokat. z egész Európai Unióra kiterjedő együttműködést elősegíti, ogy az országok, régiók és városok környezeti problémái özösek, valamint az, hogy a környezetre irányuló kutatás nagyságrendje, erjedelme és nagyfokú összetettsége miatt el kell érni gy bizonyos kritikus tömeget. Az ilyen együttműködés hozzájárul közös tervezéshez, az összekapcsolt és együttműködésre épes adatbázisok használatához, illetőleg közös mutatók, értékelési ódszerek és összehangolt, nagyméretű figyelő és előrejelző endszerek kialakításához. A nemzetközi együttműködés smereteink kiegészítéséhez és a globális szintű jobb gazdálkodás lőmozdítása szempontjából is szükséges. | A jelenlegi és a jövőbeni generációk életminősége, valamint a azdasági növekedés szempontjából egyaránt alapvető fontosságú környezetvédelem. Mivel Földünk természeti erőforrásaira s az ember alkotta környezetre a népesség növekedése, az urbanizáció, az építőipar, a mezőgazdasági, az állattenyésztéssel, az akvakultúrával és a halászattal foglalkozó, közlekedési és energetikai gazat folyamatos bővülése, valamint az éghajlat helyi, egionális és globális változékonysága és a felmelegedés következtében yomás nehezedik, az EU-nak szembe kell néznie zzal a kihívással, hogy hogyan lehet folyamatos és fenntartható övekedés biztosítása mellett mérsékelni a negatív környezeti atásokat. Az egész Európai Unióra kiterjedő együttműködést lősegíti, hogy az országok, régiók és városok környezeti problémái özösek, valamint az, hogy a környezetre irányuló kutatás agyságrendje, terjedelme és nagyfokú összetettsége miatt el kell rni egy bizonyos kritikus tömeget. Az ilyen együttműködés ozzájárul a közös tervezéshez, az összekapcsolt és együttműködésre épes adatbázisok használatához, illetőleg közös mutatók, rtékelési módszerek és összehangolt, nagyméretű figyelő és lőrejelző rendszerek kialakításához. A nemzetközi együttműködés smereteink kiegészítéséhez és a globális szintű jobb gazdálkodás lőmozdítása szempontjából is szükséges. |

117. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást)"), "Végrehajtás" alszakasz, (4) bekezdés

A nemzeti programok összehangolását erősíti a környezetvédelmi kutatásban működő meglévő ERA-NET-hálózatok működési körének szélesítése és mélyítése, ideértve a Balti-tenger kutatására irányuló programok közös végrehajtását is, valamint új ERA-NET-hálózatok létrehozása. | A nemzeti programok összehangolását erősíti a környezetvédelmi kutatásban működő meglévő ERA-NET-hálózatok működési körének szélesítése és mélyítése, ideértve a Balti-tenger kutatására irányuló programok közös végrehajtását is, valamint új ERA-NET-hálózatok létrehozása. A multidiszciplináris és interdiszciplináris jelleget "közös felhívások" révén kell erősíteni az olyan témák esetében, amelyeknél egyértelmű a különböző területek - például a tudományok és a tengeri technológiák - összekapcsolódása. |

118. módosítás

I. melléklet, "Témák"rész, 6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást)"), "Végrehajtás" alszakasz, (5) bekezdés

Különös figyelmet kap az európai uniós kutatási eredmények terjesztésének megerősítése (az uniós és tagállami szintű kiegészítő finanszírozási mechanizmusokkal fennálló szinergiák kiaknázásán keresztül is), valamint az eredmények végfelhasználók - különösen politikai döntéshozók - általi felhasználásának elősegítése. | Különös figyelmet kap az európai uniós kutatási eredmények terjesztésének megerősítése, valamint a tájékoztatás és a tudományos ismeretterjesztés, annak érdekében, hogy a tudomány és a technológia közelebb kerüljön a társadalomhoz. |

| Törekedni kell az uniós és tagállami szintű kiegészítő finanszírozási mechanizmusokkal, például a hatodik környezetvédelmi cselekvési programmal, az URBAN programmal és a LIFE+ alapokkal fennálló, lehető legnagyobb mértékű szinergia és kiegészítő jelleg elérésére. |

119. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást)"), "Tevékenységek" alszakasz, első cím ("Éghajlatváltozás, szennyezés és kockázatok"), első francia bekezdés

-Az éghajlati és a földtani rendszerek működésére irányuló integrált kutatás célja e rendszerek fejlődésének megfigyelése és elemzése, valamint a jövőbeni fejlődés megjóslása. Ezáltal lehetőség nyílik hatékony alkalmazkodási és enyhítő intézkedések kialakítására az éghajlatváltozással és következményeivel szemben. A globálistól a szubregionális szintig terjedően fejlett éghajlat-változási modelleket kell kidolgozni és alkalmazni a változások, lehetséges hatásaik és a kritikus értékek meghatározása érdekében. A légkör összetételében és a vízkörforgásban beálló változások tanulmányozása és a kockázati modellek kidolgozása során figyelembe kell venni az aszály, a viharok és az árvizek eloszlását. Meg kell vizsgálni a környezet minőségére és az éghajlatra a lég-, a víz- és a talajszennyezés következtében nehezedő terhelést, valamint a légkör, a sztratoszferikus ózonréteg, a földfelszín, a jég és az óceánok közötti kölcsönhatást. Kellő figyelmet kell fordítani a visszacsatolási mechanizmusokra és a hirtelen változásokra (például az óceán körforgásában), illetőleg a biológiai sokféleségre és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatásokra. | -Az éghajlati és a földtani, valamint óceáni rendszerek (beleértve a sarki régiókat is) működésére irányuló integrált kutatás célja e rendszerek múltbeli változásának és jelenlegi fejlődésének megfigyelése és elemzése, valamint a jövőbeni fejlődés megjóslása. Ezáltal lehetőség nyílik hatékony alkalmazkodási és enyhítő intézkedések kialakítására az éghajlatváltozással és következményeivel szemben. A globálistól a szubregionális szintig terjedően fejlett éghajlat- változási modelleket kell kidolgozni és alkalmazni a változások, lehetséges hatásaik és a kritikus értékek meghatározása érdekében. A légkör összetételében és a vízkörforgásban beálló változások tanulmányozása és a kockázati modellek kidolgozása során figyelembe kell venni az aszály, a viharok és az árvizek eloszlását. Meg kell vizsgálni a környezet minőségére és az éghajlatra a lég-, a víz- (mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek esetében) és a talajszennyezés következtében nehezedő terhelést, valamint a légkör, a sztratoszferikus ózonréteg, a földfelszín, a jég és az óceánok közötti kölcsönhatást, beleértve a tengerszint változása által a parti területekre kifejtett hatásokat. Kellő figyelmet kell fordítani a visszacsatolási mechanizmusokra és a hirtelen változásokra (például az óceán körforgásában), illetőleg a biológiai sokféleségre és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatásokra, beleértve a különösen érzékeny területekre, pl. a parti és hegyi régiókra kifejtett hatást. |

120. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást)"), "Tevékenységek" alszakasz, első cím ("Éghajlatváltozás, szennyezés és kockázatok"), második francia bekezdés

-A környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv támogatása, illetőleg az újszerű környezeti kockázatokkal kapcsolatos közegészségügyi aggályok integrálása és az érintett betegségek leírása érdekében multidiszciplináris kutatást kell végezni a környezeti kockázati tényezők és az emberi egészség kölcsönhatása tárgyában. A kutatás a különféle kitettségi utakon megvalósuló többszörös kitettségre, a szennyezőforrások és az új és a fokozódó jelentőségű környezeti stresszorok (például beltéri és kültéri levegő, elektromágneses mezők, zaj, illetőleg toxikus anyagokkal való érintkezés) felismerésére, valamint ezek lehetséges egészségi hatásaira összpontosít. A kutatás az összehangolt és következetes megközelítésmód kialakítása érdekében kiterjed az emberi biomonitoring tudományos aspektusaira, módszertanára és eszközeire irányuló kutatási tevékenységek integrálására is. Tartalmaz korcsoportok szerinti európai felméréseket, különös figyelemmel a leginkább veszélyeztetett népességcsoportokra, továbbá a kockázatok jobb jellemzését és értékelését, illetőleg a kockázatok és az egészségre gyakorolt hatások jobb összehasonlítását lehetővé tévő módszerekre és eszközökre irányuló kutatást is. A tevékenység olyan biológiai markerek és modellezési eszközök kifejlesztését is célozza, amelyek figyelembe veszik a többszörös kitettséget, a veszélyeztetettség változásait és a bizonytalansági tényezőket. További célkitűzés olyan módszerek és döntéstámogató eszközök (mutatók, költséghaszon és többkritériumú analízisek, egészségügyi hatásvizsgálatok, betegségterhelési és fenntarthatósági elemzések) kifejlesztése, amelyek felhasználhatók a kockázatok elemzésében, kezelésében és kommunikálásában, valamint a szakpolitikák kidolgozásában és értékelésében. | -A környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv támogatása, illetőleg az újszerű környezeti kockázatokkal kapcsolatos közegészségügyi aggályok integrálása és az érintett betegségek leírása érdekében multidiszciplináris kutatást kell végezni a környezeti és globális változással kapcsolatos kockázati tényezők és az emberi egészség kölcsönhatása tárgyában, különösen a városi környezetben (beleértve a posztindusztriális területeket). A kutatás a globális változásra (éghajlatváltozás, földhasználat, globalizáció), a különféle kitettségi utakon megvalósuló többszörös kitettségre, a speciációra és a toxikológiára, a szennyezőforrások és az új és a fokozódó jelentőségű környezeti stresszorok, illetve ezek természetes anyagokkal és összetevőkkel kialakuló kölcsönhatásai (például káros gázok, finom és ultrafinom, élő és élettelen természetű részecskék beltéri és kültéri levegő, elektromágneses mezők, zaj, illetőleg toxikus anyagokkal, gázokkal, gépkocsik károsanyag-kibocsátásával való érintkezés, a napsugárzásnak való fokozott kitettség hatása a bőr és a szem egészségére) felismerésére, valamint ezek lehetséges egészségi hatásaira a szindrómák és a krónikus kitettség elemzésére, a toxikus anyagokra és azok elegyeinek kölcsönhatására, a genetikus polimorfizmusok és immunológiai vizsgálatok elemzésére összpontosít, ide értve a nyiroksejt átalakulását és aktivációját. Ösztönözni fogják a [vegyi anyagok bejegyzéséről, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökség létrehozásáról szóló] .../.../EK európai parlamentiés tanácsi rendeletben [4]előírt új vagy meglevő vegyi anyagokkal, illetve az állatokon végzett tesztelés alternatíváival kapcsolatos vizsgálatokat. A kutatás az összehangolt és következetes megközelítésmód kialakítása érdekében kiterjed a szennyezésforrások azonosítása új és fejlesztett módszereinek fejlesztésére, az emberi biomonitoring tudományos aspektusaira, módszertanára és eszközeire irányuló járványtani kutatási tevékenységek integrálására is. Tartalmaz korcsoportok szerinti európai felméréseket, különös figyelemmel a leginkább veszélyeztetett népességcsoportokra, továbbá a kockázatok jobb jellemzését, nyomon követését és értékelését, illetőleg a kockázatok és az egészségre gyakorolt hatások jobb összehasonlítását lehetővé tévő módszerekre és eszközökre irányuló kutatást is. A tevékenység olyan biológiai markerek és modellezési, illetve nyomon követő eszközök kifejlesztését is célozza, amelyek figyelembe veszik a többszörös kitettséget, a veszélyeztetettség változásait és a bizonytalansági tényezőket. További célkitűzés olyan módszerek és döntéstámogató eszközök (mutatók, költség-haszon és többkritériumú analízisek, egészségügyi hatásvizsgálatok, betegségterhelési és fenntarthatósági elemzések) kifejlesztése, amelyek felhasználhatók a kockázatok elemzésében, kezelésében és kommunikálásában, valamint a szakpolitikák kidolgozásában és értékelésében. |

121. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást)"), "Tevékenységek" alszakasz, első cím ("Éghajlatváltozás, szennyezés és kockázatok"), harmadik francia bekezdés

-A természeti katasztrófák kezelése több kockázat egyidejű figyelembevételét igényli. A veszélyforrások, a sebezhetőség és a kockázatok tekintetében fejleszteni kell tudásunkat, módszereinket és integrált kereteinket. A gazdasági és a társadalmi tényezőkre is kiterjedően stratégiákat kell kifejleszteni a veszélyhelyzetek feltérképezésére, megelőzésére és hatásainak enyhítésére. Tanulmányozni kell az éghajlattal (viharok, aszály, erdőtüzek, földcsuszamlás, árvizek) és a geológiai veszélyforrásokkal (földrengés, vulkanikus tevékenység, szökőár) összefüggő katasztrófahelyzeteket. A kutatás révén lehetővé válik a katasztrófák mögött álló folyamatok jobb megértése, valamint a valószínűség-elméleti megközelítésmód felhasználásával előrejelzési és becslési módszereink továbbfejlesztése. A kutatás támogatja a korai figyelmeztető és tájékoztató rendszerek fejlesztését is. Törekedni kell a fontosabb természeti veszélyforrások társadalmi következményeinek számszerű kifejezésére. | -A természeti katasztrófák kezelése több kockázat egyidejű figyelembevételét igényli, amelynek alapjául az egyes kockázatokra vonatkozó stratégiák és átfogó tervek, eljárások, illetve előírások egyesítése szolgál. A veszélyforrások, a sebezhetőség és a kockázatok tekintetében fejleszteni kell tudásunkat, módszereinket és integrált kereteinket. A gazdasági és a társadalmi tényezőkre is kiterjedően stratégiákat kell kifejleszteni a veszélyhelyzetek feltérképezésére, megelőzésére, észlelésére és hatásainak enyhítésére. Tanulmányozni kell az éghajlattal (viharok, aszály, fagyok, erdőtüzek, lavinák, földcsuszamlás, kibocsátások, árvizek és egyéb rendkívüli jelenségek) és a geológiai veszélyforrásokkal (földrengés, vulkanikus tevékenység, szökőár) összefüggő katasztrófahelyzeteket. A kutatás révén lehetővé válik a katasztrófák mögött álló folyamatok jobb megértése, valamint a valószínűség-elméleti megközelítésmód felhasználásával előrejelzési és becslési módszereink továbbfejlesztése. A kutatás támogatja a korai figyelmeztető és gyorsan reagáló tájékoztató rendszerek fejlesztését és azok irányítását is, valamint annak tanulmányozását, hogy miként kell kezelni a természeti kockázatokat és katasztrófákat. Különleges figyelmet szentelnek a természeti kockázatok irányában tanúsított magatartás társadalmi mintájának modelljeinek, valamint a következmények vizsgálatának. |

122. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)"), "Tevékenységek" alszakasz, második cím ("Fenntartható erőforrás-gazdálkodás"), (1) bekezdés

-A kutatási tevékenység célja az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és a fenntartható fogyasztási minták kialakításához szükséges ismereteink bővítése és ehhez kapcsolódóan fejlett modellek és eszközök kidolgozása. Ennek révén megjósolható az ökológiai rendszerek viselkedése és a helyreállításukat célzó tevékenység kimenetele, és mérsékelhető az ökológiai rendszerek (biológiai sokféleség, vizek, talaj, tengeri erőforrások) leépülése és a fontosabb strukturális és funkcionális elemeikben beálló veszteség. Az ökológiai rendszerek modellezésére irányuló kutatás figyelembe veszi a védelem és a megőrzés meglévő gyakorlatát. Segíteni kell azokat az innovatív megközelítésmódokat, amelyek ökológiai rendszerekhez kapcsolódó szolgáltatásokon alapuló gazdasági tevékenységek kifejlesztését célozzák. Eljárásokat kell kidolgozni az elsivatagodás, a talajromlás és az erózió megakadályozására, valamint a biológiai sokféleség leépülésének megállítására. A kutatás foglalkozik továbbá az erdőkkel és a városi környezettel való fenntartható gazdálkodással - beleértve a tervezést is -, illetőleg a hulladékgazdálkodással. A kutatás hozzájárul a nyitott, megosztott, interoperábilis adatkezelési és információs rendszerek kifejlesztéséhez és részesedik annak előnyeiből; egyúttal pedig megalapozza a természeti erőforrásokhoz és felhasználásukhoz kapcsolódó elemzéseket, előrejelzéseket és szolgáltatásokat. | -A kutatási tevékenység célja az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és a fenntartható fogyasztási minták kialakításához szükséges ismereteink bővítése és ehhez kapcsolódóan fejlett modellek és eszközök kidolgozása. Ennek révén megjósolható az ökológiai rendszerek viselkedése és a helyreállításukat célzó tevékenység kimenetele, és mérsékelhető az ökológiai rendszerek (biológiai sokféleség, vizek, talaj, tengeri erőforrások) leépülése és a fontosabb strukturális és funkcionális elemeikben beálló veszteség. Az ökológiai rendszerek modellezésére irányuló kutatás figyelembe veszi a védelem és a megőrzés meglévő gyakorlatát, az erózió elleni védelmet, különösen hegyvidéki területeken. Segíteni kell azokat az innovatív megközelítésmódokat, amelyek ökológiai rendszerekhez kapcsolódó szolgáltatásokon alapuló gazdasági tevékenységek kifejlesztését célozzák. Eljárásokat kell kidolgozni az elsivatagosodás, a talajromlás és az erózió megakadályozására, valamint a biológiai sokféleség leépülésének megállítására. A kutatás foglalkozik továbbá a vidéki területek megőrzésének általános stratégiájával, ideértve az erdőket, a változó környezeti feltételek mellett - a gyakoribb és súlyosabb katasztrófákat is beleértve - az erdő-ökoszisztémákat és a természethez közeli egyéb ökoszisztémákat, valamint a városi környezettel, a kulturális örökséget, a tervezést, illetőleg a hulladékgazdálkodást is számításba véve. A kutatás hozzájárul a nyitott, megosztott, interoperábilis adatkezelési és információs rendszerek kifejlesztéséhez és részesedik annak előnyeiből; egyúttal pedig megalapozza a természeti erőforrásokhoz és felhasználásukhoz kapcsolódó elemzéseket, előrejelzéseket és szolgáltatásokat. |

123. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)"), "Végrehajtás" alszakasz, harmadik alcím ("Környezetvédelmi technológiák"), első francia bekezdés

-Új és továbbfejlesztett környezetvédelmi technológiákra van szükség az emberi tevékenység környezeti hatásainak mérséklése, a környezet hatékonyabb védelme, az erőforrásokkal való jobb gazdálkodás, valamint a rendelkezésre álló alternatíváknál környezeti szempontból előnyösebb új termékek, folyamatok és szolgáltatások kialakítása érdekében. A kutatás különöen a következőkre irányul: Új és továbbfejlesztett környezetvédelmi technológiákra van szükség az emberi tevékenység környezeti hatásainak mérséklése, a környezet hatékonyabb védelme, az erőforrásokkal való jobb gazdálkodás, valamint a rendelkezésre álló alternatíváknál környezeti szempontból előnyösebb új termékek, folyamatok és szolgáltatások kialakítása érdekében A kutatás különösen a környezeti kockázatokat megelőző vagy csökkentő, a veszélyforrások és a katasztrófák hatásait mérséklő, az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség leépülését gátló technológiákra; a fenntartható termelést és fogyasztást elősegítő technológiákra; a víz, a talaj, a levegő, a tenger és más természeti erőforrások vonatkozásában az erőforrásokkal való jobb gazdálkodásra és a szennyeződés hatékonyabb kezelésére szolgáló technológiákra; az ember által létrehozott környezettel - ezen belül különösen az épített környezettel, a városi területekkel és a tájképpel - való környezetbarát és fenntartható gazdálkodást, valamint a kulturális örökség megőrzését és helyreállítását célzó technológiákra irányul. | -Új és továbbfejlesztett környezetvédelmi technológiákra van szükség az emberi tevékenység környezeti hatásainak mérséklése, a környezet hatékonyabb védelme, az erőforrásokkal való jobb gazdálkodás, valamint a rendelkezésre álló alternatíváknál környezeti szempontból előnyösebb új termékek, folyamatok és szolgáltatások kialakítása érdekében. A kutatás különösen a következőkre irányul: Új és továbbfejlesztett környezetvédelmi technológiákra van szükség az emberi tevékenység környezeti hatásainak mérséklése, a környezet hatékonyabb védelme, az erőforrásokkal való jobb gazdálkodás, valamint a rendelkezésre álló alternatíváknál környezeti szempontból előnyösebb új termékek, folyamatok és szolgáltatások kialakítása érdekében A kutatás különösen a környezeti kockázatokat megelőző vagy csökkentő, a veszélyforrások és a katasztrófák hatásait mérséklő, az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség leépülését gátló technológiákra; a fenntartható termelést és fogyasztást elősegítő technológiákra; a víz, a talaj, a levegő, a tenger és más természeti erőforrások vonatkozásában az erőforrásokkal való jobb gazdálkodásra és a szennyeződés hatékonyabb kezelésére szolgáló technológiákra, beleértve a hulladékok újrafeldolgozását; az energiatermelés melléktermékei vagy hulladékanyagai kezelésére és/vagy értékes újrahasznosítására szolgáló technológiákra; az ember által létrehozott környezettel - ezen belül különösen az épített környezettel, a városi területekkel és a tájképpel - való környezetbarát és fenntartható gazdálkodást, valamint a kulturális örökség megőrzését és helyreállítását célzó technológiákra irányul. |

124. módosítás

I. melléklet, "Témák", 6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást)"), "Tevékenységek" alszakasz, "Környezetvédelmi technológiák" cím, második francia bekezdés

-A tevékenység a technológiák (folyamatok és termékek) kockázatainak és teljesítményének értékelésére, valamint a kapcsolódó módszerek, például az életciklus-analízis továbbfejlesztésére irányul. A kutatás középpontjában emellett a környezetvédelmi technológiákban rejlő hosszú távú lehetőségek, a környezetvédelmi technológiák piaci potenciálja és társadalmi-gazdasági vonatkozásai; a vegyi anyagok kockázatelemzése, az állatkísérletek számát minimalizáló intelligens vizsgálati stratégiák és módszerek, a kockázat számszerű kifejezésére szolgáló technikák; valamint az európai környezetvédelmi technológiai ellenőrző és vizsgálati rendszer kialakítását támogató kutatás áll. | -A tevékenység a technológiák (folyamatok, termékek és szolgáltatások) kockázatainak és teljesítményének értékelésére, valamint a kapcsolódó módszerek, például az életciklus- analízis továbbfejlesztésére irányul. A kutatás középpontjában emellett a környezetvédelmi technológiákban rejlő hosszú távú lehetőségek, a környezetvédelmi technológiák piaci potenciálja és társadalmi-gazdasági vonatkozásai; a vegyi anyagok kockázatelemzése, az állatkísérletek számát minimalizáló intelligens vizsgálati stratégiák és módszerek, a kockázat számszerű kifejezésére szolgáló technikák; valamint az európai környezetvédelmi technológiai ellenőrző és vizsgálati rendszer kialakítását támogató kutatás áll. |

125. módosítás

I. melléklet "Témák" 6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást)") "Nemzetközi együttműködés" alszakasz (2) bekezdés

A fejlődő országokkal fenntartandó tudományos és technológiai partnerség több területen (például a környezeti erőforrások kimerülési folyamatának megfordításában, a vízgazdálkodás, a vízellátás és a csatornázás fejlesztésében, valamint az urbanizáció miatti környezeti kihívások megválaszolásában) hozzájárul a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez, és ebben a KKV-k kulcsszerepet játszhatnak. Különös figyelmet kell fordítani az egyrészről a globális környezeti kérdések, másrészről a regionális és helyi szinten a természeti erőforrásokkal, a biológiai sokféleséggel, a földhasználattal, a természeti és az emberi tevékenység következtében fellépő veszélyforrásokkal és kockázatokkal, az éghajlatváltozással, a környezetvédelmi technológiákkal, illetőleg a környezet és az egészség viszonyával összefüggésben jelentkező fejlesztési problémák közötti viszonyra, valamint a politikai elemzés eszközeire. Az iparilag fejlett országokkal való együttműködés javítja a világviszonylatban kiváló kutatáshoz való hozzáférést. | A fejlődő országokkal fenntartandó tudományos és technológiai partnerség több területen (például a klímaváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak megelőzésében és azok mérséklésében, a környezeti erőforrások kimerülési folyamatának megfordításában, a víz- és területgazdálkodás, valamint a vízellátás és a csatornázás fejlesztésében, az elsivatagosodás megelőzésében és leküzdésében, valamint az urbanizáció miatti, illetve a fenntartható termeléshez és fogyasztáshoz kötődő környezeti és biológiai sokféleséggel kapcsolatos kihívások megválaszolásában) hozzájárul a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez, és ebben a KKV-k kulcsszerepet játszhatnak. Különös figyelmet kell fordítani az egyrészről a globális környezeti kérdések, másrészről a regionális és helyi szinten a természeti erőforrásokkal, a biológiai sokféleséggel, a földhasználattal, a természeti és az emberi tevékenység következtében fellépő veszélyforrásokkal és kockázatokkal, az éghajlatváltozással, a környezetvédelmi technológiákkal, illetőleg a környezet és az egészség viszonyával összefüggésben jelentkező fejlesztési problémák közötti viszonyra, valamint a politikai elemzés eszközeire. Az iparilag fejlett országokkal való együttműködés javítja a világviszonylatban kiváló kutatáshoz való hozzáférést. |

126. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 6. szakasz ("Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást)"), "Nemzetközi együttműködés" alszakasz, (3) bekezdés

Földünk megfigyelésével összefüggésben a GEOSS létrehozása előmozdítja a földi rendszerek és a fenntarthatósági kérdések megértését célzó nemzetközi együttműködést, valamint a politikai és tudományos célú adatgyűjtés összehangolását. | Földünk megfigyelésével összefüggésben a GEOSS létrehozása előmozdítja a földi rendszerek és a fenntarthatósági kérdések megértését célzó nemzetközi együttműködést, valamint a politikai és tudományos célú adatgyűjtés összehangolását, továbbá az érdeklődés fokozását mind az állami, mind a magánszektorban. |

127. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 6. szakasz ("Környezet (beleértve az éghajlatváltozást)"), "Válasz a felmerülő igényekre és az előre nem látható politikai igényekre" alszakasz, második bekezdés

Az előre nem látható politikai igények kielégítése megvalósulhat például az új - többek között a környezetvédelem, a tengerpolitika, a szabványosítás és a jogi szabályozás területére irányuló - európai uniós szakpolitikák fenntarthatósági hatástanulmányai céljára nyújtott támogatás formájában. | Az előre nem látható politikai igények kielégítése megvalósulhat például az új - a fenntartható termelés és fogyasztás, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások, a tengerpolitika, valamint a szabványosítás és a jogi szabályozás területével kapcsolatos - európai uniós szakpolitikák fenntarthatósági hatástanulmányai céljára nyújtott támogatás formájában. |

128. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Célkitűzés" alszakasz

A technológiai fejlődésre alapozva integrált, környezetbarátabb, "intelligensebb" és biztonságosabb páneurópai közlekedési rendszerek kifejlesztése a polgárok és a társadalom javára, a környezet és a természeti erőforrások tiszteletben tartásával; továbbá az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért versenyképesség és vezető szerep biztosítása és tovább javítása. | A technológiai fejlődésre alapozva integrált, környezetbarátabb, "intelligensebb" és biztonságosabb páneurópai közlekedési rendszerek kifejlesztése a polgárok és a társadalom javára, a környezet és a természeti erőforrások tiszteletben tartásával; továbbá az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért versenyképesség és vezető szerep biztosítása és tovább javítása, valamint a transzatlanti technológiai szakadék megszüntetése. |

129. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Végrehajtás" alszakasz, (3) bekezdés

A területen létrehozott különböző technológiai platformok (az ACARE a repülőgépiparban és a légi közlekedésben, az ERRAC a vasúti közlekedésben, az ERTRAC a közúti közlekedésben, a WATERBORN a vízi közlekedésben, valamint a hidrogénnel és az üzemanyagcellákkal foglalkozó platform) hosszú távú elképzeléseket és stratégiai kutatási menetrendeket dolgoztak ki, amelyek hasznos alapként szolgálnak a téma meghatározásához és megfelelnek a politikai döntéshozók igényeinek és a társadalom elvárásainak. A stratégiai kutatási menetrendekben megjelölt egyes kérdésekre indokolt közös technológiai kezdeményezéseket indítani. Az ERA-NET-hálózatok lehetőséget teremtenek a közlekedésen belül konkrét témák további transznacionális összehangolásának elősegítésére, ezért ezeket a tevékenységeket indokolt esetben folytatni kell. | A területen létrehozott különböző technológiai platformok (az ACARE a repülőgépiparban és a légi közlekedésben, az ERRAC a vasúti közlekedésben, az ERTRAC a közúti közlekedésben, a WATERBORN a vízi közlekedésben és a tengeri technológiában, valamint a hidrogénnel és az üzemanyagcellákkal foglalkozó platform) hosszú távú elképzeléseket és stratégiai kutatási menetrendeket dolgoztak ki, amelyek hasznos alapként szolgálnak a téma meghatározásához és megfelelnek a politikai döntéshozók igényeinek és a társadalom elvárásainak. A stratégiai kutatási menetrendekben megjelölt egyes kérdésekre indokolt közös technológiai kezdeményezéseket indítani. Az ERA-NET- hálózatok lehetőséget teremtenek a közlekedésen belül konkrét témák további transznacionális összehangolásának elősegítésére, ezért ezeket a tevékenységeket indokolt esetben folytatni kell. |

130. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Végrehajtás" alszakasz, (5) bekezdés

A meglévő politikai igények kielégítésére és az új szakpolitikák (például a tengerpolitika) kialakítására, értékelésére és megvalósítására az egyes tevékenységeken belül vagy több tevékenység mozgósításával kerül sor. Ennek keretében stratégiai megfigyelési és előrejelzési célból felméréseket kell végezni, modelleket és eszközöket kell alkalmazni, és egységes egésszé kell formálni a közlekedés legfontosabb gazdasági, társadalmi, biztonsági és környezeti vonatkozásait. A horizontális jellegű tevékenységek a közlekedés specifikus jegyeire, például a közlekedési rendszerektől elválaszthatatlan biztonsági kérdésekre; az alternatív energiaforrások közlekedési alkalmazásokban való felhasználására; valamint a közlekedés környezeti hatásai - köztük az éghajlatváltozás - figyelemmel kísérésére irányulnak. | A meglévő politikai igények kielégítésére és az új szakpolitikák (például a tengerpolitika) kialakítására, értékelésére és megvalósítására az egyes tevékenységeken belül vagy több tevékenység mozgósításával kerül sor. Ennek keretében stratégiai megfigyelési és előrejelzési célból felméréseket kell végezni, modelleket és eszközöket kell alkalmazni, és egységes egésszé kell formálni a közlekedés legfontosabb gazdasági, társadalmi, biztonsági és környezeti vonatkozásait. A horizontális jellegű tevékenységek a közlekedés specifikus jegyeire, például a közlekedési rendszerektől elválaszthatatlan biztonsági kérdésekre; az alternatív energiaforrások közlekedési alkalmazásokban való felhasználására; a közlekedés környezeti hatásai - köztük az éghajlatváltozás - figyelemmel kísérésére irányulnak; továbbá az állandó földrajzi korlátokból eredő hátrányos hatások csökkentésére. A környezeti kutatásnak ki kell terjednie a közlekedési forgalom elkerülésére, csökkentésére és optimalizálására. A környezeti kutatásnak tartalmaznia kell a közlekedés hatékonysága fellendítését. |

131. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Végrehajtás" alszakasz, (5a) bekezdés (új)

| Külön figyelmet kell fordítani a közösségi kutatások eredményei terjesztésének javítására. Ösztönözni kell a multidiszciplináris és interdiszciplináris megközelítéseket, és törekedni kell a közösségi és tagállami szintű, egymást kiegészítő - például a Marco Polo programban említett vagy a transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó - pénzügyi mechanizmusok közötti maximális egymást segítő és kiegészítő jelleg elérésére. |

132. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Végrehajtás" alszakasz, első cím ("Repüléstechnika és légi közlekedés"), (2) bekezdés

A légi közlekedés környezetbarátabbá tétele: a repülés környezeti hatását mérséklő technológiák kifejlesztése annak érdekében, hogy a szén-dioxid-kibocsátás (CO2) a felére, a nitrogén-oxidok (NOX) fajlagos kibocsátása 80%-kal, az okozott zajterhelés pedig a felére csökkenjen. A kutatás a környezetbarát motortechnológiák további fejlesztésére összpontosít, beleértve a helyettesítő tüzelőanyagokon alapuló technológiákat, valamint a merev szárnyas és a forgó szárnyas légi járművek hatékonyságának növelését, az új, intelligens, kis tömegű szerkezeteket, valamint az aerodinamika fejlesztését is. A tevékenység foglalkozik továbbá a repülőtéri (légi és földi) járműműveletek, valamint a légiforgalmi szolgáltatások, a gyártás, a karbantartás és az újrafelhasználás javításával is. | A légi közlekedés környezetbarátabbá tétele: a repülés környezeti hatását mérséklő technológiák kifejlesztése annak érdekében, hogy a szén-dioxid-kibocsátás (CO2) a felére, a nitrogén-oxidok (NOX) fajlagos kibocsátása 80%-kal, az okozott zajterhelés pedig a felére csökkenjen. A kutatás a környezetbarát motortechnológiák további fejlesztésére összpontosít, beleértve a helyettesítő tüzelőanyagokon alapuló technológiákat, valamint a merev szárnyas és a forgó szárnyas légi járművek (helikopterek és tiltrotorok) hatékonyságának növelését, az új, intelligens, kis tömegű szerkezeteket, valamint az aerodinamika fejlesztését is. A tevékenység foglalkozik továbbá a repülőtéri (légi és földi) járműműveletek, valamint a légiforgalmi szolgáltatások, a gyártás, a karbantartás és generáljavítás, valamint az újrafelhasználás javításával is. |

133. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Végrehajtás" alszakasz, első cím ("Repüléstechnika és légi közlekedés"), (4) bekezdés

A fogyasztók elégedettségének és biztonságának biztosítása: ugrásszerű javulás elérése az utasok választási lehetőségei és a menetrend rugalmassága terén, és ezzel párhuzamosan a relatív balesetszám ötödére szorítása. Az új technológiák a széles testűtől a kisméretű légi járművekig terjedően nagyobb repülőgép-motor konfigurációválasztékot tesznek lehetővé, és fokozottabb automatizáltságot biztosítanak a rendszer valamennyi elemében, különösen a légi jármű vezetésében. A tevékenység emellett az utasok kényelmének és jó közérzetének biztosítására, új szolgáltatásokra és az emberi tényezőre különös hangsúlyt fektető aktív és passzív biztonsági intézkedésekre is összpontosít. A kutatás kiterjed a repülőtéri és a légiközlekedési műveletek más járműtípusokhoz és a lakóközösségek számára elfogadható zajszint melletti éjjel-nappali repüléshez való igazítására is. | A fogyasztók elégedettségének és biztonságának biztosítása: ugrásszerű javulás elérése az utasok választási lehetőségei és a menetrend rugalmassága terén, és ezzel párhuzamosan a relatív balesetszám ötödére szorítása. Az új technológiák a széles testűtől a városközpontok közötti kapcsolatokhoz való és regionális alkalmazásra kisebb méretű légi járművekig (pl. tiltrotorok) terjedően nagyobb repülőgép-motor konfigurációválasztékot tesznek lehetővé, és fokozottabb automatizáltságot biztosítanak a rendszer valamennyi elemében, különösen a légi jármű vezetésében, és egész Európára kiterjedő mértékben interoperábilissá teszik a nemzeti információs és foglalási rendszereket a szállítók és módozatok tekintetében. A tevékenység emellett az utasok kényelmének és (pl. jobb kabinszolgáltatásokkal történő) egészségügyi feltételeinek, valamint jó közérzetének biztosítására, új szolgáltatásokra és az emberi tényezőre különös hangsúlyt fektető aktív és passzív biztonsági intézkedésekre is összpontosít. A kutatás kiterjed a repülőtéri és a légi közlekedési műveletek más földrajzi feltételekhez és járműtípusokhoz és a lakóközösségek számára elfogadható zajszint melletti éjjel-nappali repüléshez való igazítására is. |

Módosítás 134

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz, ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Tevékenységek" alszakasz első cím ("Repüléstechnika és légi közlekedés"), (5) bekezdés

A költséghatékonyság javítása: a piacra jutási időt felére csökkentő, a termékek fejlesztési és üzemeltetési költségeit leszorító, a polgárok számára megfizethetőbb közlekedést eredményező versenyképes ellátási lánc kialakításának támogatása. A kutatás a koncepcionális tervezéstől a termékfejlesztésig, a gyártásig és az üzemeltetés közbeni műveletekig terjedően a teljes üzleti folyamatban igyekszik előrelépést elérni, ideértve az ellátási lánc integrálását is. Kiterjed a jobb szimulációs eszközökre és nagyobb fokú automatizáltságra, a karbantartást nem igénylő légi jármű megvalósításának technológiáira és módszereire, valamint a repülőgépi, a repülőtéri és a légiközlekedési szolgáltatási műveletek karcsúsítására. | A költséghatékonyság javítása: a piacra jutási időt felére csökkentő, a termékek fejlesztési és üzemeltetési költségeit például a Valós Idejű Mobil Karbantartási Rendszer (SMMART) projekt eredményeinek kihasználásával leszorító, a polgárok számára megfizethetőbb közlekedést eredményező versenyképes ellátási lánc kialakításának támogatása. A kutatás a koncepcionális tervezéstől a termékfejlesztésig, a gyártásig és az üzemeltetés közbeni műveletekig terjedően a teljes üzleti folyamatban igyekszik előrelépést elérni, ideértve az ellátási lánc integrálását is. Kiterjed a jobb szimulációs eszközökre és nagyobb fokú automatizáltságra, a karbantartást nem igénylő légi jármű megvalósításának technológiáira és módszereire, valamint a repülőgépi, a repülőtéri és a légiközlekedési szolgáltatási műveletek karcsúsítására. |

135. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Tevékenységek" alszakasz, első cím ("Repüléstechnika és légi közlekedés"), hatodik bekezdés

A repülőgép és az utasok védelme: a repülőgép nem rendeltetésszerű használatából fakadóan az utasokat vagy a lakosságot érintő, sérülésben, veszteségben, anyagi kárban vagy zavarásban megnyilvánuló ellenséges cselekmények megelőzése. A kutatás a légi közlekedés rendszerének érintett elemeire összpontosít, ezen belül különösen az utastérre és a pilótafülkére vonatkozó védelmi intézkedésekre, jogosulatlan használat esetén a repülőgép automatikus vezérlésére és leszállására, a külső támadásokkal szembeni védelemre, valamint a légtérben nyújtott szolgáltatások és a repülőtéri műveletek védelmi vonatkozásaira. | A repülőgép és az utasok védelme: a repülőgép nem rendeltetésszerű használatából fakadóan az utasokat vagy a lakosságot érintő, sérülésben, veszteségben, anyagi kárban vagy zavarásban megnyilvánuló ellenséges cselekmények megelőzése. A kutatás a légi közlekedés rendszerének érintett elemeire összpontosít, ezen belül különösen az utastérre és a pilótafülkére vonatkozó védelmi intézkedésekre, jogosulatlan használat esetén a repülőgép automatikus vezérlésére és leszállására, a külső támadásokkal szembeni védelemre, valamint a légtérben nyújtott szolgáltatások és a repülőtéri műveletek védelmi vonatkozásaira, és a fizikai korlátokkal vagy komoly időjárási körülményekkel kapcsolatos szempontokra. |

136. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Tevékenységek" alszakasz, első cím ("Repüléstechnika és légi közlekedés"), hetedik bekezdés

Úttörő szerep a jövő légi közlekedésében: a gyökeresebb, környezeti szempontból hatékony és innovatív technológiákban rejlő, a légi közlekedésben a század második felében és azon túl szükségessé váló előrelépést várhatóan megvalósító lehetőségek felderítése. A kutatás többek között az új hajtási és emelési elvekre, a légi járművek belső terének elrendezésére vonatkozó új ötletekre, új repülőtér-koncepciókra, a repülőgépek vezetésének és irányításának új módszereire, a légiközlekedési rendszer üzemeltetésének alternatív koncepcióira és a repülés más közlekedési módokkal való integrálására összpontosít. | Úttörő szerep a jövő légi közlekedésében: a gyökeresebb, környezeti szempontból hatékony és innovatív technológiákban rejlő, a légi közlekedésben a század második felében és azon túl szükségessé váló előrelépést várhatóan megvalósító lehetőségek felderítése. A kutatás többek között az új hajtási és emelési elvekre, a légi járművek belső terének elrendezésére vonatkozó új tervekre, új repülőtér-koncepciókra, a repülőgépek vezetésének és irányításának új módszereire, a légi közlekedési rendszer üzemeltetésének alternatív módszereire és a repülés más közlekedési módokkal való integrálására összpontosít, továbbá a hátrányos földrajzi korlátok hatásainak minimalizálását célzó új gondolatokra. |

137. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Tevékenységek" alszakasz, második cím ("Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés"), első bekezdés

A felszíni közlekedés környezetbarátabbá tétele: a kevesebb lég-, víz- és talajszennyezéssel és enyhébb környezeti hatásokkal (például éghajlatváltozás, egészség, biológiai sokféleség, zaj) járó technológiák és az ehhez szükséges ismeretek fejlesztése. A kutatás javít a hajtási rendszerek tisztaságán és energiahatékonyságán, és előmozdítja a helyettesítő tüzelőanyagok, ezen belül különösen a hidrogén és az üzemanyagcellák használatát. A tevékenység kiterjed az infrastruktúrával, a járművekkel, a hajókkal és az alkatrészekkel kapcsolatos technológiákra, valamint a teljes rendszer optimalizálására is. A közlekedésspecifikus fejlesztéseket érintő kutatás többek között a gyártásra, az építésre, az üzemeltetésre, a karbantartásra, a javításokra, a felügyeletre, az újrahasznosításra, az elhasználódott objektumokra és a tengeri balesetek esetén történő beavatkozásra irányul. | A felszíni közlekedés környezetbarátabbá tétele: A külső társadalmi és környezeti költségek kiszámítási módszereinek javítása. A kevesebb lég-, víz- és talajszennyezéssel és enyhébb környezeti hatásokkal (például éghajlatváltozás, egészség, biológiai sokféleség, zaj) járó technológiák és az ehhez szükséges ismeretek fejlesztése. A kutatás javít a hajtási rendszerek tisztaságán, költséghatékonyságán és energiahatékonyságán (pl. hibrid megoldások), és előmozdítja a helyettesítő tüzelőanyagok, ezen belül különösen a hidrogén és az üzemanyagcellák használatát és az alternatív hibridmotorokat használó vonatokat, a széndioxidmentes szállítási eszközök elérésének céljával. A tevékenység kiterjed az infrastruktúrával, a járművekkel, a hajókkal és az alkatrészekkel kapcsolatos technológiákra, valamint a teljes rendszer optimalizálására is. A közlekedésspecifikus fejlesztéseket érintő kutatás többek között a gyártásra, az építésre, az üzemeltetésre, a karbantartásra, diagnózisra, a javításokra, a felügyeletre, leszerelésre, ártalmatlanításra, az újrahasznosításra, az elhasználódott objektumokra és a tengeri balesetek esetén történő beavatkozásra irányul. |

138. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Tevékenységek" alszakasz, második cím ("Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés"), harmadik bekezdés

A fenntartható városi mobilitás biztosítása: az "új generációjú járműre" és piaci bevezetésére irányuló kutatáson keresztül a személyek és az áruk mobilitásának elősegítése a tiszta, energiahatékony, biztonságos és intelligens közúti közlekedés valamennyi elemének felhasználásával. A mobilitás új koncepcióit, az innovatív szervezeti struktúrákat, a mobilitást elősegítő innovatív programokat és a minőségi tömegközlekedést érintő kutatás célja annak biztosítása, hogy mindenki hozzáférjen a rendelkezésre álló technológiákhoz, és megvalósuljon a magas szintű intermodális integráció. Innovatív stratégiákat kell kifejleszteni és kipróbálni a tiszta városi közlekedés érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a közlekedés szennyezésmentes módjaira, a keresletgazdálkodásra, az egyéni közlekedés racionalizálására, valamint a tájékoztatási és a kommunikációs stratégiákra, szolgáltatásokra és infrastruktúrákra. A szakpolitikák kialakítását és végrehajtását támogató eszközök többek között a közlekedés és a földhasználat tervezését érintik. | A fenntartható városi mobilitás biztosítása minden polgárnak, beleértve a fogyatékkal élőket is: az "új generációjú járműre" és piaci bevezetésére irányuló kutatáson keresztül a személyek és az áruk mobilitásának elősegítése a tiszta, energiahatékony, biztonságos és intelligens közúti közlekedés valamennyi elemének felhasználásával. A mobilitás és a közlekedés új koncepcióit, az innovatív szervezeti struktúrákat, a mobilitást elősegítő innovatív programokat és a minőségi tömegközlekedést érintő kutatás célja annak biztosítása, hogy mindenki hozzáférjen a rendelkezésre álló technológiákhoz, és megvalósuljon a magas szintű intermodális integráció. Innovatív stratégiákat kell kifejleszteni és kipróbálni a tiszta városi közlekedés érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a közlekedés szennyezésmentes módjaira, a keresletgazdálkodásra, az egyéni közlekedés racionalizálására, valamint a tájékoztatási és a kommunikációs stratégiákra, szolgáltatásokra és infrastruktúrákra. Hangsúly kerül a mobilitás minőségére és a felhasználók elégedettségére is, különösen a csökkent mozgásképességű személyek és az olyan specifikus csoportok esetében, mint például az idősek és a nők. A szakpolitikák kialakítását és végrehajtását támogató eszközök és modellek többek között a közlekedés és a földhasználat tervezését érintik. |

139. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Tevékenységek" alszakasz, második cím ("Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés"), negyedik bekezdés

A biztonság és a védelem javítása: technológiák és intelligens rendszerek kifejlesztése a veszélynek kitett személyek, mint például a járművezetők, a kerékpárosok és a motorkerékpárosok, az utasok, a személyzet és a gyalogosok védelmében. A járművek, a hajók és az infrastruktúra tervezésének támogatása érdekében fejlett mérnöki rendszereket és kockázatelemzési módszereket kell kidolgozni. A kutatásban hangsúlyt kapnak az emberi tényezőket összekapcsoló integratív megközelítésmódok, a szerkezeti integritás, a megelőző, az aktív és a passzív biztonság, a mentés és a válságkezelés. A tevékenység a biztonság kérdését a teljes: infrastruktúrából, árukból és tárolókból, a közlekedés igénybe vevőiből és üzemeltetőiből, járművekből és hajókból, valamint politikai és jogi intézkedésekből (ideértve a döntéstámogatást és a hatáselemzést szolgáló eszközöket is) álló közlekedési rendszer szerves részének tekinti; a védelem kérdésével annyiban foglalkozik, amennyiben az elengedhetetlen a közlekedési rendszer szempontjából. | A biztonság és a védelem javítása: technológiák és intelligens rendszerek kifejlesztése a veszélynek kitett személyek, mint például a járművezetők, a kerékpárosok és a motorkerékpárosok, az utasok, a személyzet és a gyalogosok védelmében. A járművek, a hajók és az infrastruktúra tervezésének támogatása érdekében fejlett mérnöki rendszereket és kockázatelemzési módszereket kell kidolgozni. A kutatásban hangsúlyt kapnak az emberi tényezőket összekapcsoló integratív megközelítésmódok, a szerkezeti integritás, a megelőző, az aktív és a passzív biztonság, a mentés és a válságkezelés. A tevékenység a biztonság kérdését a teljes: parti vagy part menti infrastruktúrából, árukból (beleértve a cseppfolyósított földgázt) és tárolókból, a közlekedés igénybe vevőiből és üzemeltetőiből, járművekből és hajókból, valamint politikai és jogi intézkedésekből (ideértve a döntéstámogatást és a hatáselemzést szolgáló eszközöket is) álló közlekedési rendszer szerves részének tekinti; a védelem kérdésével annyiban foglalkozik, amennyiben az elengedhetetlen a közlekedési rendszer szempontjából. |

140. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Tevékenységek" alszakasz, második cím ("Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés"), ötödik bekezdés

A versenyképesség megerősítése: a közlekedési ágazatok versenyképességének javítása, fenntartható, hatékony és megfizethető közlekedési szolgáltatások biztosítása és új ismeretek és foglalkoztatási lehetőségek létrehozása a kutatáson és a fejlesztésen keresztül. A fejlett ipari folyamatokat érintő technológiák kiterjednek a tervezésre, a gyártásra, az összeszerelésre, az építésre és a karbantartásra, és céljuk az életciklus során jelentkező költségek, illetőleg a fejlesztéshez kapcsolódó bevezetési idő csökkentése. Hangsúlyt kapnak a felhasználók nagyobb megelégedettségét biztosító innovatív termékkoncepciók és továbbfejlesztett közlekedési szolgáltatások. Új termelésszervezési elveket, ezen belül különösen ellátásilánc-gazdálkodást és elosztási rendszereket kell kifejleszteni. | A versenyképesség megerősítése: a közlekedési ágazatok versenyképességének javítása, fenntartható, hatékony és megfizethető közlekedési szolgáltatások biztosítása és új ismeretek és foglalkoztatási lehetőségek létrehozása a kutatáson és a fejlesztésen keresztül. A fejlett ipari folyamatokat érintő technológiák kiterjednek a tervezésre, a gyártásra, az összeszerelésre, az építésre és a karbantartásra, és céljuk az életciklus során jelentkező költségek, illetőleg a fejlesztéshez kapcsolódó bevezetési idő csökkentése. Hangsúlyt kapnak a felhasználók nagyobb megelégedettségét biztosító innovatív termék- és rendszerkoncepciók és továbbfejlesztett közlekedési szolgáltatások. Új termelésszervezési elveket, ezen belül különösen ellátásilánc-gazdálkodást és elosztási rendszereket kell kifejleszteni. |

141. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 7. szakasz ("Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadik cím ("Az európai globális műholdas navigációs rendszer (Galileo) támogatása"), harmadik bekezdés

Eszközök biztosítása és a megfelelő környezet megteremtése: a szolgáltatások biztonságos igénybevételének biztosítása, elsősorban minősítés bevezetésével a legfontosabb alkalmazási területeken; a szolgáltatások szakpolitikai és jogi szempontból - illetőleg a szakpolitikák és a jogszabályok végrehajtásának szempontjából - vett alkalmasságának előkészítése és megerősítése; a szabályozott közszolgáltatások befogadása a jóváhagyott hozzáférés-politikának megfelelően; alapvető digitális topográfiai, térképészeti és geodéziai adatok és rendszerek létrehozása navigációs célú alkalmazásra; a védelemre és a biztonságra irányuló igények és követelmények kielégítése. | Eszközök biztosítása és a megfelelő környezet megteremtése: a szolgáltatások biztonságos igénybevételének biztosítása, elsősorban minősítés bevezetésével a legfontosabb alkalmazási területeken; a szolgáltatások szakpolitikai és jogi szempontból - illetőleg a szakpolitikák és a jogszabályok végrehajtásának szempontjából - vett alkalmasságának előkészítése és megerősítése; a szabályozott közszolgáltatások befogadása a jóváhagyott hozzáférés-politikának megfelelően; alapvető digitális topográfiai, térképészeti és geodéziai adatok és rendszerek létrehozása navigációs célú alkalmazásra; a védelemre és a biztonságra irányuló igények és követelmények kielégítése. A biztonsági területen a GMES-sel kapcsolatos rendszerekkel való legnagyobb mértékű kölcsönhatás elérése érdekében megvalósíthatósági tanulmányokat és bemutatókat fognak támogatni annak érdekében, hogy minden lehetséges fázisban megvalósítsák a GMES és a Galileo közötti összeegyeztethetőséget és konvergenciát a GMES "rendszerek rendszere" részeként. |

142. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 8. szakasz ("Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok"), "Végrehajtás" alszakasz, első albekezdés

A kutatási prioritások az Európát és a világot ma és a jövőben foglalkoztató legfontosabb társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekre irányulnak. A javasolt kutatási program koherens módon közelíti meg ezeket a kihívásokat. E fontos kérdésekben a társadalmi-gazdasági és humán tudásalap létrehozása jelentős mértékben hozzájárul Európán belül a közös gondolkodás kialakításához és a szélesebb nemzetközi problémák megoldásához. A kutatás elsőbbséget élvező témái csaknem valamennyi közösségi szakpolitika területén, európai, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt segítenek javítani a szakpolitikák kialakítását, megvalósítását, hatásait és értékelését, és a kutatás legnagyobbrészéhez jelentős nemzetközi perspektíva is társul. | A kutatási prioritások az Európát és a világot ma és a jövőben foglalkoztató legfontosabb társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekre irányulnak. A javasolt kutatási program koherens módon közelíti meg ezeket a kihívásokat. E fontos kérdésekben a társadalmi-gazdasági, társadalmi-kulturális és humán tudásalap létrehozása jelentős mértékben hozzájárul Európán belül a közös gondolkodás kialakításához és a szélesebb nemzetközi problémák megoldásához. A kutatás elsőbbséget élvező témái csaknem valamennyi közösségi szakpolitika területén, európai, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt segítenek javítani a szakpolitikák kialakítását, megvalósítását, hatásait és értékelését, és a kutatás legnagyobb részéhez jelentős nemzetközi perspektíva is társul. |

143. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 8. szakasz ("Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok"), "Tevékenységek" alszakasz, elsõ cím ("Növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség a tudásalapú társadalomban"), elsõ albekezdés, bevezetõ rész

Ez a tevékenység a gazdasági növekedést, a foglalkoztatást és a versenyképességet befolyásoló kérdések kutatásának elõmozdításával és integrálásával foglalkozik annak érdekében, hogy a tudásalapú társadalom folyamatos fejlesztéséhez jobb és egységesebb kép álljon rendelkezésre ezekrõl a jelenségekrõl. Alapozást ad a szakpolitikáknak, és segíti a felsorolt célkitûzések eléréséhez vezetõ utat. A kutatás a kérdés következõ vonatkozásait foglalja egységes keretbe: | Ez a tevékenység a gazdasági növekedést, a társadalmi-gazdasági stabilitást, a foglalkoztatást és a versenyképességet, a technológiai kohéziót és az információs társadalom fejlesztését befolyásoló kérdések kutatásának elõmozdításával és integrálásával foglalkozik annak érdekében, hogy a tudásalapú társadalom folyamatos fejlesztéséhez jobb és egységesebb kép álljon rendelkezésre ezekrõl a jelenségekrõl. Alapozást ad a szakpolitikáknak, és segíti a felsorolt célkitûzések eléréséhez vezetõ utat. A kutatás a kérdés következõ vonatkozásait foglalja egységes keretbe: |

144. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 8. szakasz ("Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok"), "Tevékenységek" alszakasz, elsõ cím ("Növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség a tudásalapú társadalomban"), elsõ albekezdés, elsõ francia bekezdés

-a tudás változó szerepe a gazdaság egészében, beleértve a különbözõ típusú ismeretek és képességek, az oktatás és az egész életen át tartó tanulás, valamint az immateriális befektetések szerepét is; | -a tudás változó szerepe a gazdaság egészében, beleértve a különbözõ típusú ismeretek és képességek, vállalkozó szellem és kreativitás, kulturális tényezõk, értékek, az oktatás (beleértve az iskolarendszeren kívüli oktatást) és az egész életen át tartó tanulás, valamint az immateriális befektetések szerepét is; a tudás és az immateriális javak szerepe a gazdasági, társadalmi és kulturális gazdagság elõállításában és a társadalmi és környezeti jólét vonatkozásában. |

145. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 8. szakasz ("Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok"), "Tevékenységek" alszakasz, elsõ cím ("Növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség a tudásalapú társadalomban"), elsõ albekezdés, második francia bekezdés

-a gazdasági szerkezettel, a szerkezetváltással és a termelékenységgel összefüggõ kérdéseket, beleértve a szolgáltatási szektor, a pénzügyek, a demográfia, a kereslet és a hosszú távon változó folyamatok szerepét is; | -a gazdasági szerkezettel, a szerkezetváltással, az ágazatközi kapcsolatokkal és a termelékenységgel összefüggõ kérdéseket, beleértve a szolgáltatási szektor, a szolgáltatások kiszervezése, az információs és kommunikációs technológia, a pénzügyek, a demográfia, a kereslet és a hosszú távon változó folyamatok szerepét is; |

146. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 8. szakasz ("Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok"), "Tevékenységek" alszakasz, elsõ cím ("Növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség a tudásalapú társadalomban"), elsõ albekezdés, harmadik francia bekezdés

-az intézményi és a szakpolitikai kérdéseket, beleértve a makroszintû gazdaságpolitikát, a munkaerõpiacokat, az intézményi környezeteket, valamint a szakpolitikák koherenciáját és összehangoltságát is. | -az intézményi és a szakpolitikai kérdéseket, beleértve a makroszintû gazdaságpolitikát, a munkaerõpiacokat, szociális és jóléti rendszereket, a nemzeti és regionális intézményi környezeteket, a tudományos szakértelem változó szerepét a politikaalkotási folyamatokban, valamint a szakpolitikák koherenciáját és összehangoltságát is. |

147. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 8. szakasz ("Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadik cím ("Fõ társadalmi folyamatok és következményeik"), elsõ albekezdés, elsõ a) francia bekezdés (új)

| -a városkutatás fejlesztése a városban lezajló tematikus (környezeti, szállítási, társadalmi, , gazdasági, demográfiai) és térbeli (városi, regionális) kölcsönhatások jobb megértésére, és elõször az e kérdéseket integrált és fenntartható módon kezelõ innovatív tervezési mechanizmusok és másodszor a városi kormányzás, innovatív eszközök és megközelítések kialakítása a polgárok részvételének, illetve az állami és magánszereplõk közötti együttmûködésnek növelésére, az európai városok szerepének globális összefüggésekben történõ jobb megértésére (városi versenyképesség), a helyi hatóságok támogatására a szociális kohézió javításában és a kirekesztés elleni harcban olyan városokban, amelyekben az egyenlõtlenségek a gazdasági fejlõdés ellenére növekednek. |

148. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 8. szakasz ("Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadik cím ("Fõ társadalmi folyamatok és következményeik"), elsõ albekezdés, harmadik a) és b) francia bekezdés (új)

| -városi versenyképesség: az európai városok szerepe globális összefüggésekben, helyi politikák a kohézió javítására. |

| -városkutatás: a tematikus (környezeti, szállítási, társadalmi, gazdasági, demográfiai) és területi kölcsönhatások a városban, integrált és fenntartható kormányzati folyamatok kialakítására. |

149. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 8. szakasz ("Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok"), "Tevékenységek" alszakasz, harmadik cím ("Fõ társadalmi folyamatok és következményeik"), elsõ albekezdés, harmadik c) francia bekezdés (új)

| -tanulmányok a kultúra, a kulturális örökség, valamint a kreatív és kultúraorientált iparágaknak a társadalmi-gazdasági fejlõdésre és a munkaerõpiacra gyakorolt hatása terén. |

150. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 8. szakasz ("Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok"), "Tevékenységek" alszakasz, negyedik cím ("Európa a nagyvilágban"), elsõ albekezdés, második francia bekezdés

-Konfliktusok, okaik és feloldásuk; a biztonság és a destabilizáló tényezõk (például szegénység, bûnözés, környezetkárosodás és az erõforrások szûkössége) közötti viszony; terrorizmus, okai és következményei; a biztonságot érintõ politikák, a polgári lakosság és a katonaság közötti viszonyra, illetõleg a bizonytalanságokra vonatkozó percepciók. | -Konfliktusok, okaik és feloldásuk; a biztonság és a destabilizáló tényezõk (például szegénység, migráció, bûnözés, környezetkárosodás és az erõforrások szûkössége) közötti viszony; terrorizmus, okai és következményei; a biztonságot érintõ politikák, a polgári lakosság és a katonaság közötti viszonyra, illetõleg a bizonytalanságokra vonatkozó percepciók. |

151. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 8. szakasz ("Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok"), "Tevékenységek" alszakasz, hetedik cím ("Elõrejelzési tevékenységek"), elsõ albekezdés, elsõ francia bekezdés

-széles körû elõrejelzések készítésére korlátozott számú kulcsfontosságú európai uniós kihívás és lehetõség tekintetében, olyan kérdések vizsgálatával, mint az öregedés, a migráció, a tudás globálissá válása, a bûnözésben beálló változások és a fontosabb kockázatok jövõje és következményei; | -széles körû elõrejelzések készítésére korlátozott számú kulcsfontosságú európai uniós kihívás és lehetõség tekintetében, olyan kérdések vizsgálatával, mint az öregedés, a migráció, a tudás globálissá válása és elterjesztése, a bûnözésben beálló változások és a fontosabb kockázatok jövõje és következményei; |

152. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 8. szakasz ("Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok"), "Tevékenységek" alszakasz, hetedik cím ("Elõrejelzési tevékenységek"), elsõ albekezdés, negyedik a) francia bekezdés

| -humán tudományok: nyelv, annak szerkezete és elsajátítása. Történelem, mûvészettörténet, földrajz, földtudományok, területi történelem. Filozófia, kultúra és vallástörténet. |

| A vizuális mûvészetek, a hagyományos mûvészetek és kézmûvesség, az építészet és a városok kulturális öröksége. |

153. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9. szakasz ("Biztonság és világûr"), cím és "Célkitûzés" alszakasz, második albekezdés

9. Biztonság és világûr | 9. Biztonság |

A GMES-re és hasonló alkalmazásokra összpontosító európai ûrprogram támogatása a polgárok, illetõleg az európai ûripar versenyképességének javára. Ez hozzájárul egy európai világûrpolitika kialakításához, amely kiegészíti a tagállamok és más kulcsszereplõk, különösen az Európai Ûrügynökség erõfeszítéseit. | |

154. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.1. szakasz ("Biztonság"), cím

9.1 Biztonság | Törölve |

155. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.1. szakasz ("Biztonság"), "Végrehajtás" alszakasz, második albekezdés

A közösségi szintû tevékenységek négy, politikailag jelentõs horderejû és a fenyegetések és a biztonságot potenciálisan érintõ események tekintetében európai többletértékkel rendelkezõ konkrét kihívásoknak megfelelõen kijelölt biztonsági célterületre, valamint három horizontális területre irányulnak. Mindegyik biztonsági célterület hat fázissal foglalkozik, amelyek idõben és hangsúlyban eltérnek egymástól. A hat fázis a következõ: felismerés (eseményorientált), megelõzés (fenyegetésorientált), védelem (célorientált), felkészülés (mûveletorientált), válaszadás (válságorientált) és kárenyhítés (következményorientált); azt írják le, mi a teendõ az egyes fázisokban. Az elsõ négy fázis az eseményelkerülését és potenciális negatív hatásainak csökkentését célzó teendõket jelenti, az utolsó kettõ pedig az eseménybõl adódó helyzettel és a hosszabb távú következményekkel való együttélésrõl szól. | A közösségi szintû tevékenységek négy, politikailag jelentõs horderejû és a fenyegetések és a biztonságot potenciálisan érintõ események tekintetében európai többletértékkel rendelkezõ konkrét kihívásoknak megfelelõen kijelölt biztonsági célterületre, valamint három horizontális területre irányulnak. Külön titoktartási követelményeket kell teljesíteni, azonban a kutatási eredmények átláthatóságának szükségtelen korlátozása nélkül. Ebbõl a célból meg kell határozni azokat a területeket, amelyek jelenleg lehetõvé teszik a kutatási eredmények átláthatóságát. Mindegyik biztonsági célterület hat fázissal foglalkozik, amelyek idõben és hangsúlyban eltérnek egymástól. A hat fázis a következõ: felismerés (eseményorientált), megelõzés (fenyegetésorientált), védelem (célorientált), felkészülés (mûveletorientált), válaszadás (válságorientált) és kárenyhítés (következményorientált); azt írják le, mi a teendõ az egyes fázisokban. Az elsõ négy fázis az esemény elkerülését és potenciális negatív hatásainak csökkentését célzó teendõket jelenti, az utolsó kettõ pedig az eseménybõl adódó helyzettel és a hosszabb távú következményekkel való együttélésrõl szól. |

156. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.1. szakasz ("Biztonság"), "Végrehajtás" alszakasz, hatodik albekezdés

A kis- és középvállalkozások, valamint a polgárok biztonságáért felelõs hatóságok és szervek részvételét a téma tevékenységeiben egyformán bátorítani kell. Az Európai Biztonságpolitikai Kutatási Tanácsadó Bizottság (EBKTB) által kidolgozott hosszabb távú kutatási menetrend támogatást ad a témában végrehajtandó kutatás tartalmának és szerkezetének meghatározásához. | A kis- és középvállalkozások, valamint a polgárok biztonságáért felelõs hatóságok és szervek részvételét a téma tevékenységeiben egyformán bátorítani kell. A biztonságkutatás területe vonatkozásában azonban a "KKV" fogalommeghatározását ki kell igazítani az alkalmazottak száma és az árbevétel vonatkozásában, vagy pedig ehelyett egy vállalkozást akkor kell KKV-nak minõsíteni, ha egység áll fenn a tulajdonosi szerkezetében, a felelõsségben, az igazgatásában, a kockázatvállalásban és az igazgatási elszámoltathatóságban. Az Európai Biztonságpolitikai Kutatási Tanácsadó Bizottság (EBKTB) által kidolgozott hosszabb távú kutatási menetrend támogatást ad a témában végrehajtandó kutatás tartalmának és szerkezetének meghatározásához. |

157. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.1. szakasz ("Biztonság"), "Tevékenységek" alszakasz, felsorolás elsõ pontja

A terrorizmus és a bûnözés elleni védekezés: a tevékenység a várható események fenyegetés jellegû vonatkozásaira összpontosít, például az elkövetõkre, az általuk használt felszerelésre és erõforrásokra, illetõleg a támadási mechanizmusokra. A célterület több képességet igényel, amelyek javarészt elsõsorban a "felismerés", a "megelõzés", a "felkészülés" és a "válaszadás" fázisához kapcsolódnak. A cél egyrészt az események elkerülése, másrészt potenciális következményeik mérséklése. A szükséges képességek kialakítása érdekében többek között a következõ kérdések kapnak hangsúlyt: a terrortámadások és a bûncselekmények vonatkozásában a (például vegyi, biológiai, sugárzási vagy nukleáris) fenyegetések tudatosítása (például információk gyûjtése, rendszerezése, feldolgozása, megosztása; riasztás), a felderítés (például veszélyes anyagok, egyének vagy csoportok, gyanús viselkedés), az azonosítás (például személyeké, az anyagok típusáé és mennyiségéé), a megelõzés (például a pénzforrásokhoz való hozzáférés, a pénzmozgások és a pénzügyi rendszerek ellenõrzése), a készültség (például kockázatelemzés; védekezés a szándékosan környezetbe juttatott biológiai és vegyi hatóanyagokkal szemben; a stratégiai tartalékok szintjének felmérése: munkaerõ, képességek, felszerelés, fogyasztási cikkek; a nagy kiterjedésû események vonatkozásában stb.), a semlegesítés és a hatások féken tartása, valamint a bûnüldözési adatfeldolgozás. | A terrorizmus és a bûnözés elleni védekezés: a tevékenység a várható események fenyegetés jellegû vonatkozásaira összpontosít, például az elkövetõkre, az általuk használt felszerelésre és erõforrásokra, illetõleg a támadási mechanizmusokra. A célterület több képességet igényel, amelyek javarészt elsõsorban a "felismerés", a "megelõzés", a "felkészülés" és a "válaszadás" fázisához kapcsolódnak. A cél egyrészt az események elkerülése, másrészt potenciális következményeik mérséklése. A szükséges képességek kialakítása érdekében többek között a következõ kérdések kapnak hangsúlyt: a terrortámadások és a bûncselekmények vonatkozásában a (például vegyi, biológiai, sugárzási vagy nukleáris) fenyegetések tudatosítása (például információk gyûjtése, rendszerezése, feldolgozása, megosztása; riasztás), a felderítés (például veszélyes anyagok, egyének vagy csoportok, gyanús viselkedés), az azonosítás (például személyeké, az anyagok típusáé és mennyiségéé), a megelõzés (például a pénzforrásokhoz való hozzáférés, a pénzmozgások és a pénzügyi rendszerek ellenõrzése), a készültség (például kockázatelemzés; védekezés a szándékosan környezetbe juttatott biológiai és vegyi hatóanyagokkal szemben; a stratégiai tartalékok szintjének felmérése: munkaerõ, képességek, felszerelés, fogyasztási cikkek; a nagy kiterjedésû események vonatkozásában stb.), a semlegesítés és a hatások féken tartása, valamint a bûnüldözési adatfeldolgozás, béketanulmányok és a békés konfliktusmegelõzés és -megoldás kutatása. |

158. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.1. szakasz ("Biztonság"), "Az infrastruktúra és a közmûvek biztonsága" alszakasz, "Tevékenységek", második felsorolás

Az infrastruktúra és a közmûvek biztonsága: a tevékenység az elkövetés célpontjaira összpontosít. Infrastruktúra például a nagy rendezvények helyszíne, a politikai (például parlamenti épületek) vagy szimbolikus (például egyes mûemlékek) szempontból jelentõs helyek; közmû például az energia- (olaj, villamos energia, gáz) és a vízellátó rendszer, a közlekedés (beleértve a légi, a tengeri és a szárazföldi közlekedést is), a hírközlés (beleértve a mûsorszórást is), a pénzügyi, közigazgatási és közegészségügyi intézmények stb. A célterület több képességet igényel, amelyek javarészt elsõsorban a "védelem" fázisához, de a "felkészülés" fázisához is kapcsolódnak. A cél egyrészt az események elkerülése, másrészt potenciális következményeik mérséklése. A szükséges képességek kialakítása érdekében többek között a következõ kérdések kapnak hangsúlyt: a fizikai infrastruktúrában és ennek üzemében fellelhetõ gyenge pontok elemzése és értékelése; a meglévõ és a jövõben létesülõ köz- és magántulajdonú kritikus hálózatos infrastruktúrák, rendszerek és szolgáltatások biztosítása fizikai és funkcionális oldalról; az esemény bekövetkeztekor gyors reakciót lehetõvé tévõ védekezõ és riasztórendszerek; a dominóhatás kivédése. | Az infrastruktúra és a közmûvek biztonsága: a tevékenység a katasztrófákra és az elkövetés célpontjaira összpontosít. Infrastruktúra például a nagy rendezvények helyszíne, a politikai (például parlamenti épületek) vagy szimbolikus (például egyes mûemlékek) szempontból jelentõs helyek; közmû például az energia- (olaj, villamos energia, gáz) és a vízellátó rendszer, a közlekedés (beleértve a légi, a tengeri és a szárazföldi közlekedést is), a hírközlés (beleértve a mûsorszórást is), a pénzügyi, közigazgatási és közegészségügyi intézmények stb. A célterület több képességet igényel, amelyek javarészt elsõsorban a "védelem" fázisához, de a "felkészülés" fázisához is kapcsolódnak. A cél egyrészt az események elkerülése, másrészt potenciális következményeik mérséklése. A szükséges képességek kialakítása érdekében többek között a következõ kérdések kapnak hangsúlyt: a fizikai infrastruktúrában és ennek üzemében fellelhetõ gyenge pontok elemzése és értékelése; a meglévõ és a jövõben létesülõ köz- és magántulajdonú kritikus hálózatos infrastruktúrák, rendszerek és szolgáltatások biztosítása fizikai és funkcionális oldalról; az esemény bekövetkeztekor gyors reakciót lehetõvé tévõ védekezõ és riasztórendszerek; a dominóhatás kivédése. |

159. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.1. szakasz ("Biztonság"), "A biztonsági rendszerek integrálása és interoperabilitása" alszakasz, "Tevékenységek", hatodik felsorolás, cím

A biztonsági rendszerek integrálása és interoperabilitása | A biztonsági rendszerek integrálása, összekapcsolása és interoperabilitása |

160. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.1. szakasz ("Biztonság"), "Nemzetközi együttmûködés" alszakasz, második albekezdés

Egyedi nemzetközi együttmûködési cselekvésekre olyan esetekben kerülhet sor, ha az EU biztonságpolitikájával összhangban kölcsönös elõnyök érhetõk el, mint például a globális alkalmazású biztonsági tevékenységek terén végzett kutatás. | Egyedi nemzetközi együttmûködési cselekvésekre olyan esetekben kerülhet sor, ha az EU biztonságpolitikájával összhangban kölcsönös elõnyök érhetõk el, mint például a biztonsághoz és a katasztrófákhoz kapcsolódó globális alkalmazású tevékenységek terén végzett kutatás. |

161. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.1. szakasz ("Biztonság"), "Újonnan felmerülõ igények és elõre nem látható politikai igények" alszakasz

A biztonságra vonatkozó kutatási téma természeténél és kialakításánál fogva rugalmas. A tevékenységek lehetõvé teszik, hogy a kutatás a ma még ismeretlen biztonsági fenyegetésekre és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikai igényekre is kiterjedjen. Ez a rugalmasság kiegészíti a fentiekben felvázolt kutatási tevékenységek biztonsági célterületekre összpontosító jellegét. | A biztonságra vonatkozó kutatási téma természeténél és kialakításánál fogva rugalmas. A tevékenységek lehetõvé teszik, hogy a kutatás a ma még ismeretlen katasztrófákra és biztonsági fenyegetésekre és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikai igényekre is kiterjedjen. Ez a rugalmasság kiegészíti a fentiekben felvázolt kutatási tevékenységek biztonsági célterületekre összpontosító jellegét. |

162. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.1. szakasz ("Világűr"), cím és "Célkitűzés" alszakasz (új)

9.2 Világűr | 9a. Világűr |

| Célkitűzés |

| A GMES-hez hasonló alkalmazásokra összpontosító, a polgárok és az európai űripar versenyképessége hasznára váló Európai Űrprogram támogatása. Ez hozzájárul az Európai Űrpolitika fejlődéséhez és kiegészíti a tagállamok és más kulcsszereplők, köztük az Európai Űrügynökség erőfeszítéseit. |

163. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.2. szakasz ("Világűr"), "Tevékenységek" alszakasz, első cím ("Világűrbe telepített alkalmazások az európai társadalom szolgálatában"), első francia bekezdés ("Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES)")

A tevékenység célja olyan alkalmas műholdas megfigyelő és korai előrejelző rendszereket kifejleszteni, amelyek egyedülálló és globálisan elérhető adatforrást képeznek, továbbá megszilárdítani és ösztönözni e rendszerek mindennapos felhasználását. A program emellett támogatja olyan operatív GMES-szolgáltatások kifejlesztését, amelyek révén a döntéshozók hatékonyabban előre jelezhetik a válsághelyzeteket és a környezeti és biztonsági jellegű problémákat, illetőleg mérsékelhetik következményeiket. Kívánatos, hogy a kutatási tevékenységek jelentősen járuljanak hozzá a világűrbe telepített forrásokból összegyűjtött GMES-adatok minél szélesebb körű felhasználásához, valamint olyan komplex termékek kialakításához, amelyek ezeket az adatokat más figyelőrendszerekből származó adatokkal integrálva, hatékony adatintegrációt és információkezelést megvalósítva információt és megrendelőre szabott szolgáltatásokat nyújtanak végfelhasználók számára. Kívánatos továbbá, hogy a tevékenységek járuljanak hozzá a megfigyelést megvalósító technológiák és a kapcsolódó műszertechnológiák fejlesztéséhez, szükség szerint új világűrbe telepített rendszerek kifejlesztéséhez vagy a meglévők interoperabilitásának fokozásához, továbbá annak elősegítéséhez, hogy ezek felhasználhatók legyenek konkrét igényeket kielégítő operatív vagy az operatív szakot megelőző szolgáltatásokban. | A tevékenység célja olyan alkalmas műholdas megfigyelő és korai előrejelző rendszereket kifejleszteni, amelyek egyedülálló és globálisan elérhető adatforrást képeznek, továbbá megszilárdítani és ösztönözni e rendszerek mindennapos felhasználását. A program emellett támogatja olyan operatív GMES-szolgáltatások kifejlesztését, amelyek révén a döntéshozók hatékonyabban előre jelezhetik a válsághelyzeteket és a környezeti és biztonsági jellegű problémákat és a természeti katasztrófák kezelését, illetőleg mérsékelhetik következményeiket. Kívánatos, hogy a kutatási tevékenységek jelentősen járuljanak hozzá a világűrbe telepített forrásokból összegyűjtött GMES-adatok minél szélesebb körű felhasználásához, valamint olyan komplex termékek kialakításához, amelyek ezeket az adatokat más figyelőrendszerekből származó adatokkal integrálva, hatékony adatintegrációt és információkezelést megvalósítva információt és megrendelőre szabott szolgáltatásokat nyújtanak végfelhasználók számára. Kívánatos továbbá, hogy a tevékenységek járuljanak hozzá a megfigyelést megvalósító technológiák és a kapcsolódó műszertechnológiák fejlesztéséhez, szükség szerint új világűrbe telepített rendszerek kifejlesztéséhez vagy a meglévők interoperabilitásának fokozásához, továbbá annak elősegítéséhez, hogy ezek felhasználhatók legyenek konkrét igényeket kielégítő operatív vagy az operatív szakot megelőző szolgáltatásokban. A kutatásnak támogatnia kell a fenntartható űralapú és helyszíni rendszerek (a földi és a légi rendszereket is beleértve) kifejlesztését a következőkre: földi megfigyelésre és válságkezelésre, gyakori, nagy felbontású képekkel a fontos területekről, beleértve a kényes, a városi és a gyorsan alakuló övezeteket; kockázatmegelőzés és kockázatkezelés, valamint mindenféle vészhelyzet céljára, növelve a nem űralapú rendszerekkel való összhangot. |

164. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.2. szakasz, "Világűr", "Tevékenységek" alszakasz, ("Világűrbe telepített alkalmazások az európai társadalom szolgálatában") első cím, harmadik a) francia bekezdés (új)

| Az Európát érintő, Európa határain kívüli nemzetközi kötelezettségvállalások értékelése és nyomon követése. |

165. módosítás

I. melléklet, "Témák" rész, 9.2. szakasz ("Világűr"), "Újonnan felmerülő igények és előre nem látható politikai igények" alszakasz

Az újonnan felmerülő igényekre irányuló kutatás elősegíti az űrkutatás területén a technológiafejlesztés innovatív megoldásait, valamint a más területeken (például az erőforrás-gazdálkodásra, a biológiai folyamatokra vagy az új anyagokra irányuló kutatásban) történő esetleges alkalmazást és felhasználást. Az előre nem látható politikai igényekre irányuló kutatás például a fejlődő országokat támogató, világűrre alapozott megoldások igénybevételét, illetőleg egyes közösségi szakpolitikákhoz kapcsolódóan és a társadalmi integráció elősegítése érdekében újfajta, a világűrbe telepítendő megfigyelési és hírközlési eszközök fejlesztését célozhatja. | Az újonnan felmerülő igényekre irányuló kutatás elősegíti az űrkutatás területén a technológiafejlesztés innovatív megoldásait, valamint a más területeken (például az erőforrás-gazdálkodásra, a biológiai folyamatokra vagy az új anyagokra irányuló kutatásban) történő esetleges alkalmazást és felhasználást. Az előre nem látható politikai igényekre irányuló kutatás például a fejlődő országokat támogató, világűrre alapozott megoldások igénybevételét, illetőleg egyes közösségi szakpolitikákhoz kapcsolódóan és a társadalmi integráció elősegítése érdekében újfajta, a világűrbe telepítendő megfigyelési és hírközlési eszközök fejlesztését célozhatja. Külön figyelmet fordítanak majd a kritikus infrastruktúrákra irányított ellenőrző rendszerek űrösszetevőinek javítását célzó kutatásokra. Ilyen kritikus infrastruktúrák például a távközlési hálózatok, a szárazföldi és tengeri szállítás, az energiainfrastruktúra, valamint az európai hálózatok alkalmazása, főként Európa határain kívül. |

166. módosítás

II. melléklet, táblázat

Egészségügy | 5984 |

Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia | 1935 |

Információs és kommunikációs technológiák | 9110 |

Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák | 3467 |

Energia | 2265 |

Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is) | 1886 |

Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) | 4180 |

Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok | 607 |

Biztonság és világűr | 2858 |

ÖSSZESEN | 32292 |

Egészségügy | 6134 |

Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia | 1935 |

Információs és kommunikációs technológiák | 9020 |

Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új gyártástechnológiák | 3467 |

Energia | 2385 |

Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is) | 1886 |

Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) | 4150 |

Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok | 657 |

Biztonság | 1429 |

Világűr | 1429 |

ÖSSZESEN | 32492 |

|

167. módosítás

III. melléklet, "Közös technológiai kezdeményezések" cím, ötödik felsorolás, ("Repüléstechnika és légi közlekedés") első albekezdés

Ha Európa a jövőben fenntartható, innovatív és versenyképes repüléstechnikai iparággal és légi közlekedéssel kíván rendelkezni, akkor fenn kell tartania meghatározó szerepét a kulcsfontosságú technológiákban. KTF-intenzív ágazatról lévén szó, az elmúlt évtizedekben az európai repüléstechnikai és légiközlekedési vállalatok által a világpiacon kivívott versenyképesség nagy mértékben a jelentős (jellemzően a forgalom 13-15%-át kitevő) kutatási magánbefektetéseknek volt köszönhető. Az ágazat sajátosságai miatt az új fejlesztések gyakran a köz- és a magánszféra hatékony együttműködését igénylik. | Ha Európa a jövőben fenntartható, innovatív és versenyképes repüléstechnikai iparággal és légi közlekedéssel kíván rendelkezni, akkor fenn kell tartania meghatározó szerepét a kulcsfontosságú technológiákban. Vannak olyan ágazatok, mint például a regionális légiközlekedés, amelyekben Európának vissza kell szereznie versenyképességét technológiailag innovatív megoldásokon keresztül is, illetve mások, amelyekben a versenynyomás fokozódik. Különösen a környezetbarát technológiák fejlesztése a kulcs az egész ágazat versenyképességének biztosításához (beleértve a helikoptereket és a regionális repülőgépeket). KTF-intenzív ágazatról lévén szó, az elmúlt évtizedekben az európai repüléstechnikai és légiközlekedési vállalatok által a világpiacon kivívott versenyképesség nagymértékben a jelentős (jellemzően a forgalom 13-15%-át kitevő) kutatási magánbefektetéseknek volt köszönhető. Az ágazat sajátosságai miatt az új fejlesztések gyakran a köz- és a magánszféra hatékony együttműködését igénylik. |

168. módosítás

III. melléklet, "Közös technológiai kezdeményezések" cím, ötödik felsorolás, ("Repüléstechnika és légi közlekedés") harmadik albekezdés

A kezdeményezés a repüléstechnika és a légi közlekedés területén belül több részterülettel foglalkozik, így például a környezetbarát és költséghatékony repülőgéppel ("zöld repülőgép"), valamint az egységes európai égbolt létrehozására irányuló politika és a SESAME kezdeményezés támogatása érdekében a légiforgalmi szolgáltatásokkal. | A kezdeményezés a repüléstechnika és a légi közlekedés területén belül több részterülettel foglalkozik, így például a környezetbarát és költséghatékony légi közlekedési rendszerrel ("zöld légi közlekedési rendszer"), valamint az egységes európai égbolt létrehozására irányuló politika és a SESAME kezdeményezés támogatása érdekében a légiforgalmi szolgáltatásokkal. |

169. módosítás

III. melléklet, "Kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus" cím, második albekezdés

Az EBB a nemzetközi pénzpiacokról származó kölcsönöket biztosít a bank alapszabályának, szabályzatának és eljárásainak megfelelően. Az EBB ezt a támogatást szavatoló tőkéjével együtt a bankon belül céltartalékképzésre és tőkeallokálásra használja a támogatásra jogosult nagy európai KTF-cselekvésekhez nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos kockázatok egy részének fedezésére. | Az EBB a nemzetközi pénzpiacokról származó kölcsönöket biztosít a bank alapszabályának, szabályzatának és eljárásainak megfelelően. Az EBB ezt a támogatást szavatoló tőkéjével együtt a bankon belül céltartalékképzésre és tőkeallokálásra használja a támogatásra jogosult európai KTF-cselekvésekhez nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos kockázatok egy részének fedezésére. |

170. módosítás

III. melléklet, "Kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus" cím, negyedik albekezdés

A támogatás folyósítására évente kerül sor. A támogatás évente folyósítandó összegét a munkaprogramok határozzák meg, tekintetbe véve az EBB által a Közösségnek benyújtott jelentést és az előrejelzéseket. | Előzetesen javaslatot tesznek a támogatás teljes összegére a teljes időszakra vonatkozóan, valamint a tervezett éves összegekre is. Ezt a támogatást évente folyósítják és annak éves összegét a munkaprogramok felülvizsgálhatják, tekintetbe véve az EBB által a Közösségnek benyújtott jelentést és az előrejelzéseket. |

171. módosítás

III. melléklet, "Kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus" cím, ötödik albekezdés, második felsorolás

A nagy európai KTF-cselekvések támogathatósága. Eltérő rendelkezés hiányában a Közösség által az egyedi program hozzájáruló témái és tevékenységei keretében finanszírozott "közös technológiai kezdeményezések" és együttműködésen alapuló nagy projektek automatikusan támogathatónak minősülnek. Ugyancsak figyelembe vehetők más, együttműködésen alapuló nagy európai projektek, mint például az EUREKA-projektek. A Szerződés 167. cikke alapján elfogadott rendeletnek megfelelően a támogatási megállapodás eljárási szabályokat is megállapít, és a Közösség számára bizonyos feltételek megléte esetén vétójogot biztosít az EBB által javasolt kölcsön odaítélésére. | A nagy európai KTF-cselekvések és a KKV-k által javasolt projektek támogathatósága. Eltérő rendelkezés hiányában a Közösség által az egyedi program hozzájáruló témái és tevékenységei keretében finanszírozott "közös technológiai kezdeményezések" és együttműködésen alapuló nagy projektek automatikusan támogathatónak minősülnek. Ugyancsak figyelembe vehetők más, együttműködésen alapuló nagy európai projektek, mint például az EUREKA-projektek. A KKV-k támogathatóságát egyértelművé kell tenni. A Szerződés 167. cikke alapján elfogadott rendeletnek megfelelően a támogatási megállapodás eljárási szabályokat is megállapít, és a Közösség számára bizonyos feltételek megléte esetén vétójogot biztosít az EBB által javasolt kölcsön odaítélésére. |

[1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

[2] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[3] HL C 320. E, 2005.12.15., 259. o.

[4] HL L ...

--------------------------------------------------