EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32024R1157

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1157 rendelete (2024. április 11.) a hulladékszállításról, az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

PE/84/2023/REV/1

HL L, 2024/1157, 2024.4.30, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1157/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1157/oj

European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2024/1157

2024.4.30.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1157 RENDELETE

(2024. április 11.)

a hulladékszállításról, az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A környezetnek és az emberi egészségnek a hulladékszállításból eredő esetleges káros hatásokkal szembeni védelme érdekében uniós szintű szabályokat kell megállapítani. E szabályoknak hozzá kell járulniuk a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodás elősegítéséhez a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiával összhangban, valamint az erőforrás-felhasználás általános hatásainak csökkentéséhez és az ilyen felhasználás hatékonyságának javításához, ami elengedhetetlen a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, valamint a klímasemlegesség legkésőbb 2050-it történő eléréséhez.

(2)

Az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) az elmúlt tizenöt évben jelentős mértékben javította a környezet és az emberi egészség védelmét a hulladékszállítás esetleges káros hatásaival szemben. Az említett rendelet Bizottság általi értékelése azonban számos kihívást és hiányosságot is feltárt, amelyeket új szabályozási rendelkezések révén kell kezelni.

(3)

A Bizottság 2020. március 11-i közleményében meghatározott európai zöld megállapodás ambiciózus ütemtervet határoz meg az Unió fenntartható, erőforrás-hatékony és klímasemleges gazdasággá történő átalakítására. Felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az 1013/2006/EK rendelet alapján a hulladékszállításra vonatkozóan megállapított uniós szabályokat. A körforgásos gazdaságra vonatkozó, a Bizottság 2019. december 11-i közleményében meghatározott új cselekvési terv hangsúlyozza továbbá, hogy intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy megkönnyítsék az újrahasználatra és újrafeldolgozásra szánt hulladékok szállítását az Unióban, hogy az Unió ne exportálja hulladékkal kapcsolatos kihívásait harmadik országokba, és hogy az illegális hulladékszállítást jobban kezeljék. A környezeti és társadalmi előnyökön felül az ilyen intézkedések csökkenthetik az Unió nyersanyagoktól való stratégiai függőségeit is. Ahhoz azonban, hogy a keletkezett hulladék nagyobb része maradjon az Unión belül, javítani kell az újrafeldolgozási és a hulladékgazdálkodási kapacitást. Mind a Tanács a körforgásos és zöld gazdaság jegyében történő helyreállításról szóló, 2020. december 17-i következtetéseiben, mind az Európai Parlament a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről szóló, 2021. február 10-i állásfoglalásában kérte a hulladékszállításra vonatkozó jelenlegi, az 1013/2006/EK rendeletben megállapított uniós szabályok felülvizsgálatát. Az 1013/2006/EK rendelet 60. cikkének (2a) bekezdése felhatalmazta a Bizottságot, hogy az említett rendelet felülvizsgálatát 2020. december 31-ig végezze el.

(4)

Az 1013/2006/EK rendeletet már több alkalommal módosították, és további jelentős módosításokat igényel annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljenek az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv szakpolitikai célkitűzései. Az 1013/2006/EK rendeletet következésképpen hatályon kívül kell helyezni, és helyébe új rendeletet kell léptetni.

(5)

Ez a rendelet célja, hogy kiegészítse az Unió általános hulladékgazdálkodási jogszabályait, például a 2008/98/EK irányelvet. Hivatkozik az említett irányelvben szereplő fogalommeghatározásokra, ideértve a hulladék fogalommeghatározását és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kifejezéseket. E rendelet egységes alkalmazásának megkönnyítése érdekében számos további fogalommeghatározást is megállapít.

(6)

Ez a rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló, 1989. március 22-i Bázeli Egyezményt (5) (a továbbiakban: Bázeli Egyezmény) hajtja végre uniós szinten. A Bázeli Egyezmény célja, hogy megvédje az emberi egészséget és a környezetet a veszélyes és egyéb hulladékok keletkezéséből, országhatárokat átlépő szállításából és kezeléséből eredő káros hatásoktól. Az Unió 1994 óta részes fele a Bázeli Egyezménynek (6).

(7)

Ez a rendelet uniós szinten végrehajtja továbbá a Bázeli Egyezmény 1995-ben elfogadott módosítását (7) (tilalmi módosítás), amely nemzetközi szinten 2019. december 5-én lépett hatályba. A tilalmi módosítás általános tilalmat vezet be a Bázeli Egyezmény VII. mellékletében felsorolt országokból a végső ártalmatlanítási és hasznosítási műveletekre szánt veszélyes hulladékok az említett mellékletben fel nem sorolt országokba történő kivitelére vonatkozóan. Az Unió ratifikálta és 1997 óta végrehajtja a tilalmi módosítást (8).

(8)

Az Unió 2020 októberében az említett egyezmény 11. cikke alapján bejelentést nyújtott be a Bázeli Egyezmény Titkárságához az Unión belüli hulladékszállításról. Az említett cikkel összhangban az Unió ezért konkrét szabályokat állapíthat meg az olyan Unión belüli hulladékszállítására vonatkozóan, amely környezetvédelmi szempontból nem kevésbé megfelelő, mint a Bázeli Egyezményben előírtak.

(9)

Tekintettel arra, hogy az Unió jóváhagyta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanácsi határozatát (9) a hulladékok hasznosítási célú, országhatárokat átlépő szállításának felügyeletéről (a továbbiakban: az OECD-határozat), az említett határozat tartalmát és annak módosításait bele kell foglalni az uniós jogszabályokba.

(10)

Fontos a hulladékszállítás felügyeletének és ellenőrzésének olyan módon történő megszervezése és szabályozása, amely figyelembe veszi a környezet minősége és az emberi egészség megőrzését, védelmét és javítását, valamint biztosítja a hulladékszállításra vonatkozó szabályok Unió-szerte egységes alkalmazását.

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy a hulladék eredetének helyéről az ilyen hulladék kezelése szempontjából a legmegfelelőbb helyre történő szállítása tekintetében megvalósuljon a körforgásos gazdaságra való valódi átállás, figyelembe kell venni a közelség elvét, csakúgy mint az anyaghatékonyság elvét, valamint a hulladék környezeti lábnyomának csökkentését.

(12)

El kell kerülni az e rendelet értelmében hulladékként besorolható egyes anyagok szállítására vonatkozó alkalmazandó uniós jogszabályokkal való átfedéseket.

(13)

A szennyvíz szennyvízrendszereken keresztül, a vonatkozó uniós jogszabályok alapján történő gyűjtése és elvezetése nem tekintendő e rendelet szerinti hulladékfuvarozásnak.

(14)

E rendelet megfelelő alkalmazása és végrehajtása érdekében a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hulladékot ne használt árunak, mellékterméknek vagy olyan anyagoknak vagy tárgyaknak álcázva szállítsák, amelyek hulladékstátusza megszűnt.

(15)

A fegyveres erők vagy segélyszervezetek által termelt, az Unióba importált hulladékok szállítását ki kell zárni e rendelet hatálya alól bizonyos helyzetekben ideértve az Unión belüli tranzitszállítást is, amikor a hulladék belép az Unióba.. Az említett szállítás esetén tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog és a nemzetközi megállapodások követelményeit. Ilyen esetekben a tranzitország és az uniós célország illetékes hatóságait előzetesen tájékoztatni kell a szállításról és annak rendeltetési helyéről.

(16)

El kell kerülni az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) való átfedéseket, amely már tartalmaz rendelkezéseket az állati melléktermékek szállítmányának, továbbításának és mozgásának egészére vonatkozóan, ideértve a gyűjtést, a fuvarozást, a kezelést, a feldolgozást, a felhasználás, a hasznosítást vagy az ártalmatlanítást, a nyilvántartást, a kísérőokmányokat és a nyomonkövethetőséget is az Unión belül, az Unióba és az Unión kívül.

(17)

Az 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) az Unió valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő nagy kereskedelmi hajókra alkalmazandó, amelyeket kizártak az 1013/2006/EK rendelet alkalmazási köre alól. Az ilyen hajók, amikor hulladékká válnak, általában veszélyes hulladéknak minősülnek, kivéve, ha az összes veszélyes anyagot eltávolították belőlük. A tilalmi módosítás nemzetközi hatálybalépését követően biztosítani kell, hogy az 1257/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban hulladéknak minősülő és onnan kivitelre kerülő hajók a hulladékszállításra vonatkozó releváns uniós szabályok – többek között a tilalmi módosítást végrehajtó szabályok – hatálya alá tartozzanak annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós jogi szabályozás szoros jogi összhangját a nemzetközi kötelezettségekkel. Ugyanakkor az 1257/2013/EU rendeletet is módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az annak hatálya alá tartozó és az Unióban veszélyes hulladéknak minősülő és onnan kivitelre kerülő hajókat csak az említett rendelet alapján létrehozott hajó-újrafeldolgozó létesítmények európai jegyzékében szereplő olyan létesítményekben lehet újrafeldolgozni, amelyek a Bázeli Egyezmény VII. mellékletében felsorolt országokban találhatók.

(18)

Annak elkerülése érdekében, hogy e rendelet végrehajtása során szükségtelen terhet rójanak a tagállamok illetékes hatóságaira és igazságszolgáltatási rendszereire, a szállítás nem tekinthető illegálisnak, ha a bejelentőlapon, a kísérő dokumentumokban vagy a VII. mellékletben meghatározott formanyomtatvány kitöltésével létrehozott dokumentumban (a továbbiakban: a VII. melléklet szerinti dokumentum) csak kisebb elírások fordulnak elő, mint például a bejelentőlap, a kísérő dokumentumok vagy a VII. melléklet szerinti dokumentumok kitöltésekor szolgáltatott információkban előforduló tipográfiai hibák, vagy a szállításban részt vevő egyik személy elérhetőségi adatai egy részének kihagyása. Az illegális szállítás fogalommeghatározása alóli ilyen kivételeket azonban szigorúan azokra a kisebb elírás jellegű hibákra kell korlátozni, amelyek kivételesen fordulnak elő, nem változtatják meg jelentősen az említett dokumentumok tartalmát, és nem befolyásolják e rendelet célkitűzéseinek elérését.

(19)

Az optimális felügyelet és ellenőrzés biztosítása érdekében helyénvaló előzetes írásbeli hozzájárulást kérni a hasznosításra szánt hulladékok, különösen a veszélyes hulladékok, a III., IIIA. vagy IIIB. mellékletben fel nem sorolt hulladékok, valamint az olyan hulladékok szállításához, amelyek az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) IV. mellékletében meghatározott koncentráció-határértéket elérő vagy meghaladó mértékben környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat (a továbbiakban: POP-ok) tartalmaznak vagy azokkal szennyezettek. Az ilyen eljáráshoz viszont előzetes bejelentésre van szükség, amely az illetékes hatóságok számára kellő tájékoztatást biztosít az emberi egészség és a környezet védelméhez szükséges minden intézkedés meghozatalához. Lehetővé kell tennie továbbá e hatóságok számára, hogy indokolással ellátott kifogást emeljenek az ilyen szállításokkal szemben.

(20)

A környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodással összefüggő hulladékkezelési technológiákkal kapcsolatos innovációk, valamint a hulladék szétválogatásával kapcsolatos fogyasztói magatartásban bekövetkező változások figyelembevétele érdekében elengedhetetlen a IIIA. és a IIIB. melléklet folyamatos frissítése. A Bizottságnak különösen értékelnie kell azt, hogy szükség van-e hulladék lábbelik, ruházat és egyéb textiltermékek keverékéből álló hulladékokra vonatkozó, illetve az ásványgyapotra és matracokra vonatkozó sorok beillesztésére az IIIA., illetve az IIIB. mellékletbe.

(21)

A hulladékszállítás jól működő uniós piacának a közelséget, az önellátást és a hulladékgazdálkodás terén elérhető legjobb technikák alkalmazását kell vezérelvként előtérbe helyeznie. A körforgásos gazdaságra való méltányos átállás megvalósítása elengedhetetlen a hosszú távon fenntartható, klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes uniós gazdaság elérése szempontjából. E célkitűzés elérése érdekében a Bizottságnak elő kell segítenie az ágazatspecifikus éghajlat-politikai párbeszédeket és partnerségeket azáltal, hogy az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban összefogja a hulladékágazat kulcsfontosságú érdekelt feleit.

(22)

A 2008/98/EK irányelvben és az 1999/31/EK tanácsi irányelvben (14) meghatározott, az újrafeldolgozás növelésére és a hulladékártalmatlanítás csökkentésére irányuló célok elérésének támogatása érdekében főszabály szerint meg kell tiltani az ártalmatlanításra szánt hulladékok más tagállamba történő szállítását. Az ártalmatlanításra szánt hulladék szállítása csak kivételes esetekben – amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek – engedélyezhető. Az említett esetekben a tagállamoknak a 2008/98/EK irányelvvel és különösen annak 16. cikkével összhangban figyelembe kell venniük a földrajzi közelség és az önellátás elvét uniós és nemzeti szinten, valamint a hasznosítás elsődlegességének elvét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak biztosítását is, hogy a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) hatálya alá tartozó hulladékártalmatlanítási létesítmények a létesítmény engedélyének megfelelően alkalmazzák az említett irányelvben meghatározott elérhető legjobb technikákat, és hogy a hulladékot az ártalmatlanítási műveletek vonatkozásában az uniós jogszabályokban meghatározott emberiegészség-védelmi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően kezeljék. Ezenfelül a 2008/98/EK irányelvben meghatározott, a hulladék elkülönített gyűjtésének növelését és a vegyes települési hulladék keletkezésének csökkentését célzó rendelkezések végrehajtásának támogatása érdekében a vegyes települési hulladék másik tagállamba történő szállítását szigorú ellenőrzés alá kell vonni. Az ilyen hulladék hasznosítás céljából történő szállítását előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljáráshoz kell kötni, és meg kell tiltani az ilyen hulladékok ártalmatlanítás céljából történő szállítását. A hasznosítás célú szállításokra vonatkozó, említett követelményeknek és az ártalmatlanítás célú szállítások tilalmának ki kell terjednie az olyan hulladékkezelési műveletnek alávetett vegyes települési hulladékra is, amely nem változtatta meg lényegesen a tulajdonságait, mint például a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben 19 12 10 hulladékkód alá besorolt, vegyes települési hulladékból előállított tüzelőanyag. A hulladékhierarchiával, valamint a közelség és az önellátás elvével összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy elsősorban az ilyen hulladék keletkezését megelőzzék, és másodsorban az ilyen hulladékot összegyűjtsék és szétválogassák a különböző hasznosítási célú frakciók elkülönítése érdekében, és kizárólag azon maradékanyagok ártalmatlanítását vegyék fontolóra, amelyek esetében az ártalmatlanításon kívül nincs más lehetőség.

(23)

Az e rendelet III., IIIA. vagy IIIB. mellékletében felsorolt, hasznosításra szánt hulladékok szállítása esetében helyénvaló a felügyelet és az ellenőrzés minimális szintjének annak előírásával történő biztosítása, hogy az ilyen szállításokat a szállításban részt vevő személyekre és országokra, az érintett hulladék megnevezésére és mennyiségére, azon hasznosítási művelet típusára, amelyre a hulladékot szállítják, valamint a hulladék hasznosítására szolgáló létesítmények adataira vonatkozó bizonyos információknak kell kísérniük.

(24)

A laboratóriumi vizsgálat és a kísérleti kezelés gyakran szükséges eszközök a hulladék jellegének, valamint hasznosítási és ártalmatlanítási műveletekre való alkalmasságának értékeléséhez. A hatékony és innovatív hulladékgazdálkodási műveletek kulcsfontosságúak a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodás biztosításához és az Unióban a körforgásos gazdaság üzleti modelljeinek kialakításához. Az ilyen laboratóriumi vizsgálatokhoz és kísérleti kezelésekhez szükséges hulladékszállítást meg kell könnyíteni azáltal, hogy arra nem terjesztik ki az összes alkalmazandó eljárást. Ezenfelül a pontos eredmények elérése érdekében lehetővé kell tenni az Unión belül a kellő mennyiségű hulladék laboratóriumi vizsgálat és kísérleti kezelés céljából történő szállítását, többek között azért, mert léteznek olyan hulladékgazdálkodási szabványok és gyakorlatok, amelyek az Unióban fejlettebbek a legtöbb harmadik országhoz képest.

(25)

Meg kell határozni azokat az indokokat, amelyek alapján a tagállamok kifogást emelhetnek a hasznosításra szánt hulladék szállítása ellen. Az ilyen szállítások esetében a tagállamok számára lehetővé kell tenni annak biztosítását, hogy a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó hulladékhasznosítási létesítmények a létesítmény engedélyének megfelelően alkalmazzák az említett irányelvben meghatározott elérhető legjobb technikákat. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak biztosítását is, hogy a hulladékot a hasznosítási műveletek vonatkozásában az uniós jogszabályokban meghatározott emberiegészség-védelmi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően kezeljék, valamint hogy – a 2008/98/EK irányelv 16. cikkére is figyelemmel – a hulladékot az említett irányelv alapján kidolgozott hulladékgazdálkodási terveknek megfelelően kezeljék azzal a céllal, hogy biztosítsák az uniós jogszabályokban megállapított, jogilag kötelező erejű hasznosítási vagy újrafeldolgozási kötelezettségek végrehajtását. A rendeltetési hely szerinti tagállam számára ezért lehetővé kell tenni, hogy kifogást emeljen a hulladékszállítás ellen, ideértve a vegyes települési hulladék szállítását is, ha arra számít, hogy a hulladékot nem fogják környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelni.

(26)

A jogbiztonság, valamint e rendelet egységes alkalmazásának és a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében – ezzel hozzájárulva az Unió hosszú távú versenyképességéhez – eljárási lépésekről és biztosítékokról kell rendelkezni arra az esetre, ha a bejelentő az előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás hatálya alá tartozó hulladékot kíván szállítani. A Bázeli Egyezmény 6. cikkének (11) bekezdésével összhangban biztosítani kell azt is, hogy a releváns gazdasági szereplők viseljék az olyan helyzetekből eredő költségeket, amikor a szállítás nem teljesíthető vagy illegális. E célból a bejelentőnek minden szállításra vonatkozóan pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást kell megállapítania.

(27)

Az „előzetes hozzájárulással rendelkező”-ként elismert létesítményekbe történő szállításban részt vevő, mind köz-, mind magánszereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében meg kell határozni azon feltételeket, amelyek mellett az „előzetes hozzájárulással rendelkező” státuszt meg lehet adni, biztosítani kell azoknak valamennyi tagállam általi kölcsönös elismerését, és harmonizálni kell az ilyen létesítményekbe történő hulladékszállításra vonatkozó követelményeket.

(28)

Az e rendelet szerinti információcsere hatékonyabbá tétele érdekében, különösen a hulladékszállításra vonatkozó, e rendelet 18. cikke szerinti bejelentések és információk feldolgozása, valamint az érintett hatóságok és a gazdasági szereplők közötti információbenyújtás és -csere megkönnyítése érdekében elengedhetetlen, hogy az Unión belüli hulladékszállításokra vonatkozó információk és adatok benyújtása és cseréje elektronikus úton történjen. A Bizottságnak központi rendszert kell működtetnie, amelynek a nemzeti rendszerekkel átjárhatónak kell lennie. Fel kell hatalmazni továbbá a Bizottságot arra, hogy meghatározza az elektronikus benyújtást és információcserét biztosító rendszerek gyakorlati megvalósítására vonatkozó eljárási és működési követelményeket, így például a hálózati összeköttetésre, az architektúrára és a biztonságra vonatkozó követelményeket. Az ilyen rendszereknek elő kell segíteniük a bejelentési kérelmek kezelését, többek között azáltal, hogy segítséget nyújtanak az adott kérelem által érintettek számára a bejelentési eljárás előrehaladásának nyomon követésében. Emellett az ilyen rendszereknek lehetővé kell tenniük adatok kinyerését az egyes tagállamok szintjén is annak érdekében, hogy többek között az e rendeletben előírt, Bizottság általi vonatkozó jelentéstétel céljából a Bizottság áttekinthesse, hogy a bejelentési kérelmeket időben kezelik-e. Emellett elegendő időt kell biztosítani a tagállamok illetékes hatóságai és a gazdasági szereplők számára ahhoz, hogy felkészüljenek az 1013/2006/EK rendeletben meghatározott papíralapú megközelítésről az információk és dokumentumok elektronikus cseréjét célzó megközelítésére való átállásra. Ezért ezt az új kötelezettséget 24 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően kell alkalmazni.

(29)

A hulladékszállításban részt vevő gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2020/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott eFTI környezetet használják az e rendeletben előírt információknak a hulladékszállítás során történő cseréjére, és biztosítani kell az e rendeletben előírt rendszereknek az elektronikus áruszállítási információk cseréjére szolgáló környezettel való átjárhatóságát.

(30)

A vámhatóságok által e rendelet végrehajtása során végzett munka megkönnyítése érdekében szükséges, hogy a Bizottság által működtetett, az információk és dokumentumok elektronikus benyújtását és cseréjét lehetővé tevő központi rendszer működése átjárhatóvá váljon az (EU) 2022/2399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) által létrehozott európai uniós egyablakos vámügyintézési környezettel, a működőképesség biztosításához szükséges valamennyi műszaki munka befejeződésekor.

(31)

Harmadik országok illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet szerinti eljárási követelményeknek való megfeleléshez szükséges információkat és dokumentumokat elektronikus úton, az uniós szinten működtetett rendszeren keresztül adják ki és cseréljék, amennyiben úgy kívánják és megfelelnek az említett rendszeren keresztül történő adatcserére vonatkozó követelményeknek.

(32)

Annak érdekében, hogy a hulladékszállítások nyomon követhetőek legyenek, és ne csorbuljon a határokon keresztül szállított hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése, meg kell tiltani a hulladék más hulladékokkal való keverését a szállítás megkezdésétől a hulladéknak a hasznosítási vagy ártalmatlanítási létesítményben történő átvételéig.

(33)

Az e rendeletben megállapított kötelezettségek végrehajtásának megkönnyítése érdekében fontos, hogy a gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok a hulladékszállításhoz szükséges dokumentumokat és információkat a hasznosítás vagy ártalmatlanítás befejezéséről szóló igazolás rendelkezésre bocsátásának időpontjától számított legalább öt évig megőrizzék.

(34)

A hulladékszállítás e rendelettel összhangban történő végzése és az ilyen hulladéknak a rendeltetési helyén, környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő kezelése tekintetében az átláthatóság biztosítása érdekében a hulladékszállításra vonatkozó információkat közzé kell tenni. E tekintetben a Bizottság számára elő kell írni, hogy tegye közzé és rendszeresen frissítse az illetékes hatóságok által jóváhagyott vagy kifogásolt szállítások bejelentésével, valamint az e rendelet általános tájékoztatási követelményeinek hatálya alá tartozó hulladékszállításokkal kapcsolatos bizonyos nem bizalmas adatokat. E célból a Bizottságnak a lehető legnagyobb mértékben a hulladékszállításokra vonatkozó adatok cseréjére szolgáló elektronikus rendszert kell használnia. Az ilyen információk Bizottság általi közzététele nem sértheti az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezményét (Aarhusi Egyezmény) (18), valamint a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (19) és a tagállamok e területre vonatkozó nemzeti jogszabályait. A hulladékszállításokra vonatkozó egyéb információkhoz való hozzáférésre irányuló, az illetékes hatóságokhoz intézett további kéréseket az említett egyezménnyel, valamint az uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban kell kezelni.

(35)

A Bázeli Egyezmény 8. cikkében meghatározott követelmények végrehajtása érdekében meg kell állapítani azon kötelezettséget, amely szerint az olyan szállításból származó hulladékot, amelyhez az illetékes hatóságok hozzájárultak, amennyiben azt nem lehet a tervezett módon elvégezni, vissza kell vinni a küldő országba, és szükség esetén azt megfelelően kell tárolni, vagy eltérő módon hasznosítani vagy ártalmatlanítani kell. A Bázeli Egyezmény 9. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtása érdekében kötelezővé kell tenni, hogy az illegális szállításért felelős személy vegye vissza az adott hulladékot, vagy annak hasznosítására vagy ártalmatlanítására tegyen alternatív intézkedéseket, és viselje a visszavételi műveletekből eredő költségeket. Amennyiben az említett személynek nincs lehetősége arra, hogy az említett kötelezettségeket észszerű időn belül teljesítse, a küldő ország vagy a célország illetékes hatóságainak adott esetben együtt kell működniük, és intézkedéseket kell hozniuk az adott hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása érdekében. Amennyiben nem egyértelmű, hogy kinek tulajdonítható az illegális szállítás felelőssége, az érintett illetékes hatóságoknak együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó hulladékot visszavegyék, hasznosítsák vagy ártalmatlanítsák. Az illegálisan szállított hulladék visszavételére vonatkozó kötelezettségből eredő szállítások környezeti hatásainak csökkentése, és adott esetben az illegális szállításokkal kapcsolatos helyzetekben egy hatékonyabb eljárás lehetővé tétele érdekében a küldő ország, a tranzitország és a célország illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos esetekben megállapodjanak arról, hogy az illegálisan szállított hulladékot a visszavétel helyett eltérő módon, a küldő országon kívül is hasznosítani vagy ártalmatlanítani lehet. Az ilyen alternatív hulladékkezelésnek környezetvédelmi szempontból megfelelőnek kell lennie. Az alternatív hulladékkezelést azonban csak az Unión belüli szállításokra lehet alkalmazni.

(36)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelően fel tudják dolgozni a hozzájuk benyújtott, a hulladékszállítással kapcsolatos dokumentumokat, meg kell állapítani azon kötelezettséget a bejelentő számára, hogy biztosítsa az említett dokumentumok e hatóságok számára elfogadható nyelven készült, hiteles fordítását, ha ezt kérik. A szükségtelen adminisztratív terhek okozásának elkerülése érdekében a hulladékszállításokra vonatkozó információk cseréjére szolgáló elektronikus rendszernek rendelkeznie kell egy olyan funkcióval, amely biztosítja az említett rendszerben benyújtott releváns dokumentumok nem hivatalos fordítását.

(37)

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a tárgyak vagy anyagok szállításának abból eredő zavara, hogy az illetékes hatóságok között nézeteltérés merül fel azzal kapcsolatban, hogy az ilyen tárgyak vagy anyagok hulladéknak minősülnek-e vagy sem, meg kell határozni az ilyen nézeteltérések rendezésére szolgáló eljárást. E tekintetben fontos, hogy az illetékes hatóságok döntéseiket a 2008/98/EK irányelvben a melléktermékek meghatározására és a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozóan megállapított rendelkezésekre alapozzák. Egységes feltételekre van szükség ahhoz, hogy a tagállamok eldönthessék, hogy valamely tárgy vagy anyag használt árunak vagy hulladéknak minősül-e. A tagállamoknak továbbá intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy azok a tárgyak vagy anyagok, amelyeket használt áruként másik országba kívánnak szállítani, az uniós joggal összhangban megfeleljenek az ilyen feltételeknek. Meg kell határozni továbbá az e rendelet mellékletei szerinti egyes hulladékok osztályozására vonatkozó kritériumokat, valamint az illetékes hatóságok között abban a tekintetben felmerülő nézeteltérések rendezésére szolgáló eljárást, hogy a hulladékot bejelentési eljárás alá kell-e vonni vagy sem. A hulladék – többek között a nehezen újrahasznosítható kompozit anyagokból származó hulladékok – bejelentési eljárás alá vonása feltételeinek Unió-szerte történő jobb harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet vonatkozó mellékleteiben szereplő konkrét hulladékok besorolására vonatkozó kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy az adott hulladék bejelentési eljáráshoz kötött-e vagy sem. Ezen túlmenően annak elkerülése érdekében, hogy a hulladékot hamisan használt áruként jelentsék be, valamint a jogi egyértelműség biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben kritériumokat állapít meg a használt áruk és a hulladék megkülönböztetésére azon konkrét árukra vonatkozóan, amelyek esetében az ilyen megkülönböztetés fontos, különösen az Unióból való kivitelük tekintetében.

(38)

Annak érdekében, hogy a hatóságok korlátozhassák a hulladékszállítási eljárások kezelésével és e rendelet végrehajtásával kapcsolatos közkiadásokat, rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy az említett eljárásokhoz, valamint a felügyelethez, elemzésekhez és vizsgálatokhoz kapcsolódó megfelelő és arányos igazgatási költségeket a bejelentőre, továbbá adott esetben a szállítást szervező személyre terheljék.

(39)

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében és egyedi földrajzi vagy demográfiai helyzethez kapcsolódó kivételes körülmények között a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kétoldalú megállapodásokat kössenek, amelyekben a két érintett tagállam közötti határmenti területen található, legközelebbi alkalmas létesítménybe történő, határokon átnyúló szállítások tekintetében kevésbé szigorúvá tehetik az egyes hulladékáramok szállításaira vonatkozó bejelentési eljárást. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy egy tagállam többek között abban az esetben is ilyen megállapodásokat köthessen az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjaival, ha a hulladékot a küldő országból szállítják és ott kezelik, de áthalad egy másik tagállamon keresztül.

(40)

Tekintettel a Feröer szigetek sajátos földrajzi helyzetére és a Dán Királyság részeként betöltött jogállására, Dánia a Feröer szigetekről származó hulladék fő importországa, amelynek célja a hulladéknak a saját területén történő hasznosítása vagy ártalmatlanítása. A hulladék Unión keresztül történő tranzitjára vonatkozó szabályok alkalmazhatóságának sérelme nélkül Dánia számára lehetővé kell tenni, hogy teljeskörűen felelősséget vállaljon azért, hogy a Feröer szigetekről a területére történő hulladékbehozatalt a területén belüli hulladékszállításként kezelje, amennyiben Dánia az említett behozatal célországa.

(41)

Bár a tagállamon belüli hulladékszállítás felügyelete és ellenőrzése az adott tagállam hatáskörébe tartozik, a hulladékszállításra vonatkozó nemzeti rendszereknek figyelembe kell venniük a hulladékszállítás uniós rendszerével való összhang szükségességét a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében.

(42)

Az érintett országok környezetének védelme érdekében pontosítani kell a Bázeli Egyezménynek megfelelően az Unióból az EFTA-országoktól eltérő harmadik országba exportált, ártalmatlanításra szánt hulladékra vonatkozóan megállapított kiviteli tilalom hatályát.

(43)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes országok számára lehetővé kell tenni, hogy elfogadják az Unión belüli szállításokra előírt ellenőrzési eljárásokat. Ilyen esetekben az Unió és az említett országok közötti szállításra ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint az Unión belüli szállításra.

(44)

Az érintett országok környezetének védelme érdekében tisztázni kell a hasznosításra szánt veszélyes hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó harmadik országokba történő kivitelére vonatkozó tilalom hatályát, a Bázeli Egyezménnyel összhangban. Pontosítani kell különösen az e tilalom hatálya alá tartozó hulladékok jegyzékét, és biztosítani kell, hogy azon szerepeljenek a Bázeli Egyezmény II. mellékletében felsorolt hulladékok is, nevezetesen a háztartásokból begyűjtött hulladékok, a háztartási hulladékok égetéséből származó maradékanyagok és meghatározott nehezen újrafeldolgozható műanyaghulladékok.

(45)

A POP-okat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása érdekében az ilyen hulladékok nem exportálhatók az Unióból olyan országokba, amelyek nem tagjai az OECD-nek, amennyiben az ilyen hulladékok az (EU) 2019/1021 rendelet IV. mellékletében meghatározott koncentráció-határértéket elérő vagy meghaladó mértékben POP-okat tartalmaznak vagy azokkal szennyezettek.

(46)

Szigorú szabályokat kell megállapítani a nem veszélyes hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó harmadik országokba hasznosítás céljából történő kivitelére vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen hulladék ne okozzon károkat a környezetben és az emberi egészségben ezekben az országokban. E szabályok értelmében az Unióból történő kivitel csak olyan hulladékok esetében engedélyezhető, amelyekre az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó harmadik országokba irányuló veszélyes hulladékok és egyes más, hasznosításra szánt hulladékok kivitelére vonatkozó tilalom még nem terjed ki, és csak olyan országokba engedélyezhető, amelyek szerepelnek a Bizottság által összeállított és frissített jegyzékben, amennyiben az említett országok kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz azt kijelentve, hogy készek fogadni az Unióból bizonyos nem veszélyes hulladékokat vagy nem veszélyes hulladékok keverékeit, és igazolják, hogy képesek az ilyen hulladékokat az e rendeletben meghatározott kritériumok alapján környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelni. Az ilyen kritériumoknak magukban kell foglalniuk a nemzetközi munkaügyi és munkavállalói jogokra vonatkozó egyezményeknek való megfelelést. Mivel a tagállamok a jövőben több ilyen egyezményt is ratifikálhatnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az e rendeletben foglalt kritériumok közé felvegye a vonatkozó egyezményeket. A Bizottság által összeállítandó jegyzékben nem szereplő országokba irányuló kivitelt meg kell tiltani. Annak érdekében, hogy elegendő időt biztosítsanak az új rendszerre való átállásra, az e rendelet hatálybalépésének napjától számított hároméves átmeneti időszakról kell rendelkezni. Így különösen, azon országok jegyzékének összeállítása és naprakésszé tétele során, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó, és amelyekbe a nem veszélyes hulladékok hasznosítás céljából történő kivitele engedélyezett, alkalmazni kell az uniós jogban foglalt egyenlőség elvét, és nyomon kell követni annak alkalmazását.

(47)

Biztosítani kell a belső piacon belüli erős értékláncok kiépítéséhez szükséges hulladékszállítás elősegítését, ugyanakkor gondoskodni kell a megfelelő ellenőrzésekről. A kulcsfontosságú értékláncok megerősítése fel fogja gyorsítani az Unió rezilienciájának fejlesztését és fokozni fogja stratégiai autonómiáját.

(48)

Azon országok, amelyekre az OECD-határozat alkalmazandó, az OECD által a hulladékszállításra és -gazdálkodásra vonatkozóan megállapított szabályok és ajánlások vonatkoznak, és az említett országok általában szigorúbb hulladékgazdálkodási előírásokkal rendelkeznek, mint azon országok, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó. Fontos azonban, hogy a hasznosításra szánt nem veszélyes hulladékok Unióból történő kivitele ne okozzon károkat a környezetben és az emberi egészségben azokban az országokban, amelyekre az OECD-határozat alkalmazandó. Ezért létre kell hozni egy mechanizmust a nem veszélyes hulladékok ilyen országokba történő szállításának nyomon követésére. Azokban az esetekben, amikor nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra, hogy az érintett ország képes az ilyen hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítására, a Bizottságnak párbeszédet kell kezdenie az érintett országgal, és amennyiben az általa megszerzett információk nem elegendőek annak bizonyításához, hogy a hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hasznosítják, a Bizottságot fel kell hatalmazni az ilyen kivitel felfüggesztésére. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a hulladékszállítási folyamat során az egyenlőség elvét alkalmazzák az OECD-határozat hatálya alá tartozó harmadik országokra.

(49)

Az Unió ambiciózus politikát dolgozott ki és hajtott végre a műanyagszennyezés által a környezetben és az emberi egészségben okozott súlyos károk kezelésére, különösen a műanyaghulladék nem megfelelő kezeléséhez kapcsolódó esetekben. A Bizottság 2018. január 16-i közleményében meghatározott, a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia, az európai zöld megállapodás, a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv és az „Út a szennyező anyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című, a Bizottság 2021. május 12-i közleményében meghatározott uniós cselekvési terv ezen törekvést tükrözi, és számos intézkedés elfogadásához vezetett a műanyaghulladék csökkentése és kezelésének javítása érdekében. Az említett intézkedések közé tartoznak különösen a hulladék kezeléséről (2008/98/EK irányelv), a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20)), az egyszer használatos műanyagtermékekről ((EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelv (21)), valamint a szándékosan hozzáadott mikroműanyagokra vonatkozó korlátozásokról ((EU) 2023/2055 bizottsági rendelet (22)) szóló jogszabályok. Ezen intézkedések mellett olyan új kezdeményezéseket indítottak a műanyaghulladék Unión belüli további csökkentése érdekében, mint például a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv és az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) felülvizsgálata, valamint a műanyag pellet környezetbe jutásának a mikroműanyag-szennyezés csökkentése érdekében történő megelőzésérő irányuló új szabályokra vonatkozó javaslat (24). A műanyaghulladék csökkentésére és az Unión belüli kezelésének javítására irányuló ezen intézkedések kiegészítése, valamint annak elkerülése érdekében, hogy az Unió harmadik országokba exportálja a hulladékkal kapcsolatos kihívásait, helyénvaló különös rendelkezéseket megállapítani az Unióból exportált műanyaghulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása érdekében is. E rendelkezések célja annak biztosítása, hogy az Unióból exportált műanyaghulladékot az Unióban érvényben lévő feltételekkel egyenértékű feltételek mellett kezeljék. Az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országok nagyobb valószínűséggel szembesülnek súlyos kihívásokkal a környezeti és az emberi egészség terén az Unióból exportált műanyaghulladék kezelésével összefüggésben. Ezen túlmenően ezekben az országokban a műanyaghulladék kezelésére vonatkozó normák és infrastruktúra a legtöbb esetben nem olyan fejlettek, mint az Unióban. Az Unió 2021. január 1-je óta tiltja bizonyos típusú, nevezetesen az Y48 és az A3210 kód alá besorolt műanyaghulladékoknak az említett országokba történő kivitelét. Az ilyen kihívásokra és a normák szintjében és az infrastrukturális elemek tekintetében mutatkozó különbségekre tekintettel, valamint a környezet és az emberi egészség további védelme céljából helyénvaló kiterjeszteni az említett tilalom hatályát valamennyi műanyaghulladék olyan országokba történő exportjára, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó. Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok számára elegendő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy működésüket ezekhez az új szabályokhoz igazítsák, a tilalmat az e rendelet hatálybalépését követő 30 hónap elteltével kell alkalmazni. Lehetővé kell tenni, hogy bármely olyan ország, amelyre az OECD-határozat nem alkalmazandó, eltérést engedélyezzen e tilalom alól, amennyiben bizonyítja, hogy a műanyaghulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeli. Az ilyen eltérést – valamely ország kérésére – felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kell engedélyezni a kiviteli tilalom alkalmazásától számított 30 hónappal kezdődő hatállyal.

(50)

A Bizottságnak különösen ellenőriznie kell a műanyaghulladéknak az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokba történő szállítását, és nyomon kell követnie az ilyen hulladék kezelését az ilyen országokban, továbbá a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a környezet és az emberi egészség védelme érdekében korlátozza a műanyaghulladék ilyen országokba irányuló kivitelét.

(51)

Amennyiben engedélyezett, valamennyi műanyaghulladék valamennyi harmadik országba történő kivitelét előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljáráshoz kell kötni.

(52)

Meg kell tenni a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a 2008/98/EK irányelvvel és a hulladékokról szóló egyéb uniós jogszabályokkal összhangban az Unión belül szállított és az Unióba behozott hulladékot a szállítás teljes időtartama alatt – beleértve a célországban történő hasznosítást vagy ártalmatlanítást is – úgy kezeljék, hogy az ne veszélyeztesse az emberi egészséget és a környezetet. Azt is biztosítani kell, hogy az Unióból kivitt hulladékot a szállítás teljes időtartama alatt környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék, beleértve a célországban történő hasznosítást vagy ártalmatlanítást is. E célból kötelezővé kell tenni, hogy a hulladékexportőrök gondoskodjanak arról, hogy a hulladékot a rendeltetési hely szerinti harmadik országban átvevő létesítményt megfelelő képesítéssel rendelkező független harmadik fél auditálja a hulladéknak a szóban forgó létesítménybe történő kivitele előtt. Az ilyen auditálás azt hivatott megállapítani, hogy a szóban forgó létesítmény megfelel-e az e rendeletben annak biztosítására meghatározott konkrét kritériumoknak, hogy a hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék. Amennyiben az említett auditálás arra a következtetésre jut, hogy a szóban forgó létesítmény nem teljesíti az említett konkrét kritériumokat, az exportőr nem jogosult az említett létesítménybe hulladékot exportálni. Annak biztosítása érdekében, hogy az auditálást szakszerűen és pártatlanul végezzék el, fontos meghatározni a harmadik fél auditorok függetlenségére és képesítésére vonatkozó kritériumokat, és egyértelművé kell tenni, hogy e tevékenységek végzéséhez hivatalos hatósági engedéllyel vagy akkreditációval kell rendelkezniük. Az auditálással kapcsolatos kötelezettséget alkalmazni kell minden harmadik országban található létesítményre, beleértve azokat is, amelyek tagjai az OECD-nek. Az OECD-határozat kimondja, hogy a más OECD-országba exportált hulladékot „olyan hasznosító létesítményen belüli hasznosítási műveletre szánják, amely a hulladékot a létesítményre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak és gyakorlatnak megfelelően környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hasznosítja”. Az OECD-határozat nem tartalmaz olyan elemet vagy kritériumot, amely meghatározná e követelmény „környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodás” tekintetében történő végrehajtásának módját. Azon feltételeket meghatározó közös kritériumok hiányában, amelyek mellett a hulladékot az érintett létesítményekben hasznosítani kell, kezelni kell annak kockázatát, hogy meghatározott létesítményekben az Unióból az OECD-országokba exportált hulladékot helytelenül kezelik, és ezért az említett országokban található létesítményekre az e rendeletben meghatározott auditálási követelményeknek kell vonatkozniuk.

(53)

A Bizottságnak nyilvántartást kell létrehoznia és vezetnie, amely információkat tartalmaz az auditálásnak alávetett létesítményekről. Ennek a nyilvántartásnak olyan információkat kell nyújtania, amelyek megkönnyítik a bejelentők vagy az Unióból hulladékszállítást szervező személyek számára a környezetvédelmi szempontból megfelelő szállítások előkészítését, de nem arra szolgál, hogy bizonyítsa az e rendeletben meghatározott feltételeknek és kötelezettségeknek való megfelelést. A nyilvántartásnak segítséget kell tudnia nyújtani a hulladékexportőröknek, de nem szüntetheti meg a hulladékexportőrök felelősségét azzal kapcsolatban, hogy igazolják az ilyen megfelelést.

(54)

Figyelembe véve a Bázeli Egyezmény részes feleinek az Egyezmény 4. cikke (1) bekezdése szerinti azon jogát, hogy megtiltsák a veszélyes hulladékok vagy az egyezmény II. mellékletében felsorolt hulladékok behozatalát, engedélyezni kell az ártalmatlanításra szánt hulladékok Unióba történő behozatalát, amennyiben az exportáló ország részes fele az Egyezménynek. A hasznosításra szánt hulladék Unióba történő behozatalára engedélyt kell adni abban az esetben, ha az exportáló ország az OECD-határozat hatálya alá tartozó ország, vagy részes fele a Bázeli Egyezménynek. Egyéb esetekben a behozatal csak akkor engedélyezhető, ha az exportáló országot az uniós jogszabályokkal összeegyeztethető és a Bázeli Egyezmény 11. cikkével összhangban álló két- vagy többoldalú megállapodás vagy megegyezés köti, kivéve, ha az válsághelyzetben, béketeremtő vagy békefenntartási műveletek vagy háború közben nem lehetséges.

(55)

E rendeletnek tükröznie kell a hulladékok tengerentúli országokba és területekről történő kivitelére és az onnan történő behozatalára vonatkozóan a 2013/755/EU tanácsi határozatban (25) megállapított szabályokat.

(56)

Az Unión belüli, harmadik országokat érintő tranzittal történő szállítás különleges eseteiben a harmadik országok hozzájárulási eljárására vonatkozó különös rendelkezéseket kell alkalmazni. Külön rendelkezéseket kell elfogadni a hulladékoknak az Unión keresztül, harmadik országokból és harmadik országokba történő tranzitjára alkalmazandó eljárásokra vonatkozóan is.

(57)

Környezetvédelmi okokból és az Antarktisz különleges helyzetére tekintettel e rendeletnek kifejezetten meg kell tiltania az említett területre történő hulladékkivitelt.

(58)

E rendelet összehangolt végrehajtásának és érvényre juttatásának biztosítása érdekében a tagállamok számára kötelezettségeket kell megállapítani a hulladékszállítások vizsgálatának elvégzésére vonatkozóan. A hulladékszállítások vizsgálatának megfelelő tervezésére azért is szükség van, hogy létre lehessen hozni a vizsgálatokhoz szükséges kapacitásokat, és az illegális szállítás eredményesen megelőzhető legyen. Az 1013/2006/EK rendelet előírta a tagállamok számára annak biztosítását, hogy 2017. január 1-jéig dolgozzák ki a hulladékszállításokra vonatkozó vizsgálati terveket. Az ellenőrzési tervekkel kapcsolatos rendelkezések következetesebb alkalmazásának elősegítése és az ellenőrzések Unió-szerte összehangolt megközelítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak be kell jelenteniük ellenőrzési terveiket a Bizottságnak, amelynek feladata e tervek felülvizsgálata és adott esetben javító ajánlások megfogalmazása. Ha a küldő tagállam és a céltagállam illetékes hatóságai illegális hulladékszállításról kapnak bejelentést, mérlegelniük kell, hogy miként fokozhatják a hasonló szállításokra vonatkozó ellenőrzési intézkedéseiket annak érdekében, hogy korai szakaszban azonosítsák az illegális hulladékszállításokat.

(59)

A tagállamokban eltérő szabályok léteznek a tagállami vizsgálatokban részt vevő hatóságok azon hatásköre és lehetősége tekintetében, hogy bizonyítékot kérjenek a szállítások jogszerűségének megállapításához. Ezek a bizonyítékok vonatkozhatnak többek között arra, hogy az anyag vagy tárgy hulladék-e, hogy a hulladékot megfelelően sorolták-e be, és hogy a hulladékot e rendelettel összhangban környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelő létesítményekbe szállítják-e. E rendeletnek ezért lehetővé kell tennie a tagállami vizsgálatokban részt vevő hatóságok számára ilyen bizonyíték bekérését. Lehetővé kell tenni ilyen bizonyítékok bemutatásának kérését, általános rendelkezés alapján vagy eseti alapon. Amennyiben ilyen bizonyítékot nem bocsátanak rendelkezésre vagy az elégtelennek minősül, az érintett anyag vagy tárgy szállítását vagy az érintett hulladék szállítását illegális szállításnak kell tekinteni, és azt e rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell kezelni.

(60)

Az 1013/2006/EK rendelet értékelése az egyik hiányosságként azt állapította meg, hogy a szankciókra vonatkozó nemzeti szabályok Unió-szerte jelentősen eltérőek. A szankciók következetesebb alkalmazásának megkönnyítése érdekében ezért közös, nem kimerítő jellegű kritériumokat kell megállapítani az e rendelet megsértése esetén kiszabandó szankciók típusainak és mértékének meghatározására. E kritériumok között szerepelnie kell többek között a jogsértés jellegének és súlyosságának, valamint a jogsértésből származó gazdasági előnyöknek és az általa okozott környezeti károknak. Ezenfelül az e rendeletben előírt szankciók mellett a tagállamoknak a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (26) megállapított rendelkezésekkel összhangban biztosítaniuk kell, hogy az illegális hulladékszállítás bűncselekménynek minősüljön. A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok betartását. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon jogsértésekre vonatkozóan közigazgatási és büntetőjogi szankciókra vonatkozó szabályokat is megállapítsanak. Mindenesetre a büntetőjogi és közigazgatási szankciók kiszabása nem vezethet az Európai Unió Bírósága általi értelmezés szerinti ne bis in idem elv megsértéséhez.

(61)

Az 1013/2006/EK rendelet alkalmazása megmutatta, hogy több szereplő nemzeti szintű bevonása kihívást jelent a végrehajtással kapcsolatos koordináció és együttműködés tekintetében. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet végrehajtásában részt vevő valamennyi érintett hatóság rendelkezzen olyan hatékony mechanizmusokkal, amelyek lehetővé teszik számukra a nemzeti szintű együttműködést és a koordinációt az illegális hulladékszállítás kezelését célzó végrehajtási politikák és tevékenységek kidolgozása és végrehajtása terén, beleértve a vizsgálati tervek kidolgozását és végrehajtását is.

(62)

A tagállamoknak két- és többoldalú keretek között is együtt kell működniük az illegális hulladékszállítás megelőzésének és felderítésének elősegítése érdekében. Az Unión belüli koordináció és együttműködés további javítása érdekében létre kell hozni egy külön végrehajtási csoportot a tagállamok és a Bizottság kijelölt képviselőinek, valamint más érintett intézmények, szervek, hivatalok, ügynökségek vagy hálózatok képviselőinek részvételével. Ennek a végrehajtási csoportnak rendszeresen üléseznie kell, és fórumként kell szolgálnia többek között az illegális szállítások megelőzésével és felderítésével kapcsolatos releváns információk – többek között az illegális szállítások tendenciáira vonatkozó információk és bűnüldözési operatív információk –, valamint a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztásához.

(63)

A tagállamok végrehajtási tevékenységeinek támogatása és kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy vizsgálatokat és koordinációs tevékenységeket végezzen az olyan illegális szállítások tekintetében, amelyek összetett jellegűek és az emberi egészségre vagy a környezetre súlyos káros hatást gyakorolhatnak, és amennyiben a szükséges vizsgálat legalább két országot érintő határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik. Ezen vizsgálatok elvégzése során a Bizottságnak az eljárási garanciákat teljeskörűen tiszteletben tartva és a tagállamok illetékes hatóságaival szoros együttműködésben kell eljárnia, biztosítva, hogy az ilyen vizsgálatok ne befolyásoljanak hátrányosan bármely, a tagállamban ugyanazon illegális szállítás vonatkozásában folyamatban lévő vádhatósági, bírósági vagy közigazgatási eljárást. A Bizottság a belső szervezetétől függően mérlegelheti, hogy az e rendeletben előírt egyes végrehajtási intézkedésekkel az e tekintetben megfelelő szakértelemmel rendelkező Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) bízza meg. A vizsgálati és kölcsönös segítségnyújtási koordinációs intézkedések nem sérthetik a tagállamoknak az e rendeletnek való megfelelés biztosítására és érvényesítésére vonatkozó elsődleges felelősségét, és nem érinthetik a Bizottságra, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) más jogi aktusokban, különösen a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (27), az 515/97/EK tanácsi rendeletben (28) vagy a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (29) ruházott hatáskörök további gyakorlását.

(64)

A tagállamok e rendelet végrehajtásáról a Bizottságot a Bázeli Egyezmény Titkárságához benyújtott jelentések útján, valamint egy külön kérdőív alapján tájékoztatják. E jelentéstétel célja a hulladékszállítással kapcsolatos tendenciák, valamint az illegális szállítás elleni küzdelem szempontjából releváns adatok – például az illegális szállításokra és a vizsgálatokra vonatkozó adatok – elemzése. A Bizottságnak háromévente jelentést kell készítenie e rendelet végrehajtásáról, amely a tagállamok által szolgáltatott információkon és egyéb, különösen a Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által a műanyaghulladék és más, aggodalomra okot adó konkrét hulladékáramok szállításáról készített ad hoc jelentéseken keresztül gyűjtött információkon alapul. Az információk és dokumentumok elektronikus benyújtására és cseréjére szolgáló rendszereket úgy kell kialakítani, hogy az adatokat ki lehessen nyerni a rendszerből az említett jelentések céljaira.

(65)

A hulladékszállítás ellenőrzésével kapcsolatos hatékony nemzetközi együttműködés alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a hulladékszállításokat megfelelő szinten ellenőrizzék és nyomon kövessék. A hatékony hulladékgazdálkodás biztosítása érdekében elő kell mozdítani az Unió és tagállamai, valamint a harmadik országok közötti információcserét, felelősségmegosztást és együttműködési erőfeszítéseket.

(66)

Az e rendelet harmonizált végrehajtásához szükséges információcsere és együttműködés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat és kapcsolattartókat, és ezekről értesíteniük kell a Bizottságot. A Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az ilyen információkat. A tagállamoknak be kell azonosítaniuk a tagállamok közötti együttműködésért felelős hatóságot vagy hatóságokat, valamint állandó személyzetüknek a tagállamok közötti együttműködésért felelős tagjait is.

(67)

A tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy a hulladékszállítások ellenőrzésének biztosítása céljából külön belépési és kilépési vámhivatalokat jelöljenek ki az Unió területére belépő és onnan kilépő hulladékszállítások tekintetében, és azokról értesítsék a Bizottságot. Az ilyen információkat a Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie.

(68)

E rendelet kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a hasznosító létesítmény előzetes hozzájárulás iránti kérelme elemeinek módosítására, a hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek elvégzését megerősítő tanúsítványokban feltüntetendő információk meghatározására, a VII. melléklet szerinti dokumentum kitöltésére vonatkozó utasítások kidolgozására, az elektronikus úton kicserélendő információk és dokumentumok listájának naprakésszé tételére, azon kritériumok megállapítására, amelyek alapján egyes hulladékokat a III., IIIA., IIIB. vagy IV. melléklet szerint be kell besorolni, azon országok jegyzékének megállapítására, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó, és amelyekbe a nem veszélyes hulladékok és a nem veszélyes hulladékok keverékei – többek között a B3011 kód alá besorolt műanyaghulladékok – Unióból való, hasznosítás céljából történő kivitele engedélyezett, és e jegyzék rendszeres frissítésére, a hulladéknak az OECD-határozat hatálya alá tartozó meghatározott országokba történő kivitelének megtiltására, és a mellékletek módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (30) foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(69)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és az e rendelet végrehajtása során felmerülő kérdések vizsgálata során a megbízottak rendszeres gyűléseinek, valamint a más tagállamok szakértőivel és megbízottaival, valamint adott esetben más érdekelt felek és szervezetek képviselőivel folytatott konzultációk helyett a Bizottságnak a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló C(2016)3301 bizottsági határozattal összhangban szakértői csoportot kell létrehoznia.

(70)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy egyszerű, kockázatalapú és harmonizált módszert fogadjon el a pénzügyi garancia vagy az azzal egyenértékű biztosítás kiszámítására, hogy megállapítsa a műszaki megvalósíthatóságra és a gazdasági életképességre vonatkozó részletes kritériumokat, hogy bizonyos árutípusok esetében pontosítsa a felhasznált áruk és a hulladékok megkülönböztetését a határokon átnyúló szállítása során, hogy elfogadja a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (31) előírt kombinált nómenklatúra kódjai és az e rendelet III., IIIA., IIIB., IV. és V. mellékletében felsorolt hulladékok közötti megfelelést feltüntető megfelelési táblázatot, valamint hogy részletesen meghatározza a válság, a béketeremtő vagy a békefenntartó műveletek során történő hulladékszállításokhoz szükséges információkat. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (32) megfelelően kell gyakorolni.

(71)

Az (EU) 2020/1056 rendelet jogi keretet hoz létre az áruk Unió területén történő szállításával kapcsolatos, jogszabályban előírt információknak az érintett gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok közötti elektronikus továbbítására, és rendelkezéseiben lefedi e rendelet egyes részeit. Az eszközök közötti összhang biztosítása érdekében módosítani kell az (EU) 2020/1056 rendeletet. Annak elkerülése érdekében, hogy az e rendelet szerinti kötelező elektronikus adatcsere alkalmazásának kezdőnapja előtt ne álljanak rendelkezésre az (EU) 2020/1056 rendelet szerinti, az e rendeletben megállapított tájékoztatási követelmények meghatározására, az információkhoz való hozzáférésre és azok elektronikus formátumban történő kezelésére vonatkozó végrehajtási szabályok, az (EU) 2020/1056 rendelet módosítását e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni.

(72)

Elegendő időt kell biztosítani a gazdasági szereplők számára az e rendelet szerinti új kötelezettségeik teljesítéséhez, a tagállamoknak és a Bizottságnak pedig létre kell hozniuk az e rendelet alkalmazásához szükséges igazgatási infrastruktúrát. A szabályozási hézagok megelőzése érdekében biztosítani kell, hogy az 1013/2006/EK rendelet néhány rendelkezése hatályban maradjon mindaddig, amíg e rendelet késleltetve alkalmazandó rendelkezései alkalmazandóvá nem válnak.

(73)

mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a harmonizáció szükségessége miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a környezet és az emberi egészség védelme, továbbá a klímasemlegesség, valamint a körforgásos gazdaság és a szennyező anyag-mentesség megvalósításához való hozzájárulás érdekében azáltal, hogy megelőzi vagy csökkenti azon káros hatásokat, amelyek a hulladékszállításból és a hulladéknak a rendeltetési helyén történő kezeléséből keletkezhetnek. Ez a rendelet eljárásokat és ellenőrzési rendszereket hoz létre a hulladékszállításra vonatkozóan, a szállítás kiindulási pontjától, rendeltetési helyétől és útvonalától, a hulladék típusától és a rendeltetési helyén a hulladékra alkalmazandó kezelés típusától függően.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)

tagállamok közötti, harmadik országokon keresztül tranzittal vagy anélkül történő hulladékszállítás;

b)

harmadik országokból az Unióba behozott hulladék szállítása;

c)

az Unióból harmadik országokba kivitt hulladék szállítása;

d)

az Unión keresztül áthaladó, harmadik országokba irányuló vagy onnan származó hulladék szállítása.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

a hajók és a tengeri fúrótornyok szokásos működése során keletkező hulladék – beleértve a szennyvizet és maradékanyagokat – amíg azt hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából ki nem rakják, feltéve, hogy a hulladékra az (EU) 2019/883 európai parlamenti és tanácsi irányelv (33), a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény, a hajók ballasztvizének és üledékének ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezmény, vagy más releváns kötelező érvényű nemzetközi dokumentumok követelményei vonatkoznak;

b)

a járműveken, vonatokon, repülőgépek és hajók fedélzetén keletkező hulladék, amíg az említett hulladékot hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából ki nem rakják;

c)

a 2006/117/Euratom tanácsi irányelv (34) 5. cikkében meghatározott radioaktív hulladék szállítása;

d)

az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 1. és 2. pontjában meghatározott állati melléktermékek és állati melléktermékekből származó termékek szállítása, kivéve a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben veszélyesként felsorolt hulladékokkal kevert vagy szennyezett állati melléktermékeket vagy belőlük származó termékeket;

e)

a 91/271/EGK tanácsi irányelv (35) vagy más releváns uniós jogszabály hatálya alá tartozó szennyvizek szállítása;

f)

olyan anyagok szállítása, amelyeket a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) 3. cikke (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott takarmány-alapanyagokkénti felhasználásra szánnak, és amelyek nem állati melléktermékekből állnak, vagy nem tartalmaznak ilyeneket;

g)

az Antarktiszról az Unióba irányuló olyan hulladékszállítások, amelyek megfelelnek az Antarktisz-egyezményhez csatolt környezetvédelmi jegyzőkönyv (37) követelményeinek;

h)

a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (38) összhangban geológiai tárolásra szánt szén-dioxid szállítása;

i)

a 1257/2013/EU rendelet alkalmazási körébe tartozó, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajók, kivéve azon hajókat:

i.

amelyek olyan veszélyes hulladéknak minősülnek, amely valamely tagállam nemzeti joghatósága alá tartozó területen található, és amelyet hasznosítás céljából exportálnak az Unióból, és amely hajókra csak e rendelet 39., 48., 49. cikke és VII. címe alkalmazandó; vagy

ii.

amelyek olyan hulladéknak minősülnek, amely valamely tagállam nemzeti joghatósága alá tartozó területen található, és amelyet ártalmatlanításra szánnak;

(3)   Csak az 51. cikk (6) és (7) bekezdése, valamint az 53. cikk (5) bekezdése alkalmazandó a fegyveres erők vagy a segélyszervezetek által válsághelyzetben, vagy béketeremtő vagy békefenntartó műveletek során keletkező hulladék behozatalára, amennyiben az ilyen hulladékot az érintett fegyveres erők vagy segélyszervezetek, vagy nevükben közvetlenül vagy közvetve szállítják a célországba.

(4)   Az Antarktiszról harmadik országokba irányuló, az Unió területén áthaladó hulladékszállításokra a 39. és az 59. cikk alkalmazandó.

(5)   A kizárólag egy tagállamon belüli hulladékszállításra csak a 36. cikk alkalmazandó.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„hulladékkeverék”: két vagy több, olyan különböző hulladék szándékos vagy véletlen összekeveredéséből származó hulladék, amelyek:

a)

a III., IIIA., IIIB. és IV. melléklet különböző tételeiben, vagy adott esetben az ilyen tételek különböző francia bekezdéseiben vagy albekezdéseiben vannak felsorolva; vagy

b)

a III., IIIA., IIIB. vagy IV. mellékletben nem egyetlen kód alá vannak besorolva;

Az egyetlen hulladékszállítással szállított, két vagy több hulladékból álló hulladék – amennyiben minden egyes hulladék elkülönül – nem hulladékkeverék;

2.

„ártalmatlanítást megelőző műveletek”: a 2008/98/EK irányelv I. mellékletében felsorolt, D8, D9, D13, D14 vagy D15 kóddal jelölt ártalmatlanítási műveletek bármelyike;

3.

„hasznosítást megelőző műveletek”: a 2008/98/EK irányelv II. mellékletében R12 vagy R13 kód alatt felsorolt hasznosítási műveletek bármelyike;

4.

„környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás”: valamennyi gyakorlati lépés megtétele annak biztosítására, hogy a hulladékot oly módon kezeljék, amely meg fogja védeni az emberi egészséget, az éghajlatot és a környezetet azon káros hatásokkal szemben, amelyek ilyen hulladékból származhatnak;

5.

„címzett”: a célország nemzeti joghatósága alá tartozó természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek részére a hulladékot hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából szállítják;

6.

„bejelentő”:

a)

valamely tagállamból származó szállítás esetén az adott tagállam nemzeti joghatósága alá tartozó következő természetes vagy jogi személyek bármelyike, aki vagy amely a 4. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésében említett hulladékszállítást végez vagy végezni tervez, vagy aki vagy amely ilyen szállítást végeztet vagy végeztetni tervez, és akire vagy amelyre a bejelentési kötelezettséget bízták:

i.

az eredeti hulladéktermelő;

ii.

az új hulladéktermelő, aki a szállítást megelőzően olyan műveleteket végez, amelyek a hulladék jellegének vagy összetételének megváltozását eredményezik;

iii.

az a begyűjtő, aki a különböző forrásokból begyűjtött azonos típusú hulladék különböző kis mennyiségeiből összeállította a szállítást, amelyet egyetlen bejelentett helyszínről kell megkezdeni;

iv.

az i., ii. vagy iii. pontban említett személyek bármelyike nevében eljáró kereskedő vagy közvetítő;

v.

amennyiben az i–iv. pontban említett személyek mindegyike ismeretlen vagy fizetésképtelen, a hulladékbirtokos;

b)

a nem tagállamból származó hulladéknak az Unióba történő behozatala vagy az Unión keresztül történő tranzitja esetén a küldő ország nemzeti joghatósága alá tartozó, következő természetes vagy jogi személyek bármelyike, aki vagy amely szállítást végez vagy végezni tervez, vagy aki vagy amely szállítást végeztet vagy végeztetni tervez:

i.

a küldő ország joga által kijelölt személy;

ii.

a küldő ország joga által kijelölt személy hiányában a hulladékbirtokos a kivitel időpontjában;

7.

„szállítást szervező személy”: a küldő ország nemzeti joghatósága alá tartozó következő természetes vagy jogi személyek bármelyike, aki vagy amely a 4. cikk (4) vagy (5) bekezdésében említett szállítást végez vagy végezni tervez, vagy aki vagy amely ilyen szállítást végeztet vagy végeztetni tervez:

i.

az eredeti hulladéktermelő;

ii.

az új hulladéktermelő, aki a szállítást megelőzően olyan műveleteket végez, amelyek a hulladék jellegének vagy összetételének megváltozását eredményezik;

iii.

az a begyűjtő, aki a különböző forrásokból begyűjtött azonos típusú hulladék különböző kis mennyiségeiből összeállította a szállítást, amelyet egyetlen helyszínről kell megkezdeni;

iv.

az i., ii. vagy iii. pontban említett személyek bármelyike nevében eljáró kereskedő vagy közvetítő; vagy

v.

amennyiben az i–iv. pontban említett személyek mindegyike ismeretlen vagy fizetésképtelen, a hulladékbirtokos;

8.

„begyűjtő”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 10. pontjában meghatározott gyűjtést végző természetes vagy jogi személy;

9.

„illetékes hatóság”:

a)

tagállam esetében az érintett tagállam által a 75. cikk alapján kijelölt szerv;

b)

olyan harmadik ország esetében, amely részes fele a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, 1989. március 22-i Bázeli Egyezménynek (a továbbiakban: Bázeli Egyezmény), az adott ország által a Bázeli Egyezmény alkalmazásában, annak 5. cikkével összhangban illetékes hatóságként kijelölt szerv;

c)

bármely, sem az a), sem a b) pont alá nem tartozó ország esetében az érintett ország vagy régió által kijelölt illetékes hatóság, vagy ha ilyen kijelölésére nem került sor, az országnak, vagy adott esetben a régiónak az a szabályozó hatósága, amely joghatósággal rendelkezik a szállítás felett;

10.

„a küldő ország illetékes hatósága”: annak a területnek az illetékes hatósága, ahonnan a szállítást indítják, vagy ahonnan a szállítást indítani tervezik;

11.

„a célország illetékes hatósága”: azon terület illetékes hatósága, ahová a szállítást végzik, vagy végezni tervezik, vagy ahol a hulladékot valamely, egyetlen ország nemzeti joghatósága alatt sem álló területen történő hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőzően felrakták;

12.

„a tranzitország illetékes hatósága”: a küldő ország, illetve a célország illetékes hatóságának országától eltérő bármely olyan ország illetékes hatósága, amelyen keresztül a szállítást végzik, vagy végezni tervezik;

13.

„küldő ország”: bármely ország, ahonnan a szállítást indítják, vagy indítani tervezik;

14.

„célország”: bármely ország, amelybe a szállítást végzik vagy végezni tervezik ottani hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából, vagy valamely, egyetlen ország nemzeti joghatósága alatt sem álló területen történő hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző felrakás céljából;

15.

„tranzitország”: bármely, a küldő országon vagy a célországon kívüli ország, amelynek területén keresztül hulladékok szállítását végzik vagy végezni tervezik;

16.

„egy ország nemzeti joghatósága alatt álló terület”: bármely szárazföldi vagy tengeri területet, amelyen egy állam a nemzetközi joggal összhangban az emberi egészség vagy a környezet védelme tekintetében közigazgatási vagy szabályozási hatáskört gyakorol;

17.

„tengerentúli országok és területek”: az EUMSZ II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek;

18.

„kiviteli vámhivatal”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (39) 1. cikkének 16. pontjában meghatározott kiviteli vámhivatal;

19.

„kilépési vámhivatal”: az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (40) 329. cikkével összhangban meghatározott kilépési vámhivatal;

20.

„belépési vámhivatal”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének 15. pontjában meghatározott első belépési vámhivatal;

21.

„behozatal”: a hulladék bármely módon történő belépése az Unió területére, kivéve az Unión keresztül történő tranzitját;

22.

„kivitel”: a hulladék bármely módon történő kilépése az Unió területéről, kivéve az Unión keresztül történő tranzitját;

23.

„tranzit”: egy vagy több, a küldő és célországtól eltérő országon keresztül történő átszállítás;

24.

„hulladékfuvarozás”: a hulladék közúti, vasúti, légi, tengeri vagy belföldi folyami úton történő szállítása;

25.

„szállítás”: hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt hulladék szállítása a szállítás megkezdésének helyéről a hulladéknak a célországban az ártalmatlanítást vagy hasznosítást végző létesítmény általi átvételéig, és amelyet a következő területeken végeznek vagy terveznek végezni:

a)

két ország között;

b)

egy ország és egy tengerentúli ország vagy terület, vagy az említett ország védelme alatt álló más terület között;

c)

egy ország és bármely olyan földrajzi terület között, amely a nemzetközi jog értelmében nem része egyetlen országnak sem;

d)

egy ország és az Antarktisz között;

e)

egy országból az a)–d) pontban említett területek valamelyikén keresztül;

f)

egy országon belül az a)–d) pontban említett bármely területen keresztül, és amely szállítás ugyanazon említett országban kezdődik és végződik; vagy

g)

egyetlen ország nemzeti joghatósága alá sem tartozó földrajzi területről egy országba;

26.

„illegális szállítás”: a következő módon végzett bármely szállítás:

a)

az érintett illetékes hatóságokhoz e rendelet szerint benyújtott bejelentés nélkül;

b)

az érintett illetékes hatóságoknak az e rendelet szerinti hozzájárulása nélkül;

c)

az érintett illetékes hatóságok e rendelet szerinti hozzájárulásának hamisítás, megtévesztés vagy csalás útján való megszerzésével;

d)

olyan módon, amely nincs összhangban a bejelentőlapon szereplő, vagy a kísérő dokumentumban szereplő vagy abban feltüntetendő információkkal, kivéve a bejelentőlapon vagy a kísérődokumentumban előforduló kisebb elírások esetét;

e)

olyan módon, amely az uniós vagy nemzetközi jogot sértő hasznosítást vagy ártalmatlanítást eredményez;

f)

ellentétes a 4. cikk (1) bekezdésével, a 4. cikk (3) bekezdésével, vagy a 37., 39., 40., 45., 46., 48., 49., 50. vagy 52. cikkel;

g)

olyan módon, amely a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében említett hulladékszállítással összefüggésben nem felel meg a 18. cikk (2), (4), (6) és (10) bekezdésében említett követelményeknek, vagy a VII. melléklet szerinti dokumentumban foglalt vagy feltüntetendő információknak, kivéve a VII. melléklet szerinti dokumentumban szereplő kisebb elírások esetét;

27.

„vizsgálat”: bármely olyan intézkedés, amelyet valamely hatóság által az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében tesz;

28.

„hulladékhierarchia”: a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében említett hulladékhierarchia;

29.

„útirány”: az egyes érintett országokból való kilépési pont és az oda való belépési pont, ideértve a belépési, kilépési és kiviteli vámhivatalokat is;

30.

„útvonal”: a küldő országban a szállítás megkezdésének helyétől az egyes érintett országok kilépési és belépési pontjain keresztül a célország kezelőlétesítményébe vezető út.

Ezenkívül alkalmazni kell a „hulladék”, a „veszélyes hulladék”, a „hulladéktermelő”, a „hulladékbirtokos”, a „kereskedő”, a „közvetítő”, a „hulladékgazdálkodás”, az „újrahasználat”, a „kezelés”, a „hasznosítás”, az „újrahasználatra való előkészítés”, az „újrafeldolgozás” és az „ártalmatlanítás” fogalomnak a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1., 2., 5–9. 13–15., 16., 17. és 19. pontjában megállapított fogalommeghatározását.

II. CÍM

UNIÓN BELÜLI SZÁLLÍTÁS HARMADIK ORSZÁGOKON KERESZTÜL VAGY ANÉLKÜL

4. cikk

Általános eljárási keretek

(1)   Minden ártalmatlanításra szánt hulladék szállítása tilos, kivéve, ha ahhoz a 11. cikkel összhangban hozzájárultak. Az ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz való hozzájárulásnak a 11. cikkel összhangban történő megszerzéséhez az 1. fejezetben meghatározott előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárást kell alkalmazni.

(2)   Az 1. fejezetben meghatározott előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás a hasznosításra szánt következő hulladékok szállítására alkalmazandó:

a)

a IV. mellékletben felsorolt hulladék;

b)

a III., IIIB. vagy IV. mellékletben nem egyetlen kód alá besorolt hulladék;

c)

hulladékkeverékek, kivéve, ha azok szerepelnek a IIIA. mellékletben;

d)

a 2008/98/EK irányelv 7. cikke alapján megállapított hulladékjegyzékben veszélyesként besorolt hulladék;

e)

a III. vagy a IIIB. mellékletben felsorolt hulladékok, valamint a IIIA. mellékletben felsorolt hulladékkeverékek, amelyek más anyagokkal olyan mértékben szennyezettek, ami:

i.

a hulladékkal összefüggő kockázatokat kellően megnöveli ahhoz, hogy helyénvalóvá váljon a hulladékot előzetes írásos bejelentési és hozzájárulási eljárás alá vonni, figyelembe véve a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzéket, valamint az említett irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságokat; vagy

ii.

az akadályozza a hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását;

f)

az (EU) 2019/1021 rendelet értelmében vett környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat (POP-ok) az említett rendelet IV. mellékletében meghatározott koncentráció-határértéket elérő vagy meghaladó mennyiségben tartalmazó vagy azokkal ilyen mennyiségben szennyezett olyan hulladékok vagy hulladékkeverékek, amelyeket nem soroltak be veszélyes hulladékként.

(3)   A (2) bekezdést a magánháztartásokból, más hulladéktermelőktől vagy mindkettőtől gyűjtött vegyes települési hulladék szállítására, valamint az olyan vegyes települési hulladékra – ideértve a vegyes települési hulladékból előállított tüzelőanyagokat is – kell alkalmazni, amelyet annak tulajdonságait lényegesen meg nem változtató hulladékkezelési műveletnek vetnek alá, amennyiben az ilyen hulladékot hasznosítási műveletekre szánják. Az ártalmatlanításra szánt ilyen hulladék szállítása tilos.

(4)   A következő, hasznosításra szánt hulladékok szállítására a 18. cikkben meghatározott általános tájékoztatási követelmények vonatkoznak, ha a szállított hulladék mennyisége meghaladja a 20 kg-ot:

a)

a III. vagy a IIIB. mellékletben felsorolt hulladékok;

b)

hulladékkeverékek, feltéve, hogy a keverékek összetétele nem akadályozza azok környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosítását, és feltéve, hogy az ilyen keverékek szerepelnek a IIIA. mellékletben.

(5)   A 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a hulladék fizikai vagy kémiai tulajdonságainak értékelése, illetve hasznosításra vagy ártalmatlanításra való alkalmasságának megállapítása céljából kifejezetten laboratóriumi vizsgálatra vagy kísérleti kezelésre szánt hulladék szállítására az 18. cikkben meghatározott általános tájékoztatási követelmények vonatkoznak, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a hulladék mennyisége nem haladja meg az egyes esetekben a vizsgálat vagy a kísérlet elvégzéséhez észszerűen szükséges mennyiséget, de nem lehet több 250 kg-nál vagy a küldő és a célország illetékes hatóságai, valamint a szállítást szervező személy által eseti alapon megállapodott ennél nagyobb mennyiségnél;

b)

abban az esetben, ha a szállítást szervező személy 250 kg-nál nagyobb mennyiséget kér, az említett személynek – a lehetséges mértékben – a küldő ország és a célország illetékes hatósága rendelkezésére kell bocsátania a VII. mellékletben foglalt információkat, indokolással ellátott magyarázattal együtt arra vonatkozóan, hogy miért van szükség ilyen nagyobb mennyiségre a vizsgálat vagy a kísérlet elvégzéséhez.

1. FEJEZET

Előzetes írásbeli bejelentés és hozzájárulás

5. cikk

Bejelentés

(1)   Amennyiben egy bejelentő a 4. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésében említett hulladékot szándékozik szállítani, a bejelentőnek valamennyi érintett illetékes hatóság felé előzetes írásbeli bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) kell tennie.

A 3. cikk 6. pontja a) alpontjának ii., iii. vagy iv. alpontjában említett bejelentő csak akkor nyújthat be bejelentést, ha a 2008/98/EK irányelv IV. fejezetével összhangban engedélyt kapott, vagy nyilvántartásba vették.

Amennyiben egy bejelentő az 13. cikkben említettek szerint több szállításra vonatkozóan nyújt be általános bejelentést, meg kell felelnie az említett cikkben meghatározott követelményeknek is.

Amennyiben a szállítást a 14. cikk szerint előzetes hozzájárulással rendelkező létesítménybe szánják, az említett cikk (12), (14), (15) és (16) bekezdésében foglalt eljárási követelményeket kell alkalmazni.

Amennyiben a szállítást hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletek céljából végzik, a 15. cikket is alkalmazni kell.

(2)   A bejelentésnek a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:

a)

az IA. mellékletben meghatározott bejelentőlap (a továbbiakban: a bejelentőlap);

b)

az IB. mellékletben szereplő kísérő dokumentum (a továbbiakban: a kísérő dokumentum).

A bejelentőnek meg kell adnia a bejelentőlapon feltüntetett, és adott esetben a kísérő dokumentumban feltüntetett információkat.

Amennyiben a bejelentő nem a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának i. alpontjában említett eredeti hulladéktermelő, a bejelentőnek biztosítania kell, hogy az eredeti hulladéktermelő vagy amennyiben megvalósítható, a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának ii., iii. vagy v. alpontjában említett személyek valamelyike is aláírja a bejelentőlapot. A kereskedő vagy a közvetítő biztosítja, hogy rendelkezzen olyan írásbeli meghatalmazással a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának i., ii. vagy iii. alpontjában említett személyek valamelyikétől, amely felhatalmazza őket arra, hogy e személyek nevében eljárjanak, és hogy az írásbeli meghatalmazás szerepeljen a bejelentésben.

(3)   A bejelentőlap vagy annak melléklete tartalmazza a II. melléklet 1. részében felsorolt információkat és dokumentációt. A kísérő dokumentum vagy annak melléklete tartalmazza a II. melléklet 2. részében említett információkat és dokumentációt, a bejelentés időpontjában lehetséges mértékben.

(4)   Az érintett illetékes hatóságok bármelyikének kérésére a bejelentőnek valamennyi érintett illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania a (3) bekezdésben előírt információkat és dokumentációt, valamint a II. melléklet 3. részében meghatározott kiegészítő információkat és dokumentációt. A kérést előterjesztő illetékes hatóság tájékoztatja a többi érintett illetékes hatóságot a kérésről.

(5)   A bejelentést akkor kell megfelelően megtettnek tekinteni, ha a küldő ország illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy a bejelentőlapot és a kísérő dokumentumot a (3) és a (4) bekezdésnek megfelelően kitöltötték.

(6)   A bejelentést akkor kell megfelelően teljesítettnek tekinteni, mihelyt valamennyi érintett illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a bejelentőlapot és a kísérődokumentumot a (3) és (4) bekezdésnek megfelelően kitöltötték, vagy mihelyt beérkezett a (4) bekezdéssel összhangban általuk kért valamennyi információ és dokumentáció.

(7)   A bejelentő a bejelentés időpontjában az érintett illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja a 6. cikkel összhangban megkötött szerződés másolatát, valamint az IA. melléklettel összhangban a szerződés meglétét igazoló nyilatkozatot.

(8)   A bejelentő a bejelentőlap megfelelő részének kitöltésével nyilatkozatot bocsát rendelkezésre arról, hogy a 7. cikkel összhangban pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást állapítottak meg.

A 7. cikkben említett pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást, vagy ha az érintett illetékes hatóságok ezt lehetővé teszik, a garancia vagy a biztosítás meglétét igazoló nyilatkozatot a bejelentéssel egyidejűleg, a bejelentőlap részeként az IA. mellékletben meghatározott formanyomtatványnak megfelelően kell benyújtani az érintett illetékes hatóságoknak.

A második albekezdéstől eltérve, amennyiben az érintett illetékes hatóságok ezt lehetővé teszik, az említett albekezdésben említett dokumentumokat a bejelentés benyújtását követően, de legkésőbb a kísérő dokumentum 16. cikk (2) bekezdésével összhangban történő kitöltésének időpontjában lehet benyújtani.

(9)   A bejelentés kiterjed a szállítás megkezdésének helyétől kezdve a szállításra, és kiterjed minden, hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző minden műveletre, vagy végleges hasznosításra vagy ártalmatlanításra.

Amennyiben egy, az első célországtól eltérő országban kerül sor további hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre, vagy további végleges hasznosításra vagy ártalmatlanításra, a bejelentésben fel kell tüntetni a végleges hasznosítást vagy ártalmatlanítást, és az említett hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyét, és a 15. cikk (7) bekezdése alkalmazandó.

(10)   A bejelentőlapon és a kísérő dokumentumban csak egy, a III., IIIA., IIIB. vagy IV. mellékletben említett hulladékazonosító kódot kell megjelölni. Azokban az esetekben, amikor a hulladékot a III., a IIIB. vagy a IV. mellékletben nem egyetlen kód alá sorolták be, a bejelentőlapon és a kísérő dokumentumban a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben szereplő hulladékazonosító kódok közül csak egyet kell megjelölni, kivéve a következők tekintetében:

a)

a III., a IIIB. vagy a IV. mellékletben nem egyetlen kód alá besorolt hulladék, amely a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben egynél több hulladékazonosító kóddal is meghatározható, amennyiben a bejelentés hatálya alá tartozó valamennyi hulladék lényegében hasonló fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, de nem hulladékkeverék; vagy

b)

a III., a IIIA., a IIIB. vagy a IV. mellékletben nem egyetlen kód alá besorolt olyan hulladékkeverékek, amelyek esetében a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben szereplő hulladékazonosító kódot, valamint a hulladék minden egyes frakciójára vonatkozóan a III., IIIB. vagy IV. melléklet szerinti hulladékazonosító kódot fontossági sorrendben meg kell jelölni a bejelentőlapon és a kísérő dokumentumban, vagy ha az említett azonosító kódok nem állnak rendelkezésre valamennyi frakcióra vonatkozóan, a bejelentőlapon és a kísérő dokumentumban fontossági sorrendben meg kell jelölni a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzék hulladékazonosító kódját a keverékre és a hulladék minden egyes frakciójára vonatkozóan.

(11)   Az e cikk (10) bekezdésével összhangban megjelölt hulladék vagy hulladékkeverékek a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben szereplő megfelelő hulladékazonosító kódok és más vonatkozó azonosító kódok megadásával tovább pontosíthatók.

6. cikk

Szerződés

(1)   A bejelentési kötelezettség alá eső hulladékszállítások esetén a bejelentő és a címzett köteles szerződést kötni a hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására. Ha a címzett nem a bejelentett hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását végző létesítmény üzemeltetője, a szerződést a létesítmény üzemeltetőjének is alá kell írnia.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szerződést meg kell kötni, és annak a bejelentés időpontjában hatályosnak kell lennie, továbbá a szállítás időtartama alatt hatályosnak kell maradnia, amíg a 15. cikk (5) bekezdésének, a 16. cikk (6) bekezdésének, vagy adott esetben a 15. cikk (4) bekezdésének megfelelően igazolást állítanak ki.

A szerződésnek összhangban kell lennie a megfelelő bejelentő dokumentummal és a kísérő dokumentummal, és tartalmaznia kell legalább a bejelentőre, a címzettre és a létesítményre, az egyes feleket képviselő személyek kilétére, a bejelentés számára, a hulladék megnevezésére és összetételére, a hulladék azonosítási kódjaira, a szerződés hatálya alá tartozó hulladék mennyiségére, a hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletre, valamint a szerződés érvényességi időtartamára vonatkozó információkat.

(3)   A szerződésben meg kell határozni a következő kötelezettségeket:

a)

a 22. cikkel és a 25. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban a bejelentő kötelezettsége a hulladék visszavételére, vagy adott esetben eltérő módon történő hasznosításának vagy ártalmatlanításának biztosítására, ha a szállítást, vagy a hasznosítást vagy az ártalmatlanítást nem a tervezett módon végezték el, vagy ha a szállítás illegális szállítás;

b)

a címzett azon kötelezettsége, hogy a hulladékot a 25. cikk (8) bekezdésével összhangban hasznosítsa vagy ártalmatlanítsa, ha a szállítás illegális szállítás;

c)

a hulladékot hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény azon kötelezettsége, hogy a 16. cikk (6) bekezdésével összhangban igazolást adjon arról, hogy a hulladékot az említett bejelentéshez adott hozzájárulásoknak, az említett hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételeknek és e rendeletnek megfelelően hasznosították vagy ártalmatlanították.

(4)   Amennyiben a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre szánják, a szerződésnek a következő kiegészítő kötelezettségeket kell tartalmaznia:

a)

a létesítmény azon kötelezettsége, hogy a 15. cikk (4) bekezdésének, és adott esetben a 15. cikk (5) bekezdésének megfelelően bocsássa rendelkezésre a végleges hasznosítási vagy a végleges ártalmatlanítási műveletet vagy műveleteket végző létesítménytől vagy létesítményektől származó igazolást vagy igazolásokat arról, hogy az említett bejelentéshez adott hozzájárulásokkal, az említett hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételekkel és e rendelettel összhangban átvett valamennyi hulladékot hasznosították vagy ártalmatlanították, lehetőség szerint meghatározva az egyes igazolások tárgyát képező hulladék mennyiségét és típusát;

b)

a címzett azon kötelezettsége, hogy adott esetben a 15. cikk (8) bekezdésével összhangban bejelentést nyújtson be az eredeti küldő ország eredetileg illetékes hatóságához.

(5)   Amennyiben a hulladékot ugyanazon jogi személy ellenőrzése alatt álló két létesítmény között szállítják, az (1) bekezdésben említett szerződés e jogi személy nyilatkozatával helyettesíthető. A nyilatkozatnak ki kell terjednie a (3) bekezdésben említett kötelezettségekre.

7. cikk

Pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosítás

(1)   A bejelentési kötelezettség alá tartozó szállításokra pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosítás követelménye vonatkozik, amely fedezi a következők mindegyikét:

a)

hulladékfuvarozási költségek;

b)

a hasznosítás vagy ártalmatlanítás költségei, beleértve a szükséges megelőző előkészítő műveletek költségét is;

c)

90 napos tárolás költsége.

(2)   A pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosítás a következő esetek mindegyikével összefüggésben felmerülő költségeket fedezi:

a)

amikor a szállítást, vagy a hasznosítást vagy az ártalmatlanítást nem lehet elvégezni a tervezett módon, a 22. cikkben említettek szerint;

b)

amikor a szállítás, vagy a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás a 25. cikkben említettek szerint illegális.

(3)   A pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást a bejelentőnek vagy egy, a bejelentő nevében eljáró természetes vagy jogi személynek kell nyújtania, és annak a bejelentés időpontjában, vagy ha a pénzügyi garanciát vagy az azzal egyenértékű biztosítást jóváhagyó illetékes hatóság engedélyezi, legkésőbb a kísérő dokumentum 16. cikk (2) bekezdésével összhangban történő kitöltésekor hatályosnak kell lennie. A pénzügyi garancia vagy az azzal egyenértékű biztosítás legkésőbb a szállítás megkezdésétől alkalmazandó a szállításra.

(4)   A pénzügyi garanciát vagy az azzal egyenértékű biztosítást a küldő ország illetékes hatósága hagyja jóvá többek között a forma, a szöveg és a fedezet összege tekintetében.

(5)   A pénzügyi garanciának vagy az azzal egyenértékű biztosításnak a szállításra és a hasznosítás vagy ártalmatlanítás befejezésére kell érvényesnek lennie, és fedezetet nyújtania.

A pénzügyi garanciát vagy az azzal egyenértékű biztosítást fel kell szabadítani, ha az azt jóváhagyó illetékes hatóság megkapta a 16. cikk (6) bekezdésében, vagy adott esetben, hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletek vonatkozásában a 15. cikk (5) bekezdésében említett igazolást.

(6)   Az (5) bekezdéstől eltérve, amennyiben a hulladékot hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletekre szánják, és a további hasznosítást vagy a további ártalmatlanítást a célországban végzik el, a küldő ország és a célország illetékes hatóságai megállapodhatnak abban, hogy a pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást fel kell szabadítani, amint az érintett illetékes hatóság megkapta a 15. cikk (4) bekezdésében említett igazolást. Ebben az esetben azon illetékes hatóság, amely úgy határoz, hogy felszabadítja a pénzügyi garanciát vagy az azzal egyenértékű biztosítást, a határozatáról haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett illetékes hatóságot, és a hasznosító és ártalmatlanító létesítményig történő későbbi szállítás fedezetére új pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást kell nyújtani, kivéve, ha a célország illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy ilyen pénzügyi garanciára vagy azzal egyenértékű biztosításra nincs szükség. Ilyen körülmények között a célország illetékes hatósága felel a visszavétel esetén felmerülő kötelezettségekért, amennyiben a 22. cikkben említettek szerint a további hasznosítás vagy a további ártalmatlanítás nem végezhető el a tervezett módon, vagy a szállítás a 25. cikkben említettek szerint illegális.

(7)   Azon Unión belüli illetékes hatóság, amely a pénzügyi garanciát vagy az azzal egyenértékű biztosítást jóváhagyta, hozzáfér az említett garanciához vagy biztosításhoz, és a pénzösszeget/finanszírozást a 24. és a 26. cikk alapján felmerülő kötelezettségek teljesítése érdekében kell felhasználnia, többek között a más hatóságok számára történő kifizetések céljából.

(8)   A 13. cikk szerinti általános bejelentés esetén az általános bejelentés egészére történő fedezet nyújtása helyett az általános bejelentés részeire fedezetet nyújtó pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosítás is nyújtható. Ilyen esetekben a pénzügyi garanciának vagy az azzal egyenértékű biztosításnak legkésőbb a kísérő dokumentum 16. cikk (2) bekezdésével összhangban történő kitöltésének időpontjában alkalmazandónak kell lennie a bejelentett szállítás általa fedezett részeire.

(9)   Az e cikk (8) bekezdésben említett pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást fel kell szabadítani, amikor az azt jóváhagyó érintett illetékes hatóság megkapja a 16. cikk (6) bekezdésében, vagy adott esetben – a hasznosítást megelőző műveletek vagy az ártalmatlanítást megelőző műveletek tekintetében – a 15. cikk (5) bekezdésében említett igazolást a hulladékra vonatkozóan. E cikk (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(10)   A Bizottság értékeli egy, a pénzügyi garanciák vagy azokkal egyenértékű biztosítások összegének meghatározására szolgáló egyszerű, kockázatalapú és harmonizált számítási módszer kidolgozásának megvalósíthatóságát, és adott esetben végrehajtási jogi aktust fogad el egy ilyen egyszerű, kockázatalapú és harmonizált számítási módszer létrehozása érdekében. Ezt a végrehajtási aktust a 81. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett értékelés elvégzése során a Bizottság figyelembe veszi többek között a tagállamoknak az e cikkben említett pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosítás kiszámítására vonatkozó szabályait.

8. cikk

Az érintett illetékes hatóságok általi információ- és dokumentációkérés

(1)   Ha úgy tekinthető, hogy a bejelentést nem az 5. cikk (5) bekezdésében említetteknek megfelelően tették meg, a küldő ország illetékes hatósága az 5. cikk (3) bekezdésével és adott esetben az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban információt és dokumentációt kér a bejelentőtől.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információ- és dokumentációkérést a lehető leghamarabb, de legkésőbb a bejelentés benyújtását követő 10 munkanapon belül meg kell küldeni a bejelentőnek.

(3)   A bejelentő a lehető leghamarabb, de legkésőbb a küldő ország illetékes hatóságának kérését követő 10 munkanapon belül rendelkezésre bocsátja az (1) bekezdésben említett információkat és dokumentációt. A bejelentő kérésére a küldő ország illetékes hatósága észszerű idővel meghosszabbíthatja ezt a határidőt, amennyiben a bejelentő indokolással ellátott magyarázatot ad arra, hogy miért van szükség ilyen hosszabbításra a kért információk és dokumentáció rendelkezésre bocsátásához.

(4)   Amennyiben a (3) bekezdésben említett határidő lejárta után a küldő ország illetékes hatósága továbbra is úgy ítéli meg, hogy a bejelentést még nem tették meg megfelelően az 5. cikk (5) bekezdésében említettek szerint, vagy továbbra is szükség van az 5. cikk (4) bekezdésében említett kiegészítő információkra és dokumentációra, a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett határidő lejártát követő hét munkanapon belül legfeljebb két alkalommal további információt és dokumentációt kérhet a bejelentőtől a (2) bekezdésnek megfelelően. A (3) bekezdés minden ilyen kérelemre értelemszerűen alkalmazandó.

(5)   A küldő ország illetékes hatósága úgy határozhat, hogy a bejelentés nem érvényes, és azt a továbbiakban nem dolgozza fel, ha a benyújtott információk és dokumentáció nem elegendő, vagy ha a bejelentő a (3) bekezdésben említett határidőn belül nem nyújtott be információt, vagy ha a (4) bekezdés szerinti első kérelmet nyújtottak be az említett bekezdésben említett határidőn belül.

A küldő ország illetékes hatósága úgy határoz, hogy a bejelentés nem érvényes, és azt nem kell tovább feldolgozni, ha a (4) bekezdésnek megfelelően tett végső kérelem alapján benyújtott információk és dokumentumok nem elegendőek, vagy ha a bejelentő a (4) bekezdésben említett határidőn belül nem szolgáltatott információt.

A küldő ország illetékes hatósága a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (3) bekezdésben vagy adott esetben a (4) bekezdésben említett határidő lejártát követő hét munkanapon belül tájékoztatja a bejelentőt és a többi érintett illetékes hatóságot az e bekezdés szerinti határozatáról.

(6)   Amennyiben a küldő ország illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy a bejelentést az 5. cikk (5) bekezdésében említettek szerint megfelelően megtették, a lehető leghamarabb, de legkésőbb a megfelelően megtett bejelentés benyújtását követő 10 munkanapon belül, vagy a (3) bekezdésben vagy adott esetben a (4) bekezdésben említett határidő lejártától számított hét munkanapon belül tájékoztatja erről a bejelentőt és más érintett illetékes hatóságokat.

(7)   Amennyiben a célország illetékes hatósága vagy valamely tranzitország illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban információra és dokumentációra, vagy az 5. cikk (4) bekezdésében említett kiegészítő információkra és dokumentációra van szükség, a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (6) bekezdésben említett információ kézhezvételét követő 10 munkanapon belül be kell kérnie az említett információkat és dokumentációt a bejelentőtől, és erről tájékoztatnia kell a többi illetékes hatóságot.

(8)   A bejelentő a lehető leghamarabb, de legkésőbb az érintett illetékes hatóság kérését követő 10 munkanapon belül rendelkezésre bocsátja a (7) bekezdésben említett információkat és dokumentációt.

Ha a bejelentő kéri, az érintett illetékes hatóság észszerű idővel meghosszabbíthatja az első albekezdésben említett határidőt, amennyiben a bejelentő indokolással ellátott magyarázatot ad arra, hogy miért van szükség ilyen hosszabbításra a kért információk és dokumentáció rendelkezésre bocsátásához.

(9)   Amennyiben a célország illetékes hatósága vagy valamely tranzitország illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy továbbra is szükség van az 5. cikk (3) bekezdése szerinti információkra vagy dokumentációra, vagy az 5. cikk (4) bekezdése szerinti kiegészítő információkra és dokumentációra, az érintett illetékes hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (8) bekezdésben említett határidő lejártát követő hét munkanapon belül legfeljebb két alkalommal további információt és dokumentációt kérhet a bejelentőtől a (7) bekezdésnek megfelelően. Minden ilyen kérésre a (8) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(10)   A célország illetékes hatósága vagy valamely tranzitország illetékes hatósága úgy határozhat, hogy a bejelentés nem érvényes, és azt a továbbiakban nem dolgozza fel, ha a benyújtott információk és dokumentáció nem elegendőek, vagy ha a bejelentő nem szolgáltatott információt a (8) bekezdésben említett határidőn belül, vagy – amennyiben a (9) bekezdés szerinti első kérelmet nyújtottak be – az említett bekezdésben említett határidőn belül.

A célország illetékes hatóságának vagy valamely tranzitország illetékes hatóságának úgy kell határoznia, hogy a bejelentés nem érvényes, és azt nem lehet tovább feldolgozni, ha a (8) bekezdésnek megfelelően tett végső kérelem alapján benyújtott információk és dokumentáció nem elegendőek, vagy ha a bejelentő nem szolgáltatott információt a (8) bekezdésben említett határidőn belül.

A célország illetékes hatósága vagy valamely tranzitország illetékes hatósága a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (8) bekezdésben vagy adott esetben a (9) bekezdésben említett határidő lejártát követő hét munkanapon belül tájékoztatja a bejelentőt és a többi érintett illetékes hatóságot az ezen bekezdés alapján hozott határozatáról.

(11)   A célország illetékes hatósága vagy valamely tranzitország illetékes hatósága tájékoztatja a bejelentőt és a többi érintett illetékes hatóságot arról, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (6) bekezdésben említett információk kézhezvételét követő három munkanapon belül kielégítőnek tartja a megfelelően megtett bejelentést, vagy arról, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanappal azt követően, hogy a bejelentő a (8) bekezdés és adott esetben a (9) bekezdés alapján megadta a kért információkat és dokumentációt, kielégítőnek tartja az információkat és a dokumentációt.

(12)   Amennyiben a bejelentést az 5. cikk (6) bekezdésében említettek szerint megfelelően teljesítették, figyelembe véve a (11) bekezdésben említett információkat, a célország illetékes hatósága haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt, a küldő ország illetékes hatóságát és az érintett tranzitország illetékes hatóságát.

(13)   Amennyiben a küldő ország illetékes hatósága a bejelentés vagy a (3) vagy (4) bekezdésnek megfelelően szolgáltatott információk és dokumentáció benyújtásának napját követő 30 munkanapon belül nem az (1), az (5) vagy a (6) bekezdésnek megfelelően járt el, kérésre indokolással ellátott magyarázatot ad a bejelentőnek.

Amennyiben a célország illetékes hatósága vagy valamely tranzitország illetékes hatósága a (7) bekezdésben említett határidő lejártától vagy a (8) vagy (9) bekezdésnek megfelelően szolgáltatott információk és dokumentáció benyújtásától számított 30 munkanapon belül nem a (7), vagy a (9), a (10), a (11) vagy a (12) bekezdésnek megfelelően járt el, kérésre indokolással ellátott magyarázatot kell adnia a bejelentőnek.

9. cikk

Az illetékes hatóságok hozzájárulása és a szállításra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó határidők

(1)   A célország, a küldő ország és a tranzitország illetékes hatóságai azon naptól számított 30 napon belül, amelyen a bejelentőt a 8. cikk (12) bekezdésével összhangban tájékoztatták a bejelentés megfelelő teljesítéséről, a szállítás tekintetében meghozza a következő – kellően megindokolt – határozatok valamelyikét:

a)

feltétel nélküli hozzájárulás;

b)

a 10. cikknek megfelelő, feltételekhez kötött hozzájárulás;

c)

a 12. cikknek megfelelő kifogás emelése;

d)

a hozzájárulás megtagadása, ha az 11. cikkben említett feltételek nem teljesülnek.

Az első albekezdéstől eltérve, a küldő ország illetékes hatósága az első albekezdés c) vagy d) pontjának megfelelően határozatot hozhat az értesítés kézhezvételét követően és azt megelőzően, hogy azt megfelelően megtettnek tekintené, ha nyilvánvaló, hogy a 11. cikkben foglalt feltételeket nem teljesítették, vagy hogy a 12. cikkel összhangban kifogásra van ok.

Az első albekezdéstől eltérve, az érintett illetékes hatóság az első albekezdés c) vagy d) pontjának megfelelően határozatot hozhat azon napot megelőzően is, amelyen a bejelentőt a 8. cikk (12) bekezdésével összhangban tájékoztatták, mihelyt megfelelően megtették a bejelentést az 5. cikk (5) bekezdésében említettek szerint.

Hallgatólagos hozzájárulást lehet feltételezni a tranzitország illetékes hatósága részéről, ha az első albekezdésben említett 30 napos határidőn belül nem nyújt be kifogást.

(2)   A küldő ország, a célország és adott esetben a tranzitország illetékes hatóságai az (1) bekezdés első albekezdésében említett 30 napos határidőn belül tájékoztatják a bejelentőt a határozatukról és annak indokairól, és az említett határozatról tájékoztatják a többi érintett illetékes hatóságot. Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt és a többi érintett illetékes hatóságot az (1) bekezdés második és harmadik albekezdésének megfelelően hozott határozatokról.

Az (1) bekezdés negyedik albekezdésében említett hallgatólagos hozzájárulások a célország illetékes hatósága által az első albekezdésnek megfelelően adott írásbeli hozzájárulásban megjelölt időtartamra érvényesek.

Amennyiben azon naptól számított 30 napon belül, amelyen a bejelentőt, a küldő ország illetékes hatóságát vagy a tranzitország illetékes hatóságát a 8. cikk (12) bekezdésének megfelelően értesítették arról, hogy az érintett illetékes hatóságok valamelyike nem hozott az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően határozatot, az említett hatóságnak kérésre indokolással ellátott magyarázatot kell adnia a bejelentőnek.

(3)   Ha a bejelentő az 5. cikkel és adott esetben a 13. cikkel összhangban bejelentést nyújt be arra vonatkozóan, hogy egy hozzájárulást kapott bejelentéshez képest azonos típusú hulladékot szállít a küldő ország azonos helyéről ugyanazon címzettnek és ugyanazon létesítménynek, és amelynek során a tranzitországok – ha vannak ilyenek – azonosak, az érintett illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az 5. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével vagy a 13. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban korábban benyújtott információkat, és e cikk (1) bekezdésével összhangban a lehető leghamarabb határozatot kell hozniuk.

(4)   A szállításhoz adott írásbeli hozzájárulás az érintett illetékes hatóságok által megjelölt érvényességi idők letelte közül a legkorábbi időpontban jár le. Ez az időtartam nem haladhatja meg az egy évet.

(5)   A szállításra csak a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése után és valamennyi érintett illetékes hatóság írásbeli vagy hallgatólagos hozzájárulásának érvényességi ideje alatt kerülhet sor e cikk (4) bekezdésével összhangban. A hulladékot hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából a létesítménynek valamennyi érintett illetékes hatóság hallgatólagos vagy írásbeli hozzájárulása érvényességi idejének lejárta előtt át kell vennie.

(6)   A szállításhoz kapcsolódó hasznosítást vagy ártalmatlanítást legkésőbb egy évvel azután be kell fejezni, hogy a hulladékot a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását végző létesítményben átvették, kivéve, ha az érintett illetékes hatóságok határozatukban rövidebb határidőt jelölnek meg.

(7)   Az érintett illetékes hatóságok visszavonják hallgatólagos vagy írásbeli hozzájárulásukat a bejelentő kérelmére, vagy amennyiben tudomásuk van a következők bármelyikéről:

a)

a hulladék összetétele nem azonos azzal, amit bejelentettek;

b)

a szállításra előírt feltételeket nem tartották be;

c)

a hulladékot nem a hasznosítást vagy ártalmatlanítást végző létesítményre szóló engedélynek megfelelően hasznosítják vagy ártalmatlanítják;

d)

a hulladék szállítására, hasznosítására vagy ártalmatlanítására nem a bejelentőlapon és a kísérő dokumentumban szereplő, vagy azokhoz csatolt információnak megfelelően kerül vagy került sor;

e)

a pénzügyi garancia megszűnése;

f)

a szerződés megszűnése.

(8)   Az érintett illetékes hatóság tájékoztatja a bejelentőt, a többi érintett illetékes hatóságot és a címzettet a hozzájárulás visszavonásáról, beleértve a visszavonás okát is.

(9)   Amennyiben valamely érintett illetékes hatóság hozzájárulását e cikk (7) bekezdésével összhangban visszavonják, a hulladék szállítása vagy adott esetben a kezelése nem folytatható, és adott esetben alkalmazni kell a 22. vagy a 25. cikket.

10. cikk

A szállításhoz való hozzájárulás feltételei

(1)   A küldő, a cél- és a tranzitország illetékes hatóságai a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül meghatározhatják a bejelentett szállításhoz való hozzájárulásuk feltételeit. Ilyen feltételeknek kellően megindokoltnak kell lenniük, és a 11. cikkben felsorolt egy vagy több feltételen vagy az 12. cikkben felsorolt egy vagy több indokon alapulhatnak.

(2)   A küldő, a cél- és a tranzitország illetékes hatóságai a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül feltételeket állapíthatnak meg a hulladéknak a nemzeti joghatóságukon belüli szállítására vonatkozóan. Az ilyen szállítási feltételek nem lehetnek szigorúbbak a teljes egészében a nemzeti joghatóságukon belül történő hulladékszállítás tekintetében megállapított feltételeknél, és kellően figyelembe veszik a meglévő megállapodásokat, különösen a releváns nemzetközi megállapodásokat.

(3)   A küldő, a cél- és a tranzitország illetékes hatóságai a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül meghatározhatják azon feltételt is, hogy hozzájárulásukat visszavontnak kell tekinteni, ha a pénzügyi garancia vagy az azzal egyenértékű biztosítás legkésőbb a 16. cikk (2) bekezdése szerinti kísérő dokumentum kitöltésének időpontjában nem alkalmazandó, a 7. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint.

(4)   A feltételeket az azokat megállapító illetékes hatóság határozza meg a bejelentőlapon vagy ahhoz csatolja.

(5)   A célország illetékes hatósága a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül azon feltételt is megállapíthatja, hogy a hulladékot átvevő létesítménynek a bejelentés érvényességi ideje alatt rendszeresen nyilvántartást kell vezetnie a hulladékbevitelről, -kimenetről és/vagy -egyensúlyról, valamint a kapcsolódó hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletekről a bejelentésben meghatározottak szerint. Ezeket a nyilvántartásokat a létesítményért jogilag felelős személynek kell aláírnia, és a célország illetékes hatóságának kell benyújtani, a bejelentett hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet befejezését követő egy hónapon belül.

11. cikk

Az ártalmatlanításra szánt hulladékok szállításának feltételei

(1)   Amennyiben az ártalmatlanításra szánt szállításra vonatkozóan az 5. cikkel összhangban bejelentést nyújtanak be, a küldő ország és a célország illetékes hatósága nem adja hozzájárulását a szállításhoz a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül, kivéve, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a bejelentő igazolja, hogy:

i.

a hulladékot nem lehet műszakilag megvalósítható és gazdaságilag életképes módon hasznosítani, vagy uniós vagy nemzetközi jog szerinti kötelezettségek miatt ártalmatlanítani kell;

ii.

a hulladékot nem lehet műszakilag megvalósítható és gazdaságilag életképes módon ártalmatlanítani abban az országban, ahol keletkezett;

iii.

a tervezett szállítás vagy ártalmatlanítás összhangban van a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchiával, valamint a közelség és az önellátás elvével, és a kapcsolódó hulladék kezelésére az 59. cikkel összhangban, környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kerül sor;

b)

az érintett illetékes hatóságok nem rendelkeznek arra vonatkozó információval, hogy a bejelentőt vagy a címzettet a bejelentés benyújtását megelőző 5 évben elítélték illegális hulladékszállítás vagy a környezet vagy az emberi egészség védelmével kapcsolatos bármely más jogellenes cselekmény elkövetése miatt;

c)

az érintett illetékes hatóságok nem rendelkeznek arra vonatkozó információval, hogy a bejelentő vagy a létesítmény a korábbi hulladékszállításokkal kapcsolatban a bejelentés benyújtását megelőző 5 évben ismételten elmulasztott megfelelni a 15. és a 16. cikknek;

d)

a tagállam nem gyakorolta a Bázeli Egyezmény 4. cikkének (1) bekezdése szerinti azon jogát, hogy megtiltja a veszélyes, vagy az Egyezmény II. mellékletében felsorolt hulladék behozatalát;

e)

a tervezett szállítás és ártalmatlanítás összhangban van a környezetvédelemmel, a közrenddel, a közbiztonsággal vagy az egészségvédelemmel kapcsolatos nemzeti jogszabályokkal azon tagállamban, ahol az illetékes hatóság található;

f)

a tervezett szállítás vagy ártalmatlanítás nem ellentétes az érintett tagállam vagy tagállamok vagy az Unió által kötött nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségekkel;

g)

a hulladékot az ártalmatlanítási műveletek tekintetében az uniós jog szerinti, jogilag kötelező érvényű környezetvédelmi előírásoknak vagy a 2008/98/EK irányelv 28. cikke alapján kidolgozott hulladékgazdálkodási terveknek megfelelően fogják kezelni, és ha a létesítmény a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozik, a létesítmény engedélyének megfelelően az említett irányelv 3. cikkének (10) bekezdésében meghatározott elérhető legjobb technikákat kell alkalmaznia;

h)

a hulladék sem magánháztartásokból vagy más hulladéktermelőktől vagy mindkettőtől gyűjtött vegyes települési hulladék, sem olyan vegyes települési hulladék, amelyet annak tulajdonságait lényegesen meg nem változtató hulladékkezelési műveletnek vetnek alá.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, amennyiben a bejelentő bizonyítja, hogy az érintett hulladékot a küldő tagállamban évente olyan kis mennyiségben állítják elő, hogy az adott tagállamban új speciális ártalmatlanító létesítmények biztosítása gazdaságilag nem lenne életképes, az (1) bekezdés a) pontjának ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók.

(3)   Amennyiben valamely tranzitország illetékes hatósága a 9. cikk (1) bekezdéssel összhangban hozzájárul egy szállításhoz, csak az e cikk (1) bekezdésének b), c), e) és f) pontjában meghatározott feltételeket kell figyelembe venni.

(4)   Az illetékes hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban megadott hozzájárulásokra vonatkozó információkat meg kell említeni a 73. cikknek megfelelő jelentésben. A Bizottság tájékoztatja valamennyi tagállamot az előző naptári évben megadott ilyen hozzájárulásokról.

(5)   A Bizottság 2027. május 21-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben részletes kritériumokat állapít meg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek egységes alkalmazására vonatkozóan annak meghatározása érdekében, hogy a bejelentőknek hogyan kell bizonyítaniuk az említett bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontjában említett műszaki megvalósíthatóságot és gazdasági életképességet, és hogyan kell ezeket az illetékes hatóságoknak értékelniük. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 81. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

12. cikk

A hasznosításra szánt hulladék szállításával szembeni kifogás

(1)   Amennyiben a hasznosításra szánt hulladék szállítására vonatkozóan az 5. cikkel összhangban bejelentést nyújtanak be, a célország és a küldő ország illetékes hatóságai a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül a következő indokok közül egy vagy több alapján indokolással ellátott kifogást emelhetnek:

a)

a szállítás vagy hasznosítás nem lenne összhangban a 2008/98/EK irányelvvel;

b)

az érintett hulladékot nem a 2008/98/EK irányelv 28., illetve 29. cikke alapján a küldő ország, vagy a célország által kidolgozott hulladékgazdálkodási terveknek vagy hulladékmegelőzési programoknak megfelelően fogják kezelni;

c)

a szállítás vagy hasznosítás nem lenne összhangban a környezetvédelemmel, közrenddel, közbiztonsággal vagy egészségvédelemmel kapcsolatos nemzeti jogszabályokkal a kifogással élő illetékes hatóság országában sorra kerülő cselekmények vonatkozásában;

d)

a szállítás vagy hasznosítás nem volna összhangban a küldő ország hulladékhasznosításra vonatkozó, valamint az érintett hulladék hasznosításából származó maradékhulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására vonatkozó nemzeti jogszabályaival, többek között, amennyiben a szállítás olyan létesítményben történő hasznosításra szánt hulladékot érintene, amely az adott hulladékra vonatkozóan alacsonyabb kezelési standardokkal rendelkezik, mint a küldő ország létesítményei, tiszteletben tartva a belső piac megfelelő működése biztosításának szükségességét, kivéve, ha:

i.

léteznek megfelelő uniós jogszabályok, különösen a hulladékkal kapcsolatban, és az ilyen uniós jogszabályokat végrehajtó nemzeti jogszabályokba olyan követelményeket vezettek be, amelyek legalább olyan szigorúak, mint az ilyen uniós jogszabályokban megállapított követelmények;

ii.

a célországban a hasznosítás és az érintett hulladék hasznosítása által keletkezett maradékhulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását olyan feltételek mellett végzik, amelyek egyenértékűnek tekintendők a küldő ország nemzeti jogszabályaiban előírtakkal;

iii.

a küldő országnak az i. pont hatálya alá nem tartozó nemzeti jogszabályait nem jelentették be az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (41) megfelelően, amennyiben azt az említett irányelv előírja;

e)

az újrafeldolgozástól és az újrahasználatra való előkészítéstől eltérő hasznosítási műveletekre szánt beérkező hulladékszállítások korlátozása szükséges a tagállam hulladékgazdálkodási hálózatának védelme érdekében, amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján várható, hogy az említett szállítások következtében a nemzeti szinten keletkező hulladékot olyan módon kell ártalmatlanítani vagy kezelni, amely nem felel meg a hulladékgazdálkodási terveinek;

f)

az érintett illetékes hatóságok nem rendelkeznek információval arra vonatkozóan, hogy a bejelentőt vagy a címzettet a bejelentés benyújtását megelőző 5 évben elítélték illegális hulladékszállítás vagy a környezet vagy az emberi egészség védelmével kapcsolatos bármely más jogellenes cselekmény elkövetése miatt;

g)

az érintett illetékes hatóságok nem rendelkeznek információval arra vonatkozóan, hogy a bejelentő vagy a létesítmény a bejelentés benyújtását megelőző 5 évben a korábbi szállításokkal kapcsolatban ismételten elmulasztott megfelelni az 15. és a 16. cikknek;

h)

a szállítás vagy hasznosítás ellentétes az érintett tagállam vagy tagállamok vagy az Unió által kötött nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségekkel;

i)

a hasznosítható és nem hasznosítható hulladék aránya, a véglegesen hasznosítandó anyagok becsült értéke vagy a hasznosítás költsége, valamint a hulladék nem hasznosítható része ártalmatlanításának költsége gazdasági vagy környezetvédelmi megfontolások alapján nem indokolja a hasznosítást;

j)

a hulladékot ártalmatlanításra, nem pedig hasznosításra szánják;

k)

a hulladékot nem a hasznosítási műveletekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű környezetvédelmi előírásoknak vagy az uniós jogalkotási aktusokban meghatározott, hasznosítási vagy újrafeldolgozási kötelezettségeknek megfelelően kezelik, vagy a hulladékot olyan létesítményben kezelik, amely a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozik, de nem alkalmazza az említett irányelv 3. cikkének (10) bekezdésében meghatározott elérhető legjobb technikákat.

(2)   A tranzitország illetékes hatóságai az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül indokolással ellátott kifogást emelhetnek a hasznosításra szánt hulladék szállításával szemben. Az ilyen kifogás kizárólag az (1) bekezdés c), f), g) és h) pontjában meghatározott indokokon alapulhat.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a kifogásaikhoz vezető problémák megoldódtak, erről haladéktalanul tájékoztatják a bejelentőt.

(4)   Amennyiben a kifogások alapjául szolgáló problémák nem oldódnak meg az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül, a hasznosításra szánt hulladék szállításáról szóló bejelentés érvényét veszti. Amennyiben a bejelentő továbbra is végre kívánja hajtani a szállítást, új bejelentést kell benyújtania, kivéve, ha valamennyi érintett illetékes hatóság és a bejelentő ettől eltérően meg tud állapodni.

(5)   Az illetékes hatóságok által az e cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott okokból emelt kifogásokat és e kifogások indokait a 73. cikkel összhangban közölni kell a Bizottsággal.

(6)   A 9. cikk (2) bekezdésével összhangban az illetékes hatóságok tájékoztatják a bejelentőt a hulladékszállítással szembeni kifogásuk konkrét indokairól.

(7)   A küldő országok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot azon nemzeti jogszabályokról, amelyeken az illetékes hatóságok által az (1) bekezdés d) pontjával összhangban emelt kifogások alapulhatnak, és megjelölik, hogy mely hulladék- és hulladékhasznosítási műveletekre, valamint az érintett hulladék hasznosítása által keletkezett maradékhulladék mely hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveleteire alkalmazandók az említett kifogások, mielőtt az ilyen nemzeti jogszabályokra indokolt kifogások alapjaként hivatkoznának.

A célország tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot azon határozatokról vagy nemzeti jogszabályokról, amelyeken az illetékes hatóságok által az (1) bekezdés e) pontjával összhangban emelt kifogások alapulhatnak, és közlik, hogy mely hulladék- és hulladékhasznosítási műveletekre alkalmazandók az említett kifogások, mielőtt az ilyen határozatokra vagy nemzeti jogszabályokra indokolt kifogások alapjaként hivatkoznának.

13. cikk

Általános bejelentés

(1)   A bejelentő általános bejelentést is benyújthat több szállításra vonatkozóan, amennyiben a következő követelmények mindegyike teljesül:

a)

a különböző szállításokban található – az 5. cikk (10) bekezdésével összhangban azonosított – hulladék alapvetően hasonló fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik;

b)

a különböző szállításokban található hulladékot ugyanazon címzettnek és ugyanazon létesítménybe szállítják;

c)

a tranzitországok – ha vannak ilyenek – azonosak, a különböző szállítások útirányát a bejelentőlapon feltüntetik vagy ahhoz csatolják, és a szállítás megkezdésének helye azonos.

(2)   A bejelentő a bejelentőlaphoz csatolt mellékletben egy vagy több lehetséges alternatív útirányt is megjelölhet. A 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően kitöltött kísérődokumentum információkat nyújt a bejelentőlapon megjelölt követendő útirányról, valamint az előre nem látható körülmények esetén követendő és a bejelentőlapon feltüntetett alternatív útirányokról.

(3)   Az érintett illetékes hatóságok az általános bejelentés alkalmazásához való hozzájárulásukat kiegészítő információk és dokumentáció későbbi benyújtásától tehetik függővé az 5. cikk (3)–(6) bekezdésével összhangban.

14. cikk

Előzetes hozzájárulással rendelkező hasznosító létesítmények

(1)   A hasznosító létesítmény tulajdonosa vagy a létesítmény felett ellenőrzést gyakorló jogi vagy természetes személy előzetes hozzájárulás iránti kérelmet nyújthat be a 75. cikk alapján kijelölt, a létesítmény felett joghatósággal rendelkező illetékes hatósághoz.

Azon létesítmények, amelyek csak R13 műveletet végeznek, nem jogosultak az első albekezdésben említett kérelem benyújtására.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

a hasznosító létesítmény neve, azonosító száma és címe;

b)

a hasznosító létesítmény számára a hulladékkezelés végzésére a 2008/98/EK irányelv 23. cikke szerint kiadott engedélyek másolatai, valamint adott esetben azok a szabványok vagy tanúsítványok, amelyeknek a létesítmény megfelel;

c)

az előzetes hozzájárulás iránti kérelem tárgyát képező, a hasznosító létesítményben a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosítását biztosító technológia leírása, beleértve az energiatakarékosságra vagy a létesítmény tevékenységeihez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozására tervezett technológiát;

d)

az előzetes hozzájárulás iránti kérelem tárgyát képező hasznosítási művelet vagy műveletek tekintetében a 2008/98/EK irányelv II. mellékletében említett R-kód vagy R-kódok;

e)

az e rendelet IV. mellékletében vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben felsorolt hulladékok megnevezése és összetétele, fizikai jellemzői és hulladékazonosító kódja vagy kódjai azon hulladékok tekintetében, amelyekre vonatkozóan az előzetes hozzájárulást kérik;

f)

minden olyan hulladéktípus teljes mennyisége, amelyre az előzetes hozzájárulást kérik, összevetve azzal a hulladékkezelési kapacitással, amelyre a létesítmény a 2008/98/EK irányelv 23. cikke értelmében hulladékkezelési engedélyt kapott;

g)

a hulladék hasznosítása során keletkező maradékhulladék mennyisége a hasznosított anyag mennyiségéhez viszonyítva, valamint a maradékhulladék tervezett hasznosítási vagy ártalmatlanítási módja;

h)

a létesítmény hulladékhasznosítással kapcsolatos tevékenységeinek nyilvántartása, különös tekintettel adott esetben az elmúlt három évben kezelt hulladék mennyiségére és típusaira;

i)

bizonyíték vagy igazolás arra vonatkozóan, hogy a létesítmény tulajdonosát vagy a létesítmény felett ellenőrzést gyakorló jogi vagy természetes személyt a kérelmet megelőző 5 éveben nem ítélték el illegális szállítás végrehajtásáért vagy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos bármely más jogellenes cselekményért, különös tekintettel a környezet vagy az emberi egészség védelmére.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének módosítása céljából a kérelemben feltüntetendő információk tekintetében.

(4)   Az e cikk (5)–(10) bekezdésében említett eljárást kell alkalmazni az olyan létesítménynek adott előzetes hozzájárulásra, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdéssel összhangban kérelmet nyújtottak be.

(5)   Az illetékes hatóság az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott és a (2) bekezdésben említett információt tartalmazó kérelem kézhezvételének napját követő 55 napon belül elbírálja a kérelmet, és dönt arról, hogy jóváhagyja-e azt.

(6)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogi vagy természetes személy a (2) bekezdésben említett valamennyi információt rendelkezésre bocsátotta, az illetékes hatóság jóváhagyja a kérelmet, és előzetes hozzájárulást ad az érintett létesítményre. Az előzetes hozzájárulás tartalmazhat az előzetes hozzájárulás időtartamára, az előzetes hozzájárulás tárgyát képező hulladék típusára és mennyiségére, az alkalmazott technológiára vagy a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosításához szükséges egyéb feltételekre vonatkozó kikötéseket.

(7)   A (6) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság megtagadhatja az előzetes hozzájárulás iránti kérelem jóváhagyását, ha nem győződött meg arról, hogy az előzetes hozzájárulás megadása biztosítja azt, hogy a hulladékot a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchiával és egyéb követelményekkel összhangban kezeljék, vagy hogy adott esetben a 2010/75/EU irányelvben megállapított következtetésekkel összhangban az elérhető legjobb technikákat alkalmazzák.

(8)   Miután az illetékes hatóság meghozta az előzetes hozzájárulás iránti kérelem jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó határozatot, azt haladéktalanul közölni kell a kérelmet benyújtó jogi vagy természetes személlyel, és azt kellően meg kell indokolni.

(9)   Amennyiben az előzetes hozzájárulás iránti kérelmet jóváhagyó határozat másként nem rendelkezik, a hasznosító létesítménynek megadott előzetes hozzájárulás tíz évig érvényes. Az említett időszak alatt az illetékes hatóság az 60. cikkel összhangban legalább egy vizsgálatot végez. Szükség esetén az 62. cikkben említett kockázatalapú értékelési megközelítés alapján további vizsgálatokat kell végezni.

(10)   Az illetékes hatóság bármikor visszavonhatja a hasznosító létesítmény előzetes hozzájárulást, ha olyan információ áll rendelkezésre, amely szerint a (2) bekezdéssel összhangban szolgáltatott információ hamis, vagy a (6) bekezdésben foglalt feltételek már nem teljesülnek. Az előzetes hozzájárulás visszavonásáról szóló határozatot kellően meg kell indokolni, és arról értesíteni kell az érintett létesítményt.

(11)   Az (1) bekezdésben említett jogi vagy természetes személy haladéktalanul tájékoztatja az érintett illetékes hatóságot a (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott információkban bekövetkezett bármely változásról. Az érintett illetékes hatóságnak megfelelően értékelnie kell ezeket a változásokat, és szükség esetén frissítenie kell vagy vissza kell vonnia az előzetes hozzájárulást.

(12)   A 13. cikkel összhangban benyújtott, előzetes hozzájárulással rendelkező létesítménybe irányuló szállításokkal kapcsolatos általános bejelentés esetében a 9. cikk (4) bekezdésében említett hozzájárulás érvényességi ideje három évre meghosszabbodik.

Az első albekezdéstől eltérve, az érintett illetékes hatóságok kellően indokolt esetekben dönthetnek úgy, hogy az érvényességi időt 3 évnél rövidebb időtartammal meghosszabbítják.

(13)   Azok az illetékes hatóságok, amelyek e cikkel összhangban előzetes hozzájárulást adtak egy létesítményre, a VI. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatják a Bizottságot és adott esetben az OECD titkárságát a következőkről:

a)

a hasznosító létesítmény neve, azonosító száma és címe;

b)

az alkalmazott technológia leírása, valamint az R-kód vagy -kódok, a 2008/98/EK irányelv II. mellékletében említettek szerint;

c)

azon hulladékok hulladékazonosító kódja vagy kódjai, amelyekre az előzetes hozzájárulás vonatkozik;

d)

az előzetes hozzájárulással érintett teljes mennyiség;

e)

az előzetes hozzájárulás érvényességének időtartama;

f)

az előzetes hozzájárulással kapcsolatos bármely változás;

g)

a bejelentett információk bármely változása;

h)

az előzetes hozzájárulás bármely visszavonása.

(14)   A 9., 10. és 12. cikktől eltérve, a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban megadott hozzájárulásra, a 10. cikkel összhangban előírt kikötésekre vagy az összes érintett illetékes hatóság által az előzetes hozzájárulással rendelkező létesítménybe irányuló szállítások bejelentésével kapcsolatban a 12. cikkel összhangban emelt kifogásokra az azon napot követő hét munkanapos határidő irányadó, amelyen a bejelentőt a 8. cikk (12) bekezdésével összhangban tájékoztatták a bejelentés megfelelő teljesítéséről.

(15)   Ha egy vagy több illetékes hatóság a 8. cikk (2), (4), (7) vagy (9) bekezdésével összhangban kiegészítő információkat kíván kérni az előzetes hozzájárulással rendelkező létesítménybe történő szállítások bejelentésével kapcsolatban, az említett bekezdésekben, valamint a 8. cikk (3) és (8) bekezdésében említett időszakokat a következőképpen kell lerövidíteni:

a)

a 8. cikk (2), (3), (7) és (8) bekezdése esetében öt munkanapra; és

b)

a 8. cikk (4) és (9) bekezdése esetében három munkanapra.

(16)   A (14) bekezdéstől függetlenül az érintett illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy további információk vagy dokumentációk bejelentőtől való beszerzése érdekében több időre van szükség.

Ilyen esetekben az illetékes hatóság azon naptól számított hét munkanapon belül tájékoztatja a bejelentőt és a többi érintett illetékes hatóságot, amelyen a bejelentőt a 8. cikk (12) bekezdésével összhangban tájékoztatták a bejelentés megfelelő teljesítéséről.

A 9. cikk (1) bekezdésében említett határozatok egyikének meghozatalához szükséges teljes idő nem haladhatja meg az azon naptól számított 30 napot, amelyen a bejelentőt a 8. cikk (12) bekezdésével összhangban tájékoztatták a bejelentés megfelelő teljesítéséről.

15. cikk

A hasznosítást és az ártalmatlanítást megelőző műveletekre vonatkozó további rendelkezések

(1)   A hasznosítást megelőző műveletre vagy az ártalmatlanítást megelőző műveletre szánt szállítás esetén a bejelentőlapon – a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző kezdeti műveleten kívül – fel kell tüntetni valamennyi olyan létesítményt is, ahol további hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveleteket, vagy további végleges hasznosítást vagy végleges ártalmatlanítást terveznek.

(2)   A küldő ország és a célország illetékes hatóságai csak akkor járulhatnak hozzá a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre szánt hulladékszállításhoz, ha úgy ítélik meg, hogy a 11. cikkben foglalt feltételek teljesülnek, vagy nem áll fenn a 12. cikkel összhangban kifogásra ok az olyan létesítményekbe történő szállításra vagy szállításokra vonatkozóan, amelyek további hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet, vagy további végleges hasznosítást vagy végleges ártalmatlanítást végeznek.

(3)   A hulladéknak a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet végző létesítménybe történő megérkezését követő két munkanapon belül az érintett létesítmény köteles írásban megerősíteni a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak a hulladék megérkezését. Ezt a megerősítést fel kell tüntetni a kísérő dokumentumban, vagy csatolni kell ahhoz.

(4)   A műveletet végző létesítmény mihamarabb, de legkésőbb 30 nappal a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet befejezését követően, és legkésőbb a hulladék megérkezését követően egy éven vagy a 9. cikk (6) bekezdésében említett rövidebb határidőn belül, a felelőssége mellett igazolást nyújt a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak arról, hogy a műveletet elvégezték. Az említett igazolást fel kell tüntetni a kísérődokumentumban, vagy csatolni kell ahhoz.

(5)   Amennyiben egy hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet végző hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény a hulladékot egy, a célországban található létesítménybe szállítja további hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet, vagy további végleges hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából, ez utóbbi létesítménytől mihamarabb, de legkésőbb a hulladék leszállítását követő egy éven belül, vagy a 9. cikk (6) bekezdésében említett rövidebb határidőn belül igazolást kap arról, hogy a további hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet vagy végleges hasznosítást vagy ártalmatlanítást elvégezték.

A (3) bekezdésben említett, a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet végző létesítmény haladéktalanul továbbítja a vonatkozó igazolásokat a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak, megjelölve azon szállításokat, amelyekre az igazolások vonatkoznak.

(6)   Annak érdekében, hogy az (5) bekezdés első albekezdésében említett igazolás tartalma Unió-szerte egységes legyen, a Bizottság a 27. cikk (5) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt kellő időben, de legkésőbb 2025. május 21-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e cikk kiegészítéseként, amelyben meghatározza az ilyen igazoláson feltüntetendő információkat. Ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 80. cikknek megfelelően kell elfogadni.

(7)   Amennyiben az e cikk (5) bekezdésében említett szállítást az eredeti küldő országban vagy egy másik tagállamban található létesítménybe teljesíti, és az a 4. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésében említett hulladékszállításokra vonatkozik, e rendelettel összhangban új bejelentést kell tenni.

(8)   Amennyiben az e cikk (5) bekezdésében említett szállítást egy harmadik országban található létesítménybe teljesítik, és az a 4. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésében említett hulladékszállításokra vonatkozik, e rendelettel összhangban új bejelentést kell tenni, és az érintett illetékes hatóságokra vonatkozó rendelkezések az eredeti küldő ország első illetékes hatóságára is alkalmazandók.

16. cikk

A szállításhoz való hozzájárulást követően fennálló követelmények

(1)   Miután az illetékes hatóságok hozzájárultak a bejelentett szállításhoz, valamennyi érintett vállalkozásnak ki kell töltenie a kísérő dokumentumot, illetve általános bejelentés esetén a kísérő dokumentum megjelölt pontjait. Biztosítani kell, hogy a kísérő dokumentumban szereplő információk a 27. cikkben említett rendszeren keresztül elektronikus úton – a szállítás ideje alatt is – elérhetők legyenek a hulladékszállításban részt vevő más természetes és jogi személyek, az érintett illetékes hatóságok és az ellenőrzésekben részt vevő hatóságok számára.

(2)   Amint a bejelentő a küldő, a cél- és a tranzitország illetékes hatóságaitól írásbeli hozzájárulást kapott, vagy a küldő és a tranzitország illetékes hatósága hallgatólagos hozzájárulását feltételezheti, a bejelentőnek a szállítás megkezdése előtt legalább két munkanappal meg kell adnia a szállítás tényleges időpontját, és az IC. melléklettel összhangban a lehetséges mértékben ki kell töltenie a kísérő dokumentumot az IA. és az IB. mellékletben foglalt, a bejelentő és a kísérődokumentumok kitöltésére vonatkozó utasításoknak megfelelően, és azt legalább két munkanappal a szállítás megkezdése előtt be kell nyújtania az érintett illetékes hatóságoknak, valamint a szállításban részt vevő többi természetes és jogi személynek. Azonban a hulladék tényleges mennyiségére, a szállítóra vagy szállítókra, és adott esetben a konténerazonosító számra vonatkozó információkat legkésőbb a szállítás megkezdése előtt is be lehet nyújtani.

(3)   A bejelentő biztosítja, hogy a kísérődokumentumnak az (1) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátásán túl az érintett illetékes hatóságok hozzájárulását és az általuk előírt feltételeket tartalmazó bejelentőlap elektronikus úton az érintett illetékes hatóságok és az ellenőrzésekben részt vevő hatóságok rendelkezésére álljon, többek között a hulladékszállítás során.

(4)   Amennyiben az (1) és a (3) bekezdésben említett dokumentumok a hulladékszállítás során nem tehetők online elérhetővé, a bejelentőnek és a szállítónak vagy a szállítóknak biztosítaniuk kell, hogy a dokumentumok más módon rendelkezésre álljanak a szállítójárműben. Ilyen esetekben a bejelentőnek biztosítania kell, hogy a dokumentumoknak a hulladékszállítás során bekövetkező bármely módosítását vagy kiegészítését benyújtsák a 27. cikkben említett rendszeren keresztül.

(5)   A létesítmény a hulladék átvételétől számított két munkanapon belül megerősíti a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak, hogy a hulladékot átvette. Ezt a megerősítést fel kell tüntetni a kísérő dokumentumban, vagy csatolni kell ahhoz.

(6)   A végleges ártalmatlanítási vagy a végleges hasznosítási műveletet végző létesítmény a lehető leghamarabb, de legkésőbb az említett művelet befejezését követő 30 nappal, és legkésőbb a hulladék átvételét követő egy éven vagy a 9. cikk (6) bekezdésében említett rövidebb határidőn belül, a felelőssége mellett igazolást nyújt arról, hogy a végleges hasznosítást vagy a végleges ártalmatlanítást elvégezték.

(7)   A (6) bekezdésben említett igazolást a bejelentőhöz és az érintett illetékes hatóságokhoz kell benyújtani.

17. cikk

A hozzájárulást követően bekövetkezett változások

(1)   Ha a hozzájárulás részleteiben vagy feltételeiben bármely lényeges változtatást tesznek, a bejelentő haladéktalanul, és lehetőség szerint a szállítás megkezdése előtt értesíti az érintett illetékes hatóságokat és a címzettet. Lényeges változásoknak minősülnek többek között a bejelentésben feltüntetettekhez képesti változások a hulladékmennyiség, az útirány – ideértve az esetleges alternatív útirányokat is –, a szállítási időpont vagy időpontok, vagy a szállító vagy a szállítók tekintetében, vagy a szállítás időtartamának a szállítás megkezdése után bekövetkező, előre nem látható körülmények miatti változásai, amelyek ahhoz vezetnek, hogy a szállítás túllépi az érvényességi idejét.

(2)   Az (1) bekezdésben említett lényeges változás esetén új bejelentést kell benyújtani, kivéve, ha valamennyi érintett illetékes hatóság úgy véli, hogy nincs szükség új bejelentésre, és tájékoztatja a bejelentőt erről. Az illetékes hatóságok a lehető leghamarabb, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti információk kézhezvételét követő öt munkanapon belül tájékoztatják a bejelentőt. A tervezett szállításra mindaddig nem kerülhet sor, amíg az érintett illetékes hatóságok nem tájékoztatták a bejelentőt. Amennyiben a szállítás már megkezdődött, a bejelentőnek biztosítania kell, hogy a szállítmányt, mihelyt megvalósítható, leállítsák, amíg az érintett illetékes hatóságok nem tájékoztatják a bejelentőt arról, hogy szükség van-e új bejelentésre.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett lényeges változások az eredeti bejelentéssel érintett hatóságokon kívül más illetékes hatóságokat is érintenek, új bejelentést kell benyújtani.

2. FEJEZET

Általános tájékoztatási követelmények

18. cikk

Általános tájékoztatási követelmények

(1)   A 4. cikk (4) és (5) bekezdésében említett hulladékszállításokra az e cikk (2)–(10) bekezdésében meghatározott általános tájékoztatási követelmények vonatkoznak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szállítást csak a 3. cikk (7) bekezdésének ii., iii. és iv. pontjában említett szállítást szervező személy szervezheti, amennyiben az említett személy a 2008/98/EK irányelv IV. fejezetével összhangban engedélyt kapott, vagy őt nyilvántartásba vették.

(3)   A szállítást szervező személy csak olyan hulladékhasznosító létesítménybe szállíthat hulladékot, amely a 2008/98/EK irányelv IV. fejezetével összhangban engedéllyel rendelkezik vagy nyilvántartásba vették. A létesítmény a szállítás megkezdése előtt bemutatja a nyilvántartásba vételre vonatkozó engedélyt vagy igazolást a szállítást szervező személynek.

(4)   A szállításban részt vevő valamennyi vállalkozásnak ki kell töltenie a VII. mellékletben meghatározott formanyomtatványt a releváns információkkal a megjelölt pontoknál, és biztosítania kell, hogy az információkat a 27. cikkel összhangban elektronikus úton a hulladékszállítás során is elérhetővé tegyék a szállításban részt vevő többi személy, az érintett illetékes hatóságok és a vizsgálatokban részt vevő hatóságok számára.

Amennyiben a szállítást szervező személy nem a 3. cikk 7. pontjának i. alpontjában említett eredeti hulladéktermelő, a szállítást szervező személynek biztosítania kell, hogy – amennyiben megvalósítható – az eredeti hulladéktermelő vagy a 3. cikk 7. pontjának ii., iii. vagy v. alpontjában említett személyek valamelyike is aláírja a VII. melléklet szerinti dokumentumot.

(5)   A szállítást szervező személynek legkésőbb két munkanappal a szállítás megkezdése előtt ki kell töltenie a VII. mellékletben meghatározott formanyomtatványt a releváns információkkal a lehetséges mértékben. Azonban a hulladék tényleges mennyiségére, a szállítóra vagy szállítókra, és adott esetben a konténerazonosító számra vonatkozó információkat legkésőbb a szállítás megkezdése előtt is be lehet nyújtani.

(6)   Amennyiben a (4) és az (5) bekezdésben említett információk a hulladékszállítás során nem tehetők online hozzáférhetővé, a szállítást szervező személy és a szállító vagy a szállítók biztosítják, hogy az információk a fuvart végző járműben más módon is rendelkezésre álljanak, feltéve, hogy az információk összhangban állnak a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elektronikusan rendelkezésre bocsátott információkkal. Ilyen esetekben a szállítást szervező személynek biztosítania kell, hogy a dokumentumoknak a hulladékszállítás során bekövetkező bármely módosítását vagy kiegészítését benyújtsák a 27. cikkben említett rendszeren keresztül.

(7)   Amennyiben a hulladékszállítást hasznosítást megelőző műveletek céljára szánják, a VII. melléklet szerinti dokumentumban fel kell tüntetni – a hasznosítást megelőző kezdeti műveleten kívül – azon létesítményt is, ahol a hasznosítást megelőző kezdeti műveletet közvetlenül követő hasznosítást megelőző műveletet vagy végleges hasznosítást tervezik, és az említett műveletek R-kódjait, valamint – amennyiben megvalósítható – azon létesítményeket, ahol további hasznosítást megelőző műveletet vagy végleges hasznosítást terveznek, és a kapcsolódó hasznosítási műveletek R-kódjait is.

(8)   A hulladékhasznosító létesítmény vagy a laboratórium a hulladék átvételétől számított két munkanapon belül a VII. mellékletben szereplő releváns információk kitöltésével megerősíti a szállítást szervező személynek, hogy a hulladékot átvette. Amennyiben a hasznosító létesítmény vagy a laboratórium nem fér hozzá a 27. cikkben említett rendszerhez, a megerősítést a szállítást szervező személyen keresztül kell megadnia.

(9)   A hulladékhasznosító létesítmény a lehető leghamarabb, de legkésőbb a hasznosítási művelet befejezését követő 30 napon belül, és legkésőbb a hulladék átvételét követő egy éven belül, a felelőssége mellett a VII. mellékletben szereplő releváns információk kitöltésével igazolást ad arról, hogy a hasznosítás megtörtént. Amennyiben a hasznosító létesítmény nem fér hozzá a 27. cikkben említett rendszerhez, az igazolást a szállítást szervező személyen keresztül kell megadnia.

(10)   A 4. cikk (4) és (5) bekezdésében említett valamennyi hulladékszállításra a szállítást szervező személy és a címzett közötti, a hulladék hasznosításáról szóló szerződés megkötésének követelménye vonatkozik. Ha a címzett nem a létesítmény üzemeltetője, a szerződést a létesítmény üzemeltetőjének is alá kell írnia.

Az első albekezdésben említett szerződést legkésőbb azon időpontig meg kell kötni, és annak hatályba kell lépnie, amikor a VII. melléklet szerinti dokumentumot az (5) bekezdéssel összhangban kitöltik, és annak a szállítás időtartama alatt mindaddig hatályban kell maradnia, amíg a (9) bekezdéssel összhangban ki nem állítanak egy igazolást.

A szerződésnek meg kell felelnie a vonatkozó, VII. melléklet szerinti dokumentumoknak, és tartalmaznia kell legalább a szállítást szervező személyre, a címzettre és a létesítményre vonatkozó információkat, az egyes felek képviselőinek azonosítását, a hulladék leírását, a hulladék azonosító kódjait, a szerződés hatálya alá tartozó hulladék mennyiségét, a hasznosítási műveletet és a szerződés érvényességi idejét.

A szerződésnek tartalmaznia kell azon kötelezettséget, hogy amennyiben a hulladék szállítása vagy hasznosítása rendeltetésszerű módon nem végezhető el, vagy amennyiben azt illegális szállításként hajtották végre, a szállítást szervező személy vagy – amennyiben az említett személy nincs abban a helyzetben, hogy biztosítsa a hulladékszállítás vagy a hasznosítása elvégzését – a címzettnek a hulladékot vissza kell vennie, vagy biztosítania kell annak eltérő módon történő hasznosítását, és szükség esetén annak időközi tárolását is.

(11)   A szállítást szervező személy vagy a címzett a (10) bekezdésben említett szerződés és a 4. cikk (5) bekezdése szerinti bármely megállapodás egy példányát az ellenőrzésekben részt vevő hatóságok rendelkezésére bocsátja azok kérésére.

(12)   A VII. mellékletben előírt információknak a tagállamok és a Bizottság rendelkezésére kell állniuk a 27. cikkel és a nemzeti jogszabályokkal összhangban, vizsgálati, végrehajtási, tervezési és statisztikai célból.

(13)   A (2)–(9) bekezdésben említett információkat bizalmasan kell kezelni, amennyiben azt uniós vagy nemzeti jogszabályok előírják.

(14)   Amennyiben a hulladékot ugyanazon jogi személy ellenőrzése alatt álló két létesítmény között szállítják, a (10) bekezdésben említett szerződés az említett jogi személy nyilatkozatával kiváltható. Az említett nyilatkozatnak értelemszerűen ki kell terjednie a (10) bekezdésben említett kötelezettségekre.

(15)   A Bizottság 2026. május 21-ig a 80. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet kiegészítése céljából iránymutatásokat határozva meg arra vonatkozóan, hogy miként kell a VII. melléklet szerinti dokumentumot kitölteni.

3. FEJEZET

Hulladékkeverés, dokumentáció és az információkhoz való hozzáférés

19. cikk

A szállítás közbeni hulladékkeverés tilalma

A bejelentőlapon megjelölt vagy a 18. cikkben említett hulladékot a szállítás megkezdésétől a hulladék hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény általi átvételéig nem lehet más hulladékkal vagy egyéb anyagokkal vagy tárgyakkal összekeverni.

20. cikk

Dokumentumok és információk megőrzése

(1)   Az illetékes hatóságoknak, a bejelentőnek, a címzettnek és a hulladékot átvevő létesítménynek a 15. cikk (4) bekezdése vagy a 16. cikk (6) bekezdése szerinti igazolás kiállításának napjától számított legalább öt évig az Unióban kell megőrizniük a bejelentett szállításokkal kapcsolatban benyújtott vagy kicserélt valamennyi információt és dokumentumot.

A 13. cikk szerinti általános bejelentések esetében az első albekezdésben említett kötelezettség a 15. cikk (4) bekezdése vagy a 16. cikk (6) bekezdése szerinti utolsó igazolás benyújtásának napjától alkalmazandó.

(2)   A 18. cikk értelmében közölt információt a szállítást szervező személy, a címzett és a hulladékot átvevő létesítmények a 18. cikk (9) bekezdése szerinti igazolás benyújtásának napjától számított legalább öt évig kötelesek az Unión belül megőrizni.

(3)   Az illetékes hatóságok a visszavétel vagy alternatív hasznosítás vagy ártalmatlanítás befejezésének napjától számított legalább öt évig megőrzik az Unióban az illegális szállításokkal kapcsolatban benyújtott vagy kicserélt valamennyi információt és dokumentumot.

21. cikk

Szállításokkal kapcsolatos információk

A Bizottság a honlapján közzéteszi, és havonta frissíti a szállítások bejelentésére és a XII. mellékletben említett általános tájékoztatási követelmények hatálya alá tartozó szállításokra vonatkozó információkat. A Bizottság ebből a célból kinyeri a 27. cikkben említett központi rendszerből a vonatkozó adatokat.

4. FEJEZET

Visszavételi eljárások és kötelezettségek

22. cikk

Visszavétel, amennyiben a jóváhagyott szállítás a tervezett módon nem végezhető el

(1)   Amennyiben bármelyik érintett illetékes hatóság tudomására jut, hogy a hulladék szállítása, ideértve a hasznosítását vagy ártalmatlanítását is, amit az érintett illetékes hatóságok jóváhagytak, nem végezhető el a tervezett módon a bejelentőlap és kísérő a dokumentum vagy a 6. cikkben említett szerződés feltételeivel összhangban, és amennyiben az ilyen szállítás nem jogellenes/illegális, az ilyen hatóság köteles erről haladéktalanul értesíteni a küldő ország illetékes hatóságát. Amennyiben a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény visszautasítja a beérkezett szállítást, köteles erről haladéktalanul értesíteni a célország illetékes hatóságát.

(2)   A küldő ország illetékes hatósága biztosítja, hogy – a (3) bekezdésben említett esetek kivételével – a bejelentő vagy adott esetben a (11) vagy (12) bekezdéssel összhangban bejelentőnek tekintett személy a kérdéses hulladékot visszaviszi a joghatósága alá tartozó területre vagy a küldő országon belül máshol található területre a hulladék ártalmatlanításának vagy hasznosításának megszervezése érdekében. Amennyiben ez nem megvalósítható, magának az illetékes hatóságnak vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személynek kell megfelelnie e cikknek.

Az első albekezdésben említett visszavételt 90 napon – vagy bármely, az érintett illetékes hatóságok megállapodása szerinti időtartamon – belül kell végrehajtani azt követően, hogy a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jutott vagy értesítést kapott a célország vagy a tranzitország illetékes hatóságától arról, hogy a hozzájárulással rendelkező hulladék szállítását, hasznosítását vagy ártalmatlanítását nem lehet a tervezett módon teljesíteni, és tájékoztatták ennek okairól. Az említett értesítés származhat a célország vagy a tranzitország illetékes hatóságának többek között egyéb illetékes hatóságok által átadott információkból.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott visszavételi kötelezettség nem alkalmazandó, ha a küldő ország, a célország és a tranzitország érintett illetékes hatóságai meggyőződtek arról, hogy a bejelentőnek, vagy adott esetben a 11. vagy a 12. bekezdéssel összhangban bejelentőnek tekintett személynek, vagy amennyiben ez nem megvalósítható, a küldő ország illetékes hatóságának, vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személynek a célországban vagy máshol módjában áll a hulladékot eltérő módon hasznosítani vagy ártalmatlanítani.

A (2) bekezdésben meghatározott visszavételi kötelezettség nem alkalmazandó, ha a szállított hulladékot az érintett létesítményben elvégzett műveletek során visszafordíthatatlanul összekeverték más hulladékkal, aminek következtében összetétele vagy jellege megváltozott, vagy ha az adott hulladék már nem választható szét, azt megelőzően, hogy az érintett illetékes hatóság tudomására jutott, hogy a bejelentett hulladékszállítást nem lehet a tervezettnek megfelelően teljesíteni az (1) bekezdés szerint. Az ilyen hulladékkeveréket eltérő módon kell hasznosítani vagy ártalmatlanítani, e bekezdés első albekezdésével összhangban.

(4)   A (3) bekezdésben említett alternatív intézkedések esetében a bejelentő vagy adott esetben a (11) vagy a (12) bekezdéssel összhangban bejelentőnek tekintett személy, vagy ha ez nem megvalósítható, a küldő ország illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy biztosítja, hogy az érintett hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon az 59. cikkel összhangban kezeljék.

(5)   A (2) bekezdésben említett visszavétel esetén új bejelentést kell benyújtani, kivéve, ha az érintett illetékes hatóságok megállapodnak abban, hogy a küldő ország eredetileg illetékes hatóságának kellően megindokolt kérelme elegendő.

Az új bejelentést adott esetben az eredeti bejelentőnek, vagy adott esetben a (11) vagy a (12) bekezdéssel összhangban bejelentőnek tekintett személynek kell benyújtania, vagy ha ez sem megvalósítható, a küldő ország eredetileg illetékes hatóságának, vagy egy, a nevében eljáró természetes vagy jogi személynek.

Az illetékes hatóságok nem ellenezhetik vagy akadályozhatják meg a tervezett módon nem elvégezhető szállítással érintett hulladék visszaszállítását, vagy a kapcsolódó hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletet.

(6)   A (3) bekezdésben említett, a célországon kívül hozott alternatív intézkedések esetén adott esetben az eredeti bejelentőnek, vagy adott esetben a (11) vagy a (12) bekezdéssel összhangban bejelentőnek tekintett személynek, vagy ha ez nem megvalósítható, a küldő ország eredetileg illetékes hatóságának vagy egy, a nevében eljáró természetes vagy jogi személynek új bejelentést kell benyújtania.

A bejelentő általi új bejelentés esetén azt az eredeti küldő ország illetékes hatóságának is be kell nyújtani.

(7)   A (3) bekezdésben említett, az eredeti célországban hozott alternatív intézkedések esetén nem kell új bejelentést tenni, és elegendő a kellően megindokolt kérelmet benyújtani. Az alternatív megoldás engedélyezését kérő, ilyen kellően megindokolt kérelmet kell benyújtania az eredeti bejelentőnek a célország és a küldő ország illetékes hatóságai számára, vagy ha ez nem lehetséges, a küldő ország illetékes hatóságának a célország illetékes hatósága számára.

(8)   Ha nem kell az (5) vagy (7) bekezdéssel összhangban új bejelentést benyújtani, az eredeti bejelentőnek, vagy adott esetben a (11) vagy (12) bekezdéssel összhangban bejelentőnek tekintett személynek, vagy ha ez nem megvalósítható, a küldő ország eredetileg illetékes hatóságának vagy egy, a nevében eljáró természetes vagy jogi személynek a 15. cikkel vagy a 16. cikkel összhangban egy új kísérődokumentumot kell kitöltenie.

Amennyiben az új bejelentést az (5) vagy a (6) bekezdéssel összhangban a küldő ország eredetileg illetékes hatósága nyújtja be, nem kell új pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást létesíteni.

(9)   A bejelentő kötelezettsége vagy adott esetben a küldő ország kötelezettsége a hulladék visszavételére vagy annak alternatív hasznosítására vagy ártalmatlanítására akkor fejeződik be, amikor a létesítmény kibocsátja a 16. cikk (6) bekezdésében vagy adott esetben a 15. cikk (5) bekezdésében említett, a végleges hasznosításról vagy a végleges ártalmatlanításról szóló igazolást. A 7. cikk (6) bekezdésében említett hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletek esetében a küldő ország kötelezettsége akkor fejeződik be, amikor a létesítmény kibocsátotta a 15. cikk (4) bekezdésében említett igazolást.

Amennyiben a létesítmény oly módon állít ki igazolást a hasznosításról vagy ártalmatlanításról, hogy az illegális szállítást valósít meg, aminek következtében a pénzügyi garancia felszabadításra kerül, a 25. cikk (8) bekezdését és a 26. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(10)   Amennyiben valamely tagállam területén egy tervezett módon nem elvégezhető szállításból – ideértve a hasznosítást és az ártalmatlanítást is – származó hulladékot találnak, a hulladék megtalálásának helye szerinti illetékes hatóság felel annak biztosításáért, hogy hozzanak intézkedéseket a hulladék biztonságos tárolására a hulladék visszaküldéséig vagy annak eltérő módon történő végleges hasznosításáig vagy végleges ártalmatlanításáig.

(11)   Amennyiben a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának iv. alpontjában meghatározott bejelentő nem teljesíti az e cikkben és a 24. cikkben meghatározott visszavételi kötelezettségét, e visszavételi kötelezettség céljából a kereskedőt vagy közvetítőt a nevében történő eljárásra felhatalmazó, rendre a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának i., ii. vagy iii. alpontjában meghatározott eredeti hulladéktermelőt, új hulladéktermelőt vagy eredeti termelőt, vagy engedéllyel rendelkező begyűjtőt kell megfelelően bejelentőnek tekinteni.

(12)   Amennyiben a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának i., ii. vagy iii. alpontjában meghatározott bejelentő nem teljesíti az e cikkben és a 24. cikkben meghatározott visszavételi kötelezettségek bármelyikét, a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának v. alpontjában meghatározott hulladékbirtokost kell az említett visszavételi kötelezettségek alkalmazásában bejelentőnek tekinteni.

23. cikk

Visszavétel, amennyiben az általános tájékoztatási követelmények hatálya alá tartozó szállítás a tervezett módon nem végezhető el

(1)   Amennyiben a 4. cikk (4) vagy (5) bekezdésében említett hulladékszállítás vagy annak hasznosítása a VII. melléklet szerinti dokumentummal vagy a 18. cikk (10) bekezdésében említett szerződéssel összhangban nem végezhető el a tervezett módon, és amennyiben az ilyen szállítás nem illegális szállítás, a szállítást a 18. cikkel összhangban szervező személy erről haladéktalanul tájékoztatja a küldő ország illetékes hatóságát. Ilyen esetekben a szállítást szervező személy vagy a címzett – a 18. cikk (10) bekezdésében említett szerződésben foglalt kötelezettségeknek megfelelően – visszaviszi a hulladékot a küldő országba, vagy eltérő módon biztosítja annak hasznosítását a rendeltetési országban vagy máshol, és szükség esetén biztosítja, hogy intézkedéseket hozzanak a hulladék biztonságos tárolására annak visszaküldéséig vagy eltérő módon történő végleges hasznosításáig vagy végleges ártalmatlanításáig.

A hulladék eltérő módon történő visszavételére vagy hasznosítására 90 napon belül vagy az érintett illetékes hatóságok megállapodása szerinti bármely más időszakon belül kell sort keríteni azt követően, hogy a szállítást szervező személy az első albekezdéssel összhangban értesítette a küldő ország illetékes hatóságát.

(2)   Az (1) bekezdésben említett alternatív intézkedések esetében a szállítást szervező személy vagy adott esetben a címzett biztosítja, hogy az érintett hulladékot környezetkímélő módon és az 59. cikkel összhangban kezeljék.

(3)   Az (1) bekezdésben említett, az eredeti rendeltetési országon kívül történő visszavétel vagy alternatív intézkedések esetén a szállítást a 18. cikkel összhangban eredetileg szervező személynek ki kell töltenie és be kell nyújtania a VII. melléklet szerinti dokumentumban foglalt releváns információkat. Amennyiben a visszavételre vagy alternatív intézkedésekre szánt szállításra a 4. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése vonatkozik, a 22. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(4)   Amennyiben a küldő ország illetékes hatósága tudomást szerez arról, hogy a 4. cikk (4) vagy (5) bekezdésében említett hulladékszállítást vagy annak hasznosítását nem a tervezett módon végezték el, és hogy nem teljesítették a hulladék visszavételére vagy alternatív hasznosításának biztosítására vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket, a küldő ország illetékes hatósága minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy a szállítást szervező személy a hulladékot visszavegye, vagy intézkedjen annak eltérő módon történő hasznosításáról, és szükség esetén biztosítsa, hogy intézkedéseket hozzanak a hulladék biztonságos tárolására annak visszaküldéséig, vagy eltérő módon történő végleges hasznosításáig vagy ártalmatlanításáig. Amennyiben a szállítást szervező személy számára nem megvalósítható a visszavételi kötelezettségek teljesítése, az említett kötelezettségeket adott esetben azon személynek kell teljesítenie, aki az (5) vagy (6) bekezdéssel összhangban a szállítást szervező személynek minősül.

(5)   Amennyiben a 3. cikk 7. pontjának iv. alpontjában meghatározott szállítást szervező személy nem teljesíti az e cikkben vagy a 24. cikkben meghatározott visszavételi kötelezettségét, a 3. cikk 7. pontjának i., ii., illetve iii. alpontjában meghatározott eredeti hulladéktermelőt, új hulladéktermelőt, illetve begyűjtőt, aki felhatalmazta a kereskedőt vagy a közvetítőt, hogy a nevében eljárjon, kell azon személynek tekinteni, aki az említett visszavételi kötelezettségek teljesítése céljából megszervezi a szállítást.

(6)   Amennyiben a 3. cikk 7. pontjának i., ii. vagy iii. alpontjában meghatározott, a szállítást szervező személy nem teljesíti az e cikkben és a 24. cikkben meghatározott visszavételi kötelezettségek bármelyikét, a 3. cikk 7. pontjának v. alpontjában meghatározott hulladékbirtokost kell azon személynek tekinteni, aki az említett visszavételi kötelezettségek teljesítése céljából megszervezi a szállítást.

(7)   Amennyiben a szállítást szervező személy, vagy az (5) vagy a (6) bekezdéssel összhangban felelősnek tekintett személy számára nem megvalósítható a (4) bekezdésben meghatározott visszavételi kötelezettségek teljesítése, úgy kell tekinteni, hogy a küldő ország illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy felelős az e cikk szerinti kötelezettségekért.

24. cikk

A visszavétel költségei, amennyiben a szállítás a tervezett módon nem végezhető el

(1)   Ha a szállítást nem lehet a tervezett módon elvégezni, a hulladék visszaküldéséből vagy eltérő módon történő hasznosításából vagy ártalmatlanításából eredő költségek – ideértve a 22. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti hulladékfuvarozási, hasznosítási vagy ártalmatlanítási költségeket is – és azon naptól, amelyen a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jutott, hogy a hulladékszállítás, vagy a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás nem végezhető el a tervezett módon, a 22. cikk (10) bekezdése szerinti tárolási költségek az alábbiakat terhelik a következő sorrend szerint:

a)

az eredeti bejelentőt, vagy ha ez nem megvalósítható, a b) pontnak megfelelően;

b)

adott esetben a 22. cikk (11) vagy (12) bekezdésével összhangban bejelentőnek tekintett természetes vagy jogi személyt, vagy ha ez nem megvalósítható, a c) pontnak megfelelően;

c)

adott esetben más természetes vagy jogi személyt; vagy ha ez nem megvalósítható, a d) pontnak megfelelően;

d)

a küldő ország illetékes hatóságát; vagy ha ez nem megvalósítható, az e) pontnak megfelelően;

e)

amint arról az érintett illetékes hatóságok egyébként megállapodnak.

(2)   A költségeknek az eredeti bejelentőtől eltérő személynek történő felszámítása előtt a 7. cikkben említett pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást kell alkalmazni. Ha nincs pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosítás, vagy ha a költségek meghaladják a pénzügyi garancia vagy az azzal egyenértékű biztosítás fedezetének összegét, a költségeket az (1) bekezdésben megjelölt sorrendnek megfelelően kell felszámítani.

(3)   Ez a cikk értelemszerűen alkalmazandó a 23. cikkel összhangban a hulladék visszavételéből vagy alternatív hasznosításából eredő költségekre.

(4)   Ez a cikk nem érinti a felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti jogot.

25. cikk

Visszavétel illegális szállítás esetén

(1)   Amennyiben egy illetékes hatóság egy általa illegális szállításnak tekintett szállítást fedez fel, erről köteles haladéktalanul értesíteni a többi érintett illetékes hatóságot.

(2)   Amennyiben a bejelentőnek tulajdonítható a felelősség az illegális szállításért, a küldő ország illetékes hatósága köteles biztosítani, hogy a hulladékot a következő személy visszavegye:

a)

a bejelentő vagy adott esetben a (6) vagy a (7) bekezdéssel összhangban bejelentőnek tekintett személy, annak érdekében, hogy intézkedjen annak ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról; vagy ha ez nem megvalósítható, e bekezdés c) pontjával összhangban; vagy ha nem nyújtottak be bejelentést, e bekezdés b) pontjával összhangban;

b)

a 3. cikk (6) pontjával összhangban bejelentőnek tekintett személy, vagy adott esetben az e cikk (6) vagy (7) bekezdésével összhangban bejelentőnek tekintett személy, hogy intézkedjen annak ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról; vagy ha ez nem megvalósítható, e bekezdés c) pontjával összhangban;

c)

a küldő ország illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy, hogy intézkedjen annak ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról;

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott visszavételi kötelezettség nem alkalmazandó, ha a küldő ország, a tranzitország és a rendeltetési hely érintett illetékes hatóságai és adott esetben a bejelentő vagy a bejelentőnek tekintett személy egyetértenek és meggyőződtek arról, hogy a hulladékot:

a)

a bejelentő vagy adott esetben a (6) vagy a (7) bekezdéssel összhangban bejelentőnek tekintett személy, vagy ha ez nem megvalósítható, a küldő ország illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy eltérő módon hasznosíthatja vagy ártalmatlaníthatja a rendeltetési, tranzit- vagy feladási országban; vagy ha ez nem megvalósítható, a b) ponttal összhangban;

b)

a bejelentő vagy adott esetben a (6) vagy a (7) bekezdéssel összhangban bejelentőnek tekintett személy, vagy ha ez nem megvalósítható, maga a küldő ország illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy eltérő módon hasznosíthatja vagy ártalmatlaníthatja egy másik országban, ha valamennyi érintett illetékes hatóság egyetért.

Kivitel vagy behozatal esetén az első albekezdés alapján megállapodott eltérő módon történő hasznosításra vagy ártalmatlanításra csak akkor kerülhet sor, ha a (2) bekezdés szerinti visszavétel nem megvalósítható.

(4)   A (3) bekezdésben említett, más módon történő hasznosítás vagy ártalmatlanítás esetén a bejelentő vagy adott esetben a (6) vagy (7) bekezdéssel összhangban bejelentőnek tekintett személy, vagy ha ez nem megvalósítható, a küldő ország illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy biztosítja, hogy az érintett hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon, az 59. cikkel összhangban kezeljék.

(5)   A (2) és (3) bekezdésben említett visszavételt, hasznosítást vagy ártalmatlanítást azon napot követő 30 napon belül – vagy bármely, az érintett illetékes hatóságok megállapodása szerinti időtartamon belül – kell végrehajtani, amelyen a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jutott, vagy értesítést kapott a célország vagy a tranzitország illetékes hatóságaitól az illegális szállításról és annak indokairól. Az ilyen értesítés származhat a célország vagy a tranzitország illetékes hatóságai számára többek között más illetékes hatóságok által benyújtott információkból.

A (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett visszavétel esetén új bejelentést kell benyújtani, kivéve, ha az érintett illetékes hatóságok megállapodnak abban, hogy a küldő ország eredetileg illetékes hatóságának kellően megindokolt kérelme elegendő.

Ha új bejelentésre van szükség, azt a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott személynek vagy hatóságnak kell benyújtania.

Az illetékes hatóságok nem tilthatják vagy akadályozhatják meg az illegálisan szállított hulladék visszaszállítását. A (3) bekezdésben említett eltérő módon történő hasznosítás vagy ártalmatlanítás esetén, amelyet azon országon kívül végeznek, ahol az illegális szállítást felfedezték, az említett bekezdésben felsorolt személynek vagy hatóságnak új bejelentést kell benyújtania az említett bekezdésben megjelölt sorrendnek megfelelően.

Az érintett illetékes hatóságok szükség szerint együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékot visszavegyék, vagy eltérő módon hasznosítsák vagy ártalmatlanítsák a (2) és (3) bekezdésben említettek szerint.

(6)   Amennyiben a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának iv. alpontjában meghatározott bejelentő nem teljesíti az e cikkben vagy a 26. cikkben meghatározott bármely visszavételi kötelezettségét, a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának i., ii., illetve iii. alpontjában meghatározott eredeti hulladéktermelőt, új hulladéktermelőt, illetve begyűjtőt, aki felhatalmazta az említett kereskedőt vagy közvetítőt, hogy a nevében eljárjon, kell az említett visszavételi kötelezettségek céljából a bejelentőnek tekinteni.

(7)   Amennyiben a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának i., ii. vagy iii. alpontjában meghatározott bejelentő nem teljesíti az e cikkben vagy a 26. cikkben meghatározott visszavételi kötelezettségek bármelyikét, a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának v. alpontjában meghatározott hulladékbirtokost kell az említett visszavételi kötelezettségek céljából a bejelentőnek tekinteni.

(8)   Amennyiben a címzettnek tulajdonítható a felelősség az illegális szállításért, a célország illetékes hatóságának kell biztosítania, hogy hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hasznosítsa vagy ártalmatlanítsa:

a)

a címzett,vagy ha ez nem megvalósítható, a b) ponttal összhangban;

b)

maga az illetékes hatóság vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy.

Az első albekezdésben említett hasznosításnak vagy ártalmatlanításnak azon napot követő 30 napon belül – vagy bármely, az érintett illetékes hatóságok megállapodása szerinti időtartamon belül – kell sorra kerülnie, amelyen a célország illetékes hatóságának tudomására jutott, vagy értesítést kapott a küldő ország vagy tranzitország illetékes hatóságától az illegális szállításról és annak okairól. Az ilyen értesítés származhat a küldő ország vagy a tranzitország illetékes hatóságának többek között egyéb illetékes hatóságok által átadott információból.

Ennek érdekében az illetékes hatóságok szükség szerint e bekezdésnek megfelelően együttműködnek a hulladék hasznosításában vagy ártalmatlanításában.

(9)   Ha nem kell új bejelentést benyújtani, a visszavételért felelős személy, vagy amennyiben ez nem megvalósítható, a küldő ország eredetileg illetékes hatósága a 15. cikkel vagy a 16. cikkel összhangban egy új kísérődokumentumot köteles kitölteni.

Amennyiben az új bejelentést a (2) vagy (5) bekezdéssel összhangban a küldő ország eredetileg illetékes hatósága nyújtja be, amely a (2) bekezdés c) pontjának értelmében a visszavételt kivitelezi, nem kell új pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást létesíteni.

(10)   Azokban az esetekben, amikor az illegális szállításért való felelősség nem tulajdonítható sem a bejelentőnek, sem a címzettnek, az érintett illetékes hatóságok együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékot hasznosítsák vagy ártalmatlanítsák.

(11)   Amennyiben egy, a 7. cikk (6) bekezdése szerinti hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet végrehajtását követően fedeznek fel illegális szállítást, a küldő országnak a hulladék visszavételére vagy a hasznosítás vagy ártalmatlanítás eltérő módon történő elvégzésére vonatkozó járulékos kötelezettsége akkor ér véget, amikor a létesítmény kiadja a 15. cikk (4) bekezdésében említett igazolást.

Amennyiben a létesítmény oly módon állít ki igazolást a hasznosításról vagy ártalmatlanításról, hogy az illegális szállítást valósít meg, aminek következtében a pénzügyi garancia vagy az azzal egyenértékű biztosítás felszabadításra kerül, e cikk (8) bekezdését és a 26. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(12)   Amennyiben valamely tagállam területén illegális szállításból származó hulladékot találnak, a hulladék megtalálásának helye szerinti illetékes hatóság felel annak biztosításáért, hogy intézkedéseket hozzanak a hulladék biztonságos tárolására annak visszaküldéséig, vagy eltérő módon történő végleges hasznosításáig vagy végleges ártalmatlanításáig.

(13)   A 37., a 39. és a 40. cikk, valamint a 45. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt kiviteli tilalmak egyike sem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor az illegális szállításokat a küldő országba küldik vissza, és az említett küldő országra vonatkoznak az említett rendelkezésekben megállapított tilalmak.

(14)   Ha a 4. cikk (4) vagy (5) bekezdésében említett hulladékszállítás illegális szállításnak minősül, ezt a cikket értelemszerűen alkalmazni kell a szállítást szervező személyre és az érintett illetékes hatóságokra.

(15)   Ezt a cikket a felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti jog sérelme nélkül kell alkalmazni.

26. cikk

A visszavétel költségei illegális szállítás esetén

(1)   Az illegális szállításból származó hulladék visszavételéből vagy eltérő módon történő hasznosításából vagy ártalmatlanításából eredő költségek – ideértve a hulladék 25. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti hulladékfuvarozás, hasznosítás és ártalmatlanítás költségeit is –, továbbá azon naptól, amelyen a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jut, hogy a szállítás illegális, a 25. cikk (12) bekezdése szerinti tárolási költségek a következő személyeket terhelik:

a)

a 25. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, bejelentőt vagy bejelentőnek tekintett személyt; vagy ha ez nem megvalósítható, a c) pontnak megfelelően; vagy ha nem nyújtottak be bejelentést, a b) pontnak megfelelően;

b)

a 25. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, bejelentőnek tekintett személyt, vagy adott esetben más természetes vagy jogi személyt; vagy ha ez nem megvalósítható, a c) pontnak megfelelően;

c)

a küldő ország illetékes hatóságát.

(2)   A 25. cikk (8) bekezdése szerinti hasznosítás vagy ártalmatlanítás költségei, beleértve a 25. cikk (12) bekezdése szerinti esetleges fuvarozási és tárolási költségeket, a címzettet terhelik; vagy ha ez nem megvalósítható, a célország illetékes hatóságát.

(3)   Illegális szállítás esetén a hulladék 25. cikk (10) bekezdése szerinti hasznosításából vagy ártalmatlanításából eredő költségek, ideértve a hulladék 25. cikk (12) bekezdése szerinti esetleges fuvarozási és tárolási költségeit is, az alábbiakat terhelik:

a)

a bejelentőt vagy a 25. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 25. cikk (6) vagy (7) bekezdése szerint bejelentőnek tekintett személyt, vagy a címzettet, vagy mindkettőt, az érintett illetékes hatóságok döntésétől függően; vagy ha ez nem megvalósítható, a b) pontnak megfelelően;

b)

adott esetben más természetes vagy jogi személyeket; vagy ha ez sem megvalósítható, a c) pontnak megfelelően;

c)

a küldő ország és a célország illetékes hatóságait.

(4)   Azokban az esetekben, amikor bejelentést nyújtottak be, és a bejelentő nem teljesíti a felszámítandó költségekkel kapcsolatos kötelezettségeit, a 7. cikkben említett pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást kell igénybe venni, mielőtt az (1), (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően a bejelentőtől, illetve a címzettől eltérő személyre terhelnék a költségeket. Ha a költségek meghaladják a pénzügyi garancia vagy az azzal egyenértékű biztosítás által nyújtott fedezet összegét, a költségeket az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban kell felszámítani.

(5)   Ha a 4. cikk (4) vagy (5) bekezdésében említett hulladékszállítás illegálisnak minősül, ez a cikk értelemszerűen alkalmazandó a szállítást szervező személyre és az érintett illetékes hatóságokra.

(6)   Ezt a cikket a felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti jog sérelme nélkül kell alkalmazni.

5. FEJEZET

Általános rendelkezések

27. cikk

Elektronikus benyújtás és információcsere

(1)   A következő információk és dokumentumok benyújtása és cseréje elektronikus úton, vagy a (3) bekezdésben említett központi rendszer csomópontján, vagy a (4) bekezdéssel összhangban rendelkezésre álló, más átjárható rendszereken vagy szoftvereken keresztül folyik:

a)

a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett hulladékok esetében:

i.

szállítás bejelentése az 5. és 13. cikk alapján;

ii.

az 5. és 8. cikk szerinti információ- és dokumentáció-bekérések;

iii.

az 5. és 8. cikk szerinti tájékoztatás és dokumentáció;

iv.

a 8. cikk szerinti tájékoztatás és határozatok;

v.

a bejelentett szállításra vonatkozó határozatok, és adott esetben a hozzájárulás 9. cikk szerinti visszavonása;

vi.

a 10. cikk szerinti tájékoztatás és a szállítás feltételei;

vii.

a 11. cikk szerinti tájékoztatás;

viii.

a 12. cikk szerinti tájékoztatás és a szállítással szembeni kifogások;

ix.

a 14. cikk (8) és (10) bekezdése szerinti, meghatározott hasznosító létesítményeknek adott előzetes hozzájárulások kiadásáról szóló határozatokra vonatkozó információk;

x.

a 14. cikk (12) és (15) bekezdése szerinti tájékoztatás és határozatok;

xi.

a hulladék 15. és 16. cikk szerinti átvételének visszaigazolásai;

xii.

a 15. és 16. cikk szerinti hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó igazolások;

xiii.

a szállítás tényleges kezdetére vonatkozó előzetes tájékoztatás a 16. cikk alapján;

xiv.

a 16. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátandó okmányok;

xv.

a 17. cikk szerinti tájékoztatás;

b)

a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében említett hulladék esetében a 18. cikk szerinti információk és dokumentáció, megerősítés és igazolások;

c)

az előzetes írásbeli értesítési és hozzájárulási eljárással, valamint adott esetben a 34. és 35. cikke valamint a IV., V. és VI. cím szerinti általános tájékoztatási követelményekkel kapcsolatos információk és dokumentumok.

(2)   Annak érdekében, hogy az (1) bekezdés alapján előírt információk és dokumentumok jegyzéke naprakész legyen az elektronikus úton történő adatcsere- és benyújtási rendszerek változásaival, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésnek az információk és dokumentumok jegyzéke tekintetében történő módosítása céljából.

(3)   A Bizottság központi rendszert működtet, amely lehetővé teszi az (1) bekezdésben említett információk és dokumentumok elektronikus benyújtását és cseréjét. Ez a központi rendszer biztosítja az (1) bekezdésben említett információknak és dokumentumoknak a rendelkezésre álló elektronikus adatcsere-rendszerek vagy szoftverek közötti valós idejű cseréjéhez használt platformot.

Az (1) bekezdés szerinti információknak és dokumentumoknak az Unión belüli, harmadik országokon keresztül történő tranzittal, az Unióból történő kivitellel, az Unióba történő behozatallal és az Unión keresztül történő tranzittal történő, valós idejű cseréjére is első albekezdésben említett központot kell használni, amennyiben az illetékes hatóságok, a kiviteli, kilépési és belépési vámhivatalok, az ellenőrzésekben részt vevő hatóságok és a harmadik országbeli gazdasági szereplők egy rendelkezésre álló rendszeren vagy szoftveren keresztül csatlakoznak ehhez a központhoz – amely esetben értelemszerűen a (4) bekezdés alkalmazandó – vagy az e bekezdés harmadik albekezdésében említett weboldalon keresztül.

Ez a központi rendszer honlapot biztosít továbbá az (1) bekezdés szerinti információk és dokumentumok előkészítéséhez és feldolgozásához az Unión belüli szállítások, az Unión belüli, harmadik országokon keresztül továbbított, az Unióból exportáló, az Unióba történő behozatal és az Unión keresztül történő szállítások esetében. Az ilyen honlapot az illetékes hatóságok, a vizsgálatokban részt vevő hatóságok, valamint az elektronikus adatcsere céljára rendszereket vagy szoftvereket nem használó tagállamokban és harmadik országokban működő gazdasági szereplők használhatják az (1) bekezdésben említett információk és dokumentumok közvetlen, elektronikus úton történő benyújtására és cseréjére.

Az első, második és harmadik albekezdésben említett szoftvereknek átjárhatónak kell lenniük a (3) bekezdésben említett központi rendszerrel, valós időben információt és dokumentumokat kell cserélniük az említett központi rendszeren keresztül, és azokat a Bizottság által az (5) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban megállapított követelményekkel és szabályokkal összhangban kell működtetni.

A központi rendszer a 20. cikkel összhangban megkönnyíti a dokumentumok megőrzését.

Ez a központi rendszer biztosítja továbbá az (EU) 2020/1056 rendelet alapján létrehozott elektronikus áruszállítási információk környezetével való átjárhatóságát.

Az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított négy éven belül a Bizottság az (EU) 2022/2399 rendelettel létrehozott európai uniós egyablakos vámügyintézési rendszeren keresztül biztosítja e központi rendszer és az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet összekapcsolását.

(4)   A tagállamok működtethetik saját rendelkezésre álló rendszereiket vagy szoftvereiket, amelyek lehetővé teszik az (1) bekezdésben említett információknak és dokumentumoknak az illetékes hatóságok, az ellenőrzésekben részt vevő hatóságok és adott esetben a tagállamok gazdasági szereplői általi elkészítését és feldolgozását, valamint az (1) bekezdésben említett információk és dokumentumok elektronikus benyújtását és cseréjét. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e rendszerek és szoftverek átjárhatóak legyenek a (3) bekezdésben említett központi rendszerrel a Bizottság által az (5) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban megállapított követelményeknek és szabályoknak megfelelően, és lehetővé tegyék az információk és dokumentumok valós időben történő cseréjét a központi rendszer csomópontján keresztül.

Az első albekezdésben említett rendszerek a 20. cikkel összhangban megkönnyítik a dokumentumok megőrzését.

(5)   Legkésőbb 2025. május 21-ig a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következők megállapítása céljából:

a)

a (3) bekezdésben említett központi rendszer és a (4) bekezdésben említett egyéb rendszerek vagy szoftver közötti átjárhatósághoz szükséges követelmények, ideértve az adatcsere-protokollt és az IA., IB. és VII. mellékletben említett adatok cseréjére szolgáló adatmodellt, valamint a 15. cikkben említett igazolásra vonatkozó követelmények;

b)

az (1) bekezdésben említett információk és dokumentumok elektronikus benyújtásának és cseréjének gyakorlati végrehajtásához szükséges bármely egyéb technikai és szervezeti követelmény, beleértve a biztonsági szempontokat, az adatkormányzást és az adatok bizalmas jellegét is, figyelembe véve az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (42).

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 81. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   A központi rendszer működését a Bizottság kétévente felülvizsgálja. Az említett felülvizsgálatok megállapításait közölni kell az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal. A felülvizsgálat figyelembe veszi a más felhasználóktól, például az illetékes hatóságoktól és a bejelentőktől kapott visszajelzéseket.

28. cikk

Nyelv

(1)   Az e cím rendelkezései alapján benyújtott valamennyi bejelentést, információt, dokumentációt vagy egyéb kommunikációt az érintett illetékes hatóságok számára elfogadható nyelven kell benyújtani.

(2)   Az érintett illetékes hatóságok kérelmére a bejelentőnek és a címzettnek, vagy adott esetben a szállítást szervező személynek biztosítania kell az (1) bekezdésben említett kommunikációk hiteles fordítását egy számukra elfogadható nyelven.

(3)   A Bizottság 2028. május 21-ig beépít egy funkciót a 27. cikk (3) bekezdésében említett központi rendszerbe, amely biztosítja az (1) bekezdésben említett kommunikációk udvariassági fordítását.

29. cikk

A hulladék besorolása

(1)   Annak eldöntésekor, hogy hulladéknak minősül-e egy olyan gyártási folyamatból származó tárgy vagy anyag, amelynek elsődleges célja nem az adott tárgy vagy anyag előállítása, a tagállamok a 2008/98/EK irányelv 5. cikkét alkalmazzák.

Annak eldöntésekor, hogy az újrafeldolgozáson vagy egyéb hasznosítási műveleten átesett hulladék a továbbiakban hulladéknak minősül-e, a tagállamok a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét alkalmazzák.

Annak eldöntésekor, hogy egy tárgy vagy anyag használt árunak, nem pedig hulladéknak tekintendő-e, a tagállamok meggyőződnek arról, hogy legalább a következő feltételek teljesülnek:

a)

a tárgy vagy anyag további használata vagy újrahasználata biztos;

b)

a tárgy vagy anyag jelentős előfeldolgozás nélkül betöltheti rendeltetését;

c)

adott esetben a tárgyat vagy az anyagot teljes működőképességének biztosítása érdekében tesztelik;

d)

a további használat jogszerű, azaz a konkrét használat tekintetében az anyag vagy a tárgy megfelel a termék adott használatára, valamint a környezet- és az egészségvédelemre vonatkozó összes követelménynek, és nincsenek a környezetet és az emberi egészséget általánosan károsító hatásai;

e)

a tárgyat vagy anyagot a szállítás, a berakodás és a kirakodás során megfelelően őrzik és a károsodás ellen megvédik.

A harmadik albekezdésben foglalt rendelkezéseket a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (43) 23. cikke (2) bekezdésének és VI. mellékletének, valamint az (EU) 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet (44) 72. cikke (2) bekezdésének és XIV. mellékletének sérelme nélkül kell alkalmazni.

(2)   Ha a küldő ország és a célország illetékes hatósága nem tud megállapodni a besorolás kapcsán abban, hogy valamit hulladéknak vagy nem hulladéknak minősítsenek, az (1) bekezdés rendelkezéseit, valamint a 2008/98/EK irányelv 5. vagy 6. cikke alapján uniós szinten vagy a tagállamok által hozott feltételeket vagy határozatokat figyelembe véve, a vitatott tárgyat vagy anyagot a szállítás alkalmazásában hulladékként kell kezelni. Ez nem érinti a célország azon jogát, hogy a szállított anyagot saját nemzeti jogszabályai szerint bírálja el a szállított anyag megérkezését követően, amennyiben e jogszabályok összhangban vannak az uniós vagy a nemzetközi joggal.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott feltételek egységes alkalmazására vonatkozó részletes kritériumok megállapítása céljából olyan konkrét anyagokra vagy tárgyakra, amelyek esetében a használt áruk és a hulladék közötti különbségtétel különösen fontos az Unióból származó hulladék kivitele szempontjából.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 81. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   Amennyiben a küldő ország és a célország illetékes hatóságai nem tudnak megállapodni a hasznosításra szánt hulladéknak a III., IIIA., IIIB. vagy IV. mellékletben felsorolt, illetve az említett mellékletek egyikében sem szereplő hulladékként való besorolásában, az adott hulladék szállítása a 4. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozik.

(5)   Ha a küldő ország és a célország illetékes hatósága nem tud megállapodni a bejelentett hulladékfeldolgozási művelet besorolása kapcsán, hogy a hasznosítás vagy ártalmatlanítás-e, e rendelet ártalmatlanításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)   A III., IIIA., IIIB. vagy IV. mellékletben felsorolt hulladék Unión belüli harmonizált besorolásának megkönnyítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyek révén olyan kritériumokat – többek között szennyezettségi küszöbértékeket – állapít meg, amelyek alapján egyes hulladékok a III., IIIA., IIIB. vagy IV. mellékletbe sorolandók.

(7)   Ha a küldő ország és a célország illetékes hatósága a hulladékfeldolgozási művelet besorolása kapcsán nem tud megállapodni, hogy az megelőző vagy végleges művelet-e, e rendelet megelőző műveletekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

30. cikk

Igazgatási költségek

Az érintett illetékes hatóságok vagy a bejelentő és adott esetben a szállítást szervező személy ellenőrzésében részt vevő hatóságok a bejelentőt terhelhetik a bejelentési és felügyeleti eljárások végrehajtásának megfelelő és arányos adminisztratív költségeivel, valamint a megfelelő elemzések és vizsgálatok szokásos költségeivel. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen költségekkel kapcsolatban nemzeti szinten alkalmazott rendelkezésekről. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

31. cikk

Határterületi megállapodások

(1)   Kivételes esetekben, és ha a különleges földrajzi vagy demográfiai helyzet ilyen lépést indokol, a tagállamok kétoldalú megállapodásokat köthetnek, amelyekben a két érintett tagállam közötti határmenti területen található, legközelebbi alkalmas létesítménybe történő, határokon átnyúló szállítások tekintetében kevésbé szigorúvá tehetik az egyes hulladékáramok szállításaira vonatkozó bejelentési eljárást.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kétoldalú megállapodások akkor is köthetők, ha a hulladékot a küldő országból szállítják és a küldő országban kezelik, de egy másik tagállamon keresztül szállítják át.

(3)   A tagállamok köthetnek az (1) bekezdésben említett kétoldalú megállapodásokat az EFTA (Szabadkereskedelmi Társulás) tagjaival is.

Az első albekezdés alapján kötött megállapodások előírják, hogy a hulladékot az érintett EFTA-országban az 59. cikkel összhangban környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kell kezelni.

(4)   Az e cikknek megfelelően kötött megállapodásokról a hatálybalépésüket megelőzően értesíteni kell a Bizottságot.

32. cikk

Egy legkülső régió és azon tagállam közötti szállítások, amelynek a részét képezi

A 9. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, egy legkülső régió és azon tagállam közötti szállítások esetében, amelynek a részét képezi, és amely szállítások egy másik tagállamon keresztül történő tranzitot tesznek szükségessé, a tranzitország illetékes hatóságának hallgatólagos beleegyezése feltételezhető, amennyiben nem emelnek kifogást azon naptól számított hét munkanapon belül, amelyen a bejelentőt a 8. cikk (12) bekezdésével összhangban tájékoztatják a bejelentés megfelelő teljesítéséről. Az említett hallgatólagos hozzájárulás a rendeltetési ország illetékes hatósága által a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban adott írásbeli hozzájárulásban megjelölttel azonos időtartamra érvényes.

33. cikk

A Feröer szigetekről Dániába irányuló szállítások

Dánia e rendelet 36. cikke alapján határozatot fogadhat el a Feröer szigetekről Dániába behozott olyan hulladékok kezeléséről, amelyek egyetlen más országon sem haladtak át. Ha Dánia ilyen határozatot fogad el, erről értesíteni kell a Bizottságot.

6. FEJEZET

Unión belüli, harmadik országokat érintő tranzitszállítással történő szállítás

34. cikk

Ártalmatlanításra szánt hulladékszállítások

Amennyiben a szállítást az Unión belül végzik egy vagy több harmadik országon keresztül történő tranzitszállítással, és a hulladékot ártalmatlanításra szánják, a 4–17. cikk és a 19–30. cikk alkalmazandó értelemszerűen, figyelemmel a következő kiigazításokra és kiegészítő követelményekre:

a)

A 38. cikk (2) bekezdésének a), c), d) és g) pontja, valamint a 38. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelemszerűen alkalmazandó;

b)

ha a harmadik ország a Bázeli Egyezményben részes fél, és az érintett ország úgy döntött, hogy nem követeli meg az előzetes írásbeli hozzájárulást, és erről az egyezmény 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban tájékoztatta a Bázeli Egyezmény többi részes felét, az Unión kívüli tranzitország illetékes hatóságának a megfelelően teljesített bejelentés átvételi elismervénye megküldésének napjától számítva 60 nap áll rendelkezésére, hogy hallgatólagos beleegyezést adjon, vagy feltételek mellett vagy anélkül írásbeli hozzájárulást adjon; vagy

c)

amennyiben a harmadik ország a Bázeli Egyezményben nem részes fél, a küldő ország illetékes hatósága megkérdezi az említett harmadik országban a tranzitország illetékes hatóságától, hogy az illetékes hatóságok megállapodása szerinti időtartamon belül meg kívánja-e küldeni a szállításhoz való írásbeli hozzájárulását.

35. cikk

Hasznosításra szánt hulladékszállítások

(1)   Amennyiben a szállítást az Unión belül végzik, egy vagy több olyan harmadik országon keresztül történő tranzittal, amely nem esik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről szóló tanácsi OECD-határozat (45) (a továbbiakban: OECD-határozat)hatálya alá, és a hulladékot hasznosításra szánják, a 34. cikket kell alkalmazni.

(2)   Amennyiben a szállítást az Unión belül végzik – ideértve az ugyanazon tagállam helységei közötti szállítást is – egy vagy több olyan harmadik országon keresztül történő tranzitszállítással, amelyre az OECD-határozatot alkalmazni kell, és a hulladékot hasznosításra szánják, a 4–30. cikket a következő kiigazításokkal és kiegészítő követelményekkel kell értelemszerűen alkalmazni:

a)

az 51. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja értelemszerűen alkalmazandó;

b)

az Unión kívüli tranzitország illetékes hatóságának hallgatólagos hozzájárulása vélelmezhető, ha nem emelnek kifogást, és feltéve, hogy minden megállapított feltétel teljesült, a szállítás azon napot követő 30 nappal kezdődhet meg, amelyen a bejelentőt a 8. cikk (12) bekezdésével összhangban tájékoztatták a bejelentésnek a 9. cikk (1) bekezdésében említettek szerinti megfelelő teljesítéséről.

III. CÍM

A KIZÁRÓLAG EGY TAGÁLLAMON BELÜLI HULLADÉKSZÁLLÍTÁS

36. cikk

A kizárólag egy tagállamon belüli hulladékszállítás

(1)   Minden egyes tagállam létrehozza a kizárólag nemzeti joghatóságán belül zajló hulladékszállítás felügyeletére és ellenőrzésére szolgáló megfelelő rendszert. Az említett rendszernek figyelembe kell vennie a II. és VII. címmel létrehozott uniós rendszerrel való összhang szükségességét.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a hulladékszállításra vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti rendszerükről. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállamot.

IV. CÍM

AZ UNIÓBÓL HARMADIK ORSZÁGOKBA TÖRTÉNŐ KIVITEL

1. FEJEZET

Ártalmatlanításra szánt hulladékok kivitele

37. cikk

Az ártalmatlanításra szánt hulladékok kivitelének tilalma

(1)   Meg kell tiltani ártalmatlanításra szánt hulladék kivitelét az Unióból.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik az ártalmatlanításra szánt hulladékoknak olyan EFTA-országokba irányuló kivitelére, amelyek a Bázeli Egyezménynek is felei.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, tilos az ártalmatlanításra szánt hulladéknak a Bázeli Egyezményben részes EFTA-országba történő kivitele:

a)

amennyiben az EFTA-ország tiltja az ilyen hulladék behozatalát;

b)

amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek nem teljesülnek;

c)

amennyiben a küldő ország illetékes hatósága okkal feltételezi, hogy a hulladékot a célországban nem fogják az 59. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelés alá vonni.

(4)   Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem alkalmazandó a 22. vagy a 25. cikk szerinti visszavételi kötelezettség hatálya alá tartozó hulladékokra.

38. cikk

Az ártalmatlanításra szánt hulladék EFTA-országokba történő kivitelére vonatkozó eljárások

(1)   Amennyiben az Unióból olyan EFTA-országba exportálnak hulladékot, amely a Bázeli Egyezmény részes fele, és a hulladékot abban az országban ártalmatlanításra szánják, a II. cím rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kiigazításokkal és kiegészítő rendelkezésekkel.

(2)   Ezzel kapcsolatban a következő kiigazításokat kell alkalmazni:

a)

a bejelentő a 27. cikkel összhangban benyújtja a bejelentést és minden kért kiegészítő információt és dokumentációt, és ezzel egyidejűleg postai úton, vagy adott esetben faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben megadja az ilyen bejelentést és kiegészítő információkat és dokumentációt a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság és az Unión kívüli bármely illetékes tranzithatóság számára, kivéve, ha az említett hatóságok kapcsolódnak a 27. cikk (3) bekezdésében említett központi rendszerhez; digitális aláírást tartalmazó e-mail használata esetén az előírt bélyegzőt vagy aláírást digitális aláírással kell helyettesíteni;

b)

a bejelentő a bejelentőlaphoz mellékelve megadja annak írásos bizonyítékát, hogy a 46. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzést elvégezték azon létesítményben, amelybe a hulladékot exportálják, kivéve, ha a 46. cikk (11) bekezdése szerinti mentesség alkalmazandó;

c)

a küldő ország illetékes hatósága és az Unión belüli tranzitország illetékes hatósága postai úton, vagy adott esetben faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben tájékoztatja a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságot és az Unión kívüli tranzitország illetékes hatóságát az általa bekért információkról és dokumentációról, valamint a tervezett szállítással kapcsolatos határozatáról és feltételeiről, ha van ilyen, kivéve, ha ezek az illetékes hatóságok kapcsolódnak a 27. cikk (3) bekezdésében említett központi rendszerhez;

d)

a 7., 8., 16. és 17. cikk értelmében a célország illetékes hatósága és az Unión kívüli tranzitország illetékes hatósága számára nyújtandó információkat postai úton vagy adott esetben faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben adja meg, kivéve, ha az említett hatóságok kapcsolódnak a 27. cikk (3) bekezdésében említett központi rendszerhez;

e)

a bejelentő biztosítja, hogy a létesítmény által a 15. cikk (3)–(5) bekezdése és a 16. cikk (5) és (6) bekezdése alapján nyújtandó információk bekerüljenek a 27. cikkben említett rendszerbe, kivéve, ha az említett létesítmények kapcsolódnak a 27. cikk (3) bekezdésében említett központi rendszerhez;

f)

az Unión kívüli bármely tranzitország illetékes hatóságának a megfelelően teljesített bejelentés átvételi elismervényének továbbításától számítva 60 nap áll rendelkezésére a hallgatólagos hozzájárulás megadására – amennyiben az érintett ország úgy döntött, hogy nem kér előzetes írásbeli hozzájárulást, és erről az Egyezmény 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban tájékoztatta a Bázeli Egyezmény többi részes felét –, vagy a feltételekhez kötött vagy feltétel nélküli írásbeli hozzájárulás megadására;

g)

az Unión belüli küldő ország illetékes hatósága csak a célország illetékes hatóságának írásbeli hozzájárulását és adott esetben az Unión kívüli tranzitország egy illetékes hatóságának hallgatólagos vagy írásbeli hozzájárulását követően, de legkorábban a megfelelően teljesített bejelentés átvételi elismervényének az Unión kívüli tranzitország illetékes hatósága általi továbbítását követő 61 nappal hozza meg a 9. cikkben említett, a szállításhoz való hozzájárulásról szóló határozatot, kivéve, ha a küldő ország illetékes hatósága a többi érintett illetékes hatóság írásbeli hozzájárulásával rendelkezik, amely esetben a 9. cikkben említett határozatot az említett határidőt megelőzően is meghozhatja.

(3)   A következő kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)

az Unión belüli bármely tranzitország illetékes hatósága átvételi elismervényt ad a bejelentőnek a megfelelően teljesített bejelentés kézhezvételéről, és másolatot küld a többi érintett illetékes hatóságnak, amennyiben azok nem férnek hozzá a 27. cikkben említett rendszerhez;

b)

a küldő ország illetékes hatósága és adott esetben az uniós tranzitország illetékes hatósága tájékoztatja a kiviteli vámhivatalt és a kilépési vámhivatalt a szállításhoz való hozzájárulásról hozott határozatáról;

c)

a kísérő dokumentum egy-egy példányát a szállító köteles a kiviteli vámhivatal és a kilépési vámhivatal rendelkezésére bocsátani, postai úton, vagy adott esetben faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben, vagy ha a kiviteli vámhivatal és a kilépési vámhivatal hozzáféréssel rendelkezik a 27. cikk (3) bekezdésében említett központi rendszerhez, azon keresztül;

d)

amint a hulladék elhagyta az Uniót, a kilépési vámhivatal tájékoztatja az Unión belüli küldő ország illetékes hatóságát arról, hogy a hulladék elhagyta az Uniót;

e)

amennyiben 42 nappal azt követően, hogy a hulladék elhagyta az Uniót, az Unión belüli küldő ország illetékes hatósága nem kapott tájékoztatást a létesítménytől a hulladék átvételéről, erről haladéktalanul tájékoztatja a célország illetékes hatóságát a 27. cikkben említett központi rendszeren keresztül vagy a 72. cikkel összhangban;

f)

a 6. cikkben említett szerződésnek a következő feltételeket kell tartalmaznia:

i.

amennyiben egy létesítmény helytelen ártalmatlanítási igazolást állít ki, aminek következtében a pénzügyi garancia felszabadításra kerül, a címzett viseli a hulladéknak a küldő ország illetékes hatósága joghatósága alá tartozó területre történő visszaküldésének kötelezettségéből, valamint annak alternatív és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosításából vagy ártalmatlanításából eredő költségeket;

ii.

a létesítmény az ártalmatlanításra szánt hulladék átvételét követő három napon belül megküldi a kitöltött kísérő dokumentum aláírt példányát – a iii. alpontban említett ártalmatlanítási igazolás kivételével – a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak;

iii.

a létesítménynek a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ártalmatlanítás befejezését követő 30 napon belül, de mindenképpen legkésőbb hulladék átvételét követő egy éven belül, a felelőssége mellett igazolnia kell, hogy az ártalmatlanítás megtörtént, és az igazolást tartalmazó kísérő dokumentum aláírt példányát meg kell küldenie a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak;

g)

a bejelentő az f) pont ii. alpontjában és az f) pont iii. alpontjában említett másolatok kézhezvételétől számított három munkanapon belül a 27. cikkel összhangban elektronikus úton elérhetővé teszi az említett másolatokban szereplő információkat.

(4)   A szállításra csak akkor kerülhet sor, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a bejelentő megkapta az írásbeli hozzájárulást a küldő ország, a célország és – adott esetben – az Unión kívüli tranzitország illetékes hatóságaitól, és ha az említett jóváhagyásokban vagy azok mellékleteiben megállapított feltételek teljesültek;

b)

biztosított a hulladék 59. cikkben említett, környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése.

(5)   A hulladék kivitele esetén a hulladékot olyan létesítménybe kell ártalmatlanítási műveletek céljára szállítani, amely a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a célországban működik vagy az ottani működését engedélyezték.

(6)   Amennyiben a kiviteli vámhivatal vagy a kilépési vámhivatal illegális szállítást fedez fel, erről haladéktalanul tájékoztatja a vámhivatal országának illetékes hatóságát. Ez az illetékes hatóság:

a)

haladéktalanul tájékoztatja az Unión belüli küldő ország illetékes hatóságát az illegális szállításról;

b)

biztosítja a hulladék visszatartását mindaddig, amíg a küldő ország illetékes hatósága ettől eltérően nem rendelkezik, és ezt a határozatát a hulladék helye szerinti vámhivatal országának illetékes hatóságával írásban nem közölte; valamint

c)

haladéktalanul közli a küldő ország illetékes hatóságának a b) pontban említett határozatát a kiviteli vámhivatallal vagy az illegális szállítást felfedező kilépési vámhivatallal.

2. FEJEZET

Hasznosításra szánt hulladékok kivitele

1. szakasz

Veszélyes és bizonyos egyéb hulladékok kivitele olyan országokba, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó

39. cikk

A veszélyes hulladékok és bizonyos egyéb hulladékok kivitelének tilalma

(1)   Tilos az Unióból a következő, hasznosításra szánt hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba történő kivitele:

a)

az e rendelet V. mellékletének 1. részében veszélyesként felsorolt hulladék;

b)

a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben veszélyesként felsorolt hulladék;

c)

az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett és V. mellékletének 2. részében felsorolt hulladék;

d)

a B3011 kód alá besorolt műanyaghulladék;

e)

a III. vagy a IIIB. mellékletben felsorolt hulladék, és a IIIA. mellékletben felsorolt hulladékkeverékek, amelyek más anyagokkal olyan mértékben szennyezettek, ami a hulladékkal kapcsolatos kockázatokat kellően megnöveli ahhoz, hogy a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében szereplő veszélyes tulajdonságok figyelembevétele esetén helyénvalóvá váljon a hulladékot előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás alá vonni, vagy ami megakadályozza a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását;

f)

az (EU) 2019/1021 rendelet IV. mellékletében megjelölt koncentrációs határértéket elérő vagy meghaladó mennyiségben POP-okat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladék vagy hulladékkeverékek;

g)

az e rendelet V. mellékletében vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben nem egyetlen kód alá besorolt veszélyes hulladék;

h)

veszélyeshulladék-keverékek és veszélyes hulladékoknak az e rendelet V. mellékletében nem egyetlen kód alá besorolt vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben nem szereplő, nem veszélyes hulladékkal való keverékei;

i)

a célország által a Bázeli Egyezmény 3. cikke értelmében veszélyesként bejelentett hulladék;

j)

olyan hulladék, amelyek behozatalát a célország megtiltotta;

k)

olyan hulladék, amelyről a küldő ország illetékes hatósága okkal feltételezi, hogy azt az érintett célországban nem fogják az 59. cikkben említettek szerint környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelni;

(2)   E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a 22. vagy a 25. cikk szerinti visszavételi kötelezettség hatálya alá tartozó hulladékra.

(3)   A tagállamok kivételes esetekben a bejelentő által benyújtott igazoló dokumentumok alapján rendelkezhetnek arról, hogy az e rendelet V. mellékletében vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben felsorolt veszélyes hulladékok nem tartoznak az (1) bekezdésben említett kiviteli tilalom hatálya alá, amennyiben azok nem rendelkeznek a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt tulajdonságok egyikével sem, figyelembe véve a hulladéknak az említett mellékletben meghatározott veszélyességi besorolására vonatkozó kritériumokat és alkalmazandó küszöbértékeket és koncentrációs határértékeket. Ha egy hulladék valamely veszélyességi tulajdonságát vizsgálattal és a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékei felhasználásával is értékelik, a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.

(4)   Az a tény, hogy a hulladék nem szerepel az V. mellékletben vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben, vagy hogy szerepel az V. melléklet 1. részének B. jegyzékében, kivételes esetekben nem zárja ki az ilyen hulladék veszélyesként való minősítését, és ezért kiviteli tilalom hatálya alá tartozik, amennyiben rendelkezik a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt tulajdonságok bármelyikével, figyelembe véve a hulladékok veszélyesként való besorolására vonatkozó kritériumokat és alkalmazandó küszöbértékeket és koncentrációs határértékeket. Amennyiben egy hulladék valamely veszélyességi tulajdonságát vizsgálattal és a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében megjelöltek szerinti veszélyesanyagok-koncentrációk felhasználásával is értékelik, a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.

(5)   A (3) és (4) bekezdésben említett esetekben az érintett illetékes hatóság tájékoztatja a tervezett célország érintett illetékes hatóságát, mielőtt döntést hoz az adott országba irányuló tervezett szállításokhoz való hozzájárulásról. A tagállamok minden naptári év vége előtt értesítik a Bizottságot az ilyen esetekről. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat valamennyi tagállamnak, a Bázeli Egyezmény titkárságának, amennyiben az információ a Bázeli Egyezményben felsorolt bejegyzésre vonatkozik, valamint az OECD titkárságának, amennyiben az információ az OECD-határozatban felsorolt bejegyzésre vonatkozik. A benyújtott információk alapján a Bizottság észrevételeket tehet, és felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítása céljából.

2. szakasz

Nem veszélyes hulladékok kivitele olyan országokba, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó

40. cikk

A nem veszélyes hulladék kivitelének tilalma

(1)   Tilos az Unióból a következő, hasznosításra szánt hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba történő kivitele:

a)

a III. vagy IIIB. mellékletben felsorolt nem veszélyes hulladék és a IIIA. mellékletben felsorolt nem veszélyes hulladékok keverékei;

b)

a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben szereplő nem veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladékok keverékei, amennyiben azok még nem szerepelnek a III., IIIA. vagy IIIB. mellékletben;

c)

nem veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladékok keverékei, amelyeket nem egyetlen kód alá soroltak be a 2008/98/EK irányelv III., IIIA. vagy IIIB. mellékletében vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben;

d)

az AB130, AC250, AC260 vagy AC270 kód alá besorolt nem veszélyes hulladék.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a hasznosításra szánt hulladéknak vagy hulladékkeverékeknek a 41. cikkel összhangban megállapított országjegyzékben foglalt országba történő kivitelére az említett jegyzékben meghatározott nem veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladékok keverékei tekintetében.

Ilyen kivitelre csak azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a hulladékot:

a)

az érintett ország nemzeti jogszabályai szerint engedélyezett létesítménybe szánják, hogy ott hasznosítási műveleteket végezzenek;

b)

nem ideiglenes műveletekre szánják, kivéve, ha valamennyi további, végleges hasznosításra vagy hasznosítást megelőző műveletre ugyanabban a rendeltetési országban kerülne sor, vagy olyan más országokban, amelyek esetében a kapcsolódó hulladék szerepel a 41. cikkben említett jegyzékben.

(3)   A (2) bekezdéssel összhangban engedélyezett kivitelre:

a)

a Bázeli Egyezmény IX. mellékletében a B3011 kód alá besorolttól eltérő hulladék esetében a 18. cikkben megállapított általános tájékoztatási követelmények vonatkoznak, vagy – amennyiben az érintett ország a 42. cikkben említett kérelemben ezt jelzi – az előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás vonatkozik;

b)

a B3011 kód alá besorolt hulladék esetében az előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás vonatkozik;

c)

a Bázeli Egyezmény IX. mellékletében fel nem sorolt, nem veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladékok keverékei esetében az előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás vonatkozik.

(4)   A (2) bekezdésnek megfelelő kivitel esetén a II. cím rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

Amennyiben az ilyen kivitelekre a 18. cikkben meghatározott általános tájékoztatási követelmények vonatkoznak, a szállítást szervező személy biztosítja, hogy a létesítmény által a 18. cikk (8) és (9) bekezdése alapján szolgáltatandó információkat a 27. cikkben említett rendszeren keresztül nyújtsák be, kivéve, ha a létesítmény kapcsolódik a 27. cikkben említett rendszerhez.

Amennyiben az ilyen kivitelekre az előzetes írásbeli bejelentési és jóváhagyási eljárás vonatkozik, a 38. cikkben említett eljárásokat a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

a)

a 4. cikk (5) bekezdése és a 14. cikk nem alkalmazandó;

b)

amennyiben hatályba lépett egy országnak vagy bizonyos hulladéknak vagy hulladékkeverékeknek a 41. cikkben említett jegyzékből való törlése, a küldő ország illetékes hatósága visszavonja az ilyen országra, vagy az ilyen hulladékra vagy hulladékkeverékekre vonatkozó bejelentéshez adott írásbeli hozzájárulását.

41. cikk

Azon országok jegyzéke, amelyekbe engedélyezett a hasznosításra szánt nem veszélyes hulladék Unióból történő kivitele

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy meghatározza azon országok jegyzékét, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó, és amelyek esetében engedélyezett az Unióból a nem veszélyes hulladék és a nem veszélyes hulladékok keverékei hasznosítás céljából történő kivitele (a továbbiakban: „azon országok jegyzéke, amelyekbe a kivitel engedélyezett”). Ebben a Az említett jegyzékben azok az országok szerepelnek, amelyek a 42. cikk (1) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be, és a Bizottság által a 43. cikk szerint elvégzett értékelés alapján bizonyították a 42. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelést, és vállalták a 42. cikk (5) bekezdésének való megfelelést.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jegyzék a következő információkat tartalmazza:

a)

azon országok neve, amelyekbe nem veszélyes hulladéknak és nem veszélyes hulladékok keverékeinek az Unióból hasznosítás céljából történő kivitele engedélyezett;

b)

az Unióból az a) pontban említett egyes országokba történő kivitelre engedélyezett konkrét, nem veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladékok keverékei;

c)

olyan információk, például internetes címek, amelyek lehetővé teszik az a) pontban említett egyes országok nemzeti jogszabályai alapján a b) pontban említett hulladék és hulladékkeverékek hasznosítására engedélyezett létesítmények jegyzékéhez való hozzáférést;

d)

az a) pontban említett egyes országok nemzeti jogszabályai alapján a b) pontban említett hulladék behozatalára vonatkozó egyedi ellenőrzési eljárásra vonatkozó információ, ha van ilyen, beleértve annak jelzését is, hogy a Bázeli Egyezmény IX. mellékletében felsorolt hulladék behozatala a 38. cikkben említett előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás hatálya alá tartozik-e.

(3)   Az (1) bekezdésben említett jegyzéket 2026. november 21-ig kell elfogadni, kivéve, ha egyetlen ország sem nyújt be a 42. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmet, vagy egyetlen ország sem felel meg a 42. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

A Bizottság 2024. augusztus 21-ig felveszi a kapcsolatot mindazokkal az országokkal, amelyekre az OECD-határozat nem vonatkozik, hogy megadja számukra a szükséges információkat arról, hogy ezen országok felkerülhetnek-e azon országok jegyzékére, amelyekbe a kivitel engedélyezett.

Annak érdekében, hogy felkerüljenek azon országok 2026. november 21-ig elfogadott listájára, amelyekbe a kivitel engedélyezett, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országoknak 2025. február 21-ig kell benyújtaniuk a 42. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmüket.

(4)   A Bizottság rendszeresen, és a létrehozását követően legalább kétévente naprakésszé teszi azon országok jegyzékét, amelyekbe a kivitel engedélyezett, a következők érdekében:

a)

olyan ország hozzáadása, amely megfelel a 42. cikkben meghatározott követelményeknek;

b)

olyan ország eltávolítása, amely már nem felel meg a 42. cikkben meghatározott követelményeknek;

c)

a (2) bekezdésben említett információk frissítése az érintett országtól kapott kérelem alapján, és amennyiben a kérelem új hulladék vagy hulladékkeverékek hozzáadására vonatkozik, feltéve, hogy az érintett ország a szóban forgó új hulladék vagy hulladékkeverékek tekintetében bizonyította a 42. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelést;

d)

minden más, annak biztosítása szempontjából releváns elem beemelése vagy törlése, hogy a jegyzék pontos és naprakész információkat tartalmazzon.

(5)   A 42. cikk (5) bekezdésében említett információk és bizonyítékok kézhezvételét követően a Bizottság kiegészítő információkat kérhet az érintett országból annak bizonyítására, hogy továbbra is megfelel a 42. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(6)   Amennyiben olyan információ válik elérhetővé, amely megalapozott módon azt mutatja, hogy egy olyan ország esetében, amely már szerepel az (1) bekezdésben említett jegyzékben, a 42. cikkben meghatározott követelmények már nem teljesülnek, a Bizottság felkéri az érintett országot, hogy a felkéréstől számított legfeljebb két hónapon belül nyújtsa be az adott információval kapcsolatos álláspontját, az említett követelményeknek való folyamatos megfelelést igazoló releváns bizonyítékokkal együtt. Ez az időtartam további két hónappal meghosszabbítható, amennyiben az érintett ország indokolással ellátott kérelmet nyújt be a meghosszabbítás iránt.

(7)   Amennyiben az érintett ország a (6) bekezdésben említett határidőn belül nem nyújtja be véleményét és a kért alátámasztó bizonyítékot, vagy ha a benyújtott bizonyíték nem elegendő a 42. cikkben meghatározott követelményeknek való folyamatos megfelelés igazolására, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül törli az adott országot a jegyzékből.

(8)   A Bizottság bármikor kapcsolatba léphet az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő valamely országgal, hogy olyan információkat szerezzen be, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az adott ország továbbra is megfeleljen a 42. cikkben meghatározott követelményeknek.

42. cikk

Azon országok jegyzékébe való felvételre vonatkozó követelmények, amelyekbe a kivitel engedélyezett

(1)   Azok az országok, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó, és amelyek az Unióból hasznosítás céljából a 40. cikk (1) bekezdésében említett bizonyos hulladékokat vagy hulladékkeverékeket kívánnak fogadni, kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben jelzik, hogy készek a hulladékok vagy hulladékkeverékek fogadására és a 41. cikkben említett jegyzékbe való felvételre. E kérelmet és valamennyi kapcsolódó dokumentációt vagy egyéb közleményeket angol nyelven kell benyújtani.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelmet a VIII. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell az abban meghatározott valamennyi információt.

(3)   A kérelmet benyújtó országnak bizonyítania kell, hogy megtett és végrehajtott minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az érintett hulladékot az 59. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék.

E célból a kérelmet benyújtó országnak bizonyítania kell, hogy:

a)

a teljes területére kiterjedő, átfogó hulladékgazdálkodási stratégiával vagy tervvel rendelkezik, és igazolja, hogy képes és kész biztosítani a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodást. A stratégia vagy terv legalább a következő elemeket tartalmazza:

i.

az országban képződő összes hulladék éves mennyisége, valamint a kérelme tárgyát képező, az országban képződő hulladék (a továbbiakban: a kérelem tárgyát képező hulladék) éves mennyisége, valamint becslések arra vonatkozóan, hogy ezek a mennyiségek hogyan alakulnak a következő 10 évben;

ii.

a jelenlegi hulladékgazdálkodási kapacitás becslése általában, valamint a feldolgozási kapacitás becslése a kérelem tárgyát képező hulladék tekintetében, valamint becslések arra vonatkozóan, hogy ezek a kapacitások hogyan alakulnak a következő 10 évben;

iii.

az elkülönítetten gyűjtött, nemzeti szinten keletkező hulladék aránya, valamint az ezen arány jövőbeli növelésére irányuló célkitűzések és intézkedések;

iv.

a kérelem tárgyát képező, hulladéklerakóban elhelyezett, nemzeti szinten keletkező hulladék arányának feltüntetése, valamint az ezen arány jövőbeli csökkentésére irányuló célkitűzések és intézkedések;

v.

az újrafeldolgozott, nemzeti szinten keletkező hulladék arányának feltüntetése, valamint az ezen arány jövőbeli növelésére irányuló lehetséges célkitűzések és intézkedések;

vi.

az eldobott hulladék mennyiségére, valamint a szemetelés megelőzése és a szemét eltakarítása érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó információk;

vii.

stratégia arra vonatkozóan, hogy miként biztosítható a területére behozott hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése, beleértve az ilyen behozatalnak a hazai hulladékgazdálkodásra gyakorolt lehetséges hatását is;

viii.

az i–vi. pontban említett adatok kiszámításához használt módszertanra vonatkozó információk;

b)

rendelkezik a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogi kerettel, amely legalább a következő elemeket tartalmazza:

i.

a hulladékkezelő létesítményekre vonatkozó engedélyezési vagy nyilvántartási rendszer vagy rendszerek;

ii.

a hulladékszállításra vonatkozó engedélyezési vagy nyilvántartási rendszer vagy rendszerek;

iii.

olyan rendelkezések, amelyek célja annak biztosítása, hogy a kérelemmel érintett hulladékok hasznosítási művelete során keletkező maradékhulladékot az 59. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék;

iv.

a hulladékgazdálkodási műveletekre vonatkozó megfelelő szennyezésszabályozás, beleértve a levegő, a talaj és a víz védelmét szolgáló kibocsátási határértékeket, valamint az e műveletekből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedéseket;

v.

a végrehajtásra, vizsgálatra és szankciókra vonatkozó rendelkezések, amelyek célja a hulladékgazdálkodásra és a hulladékszállításra vonatkozó belföldi és nemzetközi követelmények végrehajtásának biztosítása;

c)

részes fele a VIII. mellékletben említett többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak, és megtette a szükséges intézkedéseket az említett megállapodások szerinti kötelezettségeinek végrehajtásához;

d)

stratégiát dolgozott ki a hulladékgazdálkodásra és a hulladékszállításra vonatkozó belföldi jogszabályok végrehajtására, amely magában foglalja az ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedéseket, beleértve a hulladékszállítások és a hulladékgazdálkodási létesítmények tekintetében végzett vizsgálatok számára, valamint a vonatkozó belföldi szabályok megsértése esetén kiszabott szankciókra vonatkozó információkat.

(4)   Legkorábban 2029. május 21-én azon országok, amelyekre az OECD-határozat nem vonatkozik, és amelyek a 39. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett műanyaghulladékot szándékoznak az Unióból újrafeldolgozásra befogadni, kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz, amelyben jelzik, hogy készek ilyen hulladék fogadására és a 41. cikkben említett jegyzékbe való felvételre. Az ilyen kérelmet és valamennyi kapcsolódó dokumentációt vagy egyéb közleményt angol nyelven kell benyújtani.

A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeken túlmenően, a kérelmező országnak a következők mindegyikét is igazolnia kell:

a)

átfogó hulladékgazdálkodási rendszerrel rendelkezik, amely a teljes területére kiterjed, és hatékonyan biztosítja a műanyaghulladék elkülönített gyűjtését;

b)

rendelkezik a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogi kerettel, amely legalább a következő elemeket tartalmazza:

i.

a nyílt égetés és az ellenőrizetlen hulladéklerakás tilalma;

ii.

az elkülönítetten gyűjtött műanyaghulladék elégetésének és hulladéklerakóban való elhelyezésének tilalma;

iii.

a végrehajtásra, vizsgálatra és szankciókra vonatkozó rendelkezések, amelyek célja az a) pont és a b) pont i. és ii. alpontja végrehajtásának biztosítása;

c)

az Unióból származó műanyaghulladék-behozatal nem gyakorol kedvezőtlen hatást az országban keletkező műanyaghulladék kezelésére.

(5)   A (3) bekezdés alapján a Bizottság rendelkezésére bocsátott információkban bekövetkező bármilyen változás esetén a 41. cikkben említett jegyzékben szereplő országok haladéktalanul benyújtják a V1III. mellékletben szereplő formanyomtatványon meghatározott információk frissítését és a vonatkozó alátámasztó bizonyítékokat. A 41. cikkben említett jegyzékben szereplő országok az első felvételüket követő ötödik évben mindenképpen benyújtják a Bizottságnak a VIII. mellékletben meghatározott formanyomtatványban meghatározott információk naprakésszé tett változatát, a megfelelő alátámasztó bizonyítékokkal együtt.

43. cikk

Azon országok jegyzékébe való felvétel iránti kérelem értékelése, amelyekbe a kivitel engedélyezett

(1)   A Bizottság késedelem nélkül értékeli a 42. cikk alapján benyújtott kérelmeket, és amennyiben meggyőződött arról, hogy az említett cikkben meghatározott követelmények teljesülnek, felveszi a kérelmet benyújtó országot azon országok jegyzékébe, amelyekbe a kivitel engedélyezett. Az értékelésnek a kérelmező ország által szolgáltatott információkon és alátámasztó bizonyítékokon, valamint egyéb releváns információkon kell alapulnia, és annak megállapítására kell irányulnia, hogy a kérelmet benyújtó ország megfelel-e a 42. cikkben meghatározott követelményeknek, ideértve azt is, hogy meghozott-e és végrehajt-e minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az érintett hulladékot és hulladékkeverékeket az 59. cikkben említettek szerint környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogják kezelni, és hogy az Unióból exportált hulladék következtében az érintett országban ne legyen jelentős káros hatás a háztartási hulladék kezelésére. Ezen értékelés elvégzéséhez a Bizottság hivatkozási pontként a IX. mellékletben említett jogszabályok és iránymutatások vonatkozó rendelkezéseit használja.

(2)   Amennyiben az értékelés során a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelmező ország által szolgáltatott információk hiányosak vagy nem elégségesek a 42. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés igazolásához, lehetőséget ad az érintett országnak arra, hogy legfeljebb három hónapon belül kiegészítő információkat szolgáltasson. Ez az időtartam további három hónappal meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező ország indokolással ellátott kérelmet nyújt be a meghosszabbítás iránt.

(3)   Amennyiben a kérelmező ország az e cikk (2) bekezdésében említett határidőn belül nem nyújtja be a kiegészítő információkat, vagy ha a benyújtott kiegészítő információk még mindig hiányosak vagy elégtelenek a 42. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés igazolásához, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmező országot arról, hogy nem vehető fel azon országok listájára, amelyekbe a kivitel engedélyezett, és hogy kérelmét a továbbiakban nem dolgozzák fel. Ilyen esetben a Bizottság a kérelmező országot is tájékoztatja e következtetés indokairól. A kérelmező ország a 42. cikk alapján új kérelmet nyújthat be.

(4)   A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül értékeli a 42. cikk (4) bekezdése alapján benyújtott kérelmeket, és amennyiben meggyőződött arról, hogy a 42. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülnek, felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy a kérelmet benyújtó országot felvegyék azon országok jegyzékébe, amelyekbe a kivitel engedélyezett. Ezen értékelés elvégzéséhez a Bizottság hivatkozási pontként a IX. mellékletben említett jogszabályok és iránymutatások vonatkozó rendelkezéseit használja.

3. szakasz

Az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokba irányuló kivitel

44. cikk

A hulladékexport általános rendszere

(1)   Amennyiben a 4. cikk (2) és (5) bekezdésében említett hulladékot az Unióból hasznosítási céllal olyan országokba exportálják, amelyekre az OECD-határozatot alkalmazni kell, az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokon keresztüli tranzittal vagy anélkül, a II. cím rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni, a (2), (3), (4) és (6) bekezdésben felsorolt kiigazításokkal és kiegészítő rendelkezésekkel.

(2)   A következő kiigazításokat kell alkalmazni:

a)

a bejelentő a bejelentőlaphoz mellékelve írásos bizonyítékot nyújt arra vonatkozóan, hogy a 46. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzést elvégezték azon létesítményben, amelybe a hulladékot exportálják, kivéve, ha a 46. cikk (11) bekezdésében foglalt mentesség alkalmazandó;

b)

a IIIA. mellékletben felsorolt, előkezelési műveletre szánt hulladékkeverékek az előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás alá tartoznak, ha bármely további hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre, vagy további végleges hasznosításra vagy ártalmatlanításra olyan országban kerül sor, amelyre az OECD-határozat nem vonatkozik;

c)

a B3011 kód alá besorolt hulladék előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás tárgyát képezi;

d)

a IIIB. mellékletben felsorolt hulladékok és a 4. cikk (5) bekezdésében említett kísérleti kezelésekre szánt hulladék szállítása az előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás alá tartoznak;

e)

a 4. cikk (5) bekezdésében említett, laboratóriumi vizsgálatra szánt hulladékok szállítása előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás tárgyát képezi, kivéve, ha az ilyen hulladék mennyiségét az egyes esetekben az elemzés megfelelő elvégzéséhez észszerűen szükséges minimális mennyiség alapján határozták meg, és az nem haladja meg a 25 kg-ot, amely esetben a 18. cikk eljárási követelményeit kell alkalmazni;

f)

tilos a 4. cikk (3) bekezdésében említett hulladék kivitele;

g)

a 9. cikkel összhangban szükséges hozzájárulás az Unión kívüli célország illetékes hatóságának hallgatólagos hozzájárulása formájában is megadható;

h)

a küldő ország illetékes hatósága visszavonja a bizonyos hulladékoknak a 9. cikk szerinti szállításához adott hozzájárulást, amennyiben a 45. cikk (6) bekezdésével összhangban olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktus lép hatályba, amely megtiltja az ilyen hulladéknak az érintett országba történő kivitelét;

i)

a 15. cikk (3) bekezdésében és a 16. cikk (5) bekezdésében említett létesítménynek a hulladék átvételétől számított 3 munkanapon belül meg kell adnia a megfelelő megerősítést.

(3)   A 4. cikk (2) bekezdésében említett hulladékexport tekintetében a 38. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában, valamint a 38. cikk (3) bekezdésének b)–g) pontjában felsorolt kiigazításokat és kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)   A 4. cikk (4) bekezdésében említett hulladék kivitele tekintetében a szállítást szervező személy gondoskodik arról, hogy a létesítmény által a 18. cikk (8) és (9) bekezdésével összhangban nyújtandó információkat a 27. cikkben említett rendszeren keresztül nyújtsák be, kivéve, ha ezek a létesítmények kapcsolódnak a 27. cikkben említett rendszerhez.

(5)   Az előzetes írásbeli bejelentéshez és hozzájáruláshoz kötött hulladékszállításra csak akkor kerülhet sor, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a bejelentő megkapta a küldő ország, a célország és adott esetben a tranzitország illetékes hatóságaitól az írásbeli hozzájárulást, vagy az Unión kívüli célország és tranzitország illetékes hatóságai hallgatólagos hozzájárulást adtak, vagy az ilyen hallgatólagos hozzájárulás vélelmezhető, és teljesültek az említett hozzájárulásokban vagy mellékleteikben meghatározott feltételek;

b)

a 38. cikk (4) bekezdésének b) pontját betartják.

(6)   Amennyiben a 4. cikk (2) mellékletében említett hulladéknak az (1) bekezdésben említett kivitele olyan tranzitországon keresztül történik, amelyre az OECD-határozat nem alkalmazandó, a következő kiigazításokat kell alkalmazni:

a)

az olyan tranzitország illetékes hatóságának, amelyre az OECD-határozat nem alkalmazandó, a megfelelően teljesített bejelentés átvételi elismervényének továbbításától számítva 60 nap áll rendelkezésére a hallgatólagos hozzájárulás megadására – amennyiben az érintett ország úgy döntött, hogy nem kér előzetes írásbeli hozzájárulást, és erről az Egyezmény 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban tájékoztatta a Bázeli Egyezmény többi részes felét –, vagy a feltételekhez kötött vagy feltétel nélküli írásbeli hozzájárulás megadására;

b)

az Unión belüli küldő ország illetékes hatósága csak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó tranzitország illetékes hatóságának hallgatólagos vagy írásbeli hozzájárulását követően, de legkorábban a megfelelően teljesített bejelentés átvételi elismervényének az Unión kívüli tranzitország illetékes hatósága általi továbbításától számított 61 nap elteltével hozza meg a 9. cikkben említett, a szállításhoz való hozzájárulásról szóló határozatot, kivéve, ha a küldő ország illetékes hatósága megkapta a többi érintett illetékes hatóság írásbeli hozzájárulását, amely esetben a 9. cikkben említett határozatot az említett határidőt megelőzően is meghozhatja.

(7)   A hulladék kivitele esetén a hulladékot olyan létesítménybe kell hasznosítási műveletek céljából szállítani, amely a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a célországban működik vagy az ottani működését engedélyezték.

(8)   A 38. cikk (6) bekezdése alkalmazandó.

45. cikk

A kivitel nyomon követése és a védintézkedési eljárás

(1)   A Bizottság nyomon követi az Unióból az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokba irányuló hulladékexportot annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen kivitel a célországban ne okozzon jelentős környezeti vagy egészségügyi kárt, vagy hogy az Unióból bevitt hulladékot ne szállítsák tovább harmadik országokba. A nyomon követése részeként a Bizottság értékeli természetes vagy jogi személyek releváns információkat és adatokat tartalmazó beadványait is, amelyek rámutatnak, hogy az Unióból kivitt hulladékkal való gazdálkodás nem felel meg a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás 59. cikkben említett követelményeinek az OECD-határozat hatálya alá tartozó harmadik országban, vagy hogy az ilyen kivitel jelentős negatív hatást gyakorol a nemzeti szinten keletkező hulladék kezelésére az adott országban.

(2)   Azokban az esetekben, amikor:

a)

nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az OECD-határozat hatálya alá tartozó ország képes lenne bizonyos hulladékokat az 59. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hasznosítani, többek között az ilyen hulladéknak az Unióból az érintett országba történő kivitele miatt, vagy

b)

ha bizonyíték van arra, hogy az érintett ország nem felel meg az 59. cikk ezen hulladékra vonatkozó követelményeinek, vagy

c)

bizonyíték van arra, hogy az Unióból történő hulladékkivitel jelentős káros hatást gyakorol az adott országban keletkező hulladék kezelésére,

a Bizottság felkéri az érintett ország illetékes hatóságait, hogy 60 napon belül nyújtsanak tájékoztatást a szóban forgó hulladék hasznosításának feltételeiről, a hulladék Unióból történő kivitelének az adott országban keletkezett hulladék kezelésére gyakorolt hatásáról, valamint arról, hogy az érintett ország képes-e az 59. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelni a hulladékot. A Bizottság az érintett ország meghosszabbítás iránti, indokolással ellátott kérelmére meghosszabbíthatja ezt a határidőt.

(3)   A (2) bekezdésben említett kérelem célja annak ellenőrzése, hogy az érintett ország:

a)

megfelelő jogi keretet hozott létre és hajt végre az érintett – külföldről behozott és az országban keletkezett – hulladék behozatalára és környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésére, valamint megfelelő intézkedéseket hozott az érintett hulladék hasznosítása során keletkező maradékhulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítására;

b)

külön jelentéstételt vezet be az érintett országban keletkezett hulladék mennyiségéről és az adott országba behozott hulladék mennyiségéről;

c)

területén elegendő az érintett hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő kezelését lehetővé tevő kapacitás, figyelembe véve a területére behozott hulladék mennyiségét;

d)

megfelelő stratégiát alakított ki, többek között intézkedéseket annak biztosítására, hogy az érintett hulladék behozatala ne járjon jelentős káros hatással a hazai hulladékgyűjtésre és -gazdálkodásra nézve;

e)

megfelelő végrehajtási intézkedéseket vezetett be és hajt végre annak biztosítása érdekében, hogy az érintett hulladékot környezetkímélő módon kezeljék, és kezeljék az ilyen hulladékok esetleges illegális szállítását;

f)

a műanyaghulladék kivitele esetében olyan követelményeket hajtott végre, amelyek célja annak biztosítása, hogy a műanyaghulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon dolgozzák fel, és hogy az újrafeldolgozási folyamat során keletkező maradékhulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék, többek között az ilyen hulladékok nyílt égetésének vagy lerakásának tilalma révén. A kérelem célja továbbá annak ellenőrzése, hogy intézkedéseket hajtottak-e végre annak elkerülése érdekében, hogy az Unióból származó műanyaghulladék behozatala aláássa a belföldön keletkező műanyaghulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelését, valamint hogy hoztak-e intézkedéseket az importált műanyaghulladék más országokba történő szállításának megakadályozására. Tájékoztatást kell nyújtani arról is, hogy rendszeres időközönként sor kerül a műanyaghulladék-szállítások és az ilyen hulladékot kezelő létesítmények tekintetében egyedi végrehajtásra és ellenőrzésekre az említett követelmények végrehajtása, valamint a műanyaghulladék nem megfelelő kezelésével összefüggő lég-, talaj-, víz- vagy tengeri környezetszennyezés enyhítése érdekében.

(4)   A (3) bekezdésben említett ellenőrzések céljából a Bizottság adott esetben konzultál az érintett érdekelt felekkel.

(5)   A Bizottság külön vizsgálatot végez a műanyaghulladéknak az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokba történő kivitele tekintetében. A Bizottság 2026. május 21-ig értékeli, hogy azok az országok, amelyekre az OECD-határozat alkalmazandó, és amelyek jelentős mennyiségű műanyaghulladékot importálnak az Unióból, megfelelnek-e e cikknek.

(6)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett kérelem alapján az érintett ország a (3) bekezdésben említettek szerint nem szolgáltat elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az érintett hulladékot az 59. cikknek megfelelően környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik, vagy hogy az Unióból történő hulladékimport következtében nem érik jelentős káros hatások az országban keletkezett hulladék kezelését, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, megtiltva az érintett hulladék ezen országba történő kivitelét.

A tilalmat a Bizottság csak akkor oldhatja fel, ha elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az érintett hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogják kezelni, és az Unióból kivitt hulladék következtében az adott országban keletkezett hulladék kezelésére nincs jelentős káros hatás.

3. FEJEZET

További kötelezettségek

46. cikk

Az exportőrök kötelezettségei

(1)   A bejelentő vagy a szállítást szervező személy csak akkor exportálhat hulladékot az Unióból, ha bizonyítani tudja, hogy a hulladékot a célországban átvevő létesítmények az 59. cikkben említettek szerint azt környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogják kezelni.

(2)   A bejelentő vagy a szállítást szervező személy nem exportálhat hulladékot olyan létesítménybe, amely nem felel meg a X. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kötelezettség teljesítése érdekében a hulladékot az Unióból exportálni szándékozó bejelentő vagy a szállítást szervező személy biztosítja, hogy a hulladékot a célországban kezelő létesítményeket auditnak vetették alá.

Ezen auditot olyan harmadik félnek kell elvégeznie, amely független a bejelentőtől vagy a szállítást szervező személytől, valamint az ellenőrzött létesítménytől, és megfelelő képesítéssel rendelkezik az auditálás és a hulladékkezelés területén.

Az audit megrendelésekor a bejelentő vagy a szállítást szervező személy ellenőrzi, hogy a harmadik fél megfelel-e a X. melléklet A. részében meghatározott követelményeknek, és hogy egy nemzeti hivatalos szerv engedélyezte vagy akkreditálta-e az e cikkben meghatározott auditálás elvégzésére.

(4)   A (3) bekezdésben említett audit fizikai és dokumentumellenőrzést egyaránt tartalmaz, és ellenőrzi, hogy az érintett létesítmény megfelel-e a X. melléklet B. részében megállapított kritériumoknak.

(5)   A hulladékot exportálni szándékozó bejelentő vagy szállítást szervező személy a hulladék kivitele előtt biztosítja, hogy a hulladékot a célországban kezelő létesítményt a hulladéknak az érintett létesítménybe történő kivitele előtt legfeljebb két évvel a (3) bekezdésben említett auditnak vetették alá, és ez igazolta, hogy a létesítmény megfelel a X. melléklet B. részében foglalt kritériumoknak.

E kötelezettség teljesítése érdekében a bejelentő vagy a szállítást szervező személy:

a)

auditot rendel e cikknek megfelelően;

b)

lekéri az e cikkel összhangban egy másik bejelentő vagy a szállítást szervező személy által a (6) bekezdésnek megfelelően rendelkezésre auditjelentést, miután meggyőződött arról, hogy az auditot a (3) és (4) bekezdéssel összhangban végezték el, és igazolta, hogy a létesítmény megfelel a X. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak; vagy

c)

megszerzi a létesítmény által e cikknek megfelelően megrendelt, a (7) bekezdés második albekezdésével összhangban a (8) bekezdésben említett nyilvántartásba bejelentett auditjelentést, miután ellenőrizte, hogy az audit elvégzésére a (3) és (4) bekezdéssel összhangban került sor, és igazolta, hogy a létesítmény megfelel a X. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak.

A bejelentő vagy a szállítást szervező személy késedelem nélkül ad hoc auditálást is elrendel, amennyiben megalapozott információt kap arról, hogy egy létesítmény már nem felel meg a X. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak. Ha az ad hoc audit azt mutatja, hogy egy létesítmény már nem felel meg a X. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak, a bejelentő vagy a szállítást szervező személy haladéktalanul beszünteti a hulladék adott létesítménybe történő kivitelét, és erről tájékoztatja az érintett küldő ország illetékes hatóságait.

(6)   A bejelentő vagy a szállítást szervező személy, aki a (3) bekezdéssel összhangban egy adott létesítmény auditját rendelte meg, biztosítja, hogy az ilyen auditot tisztességes kereskedelmi feltételek mellett a szóban forgó létesítménybe hulladékot exportálni szándékozó más bejelentők vagy szállítást szervező személyek rendelkezésére bocsássák.

(7)   A bejelentő vagy a szállítást szervező személy értesíti a Bizottságot az általa a (3) és (5) bekezdéssel összhangban megrendelt auditokról, amelyek igazolták, hogy egy létesítmény megfelel a X. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak. A bejelentés a következő információkat tartalmazza:

a)

az audit tárgyát képező létesítmény neve és elérhetősége;

b)

az auditot megrendelő bejelentő vagy szállítást szervező személy neve és elérhetősége;

c)

az auditot végző harmadik fél neve és elérhetősége;

d)

az audit időpontja;

e)

a III., IIIA., IIIB. vagy IV. mellékletben, vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben felsorolt hulladéktípusok;

f)

a 2008/98/EK irányelv II. mellékletében említett hasznosítási műveletek (R-kódok).

A bejelentő vagy a szállítást szervező személy értesítheti a Bizottságot a maga az auditált létesítmény által megrendelt auditálásról, feltéve, hogy a bejelentő vagy a szállítást szervező személy igazolta, hogy az auditálást a (3) és (4) bekezdéssel összhangban végezték el, és az bizonyította, hogy a létesítmény megfelel a X. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak. Az ilyen bejelentés tartalmazza az első albekezdés a) és c)–f) pontjának megfelelő információkat.

(8)   A Bizottság létrehoz egy nyilvántartást és naprakészen tartja a (7) bekezdéssel összhangban kapott információkkal. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a nyilvántartásban található információkat.

(9)   Valamely illetékes hatóság vagy a vizsgálatokban részt vevő hatóság kérésére a bejelentőnek vagy a szállítást szervező személynek dokumentumokkal kell igazolnia, hogy a (3) bekezdésben említett auditokat minden olyan létesítményben elvégezték, ahová a szóban forgó hulladékot exportálja. Az ilyen igazoló dokumentumokat az érintett hatóságok számára elfogadható nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

(10)   Az Unión kívülre hulladékot exportáló bejelentő vagy szállítást szervező személy évente elektronikus úton nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az e cikk szerinti kötelezettségeik teljesítésének módjáról szóló információkat.

(11)   Amennyiben az Unió és egy OECD-határozat hatálya alá tartozó harmadik ország között olyan nemzetközi megállapodás van érvényben, amely elismeri, hogy az adott harmadik országban található létesítmények az 59. cikkben említettek szerint környezetvédelmi szempontból megfelelő módon és a X. melléklet B. részében megállapított kritériumoknak megfelelően kezelik a hulladékot, a bejelentők vagy az adott harmadik országba hulladékot exportálni szándékozó, szállítást szervező személyek mentesülnek a (3)–(7) és a (9) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól.

Az Unióval nemzetközi megállapodást kötött harmadik országban található létesítménybe hulladékot exportáló bejelentő vagy szállítást szervező személy késedelem nélkül ad hoc auditot is végez, amennyiben bizonyítékot kap arról, hogy valamely létesítmény már nem felel meg a X. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak. A bejelentő vagy a szállítást szervező személy ilyen esetben értesíti a küldő ország illetékes hatóságait erről a megbízható információról, valamint az ad hoc auditálás elvégzésére vonatkozó terveiről.

Ha az ad hoc audit azt mutatja, hogy egy létesítmény már nem felel meg a X. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak, a bejelentő vagy a szállítást szervező személy haladéktalanul beszünteti a hulladék adott létesítménybe történő kivitelét, és erről tájékoztatja az érintett küldő ország illetékes hatóságait.

(12)   A Bizottság a honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a (11) bekezdésben említett releváns nemzetközi megállapodásokat.

(13)   A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el e cikk alkalmazását illetően.

47. cikk

Az exportáló tagállamok kötelezettségei

(1)   Az Unióból történő kivitel esetén a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a nemzeti joghatóságuk alá tartozó jogi és természetes személyek ne exportáljanak hulladékot azokban az esetekben, amikor a 39–46. cikkben az ilyen kivitelre megállapított feltételek nem teljesülnek, vagy amikor a kivitt hulladékot nem az 59. cikkel összhangban, környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik.

(2)   Amennyiben a tagállamok olyan megalapozott információval rendelkeznek, amely azt jelzi, hogy az Unióból hulladékot exportáló természetes vagy jogi személyek nem tesznek eleget a 46. cikk szerinti kötelezettségeiknek, elvégzik a szükséges ellenőrzéseket.

4. FEJEZET

Általános rendelkezések

48. cikk

Az Antarktiszra történő kivitel

Tilos a hulladékoknak az Unióból az Antarktiszra történő kivitele.

49. cikk

Kivitel tengerentúli országokba és területekre

(1)   Tilos az Unióból az adott országban vagy területen ártalmatlanításra szánt hulladéknak egy tengerentúli országba vagy területre történő kivitele.

(2)   A hasznosításra szánt hulladékoknak a tengerentúli országokba és területekre történő kivitele tekintetében értelemszerűen a 39. cikkben megállapított tilalmat kell alkalmazni.

(3)   A hasznosításra szánt hulladékoknak a 39. cikkben megállapított tilalom hatálya alá nem tartozó tengerentúli országokba vagy területekre irányuló kivitele tekintetében a II. cím rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

V. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKBÓL AZ UNIÓBA IRÁNYULÓ BEHOZATAL

1. FEJEZET

Ártalmatlanításra szánt hulladékok behozatala

50. cikk

Az ártalmatlanításra szánt hulladékok behozatalának tilalma

(1)   Az ártalmatlanításra szánt hulladék Unióba történő behozatala tilos, kivéve az alábbiakból származó behozatalt:

a)

a Bázeli Egyezményben részes országok;

b)

egyéb olyan országok, amelyekkel az Unió vagy az Unió és tagállamai az uniós jogszabályokkal és a Bázeli Egyezmény 11. cikkével összeegyeztethető két- vagy többoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket kötöttek;

c)

olyan más országok, amelyekkel az egyes tagállamok a (2) bekezdéssel összhangban kétoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket kötöttek; vagy

d)

egyéb területek olyan esetekben, amikor kivételes okból válsághelyzetekben, béketeremtő vagy békefenntartó műveletek során, vagy háborúban nem lehet a b) vagy c) pont szerinti kétoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket kötni, vagy amikor a küldő országban nem jelöltek ki illetékes hatóságot, vagy az működésképtelen.

(2)   Kivételes esetekben a tagállamok kétoldalú megállapodásokat és egyezményeket köthetnek meghatározott hulladékok ártalmatlanításáról ezekben a tagállamokban, amennyiben az ilyen hulladékot a küldő országban nem fogják környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelni.

E megállapodásoknak és egyezményeknek:

a)

összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós joggal, és összhangban kell állniuk a Bázeli Egyezmény 11. cikkével;

b)

garantálniuk kell, hogy az ártalmatlanítási műveleteket engedélyezett létesítményben hajtják végre, és azok megfelelnek az e rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében, a 2008/98/EK irányelv 13. cikkében és a hulladékokra vonatkozó egyéb uniós jogban, különösen a IX. melléklet 1. részében szereplő uniós jogszabályokban említett, a környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésre vonatkozó követelményeknek;

c)

garantálniuk kell, hogy a hulladékot a küldő országban termelik, és ártalmatlanítására kizárólag abban a tagállamban kerül sor, amely megkötötte a megállapodást vagy egyezményt; és

d)

megkötésük előtt, vagy vészhelyzet esetén legkésőbb a megkötést követő egy hónapon belül értesíteni kell ezekről a Bizottságot.

(3)   Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett két- vagy többoldalú megállapodásoknak vagy egyezményeknek az 51. cikkben foglalt eljárási követelményeken kell alapulniuk.

(4)   Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett országoknak előzetes, kellően megindokolt kérelmet kell benyújtaniuk a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához azzal az indokkal, hogy nem rendelkeznek a hulladéknak az 59. cikkben említett, környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő ártalmatlanításához szükséges műszaki kapacitással és létesítményekkel, és észszerűen nem is képesek azok megszerzésére.

51. cikk

Eljárási követelmények az ártalmatlanításra szánt hulladék behozatalára vonatkozóan, vagy válsághelyzetekben, vagy béketeremtő vagy békefenntartó műveletek során

(1)   Amennyiben ártalmatlanításra szánt hulladékot importálnak az Unióba olyan országokból, amelyek a Bázeli Egyezmény részes felei, vagy az 50. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett esetekben, a II. cím rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kiigazításokkal és kiegészítő rendelkezésekkel.

(2)   Ezzel kapcsolatban a következő kiigazításokat kell alkalmazni:

a)

az Unióban székhellyel nem rendelkező és a 27. cikkben említett rendszerhez hozzáféréssel nem rendelkező bejelentő postai úton, vagy adott esetben faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben benyújthatja a bejelentést és a kért kiegészítő információkat és dokumentumokat az érintett illetékes hatóságoknak; digitális aláírással ellátott e-mail esetében az előírt bélyegzőt vagy aláírást digitális aláírással kell helyettesíteni;

b)

a bejelentőnek, vagy ha a bejelentő székhelye nem az Unión belül van, és nincs hozzáférése a 27. cikkben említett rendszerhez, az uniós célország illetékes hatósága biztosítja, hogy az említett rendszer tartalmazza valamennyi releváns információt, legalább a bejelentőlapot, beleértve minden mellékletet, a kísérődokumentumot, annak minden mellékletével együtt, az írásbeli hozzájárulásokat, a hallgatólagos beleegyezésekre és a feltételekre vonatkozó információkat;

c)

a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság és az Unión belüli tranzitország illetékes hatósága postai úton, vagy adott esetben faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben tájékoztatja a küldő ország illetékes hatóságát és az Unión kívüli tranzitország illetékes hatóságát az általa bekért információkról és dokumentációról, valamint a tervezett szállítással kapcsolatos határozatáról és feltételeiről, ha van ilyen, kivéve, ha ezek az illetékes hatóságok kapcsolódnak a 27. cikk (3) bekezdésében említett központi rendszerhez;

d)

a 7., 8., 16. és 17. cikk értelmében a küldő ország illetékes hatósága és az Unión kívüli tranzitország illetékes hatósága számára nyújtandó információkat postai úton vagy adott esetben faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben kell megadni, kivéve, ha az említett hatóságok kapcsolódnak a 27. cikkben bekezdésében említett rendszerhez;

e)

egy Unión kívüli tranzitország illetékes hatóságának a megfelelően teljesített bejelentés átvételi elismervényének továbbításától számítva 60 nap áll rendelkezésére a hallgatólagos hozzájárulás megadására – amennyiben az érintett ország úgy döntött, hogy nem kér előzetes írásbeli hozzájárulást, és erről az Egyezmény 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban tájékoztatta a Bázeli Egyezmény többi részes felét –, vagy a feltételekhez kötött vagy feltétel nélküli írásbeli hozzájárulás megadására;

f)

az 50. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, válsághelyzetekkel, béketeremtő vagy békefenntartó műveletekkel vagy háborúval kapcsolatos esetekben a küldő ország illetékes hatóságainak hozzájárulása nem szükséges.

(3)   A következő kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)

a célország illetékes hatósága szükség esetén pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást, illetve kiegészítő pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást kérhet, miután felülvizsgálta a bejelentő által megállapított pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosítás fedezetének összegét;

b)

az Unión belüli tranzitország bármely illetékes hatósága átvételi elismervényt ad a bejelentőnek a megfelelően teljesített bejelentés kézhezvételéről, és másolatot küld a többi érintett illetékes hatóságnak abban az esetben, ha azok nem férnek hozzá a 27. cikkben említett rendszerhez;

c)

a célország és adott esetben az Unión belüli tranzitország illetékes hatóságai tájékoztatják a belépési vámhivatalt a szállításhoz való hozzájárulásról hozott határozatáról;

d)

a kísérő dokumentum egy példányát a szállító köteles a belépési vámhivatal rendelkezésére bocsátani, postai úton, vagy adott esetben faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben, vagy amennyiben a belépési vámhivatal hozzáfér a 27. cikk (3) bekezdésében említett központi rendszerhez, azon keresztül; és

e)

amint a hulladékot a vámhatóságok a belépéskor vámeljárás alá vonták, a belépési vámhivatal tájékoztatja az Unión belüli cél- és tranzitország illetékes hatóságait, hogy a hulladék belépett az Unióba.

(4)   A szállításra csak akkor kerülhet sor, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a bejelentő megkapta a küldő ország, a célország és adott esetben a tranzitország illetékes hatóságaitól az írásbeli hozzájárulást, és az említett hozzájárulásokban vagy azok mellékleteiben meghatározott feltételek teljesültek;

b)

a bejelentő és a címzett között a 6. cikkben említett szerződés létrejött és hatályos;

c)

a 7. cikkben említett pénzügyi garanciát létrehozták vagy azzal egyenértékű biztosítást kötöttek, és az hatályos; valamint

d)

az 59. cikkben említett, környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelés biztosított.

(5)   Amennyiben a belépési vámhivatal illegális szállítást fedez fel, haladéktalanul tájékoztatja az adott vámhivatal országának illetékes hatóságát. Ez az illetékes hatóság:

a)

haladéktalanul tájékoztatja az uniós célország illetékes hatóságát az illegális szállításról, amelyet követően az említett illetékes hatóság tájékoztatja az Unión kívüli küldő ország illetékes hatóságát;

b)

biztosítja a hulladék visszatartását mindaddig, amíg az Unión kívüli küldő ország illetékes hatósága másként nem határoz, és a határozatot írásban közli annak az országnak az illetékes hatóságával, ahol a hulladékot visszatartják; és

c)

haladéktalanul közli a küldő ország illetékes hatóságának a b) pontban említett határozatát az illegális szállítást felfedező beléptető vámhivatallal.

(6)   Amennyiben a fegyveres erők vagy segélyszervezetek által válsághelyzetben, vagy béketeremtő vagy békefenntartó műveletek során keletkezett hulladékot az említett fegyveres erők vagy segélyszervezetek, illetve a nevükben eljáró természetes vagy jogi személyek importálják, az ilyen szervezetek előzetesen tájékoztatják az Unión belüli tranzitország illetékes hatóságát és célországának illetékes hatóságát, vagy sürgős esetekben, ha a hulladékot ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény a szállítás időpontjában nem ismert, az első rendeltetési helyért felelős illetékes hatóságot a szállításról és annak rendeltetési helyéről.

Az első albekezdés alapján nyújtott tájékoztatásnak kell kísérnie a szállítást, kivéve, ha azt a 27. cikknek megfelelő rendszeren keresztül nyújtják.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben részletezi a (6) bekezdés első albekezdésének megfelelően nyújtandó információkat és a kapcsolódó ütemezést.

Ezeknek az információknak elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy a hatóságok elvégezhessék az ellenőrzéseket, és meg kell adniuk a szállításban részt vevő személyek adatait, a szállítás időpontját, a hulladék mennyiségét, a hulladék azonosítását, a hulladék megnevezését és összetételét, a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítményt, a hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet kódját és az érintett országokat.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 81. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. FEJEZET

A hasznosításra szánt hulladékok behozatala

52. cikk

A hasznosításra szánt hulladék behozatalának tilalma

(1)   A hasznosításra szánt hulladéknak az Unióba történő behozatala tilos, kivéve a következőkből származó behozatalt:

a)

az OECD-határozat hatálya alá tartozó országok;

b)

más, a Bázeli Egyezményben részes országok;

c)

egyéb olyan országok, amelyekkel az Unió vagy az Unió és tagállamai az uniós joggal és a Bázeli Egyezmény 11. cikkével összeegyeztethető két- vagy többoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket kötöttek;

d)

olyan más országok, amelyekkel az egyes tagállamok a (2) bekezdéssel összhangban kétoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket kötöttek; vagy

e)

egyéb területek olyan esetekben, amikor kivételes okból válsághelyzetekben, béketeremtő vagy békefenntartó műveletek során vagy háborúban nem lehet a c) vagy d) pont szerinti kétoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket kötni, vagy ha a küldő országban nem jelöltek ki illetékes hatóságot, vagy az működésképtelen.

(2)   Kivételes esetekben az egyes tagállamok kétoldalú megállapodásokat és egyezményeket köthetnek bizonyos hulladéknak az említett tagállamokban történő hasznosítása céljából, amennyiben az ilyen hulladékot a küldő országban nem fogják környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelni.

Ilyen esetekben az 50. cikk (2) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdés c) és d) pontjával összhangban megkötött két- vagy többoldalú megállapodásoknak vagy egyezményeknek az 51. cikkben meghatározott eljárási követelményeken kell alapulniuk, amennyiben azok relevánsak.

53. cikk

Eljárási követelmények az olyan országból vagy más területekről válsághelyzetekben, vagy béketeremtő vagy békefenntartó műveletek során történő behozatalra vonatkozóan, amelyre az OECD-határozat alkalmazandó

(1)   Amennyiben hasznosításra szánt hulladékot szállítanak az Unióba az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokból vagy azokon keresztül, vagy az 52. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett esetekben a II. cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kiigazításokkal és kiegészítésekkel.

(2)   A következő kiigazításokat kell alkalmazni:

a)

a 9. cikkel összhangban szükséges hozzájárulás megadható az Unión kívüli küldő ország illetékes hatóságának hallgatólagos hozzájárulása formájában is;

b)

a 4. cikk (5) bekezdésében említett kísérleti kezelésekre szánt hulladékok szállítása előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás tárgyát képezi;

c)

a 4. cikk (5) bekezdésében említett laboratóriumi vizsgálatra szánt hulladék szállítása előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás tárgyát képezi, kivéve, ha az ilyen hulladék mennyiségét az egyes esetekben az elemzés megfelelő elvégzéséhez észszerűen szükséges minimális mennyiség alapján határozták meg, és az nem haladja meg a 25 kg-ot, amely esetben a 18. cikk eljárási követelményeit kell alkalmazni;

d)

az 51. cikk (2) bekezdése a)–e) pontjának rendelkezéseit alkalmazni kell;

e)

a 15. cikk (3) bekezdésében és a 16. cikk (5) bekezdésében említett létesítménynek a hulladék átvételétől számított 3 munkanapon belül meg kell adnia a vonatkozó megerősítést.

(3)   az 51. cikk (3) bekezdését is alkalmazni kell.

(4)   A szállításra csak akkor kerülhet sor, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a bejelentő megkapta az írásbeli hozzájárulást a küldő ország, a célország és adott esetben a tranzitország illetékes hatóságaitól, vagy az Unión kívüli küldő ország illetékes hatósága hallgatólagos hozzájárulását adta, vagy az vélelmezhető, és a vonatkozó határozatokban megállapított feltételek teljesültek;

b)

ennek során az 51. cikk (4) bekezdésének b)–d) pontjában foglalt feltételek teljesültek;

(5)   Az 51. cikk (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

54. cikk

Eljárási követelmények az olyan országból vagy országon keresztül történő behozatalra vonatkozóan, amelyre az OECD-határozat nem alkalmazandó

Amennyiben hasznosításra szánt hulladékot importálnak az Unióba olyan országból vagy bármely olyan országon keresztül, amelyre az OECD-határozat nem alkalmazandó, és amely szintén részes fele a Bázeli Egyezménynek, az 51. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.

3. FEJEZET

További kötelezettségek

55. cikk

Az Unión belüli célország illetékes hatóságainak kötelezettségei

(1)   Az Unióba történő behozatal esetén az uniós célország illetékes hatósága előírja és megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a joghatósága alá tartozó területre szállított hulladék kezelésére az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és környezetvédelmi szempontból megfelelően, e rendelet 59. cikkével összhangban, valamint a 2008/98/EK irányelv 13. cikkével és egyéb hulladékra vonatkozó uniós joggal – különösen a IX. melléklet 1. részében említett uniós jogszabályokkal – összhangban kerüljön sor, a szállítás teljes időtartama alatt, ideértve a célországban történő hasznosítást vagy ártalmatlanítást is.

(2)   Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság megtiltja a hulladék harmadik országokból történő behozatalát is, amennyiben okkal feltételezi, hogy a hulladékot nem fogják az (1) bekezdésben meghatározott követelményekkel összhangban kezelni.

4. FEJEZET

Tengerentúli országokból és területekről történő behozatal

56. cikk

Tengerentúli országokból és területekről történő behozatal

(1)   Hulladéknak tengerentúli országokból és területekről az Unióba történő behozatala esetén a II. cím rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)   Egy tengerentúli ország vagy terület és azon tagállam, amelyhez kapcsolódik, alkalmazhatja az említett tagállam nemzeti eljárásait a tengerentúli országból vagy területről az adott tagállamba történő szállításokra abban az esetben, ha a szállításban tranzitországként más ország nem vesz részt. Amennyiben a tagállam nemzeti eljárásokat alkalmaz az ilyen szállításokra, értesíti arról a Bizottságot.

VI. CÍM

TRANZITSZÁLLÍTÁS HARMADIK ORSZÁGOKBÓL ÉS HARMADIK ORSZÁGOKBA AZ UNIÓ TERÜLETÉN KERESZTÜL

57. cikk

Ártalmatlanításra szánt hulladék Unión keresztül történő tranzitszállítása

Amennyiben ártalmatlanításra szánt hulladékot szállítanak harmadik országokból vagy harmadik országokba tagállamokon keresztül, az 51. cikket értelemszerűen kell alkalmazni, a következő kiigazításokkal és kiegészítő rendelkezésekkel:

a)

az Unión belüli első és utolsó tranzitország illetékes hatósága adott esetben tájékoztatja a belépési vámhivatalt és a kilépési vámhivatalt a szállításhoz való hozzájárulásról hozott határozataikról, vagy – ha hallgatólagos hozzájárulást adtak – az 51. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti elismervényről;

b)

amint a hulladék elhagyta az Uniót, a kilépési vámhivatal haladéktalanul tájékoztatja az Unión belüli tranzitország illetékes hatóságát/hatóságait arról, hogy a hulladék elhagyta az Uniót;

c)

az Unión belüli tranzitország illetékes hatósága szükség esetén pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást, illetve kiegészítő pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást kérhet, miután felülvizsgálta a bejelentő által megállapított pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosítás fedezetének összegét.

58. cikk

Hasznosításra szánt hulladék Unión keresztül történő tranzitszállítása

(1)   Amennyiben hasznosítási célú hulladékot szállítanak egy, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országból, vagy ilyen országba egy vagy több tagállamon keresztül, az 57. cikk rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)   Amennyiben hasznosítási célú hulladékot tagállamokon keresztül szállítanak az OECD-határozat hatálya alá tartozó országból, vagy ilyen országba, az 53. cikket kell értelemszerűen alkalmazni, a következő kiigazításokkal és kiegészítésekkel:

a)

az Unión belüli első és utolsó tranzitország illetékes hatósága adott esetben tájékoztatja a belépési vámhivatalt és a kilépési vámhivatalt a szállításhoz való hozzájárulásról hozott határozataikról, vagy – ha hallgatólagos hozzájárulást adtak – az 51. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti elismervényről;

b)

amint a hulladék elhagyta az Uniót, a kilépési vámhivatal haladéktalanul tájékoztatja az Unión belüli tranzitország illetékes hatóságait arról, hogy a hulladék elhagyta az Uniót;

c)

az Unión belüli tranzitország illetékes hatósága szükség esetén pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást, illetve kiegészítő pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást kérhetnek, miután felülvizsgálták a bejelentő által megállapított pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosítás fedezetének összegét.

(3)   Amennyiben hasznosítási célú hulladékot szállítanak egy, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országból egy, az OECD-határozat hatálya alá tartozó országba vagy fordítva, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó ország tekintetében az (1) bekezdést, az OECD-határozat hatálya alá tartozó ország tekintetében pedig a (2) bekezdést kell alkalmazni.

VII. CÍM

KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL MEGFELELŐ GAZDÁLKODÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

1. FEJEZET

Környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás

59. cikk

Környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás

(1)   A hulladéktermelő, a bejelentő, a szállítást szervező személy és bármely más, hulladékszállításba vagy -hasznosításba vagy -ártalmatlanításba bevont vállalkozás megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hulladék kezelése az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történjen a szállítás teljes tartama alatt, és a hulladék hasznosítása, valamint ártalmatlanítása során.

(2)   A hulladék kivitele alkalmazásában a hulladékot a hasznosítás vagy ártalmatlanítás tekintetében környezetvédelmi szempontból megfelelően kezeltnek kell tekinteni, ha bizonyítható, hogy a hulladékot, valamint a hasznosítás vagy ártalmatlanítás során keletkezett maradékhulladékot az emberi egészség, az éghajlat és a környezet védelmére vonatkozó, az uniós jogszabályok szerinti követelményekkel egyenértékű, az emberi egészség, az éghajlat és a környezet védelmére vonatkozó követelményeknek megfelelően fogják kezelni. Az említett egyenértékűség értékelésekor nem követelmény az uniós jogszabályokból eredő követelményeknek való teljes megfelelés, de bizonyítani kell, hogy a célországban alkalmazott követelmények az emberi egészség és a környezet védelmének hasonló szintjét biztosítják, mint az uniós jogszabályokból eredő követelmények. Az egyenértékűségi értékelés elvégzéséhez az uniós jogszabályok releváns rendelkezéseit és a IX. mellékletben említett nemzetközi iránymutatást kell hivatkozási pontként használni.

2. FEJEZET

Végrehajtás

1. szakasz

Tagállami vizsgálatok és szankciók

60. cikk

Vizsgálatok

(1)   A tagállamok e rendelet végrehajtása céljából biztosítják, hogy sor kerüljön vizsgálatok elvégzésére a létesítményekben, vállalkozásoknál, közvetítőknél és kereskedőknél a 2008/98/EK irányelv 34. cikkével összhangban, valamint vizsgálatok elvégzésére a hulladékszállításokat és a kapcsolódó hasznosítást vagy ártalmatlanítást illetően.

(2)   A szállítások vizsgálatának legalább a következő pontok egyikén kell sorra kerülnie:

a)

a származási helyen, a hulladéktermelővel, a begyűjtővel, a hulladékbirtokossal, a bejelentővel vagy a szállítást szervező személlyel együtt végezve;

b)

a rendeltetési helyen, ideértve a hasznosítást vagy az ártalmatlanítást megelőző műveletet és a végleges hasznosítást vagy ártalmatlanítást is, a címzettel vagy a létesítménnyel együtt végezve;

c)

az Unió határain;

d)

az Unión belüli szállítás közben.

61. cikk

Dokumentáció és bizonyíték

(1)   A szállítások vizsgálata magában foglalja legalább a dokumentumok ellenőrzését, a szállításokban részt vevő szereplők személyazonosságának megerősítését, és adott esetben a hulladék fizikai ellenőrzését.

(2)   Annak megállapítása érdekében, hogy a közúti, vasúti, légi, tengeri vagy belvízi úton szállított anyag vagy tárgy nem hulladék, a vizsgálatokban részt vevő hatóságok megkövetelhetik az érintett anyag vagy tárgy birtokában lévő vagy a szállítást megszervező természetes vagy jogi személytől a következőket bizonyító okmányokat:

a)

az érintett anyag vagy tárgy származása és rendeltetési helye; valamint

b)

igazolás, hogy az érintett anyag vagy tárgy nem hulladék, beleértve adott esetben a működőképesség igazolását is.

Az első albekezdés alkalmazásában meg kell bizonyosodni továbbá az érintett anyagnak vagy tárgynak a fuvarozás, a be- és a kirakodás során bekövetkező sérülés elleni védelméről, például a megfelelő csomagolásról és a raktérben való megfelelő elhelyezésről.

A használt áruk és a hulladék közötti különbségtétel érdekében – a vizsgálat céljából – a 29. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott feltételeket, valamint a 29. cikk (3) bekezdése alapján meghatározott kritériumokat kell alkalmazni.

E bekezdés nem érinti a 2012/19/EU irányelv 23. cikke (2) bekezdésének és VI. mellékletének alkalmazását, valamint az (EU) 2023/1542 rendelet 72. cikke (2) bekezdésének és XIV. mellékletének alkalmazását.

(3)   A vizsgálatokban részt vevő hatóságok megállapíthatják, hogy az érintett anyag vagy tárgy hulladék, amennyiben

a)

nem nyújtották be az általuk meghatározott határidőn belül a (2) bekezdésben említett vagy más uniós jogszabályok alapján annak igazolására előírt bizonyítékot, hogy egy anyag vagy tárgy nem hulladék; vagy

b)

úgy vélik, hogy a rendelkezésükre álló bizonyítékok és információk nem elégségesek a következtetés levonásához, vagy úgy vélik, hogy a (2) bekezdés második albekezdésében említett, sérülés elleni védelem nem elégséges.

Amennyiben a hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy egy anyag vagy tárgy az első albekezdés értelmében hulladéknak minősül, az érintett anyag vagy tárgy szállítása vagy szállítása illegális szállításnak minősül. Következésképpen, ezt a 25. és a 26. cikknek megfelelően kell kezelni, és a vizsgálatokban részt vevő hatóságok ennek megfelelően haladéktalanul tájékoztatják azon ország illetékes hatóságát, ahol az érintett vizsgálatra sor került.

(4)   Annak megállapítása érdekében, hogy a hulladékszállítás megfelel-e ennek a rendeletnek, a vizsgálatokban részt vevő hatóságok megkövetelhetik a bejelentőtől, a szállítást szervező személytől, a hulladékbirtokostól, a szállítótól, a címzettől és a hulladékot átvevő létesítménytől, hogy az általuk meghatározott határidőn belül nyújtsák be a megfelelő igazoló dokumentumokat, továbbá visszatarthatják a szállítás tárgyát képező hulladékot, és szükség esetén a hulladékot tartalmazó szállítóeszközt, valamint felfüggeszthetik a hulladék szállítását, amíg rendelkezésükre nem bocsátják az ilyen dokumentációt.

(5)   Annak megállapítása érdekében, hogy a 18. cikkben meghatározott általános tájékoztatási követelmények hatálya alá tartozó hulladékszállítást az 59. cikknek megfelelő hasznosítási műveletekre szánják-e, a vizsgálatokban részt vevő hatóságok előírhatják a szállítást szervező személy és a címzett számára, hogy nyújtsa be a hasznosítást megelőző előkészítő műveletet vagy a végleges hasznosítást végző létesítmény által szolgáltatott és szükség esetén a célország illetékes hatósága által jóváhagyott igazoló dokumentumokat. Az Unióból történő kivitel esetén a vizsgálatokban részt vevő hatóságok igazoló dokumentumokat kérnek a 46. cikkel összhangban elvégzett auditról.

(6)   Amennyiben a (4) vagy (5) bekezdésben említett bizonyítékot nem nyújtották be a vizsgálatokban részt vevő hatóságokhoz az általuk meghatározott határidőn belül, vagy ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy a rendelkezésükre álló bizonyítékok és információk nem elégségesek a következtetés levonásához, az érintett szállítást illegális szállításnak kell tekinteni, és azt a 25. és a 26. cikkel összhangban kell kezelni. A vizsgálatokban részt vevő hatóságok ennek megfelelően haladéktalanul tájékoztatják azon ország illetékes hatóságát, ahol az érintett vizsgálatra sor került.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján megfelelési táblázatot fogadjon el a 2658/87/EGK rendeletben előírt Kombinált Nómenklatúra kódjai és az e rendelet III., IIIA., IIIB., IV. és V. mellékletében felsorolt hulladékokra vonatkozó kódok között. A Bizottság naprakészen tartja ezen jogi aktusokat annak érdekében, hogy megjelenítse az említett nómenklatúrában és az említett mellékletekben szereplő kódokban bekövetkezett változásokat, valamint hogy abba felvegye a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúrának a Vámigazgatások Világszervezete által esetlegesen elfogadott, hulladékkal kapcsolatos új kódjait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 81. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az (EU) 2016/1245 bizottsági végrehajtási rendelet (46) mindaddig hatályban marad, amíg a Bizottság nem gyakorolja az e cikkben említett felhatalmazást.

62. cikk

Vizsgálati tervek

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy teljes földrajzi területükre vonatkozóan – akár külön-külön, akár más tervek egyértelműen meghatározott részeként – egy vagy több tervet hozzanak létre a 60. cikk (1) bekezdése alapján elvégzendő vizsgálatokra (a továbbiakban: vizsgálati terv).

A vizsgálati terveknek a konkrét hulladékáramokra és az illegális szállítások forrásaira kiterjedő kockázatértékelésen, a korábbi ellenőrzések eredményein kell alapulniuk, és adott esetben figyelembe kell venniük a hírszerzési adatokon alapuló adatokat, például a rendőrség és a vámhatóságok által végzett vizsgálatok adatait és a bűncselekmények elemzését, valamint a természetes vagy jogi személyektől származó, a lehetséges illegális szállításokra vonatkozó megbízható információkat, a szállított hulladék kezelésével kapcsolatos releváns információkat, valamint azon információkat, amelyek igazolják, hogy a szállítás hasonlóságokat mutat korábban jogellenes szállításokként azonosított szállításokkal. Az említett kockázatértékelésnek különösen figyelembe kell vennie az arra vonatkozó ellenőrzések elvégzésének szükségességét, hogy az Unióból hulladékot exportáló természetes és jogi személyek megfelelnek-e a 46. cikkben meghatározott kötelezettségeknek. Az említett kockázatértékelés célja többek között a szükséges vizsgálatok minimális számának és gyakoriságának azonosítása, ideértve a létesítmények, vállalkozások, közvetítők, kereskedők és hulladékszállítások, illetve a kapcsolódó hasznosítás vagy ártalmatlanítás fizikai ellenőrzését.

(2)   A vizsgálati terveknek legalább a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a)

a vizsgálatok célkitűzései és prioritásai, beleértve e célkitűzések és prioritások meghatározásának leírását;

b)

a vizsgálati terv hatálya alá tartozó földrajzi terület;

c)

a tervezett ellenőrzésekre vonatkozó információk, beleértve az egyes naptári években a létesítmények, vállalkozások, brókerek, kereskedők és hulladékszállítások, vagy a kapcsolódó hasznosítás vagy ártalmatlanítás tekintetében elvégzendő ellenőrzések és fizikai ellenőrzések minimális számát, amelyeket az (1) bekezdésben említett kockázatértékeléssel összhangban azonosítottak;

d)

a vizsgálatokban részt vevő egyes hatóságokra bízott feladatok;

e)

a vizsgálatokban részt vevő hatóságok közötti együttműködési megállapodások;

f)

az ellenőröknek a vizsgálatokkal kapcsolatos kérdéseket érintő képzéseire vonatkozó információk; és

g)

a vizsgálati terv végrehajtásához szükséges emberi, pénzügyi és egyéb erőforrásokra vonatkozó információk.

(3)   A vizsgálati tervet legalább háromévente felül kell vizsgálni, és adott esetben aktualizálni kell. A felülvizsgálat keretében értékelni kell, hogy milyen mértékben teljesültek az adott ellenőrzési terv célkitűzései, illetőleg kerültek végrehajtásra más elemei.

(4)   Az alkalmazandó titoktartási követelmények sérelme nélkül a tagállamok háromévente, első alkalommal e rendelet hatálybalépését követően egy évvel értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett vizsgálati tervekről és azok minden lényeges módosításáról.

(5)   A Bizottság felülvizsgálja a tagállamok által a (4) bekezdéssel összhangban bejelentett ellenőrzési terveket, és adott esetben e tervek felülvizsgálata alapján jelentéseket készít e cikk végrehajtásáról. Ezek a jelentések többek között ajánlásokat tartalmazhatnak a vizsgálatok prioritásaira, valamint a vizsgálatokban részt vevő érintett hatóságok közötti végrehajtási együttműködésre és koordinációra vonatkozóan. Az ilyen jelentéseket adott esetben a 66. cikk alapján létrehozott hulladékszállítás-végrehajtási csoport ülésein is be lehet mutatni, és az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani.

63. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok 2008/99/EK irányelv szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül, a tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek alkalmazására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján megállapított szankciók adott esetben kellően figyelembe vegyék a következőket:

a)

a jogsértés jellege, súlyossága és mértéke;

b)

adott esetben a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)

a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi teljesítőképessége;

d)

a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy jogsértésből származó gazdasági előnyei, amennyiben azok meghatározhatók;

e)

a jogsértés által okozott környezeti kár;

f)

a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy által az okozott kár enyhítése vagy orvoslása érdekében tett bármely intézkedés;

g)

a jogsértés ismétlődő vagy egyszeri jellege;

h)

az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező.

(3)   E rendelet megsértése esetén a tagállamok szükség szerint legalább a következő szankciókat alkalmazhatják:

a)

bírságok;

b)

a hulladékgazdálkodással és -szállítással kapcsolatos tevékenységek végzésére vonatkozó engedély visszavonása vagy határozott időtartamra szóló felfüggesztése, amennyiben ezek a tevékenységek e rendelet hatálya alá tartoznak;

c)

határozott időtartamra szóló kizárás a közbeszerzési eljárásokból.

(4)   A tagállamok késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szabályokról és intézedésekről, és az azokat érintő minden későbbi módosításról.

2. szakasz

Végrehajtási együttműködés

64. cikk

Nemzeti szintű végrehajtási együttműködés

A tagállamok a területükön az e rendelet végrehajtásában részt vevő valamennyi releváns hatóság, köztük az illetékes hatóságok és a vizsgálatokban részt vevő hatóságok tekintetében hatékony mechanizmusokat tartanak fenn vagy hoznak létre, amelyek lehetővé teszik számukra a nemzeti szintű együttműködést és koordinációt az illegális hulladékszállítás kezelését célzó végrehajtási politikák és tevékenységek kidolgozása és végrehajtása terén, beleértve a vizsgálati tervek kidolgozását és végrehajtását is.

65. cikk

A tagállamok közötti végrehajtási együttműködés

(1)   A tagállamok két- és többoldalúan együttműködnek egymással az illegális szállítások megelőzésének és felderítésének megkönnyítése érdekében. Megosztják egymással az említett megelőzéssel és felderítéssel kapcsolatos, többek között a hulladékszállításokra, a hulladékáramokra, a gazdasági szereplőkre és a létesítményekre vonatkozó releváns információkat, valamint megosztják egymással a végrehajtási intézkedésekkel – többek között a 62. cikk (1) bekezdése alapján elvégzett kockázatértékeléssel – kapcsolatos tapasztalataikat és ismereteiket a meglévő struktúrákon belül, különösen a 66. cikk alapján létrehozott hulladékszállítás-végrehajtási csoporton keresztül.

(2)   A tagállamok beazonosítják az (1) bekezdésben említett együttműködésért felelős hatóságot vagy hatóságokat, valamint állandó személyzetük tagjait, továbbá beazonosítják azon hatóságot vagy hatóságokat, valamint állandó személyzetük azon felelős tagjait is, amelyek vagy akik a 61. cikk (1) bekezdésében említett fizikai ellenőrzések kapcsolattartási pontjai. A tagállamok megküldik az említett információkat a Bizottságnak, amely összegyűjti az információkat, és azokat az azonosított hatóságok és állandó személyzetük tagjai rendelkezésére bocsátja.

(3)   Valamely tagállami hatóság egy másik tagállam hatóságának kérésére végrehajtási cselekményeket hajthat végre a tagállam területén tartózkodó, illegális hulladékszállításban való közreműködéssel gyanúsított személyek ellen.

66. cikk

Hulladékszállítás-végrehajtási csoport

(1)   Végrehajtási csoportot kell létrehozni a tagállamok közötti együttműködés és koordináció megkönnyítésére és javítására az illegális szállítások megelőzése és felderítése érdekében (a továbbiakban: hulladékszállítás-végrehajtási csoport).

(2)   A hulladékszállítás-végrehajtási csoport tagállamonként legfeljebb három képviselőből áll, akiket a 65. cikk (2) bekezdésében említett együttműködésért felelősnek kijelölt állandó személyzetből vagy az e rendelet végrehajtásában részt vevő egyéb releváns hatóságok állandó személyzetéből választanak ki, akiket a tagállamoknak kell kinevezniük, amelyek tájékoztatni fogják a Bizottságot. Az említett csoport társelnöki tisztét a Bizottság képviselője vagy képviselői, valamint a csoport által választott tagállami képviselő látja el.

(3)   A hulladékszállítás-végrehajtási csoport az illegális hulladékszállítás megelőzésével és felderítésével összefüggő információk megosztására, beleértve az illegális hulladékszállítással kapcsolatos általános tendenciákra vonatkozó információkat és hírszerzést, a tagállamok hatóságai által végzett kockázatalapú értékelésekkel és a végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatok és ismeretek megosztására, valamint a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos vélemények cseréjére és az érintett hatóságok közötti együttműködés és koordináció elősegítésére szolgáló fórum. A hulladékszállítás-végrehajtási csoport megvizsgálhat bármely, az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos, az elnökök által felvetett technikai kérdést, akár saját kezdeményezésükre, akár a 81. cikkben említett csoport vagy bizottság tagjainak kérésére.

(4)   A hulladékszállítás-végrehajtási csoport rendszeresen, évente legalább egyszer ülésezik. A (2) bekezdésben említett tagokon kívül az elnökök adott esetben meghívhatják az ülésekre vagy az ülések egy részére más érintett intézmények, szervek, hivatalok, ügynökségek vagy hálózatok vagy egyéb érdekelt felek képviselőit is.

(5)   A Bizottság továbbítja a 81. cikkben említett bizottságnak a hulladékszállítás-végrehajtási csoportban kifejtett véleményeket.

3. szakasz

A Bizottság által végzett tevékenységek

67. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az 515/97/EK tanácsi rendelet sérelme nélkül a Bizottság gyakorolja a 67–71. cikkben ráruházott hatásköröket a tagállamok jogérvényesítési tevékenységeinek támogatása és kiegészítése, valamint az e rendelet Unió-szerte egységes végrehajtásához való hozzájárulás érdekében.

(2)   A Bizottság gyakorolhatja az e rendelet által ráruházott hatásköröket az e rendelet hatálya alá tartozó olyan összetett jellegű hulladékszállítások tekintetében a 2. cikk (1) bekezdése alapján, amelyek az emberi egészségre vagy a környezetre potenciálisan súlyos káros hatást gyakorolhatnak, és amelyek esetében a szükséges vizsgálat határokon átível ás legalább két országot érint. A Bizottság e hatáskörök alapján intézkedéseket kezdeményezhet saját kezdeményezésére, egy vagy több tagállam hatóságainak kérésére vagy panasz alapján, amennyiben kellő gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy az érintett anyag vagy tárgy szállítása vagy a hulladék szállítása illegális szállításnak minősül. A Bizottság az ilyen panaszokat az érintett tagállamok illetékes hatóságainak is továbbíthatja.

Ha a Bizottság úgy dönt, hogy nem jár el, észszerű időn belül válaszol a tagállami hatóságnak vagy a panaszt benyújtó személyeknek, megjelölve azon okokat, amelyek miatt úgy véli, hogy nem áll fenn kellő gyanú, kivéve, ha közérdeken alapuló okok – így például a közigazgatási vagy büntetőeljárások titkosságának védelme – ezt nem teszik lehetővé.

A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak az illetékes hatóságaik közötti, a 71. cikk szerinti szoros és rendszeres együttműködés megszervezésében is.

(3)   Hatáskörének gyakorlása során a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok hatóságai által e rendelet alapján ugyanazon szállítások tekintetében folyamatban lévő vagy már elvégzett vizsgálatokat, büntetőeljárásokat, bírósági vagy közigazgatási eljárásokat, és biztosítja az ilyen eljárásokba való beavatkozás elkerülését. Hatáskörének gyakorlása során a Bizottság figyelembe veszi a valamely tagállam hatóságától a 65. cikk (2) bekezdésében említett együttműködésért felelős állandó személyzetén keresztül vagy a 65. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokon keresztül érkező, halasztás iránti kérelmet.

(4)   A Bizottság tevékenységeinek befejezését követően jelentést készít. Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az érintett anyag vagy tárgy szállítása vagy a hulladék szállítása illegális szállításnak minősül, ennek megfelelően tájékoztatja az érintett ország vagy országok illetékes hatóságait, és javasolja, hogy az ilyen illegális szállítást a 25. és a 26. cikkel összhangban kezeljék. A Bizottság bizonyos nyomon követést is javasolhat a tagállamok releváns hatóságainak, és szükség esetén tájékoztathatja az érintett uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket.

(5)   A (4) bekezdés alapján elkészített jelentések, valamint az azokat alátámasztó és azokhoz csatolt bizonyítékok elfogadható bizonyítéknak minősülnek:

a)

a nemzeti bíróságok előtti, nem büntetőjogi jellegű bírósági eljárásokban és a tagállami közigazgatási eljárásokban;

b)

az azon tagállambeli büntetőeljárásokban, ahol azok felhasználása szükségesnek bizonyul, ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint a nemzeti közigazgatási hatóságok által készített közigazgatási jelentések, és ugyanazon értékelési szabályok vonatkoznak arra, mint a nemzeti közigazgatási hatóságok által készített közigazgatási jelentésekre, és bizonyító ereje megegyezik az ilyen jelentésekével;

c)

az Európai Unió Bírósága előtti bírósági eljárásokban.

Ez a rendelet nem érinti az Európai Unió Bíróságának, valamint a nemzeti bíróságoknak és az illetékes hatóságoknak a Bizottság által a (4) bekezdésnek megfelelően készített jelentések bizonyító erejének szabad értékelésére vonatkozó hatáskörét.

68. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálatok

(1)   A 67. cikknek megfelelően a Bizottság e rendelet 60. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti vizsgálatokat végezhet a szállítások tekintetében.

(2)   A Bizottság csak akkor végezhet vizsgálatot, amennyiben kellő gyanú áll fenn az illegális hulladékszállításra vonatkozóan.

(3)   A Bizottság a vizsgálatokat az érintett tagállam illetékes hatóságaival szoros együttműködésben készíti elő és hajtja végre. Az ilyen együttműködés magában foglalja a vizsgálatok tervezésére és a megteendő lépésekre vonatkozó információcserét és véleménycserét. A Bizottság figyelembe veszi a tagállamok közigazgatási vagy igazságügyi hatóságai által végzett vizsgálatokat, folyamatban lévő büntetőeljárásokat, jogi vagy közigazgatási eljárásokat.

A Bizottság 15 nappal korábban értesíti a vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogalapjáról a 65. cikk (2) bekezdésében említett, együttműködésért felelős állandó személyzetet vagy kapcsolattartási pontokat a vizsgálat helye szerinti érintett tagállamban annak érdekében, hogy a releváns hatóságok megadhassák a szükséges segítséget. E célból az érintett tagállam releváns hatóságainak tisztviselői lehetőséget kapnak a vizsgálatokban való részvételre. Sürgős esetekben, ha a 15 napos értesítési határidőt nem lehet betartani, a Bizottság az első alkalmas időpontban küld értesítést.

Emellett az érintett tagállam releváns hatóságainak kérésére a vizsgálatokat a Bizottság és az említett tagállam releváns hatóságai közösen végzik.

(4)   A Bizottság által ellenőrzés lefolytatására felhatalmazott személyzet és más kísérő személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás bemutatásával gyakorolják.

(5)   A Bizottság vizsgálatot lefolytató személyzete felhatalmazást kap a következőkre:

a)

belépés a bejelentő, a szállítást szervező személy, a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos, a szállító, a címzett vagy a hulladékot átvevő létesítmény bármely helyiségébe, földterületére és szállítóeszközére;

b)

a vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos releváns dokumentumok vizsgálata, függetlenül attól, hogy azokat milyen adathordozón tárolják, és az ilyen dokumentumokról bármilyen formában másolat vagy kivonat készítése vagy beszerzése;

c)

a bejelentő, a szállítást szervező személy, a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos, a szállító, a címzett vagy a hulladékot átvevő létesítmény felkérése magyarázat adására a vizsgálatok tárgyával és céljával kapcsolatos tényekre és dokumentumokra, és a válaszok feljegyzése;

d)

a bejelentőtől, a szállítást szervező személytől, a hulladéktermelőtől, a hulladékbirtokostól, a szállítótól, a címzettől vagy a hulladékot átvevő létesítménytől származó, a vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos nyilatkozatok felvétele és rögzítése;

e)

a hulladék fizikai ellenőrzése, és adott esetben mintavétel a hulladékból laboratóriumi vizsgálat céljából.

(6)   A bejelentő, a szállítást szervező személy, a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos, a hulladék szállítója, a címzett és a hulladékot átvevő létesítmény együttműködik a Bizottsággal a vizsgálatai során.

(7)   A hulladékszállítások vizsgálataiban részt vevő azon tagállami hatóságok, amelyek területén a Bizottság a vizsgálatot folytatja, a Bizottság kérésére megadják a szükséges segítséget a Bizottság személyzetének.

(8)   A bejelentőnek, a szállítást szervező személynek, a hulladéktermelőnek, a hulladékbirtokosnak, a hulladékszállítónak, a címzettnek és a hulladékot átvevő létesítménynek alá kell vetnie magát a Bizottság által folytatott vizsgálatoknak.

(9)   Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentő, a szállítást szervező személy, a hulladéktermelő, a hulladék birtokosa, a hulladék szállítója, a címzett vagy a hulladékot átvevő létesítmény ellenzi az ellenőrzést, az érintett tagállam illetékes hatóságai megadják a Bizottság számára a szükséges segítséget, adott esetben a végrehajtó hatóságok segítségét kérve annak érdekében, hogy a Bizottság elvégezhesse a vizsgálatát. Amennyiben az ilyen segítségnyújtáshoz a nemzeti szabályoknak megfelelően igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, az ilyen engedélyt kérelmezni kell.

69. cikk

Információkérés

(1)   A Bizottság meghallgathat bármely természetes vagy jogi személyt, aki hozzájárul ahhoz, hogy az érintett hulladékszállításokkal kapcsolatos valamennyi szükséges információ összegyűjtése céljából meghallgassák.

(2)   Amennyiben az ilyen meghallgatásra egy létesítmény, vállalkozás, közvetítő vagy kereskedő telephelyén kerül sor, a Bizottság tájékoztatja a 65. cikk (2) bekezdésében említett, együttműködésért felelős állandó személyzetet vagy kapcsolattartási pontokat azon érintett tagállamban, amelynek területén a meghallgatásra sor kerül. Az említett tagállam hatóságának kérésére annak tisztviselői segítséget nyújthatnak a Bizottság munkatársainak a meghallgatás lebonyolításában.

A meghallgatásra vonatkozó meghívót legalább tíz munkanapos előzetes értesítéssel kell megküldeni a kérdéses személy számára. Az említett értesítési határidő az érintett személy kifejezett egyetértésével vagy a vizsgálat sürgősségét alátámasztó megfelelő indokok alapján lerövidíthető.

Az utóbbi esetben az értesítési határidő nem lehet rövidebb 24 óránál. A meghívónak tartalmaznia kell az érintett személy jogainak listáját, különös tekintettel azon jogra, hogy igénybe veheti egy általa választott személy segítségét.

(3)   A Bizottság felkérheti a létesítményért vagy vállalkozásért felelős jogi vagy természetes személyeket, illetve bármely közvetítőt és kereskedőt, hogy bocsássanak rendelkezésre minden szükséges információt az adott hulladékszállításokkal kapcsolatban. A Bizottság megjelöli a kérelem jogalapját és célját, meghatározza, hogy milyen információkra van szükség, és meghatározza a határidőt, amelyen belül az információt meg kell adni.

(4)   A Bizottság haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a kérelem egy példányát azon tagállam illetékes hatóságai számára, amelynek területén a létesítmény, vállalkozás, közvetítő vagy kereskedő székhelye található, valamint azon tagállam hatóságainak, amelynek a területét érintették.

(5)   Amennyiben a létesítmény, vállalkozás, közvetítő vagy kereskedő nem bocsátja rendelkezésre a kért információt, vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kapott információ nem elegendő következtetés levonásához, a 61. cikk (6) bekezdésének második mondatát kell értelemszerűen alkalmazni.

70. cikk

Eljárási garanciák

(1)   A Bizottság vizsgálatokat végez és tájékoztatást kér a bejelentő, a szállítást szervező személy, a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos, a hulladék szállítója, a címzett vagy a hulladékot átvevő létesítmény e cikkben meghatározott eljárási garanciáinak tiszteletben tartása mellett.

(2)   A bejelentő, a szállítást szervező személy, a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos, a hulladékszállító, a címzett és a hulladékot átvevő létesítmény a következő jogokkal rendelkezik:

a)

az önvádra kötelezés tilalma;

b)

a választott személy segítségéhez való jog;

c)

a vizsgálat helye szerinti tagállam bármely hivatalos nyelvének használatára vonatkozó jog;

d)

az őket érintő tényekre vonatkozó észrevételek megtételére való jog a helyszíni vizsgálat befejezését követően és a 67. cikk (4) bekezdése szerinti jelentés elfogadása előtt. Az észrevételek megtételére való felkérésben szerepelnie kell a szóban forgó személyeket érintő tények összefoglalásának, és megfelelő határidőt kell megjelölni benne az észrevételek benyújtására vonatkozóan. Kellően indokolt esetben, amikor meg kell őrizni az ellenőrzés vagy egy folyamatban lévő, illetve jövőbeli, nemzeti hatóság által folytatott, illetve folytatandó közigazgatási vizsgálat vagy bűnügyi nyomozás bizalmas jellegét, a Bizottság úgy is határozhat, hogy elhalasztja az észrevételek megtételére való felkérést;

e)

a meghallgatásról készült jegyzőkönyv másolatához és jóváhagyásához, illetve észrevételek tételéhez való jog;

f)

amennyiben a Bizottság a 67. cikk (4) bekezdése alapján igazságügyi ajánlásokat tett, a visszaélést bejelentő személyek és az informátorok titoktartási jogainak sérelme nélkül, valamint az alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi szabályokkal összhangban az érintett személy kérheti a Bizottságtól a 67. cikk (4) bekezdése szerint elkészített jelentést, amennyiben az az érintett személyre vonatkozik. A Bizottság csak a jelentés valamennyi címzettjének kifejezett hozzájárulásával biztosít hozzáférést.

A Bizottság felkutatja a bejelentő, a szállítást szervező személy, a hulladéktermelő, a hulladék birtokosa, a hulladék szállítója, a címzett vagy a hulladékot fogadó létesítmény javára és ellen szóló bizonyítékokat, vizsgálatokat folytat, továbbá objektív és pártatlan módon és az ártatlanság vélelmének elvével összhangban kér tájékoztatást.

(3)   A Bizottság biztosítja az e szakasz alapján végzett vizsgálatok, meghallgatás és megkeresés bizalmas jellegét. Az e szakasz szerinti vizsgálatok, meghallgatás és megkeresések során továbbított vagy megszerzett információkra az adatvédelmi szabályok vonatkoznak.

71. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

E rendelet alkalmazásában, valamint e rendelet 64. és 65. cikkének sérelme nélkül, az 515/97/EK tanácsi rendelet – a 2a. cikk, a 18a–18e. cikk, a IV–VII. cím és a melléklet kivételével – értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok releváns hatóságai és a Bizottság közötti, az e szakaszban foglalt rendelkezéseket végrehajtó együttműködésre.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

72. cikk

A kommunikációk formátuma

Amennyiben a 27. cikk rendelkezései nem alkalmazandók, vagy ha az Unión kívüli szereplők nem kapcsolódnak a 27. cikk (3) bekezdésében említett központi rendszerhez, az érintett szereplők benyújthatják és kicserélhetik az e rendeletben említett információkat és dokumentumokat postai úton, faxon, digitális aláírással ellátott e-mailben, digitális aláírás nélküli e-mailben, amelyet postai úton vagy – amennyiben az érintett szereplők erről megállapodnak – digitális aláírás nélküli e-mailben küldött értesítés követ. Digitális aláírással ellátott e-mail esetében minden előírt bélyegzőt vagy aláírást digitális aláírással kell helyettesíteni.

73. cikk

Jelentéstétel

(1)   Minden naptári év vége előtt a tagállamok benyújtják a Bizottság részére az általuk a Bázeli Egyezmény 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban készített, és az Egyezmény Titkárságának benyújtott, az előző naptári évre vonatkozó jelentés egy példányát.

(2)   A tagállamok minden egyes naptári év vége előtt jelentést készítenek az előző naptári évről a XI. melléklet szerinti kiegészítő jelentési kérdőív alapján is, és azt benyújtják a Bizottság részére. Az említett jelentésnek a Bizottság részére történő benyújtását követő egy hónapon belül a tagállamok az említett jelentésnek a 25. cikkre, a 60. cikk (1) bekezdésére és a 63. cikk (1) bekezdésére vonatkozó részét – ideértve a XI. melléklet 7. táblázatát is – elektronikus úton nyilvánosságra hozzák az interneten keresztül, a tagállamok által megfelelőnek ítélt bármely magyarázattal együtt, és tájékoztatják a Bizottságot a kapcsolódó hiperhivatkozásokról. A Bizottság összeállítja a tagállami hiperhivatkozások jegyzékét, és a honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

(3)   A tagállamok által az (1) és (2) bekezdéssel összhangban készített jelentéseket elektronikus változatban kell benyújtani a Bizottság részére.

(4)   A Bizottság felülvizsgálja az e cikkel összhangban jelentett adatokat, és a felülvizsgálatának eredményeiről jelentést tesz közzé.

Emellett, a Bizottság az említett jelentésben kitér a következő elemekre:

a)

az illegális szállítások tendenciái és az ilyen szállítások kezelésére vonatkozó bevált gyakorlatok, figyelembe véve a 66. cikkben említett hulladékszállítás-végrehajtási csoport által tett ajánlásokat;

b)

a II. cím 1. fejezetében meghatározott előzetes írásbeli értesítési és hozzájárulási eljárás hatékonysága és különösen a kapcsolódó határidők, többek között olyan elemek elemzésével, mint a kifogások és a hozzájárulások száma, valamint a bejelentés benyújtása és az arról szóló határozat meghozatala között eltelt idő, a 27. cikkben említett rendszerben tárolt adatok alapján;

c)

e rendelet hozzájárulása a klímasemlegességhez, a körforgásos gazdaság és a szennyező anyag-mentesség megvalósításához, figyelembe véve az érintett uniós ügynökségek által közzétett jelentéseket és adatokat.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség támogatja a Bizottságot e rendelet végrehajtása nyomon követésének feladata terén azáltal, hogy adott esetben jelentéseket készít, amelyekben elemzést nyújt konkrét hulladékáramok szállításáról és azok környezeti hatásáról.

Az első albekezdésben említett jelentést első alkalommal 2029. december 31-ig, és azt követően háromévente kell elkészíteni.

(5)   A Bizottság 2029. május 21-ig jelentést készít, amelyben értékeli, hogy a 39–46. cikkben foglalt rendelkezések végrehajtása biztosította-e a műanyaghulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelését mind az EU-ban, mind azokban az országokban, ahol az ilyen hulladékot az Unióból exportálták, valamint hogy az importáló országokban nem következett-e be jelentős káros hatás a háztartási hulladék kezelése során. Figyelembe veszi a műanyaghulladék-kivitelben részt vevő tagállamok, az importáló országok illetékes hatóságai, valamint a gazdasági szereplők és a civil társadalmi szervezetek által szolgáltatott információkat és elemeket.

A jelentésnek tájékoztatást kell nyújtania arról is, hogy az Unióban működő hulladékkezelők milyen mértékben képesek környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelni a tagállamokban keletkező és az Unióba behozott műanyaghulladékot.

A jelentés azt is értékeli, hogy a tagállamok közötti hulladékszállításra vonatkozó rendelkezések hozzájárultak-e a műanyaghulladék-gazdálkodás javításához, különös tekintettel a műanyaghulladék EU3011 kód alá történő besorolására.

Ezt a jelentést adott esetben az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatnak kell kísérnie, amely szigorúbb feltételeket, köztük kiviteli tilalmakat tartalmazhat a műanyaghulladék harmadik országokba irányuló kivitelére vonatkozóan.

74. cikk

Nemzetközi együttműködés

A tagállamok – adott esetben és szükség esetén a Bizottsággal való összeköttetésben – együttműködnek a Bázeli Egyezmény és államközi szervezetek más részes feleivel, többek között információcsere vagy -megosztás, a környezetvédelmi szempontból megfelelő technológia előmozdítása és a helyes gyakorlat megfelelő kódexeinek kifejlesztése útján.

75. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

A tagállamok kijelölik az e rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot vagy illetékes hatóságokat. Minden egyes tagállam csak egyetlen illetékes tranzithatóságot jelölhet ki.

76. cikk

A kapcsolattartók kijelölése

A tagállamok és a Bizottság kijelölnek egy vagy több kapcsolattartót, akiknek feladata az e rendelet végrehajtásával kapcsolatban vizsgálatot végző személyek vagy kérdéseket feltevő vállalkozások tájékoztatása vagy a számukra történő tanácsadás. A Bizottság kapcsolattartója továbbítja a tagállamok kapcsolattartóinak a hozzá intézett, a tagállamokat érintő kérdéseket, és viszont.

77. cikk

A belépési és kilépési vámhivatalok kijelölése

A tagállamok kijelölhetnek az Unióba belépő és onnan távozó hulladékszállítások számára különleges, az Unió területére való beléptetést és annak területéről való kiléptetést végző vámhivatalokat. Amennyiben egy tagállam ilyen vámhivatalok kijelöléséről határoz, a szállításoknak az Unióba való belépése és onnan való kilépése céljából nem használható más határátkelőhely az említett tagállamon belül.

78. cikk

A kijelölésekről szóló értesítés és információk

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a következők kijelöléséről:

a)

az illetékes hatóságok, a 75. cikk alapján;

b)

a kapcsolattartók, a 76. cikk alapján;

c)

adott esetben a belépési és kilépési vámhivatalok, a 77. cikk alapján.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kijelölésekkel kapcsolatban a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következő információkat:

a)

nevek;

b)

postai címek;

c)

e-mail címek;

d)

telefonszámok;

e)

az illetékes hatóságok számára elfogadható nyelvek.

(3)   A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az (1) és (2) bekezdésben említett információkban bekövetkezett bármely változásról.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat elektronikus úton kell benyújtani a Bizottságnak.

(5)   A Bizottság a honlapján közzéteszi a kijelölt illetékes hatóságok, kapcsolattartók és adott esetben a belépési és kilépési vámhivatalok jegyzékét, és szükség szerint frissíti ezeket a jegyzékeket.

79. cikk

Az I–X. és a XII. melléklet módosítása

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az IA., IB., IC., II., III., IIIA., IIIB., IV., V., VI. és VII. melléklet módosítására vonatkozóan a Bázeli Egyezmény és az OECD-határozat alapján elfogadott változtatások figyelembevétele érdekében.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy 2026. május 21. után a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IC. melléklet módosítására, annak a 27. cikk végrehajtásához történő igazítása érdekében.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IIIA. melléklet módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a III. mellékletben felsorolt két vagy több hulladék keverékét felvegye az említett mellékletbe, feltéve, hogy az említett hulladékkeverékek összetétele nem rontja azok környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosítását, és amennyiben bizonyítást nyer, hogy a kérdéses hulladékkeveréket környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogják kezelni az Unión belül, továbbá hogy rendelkezzen arról, hogy a IIIA. melléklet egy vagy több kódja csak a tagállamok közötti szállításokra alkalmazandó, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a kérdéses hulladékkeveréket várhatóan nem fogják környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelni azon országokban, amelyekre az OECD-határozat alkalmazandó.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. B. melléklet módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a III., IV. vagy V. mellékletben fel nem sorolt nem veszélyes hulladékot felvegye az említett mellékletbe, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a kérdéses hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogják kezelni az Unión belül.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a végrehajtás során szerzett tapasztalatok alapján módosítsa a VIII. mellékletet az említett mellékletben lévő információk formája és tartalma tekintetében, valamint hogy a megfelelő nemzetközi fórumokon vagy uniós szinten bekövetkezett fejlemények alapján aktualizálja a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodásra vonatkozó uniós jogszabályokkal és nemzetközi iránymutatásokkal kapcsolatos, az említett mellékletben szereplő formanyomtatványokat és információkat, továbbá hogy figyelembe vegye a tudományos és műszaki fejlődést.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet módosítására vonatkozóan a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodásra vonatkozó uniós jogszabályok és nemzetközi iránymutatások jegyzékének az uniós szinten vagy a megfelelő nemzetközi fórumokon bekövetkezett fejlemények alapján történő naprakésszé tétele érdekében.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján módosítsa a X. mellékletet az említett mellékletben foglalt kritériumok tekintetében, valamint hogy a releváns nemzetközi fórumokon vagy uniós szinten a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás tekintetében bekövetkezett fejlemények alapján aktualizálja az említett mellékletben szereplő, az uniós jogszabályokkal és a nemzetközi iránymutatásokkal kapcsolatos információkat, továbbá hogy figyelembe vegye a tudományos és műszaki fejlődést.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 80. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján módosítsa a XII. mellékletet az említett mellékletben foglalt információk tekintetében.

80. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 14. cikk (3) bekezdésében, a 15. cikk (6) bekezdésében, a 18. cikk (15) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 39. cikk (5) bekezdésében, a 41. cikk (1) bekezdésében, a 43. cikk (4) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében és a 79. cikkben említett felhatalmazása az e rendelet hatálybalépésétől számított ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt, a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikk (3) bekezdésében, a 15. cikk (6) bekezdésében, a 18. cikk (15) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 39. cikk (5) bekezdésében, a 41. cikk (1) bekezdésében, a 43. cikk (4) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében és a 79. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 14. cikk (3) bekezdése, a 15. cikk (6) bekezdése, a 18. cikk (15) bekezdése, a 27. cikk (2) bekezdése, a 29. cikk (6) bekezdése, a 39. cikk (5) bekezdése, a 41. cikk (1) bekezdése, a 43. cikk (4) bekezdése, a 45. cikk (6) bekezdése és a 79. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

81. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 2008/98/EK irányelv 39. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

82. cikk

Az 1257/2013/EU rendelet módosítása

Az 1257/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (2) bekezdésében a bevezető fordulat helyébe a következő szöveg lép:

„A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 7. cikk (2) bekezdésének d) pontja, valamint a 13., a 15. és a 16. cikk alkalmazásában,”

2.

a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

újrafeldolgozására csakis olyan hajó-újrafeldolgozó létesítményekben kerüljön sor, amelyek szerepelnek az európai jegyzékben, továbbá a veszélyes hulladéknak minősülő, valamely tagállam nemzeti joghatósága alá tartozó területen található és az Unióból exportált hajók esetében csak az európai jegyzékben szereplő olyan létesítményekben, amelyek a Bázeli Egyezmény VII. mellékletében felsorolt országokban találhatók.”

83. cikk

Az (EU) 2020/1056 rendelet módosításai

Az (EU) 2020/1056 rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iv)

Az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 9. cikkének (2) bekezdése, 16. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (4) bekezdése; e rendelet nem sértheti az uniós jogi aktusok releváns rendelkezéseiben előírt vámhivatali ellenőrzéseket.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1157 rendelete (2024. április 11.) a hulladékszállításról, az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1157, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1157/oj).” "

2.

Az 5. cikkbe a következő bekezdés kerül beillesztésre:

„(1a)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóságok 2026. május 21-től kezdődően elfogadják az (EU) 2024/1157 rendelet szerinti, jogszabályban előírt információkat, ideértve a kiegészítő információkat is.”

3.

Az 5. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

4.

A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A (3) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben említett elemeket, amelyek a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett rendelkezésekben meghatározott tájékoztatási követelményekkel kapcsolatosak, legkésőbb az (EU) 2024/1157 rendelet 27. cikkének (4) bekezdésében említett időpontig el kell fogadni.”

5.

A 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A (3) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben említett elemeket, amelyek kifejezetten a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett rendelkezésekben meghatározott követelményekkel kapcsolatos, jogszabályban előírt információkhoz való hatósági hozzáféréshez és kezeléshez kapcsolódnak, beleértve az ezen információkkal kapcsolatban a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációt is, legkésőbb az (EU) 2024/1157 rendelet 27. cikkének (5) bekezdésében említett időpontig el kell fogadni.”

6.

A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben említett elemeket, amelyek kifejezetten a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett rendelkezésekben meghatározott, jogszabályban előírt információk kezelésével kapcsolatosak, legkésőbb az (EU) 2024/1157 rendelet 27. cikkének (5) bekezdésében említett időpontig el kell fogadni.”

84. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság – figyelembe véve többek között a 73. cikkel összhangban elkészített jelentéseket és a 62. cikk (5) bekezdésében említett felülvizsgálatot – 2035. december 31-ig elvégzi e rendelet felülvizsgálatát, és annak eredményeiről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyhez – amennyiben a Bizottság helyénvalónak ítéli – jogalkotási javaslatot nyújt be.

A Bizottság – a felülvizsgálata során és a jelentése részeként – különösen a következőket értékeli:

a)

a II. cím 1. fejezetében meghatározott előzetes írásbeli értesítési és hozzájárulási eljárás és különösen a 8., 14., 15. és 16. cikkben foglalt, kapcsolódó határidők hatékonysága többek között olyan elemek elemzésével, mint a kifogások és a hozzájárulások száma, valamint a bejelentés benyújtása és az arról szóló határozat meghozatala között eltelt idő. A Bizottság e célból felhasználhatja a 27. cikkben említett rendszerekben tárolt adatokat;

b)

a hulladékszállításra vonatkozó adatoknak a 21. cikkel összhangban történő közzététele megfelelő átláthatóságot biztosít-e, különösen annak elemzésével, hogy az illetékes hatóságok vagy a szállítást szervező személyek az uniós és nemzeti jogszabályok értelmében bizalmasnak tekintették-e a rendeltetési helyen található létesítmények nevét, és ha igen, miért;

c)

e rendelet megfelelően hozzájárult-e a klímasemlegességhez, a körforgásos gazdaság és a szennyező anyag-mentesség megvalósításához, figyelembe véve az érintett uniós ügynökségek által közzétett jelentéseket és adatokat.

A Bizottság – a felülvizsgálata során és a jelentése részeként – emellett értékeli, hogy tiszteletben tartották-e az egyenlőség uniós jogban foglalt elvét, ebben az összefüggésben értékeli a tagállamok versenyképességére gyakorolt lehetséges hatásokat, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket hoz.

85. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)   Az 1013/2006/EK rendelet 2024. május 20-tól hatályát veszti.

(2)   Az 1013/2006/EK rendelet rendelkezéseit azonban 2026. május 21-ig továbbra is alkalmazni kell, a következők kivételével:

a)

a 30. cikk, amely 2024. május 20-tól hatályát veszti;

b)

a 37. cikk, amelyet 2027. május 21-ig továbbra is alkalmazni kell;

c)

az 51. cikk, amelyet 2025. december 31-ig továbbra is alkalmazni kell.

(3)   Az 1013/2006/EK rendelet továbbra is alkalmazandó azon szállításokra, amelyekre vonatkozóan az említett rendelet 4. cikkének megfelelően bejelentést nyújtottak be, és amelyekre vonatkozóan a célország illetékes hatósága az említett rendelet 8. cikkével összhangban 2026. május 21. előtt elismervényt adott. Az említett szállításokra e rendelet rendelkezései nem alkalmazandók.

(4)   Az 1418/2007/EK bizottsági rendelet (47)2027. május 21-től hatályát veszti.

(5)   Egy olyan szállítás tárgyát képező hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, amelyhez az érintett illetékes hatóságok az 1013/2006/EK rendelet 9. cikkével összhangban hozzájárultak, legkésőbb egy évvel 2026. május 21-ét követően be kell fejezni.

(6)   Azon szállításokat, amelyekhez az érintett illetékes hatóságok az 1013/2006/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban hozzájárultak, legkésőbb három évvel 2026. május 21-t követően be kell fejezni.

(7)   A létesítménynek az 1013/2006/EK rendelet 14. cikke szerinti előzetes hozzájárulása legkésőbb 2024. május 20-tól számított öt éven belül érvényét veszti.

(8)   A hatályon kívül helyezett 1013/2006/EK rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a XIII. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

86. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2026. május 21-től kell alkalmazni.

(3)   A következő rendelkezésekkel kapcsolatban azonban a következő alkalmazási időpontokat kell alkalmazni:

a)

a 83. cikk (4), (5) és (6) bekezdése 2020. augusztus 20-tól alkalmazandó;

b)

a 2. cikk (2) bekezdésének i) pontja, a 7. cikk (10) bekezdése, a 11. cikk (5) bekezdése, a 14. cikk (3) bekezdése, a 15. cikk (6) bekezdése, a 18. cikk (15) bekezdése, a 27. cikk (2) és (5) bekezdése, a 29. cikk (3) és (6) bekezdése, a 31. cikk, a 41–43. cikk, a 45. cikk, az 51. cikk (7) bekezdése, a 61. cikk (7) bekezdése, a 66. cikk, a 79– 82. cikk és a 83. cikk 1-3. pontja 2024. május 20-tól alkalmazandó;

c)

a 39. cikk (1) bekezdésének d) pontja 2026. november 21-től alkalmazandó;

d)

a 38. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 40. cikk, a 44. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 46. és a 47. cikk 2027. május 21-től alkalmazandó, a 40. cikk (3) bekezdésének b) pontja kivételével, amely 2026. május 21-től alkalmazandó.

e)

a 73. cikk 2026. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. április 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

H. LAHBIB


(1)   HL C 275., 2022.7.18., 95. o.

(2)  Az Európai Parlament 2024. február 27-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. március 25-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (2006. június 14.) a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).

(5)   HL L 39., 1993.2.16., 3. o.

(6)  A Tanács 93/98/EGK határozata (1993. február 1.) a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló egyezménynek (Bázeli Egyezmény) a Közösség részéről történő megkötéséről (HL L 39., 1993.2.16., 1. o.).

(7)  A Bázeli Egyezménynek az Egyezmény részes felei által a III/1. számú határozattal elfogadott módosítása („tilalmi módosítás”).

(8)  A Tanács 97/640/EK határozata (1997. szeptember 22.) a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló egyezménynek (bázeli egyezmény) a részes felek konferenciájának III/1 határozata által megállapított módosításának a Közösség részéről történő jóváhagyásáról (HL L 272., 1997.10.4., 45. o.), és a Tanács 120/97/EK rendelete (1997. január 20.) az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 259/93/EK rendelet módosításáról (HL L 22., 1997.1.24., 14. o.).

(9)  OECD/LEGAL/0266.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. november 20-i 1257/2013/EU rendelete a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(14)  A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1056 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (2022. november 23.) az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 317., 2022.12.9., 1. o.).

(18)   HL L 124., 2005.5.17., 4. o.

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről (HL L 155., 2019.6.12., 1. o.).

(22)  A Bizottság (EU) 2023/2055 rendelete (2023. szeptember 25.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a szintetikus polimer mikrorészecskék tekintetében történő módosításáról (HL L 238., 2023.9.27., 67. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.).

(24)  Javaslat a műanyag pellet környezetbe jutásának a mikroműanyag-szennyezés csökkentése érdekében történő megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2023) 645).

(25)  A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(28)  A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(29)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(30)   HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(31)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/883 irányelve (2019. április 17.) a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről, a 2010/65/EU irányelv módosításáról, valamint a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2019.6.7., 116. o.).

(34)  A Tanács 2006/117/Euratom irányelve (2006. november 20.) a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről (HL L 337., 2006.12.5., 21. o.).

(35)  A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 229., 2009.9.1., 1. o.).

(37)  Az Antarktisz-egyezmény környezetvédelemről szóló, 1991. évi jegyzőkönyve.

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.).

(39)  A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(40)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(41)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(42)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(43)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).

(44)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1542 rendelete (2023. július 12.) az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2023.7.28., 1. o.).

(45)  OECD/LEGAL/0266.

(46)  A Bizottság (EU) 2016/1245 végrehajtási rendelete (2016. július 28.) a Kombinált Nómenklatúrának a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben előírt kódjai és a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III., IV. és V. mellékletében felsorolt hulladékok közötti megfeleléseket bemutató előzetes megfelelési táblázat meghatározásáról (HL L 204., 2016.7.29., 11. o.).

(47)  A Bizottság 1418/2007/EK rendelete (2007. november 29.) az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről (HL L 316., 2007.12.4., 6. o.).


IA. MELLÉKLET

Image 1

Image 2

Image 3

Image 4


IB. MELLÉKLET

Image 5

Image 6

Image 7

Image 8


IC. MELLÉKLET

KÜLÖN UTASÍTÁSOK A BEJELENTŐLAP ÉS A KÍSÉRŐ DOKUMENTUM KITÖLTÉSÉHEZ

2026. május 21-től kezdődően a dokumentumokat és információkat a 27. cikkel összhangban elektronikus úton, e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell benyújtani.

A harmadik országokat érintő szállítások esetében (a IV., V. és VI. cím szerint), amelyek vonatkozásában papíralapú dokumentumok használhatók, a papíralapú eljárások érvényben maradnak, amennyiben nem lehetséges a hozzáférés a 27. cikkben említett rendszerekhez.

Az 1013/2006/EK rendelet IC. Melléklete a bejelentőlap és a kísérődokumentumok kitöltésére vonatkozó általános iránymutatás céljából megtekinthető, különösen a dokumentumok papírformátumban történő kitöltésekor, amennyiben ez még mindig releváns.


II. MELLÉKLET

A BEJELENTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK ÉS DOKUMENTÁCIÓ

1. rész: A bejelentőlap benyújtásakor megadandó információk:

1.

A bejelentőlap sorszáma vagy más elfogadott azonosítója és a szállítások tervezett teljes száma.

Ha a bejelentő már korábban hozzájárulást szerezett azonos típusú hulladékok ugyanazon létesítménybe történő szállításához, akkor ezen előzetes hozzájárulással rendelkező szállítások bejelentőlapjának sorszámára vagy más elfogadott azonosítójára is lehet hivatkozni.

A 9. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában abban az esetben, ha a bejelentő korábban megszerezte a hozzájárulás(oka)t azonos típusú hulladékoknak a küldő ország azonos helyéről ugyanahhoz a címzetthez és ugyanazon létesítménybe történő szállításához, és amennyiben a tranzitországok – ha vannak ilyenek – azonosak, a bejelentőnek fel kell tüntetnie a korábban engedélyezett szállítások bejelentő dokumentumának sorszámát vagy más elfogadott azonosítóját. Ezen túlmenően a bejelentésben fel kell tüntetni az új bejelentés részleteiben a korábban engedélyezett szállításhoz képest bekövetkezett változásokat.

2.

A bejelentő neve, címe, telefonszáma, e-mail-címe, nyilvántartási száma és az ügyintéző.

3.

Amennyiben a bejelentő nem az eredeti hulladéktermelő vagy új hulladéktermelő vagy begyűjtő: az eredeti hulladéktermelő(k) vagy az új hulladéktermelő(k) vagy begyűjtők vagy hulladékbirtokosok neve, címe, telefonszáma, e-mail-címe és ügyintézője.

4.

A kereskedő(k) vagy közvetítő(k) neve, címe, telefonszáma, e-mail-címe és az ügyintéző, abban az esetben, ha a bejelentő a 3. cikk 6. pontjának megfelelően meghatalmazta.

5.

A szállítás kiindulási helyének címe, a helyszínért felelős személy neve, valamint – amennyiben eltér a 2–4. pontban említett személyektől – a helyszínért felelős személy címe, telefonszáma, e-mail címe és ügyintézője.

6.

A hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény neve, címe, telefonszáma, e-mail-címe, nyilvántartási száma és az ügyintéző, az alkalmazott technológia és adott esetben az, hogy a létesítmény rendelkezik a 14. cikk szerinti előzetes hozzájárulással.

Ha a hulladékot hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletre szánják, a megfelelő információt közölni kell valamennyi olyan létesítményről, ahol további hasznosítást megelőző műveletet vagy végleges hasznosítást vagy végleges ártalmatlanítást terveznek.

Be kell mutatni a létesítménynek a 2008/98/EK irányelv IV. fejezetének megfelelő engedélyét igazoló bizonyítékot, vagy – ha a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény szerepel a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 5. kategóriájához tartozó felsorolásban – be kell mutatni az említett irányelv 4. és 5. cikkének megfelelően kiállított érvényes engedélyt igazoló bizonyítékot (például az annak meglétét igazoló nyilatkozatot).

7.

A címzett neve, címe, telefonszáma, e-mail-címe, nyilvántartási száma és az ügyintéző.

8.

A tervezett szállító(k) és/vagy szállítmányozói(k) neve, címe, telefonszáma, e-mail-címe, nyilvántartási száma és az ügyintéző.

9.

A küldő ország és az érintett illetékes hatóság.

10.

A tranzitországok és az érintett illetékes hatóságok.

11.

A célország és az érintett illetékes hatóság.

12.

Egyedi bejelentés vagy általános bejelentés. Ha általános bejelentésről van szó, az érvényességi időtartamot fel kell tüntetni.

13.

A szállítás(ok) megkezdésének tervezett időpontja(i).

14.

Tervezett szállítási mód.

15.

Tervezett útirány és tervezett útvonal, beleértve – amennyiben lehetséges – a lehetséges alternatívákat.

16.

A szállító(k) hulladékszállítás tekintetében való nyilvántartásba vételének igazolása (például az annak meglétét igazoló nyilatkozat).

17.

A hulladék típusának megjelölése a megfelelő jegyzékben, forrása(i), leírása, összetétele és valamennyi veszélyes tulajdonsága. A több forrásból származó hulladékok esetében a hulladék részletes leltárjegyzéke.

18.

A becsült maximális és minimális mennyiségek.

19.

A tervezett csomagolási mód.

20.

A hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet(ek) meghatározása a 2008/98/EK irányelv I. és II. mellékletében említettek szerint.

21.

Ha a hulladékot hasznosításra szánják:

a)

a hasznosítást követően visszamaradt hasznosíthatatlan frakció ártalmatlanítására szolgáló tervezett módszer;

b)

a visszanyert anyag mennyisége a hasznosíthatatlan hulladék arányában;

c)

a hasznosított anyag becsült értéke;

d)

a hasznosítás költsége és a visszamaradt hasznosíthatatlan frakció ártalmatlanításának költsége.

22.

Ha a hulladékot ártalmatlanításra szánják, bizonyíték arra, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek teljesülnek.

23.

A bejelentő, a címzett és a hasznosítást vagy ártalmatlanítást végző létesítmény üzemeltetője között megkötött és a bejelentés időpontjában érvényes szerződés egy példánya és az annak meglétét igazoló nyilatkozat, az 5. cikk (7) bekezdésének és a 6. cikknek megfelelően.

24.

A termelő, az új termelő vagy a begyűjtő és a közvetítő vagy a kereskedő között megkötött szerződés egy példánya és az annak meglétét igazoló nyilatkozat abban az esetben, ha a közvetítő vagy a kereskedő a bejelentő.

25.

A létrejött és a bejelentés időpontjában érvényes – vagy ha a pénzügyi garanciát vagy az azzal egyenértékű biztosítást jóváhagyó illetékes hatóság hozzájárul, legkésőbb a 16. cikk (2) bekezdésének megfelelő kísérő dokumentum kitöltésekor érvényes – pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosítás bizonyítéka (vagy az annak meglétét igazoló nyilatkozat, ha az illetékes hatóság ehhez hozzájárul), az 5. cikk (8) bekezdésének és a 7. cikknek megfelelően.

26.

A bejelentő nyilatkozata arról, hogy a bejelentőt nem ítélték el illegális szállítás végzéséért vagy bármely más, a környezetvédelemmel vagy az emberi egészség védelmével kapcsolatos jogellenes cselekményért, és a bejelentés benyújtását megelőző 5 évben ismételten nem mulasztott el megfelelni a 15. és a 16. cikknek.

27.

A bejelentő igazolása, hogy az adatok hiánytalanok és legjobb tudomása szerint megfelelnek a valóságnak.

2. rész: A kísérő dokumentumban megadandó vagy ahhoz csatolandó információk:

Adja meg az 1. részben felsorolt valamennyi információnak az alábbi pontoknak megfelelően frissített változatát és a többi előírt kiegészítő információt:

1.

A szállítások sorszáma és teljes száma.

2.

A szállítás kezdetének időpontja.

3.

A szállítás módja.

4.

A szállító(k) neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail-címe.

5.

A bejelentő lapon feltüntetett útirány és útvonal, beleértve – amennyiben lehetséges – a lehetséges alternatívákat, előre nem látható körülmények esetére is.

6.

Mennyiségek.

7.

Csomagolás módja.

8.

Szállítótartály azonosító száma (adott esetben).

9.

A szállító(k) által meghozandó speciális óvintézkedések.

10.

A bejelentő által aláírt nyilatkozat, hogy az érintett országok illetékes hatóságainak összes szükséges hozzájárulása rendelkezésre áll.

11.

A felelős őrzés minden egyes átruházása esetére a megfelelő aláírások.

3. rész: Az illetékes hatóságok által bekérhető kiegészítő információk és dokumentáció:

1.

Annak az engedélynek a típusa és érvényességi időtartama, amely alapján a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény működik.

2.

A 2010/75/EU irányelv 4. és 5. cikkével összhangban kiállított engedély másolata.

3.

Információ szolgáltatása a szállítás biztonsága érdekében meghozandó intézkedésekről.

4.

A szállítás megkezdésének helye és a létesítmény közötti szállítási távolság(ok), beleértve az alternatív útvonalakat is.

5.

Intermodális szállítás esetén az átrakás helyszíne(i).

6.

A bejelentő és a létesítmény közötti hulladékfuvarozás költségeire vonatkozó információ.

7.

A szállító(k) hulladékszállításra jogosító nyilvántartásbavételi okiratának másolata.

8.

A hulladék összetételének kémiai elemzése.

9.

A hulladék keletkezési eljárásának leírása.

10.

A hulladékot fogadó létesítmény kezelési eljárásának leírása.

11.

A pénzügyi garancia vagy az azzal egyenértékű biztosítás, annak másolata vagy igazolása.

12.

A pénzügyi garancia vagy az azzal egyenértékű biztosítás kiszámítására vonatkozó információk, az 5. cikk (8) bekezdésében és a 7. cikkben előírtak szerint.

13.

Harmadik félnek okozott károkat fedező felelősségbiztosítási kötvény másolata vagy ennek bizonyítéka.

14.

Dokumentáció annak igazolására, hogy a bejelentőt nem ítélték el illegális szállítás végzéséért vagy bármely más, a környezetvédelemmel vagy az emberi egészség védelmével kapcsolatos jogellenes cselekményért, és a bejelentés benyújtását megelőző 5 évben ismételten nem mulasztott el megfelelni a 15. és a 16. cikknek.

15.

Bármely egyéb információ, amely fontos a bejelentés elbírálásához e rendelettel, továbbá a nemzeti jogszabályokkal összhangban.


III. MELLÉKLET

A 18. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ HULLADÉKOK JEGYZÉKE („ZÖLDLISTÁS” HULLADÉKOK) A 4. CIKK (4) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN EMLÍTETTEK SZERINT

A hulladékra – függetlenül attól, hogy szerepel-e ebben a jegyzékben, vagy sem – nem alkalmazhatók a 18. cikkben szereplő általános tájékoztatási követelmények, ha egyéb anyagokkal olyan mértékben szennyezett, ami:

a)

a hulladékkal összefüggő kockázatokat kellően megnöveli ahhoz, hogy helyénvalóvá váljon a hulladékot előzetes írásos bejelentési és hozzájárulási eljárás alá vonni, figyelembe véve a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzéket, valamint az említett irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságokat; vagy

b)

megakadályozza a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását.

I. rész:

A Bázeli Egyezmény IX. mellékletében felsorolt hulladékok (1).

E rendelet alkalmazásában:

a)

minden, a Bázeli Egyezmény IX. mellékletében az A. listára történő hivatkozást az e rendelet IV. mellékletére való hivatkozásnak kell tekinteni;

b)

a bázeli B1020 kód esetében az „ömlesztett feldolgozott formában” kifejezés magában foglalja az ott felsorolt minden fémes, nem diszpergált (2) megjelenési formát;

c)

a bázeli B1030 kód szövege: „Tűzálló fémeket tartalmazó maradékanyagok”;

d)

a bázeli B1100 kód azon része, amely a „rézfeldolgozás salakjaira” stb. hivatkozik, nem alkalmazható, helyette a II. rész (OECD) GB040 kódját kell alkalmazni;

e)

a bázeli B1110 kód nem alkalmazható, helyette az (OECD) II. rész GC010 és GC020 kódját kell alkalmazni;

f)

a bázeli B2050 kód nem alkalmazható, helyette a II. rész (OECD) GG040 kódját kell alkalmazni;

g)

az Unión belül szállított hulladékra a bázeli B3011 kód nem alkalmazható, helyette a következő kódot kell alkalmazni:

EU3011 (3)

Műanyaghulladék (vö. a IV. melléklet II. részének megfelelő AC300 kódjával és a IV. melléklet I. részének megfelelő EU48 kódjával):

Az alább felsorolt műanyaghulladékok, feltéve, hogy szennyeződéstől és egyéb hulladékoktól csaknem mentesek (4), és azokat újrafeldolgozásra szánják:

Műanyaghulladék csaknem kizárólag (5) egyetlen nem halogénezett polimer anyagból, beleértve a következő polimereket, de azokra nem korlátozva:

polietilén (PE)

polipropilén (PP)

polisztirol (PS)

akrilnitril-butadién-sztirol (ABS)

polietilén-tereftalát (PET)

polikarbonátok (PC)

poliéterek

Műanyaghulladék csaknem kizárólag (6) egyetlen műgyantából vagy kondenzációs termékből, beleértve a következő gyantákat, de azokra nem korlátozva:

karbamid-formaldehid gyanták

fenol-formaldehid gyanták

melamin-formaldehid gyanták

epoxigyanták

alkidgyanták

Műanyaghulladék csaknem kizárólag (6) a következő fluorozott polimerek egyikéből (7):

perfluor-etilén/propilén (FEP)

perfluoralkoxi-alkánok:

tetrafluor-etilén/perfluoralkil-vinil-éter (PFA)

tetrafluor-etilén/perfluormetil-vinil-éter (MFA)

polivinilfluorid (PVF)

polivinilidén-fluorid (PVDF)

poli(tetra-fluoretilén) (PTFE)

Polivinil-klorid (PVC).

II. rész:

Fémek megolvasztásából, kohászatából és finomításából származó fémtartalmú hulladékok

GB040

7112

2620 30

2620 91

Nemesfémek és réz továbbfinomítás (raffinálás) céljából végzett feldolgozásának salakjai

Egyéb fémtartalmú hulladékok

GC010

 

Csak fémekből és ötvözetekből álló elektromos berendezések

GC020

 

Elektronikai hulladék (pl. nyomtatott áramkörök, elektronikai alkatrészek, huzalok stb.) és nemnemesfémek és nemesfémek hasznosítására alkalmas regenerált elektronikai alkatrészek

GC030

ex 8908 00

Bontásra szánt hajók és egyéb úszóművek, amelyekből gondosan eltávolították (8)

GC050

 

Fluidizációs katalitikus krakkolás (FCC) elhasznált katalizátora (pl. alumínium-oxid, zeolitok)

Üveghulladék, nem diszpergált megjelenési formában

GE020

ex 7001

ex 7019 39

Üvegszál hulladék

Kerámiahulladékok, nem diszpergált megjelenési formában

GF010

 

Kerámiahulladékok, melyeket formázás után kiégettek, beleértve a kerámiaedényeket is (használat előtt és/vagy után)

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó egyéb hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

GG030

ex 2621

Széntüzelésű erőmű fenékhamuja és salakcsapolási maradéka

GG040

ex 2621

Széntüzelésű erőmű szállóhamuja

Cserzésből, szőrmekikészítésből és bőrfeldolgozásból származó hulladékok

GN010

ex 0502 00

Sertés- vagy vaddisznósörte vagy -szőr, vagy borzszőr és más kefekészítésre használt szőr hulladéka

GN020

ex 0503 00

Lószőr és a lószőr hulladék, függetlenül attól, hogy hordozóanyagra rétegként felvitt állapotban vagy másként van felhasználva

GN030

ex 0505 90

Madarak bőrének és más részeinek hulladéka tollazattal vagy pehelytollal, tollak vagy tollrészek (vágott széllel vagy anélkül), és pehelytoll tisztítva, fertőtlenítve vagy a tartósítás érdekében kezelve, de tovább nem megmunkálva.


(1)  A Bázeli Egyezmény IX. mellékletét e rendelet V. mellékletének felsorolása tartalmazza, az 1. rész, B. listában.

(2)  A „nem diszpergált” nem foglalja magában a por, iszap, szálló por vagy szilárd mag zárvány köré képződött folyékony veszélyes hulladékanyagokat.

(3)  E rendelet alkalmazásában a „szennyeződéstől és más hulladékfajtáktól csaknem mentes” és adott esetben a „szinte kizárólag abból álló” kifejezés azt jelenti, hogy az EU3011 kód alá besorolt műanyaghulladék vagy műanyaghulladék-keverékek szállítmányában a szennyeződési tartalom, más típusú hulladékok vagy nem halogénezett polimerek, pácolt gyanták vagy kondenzációs termékek, vagy fluorozott polimerek, kivéve a műanyaghulladék nagy részét alkotó nem halogénezett polimereket, pácolt gyanta vagy kondenzációs terméket vagy fluorozott polimereket, nem haladhatják meg a szállítmány tömegének összesen 6 %-át.

(4)  A „szennyeződéstől és egyéb hulladékoktól csaknem mentes” kifejezés tekintetében nemzetközi és nemzeti előírások jelenthetnek hivatkozási alapot.

(5)  A „csaknem kizárólag” kifejezés tekintetében nemzetközi és nemzeti előírások jelenthetnek hivatkozási alapot.

(6)  A „csaknem kizárólag” kifejezés tekintetében nemzetközi és nemzeti előírások jelenthetnek hivatkozási alapot.

(7)  A fogyasztói hulladékok nem tartoznak ide.

(8)  A „gondosan eltávolították” kifejezés alatt a hajók újrafeldolgozására vonatkozó nemzetközi szabályoknak és iránymutatásoknak való teljeskörű megfelelést kell érteni. a szállítmányból és a hajó üzemeltetéséből származó más, adott esetben veszélyesként besorolt anyagokat és hulladékokat


IIIA. MELLÉKLET

A III. MELLÉKLETBEN FELSOROLT HULLADÉKKEVERÉKEK, FELTÉVE, HOGY E KEVERÉKEK ÖSSZETÉTELE NEM AKADÁLYOZZA AZOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL MEGFELELŐ KEZELÉSÉT A 4. CIKK (4) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN EMLÍTETTEK SZERINT

1.

A hulladékkeverékekre – függetlenül attól, hogy szerepelnek-e ebben a jegyzékben, vagy sem – nem alkalmazhatók a 18. cikkben szereplő általános tájékoztatási követelmények, ha egyéb anyagokkal olyan mértékben szennyezettek, ami:

a)

a hulladékkal összefüggő kockázatokat elegendő mértékben megnöveli ahhoz, hogy helyénvalóvá váljon a hulladékot előzetes írásos bejelentési és hozzájárulási eljárás hatálya alá vonni, figyelembe véve a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzéket, valamint az említett irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságokat; vagy

b)

az lehetetlenné teszi a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását.

2.

E melléklet a következő hulladékkeverékeket tartalmazza:

a)

a B1010 és a B1050 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei;

b)

a B1010 és a B1070 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei;

c)

a B3040 és a B3080 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei;

d)

a GB040 (OECD) kód és a B1100 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei a következőkre korlátozva: keménycink-tartalmú maradékanyagok; cinktartalmú salakok, fölözékek; alumíniumfölözék (vagy salakhártya), kivéve a sósalakot; réz kohósításából származó tűzálló bélés hulladékok, beleértve a tégelyeket;

e)

a GB040 (OECD) kód és a B1070 bázeli kód alá tartozó hulladékokból, valamint a B1100 bázeli kód alá besorolt hulladékok közül a réz kohósításából származó tűzálló bélés hulladékaiból és tégelyeiből álló keverékek.

3.

E melléklet tartalmazza az egyetlen kód különálló francia bekezdései és francia albekezdései alá besorolt, következő hulladékkeverékeket:

a)

a B1010 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei;

b)

a B2010 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei;

c)

a B2030 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei;

d)

a B3020 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei a következőkre korlátozva: fehérítetlen papír vagy kartonpapír, illetve hullámpapír vagy hullámkartonpapír hulladék, más olyan papír- vagy kartonpapír hulladék, amelyet főként fehérített, tömegében nem színezett papírpépből állítottak elő, olyan papír- vagy kartonpapír hulladék, amelyet főként mechanikai úton előállított cellulózból (pl. újságokból, folyóiratokból és más nyomtatványokból) állítottak elő;

e)

a B3030 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei;

f)

a B3040 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei;

g)

a B3050 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei.

4.

Az Unión belüli újrafeldolgozásra szánt szállítások esetében e melléklet tartalmazza az egyetlen kód különálló francia bekezdései és francia albekezdései alá besorolt, következő hulladékkeverékeket (1):

a)

az EU3011 kód alá besorolt és a nem halogénezett polimerekre hivatkozó franciabekezdésben felsorolt hulladékok keverékei;

b)

az EU3011 kód alá besorolt, a műgyantákra vagy kondenzációs termékekre hivatkozó franciabekezdésben felsorolt hulladékok keverékei;

c)

az EU3011 kód alá besorolt, a „perfluoralkoxi-alkánok” alá tartozó hulladékok keverékei.


(1)  E rendelet alkalmazásában a „szennyeződéstől és más hulladékfajtáktól csaknem mentes” és adott esetben a „szinte kizárólag abból álló” kifejezés azt jelenti, hogy a IIIA. melléklet 4. pontjában meghatározott műanyaghulladék-keverékek szállítmányában a szennyeződési tartalom, más típusú hulladékok vagy nem halogénezett polimerek, pácolt gyanták vagy kondenzációs termékek, vagy fluorozott polimerek, kivéve a műanyaghulladék nagy részét alkotó nem halogénezett polimereket, pácolt gyanta vagy kondenzációs terméket vagy fluorozott polimereket, nem haladhatják meg a szállítmány tömegének összesen 6 %-át.


IIIB. MELLÉKLET

TOVÁBBI ZÖLDLISTÁS HULLADÉKOK A 4. CIKK (4) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN EMLÍTETTEK SZERINT

1.

A hulladékra – függetlenül attól, hogy szerepel-e ebben a jegyzékben, vagy sem – nem alkalmazhatók a 18. cikkben szereplő általános tájékoztatási követelmények, ha egyéb anyagokkal olyan mértékben szennyezett, ami:

a)

a hulladékkal összefüggő kockázatokat kellően megnöveli ahhoz, hogy helyénvalóvá váljon a hulladékot előzetes írásos bejelentési és hozzájárulási eljárás hatálya alá vonni, figyelembe véve a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzéket, valamint az említett irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságokat; vagy

b)

az lehetetlenné teszi a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását.

2.

E melléklet a következő hulladékokat tartalmazza:

BEU04

főként papírból és némi műanyagból álló, maradékanyagokat nem tartalmazó összetett csomagolás, amely nincs besorolva a B3020 bázeli kód alá;

BEU05

biológiailag tisztán lebontható mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti, kerti, zöldterületi (parkokból, temetőkből származó) hulladék.

3.

Az e mellékletben felsorolt hulladékszállítások nem sértik az (EU) 2016/2031 rendelet rendelkezéseit.

IV. MELLÉKLET

AZ ELŐZETES ÍRÁSBELI BEJELENTÉSI ÉS HOZZÁJÁRULÁSI ELJÁRÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ HULLADÉK JEGYZÉKE („SÁRGALISTÁS” HULLADÉK) (1) A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN EMLÍTETTEK SZERINT

I. rész

A Bázeli Egyezmény II. és VIII. mellékletében (2) felsorolt hulladékok.

E rendelet alkalmazásában:

a)

minden, a Bázeli Egyezmény VIII. mellékletében a B. listára történő hivatkozást az e rendelet III. mellékletére való hivatkozásnak kell tekinteni;

b)

a bázeli A1010 kód esetében az „azonban a B. listán egyedileg felsorolt hulladékok nem tartoznak ide” kifejezés (a IX. mellékletben) hivatkozás a bázeli B1020 kódra, és a B1020 kódhoz e rendelet III. mellékletének I. b) részéhez fűzött megjegyzésre;

c)

a bázeli A1180 és A2060 kódok nem alkalmazhatók, helyettük adott esetben az OECD III. melléklete II. részének GC010, GC020 és GG040 kódjait kell alkalmazni;

d)

a bázeli A4050 kód magában foglalja az alumíniumkohászatból származó elhasznált edénybevonatokat is, mert Y33 szervetlen cianidokat tartalmaznak. Ha ezeket a cianidokat lebontották, az elhasznált edénybevonatokat a II. rész AB120 kódja alá kell besorolni, mert Y32 szervetlen fluorid vegyületeket tartalmaznak, amelyben nincs kalcium-fluorid;

e)

a bázeli A3210 kód nem alkalmazható, és helyette a II. rész AC300 kódját kell alkalmazni;

f)

az Unión belül szállított hulladékra a bázeli Y48 kód nem alkalmazható, helyette a következő kódot kell alkalmazni:

EU48

A III. melléklet II. részében szereplő AC300 kód vagy I. részében szereplő EU3011 kód alá nem tartozó műanyaghulladék, valamint a IIIA. melléklet 4. pontja alá nem tartozó műanyaghulladék-keverékek.

II. rész:

Fémet tartalmazó hulladékok

AA010

2619 00

Vas- és acélipari salak, reve és egyéb hulladék (3)

AA060

2620 50

Vanádiumhamu és -maradékanyag (3)

AA190

8104 20

ex 8104 30

Magnézium gyúlékony, piroforikus vagy vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben durranógázt fejlesztő hulladéka és törmeléke

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

AB030

 

Fémek felületkezeléséből származó, nem cianidalapú rendszerek hulladékai

AB070

 

Öntödei homokhulladékok

AB120

ex 2812 90

ex 3824

Máshova nem sorolt szervetlen halogenidvegyületek

AB130

 

Hulladék szemcseszóró anyagok

AB150

ex 3824 90

Füstgáz kénmentesítéséből (FGD) származó finomítatlan kalcium-szulfit és kalcium-szulfát

Főként szerves összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szervetlen összetevőket

AC060

ex 3819 00

Hidraulikafolyadékok

AC070

ex 3819 00

Fékfolyadékok

AC080

ex 3820 00

Fagyálló folyadékok

AC150

 

Klórozott-fluorozott szénhidrogének

AC160

 

Halonok

AC170

ex 4403 10

Kezelt parafa és fahulladékok

AC250

 

Felületaktív anyagok

AC260

ex 3101

Sertés hígtrágya; ürülék

AC270

 

Szennyvíziszap

AC300

 

Műanyaghulladék, beleértve az ilyen hulladékok keverékeit is, amely olyan mértékben tartalmaz az I. mellékletben felsorolt összetevőket, vagy azokkal olyan mértékben szennyezett, hogy a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutatja (vö. a III. melléklet I. részének megfelelő EU3011 kódjával és az I. rész megfelelő EU48 kódjával)

Olyan hulladékok, amelyek szervetlen és szerves összetevőket egyaránt tartalmazhatnak

AD090

ex 3824 90

Máshova nem sorolt reprográfiai és fotográfiai vegyi anyagok és előhívó anyagok gyártásából, formulázásából és használatából származó hulladékok

AD100

 

Műanyagok felületkezeléséből származó, nem cianidalapú rendszerek hulladékai

AD120

ex 3914 00

ex 3915

Ioncserélő gyanták

AD150

 

Természetben előforduló szűrőként használható szerves anyagok (pl. bioszűrők)

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

RB020

ex 6815

Az azbeszthez hasonló fizikai-kémiai jellemzőkkel rendelkező kerámiaalapú szálak


(1)  Ez a jegyzék az OECD-határozat 4. függelékéből származik.

(2)  A Bázeli Egyezmény VIII. mellékletét e rendelet V. melléklete 1. részének A. listája tartalmazza. A Bázeli Egyezmény II. mellékletét az V. melléklet 2. részének A. listája tartalmazza.

(3)  E felsorolás tartalmazza a hamu, maradékanyag, salak, kohósalak, lefölözési, leválasztási, szálló por, por, iszap és massza formájú hulladékokat, kivéve, ha az anyagot kifejezetten máshova sorolták be.


V. MELLÉKLET

HULLADÉKJEGYZÉKEK A 39. CIKK ALKALMAZÁSÁBAN

Bevezető megjegyzések

1.

Ezt a mellékletet a 2008/98/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

2.

Ez a melléklet két részből áll. A 39. cikk a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említettek szerint hivatkozik tovább a hulladékjegyzékre. E rendelet alkalmazásában és annak meghatározásához, hogy egy adott hulladék az e rendelet 39. cikkében említett kiviteli tilalom hatálya alá esik-e, a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említettek szerinti hulladékjegyzék csak akkor alkalmazandó, ha e melléklet 1. részének A. jegyzéke nem alkalmazandó. Csak akkor kell ellenőrizni, hogy egy adott hulladék szerepel-e e melléklet 2. részében, ha az nem szerepel e melléklet 1. részének A. jegyzékében és nem szerepel veszélyes hulladékként a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említettek szerinti hulladékjegyzékben.

3.

Az 1. rész B. listáján szereplő hulladékra vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említettek szerinti hulladékjegyzékben felsorolt nem veszélyes hulladékra (azaz arra, amely nincsen csillaggal megjelölve) akkor vonatkozik a kiviteli tilalom, ha egyéb anyagokkal olyan mértékben szennyezett, ami

a)

a hulladékkal összefüggő kockázatokat kellően megnöveli ahhoz, hogy helyénvalóvá váljon a hulladékot előzetes írásos bejelentési és hozzájárulási eljárás hatálya alá vonni, figyelembe véve a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzéket, valamint az említett irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságokat; vagy

b)

az lehetetlenné teszi a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását.

1. rész (1)

A. lista (a Bázeli Egyezmény VIII. melléklete)

A1

Fémhulladékok és fémet tartalmazó hulladékok

A1010

Fémhulladékok és a következők bármilyen összetételű ötvözetét tartalmazó hulladékok:

antimon

arzén

berillium

kadmium

ólom

higany

szelén

tellúr

tallium

azonban a B. listán egyedileg felsorolt hulladékok nem tartoznak ide.

A1020

Összetevőként vagy szennyezőként a következők bármelyikét tartalmazó hulladékok, kivéve a szilárd fémhulladékot:

antimon; antimonvegyületek

berillium; berilliumvegyületek

kadmium; kadmiumvegyületek

ólom; ólomvegyületek

szelén; szelénvegyületek

tellúr; tellúrvegyületek

A1030

Összetevőként vagy szennyezőként a következők bármelyikét tartalmazó hulladékok:

arzén; arzénvegyületek

higany; higanyvegyületek

tallium; talliumvegyületek

A1040

Összetevőként a következők bármelyikét tartalmazó hulladékok:

fémkarbonilok

a hatvegyértékű króm vegyületei

A1050

Galvániszapok

A1060

Fémek maratásából származó folyékony hulladékok

A1070

Cinkfeldolgozás kilúgozási maradékanyagai, porok és iszapok, mint jarozit, hematit

A1080

A B. listán nem szereplő cinkhulladék maradékanyagai, amelyek elég magas koncentrációban tartalmazzák az ólmot és kadmiumot ahhoz, hogy a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutassák

A1090

Szigetelt rézhuzal égetésekor keletkező hamu

A1100

Rézkohók gáztisztító berendezéseiből származó por és maradékanyagok

A1110

Réz elektrolízissel történő finomítása és kinyerése után visszamaradt kimerült elektrolitoldatok

A1120

Réz elektrolízissel történő finomításakor és kinyerésekor az elektrolit tisztító berendezésekből származó iszaphulladék, kivéve az anódiszapot

A1130

Oldott rezet tartalmazó kimerült marató oldatok

A1140

Hulladék réz(II)-klorid- és réz-cianid katalizátorok

A1150

Nyomtatott áramkörök égetéséből származó, a B. listán nem szereplő nemesfémtartalmú hamu (2)

A1160

Savas ólomakkumulátor hulladék, egész és tört formában

A1170

Kevert elemek hulladéka, kivéve a csak a B. listán szereplő elemekből álló hulladékot. A B. listán nem szereplő hulladékelemek, ha azok olyan mennyiségben tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt összetevőket, hogy annak következtében veszélyessé válnak

A1180

Hulladék elektromos berendezések vagy elektronikus részegységek és az azok bontásából származó hulladékok (3), amelyek közt fellelhetők olyan alkatrészek, mint az A. listán szereplő akkumulátorok és egyéb elemek, higanykapcsolók, katódsugárcsőből származó vagy más aktivált üveghulladékok, PCB-tartalmú kondenzátorok, vagy szennyezésként olyan mennyiségben tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt összetevőket (pl. kadmiumot, higanyt, ólmot, poliklórozott bifenileket), hogy ennek következtében a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutatják (vö. a B. lista megfelelő B1110 kódjával) (4)

A1190

Műanyaggal bevont vagy szigetelt fémkábelhulladékok, amelyek kőszénkátrányt, PCB-t (4), ólmot, kadmiumot, egyéb szerves halogén vegyületet vagy egyéb, az I. mellékletben felsorolt összetevőt olyan mennyiségben tartalmaznak, vagy ezekkel olyan mértékben szennyezettek, hogy a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutatják

A2

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

A2010

Katódsugárcsövekből és más aktivált üvegből származó üveghulladékok

A2020

Folyadék vagy iszap formában lévő szervetlen fluorvegyületekből álló hulladékok, kivéve a B. listán szereplő ilyen hulladékokat

A2030

Hulladékkatalizátorok, kivéve a B. listán szereplő ilyen hulladékokat

A2040

Vegyipari eljárásból származó gipszhulladékok, ha olyan mennyiségben tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt összetevőket, hogy ennek következtében a III. mellékletben felsorolt veszélyes tulajdonságok valamelyikét mutatják (vö. a B. lista megfelelő B2080 kódjával)

A2050

Azbeszthulladék (por és szálak)

A2060

Széntüzelésű erőművek pernyéje, amely elég magas koncentrációban tartalmaz az I. mellékletben felsorolt anyagokat ahhoz, hogy a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutassa (vö. a B. lista megfelelő B2050 kódjával)

A3

Főként szerves összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szervetlen összetevőket

A3010

Petrolkoksz és bitumen előállításából/feldolgozásából származó hulladékok

A3020

Eredeti rendeltetésükre alkalmatlan, fáradt ásványi olajok hulladéka

A3030

Ólmozott kopogásgátló vegyületek iszapjait tartalmazó, azokból álló, vagy azokkal szennyezett hulladékok

A3040

Hulladék hőközvetítő folyadékok

A3050

Gyanták, latex, lágyítószerek, enyvek, ragasztók gyártásából, formulázásából és használatából származó hulladékok, kivéve a B. listán szereplő ilyen hulladékokat (vö. a B. lista megfelelő B4020 kódjával)

A3060

Hulladék nitrocellulóz

A3070

Folyékony és iszap formában lévő hulladék fenolok és fenolvegyületek, beleértve a klórfenolt

A3080

Hulladék éterek, kivéve a B. listán szereplő étereket

A3090

Hatvegyértékű krómvegyületeket vagy biocideket tartalmazó hulladék bőrpor, hamu, iszap és őrlemény (vö. a B. lista megfelelő B3100 kódjával)

A3100

Hatvegyértékű krómvegyületeket vagy biocideket tartalmazó, bőrből vagy bőrkompozícióból származó hulladék nyesedék vagy egyéb bőrhulladék, amely bőrtermékek előállítására alkalmatlan (vö. a B. lista megfelelő B3090 kódjával)

A3110

Hatvegyértékű krómvegyületeket, biocideket vagy fertőző anyagokat tartalmazó, szőrmekikészítési hulladékok (vö. a B. lista megfelelő B3110 kódjával)

A3120

Shreddelésből származó könnyű frakció – pihe

A3130

Hulladék szerves foszforvegyületek

A3140

Halogénmentes szerves oldószer hulladékok, kivéve a B. listán szereplő ilyen hulladékokat

A3150

Halogéntartalmú szerves oldószer hulladékok

A3160

Szerves oldószerek hasznosítási műveleteiből származó, halogénezett vagy nem halogénezett nem vizes bepárlási hulladékok maradékanyagai

A3170

Halogénezett alifás szénhidrogének (pl. metil-kloridok, diklór-etán, vinil-klorid, vinilidén-klorid, allil-klorid és epiklór-hidrin) előállításakor keletkező hulladékok

A3180

Olyan hulladékok, anyagok és tárgyak, amelyek poliklórozott bifenilt (PCB) és/vagy poliklórozott terfenilt (PCT), poliklórozott naftalint (PCN) vagy polibrómozott bifenilt (PBB), vagy e vegyületek bármely más polibrómozott analógját tartalmazzák, abból állnak, vagy azzal 50 mg/kg vagy annál nagyobb koncentrációban szennyezettek (5)

A3190

Szerves anyagok finomításából, lepárlásából és bármilyen pirolitikus kezeléséből származó kátrányos hulladékok maradékanyagai (kivéve az aszfaltcementeket)

A3200

Útépítésből és útjavításból származó bitumenes anyag (aszfalthulladék), amely kátrányt tartalmaz (vö. a B. lista megfelelő B2130 kódjával)

A3210

Műanyaghulladék, beleértve az ilyen hulladékok keverékeit is, amely olyan mértékben tartalmaz az I. mellékletben felsorolt összetevőket, vagy azokkal olyan mértékben szennyezett, hogy a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutatja (vö. e rész B. listájának megfelelő B3011 kódjával és a 2. rész A. listájának megfelelő Y48 kódjával)

A4

Olyan hulladékok, amelyek szervetlen és szerves összetevőket egyaránt tartalmazhatnak

A4010

Gyógyszerek gyártásából, kiszereléséből és használatából származó hulladékok, kivéve a B. listán szereplő ilyen hulladékokat

A4020

Klinikai és azzal kapcsolatos hulladékok; azaz orvosi, ápolási, fogorvosi, állatorvosi vagy hasonló gyakorlat során keletkező hulladékok, továbbá kórházban vagy más létesítményekben a betegek vizsgálatakor vagy kezelésekor, illetve kutatómunka során keletkező hulladékok

A4030

Biocidek és fitofarmakonok előállításából, formulázásából és alkalmazásából származó hulladékok, beleértve a termékleírástól eltérő, lejárt (6) vagy eredeti rendeltetésükre alkalmatlan hulladék növényvédő- és gyomirtószereket

A4040

Vegyi faanyag-konzerváló szerek (7) gyártásából, formulázásából és alkalmazásából származó hulladékok

A4050

Olyan hulladékok, amelyek a következők bármelyikét tartalmazzák, abból állnak, vagy azzal szennyezettek:

szervetlen cianidok, kivéve a szervetlen cianidokat nyomokban tartalmazó, szilárd halmazállapotú, nemesfémtartalmú maradékanyagokat

szerves cianidok

A4060

Hulladékolaj/víz, szénhidrogén/víz elegyek, emulziók

A4070

Tinták, színezékek, pigmentek, festékek, lakkok, kencék gyártásából, formulázásából és használatából származó hulladékok, kivéve minden ilyen, a B. listán szereplő hulladékot (vö. a B. lista megfelelő B4010 kódjával)

A4080

Robbanó tulajdonságú hulladékok (kivéve a B. listán szereplő ilyen hulladékokat)

A4090

Hulladék savas vagy lúgos oldatok, kivéve a B. lista megfelelő kódja alatt szereplő hulladékokat (vö. a B. lista megfelelő B2120 kódjával)

A4100

Ipari véggázok tisztítására használt ipari környezetvédelmi berendezésekből származó hulladékok, kivéve a B. listán szereplő ilyen hulladékokat

A4110

Olyan hulladékok, amelyek a következők bármelyikét tartalmazzák, abból állnak, vagy azzal szennyezettek:

poliklórozott dibenzo-furán bármely rokonvegyülete

poliklórozott dibenzo-dioxin bármely rokonvegyülete

A4120

Peroxidokból álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok

A4130

Hulladék göngyölegek és tartályok, amelyek elég magas koncentrációban tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt anyagokat ahhoz, hogy a III. mellékletben felsorolt veszélyes tulajdonságok valamelyikét mutassák

A4140

Olyan, az I. melléklet kategóriáinak megfelelő vegyszerekből álló, vagy vegyszereket tartalmazó hulladékok, amelyekben a vegyszerek termékleírásuktól eltérők vagy lejártak (8) és a III. mellékletben felsorolt veszélyes tulajdonságok valamelyikét mutatják

A4150

Kutatásból és fejlesztésből vagy oktatásból származó olyan hulladék vegyi anyagok, amelyeket nem azonosítottak és/vagy újak, és amelyek emberre és/vagy környezetre gyakorolt hatása nem ismert

A4160

A B. listán nem szereplő hulladék aktív szén (vö. a B. lista megfelelő B2060 kódjával)

B. lista (a Bázeli Egyezmény IX. melléklete)

B1

Fémhulladékok és fémet tartalmazó hulladékok

B1010

Fém és fém-ötvözet hulladékok fémes, nem diszpergált megjelenési formában:

Nemesfémek (arany, ezüst, a platinacsoport, de a higany nem)

Vas- és acélhulladék

Rézhulladék

Nikkelhulladék

Alumíniumhulladék

Cinkhulladék

Ónhulladék

Volfrámhulladék

Molibdénhulladék

Tantálhulladék

Magnéziumhulladék

Kobalthulladék

Bizmuthulladék

Titánhulladék

Cirkóniumhulladék

Mangánhulladék

Germániumhulladék

Vanádiumhulladék

Hafnium-, indium-, nióbium, rénium- és galliumhulladék

Tóriumhulladék

Ritka földfémek hulladékai

Krómhulladék

B1020

Tiszta, nem szennyezett fémhulladék, beleértve az ötvözeteket, ömlesztett feldolgozott formában (lemezek, lapok, gerendák, rudak stb.):

Antimonhulladék

Berilliumhulladék

Kadmiumhulladék

Ólomhulladék (kivéve a savas ólomakkumulátort)

Szelénhulladék

Tellúrhulladék

B1030

Maradékanyagokat tartalmazó tűzálló fémek

B1031

Molibdén, volfrám, titán, tantál, nióbium és rénium fémek és fémötvözet hulladékok fémes diszperz formában (fémpor), kivéve az A. lista ilyen hulladékait az A1050 kód (galvániszapok) alatt

B1040

Villamos energiát termelő berendezések hulladékai, amelyek nincsenek kenőolajjal, PCB-vel vagy PCT-vel olyan mértékig szennyezve, hogy annak következtében veszélyessé válnának

B1050

Színesfém-keverékek, fémhulladékok nehéz frakciói, amelyek az I. mellékletben felsorolt anyagokat nem tartalmazzák elég magas koncentrációban ahhoz, hogy a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutassák (9)

B1060

Elemi fém formában lévő hulladék szelén és tellúr, beleérve a port

B1070

Réz és rézötvözetek hulladékai diszperz megjelenési formában, kivéve, ha elég magas koncentrációban tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt összetevőket ahhoz, hogy a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutassák

B1080

Cink hamuja és maradékanyagai diszperz megjelenési formában, beleértve a cink-ötvözet maradékanyagokat, kivéve, ha elég magas koncentrációban tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt anyagokat ahhoz, hogy a III. mellékletben felsorolt veszélyes tulajdonságok valamelyikét mutassák, vagy ha a H4.3 szerinti veszélyes tulajdonságokat mutatják (10)

B1090

Termékleírásnak megfelelő hulladékelemek, kivéve az ólom, kadmium vagy higany felhasználásával készülteket

B1100

Fémek olvasztásából, kohósításából és finomításából származó fémtartalmú hulladékok:

Keménycink-tartalmú maradékanyagok

Cinktartalmú salakok, fölözékek:

Horganyzáskor képződő cinkfölözék (> 90 % Zn)

Horganyzáskor képződő cinksalak (> 92 % Zn)

Kokillaöntéskor képződő cinksalak (> 85 % Zn)

Tűzihorganyzáskor képződő cinksalak (sarzsonként) (> 92 % Zn)

Cinkfölözék

Alumíniumfölözék (vagy salakhártya), kivéve a sósalakot

Rézfeldolgozás vagy továbbfinomítás (raffinálás) salakjai, amelyek nem tartalmaznak olyan mennyiségű arzént, ólmot vagy kadmiumot, hogy a III. mellékletben felsorolt veszélyes tulajdonságok valamelyikét mutassák

Réz kohósításából származó tűzálló bélés hulladékok, beleértve a tégelyeket

Nemesfémek továbbfinomítás (raffinálás) céljából végzett feldolgozásának salakjai

Tantált tartalmazó ónsalak, 0,5 %-nál alacsonyabb óntartalommal

B1110

Elektromos berendezések és elektronikus részegységek:

Csak fémekből és ötvözetekből álló elektronikus berendezések

Hulladék elektromos berendezések és elektronikus részegységek és az azok bontásából származó hulladékok (11) (beleértve a nyomtatott áramköröket), amelyek közt nem lelhetők fel olyan alkatrészek, mint az A. listán szereplő akkumulátorok és más elemek, higanykapcsolók, katódsugárcsőből származó vagy más aktivált üveghulladékok, PCB-tartalmú kondenzátorok, illetve szennyezésként olyan mennyiségben nem tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt anyagokat (pl. kadmiumot, higanyt, ólmot, poliklórozott bifenileket), hogy ennek következtében a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutassák (vö. az A. lista megfelelő A1180 kódjával)

Közvetlen újrahasználatra (12), és nem újrafeldolgozásra vagy végleges ártalmatlanításra (13) szánt elektromos berendezések és elektronikus részegységek (beleértve a nyomtatott áramköröket, elektronikus alkatrészeket és huzalokat)

B1115

Az A1190 kód alatt nem szereplő, műanyaggal bevont vagy szigetelt fémkábelhulladékok, kivéve azokat, amelyeket a IVA. melléklet szerinti műveletekre vagy egyéb ártalmatlanítási műveletekre szánnak, amelyek bármelyik fázisban ellenőrizetlen termikus folyamattal járnak, mint pl. a nyílt égetés

B1120

A következő komponensek bármelyikét tartalmazó kimerült szilárd katalizátorok:

Átmeneti fémek, kivéve az A. listán szereplő hulladék katalizátorokat (kimerült katalizátorokat, használt folyékony katalizátorokat vagy más katalizátorokat)

Szkandium

Vanádium

Mangán

Kobalt

Réz

Ittrium

Nióbium

Hafnium

Volfrám

Titán

Króm

Vas

Nikkel

Cink

Cirkónium

Molibdén

Tantál

Rénium

Lantanidák (ritka földfémek):

Lantán

Prazeodímium

Szamárium

Gadolínium

Diszprózium

Erbium

Itterbium

Cérium

Neodímium

Európium

Terbium

Holmium

Túlium

Lutécium

B1130

Tisztított, kimerült nemesfémtartalmú katalizátorok

B1140

Szilárd, nemesfémtartalmú maradékanyagok, amelyek szervetlen cianidokat nyomokban tartalmaznak

B1150

Nemesfémek (arany, ezüst, platinacsoport, de a higany nem) és ötvözeteik hulladékai diszpergált, nem folyékony formában, megfelelő csomagolásban és jelöléssel ellátva

B1160

Nyomtatott áramkörök égetéséből származó nemesfém hamu (vö. az A. lista megfelelő A1150 kódjával)

B1170

Fényképészeti film égetéséből származó nemesfém hamu

B1180

Ezüsthalogenideket és fém ezüstöt tartalmazó hulladék fényképészeti film

B1190

Ezüsthalogenideket és fém ezüstöt tartalmazó hulladék fényképészeti papír

B1200

Vas- és acélgyártásból származó granulált salak

B1210

Vas- és acélgyártásból származó salak, beleértve a TiO2 és vanádium forrásként hasznosított salakokat

B1220

Cink előállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301) megfelelően feldolgozva, főként építkezési alkalmazásra

B1230

Vas- és acélgyártásból származó hengerlési hulladék

B1240

Réz-oxid hengerreve

B1250

Hulladékká vált gépjárművek, amelyek sem folyadékot, sem veszélyes komponenseket nem tartalmaznak

B2

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

B2010

Bányászati műveletek hulladékai, nem diszpergált megjelenési formában:

Természetes grafit hulladéka

Palahulladék, szélezett vagy nem szélezett, fűrészeléssel vagy egyéb módon vágott

Csillámhulladék

Leucit-, nefelin- és nefelinszienit-hulladékok

Földpáthulladékok

Folypáthulladékok

Szilárd halmazállapotú szilícium-dioxid hulladékok, kivéve az öntödei műveletekhez használtakat

B2020

Üveghulladék, nem diszpergált megjelenési formában:

Üvegtörmelék és egyéb üveghulladék, kivéve a katódsugárcsövekből származó üveget és más aktivált üveget

B2030

Kerámiahulladékok, nem diszpergált megjelenési formában:

Cermethulladék és törmelék (fém-kerámia kompozitok)

Máshova nem sorolt kerámiaalapú szálak

B2040

Főként szervetlen összetevőkből álló egyéb hulladékok:

Füstgáz kénmentesítéséből (FGD) származó, részben finomított kalcium-szulfát

Épületek bontásából származó gipsz falkarton vagy vakolatkarton hulladék

Réz előállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301 és DIN 8201) megfelelően feldolgozva, főként építkezési és csiszolási alkalmazásra

Szilárd halmazállapotú kén

Ciánamid gyártásából származó mészkő (pH < 9)

Nátrium-, kálium-, kalcium-klorid

Karborundum (szilícium-karbid)

Tört beton

Lítium-tantál- és lítium-nióbium-tartalmú üvegtörmelék

B2050

Széntüzelésű erőművek A. listán nem szereplő pernyéje (vö. az A. lista megfelelő A2060 kódjával)

B2060

Hulladék aktív szén, amely nem tartalmaz olyan mennyiségű, az I. mellékletben szereplő összetevőt, hogy a III. mellékletben felsorolt jellemzők valamelyikét mutatná, pl. ivóvíz kezeléséből, élelmiszer-ipari és vitamin-előállítási folyamatokból származó hulladék aktív szén (vö. az A. lista megfelelő A4160 tételével)

B2070

Kalcium-fluorid iszap

B2080

Vegyipari eljárásokból származó, az A. listán nem szereplő gipszhulladék (vö. az A. lista megfelelő A2040 kódjával)

B2090

Acél- vagy alumíniumgyártásból származó, petrolkokszból vagy bitumenből előállított, a szokásos ipari előírásoknak megfelelően tisztított hulladék anódtuskók (kivéve a klóralkáli-elektrolízisből és a kohászati iparból származó anódtuskókat)

B2100

Hulladék alumínium-hidrátok, hulladék timföld és timföldgyártási maradékanyagok, kivéve a gáztisztítási, lecsapási és szűrési eljárásokban alkalmazott ilyen anyagokat

B2110

Bauxit maradékanyagok („vörös iszap”) (pH-érték 11,5 alá beállítva)

B2120

2-nél magasabb és 11,5-nél alacsonyabb pH-értékű hulladék savas vagy lúgos oldatok, amelyek nem maró hatásúak, és egyéb szempontból nem veszélyesek (vö. az A. lista megfelelő A4090 kódjával)

B2130

Útépítésből és útjavításból származó bitumenes anyag (aszfalthulladék), amely kátrányt nem tartalmaz (14) (vö. az A. lista megfelelő A3200 tételével)

B3

Főként szerves összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szervetlen összetevőket

B3011 (15)

Műanyaghulladék (vö. e rész A. listájának megfelelő A3210 kódjával és a 2. rész A. listájának megfelelő Y48 kódjával)

Az alábbiakban felsorolt műanyaghulladékok, feltéve, hogy azokat környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő újrafeldolgozásra (16) szánják, és szennyeződéstől és egyéb hulladékoktól csaknem mentesek (17):

Műanyaghulladék csaknem kizárólag (18) egyetlen nem halogénezett polimer anyagból, beleértve a következő polimereket, de azokra nem korlátozva:

polietilén (PE)

polipropilén (PP)

polisztirol (PS)

akrilnitril-butadién-sztirol (ABS)

polietilén-tereftalát (PET)

polikarbonátok (PC)

poliéterek

Műanyaghulladék csaknem kizárólag (19) egyetlen műgyantából vagy kondenzációs termékből, beleértve a következő gyantákat, de azokra nem korlátozva:

karbamid-formaldehid gyanták

fenol-formaldehid gyanták

melamin-formaldehid gyanták

epoxigyanták

alkidgyanták

Műanyaghulladék csaknem kizárólag1 (19) a következő fluorozott polimerek egyikéből (20):

perfluor-etilén/propilén (FEP)

perfluoralkoxi-alkánok:

tetrafluor-etilén/perfluoralkil-vinil-éter (PFA)

tetrafluor-etilén/perfluormetil-vinil-éter (MFA)

polivinilfluorid (PVF)

polivinilidén-fluorid (PVDF)

Műanyaghulladék-keverékek, melyek polietilénből (PE), polipropilénből (PP) és/vagy polietilén-tereftalátból (PET) állnak, feltéve, hogy azokat az egyes anyagok egyedi és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő újrafeldolgozására szánják (21), és szennyeződéstől és egyéb hulladékoktól csaknem mentesek (22)

B3020

Papír-, kartonpapír- és papíráru-hulladékok

A következő anyagok, feltéve, hogy nem keveredtek veszélyes hulladékkal:

Papír- vagy kartonpapír-hulladék vagy -törmelék:

fehérítetlen papír- vagy kartonpapír-, illetve hullámpapír- vagy hullámkartonpapír-hulladék

más olyan papír- vagy kartonpapír-hulladék, amelyet főként fehérített, tömegében nem színezett papírpépből állítottak elő

olyan papír- vagy kartonpapír-hulladék, amelyet főként mechanikai úton előállított cellulózból (pl. újságokból, folyóiratokból és más nyomtatványokból) állítottak elő

egyéb, beleértve a következőket, de azokra nem korlátozva:

1.

laminált (többrétegű) kartonpapír

2.

osztályozatlan papírhulladék

B3026

A következő, folyadékok tárolására szolgáló olyan összetett csomagolás előkezeléséből származó hulladékok, amelyek az I. mellékletben felsorolt anyagokat nem tartalmazzák elég magas koncentrációban ahhoz, hogy a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutassák:

el nem különíthető műanyag frakció

el nem különíthető műanyag-alumínium frakció

B3027

Laminált öntapadós címke hulladéka, amely a címkegyártás során használt nyersanyagokat tartalmaz

B3030

Textilhulladékok

A következő anyagok, feltéve, hogy más hulladékokkal nem keveredtek, és valamilyen termékleírás szerint készültek:

Selyemhulladék (beleértve a gombolyításra alkalmatlan selyemgubókat, a fonalhulladékokat és a farkasolási hulladékot)

kártolatlan, fésületlen selyemhulladék

egyéb selyemhulladék

Gyapjú, finom vagy durva állati szőr hulladék, beleértve a fonalhulladékot, de kizárva a farkasolási hulladékot

gyapjú vagy finom állati szőr fésűskóc

egyéb gyapjú- vagy finom állati szőr hulladék

durva állati szőr hulladék

Pamuthulladék (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

fonalhulladék (beleértve a cérnahulladékot is)

farkasolási hulladék

egyéb

Len kóca és más hulladéka

Valódi kender (Cannabis sativa L.) kóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

Juta és más textilrost (kivéve a lent, a valódi kendert és a ramit) kóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

Szizál és más, az Agave-félékhez tartozó növények textilkészítésre használt rostjainak kóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

Kókuszdió kóca, fésűskóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

Manilakender (Musa textilis Nee) kóca, fésűskóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

Rami és egyéb, máshova nem sorolt növényi textilrost kóca, fésűskóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

Mesterségesen előállított szálak hulladékai (beleértve a kócot, a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

szintetikus szálak hulladékai

műszálak hulladékai

Használt ruhák és más használt textiláruk

Használt rongyok, zsineg, madzag, kötél és heveder, valamint textilből készült használt zsineg, madzag, kötél vagy heveder

válogatva

más módon

B3035

Hulladékká vált padlószőnyegek, padlóborítók

B3040

Gumihulladékok

A következő anyagok, feltéve, hogy nem keveredtek más hulladékokkal:

Keménygumi (pl. ebonit) hulladéka és törmeléke

Egyéb gumihulladékok (kivéve a másutt meghatározott ilyen hulladékokat)

B3050

Kezeletlen parafa és fahulladék:

Fahulladék és -törmelék; független attól, hogy azt hasáb, brikett, pellet vagy hasonló formájúra tömörítették-e vagy sem

Parafahulladék; aprított, granulált vagy őrölt parafa

B3060

Mezőgazdaság élelmiszer-ipari hulladékai, feltéve, hogy nem fertőzőek:

Borseprő

Máshova nem sorolt állati takarmányozásra használt szárított és fertőtlenített növényi hulladékok, maradékanyagok és melléktermékek, független attól, hogy azokat pellet formájúra tömörítették-e vagy sem

Degras (cserzőzsír); zsíros anyagok, állati vagy növényi viaszok feldolgozásából származó maradékanyagok

Csont- és szarvhulladék, feldolgozatlan, zsírtalanított, egyszerűen kikészített (de nem formára vágott), savval kezelt vagy zselatinmentesített formában

Halhulladék

Kakaóbabhéj, hártya, bőr és egyéb kakaóbab hulladék

Mezőgazdaság élelmiszer-ipari hulladékai, kivéve azokat a melléktermékeket, amelyek az emberi vagy állati fogyasztásra való alkalmasság nemzeti és nemzetközi követelményeinek és szabványainak megfelelnek

B3065

Állati vagy növényi eredetű étolajok és zsírok hulladékai (pl. sütőolaj), feltéve, hogy nem mutatják a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét

B3070

A következő hulladékok:

Emberi haj hulladék

Hulladékká vált szalma

Penicillingyártásból származó, takarmányozási célra felhasználható inaktivált gombamicélium

B3080

Guminyesedék- és gumidarab-hulladék

B3090

Hatvegyértékű krómvegyületeket vagy biocideket nem tartalmazó, bőrből vagy bőrkompozícióból származó hulladék nyesedék vagy egyéb bőrhulladék, kivéve a bőriszapot, amely bőrtermékek előállítására alkalmatlan (vö. az A. lista megfelelő A3100 kódjával)

B3100

Hatvegyértékű krómvegyületeket vagy biocideket nem tartalmazó hulladék bőrpor, hamu, iszap és őrlemény (vö. az A. lista megfelelő A3090 kódjával)

B3110

Hatvegyértékű krómvegyületeket, biocideket vagy fertőző anyagokat nem tartalmazó szőrmekikészítési hulladékok (vö. az A. lista megfelelő A3110 kódjával)

B3120

Élelmiszerfestékekből álló hulladékok

B3130

Hulladék polimer éterek és nem veszélyes, peroxidképzésre nem hajlamos hulladék monomer éterek

B3140

Hulladék légabroncsok, kivéve azokat, amelyeket a IVA. melléklet szerinti műveletekre szánnak

B4

Olyan hulladékok, amelyek szervetlen és szerves összetevőket egyaránt tartalmazhatnak

B4010

Főként vízalapú/latex festékekből, tintákból és keményített lakkokból álló hulladékok, amelyek nem tartalmaznak olyan mennyiségű szerves oldószert, nehézfémet vagy biocideket, hogy annak következtében veszélyessé válnának (vö. az A. lista megfelelő A4070 kódjával)

B4020

Gyanták, latex, lágyítószerek, enyvek, ragasztók gyártásából, formulázásából és használatából származó, az A. listán nem szereplő hulladékok, amelyek oldószerektől és más szennyezésektől oly mértékig mentesek, hogy nem mutatják a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét. Ide tartoznak az ilyen vízalapú anyagok, vagy a kazein, keményítő, dextrin, cellulóz-éter vagy polivinil-alkohol-alapú ragasztók (vö. az A. lista megfelelő A3050 kódjával)

B4030

Elhasznált egyszer használatos fényképezőgépek, az A. listán nem szereplő elemekkel

2. rész

A. lista (a bázeli egyezmény II. melléklete)

Y46

Háztartásokból összegyűjtött hulladékok (23)

Y47

Háztartási hulladékok égetése során keletkezett maradékanyagok

Y48

Műanyaghulladékok, beleértve az ilyen hulladékok keverékeit is, a következők kivételével:

Veszélyes hulladéknak minősülő műanyaghulladék (lásd az V. melléklet 1. része A. listájának A3210 kódját)

Az alábbiakban felsorolt műanyaghulladék, feltéve, hogy azt környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő újrafeldolgozásra (24) szánják, és szennyeződéstől és egyéb hulladékoktól csaknem mentes (25):

Műanyaghulladék csaknem kizárólag (26) egyetlen nem halogénezett polimer anyagból, ideértve a következő polimereket, de azokra nem korlátozva:

polietilén (PE)

polipropilén (PP)

polisztirol (PS)

akrilnitril-butadién-sztirol (ABS)

polietilén-tereftalát (PET)

polikarbonátok (PC)

poliéterek

Műanyaghulladék csaknem kizárólag (27) egyetlen műgyantából vagy kondenzációs termékből, beleértve a következő gyantákat, de azokra nem korlátozva:

karbamid-formaldehid gyanták

fenol-formaldehid gyanták

melamin-formaldehid gyanták

epoxigyanták

alkidgyanták

Műanyaghulladék csaknem kizárólag2 (27) a következő fluorozott polimerek egyikéből (28):

perfluor-etilén/propilén (FEP)

perfluoralkoxi-alkánok:

tetrafluor-etilén/perfluoralkil-vinil-éter (PFA)

tetrafluor-etilén/perfluormetil-vinil-éter (MFA)

polivinilfluorid (PVF)

polivinilidén-fluorid (PVDF)

Műanyaghulladék-keverékek, amelyek polietilénből (PE), polipropilénből (PP) és/vagy polietilén-tereftalátból (PET) állnak, feltéve, hogy azokat az egyes anyagok egyedi és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő újrafeldolgozására szánják (29), és szennyeződéstől és egyéb hulladékoktól csaknem mentesek (30).

B. lista (az OECD-határozat 4. függeléke II. részéből átvett hulladékok) (31)

Fémet tartalmazó hulladékok

AA010

2619 00

Vas- és acélipari salak, reve és egyéb hulladék (32)

AA060

2620 50

Vanádiumhamu és -maradékanyag

AA190

8104 20

ex 8104 30

Magnézium gyúlékony, piroforikus vagy vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben durranógázt fejlesztő hulladéka és törmeléke

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

AB030

 

Fémek felületkezeléséből származó, nem cianidalapú rendszerek hulladékai

AB070

 

Öntödei homokhulladékok

AB120

ex 2812 90

Máshova nem sorolt szervetlen halogenidvegyületek

 

ex 3824

 

AB150

ex 3824 90

Füstgáz kénmentesítéséből (FGD) származó finomítatlan kalcium-szulfit és kalcium-szulfát

Főként szerves összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szervetlen összetevőket

AC060

ex 3819 00

Hidraulikafolyadékok

AC070

ex 3819 00

Fékfolyadékok

AC080

ex 3820 00

Fagyálló folyadékok

AC150

 

Klórozott-fluorozott szénhidrogének

AC160

 

Halonok

AC170

ex 4403 10

Kezelt parafa és fahulladékok

Olyan hulladékok, amelyek szervetlen és szerves összetevőket egyaránt tartalmazhatnak

AD090

ex 3824 90

Máshova nem sorolt reprográfiai és fotográfiai vegyi anyagok és előhívó anyagok gyártásából, formulázásából és használatából származó hulladékok

AD100

 

Műanyagok felületkezeléséből származó, nem cianidalapú rendszerek hulladékai

AD120

ex 3914 00

Ioncserélő gyanták

 

ex 3915

 

AD150

 

Természetben előforduló szűrőként használható szerves anyagok (pl. bioszűrők)

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

RB020

ex 6815

Az azbeszthez hasonló fizikai-kémiai jellemzőkkel rendelkező kerámiaalapú szálak


(1)  Az A. és B. listában az I., III. és IV. mellékletre történő hivatkozások a Bázeli Egyezmény mellékleteire értendők.

(2)  Figyelem, a B. lista párhuzamos kódja (B1160) nem nevesít kivételeket.

(3)  Ez a kód nem foglalja magában az elektromos áramfejlesztők hulladékát.

(4)  A PCB-k 50 mg/kg vagy annál nagyobb koncentrációjú szinten vannak.

(5)  Az 50 mg/kg nemzetközileg elfogadott gyakorlati szint minden hulladékra. Ugyanakkor egyes országok alacsonyabb (pl. 20 mg/kg) értéket állapítottak meg bizonyos hulladékokra.

(6)   „Lejárt” azt jelenti, hogy a gyártó által javasolt időtartamon belül nem került felhasználásra.

(7)  Ez a kód nem tartalmazza a konzerváló anyagokkal kezelt fát.

(8)   „Lejárt” azt jelenti, hogy a gyártó által javasolt időtartamon belül nem került felhasználásra.

(9)  Figyelem, még ha az I. melléklet anyagainak kiindulási koncentrációja alacsony is, az azt követő folyamatok, beleértve az újrafeldolgozást, az egyes frakciókban olyan feldúsulást okozhatnak, amely lényegesen nagyobb koncentrációt eredményez.

(10)  A cinkhamu besorolása felülvizsgálat alatt áll, és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Kongresszusának (UNCTAD) ajánlása alapján nem lehet veszélyes áru.

(11)  Ez a kód nem tartalmazza a villamosenergia-termelésből származó hulladékot.

(12)  Az újrahasználat magában foglalhatja a javítást, felújítást vagy bővítést, de a teljes felújítást nem.

(13)  Egyes országokban a közvetlen újrahasználatra szánt anyagokat nem tekintik hulladéknak.

(14)  A benzo(a)pirén koncentrációja nem érheti el a 50 mg/kg-ot.

(15)  E rendelet alkalmazásában a „szennyeződéstől és más hulladékfajtáktól csaknem mentes” és adott esetben a „szinte kizárólag abból álló” kifejezés azt jelenti, hogy az B3011 kód alá besorolt műanyaghulladék vagy műanyaghulladék-keverékek szállítmányában a szennyeződési tartalom, más típusú hulladékok vagy nem halogénezett polimerek, pácolt gyanták vagy kondenzációs termékek, vagy fluorozott polimerek, kivéve a műanyaghulladék nagy részét alkotó nem halogénezett polimereket, pácolt gyanta vagy kondenzációs terméket vagy fluorozott polimereket, nem haladhatják meg a szállítmány tömegének összesen 2 %-át.

(16)  Oldószerként nem használatos szerves anyagok újrafeldolgozása/visszanyerése (a IV. melléklet B. pontja szerinti R3) vagy – szükség esetén – egyetlen esetre korlátozott átmeneti tárolás, feltéve, hogy azt az R3 eljárás követi, és szerződési vagy megfelelő hivatalos dokumentáció igazolja.

(17)  A „szennyeződéstől és egyéb hulladékoktól csaknem mentes” kifejezés tekintetében nemzetközi és nemzeti előírások jelenthetnek hivatkozási alapot.

(18)  A „csaknem kizárólag” kifejezés tekintetében nemzetközi és nemzeti előírások jelenthetnek hivatkozási alapot.

(19)  A „csaknem kizárólag” kifejezés tekintetében nemzetközi és nemzeti előírások jelenthetnek hivatkozási alapot.

(20)  A fogyasztói hulladékok nem tartoznak ide.

(21)  Oldószerként nem használatos szerves anyagok újrafeldolgozása/visszanyerése (a IV. melléklet B. pontja szerinti R3) előzetes válogatást követően, és – szükség esetén – egyetlen esetre korlátozott átmeneti tárolás, feltéve, hogy azt az R3 eljárás követi, és szerződési vagy megfelelő hivatalos dokumentáció igazolja.

(22)  A „csaknem mentes” kifejezés tekintetében nemzetközi és nemzeti előírások jelenthetnek hivatkozási alapot.

(23)  Kivéve, ha megfelelően besorolható a III. melléklet egyetlen kódja alá.

(24)  Oldószerként nem használatos szerves anyagok újrafeldolgozása/visszanyerése (a IV. melléklet B. pontja szerinti R3) vagy – szükség esetén – egyetlen esetre korlátozott átmeneti tárolás, feltéve, hogy azt az R3 eljárás követi, és szerződési vagy megfelelő hivatalos dokumentáció igazolja.

(25)  A „szennyeződéstől és egyéb hulladékoktól csaknem mentes” kifejezés tekintetében nemzetközi és nemzeti előírások jelenthetnek hivatkozási alapot.

(26)  A „csaknem kizárólag” kifejezés tekintetében nemzetközi és nemzeti előírások jelenthetnek hivatkozási alapot.

(27)  A „csaknem kizárólag” kifejezés tekintetében nemzetközi és nemzeti előírások jelenthetnek hivatkozási alapot.

(28)  A fogyasztói hulladékok nem tartoznak ide.

(29)  Oldószerként nem használatos szerves anyagok újrafeldolgozása/visszanyerése (a IV. melléklet B. pontja szerinti R3) előzetes válogatást követően, és – szükség esetén – egyetlen esetre korlátozott átmeneti tárolás, feltéve, hogy azt az R3 eljárás követi, és szerződési vagy megfelelő hivatalos dokumentáció igazolja.

(30)  A „szennyeződéstől és egyéb hulladékoktól csaknem mentes” kifejezés tekintetében nemzetközi és nemzeti előírások jelenthetnek hivatkozási alapot.

(31)  Az AB130, AC250, AC260 és AC270 kódú hulladékokat törölték, mivel a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (HL L 114., 2006.4.27., 9. o., az irányelvet a 2008/98/EK irányelv hatályon kívül helyezte) nem veszélyesek minősítették, ezért azok nem tartoznak az e rendelet 39. cikkében foglalt kiviteli tilalom hatálya alá. Az AC300 kódszámú hulladék törlésre került, mivel a szóban forgó hulladék az 1. rész A. listájának A3210 kódja alá tartozik.

(32)  E felsorolás tartalmazza a hamu, maradékanyag, salak, kohósalak, lefölözési, leválasztási, szálló por, por, iszap és massza formájú hulladékokat, kivéve, ha az anyagot kifejezetten máshova sorolták be.


VI. MELLÉKLET

FORMANYOMTATVÁNY ELŐZETES HOZZÁJÁRULÁSSAL RENDELKEZŐ LÉTESÍTMÉNYEK SZÁMÁRA (14. CIKK)

Illetékes hatóság

Hasznosító létesítmény

Hulladék azonosítója

Érvényességi időtartam

Az előzetesen hozzájárulással rendelkező teljes mennyiség

 

A hasznosító létesítmény neve és száma

Cím

Hasznosítási művelet(ek) (+ R-kód(ok))

Alkalmazott technológia

(kód(ok))

-tól

-ig

(tonna (Mg))

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


VII. MELLÉKLET

A HULLADÉKSZÁLLÍTÁSOKAT KÍSÉRŐ INFORMÁCIÓK A 4. CIKK (4) ÉS (5) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT

Image 9

Image 10

Image 11

Image 12


VIII. MELLÉKLET

A KIVITELEK TEKINTETÉBEN A 42. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ ORSZÁGOK JEGYZÉKÉBE VALÓ FELVÉTEL IRÁNTI KÉRELEM

Image 13

Image 14

Image 15

Image 16

Image 17

Image 18


IX. MELLÉKLET

HIVATKOZÁSI ALAPOK A BIZOTTSÁG ÁLTAL A 43. CIKK (1) BEKEZDÉSE ALAPJÁN VÉGZETT ÉRTÉKELÉSHEZ

1. rész

A hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelését biztosító uniós jogszabályok

1.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (a hulladékokról szóló keretirányelv).

2.

A hulladékokról szóló keretirányelv mellett, a hulladékkezelési műveletekre vonatkozó követelményeket meghatározó következő uniós jogszabályok relevánsak a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása céljából:

a)

a Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (1);

b)

az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról.

3.

Az egyes specifikus hulladékáramokkal kapcsolatos követelményeket meghatározó, következő uniós jogszabályok szintén relevánsak a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása céljából:

a)

az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról;

b)

a Tanács 96/59/EK irányelve (1996. szeptember 16.) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek ártalmatlanításáról;

c)

az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről;

d)

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1542 rendelete (2023. július 12.) az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;

e)

az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (e-hulladék);

f)

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról.

2. rész

Nemzetközi útmutatók a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez

1.

A Bázeli Egyezmény alapján elfogadott iránymutatások és útmutatók:

a)

Technikai iránymutatások a veszélyes hulladék és egyéb hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő, műszaki védelemmel történő lerakással (D5) megvalósított ártalmatlanításához (2)

b)

Technikai iránymutatások a D10 és R1 ártalmatlanítási műveletek hatálya alá tartozó veszélyes és egyéb hulladékok környezetkímélő égetéséhez (3)

c)

Technikai iránymutatások a fémek és fémvegyületek környezetvédelmi szempontból megfelelő újrafeldolgozásához/visszanyeréséhez (R4) (4)

d)

Technikai iránymutatások az egészségügyi intézményekből származó hulladékok és a hulladéknak minősülő gyógyszerek és gyógyszerkészítmények környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (Y1; Y3) (5)

e)

Technikai iránymutatások a hulladéknak minősülő savas ólomakkumulátorok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (6)

f)

Általános technikai iránymutatások a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokból álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (7)

g)

Technikai iránymutatások az 1,1,1-triklór-2,2-bisz(4-klórfenil)etánból (DDT) álló, azt tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (8)

h)

Technikai iránymutatások a hexabróm-ciklododekánból (HBCD) álló, azt tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (9)

i)

Technikai iránymutatások a perfluoroktán-szulfonsavból (PFOS), annak sóiból, valamint perfluoroktán-szulfonil-fluoridból (PFOSF), perfluoroktánsavból (PFOA), sóiból és PFOA-rokon vegyületekből, valamint perfluorhexán-szulfonsavból (PFHxS), sóiból és PFHxS-rokon vegyületekből álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (10)

j)

Technikai iránymutatások a pentaklór-fenolból (PCP), valamint annak sóiból és észtereiből álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (11);

k)

Technikai iránymutatások az aldrin, alfa-hexaklór-ciklohexán, béta-hexaklór-ciklohexán, klórdán, klórdekon, dikofol, dieldrin, endrin, heptaklór, hexaklórbenzol, hexaklór-butadién, lindán, mirex, pentaklór-benzol, pentaklór-fenol és sói, perfluoroktán-szulfonsav és sói, perfluoroktán-szulfonil-fluorid, ipari endoszulfán és izomerjei vagy toxafén, illetve ipari vegyi anyagként hexaklórbenzol peszticidekből (a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmazó peszticidekből) álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (12)

l)

Technikai iránymutatások a poliklórozott bifenilekből (PCB), poliklórozott terfenilekből (PCT), poliklórozott naftalinokból (PCN) vagy polibrómozott bifenilekből (PBB) – ideértve a hexabróm-bifenilt is (HBB) is – álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (13)

m)

Technikai iránymutatások a hexabróm-difenil-éterből és heptabróm-difenil-éterből, vagy tetrabróm-difenil-éterből és pentabróm-difenil-éterből, vagy dekabróm-difenil-éterből (a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmazó BDE-kből) álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (14)

n)

Technikai iránymutatások a nem szándékosan előállított poliklórozott dibenzo-p-dioxinokat, poliklórozott dibenzo-furánokat, hexaklór-benzolt, poliklórozott bifenileket, pentaklór-benzolt, poliklórozott naftalinokat vagy hexaklór-butadiént tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (15)

o)

Technikai iránymutatások a hexaklór-butadiénből álló, azt tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (16)

p)

Technikai iránymutatások a rövid láncú klórozott paraffinokból álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (17)

q)

Technikai iránymutatások a műanyaghulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (18)

r)

Technikai iránymutatások a használt és hulladék gumiabroncsok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (19)

s)

Technikai iránymutatások a higanyból vagy higanyvegyületekből álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (20)

t)

Technikai iránymutatások a veszélyes hulladék cementégető kemencékben, egyéb termékekkel együtt történő, környezetvédelmi szempontból megfelelő feldolgozásához (21)

u)

Útmutató a használt és a termékként tovább nem használható számítástechnikai eszközök környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (22)

v)

Útmutató a használt és a termékként tovább nem használható mobiltelefonok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez (23)

w)

A veszélyes hulladék és egyéb hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének kerete (24)

x)

Gyakorlati útmutatók a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodás előmozdítására (25)

2.

Az OECD által elfogadott iránymutatások:

a)

Technikai iránymutatások az egyes specifikus hulladékáramok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez: Használt és leselejtezett személyi számítógépek (26)


(1)  A hasznosítási műveletek során keletkező maradékhulladék kezelése szempontjából releváns.

(2)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2022 júniusában lezajlott tizenötödik találkozóján került elfogadásra.

(3)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2022 júniusában lezajlott tizenötödik találkozóján került elfogadásra.

(4)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2004 októberében lezajlott hetedik találkozóján került elfogadásra.

(5)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2002 decemberében lezajlott hatodik találkozóján került elfogadásra.

(6)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2002 decemberében lezajlott hatodik találkozóján került elfogadásra.

(7)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2023 májusában lezajlott tizenhatodik találkozóján került elfogadásra.

(8)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2006 decemberében lezajlott nyolcadik találkozóján került elfogadásra.

(9)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2015 májusában lezajlott tizenkettedik találkozóján került elfogadásra.

(10)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2023 májusában lezajlott tizenhatodik találkozóján került elfogadásra.

(11)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2017 májusában lezajlott tizenharmadik találkozóján került elfogadásra.

(12)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2022 júniusában lezajlott tizenötödik találkozóján került elfogadásra.

(13)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2017 májusában lezajlott tizenharmadik találkozóján került elfogadásra.

(14)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2019 májusában lezajlott tizennegyedik találkozóján került elfogadásra.

(15)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2019 májusában lezajlott tizennegyedik találkozóján került elfogadásra.

(16)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2019 májusában lezajlott tizennegyedik találkozóján került elfogadásra.

(17)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2019 májusában lezajlott tizennegyedik találkozóján került elfogadásra.

(18)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2023 májusában lezajlott tizenhatodik találkozóján került elfogadásra.

(19)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2011 októberében lezajlott tizedik találkozóján került elfogadásra.

(20)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2022 júniusában lezajlott tizenötödik találkozóján került elfogadásra.

(21)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2011 októberében lezajlott tizedik találkozóján került elfogadásra.

(22)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2017 májusában lezajlott tizenharmadik találkozóján került elfogadásra.

(23)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2011 októberében lezajlott tizedik találkozóján került elfogadásra.

(24)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2013 októberében lezajlott tizenegyedik találkozóján került elfogadásra.

(25)  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes felei konferenciájának 2017 májusában, illetve 2019 májusában lezajlott tizenharmadik és tizennegyedik találkozóján került elfogadásra.

(26)  Az OECD Környezetvédelmi Politikai Bizottsága által 2003 februárjában került elfogadásra (ENV/EPOC/WGWPR(2001)3/FINAL).


X. MELLÉKLET

AZ AUDITOROKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ UNIÓBÓL A 46. CIKK ALAPJÁN KIVITT HULLADÉKOT FOGADÓ LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

A. rész

Az auditokat végző harmadik felekre vonatkozó részletes követelmények

1.

A 46. cikkel összhangban ellenőrzéseket végző harmadik fél függetlennek tekintendő a bejelentőtől vagy a szállítást szervező személytől, valamint az auditon átesett létesítménytől, ha dokumentálják, hogy:

a)

nem része ezen szervezeteknek, vagy nem áll azok ellenőrzése alatt;

b)

olyan eljárásokat hozott létre és működtet, amelyek garantálják pártatlanságát, beleértve a következőket:

i.

a pártatlanságával kapcsolatos kockázatok folyamatos értékelése;

ii.

a pénzügyi, kereskedelmi és egyéb típusú nyomásból eredő pártatlansági kockázatok azonosítása, megszüntetése és csökkentése;

iii.

a személyzetének kapcsolataiból eredő, a pártatlanságával kapcsolatos kockázatok értékelése;

c)

felépítése és irányítása olyan módon történik, amely biztosítja függetlenségét és pártatlanságát, beleértve a következőket:

i.

egyértelműen megállapítható a jogi személyen belül, hogy a jogi személy az ellenőrzéshez nem kapcsolódó tevékenységeket is folytat-e;

ii.

rendelkezik az elvégzett auditálási tevékenységre vonatkozó jelentéstételi szabályokkal;

iii.

személyzete egyértelműen azonosítható feladatokat lát el az auditok lefolytatásával kapcsolatban.

2.

A 46. cikkel összhangban az auditokat végző harmadik fél akkor tekinthető megfelelő képesítéssel rendelkezőnek az ellenőrzések és a hulladékkezelés területén, ha közvetlenül vagy alvállalkozás útján megfelelő számú, rendszeresen képzett személyzettel rendelkezik, és ha az ilyen auditok elvégzésében részt vevő személyzete dokumentált szakmai tapasztalattal rendelkezik a következő területeken:

a)

hulladékkezelő létesítmények auditálásának végzése;

b)

hulladékkezelési műveletek;

c)

környezetvédelmi és foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági irányítási rendszerek.

3.

Az (1) és (2) bekezdésben említett kritériumoknak való megfelelés igazolása érdekében az auditokat végző harmadik fél hivatkozhat a 46. cikkben meghatározott auditok elvégzése szempontjából releváns uniós vagy nemzetközileg elismert szabványok, például az ISO 19011:2018 vagy az ISO/IEC 17020:2012 szabvány szerinti tanúsítására.

B. rész

Kritériumok annak igazolására, hogy egy létesítmény az unióból kivitt hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelően kezeli a 46. cikkben említettek szerint

1.

A 46. cikk (3) bekezdésében említett audit azt vizsgálja, hogy a hulladékot a célországban kezelő létesítmény aktuális műveleteinek végzése során megfelel-e a következő feltételeknek:

a)

e hulladék behozatalát és kezelését illetően rendelkezik az illetékes hatóságok engedélyével (ez kifejezetten a megfelelő engedélyek bemutatásával igazolandó), és tevékenységeit a vonatkozó hatályos nemzeti környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban végzi;

b)

tervezése, kialakítása és üzemeltetése biztonsági és környezetvédelmi szempontból megfelelő, és kifejezetten rendelkezik a szóban forgó hulladék kezeléséhez szükséges eljárásokkal, megfelelő hulladékgazdálkodási technológiákkal, szervezeti felépítéssel és infrastruktúrával, valamint az adott esetben fedezetet nyújtó kockázati és felelősségbiztosításokkal. Ebből a célból ellenőrizni kell legalább a hulladékkezelési módszerekre vonatkozó információkat, beleértve a maradékhulladék kezelésének mikéntjét, különösen a feldolgozás folyamatának nyomonkövethetőségét;

c)

olyan irányítási és kontrollrendszereket, eljárásokat és technikákat alakít ki és működtet, amelyek a következőket hivatottak megelőzni, mérsékelni, minimalizálni és lehetőség szerint kizárni:

i.

az érintett munkavállalók és a létesítmény közelében élő lakosság egészségét és biztonságát érintő kockázatokat; valamint

ii.

a tevékenységei környezetre gyakorolt káros hatásainak (különösen a talaj-, víz- és levegőszennyezés, valamint egyéb ártalmak (szag, zaj) nyomon követése és kezelése érdekében hozott megfelelő intézkedések révén);

d)

gondoskodik a létesítményben átvett és kezelt összes hulladék nyomonkövethetőségéről, biztosítva azt is, hogy a végzett tevékenységek során keletkező összes maradékhulladékot dokumentálják, és kizárólag olyan hulladékkezelő létesítményekbe szállítsák, amelyek engedéllyel rendelkeznek az ilyen maradékhulladék kezelésére. E célból ellenőrizni kell legalább a következő információkat:

a hulladékmennyiség, amelynek kezelésére a létesítmény az engedélyeinek megfelelően jogosult,

az évente a létesítmény által fogadott és hasznosított hulladék mennyisége,

a végzett tevékenységek során keletkező maradékhulladék mennyisége, valamint annak igazolása, hogy e maradékhulladékot engedélyezett hulladékkezelő létesítményben kezelik export esetében is;

e)

intézkedéseket hozott az energiatakarékosság és a tevékenységei kapcsán kibocsátott üvegházhatású gázok korlátozása érdekében;

f)

nyilvántartja és képes igazolni az elmúlt öt évben folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységeit és hulladékimportját és -exportját; ha a létesítmény öt évnél rövidebb ideje működik, nyilvántartja és képes igazolni a működése során folytatott hulladékgazdálkodási és hulladékszállítási tevékenységeit;

g)

az elmúlt öt évben nem ítélték el hulladékimporthoz és -exporthoz vagy hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó jogellenes tevékenységek elkövetéséért;

h)

belső bejelentési csatornákat és eljárásokat hozott létre a belső jelentéstételre és a nyomon követésre, amelyek lehetővé teszik a létesítmény munkavállalói számára, hogy bejelentsék a környezetre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó szabályok megsértésére vonatkozó információkat, amennyiben azt a célország jogszabályai előírják.

2.

Amikor egy létesítmény megfelelését a fenti kritériumok alapján ellenőrzik, az auditot végző független harmadik fél hivatkozási alapként és adott esetben különösen a következőket veszi figyelembe:

a)

az egyes hulladékok kezelésére és a kezelt hulladék mennyiségének kiszámítására vonatkozó, az uniós jogszabályok alapján kötelező egyedi követelmények, köztük a IX. melléklet 1. részében említettek is;

b)

az ipari kibocsátásokról szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) hatálya alá tartozó egyes tevékenységek tekintetében elfogadott, elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetések.

3.

Ezenkívül a IX. melléklet 2. részében említett iránymutatásokat is figyelembe kell venni hivatkozási pontokként.

(1)   HL L 334., 2010.12.17., 17. o.


XI. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ KÉRDŐÍV A TAGÁLLAMOK 73. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGÉHEZ

Image 19

Image 20

Image 21

Image 22

Image 23

Image 24

Image 25

Image 26

Image 27

Image 28


XII. MELLÉKLET

Image 29

Image 30


XIII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

1013/2006/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk

1. cikk, (2)–(5) bekezdés

2. cikk

2. cikk, 1., 2., 4., 6., 7a., 9., 10., 12. és 13. pont

3. cikk, második albekezdés

2. cikk, 3. pont

3. cikk, 1. pont

2. cikk, 5. pont

3. cikk, 2. pont

2. cikk, 7. pont

3. cikk, 3. pont

2. cikk, 8. pont

3. cikk, 4. pont

2. cikk, 14. pont

3. cikk, 5. pont

2. cikk, 15. pont

3. cikk, 6. pont

3. cikk, 7. pont

2. cikk, 11. pont

3. cikk, 8. pont

2. cikk, 16. pont

3. cikk, 9. pont, b) alpont

2. cikk, 17. pont

35. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, 18. pont

3. cikk, 9. pont

2. cikk, 19. pont

3. cikk, 10. pont

2. cikk, 20. pont

3. cikk, 11. pont

2. cikk, 21. pont

3. cikk, 12. pont

2. cikk, 22. pont

3. cikk, 13. pont

2. cikk, 23. pont

3. cikk, 14. pont

2. cikk, 24. pont

3. cikk, 15. pont

2. cikk, 25. pont

3. cikk, 16. pont

2. cikk, 26. pont

3. cikk, 17. pont

2. cikk, 27. pont

3. cikk, 18. pont

2. cikk, 28. pont

3. cikk, 19. pont

2. cikk, 29. pont

3. cikk, 20. pont

2. cikk, 30. pont

3. cikk, 21. pont

2. cikk, 31. pont

3. cikk, 22. pont

2. cikk, 32. pont

3. cikk, 23. pont

2. cikk, 33. pont

3. cikk, 24. pont

2. cikk, 34. pont

3. cikk, 25. pont

2. cikk, 35. pont

3. cikk, 26. pont

2. cikk, 35a. pont

3. cikk, 27. pont

3. cikk, 28., 29. és 30. pont

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk

7. cikk, (1) bekezdés és 7. cikke (2) bekezdés, második és harmadik albekezdés

7. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés és 7. cikke (4) bekezdés és 8. cikk

8. cikk

7. cikk, (3) bekezdés és 9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk

13. cikk

14. cikk

14. cikk

15. cikk

15. cikk

16. cikk

16. cikk

17. cikk

17. cikk

18. cikk

18. cikk

19. cikk

19. cikk

20. cikk

20. cikk

21. cikk

21. cikk

22. cikk

22. cikk

23. cikk

23. cikk

24. cikk

24. cikk

25. cikk

25. cikk

26. cikk

26. cikk

27. cikk

27. cikk

28. cikk

28. cikk

29. cikk

29. cikk

30. cikk

30. cikk

31. cikk

32. cikk

33. cikk

31. cikk

34. cikk

32. cikk

35. cikk

33. cikk

36. cikk

34. cikk

37. cikk

35. cikk

38. cikk

36. cikk

39. cikk

37. cikk

40–43. cikk

38. cikk

44. cikk

45. cikk

46. cikk

47. cikk

39. cikk

48. cikk

40. cikk

49. cikk

41. cikk

50. cikk

42. cikk

51. cikk

43. cikk

52. cikk

44. cikk

53. cikk

45. cikk

54. cikk

46. cikk

56. cikk

47. cikk

57. cikk

48. cikk

58. cikk

49. cikk, (1) és (2) bekezdés

59. cikk

49. cikk, (3) bekezdés

55. cikk

50. cikk, (1) bekezdés

63. cikk

50. cikk, (2) és (3) bekezdés

60. cikk

50. cikk, (2a) bekezdés

62. cikk

50. cikk, (4)–(4e) bekezdés

61. cikk

64. cikk

50. cikk, (5)–(7) bekezdés

65. cikk

66. cikk

67. cikk

68. cikk

69. cikk

70. cikk

71. cikk

72. cikk

51. cikk

73. cikk (1)–(4) bekezdés, első és negyedik albekezdés

73. cikk, (4) bekezdés, második és harmadik albekezdés, és 73. cikke (5) bekezdés

52. cikk

74. cikk

53. cikk

75. cikk

54. cikk

76. cikk

55. cikk

77. cikk

56. cikk

78. cikk

57. cikk

58. cikk

79. cikk

58a. cikk

80. cikk

59a. cikk

81. cikk

82. cikk

83. cikk

60. cikk

84. cikk

61. és 62. cikk

85. cikk

63. cikk

64. cikk

86. cikk

IA., IB. és IC. melléklet

IA., IB. és IC. melléklet

II. melléklet

II. melléklet

III. melléklet

III. melléklet

IIIA. melléklet

IIIA. melléklet

IIIB. melléklet

IIIB. melléklet

IV. melléklet

IV. melléklet

IVA. melléklet

V. melléklet

V. melléklet

VI. melléklet

VI. melléklet

VII. melléklet

VII. melléklet

VIII. melléklet

IX. melléklet, 1. rész

VIII. melléklet

IX. melléklet, 2. rész

X. melléklet

IX. melléklet

XI. melléklet

XII. melléklet

XIII. melléklet


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1157/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)


Top