52005PC0467

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 5.10.2005

COM(2005) 467 végleges

2005/0203 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

A Kultúrák közötti párbeszéd európai évéről – 2008

(előterjesztő: a Bizottság) { SEC(2005) 1202 }

INDOKLÁS

1)A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | Motivations de la proposition A kultúrák közötti párbeszéd elválaszthatatlan az európai integráció ama alapvető célkitűzésétől, amely közelebb kívánja hozni egymáshoz Európa népeit. Az Unió e törekvése elengedhetetlenné teszi, hogy a párbeszédet prioritásnak nyilvánítsák azért, hogy az európai polgárokat, és az Európai Unióban élő valamennyi polgárt ösztönözzék sokféleségünk kezelésében való tevékeny részvételre, mely sokféleség az egyre változatosabb valóságból éppúgy táplálkozik, mint a globalizáció hozadékából. A kultúrák közötti párbeszéd másrészről olyan eszköz, amely megkönnyíti az Unió számára stratégiai jelentőségű számos prioritás végrehajtását. A kultúrák közötti párbeszédnek szentelt Európai év egyedülálló eszközt jelent e prioritás megerősítésének tudatosítása és a polgárok bevonása terén. |

120 | Általános összefüggések Az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében a Közösség küldetése, hogy Európai népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. E küldetés sikere nagyban függ a kultúrák közötti párbeszédtől. Ezenfelül az Unió egymást követő bővítéseinek, az egységes piac teremtette mobilitásnak, a korábbi és napjainkban zajló migrációs hullámoknak, a kereskedelem, az oktatás, a szabadidő, és az általános globalizáció révén az Európán kívüli világgal folytatott felélénkült cserefolyamatok összeadódó hatása fokozza az európai polgárok, és az Európai Unióban élő valamennyi polgár, valamint a különböző kultúrák, nyelvek, népcsoportok, vallások közötti kölcsönhatásokat Európában és azon kívül egyaránt. Az európai polgároknak és mindazoknak, akik átmeneti vagy állandó jelleggel az Unióban tartózkodnak, meg kell tudniuk szerezni azon ismereteket, képzettségeket és képességeket, amelyek segítségével meg tudnak birkózni a nyitottabb, ugyanakkor összetettebb környezettel, illetve az ebből fakadó nehézségekkel és feszültségekel annak érdekében, hogy hasznukra fordíthassák e társadalom kínálta lehetőségeket nem csak Európában, de a világ többi részén is. Az európai integráció középpontjában a megerősített és szerkezetében letisztultabb kultúrák közötti párbeszéd prioritást élvez annak érdekében, hogy a Bizottság által szorgalmazott új megközelítéssel összhangban bevonjanak abba minden európai polgárt, és az Európai Unióban élő valamennyi polgárt, de különösen a fiatalokat. A kultúrák közötti párbeszéd lehet az a kivételes eszköz, amellyel társadalmaink összetett valósága a polgárok számára irányíthatóvá válik, és lendületet kaphat. Ebben az összefüggésben fontos, hogy az Unió valamennyi lakója – akár hazájában, akár külföldön – ösztönzést kapjon a más kultúrákkal való kapcsolat tevékeny keresésében, és ezáltal hozzájáruljon a kultúrák közötti párbeszéd kialakulásának előfeltételeihez, azaz a toleranciához és egymás tiszteletben tartásához. A kultúrák közötti párbeszéd ily módon hozzájárul az Unió több stratégiai prioritásának megvalósításához azáltal, hogy: - a világban zajló globalizáció nyomán fokozódó uniformizálódás közepette tiszteletben tartja és elősegíti a kulturális sokszínűséget Európában, és az Európai Unió közös értékein nyugvó aktív európai polgárságot hoz létre; - magában foglalja a megújult lisszaboni stratégiát, amelyhez a tudásalapú gazdaságnak olyan emberekre van szüksége, akik a jólét fokozása érdekében alkalmazkodni tudnak a változásokhoz, és képesek az innováció minden lehetséges forrását kiaknázni; - támogatja az Unió a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a megerősített kohézió iránti elkötelezettségét, és tiszteletben tartja az Európai Unió közös értékeit; - segítségével Európa jobban hallathatja hangját a világban, valamint – kiterjesztve ezáltal a stabilitás és a demokrácia térségét az Unió határain túlra – eredményes partnerséget köthet a szomszédos országokkal, és ezáltal befolyásolja az európai polgárok és az Európai Unióban élő valamennyi polgár jólétét és biztonságát; Ebben a szellemben a Bizottság javasolja, hogy 2008-at nyilvánítsák a Kultúrák közötti párbeszéd európai évének. |

139 | A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések Mivel javaslat tárgya maga a kultúrák közötti párbeszéd, nincsenek a javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések, azonban – közvetve vagy közvetlenül – számtalan, különböző közösségi programok címén finanszírozott projekt járul hozzá e dialógus fejlesztéséhez. |

140 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A 2008-ra javasolt kultúrák közötti párbeszéd európai éve az Európai Unió számos alapelvét fogja majd összekötni és kézzelfoghatóvá tenni. - Az Európai Közösséget létrehozó szerződés a Közösség feladatául tűzi ki, hogy Európai népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, járuljon hozzá a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. A szerződés megszabja ezen felül, hogy „a Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat”. Az Unió alapjogi chartájának preambuluma szerint „az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét [...]. Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúrájának és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és központi, regionális és helyi közhatalmi szervezetét”. A kultúrák közötti párbeszéd éve hozzájárul az Unió több stratégiai prioritásának megvalósításához, különösen a növekedés és a foglalkoztatás érdekében megújított lisszaboni stratégia, vagy az Unió a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a kohézió erősítése iránti elkötelezettségének vonatkozásában. Ugyancsak lehetővé teszi Európa számára, hogy jobban hallassa hangját a világban, kiterjesztve ezáltal a stabilitás és a demokrácia területét az Unió határain túlra. Végül a kultúrák közötti párbeszéd beleillik a párbeszéd és a kommunikáció a Bizottság által kívánatosnak tartott új megközelítésébe, hozzájárulva az európai polgárokkal és az Európai Unió valamennyi lakójával folytatott párbeszédhez. A kultúrák közötti párbeszéd általános tematikája nagyszámú, ám különböző célokkal és célzott területekkel létrejött közösségi cselekvést érint. A kultúrák közötti párbeszéd tárgykörében fontos kezdeményezéseket indítottak el vagy terveztek például a kultúra, az élethosszig tartó tanulás, az ifjúság, az állampolgári tudat, a hátrányos megkülönböztetés, a társadalmi kirekesztettség, a faj- és az idegengyűlölet elleni harc, a menekültpolitika és a bevándorlók integrációja, továbbá az audiovizuális és a kutatáspolitika területén. Külkapcsolatai terén az Európai Közösség számos olyan tevékenységben vállal szerepet, amely jelentősen hozzájárul a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításához. Ennek egyik kiemelkedő példája az euro-mediterrán partnerség, amely az Európai Unióba igyekvő menekültek legfontosabb kibocsátó országait fogja össze. Ez a partnerség többek között a fiatalokat érintő csereprogramot, és két, a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos programot foglal magában a kulturális örökség és az audiovizuális média területén. Az iránymutató cselekvés a kultúrák közötti párbeszédet szolgáló Anna Lindh Alapítvány 2005-ös létrehozása volt az egyiptomi Alexandriában. Az Európai év lehetőséget biztosít arra, hogy 2008-ban a vonatkozó közösségi programok és cselekvések egészében megerősítsék a „mainstreaming-elvet” (az általános érvényesítés elvét) annak érdekében, hogy az Európai év keretében nőjön e cselekvések nyilvánossága és hatása. Mindez koherens képet ad a kultúrák közötti párbeszédhez hozzájáruló sokféle közösségi cselekvésről, miközben összhangot teremt a programok között. Egyúttal lehetővé teszi a cselekvések változatossá tételét, közel kerülve az európai polgárhoz és az Európai Unióban élő valamennyi polgárhoz annak különböző élettereiben, és bevonva őt a megfelelő párbeszédformák keresésébe. Az Európai év cselekvései így számos szektorban támaszkodhatnak a kultúrák közötti párbeszéd konkrét projektjeinek kritikus tömegére. Minden ilyen projektnek (és az azokat támogató programoknak) hasznára válik a Kultúrák közötti párbeszéd európai évével együtt járó nyilvánosság. Az Európai év előkészítési munkáit szorosan össze kell hangolni a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség Európai éve – 2007[1] elnevezésű rendezvénysorozat előkészítésével és végrehajtásával annak érdekében, hogy e két kezdeményezés szinergiái és egymást kiegészítő jellege a lehető legmagasabb szintűre emelkedjenek. Az Európai év elsősorban az Európai Unió tagállamait célozza meg. A kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására vonatkozó kezdeményezések révén – amelyeket az együttműködés és a párbeszéd vonatkozó keretein belül, de különösen az Európai Unió civil társadalmai, és a tagjelölt országok közötti párbeszéd keretében kell kidolgozni – a tagjelölt országoknak szorosan kell kapcsolódniuk a Kultúrák közötti párbeszéd európai évéhez. Mivel az Európai Unión belül megvalósuló kultúrák közötti párbeszéd alapvető kapcsolatban áll a kultúrák és a civilizációk közötti párbeszéd nemzetközi szintű elősegítésére irányuló törekvéseinkkel, ugyancsak biztosítani kellene a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat, illetve és a megfelelő keretek között az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országokkal, a nyugat-balkáni térség országaival és az európai szomszédsági politikában résztvevő partnerországokkal közösen kidolgozott, kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására vonatkozó kezdeményezések valamennyi külpolitikai vetületének egymást kiegészítő jellegét. Szoros koordináció alá kell vonni minden egyéb, a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve célkitűzéseinek megfelelő, a harmadik országokkal, különösen a fejlődő országokkal való együttműködési kezdeményezést. |

2) KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

219 | A kultúrák közötti párbeszéd olyan átfogó kérdéskör, amely a társadalom minden szeletét érinti. A társadalomnak nincs olyan különleges területe, vagy szereplője, amely a kultúrák közötti párbeszéd szempontjából egyedi lenne. A kultúrák közötti párbeszédnek nincs általános érvényű képlete, vagy a többihez képest kivételezett területe. A párbeszéd minden európai polgárt, és az Európai Unióban élő valamennyi polgárt érinti, és mindannyiukat fel kell kérni az abban való részvételre. Miután számos, a témába vágó változatos és újszerű konzultáció nemrégiben zajlott le – például az oktatási, kulturális, ifjúsági és az állampolgári tudattal kapcsolatos programok új generációja előkészítésének keretében – nem tartották szükségesnek, hogy a Kultúrák közötti párbeszéd európai évéről újabb, kifejezetten erre irányuló konzultációra kerüljön sor. |

Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

229 | Külső szakértő bevonása nem volt szükséges. |

230 | Hatásvizsgálat A további cselekvés hiánya: ha a már elindított specifikus és ágazati cselekvéseken kívül egyéb cselekvésekre nem kerülne sor, azzal az Unió egyik politikai prioritásának nyilvánossága veszne el, és mindenekelőtt alternatív költségek keletkeznének. A számos területen jelentős mértékben végrehajtott mainstreaming-cselekvések megakadályozása abban, hogy kritikus tömeget és általános nyilvánosságot érjenek el. A kultúrák közötti párbeszéd területének azon szektorokra való korlátozása, ahol már léteznek megfelelő programok, és más területek kiaknázásának, továbbá a kultúrák közötti párbeszéd ágazatokon átívelő megközelítéseinek ellehetetlenítése. A mostanáig elindított cselekvések megakadályozása abban, hogy a szakmai körökön (például oktatási közösségek, egyetemi szakemberek, kulturális szereplők stb.) kívül eső, azoktól gyakran elzárt közönséggel kapcsolatba lépjenek. A köztük lévő szélesebb körű együttműködés, koordináció és szinergia megteremtésének megakadályozása. A nagyközönség és az egész európai társadalom bevonásának megnehezítése. Szabályozási tevékenység: a Szerződés 151. cikke kizárja „a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását”. Ezért minden szabályozási jellegű eszköztől tartózkodni kell. Horizontális megközelítés vagy mainstreaming: e megközelítést már számos területen jelentős mértékben alkalmazzák, amit folytatni is kell. Ez azonban önmagában nem teszi lehetővé a kritikus tömeg és a kellő nyilvánosság elérését. A kultúrák közötti párbeszéd által felölelt terület azon szektorokra korlátozódhat, amelyekben léteznek megfelelő programok, és esetleg nem teszik lehetővé más területek, sőt, szektorokon átívelő megközelítések adta lehetőségek kiaknázását. Több évre szóló program és/vagy cselekvési terv: az eddigi tapasztalatok szerint ez a lehetőség túl korai lenne. Első lépésként elengedhetetlen a helyzetet helyszíni felmérése. Az Európai évből nyert tapasztalatok nyomán egy megfelelő, több évre szóló program, vagy cselekvési terv készülhet, ám a jelenlegi szakaszban ezt hiba volna előre meghatározni. A javasolt változat szerint az Európai év három cselekvési irányvonal köré szerveződik, amelyek a hasznosítás és a kommunikáció területére összpontosítanak. E cselekvési irányvonalak a 2008-ban az e dimenziót magukban foglaló közösségi programok és egyéb közösségi cselekvések segítségével elindított konkrét projektek kritikus tömegének gazdagságára és sokszínűségére támaszkodnak. |

231 | A Bizottság a jogalkotási és munkaprogramjában előírtak szerint hatásvizsgálatot végzett, az erről szóló jelentés a http://europa.eu.int/comm/dgs/education_culture/evalreports/index_en.htm címen olvasható. |

3) A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A cselekvés célkitűzései és a javasolt eszközök összefoglalása A Kultúrák közötti párbeszéd európai évének általános célkitűzései a következők: - A kultúrák közötti párbeszéd támogatása egy olyan eszköz formájában, amely segíti az európai polgárokat, és az Unió területén átmeneti vagy állandó jelleggel tartózkodó személyeket olyan ismeretek, képesítések és képességek megszerzésében, amelyek segítségével meg tudnak birkóznik a nyitottabb, és egyszersmind összetettebb környezettel, illetve az azzal járó esetleges nehézségekkel annak érdekében, hogy a számukra egy sokszínű és dinamikus társadalom által nyújtott lehetőségekből előnyt kovácsoljanak Európában és annak határain kívül egyaránt; - Az európai polgárok, és az Európai Unió területén élő valamennyi polgár ráébresztése az aktív és a világra nyitott európai polgárság megteremtésének jelentőségére[2], amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és alapjául az Európai Közösség közös értékei – az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, a demokratikus elvek és a jogállamiság, valamint az emberi jogok, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása szolgál. A cselekvés különleges céljkitűzése, hogy hozzájáruljon a következőkhöz: - A kultúrák közötti párbeszédhez hozzájáruló közösségi programok és cselekvések közérthetőségének és koherenciájának fokozása. A kultúrák közötti párbeszéd a közösségi politikáknak és eszközöknek köszönhetően széles körben jelen van. E terület közösségi kezdeményezései nyomán számos, a kultúrák közötti párbeszédet különböző nézőpontból és a társadalom különböző szegmenseiből megragadó konkrét projekt indult útjára. E kezdeményezések azt is lehetővé tették, hogy a polgárok által megélt valósághoz igazított párbeszédformák keresésébe bevonják a civil társadalmat. Ugyanakkor meg kell erősíteni az e területen véghezvitt közösségi cselekvés globális hatását és nyilvánosságát. Általánosságban a kultúrák közötti párbeszéd része lehet minden vonatkozó közösségi programnak vagy cselekvésnek, amennyiben az összeegyeztethető annak koncepciójával és irányításával. Az Európai év ugyancsak megkönnyíti majd a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos projektek vezetői számára a vonatkozó közösségi cselekvések azonosítását, továbbá az e cselekvések közötti szinergiák kidolgozását. Az Európai év az e területen végzett közösségi cselekvés értékének növeléséhez is hozzájárul majd, emellett növeli annak koherenciáját és hatékonyságát. - A különböző kultúrák örökségünk és életmódunk terén érvényesülő hozadékának nyomatékosítása; - az európai polgárok, és az Európai Unió területén élők – különösen a fiatalok – fogékonyságának fokozása azon eszközök iránt, amelyekkel a kultúrák közötti párbeszéd révén megvalósítható egy aktív és a világra nyitott európai polgárság, amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és amelynek alapjául az Európai Unió közös értékei szolgálnak. - Hozzájárulás az innovációhoz, és azon megközelítések horizontális és ágazatközi vetületéhez, amelyek célja a kultúrák közötti párbeszéd – elsősorban a fiatalok körében történő – elősegítése. Az Európai évnek különösen a társadalom különböző közösségeit és szektorait összegyűjtő kezdeményezések terjesztését és fejlesztését kell hangsúlyoznia, változatos nézőpontokből közelítve meg a kultúrák közötti párbeszédet. E szektorokon átívelő együttműködés érdekében az Európai év a kultúrák közötti párbeszéd támogatása tekintetében közvetve a helyes gyakorlat és a tapasztalatok szektorok közötti átadásához is hozzájárul. Az Európai év a működési célkitűzéseket alkotó három cselekvés köré épül: Közösségi szintű cselekvések: tájékoztatási kampány és az Európai év célkitűzéseinek terjesztése (beleértve nemzeti szinten elfoglalt helyét), közösségi szintű felmérések és tanulmányok a Kultúrák közötti párbeszéd európai évének előkészítésére, hatékonyságára, hatására és hosszú távú nyomon követésére vonatkozó értékelés és jelentéskészítés érdekében. A közösségi szintű cselekvések támogatása: korlátozott számú, az Európai év célkitűzéseinek – különösen a fiatalok körében megvalósuló – tudatosítását célzó európai horderejű emblematikus cselekvés részesülhet közösségi segítségnyújtásban, a teljes költség legfeljebb 80%-áig. A jelentős mértékben európai vonatkozású nemzeti cselekvések társfinanszírozása: nemzeti szintű cselekvések eleget tehetnek azon feltételeknek, amelyek alapján közösségi segítségnyújtásból részesülhetnek, a teljes költség legfeljebb 50%-áig. A Közösség nyújthat nem pénzügyi támogatást is – beleértve a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve logójának és más anyagainak használatának írásos engedélyét – közintézmények vagy magánszervezetek kezdeményezéseinek, amennyiben ezek garantálni tudják a Bizottságnak, hogy a szóban forgó kezdeményezésekre sor került vagy 2008 folyamán sor kerül, és azok érezhetően hozzájárulnak a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve célkitűzésének megvalósításához. Az Európai év keretéből pénzügyi támogatásban nem részesülő, az Európai évvel társulva vagy együttműködésben harmadik országokban szervezett kezdeményezések is részesülhetnek a Közösség nem pénzügyi jellegű támogatásában, felhasználhatják az Évhez kapcsolódó logót és más anyagokat. |

310 | Jogalap Az EK-Szerződés 151. cikke |

320 | A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve annyiban érvényesül, hogy a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel a javaslatot illetően. |

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok önálló tevékenysége a következő okok miatt nem tudja kielégítő mértékben megvalósítani: |

321 | A kultúrák közötti párbeszéd terjesztése több fronton és számos szinten zajló cselekvést igényel olyan területeken, ahol a nemzeti és helyi hatóságok hatásköre nagyon kiterjedt (különösen a kultúr- és az oktatáspolitikát illetően). A Közösségnek kiegészítő szerepe van annyiban, hogy cselekvésének, amely teljes egészében a polgárra, mint egyénre összpontosul, több hatása lesz közösségi, mint tagállami szinten. Egy pusztán nemzeti szinten végrehajtott cselekvés azzal a kockázattal járna, hogy leszűkítené a kultúrák közötti párbeszéd terét, és nem venné kellőképpen figyelembe az európai polgárság e párbeszédhez kapcsolódó vetületét. |

A javaslat célkitűzései a következő okokból valósíthatók meg jobban közösségi cselekvéssel: |

324 | - A fontosabb közösségi programok végrehajtásának keretében minden lehetséges alkalommal érintik a kultúrák közötti párbeszédet. A kultúrák közötti párbeszéd mainstreaming-elvének e megerősítése a közösségi programokban nem csak azt teszi lehetővé, hogy európai szinten elérjék a kultúrák közötti párbeszéd projektjeinek és kezdeményezéseinek kritikus tömegét, hanem azt is, hogy a nagyközönség bevonása érdekében számos hálózat álljon rendelkezésre. |

325 | - Az Európai éveket jellemzően arra találták ki, hogy nagyon változatos közönséget lehessen bevonni egy-egy adott témával kapcsolatos tudatosság növelése érdekében. A meghatározott időkeretben való részvétel nagysága hozzájárulhat az Unió politikai prioritásainak előmozdításához. |

327 | - Túlmutatva a kultúrák közötti párbeszéd mainstreaming-elve a közösségi programok keretén belüli megerősítésének hatásain, a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve a nagy közösségi hozzáadott értéket képviselő cselekvésekre összpontosít, miközben a regionális és helyi szintű szereplők az őket körülvevő realitásnak megfelelő mozgósítását a tagállamokra bízza. |

Az arányosság elve |

331 | Mivel az Európai év a közösségi programok által támogatott projektek kritikus tömegén alapul, az – 10 millió eurós költségvetésével – komoly közösségi fejlesztési cselekvést jelenthet. Az Európai év elnevezésű rendezvénysorozat keltette lendület várhatóan további pénzügyi forrásokat hoz mozgásba. A nem pénzügyi támogatásban részesülő cselekvések felhasználhatók az európai év kommunikációs eszközeit alkalmazó cselekvések sorának bővítéséhez, és ezáltal nyilvánosságának növeléséhez. Az Európai év semmilyen tekintetben nem korlátozza a nemzeti szintű cselekvést, csak arra szorítkozik, hogy közösségi ösztönzést adjon annak. Ezen felül az elfogadott beavatkozási módszerek egyszerűek, és nem rónak semmiféle aránytalan igazgatási kényszert az európai év megvalósításával megbízott igazgatási szervekre. Az itt tervezett cselekvések és finanszírozásuk az arányosság elvének megfelelően nem lép túl a célkitűzések eléréshez szükséges mértéken. |

A jogi eszközök megválasztása |

342 | A kultúrák közötti párbeszéd kérdésköre nem érint semmilyen szabályozási tevékenységet. A megfelelő kidolgozás keretének lefektetéséhez a legmegfelelőbb jogi eszköz az Európai Parlament és a Tanács határozata. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK |

401 | A Európai évre előirányzott költségvetés összege 10 millió euró. |

F-14403 |

2005/0203 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

A Kultúrák közötti párbeszéd európai évéről – 2008

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 151. cikke (5) bekezdése első francia bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[3],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4]

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[5]

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[6],

mivel:

(1) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében a Közösség küldetése, hogy Európai népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.

(2) Az Unió egymást követő bővítéseinek, az egységes piac teremtette mobilitásnak, a korábbi és napjainkban zajló migrációs hullámoknak, a kereskedelem, az oktatás, a szabadidő, és az általános globalizáció révén az Európán kívüli világgal folytatott felélénkült cserefolyamatok összeadódó hatása fokozza az európai polgárok, és az Európai Unió valamennyi lakója, valamint a különböző kultúrák, nyelvek, népcsoportok, vallások közötti kölcsönhatásokat Európában és azon kívül egyaránt.

(3) Az európai polgároknak, és az Unió területén átmeneti vagy állandó jelleggel élő személyeknek olyan ismeretekhez, képesítéshez és képességekhez kell jutniuk, amelyek révén képesek megbirkózni a nyitottabb, és egyszersmind összetettebb környezettel, illetve az azzal járó valamennyi nehézséggel és feszültséggel annak érdekében, hogy egy sokszínű és dinamikus társadalom által számukra nyújtott lehetőségekből előnyt kovácsoljanak Európában és a világban egyaránt.

(4) Az európai integráció középpontjában álló kultúrák közötti párbeszéd lehet az a kivételes eszköz, amellyel társadalmaink összetett valósága a polgárok számára irányíthatóvá válik, és lendületet kaphat.

(5) A kultúrák közötti párbeszéd ily módon hozzájárul az Unió több stratégiai prioritásának megvalósításához azáltal, hogy:

- a világban zajló globalizáció nyomán fokozódó uniformizálódás közepette tiszteletben tartja és elősegíti a kulturális sokszínűséget Európában, és az Európai Unió közös értékein nyugvó aktív európai polgárságot hoz létre;

- magában foglalja a megújult lisszaboni stratégiát, amelyhez a tudásalapú gazdaságnak olyan emberekre van szüksége, akik a jólét fokozása érdekében alkalmazkodni tudnak a változásokhoz, és képesek az innováció minden lehetséges forrását kiaknázni;

- az Európai Unió közös értékeinek tiszteletben tartása mellett támogatja az Unió elkötelezettségét a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a megerősített kohézió iránt;

- segítségével Európa jobban hallathatja hangját a világban, valamint – kiterjesztve ezáltal a stabilitás és a demokrácia térségét az Unió határain túlra – eredményes partnerséget köthet a szomszédos országokkal, és ezáltal befolyásolja az európai polgárok és az Európai Unió valamennyi lakójának jólétét és biztonságát;

(6) A kultúrák közötti párbeszéd több szakpolitika és közösségi eszköz fontos aspektusa olyan területeken, mint az oktatás, az ifjúságpolitika, a kultúra, az állampolgári jogok és a sport, a megkülönböztetések és a társadalmi kirekesztés elleni harc, az élethosszig tartó tanulás, az idegen- és fajgyűlölet elleni küzdelem, a bevándorlóknak nyújtott menedékjog és integrációjuk, az audiovizuális politika és a kutatás. E párbeszéd ugyanakkor egyre fontosabb szerephez jut az Európai Unió külkapcsolatainak terén is, különösen a tagjelölt országok, a kelet-balkáni térség országai, és az európai szomszédsági politika[7] társországai tekintetében.

(7) A közösségi tapasztalatok és kezdeményezések e sokrétű talajára építve alapvető fontosságú, hogy minden egyes polgárt és az európai társadalmat teljes egészként kell bevonni a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos folyamatba.

(8) E határozat alkalmazásában „az aktív európai polgárság” fogalmába az EK-Szerződés 17. cikkében meghatározott polgárokon kívül valamennyi, az Európai Unió területén állandó vagy átmeneti jelleggel élő személy is beletartozik.

(9) Az Európai Unió közös értékei megegyeznek az EK-Szerződés 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározottakkal.

(10) Biztosítani kell a kultúrák közötti párbeszédben hangsúlyos szerepet játszó valamennyi közösségi, nemzeti, regionális és helyi intézkedéssel való kiegészítő jelleget. A Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű programsorozat segítségével fokozódhat e cselekvések ismertsége és koherenciája, miközben hozzájárul az innovációhoz és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítását célzó szemléletek horizontális és ágazatközi vetületéhez.

(11) Ugyancsak biztosítani kellene a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat, illetve és a megfelelő keretek között az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országokkal, a nyugat-balkáni térség országaival és az európai szomszédsági politikában résztvevő partnerországokkal közösen kidolgozott, kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására vonatkozó kezdeményezések valamennyi külpolitikai vetületének egymást kiegészítő jellegét. A Bizottságnak biztosítania kell a harmadik országokkal – de különösen a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat célkitűzései szempontjából kiemelkedő fontosságú fejlődő országokkal – folytatott minden további együttműködési kezdeményezéssel való kiegészítő jelleget.

(12) E határozat címzettjei a tagállamok. A Kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására vonatkozó kezdeményezések révén – amelyeket az együttműködés és a párbeszéd vonatkozó keretein belül, de különösen az Európai Unió civil társadalmai, és a tagjelölt országok közötti párbeszéd keretében kell kidolgozni – a tagjelölt országoknak szorosan kell kapcsolódniuk a kultúrák közötti párbeszéd európai évével kapcsolatos cselekvésekhez[8].

(13) E határozat a cselekvés teljes időtartamára egy pénzügyi keretet hoz létre, amely a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között megkötött intézményközi megállapodás[9] 33. pontja értelmében a költségvetési hatóság részére elsődleges hivatkozási alapot jelent.

(14) Helyénvaló az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározása, összhangban a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal. Ezért a tervezett cselekvés jellegének és alkalmazási körének megfelelő tanácsadó bizottság felállítása indokolt.

(15) Tekintettel arra, hogy a tervezett cselekvés célkitűzéseit a többoldalú partnerségi kapcsolatok és közösségi szinten zajló transznacionális kereskedelem iránti igény miatt a tagállamok nem tudják megvalósítani, és ezért a cselekvés alkalmazási köre miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben megállapított arányossági elvvel összhangban e határozat nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

A 2008-as évet a „Kultúrák közötti párbeszéd európai évének” kell nyilvánítani.

2. cikk

Célkitűzések

1. A Kultúrák közötti párbeszéd európai évének általános célkitűzései az alábbiakhoz való hozzájárulást jelentik:

- A kultúrák közötti párbeszéd támogatása egy olyan eszköz formájában, amely segíti az európai polgárokat, és az Unió területén átmeneti vagy állandó jelleggel tartózkodó személyeket olyan ismeretek, képesítések és képességek megszerzésében, amelyek képessé teszik őket egy nyitottabb, és egyszersmind összetettebb környezet, illetve az azzal járó esetleges nehézségek kezelésére annak érdekében, hogy a számukra egy sokszínű és dinamikus társadalom által nyújtott lehetőségekből előnyt kovácsoljanak Európában és annak határain kívül egyaránt;

- Az európai polgárok, és az Európai Unió területén élő valamennyi polgár ráébresztése az aktív és a világra nyitott európai polgárság megteremtésének jelentőségére, amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és alapjául az Európai Közösség közös értékei – az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a szolidaritás, a demokratikus elvek és a jogállamiság, valamint az emberi jogok, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása szolgál.

2. A Kultúrák közötti párbeszéd európai évének sajátos célkitűzései az alábbiakhoz való hozzájárulást jelentik:

- A kultúrák közötti párbeszédhez hozzájáruló közösségi programok és intézkedések közérthetőségének és koherenciájának fokozása;

- A különböző kultúrák örökségünk és életmódunk terén érvényesülő hozadékának nyomatékosítása; - az európai polgárok, és az Európai Unió területén élő polgárok – különösen a fiatalok – fogékonyságának fokozása azon eszközök iránt, amelyekkel a kultúrák közötti párbeszéd révén megvalósítható egy aktív és a világra nyitott európai polgárság, amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és amelynek alapjául az Európai Unió közös értékei szolgálnak.

- Hozzájárulás az innovációhoz, és azon megközelítések horizontális és ágazatközi vetületéhez, amelyek célja a kultúrák közötti párbeszéd – elsősorban a fiatalok körében történő – elősegítése.

3. cikk

Az intézkedések tartalma

1. A 2. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében hozott intézkedéseket a melléklet tartalmazza részletesebben.

Ezen intézkedések közé tartozik a következő tevékenységek végrehajtása, illetve az azoknak nyújtott támogatás:

a) információs és promóciós kampányok, különösen a médiával való együttműködés által, közösségi és nemzeti szinten a Kultúrák közötti párbeszéd európai évének célkitűzéseivel kapcsolatos kulcsfontosságú üzenetek terjeszése érdekében;

b) európai szintű események és kezdeményezések, melyek célja a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése, valamint a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat kapcsán nyert tapasztalatok és eredmények hangsúlyozása;

c) nemzeti szintű, hangsúlyozottan európai szintű események és kezdeményezések a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat célkitűzéseinek elősegítése érdekében.

d) közösségi vagy nemzeti szintű felmérések és tanulmányok készítése, melyek célja, hogy értékelést és jelentést készítsenek Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat előkészületeiről, hatékonyságáról, hatásáról és hosszútávú utókövetéséről.

4. cikk

Végrehajtás

E határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 6. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozták meg.

5. cikk

A tagállamok együttműködése

Az egyes tagállamok kijelölnek egy nemzeti koordinációs testületet, vagy egy annak megfelelő adminisztratív szervet, amelynek feladata, hogy megszervezze e tagállamnak a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozatban való részvételét. Az egyes tagállamok biztosítják, hogy ez a testület nemzeti szinten a különböző feleket megfelelően vonja be kultúrák közötti párbeszédbe. Az említett szerv nemzeti szinten biztosítja a Kultúrák közötti párbeszéd európai évével kapcsolatos intézkedések koordinációját.

6. cikk

Bizottság

1. A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

2. E bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkeit kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikkében meghatározott rendelkezésekre.

3. A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

7. cikk

Pénzügyi rendelkezések

1. A melléklet A. szakaszában előírt közösségi hatályú intézkedések értelmében közbeszerzési szerződés köthető, illetve az Európai Közösségek költségvetéséből finanszírozott támogatások ítélhetők meg.

2. A melléklet B. szakaszában előírt közösségi hatályú intézkedések azok teljes költségének maximum 80%-áig támogathatók az Európai Közösségek általános költségvetésének terhére.

3. A melléklet C. szakaszában előírt intézkedések azok teljes költségének maximum 50%-áig támomgathatók az Európai Közösségek általános költségvetésének terhére, és a 8. cikkben előírt eljárásnak megfelelően.

8. cikk

A kérelmek benyújtására és kiválasztására vonatkozó eljárás

1. A támogatások odaítéléséről szóló határozatokat a Bizottság hozza meg, a 6. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban. A Bizottság biztosítja a támogatásnak a tagállamok és az érintett tevékenységek különböző területei közötti kiegyensúlyozott elosztását.

2. A 7. cikk (3) bekezdésében ismertetett támogatási kérelmeket az 5. cikkben előírt szerv nyújtja be a Bizottsághoz.

9. cikk

Nemzetközi szervezetek

A Kultúrák közötti párbeszéd európai évének alkalmazásában a Bizottság együttműködhet a megfelelő nemzetközi szervezetekkel.

10. cikk

A Bizottság szerepe

1. A Bizottság biztosítja az e határozatban előírt intézkedések, valamint az egyéb közösségi cselekvések és kezdeményezések közötti koherenciát.

2. A Bizottság biztosítja, hogy a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozatban résztvenni kívánó tagállamokat annak alapján vonja be, hogy milyen mértékben vettek részt a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos számos közösségi programban, valamint annak alapján, hogy a Bizottság – megfelelő keretek között – sajátos kezdeményezéseket dolgoz ki különösen az Európai Unió civil társadalmai, valamint a tagjelölt országok közötti párbeszéd keretében.

3. A Bizottság biztosítja a Kultúrák közötti párbeszéd európai évének e célkitűzései elérése érdekében hozott intézkedések, valamint a várhatóan a megfelelő keretek között az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országokkal, a nyugat-balkáni térség országaival és az európai szomszédsági politikában résztvevő partnerországokkal közösen kidolgozott, kultúrák közötti párbeszédre vonatkozó kezdeményezések közötti kiegészítő jelleget.

4. A Bizottságnak biztosítania kell a harmadik országokkal – de különösen a Kultúrák közötti párbeszéd Európai éve elnevezésű rendezvénysorozat célkitűzései szempontjából kiemelkedő fontosságú fejlődő országokkal – folytatott minden további együttműködési kezdeményezéssel való kiegészítő jelleget.

11. cikk

Költségvetés

1. Az e határozat 2007. január 1. és 2008. december 31. közötti végrehajtására előirányzott pénzügyi keret 10 millió euró.

2. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi terv függvényében engedélyezi.

12. cikk

A közösségi pénzügyi érdekek védelme

1. A Bizottság biztosítja, hogy amennyiben az e határozat keretében finanszírozott intézkedések végrehajtására sor kerül, a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmében – a 2988/EK, Euratom és a 2158/96/EK, Euratom tanácsi rendeletekkel, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban – intézkedéseket tegyen a csalás, a korrupció és az egyéb illegális tevékenységek megelőzésére, hatékony ellenőrzéseket végezzen, a jogosulatlanul kifizetett összegeket visszaszerezze, és – ha szabálytalanságra derül fény – hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabjon ki.

2. Az e határozat keretében finanszírozott közösségi intézkedések tekintetében – a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének, akár közvetlenül a Közösségek nevében beszedett saját forrásokból származó bevétel csökkenése vagy kiesése révén, akár indokolatlan kiadási tételek miatt.

3. A Bizottság az egy adott intézkedésre megítélt pénzügyi támogatást csökkenti, felfüggeszti, vagy visszaszerzi, amennyiben szabálytalanságra – különösen az e határozat, az egyedi határozat, illetve a szóban forgó támogatást megítélő szerződés rendelkezéseivel való megfelelés elmulasztására – bukkan, vagy ha megállapítást nyert, hogy a Bizottság jóváhagyásának kérése nélkül az intézkedés olyan jelentős módosításon ment keresztül, amely összeegyeztethetetlen az említett intézkedés jellegével, illetve végrehajtásának feltételeivel.

4. Amennyiben a határidőket nem tartották tiszteletben, vagy egy intézkedés végrehajtása a megítélt támogatás csupán egy részét indokolja, a Bizottság a kedvezményezettet egy meghatározott időhatárig észrevételei benyújtására kéri fel. Amennyiben a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság törölheti a pénzügyi támogatás fennmaradó részét, és követelheti a már folyósított összeget visszafizetését.

5. Minden jogosulatlanul kifizetett összeget vissza kell fizetni a Bizottságnak. A kellő időben vissza nem fizetett összegeket a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően késedelmi kamattal kell megterhelni.

13. cikk

Felügyelet

1. A kedvezményezett az e határozat keretében finanszírozott valamennyi intézkedés esetében technikai és pénzügyi jelentéseket nyújt be a munkálatok előrehaladtának állapotáról. Az intézkedés végrehajtásától számított három hónapon belül egy végső jelentést is be kell nyújtani. A jelentések formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.

2. Az adott intézkedést fedező utolsó kifizetést követő öt évig a pénzügyi támogatás kedvezményezettje a Bizottság rendelkezésére tartja az intézkedéssel kapcsolatos kiadásokat igazoló dokumentumokat.

3. A Bizottság minden egyéb szükséges lépést megtesz annak ellenőrzése érdekében, hogy a finanszírozott intézkedéseket megfelelően, illetve e határozat, és a költségvetési rendelet (2002. június 25-i 1605/2005/EK, Euratom tanácsi rendelet) rendelkezéseivel összhangban végezték el.

14. cikk

Ellenőrzés és értékelés

A Bizottság legkésőbb 2009. december 31-ig jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára az e határozat 3. cikkében előírt intézkedések végrehajtásáról, eredményeiről, és általános értékeléséről.

15. cikk

Hatálybalépés

E határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

E határozat címzettjei a tagállamok.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

A 3. CIKKBEN ELŐÍRT INTÉZKEDÉSEK

A. KÖZÖSSÉGI SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK

1.) Információs és promóciós kampányok, melyek tartalmazzák a következőket:

a) A kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat logójának és jelmondatainak megtervezése, amelyek az e rendezvénysorozattal kapcsolatos valamennyi tevékenységet végigkísérik;

b) közösségi szintű információs kampány, és ennek nemzeti szinten történő pozicionálása;

c) együttműködés a magánszektorral, a műsorszolgáltatókkal és egyéb médiumokkal, amelyek a Kultúrák közötti párbeszéd európai évével kapcsolatos információk terjesztésében parnerként lépnek fel;

d) a közvélemény érdeklődését felkeltő, és a Közösség egész területén hozzáférhető eszközök és médiumok előállítása;

e) az eredmények megismertetését, és a Kultúrák közötti párbeszéd európai évének célkitűzéseihez hozzájáruló programok, intézkedések, és közösségi kezdeményezések közérthetőségét szolgáló megfelelő intézkedések;

f) az oktatási intézmények, valamint a nagyközönség megfelelő kezdeményezései a Kultúrák közötti párbeszéd európai évével kapcsolatos információk terjesztése érdekében.

g) az Europa portálon egy információs weboldal létrehozása, amely tartalmazná a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos projektek vezetőinek portálját is, ahol megismerkedhetnek őket a különböző fontosabb közösségi programokkal és intézkedésekkel.

2.) Egyéb cselekvések :

- közösségi szintű felmérések és tanulmányok készítése, melyek célja értékelés és jelentés készítése a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat előkészületeiről, hatékonyságáról, hatásáról és hosszútávú utókövetéséről.

3.) A finanszírozás többnyire árucikkek és szolgáltaltások nyílt és/vagy korlátozott ajánlati felhívással meghirdetett közvetlen beszerzésének formájában történik. De történhet támogatások formájában is.

B.) A KÖZÖSSÉGI SZINTŰ CSELEKVÉSEK TÁRSFINANSZÍROZÁSA

Néhány európai szintű emblematikus intézkedés – melyek célja, hogy különösen a fiatalok körében fokozza a Kultúrák közötti párbeszéd európai évének cékitűzéseivel kapcsolatos tudatosságot – maximális összköltségük 80%-áig közösségi támogatásban részesülhet.

Ezen intézkedések közé tartozhatnak különleges események, beleértve a Kultúrák közötti párbeszéd európai évének a 2008-as évben az Unió elnökségét ellátó országokkal együttműködésben megvalósított közösségi nyitó- és záróeseményét.

C.) A NEMZETI SZINTŰ CSELEKVÉSEK TÁRSFINANSZÍROZÁSA

A hangsúlyozottan európai vonatkozású nemzeti cselekvések teljesíthetik – a cselekvés összköltségének maximum 50%-át jelentő – közösségi támogatás megítéléséhez szükséges feltételt:

Ezek az intézkedések tagállamonként egy-egy nemzeti kezdeményezés társfinanszírozására vonatkozhatnak.

D.) KÖZÖSSÉGI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSBÓL EGYÁLTALÁN NEM RÉSZESÜLŐ CSELEKVÉSEK

A Közösség nem pénzügyi támogatásban – ideértve a megtervezett logó használatának írásbeli engedélyezését –, és a Kultúrák közötti párbeszéd európai évével kapcsolatos egyéb eszközökben részesíti a magán- illetve állami szervezetek kezdeményezéseit, amennyiben ez utóbbiak garantálják a Bizottságnak, hogy a szóban forgó kezdeményezések végrehajtása már folyamatban van, vagy arra 2008-ban sor kerül, és e kezdeményezések várhatóan számottevően hozzájárulnak a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve célkitűzéseinek eléréséhez. A harmadik országokban a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat égisze alatt, vagy azzal együttműködésben szervezett kezdeményezések számára – anélkül, hogy e rendezvénysorozat keretében támogatásban részesülnének – a Bizottság szintén kiutalhat nem pénzügyi támogatást, és e kezdeményezések használhatják a Kultúrák közötti párbeszéd európai évének logóját és egyéb eszközeit.

JOGALKOTÁSI PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT MEGNEVEZÉSE: Kultúrák közötti párbeszéd európai éve

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és a kapcsolódó tevékenység/tevékenységek:

Szakpolitikai terület: Oktatás és kultúra

Tevékenység: Kultúra és nyelvek

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (régi BA tételek) beleértve a következő megnevezéseket:

15.04.02.04 Kultúrák közötti párbeszéd európai éve

3.2. A cselekvés és a pénzügyi hatás időtartama:

01.01.2007 – 31.12.2008

3.3. Költségvetési jellemzők ( ha szükséges, sorok hozzáadásával ):

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

15.04.02.04 | nem kötelező | differenciált előirányzatok | IGEN | NEM | NEM | 3 |

4. FORRÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok összefoglalása folyó árakon

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | n+4 év és következő évek | Összesen |

Működési kiadások[10] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a | 3,000 | 7,000 | 10,000 |

Kifizetési előirányzatok | b | 1,200 | 4,600 | 4,200 | 10,000 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 3,000 | 7,000 | 10,000 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 1,200 | 4,600 | 4,200 | 10,000 |

Referenciaösszegen kívüli igazgatási kiadások[11] |

Humán erőforrások és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.3.4 | d | 0.378 | 0.432 | 0.108 | 0.918 |

Referenciaösszegen kívüli, humán erőforrásoktól és kapcsolódó költségektől eltérő igazgatási költségek (NDE) | 8.3.5 | e | 0,026 | 0,064 | 0,016 | 0,106 |

A beavatkozás teljes indikatív pénzügyi költsége

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a humán erőforrások költségét | a+c+d+e | 3,404 | 7,496 | 0,124 | 11,024 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a humán erőforrások költségét | b+c+d+e | 1,604 | 5,096 | 4,324 | 11,024 |

millió EUR (3 tizedesjegyig)

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

x E javaslat összeegyeztethető a 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervről szóló, 2004. július 14-i, COM(2004)487 végleges bizottsági közleménnyel.

( A javaslat megkívánja a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átprogramozását.

( A javaslat megkövetelheti az intézményközi megállapodás[12] rendelkezéseinek (azaz rugalmassági eszköz vagy pénzügyi terv módosítása) alkalmazását.

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

x A javaslatnak nincs a bevételre gyakorolt pénzügyi hatása

( A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

4.2. Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett humán erőforrás (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes alkalmazottakat és a külső személyzetet) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontban.

Éves szükségletek | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | n+4 év és később |

Emberi erőforrások összesen | 4 | 5 | 2 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon kell megvalósítani

Lásd a határozatjavaslat Indoklásának 1. pontját.

5.2. A Közösség részvétele által létrejövő hozzáadott érték és a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és lehetséges szinergiája

Az Év célkitűzései az egyes polgárra nézve közösségi szinten jobban megvalósíthatók, és nagyobb hatással bírnak, mint a tagállamok szintjén. Az itt tervezett cselekvések a szubszidiaritás elvének megfelelően nem lép túl a célkitűzések eléréshez szükséges mértéken.

A Bizottság biztosítja, hogy a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozatból finanszírozott tevékenységek kiegészítik az olyan területeken megvalósuló közösségi fellépéseket, mint a strukturális alapok, az oktatás, a kultúra, a polgárság, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az esélyegyenlőség, a bevándorlás, az alavető jogok támogatása, az faj- és idegengyűlölet elleni küzdelem, az audiovizuális politika valamint a kutatás. Az Esélyegyenlőséget mindenkinek európai évével mutatkozó kiegészítő jelleg különösen fontos lesz annak érdekében, hogy e két Európai év kölcsönösen támogatja egymást témakörük és intézkedéseik tekintetében.

5.3. A javaslat célkitűzései, várt eredményei és kapcsolódó mutatói a tevékenységalapú irányítási keret összefüggésében

Lásd a határozatjavaslat 2. és 3. cikkét, valamint a kapcsolódó mellékletet.

5.4. Végrehajtási módszerek (indikatív)

Jelölje meg a cselekvés végrehajtásához választott módszert (módszereket)[13].

x Központosított irányítás

x Közvetlenül a Bizottság által

ٱ közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

ٱ Végrehajtó hivatalok,

ٱ A Közösségek által létrehozott szervek a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerint,

ٱ Nemzeti közszektorba tartozó szervek/közszolgáltatási feladattal rendelkező szervek.

ٱ Megosztott vagy decentralizált irányítás

ٱ a tagállamokkal

ٱ harmadik országokkal

ٱ Nemzetközi szervezetekkel való közös irányítás (pontosítandó)

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

Helyénvaló, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítják a finanszírozott intézkedések koherenciáját. Ezen ellenőrző munka során előtérbe kell helyezni a támogatott cselekvés minőségét, és azok koherenciáját az európai év célkitűzéseivel. Az ellenőrzési keretének megtervezése elsődlegesen a Bizottság felelősségi körébe tartozik, a résztvevő országokkal folytatott konzultációban. Az ellenőrzési rendszerek alkalmazása a tevékenységek finanszírozásával kapcsolatos felelősségi köröknek megfelelően történik. Az alábbi táblázat néhány példát ismertet a mutatószámokra.

Célkitűzések | Mutatószámok (indikatív) |

Általános |

- A kultúrák közötti párbeszédet olyan eszközzé tenni, amely támogatja az európai polgárokat és mindazokat, akik átmeneti vagy állandó jelleggel az Unióban élnek, azon ismeretek, képzettségek és képességek megszerzésében, amelyek segítségével megbirkózhatnak a nyitottabb, ugyanakkor összetettebb környezettel, illetve az ebből fakadó esetleges nehézségekkel, hogy hasznukra fordíthassák e sokszínű és dinamikus társadalom kínálta lehetőségeket nem csak Európában, de a világ többi részén is; | Az Európai év költségvetéséből támogatott vagy szponzorált kezdeményezések száma és típusa. Az Európai évvel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő személyek szemléletének változása. |

- az európai polgárok, és az Európai Unió területén élő valamennyi polgár ráébresztése az aktív és a világra nyitott európai polgárság megteremtésének jelentőségére, amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és alapjául az Európai Unió közös értékeinek – az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, nmegkülönböztetés-mentesség, és a szolidaritás, valamint a demokrácia elvei és a jogállamiság, illetve az emberi jogok, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása szolgál. | Az Európai évvel kapcsolatos rendezvényeken részt vevő polgárok száma. Az Európai évvel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő személyek szemléletének változása. |

Különleges | Mutatók |

- A kultúrák közötti párbeszédhez hozzájáruló közösségi programok és cselekvések közérthetőségének és egysgégességének fokozása. | Az Európai év során a vonatkozó közösségi programokkal kapcsolatban létrehozott és terjesztett információs eszközökhöz való hozzáférés és azok használata Az Európai év e tevékenységeiben résztvevő személyek tudatosságának fokozása e programok és cselekvések iránt. |

- A különböző kultúrák örökségünk és életmódunk terén érvényesülő hozadékának nyomatékosítása; - az európai polgárok, és az Európai Unió területén élő polgárok – különösen a fiatalok – fogékonyságának fokozása azon eszközök közös keresése iránt, amelyekkel a kultúrák közötti párbeszéd révén megvalósítható egy aktív és a világra nyitott európai polgárság, amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és amelynek alapjául az Európai Unió közös értékei szolgálnak. | Az Európai évvel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő személyek –különösen a fiatalok – szemléletének változása. Az események írott és elektronikus médiában való szereplésének kiterjesztése és hangsúlyozása (minőségi és mennyiségi értelemben) |

- Hozzájárulás az innovációhoz, és azon megközelítések horizontális és ágazatközi vetületéhez, amelyek célja a kultúrák közötti párbeszéd – elsősorban a fiatalok körében történő – elősegítése. | A különböző ágazatokat képviselő hálózatokat illetve támogatókat mozgósító projektek száma |

Működési célkitűzések | Mutatók |

Európai szintű információs és tudatébresztő kampányok | Az információs és promóciós tevékenységek száma és típusa A közvélemény – különösen a fiatalok – tudatosságának javítása Az Európai év költségvetéséből támogatott események médiaszereplése Az elért lakosság százalékos aránya A közvélemény érdeklődését fokozó eszközök előállítása |

Felmérések és tanulmányok | Az Európai év témakörében végzett felmérések és tanulmányok közzétételének lefedettsége |

Közösségi szintű események és kezdeményezések | A szervezett események száma és a ráfordított közösségi támogatás A rendezvények médiaszereplése Az Európai év költségvetéséből támogatott események résztvevőinek száma (különös tekintettel a fiatalokra) A közvélemény – különösen a fiatalok – tudatosságának javítása A teljes költségvetés e működési célkitűzés támogatásához felhasznált aránya (indikatív cél: 24%) |

Nemzeti szintű rendezvények és kezdeményezések | A szervezett események száma és a ráfordított közösségi támogatás A nemzeti kezdeményezések médiaszereplése Multiplikátor hatás (az Európai év által szponzorált, de nem finanszírozott cselekvések és kezdeményezések száma nemzeti, regionális és helyi szinten) A teljes költségvetés e működési célkitűzés támogatásához felhasznált aránya (indikatív cél: 25%) |

A mutatókat a következő források által összegyűjtött adatok alapján fogják értékelni: a felmérések és a fókuscsoportok által összegyűjtött adatok, az Európai év folyamatos értékelése, valamint a nemzeti szervezetek és a vonatkozó közösségi programok irányítói által e téren összegyűjtött adatok.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

- Az európai év előzetes értékelése ezen európai parlamenti és tanácsi határozat mellékletében szerepel.

6.2.2. A közbenső/utólagos értékelés után tett intézkedések (a hasonló múltbeli tapasztalatokból levont tanulságok)

Az európai évet megelőző év (2007) kapcsán külső értékelésre kerül sor az európai év ellenőrzésének nyomon kvöetése, és – amennyiben szükséges – közbenső eredmények felmutatása érdekében. Az említett értékelés eredményei várhatóan 2009 közepére lesznek hozzáférhetőek.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Lásd e határozatjavaslat 12. és 13. cikkeit.

8. FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (3 tizedesjegyig)

2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[14] (XX 01 01) | A*/adminisztrátor | 2 | 2 | 0.5 |

B*, C*/asszisztens | 1 | 1 | 0.5 |

A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet[15] | 1 | 2 | 1 |

A(z) XX 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott egyéb személyzet[16] | 0 | 0 | 0 |

ÖSSZESEN | 4 | 5 | 2 |

- 8.3.2. A cselekvésből származó feladatok leírása

A. besorolású tiszviselők: tanácsadó bizottság, pályázati felhívások szövegezése, a tagállamoknak nyújtott támogatások nyomon követése, információs kampány, rendezvények, tanulmányok és sajtóközlemények

B. besorolású tisztviselők: az ajánlatok és a támogatások pénzügyi ellenőrzése, a teljesítendő feladatok vonatkozásában A. besorolású tisztviselőknek nyújtott általános segítség.

C. besorolású tisztviselő: segítség nyújtása az előbb említett valamennyi feladathoz

8.3.3. Humán erőforrás forrása (jogszabályban meghatározott)

ٱ A program irányítására jelenleg kijelölt állások, amelyeket újra be kell tölteni vagy a szerződést meg kell hosszabbítani

1 A 2006. évre a politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már kiosztott állások

1 A 2007-es politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárás keretében kérelmezendő állások

1 Az érintett szolgálaton belül meglévő források felhasználásával áthelyezendő állások (belső áthelyezés)

ٱ Az n évben szükséges állások, amelyeket ugyanakkor a politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem irányoztak elő a szóban forgó évre

A referenciaösszegben szereplő egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

NEM ALKALMAZHATÓ

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás | 0 | 0 | 0 |

- intra muros |

- extra muros |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | 0 | 0 | 0 |

8.3.4. A humán erőforrások pénzügyi költsége és a kapcsolódó kiadások, amelyek nem szerepelnek a referenciaösszegben

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Humán erőforrás típusa | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) | 0.324 | 0.324 | 0.054 |

A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett nemzeti szakértők, szerződéses alkalmazottak, stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) | 0.054 | 0.108 | 0.054 |

A humán erőforrások teljes pénzügyi költsége és a kapcsolódó kiadások, amelyek NEM szerepelnek a referenciaösszegben) | 0.378 | 0.432 | 0.108 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni.

A tisztviselők (személyi jellegű ráfordítások, és kapcsolt költségek) számára az iránymutatások 108 000 euró normatív összeget írnak elő.

.

Számítás – A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni.

8.3.5. Referenciaösszegen kívüli egyéb igazgatási kiadások millió EUR (3 tizedesjegyig |

2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 - Kiküldetések | 0,010 | 0,030 | 0,040 |

XX 01 02 11 02 - Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03 - Bizottságok[18] | 0,016 | 0,034 | 0,016 | 0, 066 |

XX 01 02 11 04 - Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 - Információs rendszerek |

2. Összes egyéb irányítási kiadás (XX 01 02 11) | 0,026 | 0,064 | 0,016 | 0,106 |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadás (nevezze meg, beleértve a költségvetési tételt is) |

Összes igazgatási kiadás, az emberi erőforráson és kapcsolódó költségeken kívül (a referenciaösszegben NEM szerepel) | 0,026 | 0,064 | 0,016 | 0,106 |

Számítás – A referenciaösszegben nem szereplő egyéb igazgatási kiadások

Kiküldetések: 25 országban átlagban 2 kiküldetés x 800 euró

Tanácsadó bizottság: 4 ülés x 25 résztvevő x 665 euró

A humán és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretén belül az engedélyező referencia-főigazgatóságnak odaítélt globális keretösszege fedezi.

[1] COM(2005) 225 végleges, 2005.6.1. Az Európai Parlament és a Tanács határozatjavaslata a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Évéről (2007). Az igazságos társadalom irányában.

[2] E határozat alkalmazásában a „tevékeny európai polgárság” fogalmába az EK-Szerződés 17. cikkében meghatározott polgárokon kívül valamennyi, az Európai Unió területén állandó vagy átmeneti jelleggel élő személy is beletartozik.

[3] HL C[…]. […], […].o.

[4] HL C[…]. […], […].o.

[5] HL C[…]. […], […].o.

[6] HL C[][…]. […], […].o.

[7] COM(2004) 373 végleges, 2004.5.12. A Bizottság közleménye. Európai Szomszédsági Politika. Stratégiai dokumentum.

[8] Lásd: A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Unió civil társadalmai és a tagjelölt országok közötti párbeszédről – 2005. június 29. – COM(2005) 290 végleges

[9] HL C 172., 1999.6.18., 1.o.

[10] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx cím xx alcímébe.

[11] A(z) xx alcímbe tartozó, a(z) xx vagy a(z) xx jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[12] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[13] Egynél több módszer feltüntetése esetén kérjük, adja meg e pont „Vonatkozó megjegyzések” részében a további részleteket.

[14] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[15] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[16] Amelynek költsége szerepel a referenciaösszegben.

[17] Meg kell említeni a specifikusan az érintett végrehajtó hivatal(ok)ra vonatkozó jogalkotási pénzügyi kimutatást.

[18] Nevezze meg a bizottság típusát és a csoportot, amelyhez tartozik.