(1)

A sport- és más élő események, például koncertek hozzájárulnak a sokszínű európai kulturális színtér előmozdításához. Fontos szerepet játszanak a polgárok közötti kapcsolatok erősítésében és a közösségi érzés kialakításában is. Az ilyen események szervezése, élő közvetítése és továbbközvetítése jelentős beruházásokat igényel, és hozzájárul az Unión belüli gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez.

(2)

Amint az a digitális környezetben a sportesemények szervezői előtt álló kihívásokról szóló, 2021. május 19-i európai parlamenti állásfoglalásban (1) szerepel, és amint azt a közelmúltban készült tanulmányok is bizonyítják (2), a legtöbb élő sportesemény fő értéke az élő közvetítés során történő hasznosításban rejlik, és az esemény végeztével megszűnik. Ezért az élő sportesemények engedély nélküli továbbközvetítése jelentős bevételkiesést okozhat mind a sportesemények szervezői, mind a műsorszolgáltatók számára, és ezáltal alááshatja az általuk kínált szolgáltatások életképességét. Az Európai Parlament kiemelte, hogy az élő sportesemények esetében hatékony jogorvoslatra van szükség, és azt is megjegyezte, hogy a sportesemények szervezőinek egyúttal egy olyan európai sportmodellhez is hozzá kell járulniuk, amely ösztönzi a sport fejlődését, és összhangban van a társadalmi és oktatási célkitűzésekkel. Ez az ajánlás az említett állásfoglalásra reagálva olyan intézkedéseket javasol, amelyeket a tagállamoknak és a piaci szereplőknek ajánlott meghozniuk.

(3)

Hasonló megfontolások vonatkoznak más olyan események élő közvetítésére is, amelyek sajátosságaik miatt az élő közvetítésük során váltják ki a legnagyobb érdeklődést a közönség részéről és ekkor generálják az értékük legnagyobb részét is. Ilyenek a kulturális események, például koncertek, operák, zenés művek, színházi előadások vagy tévés nyereményjátékok és vetélkedők élő közvetítései. Az élő eseményekkel kapcsolatos kalózkodás által okozott gazdasági károk közé tartozik a felhasználói előfizetési díjak, valamint a belépőjegyek értékesítéséből származó bevételek és reklámbevételek kiesése, ami az élő események értékláncához hozzájáruló valamennyi érdekelt felet érinti.

(4)

A kalózkodásra egyre kifinomultabb eszközökkel kerül sor annak érdekében, hogy az élő események engedély nélküli továbbközvetítését különböző szolgáltatásokon, például illegális IPTV-n, alkalmazásokon vagy weboldalakon keresztül tegyék elérhetővé az online felhasználók számára. A sporteseményekhez kapcsolódó online kalózkodásból származó bevételeket 2019-ben 522 millió EUR-ra becsülték, csak a felhasználói előfizetési díjakra támaszkodó jogellenes üzleti modelleket figyelembe véve (3). Globális jelenségről van szó, mivel az élő eseményeket közvetítő kalózszolgáltatások egyre inkább „offshore” tárhelyszolgáltatókat használnak arra, hogy elérjék az uniós felhasználókat, miközben minimálisra csökkentik a szerzői jogoknak vagy a büntetőjognak való kitettségüket (4). Az elmúlt években új típusú, a kalózkodást támogató „kalózszolgáltatást” (Piracy-as-a-Service) fejlesztettek ki, amely a teljesen működőképes kalóztevékenység létrehozását, működtetését és pénzzé tételét megkönnyítő, kész szolgáltatások egész sorát biztosítja. Egyes esetekben a jogsértő szolgáltatások jogszerű közvetítési szolgáltatásoknak tűnnek. Ezenkívül az engedély nélküli továbbközvetítésekhez hozzáférést biztosító gazdasági szereplők túlélési stratégiákat dolgoztak ki a végrehajtási intézkedések megkerülésére. Ezért gondosan nyomon kell követni a kalózkodás új formáinak kialakulását és e túlélési stratégiákat, amelyek más tartalomtípusokra is hatással lehetnek, és érinthetik a jogosultak azon képességét, hogy hatékonyan érvényesítsék jogaikat, figyelembe véve különösen a technológiai változásokat és az új üzleti modelleket.

(5)

Az élő események engedély nélküli online továbbközvetítése a műsorsugárzást megelőző vagy a sugárzott jel jogellenes elfogásával és rögzítésével kezdődik, amelyet azután különböző közvetítő szolgáltatókon és különböző felületeken (weboldalakon, alkalmazásokon, IPTV-ken) keresztül továbbítanak a végfelhasználókhoz. A nagy teljesítményű megoldásokat kínáló szolgáltatók – például dedikáltszerver-szolgáltatók – által kínált szolgáltatások felhasználhatók engedély nélküli továbbközvetítésekhez. Ezenkívül az engedély nélküli továbbközvetítések üzemeltetői visszaélhetnek a közvetítési lánc felsőbb szintjein nyújtott szolgáltatásokkal is, például a tartalomszolgáltató hálózatokkal vagy a fordított proxykkal az ilyen továbbközvetítések szolgáltatása vagy az engedély nélküli továbbközvetítések forrásának felismerhetetlenné tétele céljából. Továbbá az alsóbb szinteken az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók internetkapcsolatot biztosítanak a végfelhasználók számára, és átjáróként szolgálnak az összes online elérhető tartalomhoz.

(6)

Figyelembe véve az internet szerkezetét, a közvetítő szolgáltatások különböző típusainak vonatkozó szerepeit és a rendelkezésükre álló technológiai eszközöket, az ilyen szolgáltatásokat nyújtók döntő szerepet játszhatnak abban, hogy segítsék a jogosultakat és a nemzeti hatóságokat az élő események engedély nélküli továbbközvetítésének vagy az ahhoz való hozzáférésnek a megszüntetésében. Ezért az uniós joggal és különösen az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) értelmében a közvetítő szolgáltatókra alkalmazandó különböző kötelezettségekkel összhangban a különböző típusú közvetítő szolgáltatók funkcióihoz igazított hatékony megoldásokat kell találni annak érdekében, hogy lehetőségük legyen az élő események engedély nélküli továbbközvetítésének vagy az ahhoz való hozzáférésnek a gyors megszüntetésére.

(7)

Az uniós jog már számos eszközt biztosít a szerzői és szomszédos jogok által védett tartalmak engedély nélküli továbbközvetítése elleni küzdelemhez. Különösen a 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 8. cikkének (3) bekezdése, valamint 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvének (7) 9. és 11. cikke értelmében a jogosultak a jogsértés megszüntetésére irányuló ideiglenes intézkedéseket kérelmezhetnek a jogsértőkkel vagy olyan közvetítőkkel szemben, akiknek a szolgáltatásait harmadik személy szerzői jog vagy szomszédos jog megsértése céljából veszi igénybe. Emellett az (EU) 2022/2065 rendelet általános keretet biztosít a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosításához, kezelve a jogellenes online tartalom terjesztésének problémáját. Harmonizálja a bejelentési és cselekvési mechanizmusokra vonatkozó szabályokat, és egyszerűsíti a tárhelyszolgáltatóknak küldött bejelentések feldolgozását. A gyakorlatban a rendelkezésre álló jogorvoslatok végrehajtása a közvetítő szolgáltatók jellegétől függ. Egyes közvetítő szolgáltatók, például a tárhelyszolgáltatók a bejelentés kézhezvételét követően képesek intézkedéseket hozni az általuk tárolt jogellenes tartalom eltávolítása vagy az azokhoz való hozzáférés megszüntetése érdekében, míg mások, például az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók – a további önkéntes intézkedések sérelme nélkül – csak igazságügyi vagy közigazgatási hatóság által a végfelhasználók jogsértő tartalmakhoz való hozzáférésének megakadályozása érdekében hozott ideiglenes intézkedés alapján kötelesek eljárni.

(8)

A sporteseményeket önmagukban nem védik szerzői és szomszédos jogok. A sportesemények szervezőit az uniós szerzői jog nem ismeri el jogosultként, és ennek megfelelően főszabály szerint nem élhetnek az uniós szellemi tulajdonjogok, különösen a 2004/48/EK irányelv alapján létező jogokkal és jogorvoslatokkal, kivéve, ha a jogokkal más jogosultakkal kötött szerződés alapján rendelkeznek, vagy nemzeti jog által biztosított szellemitulajdon-jog jogosultjai.

(9)

A sportesemények szervezői egyes tagállamokban a nemzeti jog által biztosított különleges védelemben részesülhetnek. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata elismerte a tagállamok azon lehetőségét, hogy nemzeti szinten védjék a sporteseményeket, adott esetben a szellemi tulajdon védelme révén. Egyes tagállamokban a sportesemények szervezői a műsorsugárzó szervezetekkel egyetemben olyan jogorvoslati lehetőségekhez férnek hozzá, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy fellépjenek az élő sportesemények engedély nélküli továbbközvetítésével kapcsolatban.

(10)

A műsorsugárzó szervezetek emellett az uniós jog alapján különböző jogokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé tehetik számukra, hogy fellépjenek az élő sportesemények engedély nélküli továbbközvetítése ellen.

(11)

A sporteseményekre vonatkozó konkrét uniós szintű jogok és jogorvoslatok hiányában a sportesemények szervezői gyakran nehezen tudnak időben fellépni az élő sportesemények engedély nélküli továbbközvetítése ellen. Annak érdekében, hogy a sportesemények élő közvetítése ne veszítsen értékéből, a tagállamokat ösztönözni kell annak biztosítására, hogy a sportesemények szervezői olyan jogorvoslati lehetőségekhez férjenek hozzá, amelyek lehetővé teszik számukra az engedély nélküli továbbközvetítésekhez való hozzáférés megszüntetésének nagyon gyors kérését. Egyes esetekben azonban a sportesemények szervezőit is megilletik a 2004/48/EK irányelvben meghatározott jogok és jogorvoslati lehetőségek, mivel a számukra nemzeti jog biztosít szellemitulajdon-jogokat. Ilyen esetekben a Bizottság annak mérlegelésére ösztönzi a tagállamokat, hogy az élő sportesemények engedély nélküli továbbközvetítésére vonatkozó ajánlásoknak ezen sportesemény-szervezőkre is vonatkozniuk kell-e, és ha igen, milyen mértékben.

(12)

A sporttól eltérő események élő közvetítését általában a szerzők, előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, filmkészítők és műsorsugárzó szervezetek számára az uniós jog alapján biztosított szerzői és szomszédos jogok védik. E jogok esetén a jogosultak támaszkodhatnak a 2001/29/EK irányelvben, a 2004/48/EK irányelvben és az (EU) 2022/2065 rendeletben meghatározott jogorvoslatokra. Ez azokra a sportesemény-szervezőkre is vonatkozik, akik számára a nemzeti jog biztosít szellemitulajdon-jogokat. Fontos biztosítani, hogy a jogosultak rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek lehetővé tegyék az azonnali fellépést, amely figyelembe veszi az esemény élő közvetítésének sajátos jellegét, különösen annak időérzékeny elemét.

(13)

Ezen ajánlás célja a sport- és más élő eseményekkel kapcsolatos online kalózkodás elleni küzdelem. Ezért az élő sporteseményeket illetően arra szükséges ösztönözni a tagállamokat és valamennyi érintett érdekelt felet, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket az élő sportesemények engedély nélküli továbbközvetítése ellen, ugyanakkor garantálják az alapvető jogok védelméhez szükséges biztosítékokat.

(14)

Ami az egyéb élő eseményeket illeti, arra kell ösztönözni a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy a szerzői jogok megsértésével szembeni meglévő jogorvoslati lehetőségeket az élő közvetítések sajátosságainak figyelembevételével alkalmazzák.

(15)

Elő kell mozdítani a sportesemények szervezői, a jogosultak, a közvetítő szolgáltatók és a hatóságok közötti együttműködést.

(16)

Ez az ajánlás nem alkalmazandó a tartalmak jogszerű felhasználására. Az élő események engedély nélküli továbbközvetítését meg kell különböztetni különösen a szerzői és szomszédos jogok által védett tartalmaknak a 2001/29/EK irányelvben vagy az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelvében (8) meghatározott korlátozásokkal vagy kivételekkel összhangban történő felhasználásától, például az élő esemény közönsége között és által megosztott audioklipektől vagy videóktól, vagy az újságírók által a nyilvánosság – akár valós idejű – tájékoztatása céljából megosztott tartalmaktól. Ezen túlmenően ez az ajánlás nem alkalmazandó a műsorszolgáltató szervezetek által a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 15. cikkével összhangban például a sugárzásra kizárólagosan jogosult műsorszolgáltató szervezet által sugárzott jelből kiválasztott rövid részletekre támaszkodva készített rövid híradásokra.

(17)

Az (EU) 2022/2065 rendelet a belső piacon nyújtott közvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó szabályokat tartalmaz, amelyek az élő események engedély nélküli továbbközvetítése esetén relevánsak. Konkrétan az (EU) 2022/2065 rendelet 16. cikke a bejelentésre és cselekvésre vonatkozó harmonizált szabályokat vezet be a tárhelyszolgáltatók számára a jogellenes tartalommal kapcsolatos bejelentések időben történő és gondos kezelésének biztosítása érdekében. A rendelet (52) preambulumbekezdése kimondja, hogy a tárhelyszolgáltatóknak a bejelentések nyomán kellő időben intézkedniük kell, különösen a bejelentett jogellenes tartalom típusának és az intézkedés sürgősségének figyelembevételével.

(18)

Tekintettel az élő események sajátos jellegére, a bejelentés kézhezvételét követően a tárhelyszolgáltatók részéről elengedhetetlen a sürgős intézkedés az élő események engedély nélküli továbbközvetítése által okozott kár minimálisra csökkentéséhez.

(19)

Az (EU) 2022/2065 rendelet emellett további kötelezettségeket ró az online platformokra, hogy megtegyék a szükséges műszaki és szervezeti intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a megbízható bejelentők által tett bejelentéseket kiemelten kezeljék, azokat indokolatlan késedelem nélkül feldolgozzák, és azokról indokolatlan késedelem nélkül döntés szülessen. Más tárhelyszolgáltatókra nem vonatkoznak ezek a kötelezettségek, azonban ez a mechanizmus hasznos az élő eseményekkel kapcsolatos bejelentések feldolgozásának felgyorsításához. Ezért helyénvaló ajánlani, hogy az online platformoktól eltérő egyéb tárhelyszolgáltatók is részesítsék előnyben a megbízható bejelentők által tett bejelentéseket annak érdekében, hogy az élő események közvetítése során sürgősen intézkedjenek. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni a mikro- és kisvállalkozások sajátos helyzetét.

(20)

Emellett egyes tárhelyszolgáltatók olyan műszaki megoldásokon dolgoznak, amelyek lehetővé teszik a jogosultak számára, hogy egy erre a célra szolgáló alkalmazásprogramozási felületen keresztül akár valós időben bejelentsék a tartalmuk nem engedélyezett használatát, és tovább gyorsítsák e bejelentések feldolgozását. Az (EU) 2022/2065 rendelet felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa és mozdítsa elő a bejelentések megbízható bejelentők általi elektronikus benyújtására vonatkozó önkéntes szabványok kidolgozását és végrehajtását, többek között alkalmazásprogramozási felületeken keresztül. Ösztönözni kell az ilyen műszaki megoldások online platformoktól eltérő egyéb közvetítők általi kifejlesztését és használatát is, feltéve, hogy az jogorvoslati mechanizmust is magában foglal.

(21)

A sugárzott jel titkosításának vagy megjelölésének különböző módjai vannak, ideértve a kriminalisztikai vízjelezést is a nem engedélyezett használattal szembeni védelem érdekében. A jogosultaknak a lehető legjobban ki kell használniuk ezeket a megoldásokat, amelyek segíthetnek az engedély nélküli továbbközvetítések forrásának gyors és pontos felderítésében.

(22)

Gyakran előfordul, hogy a jogosultak az élő események engedély nélküli továbbközvetítésének észlelésekor csak az internetes infrastruktúra felsőbb szintjein lévő közvetítő szolgáltatókat, például a tartalomszolgáltató hálózatokat vagy a fordított proxykat tudják azonosítani. Amennyiben ezek nem nyújtanak tárhelyszolgáltatást, a bejelentésekre vonatkozó szabályok nem alkalmazandók rájuk. Egyes szolgáltatók azonban engedik a bejelentéseket, és segítenek a tisztességtelen gazdasági szereplők által használt IP-címek felderítésében, ezáltal fontos szerepet játszanak az élő események engedély nélküli továbbközvetítése elleni küzdelemben. Ezért ösztönözni kell őket arra, hogy támogassák a jogosultakat és a tárhelyszolgáltatókat, és osszák meg velük az engedély nélküli továbbközvetítések forrásának azonosításával kapcsolatos információkat, ideértve adott esetben a szerverek eredeti IP-címét is. Emellett határozott politikát kell bevezetniük a szolgáltatásaikkal való visszaélésekkel szemben, például azáltal, hogy szerződési feltételeikben lehetőséget biztosítanak szolgáltatásaik felfüggesztésére azon tisztességtelen gazdasági szereplők esetén, akik gyakran tesznek hozzáférhetővé engedély nélküli továbbközvetítést. Ezeket a gyakorlatokat a nagy teljesítményű megoldásokat kínáló szolgáltatásokra is alkalmazni kell, különösen a dedikáltszerver-szolgáltatókra, amelyek szolgáltatásaival jellemzően visszaélnek az engedély nélküli továbbközvetítések céljából.

(23)

A 2001/29/EK irányelv és a 2004/48/EK irányelv lehetővé teszi a jogosultak számára a jogsértés megszüntetésére irányuló ideiglenes intézkedések kérelmezését olyan közvetítő szolgáltatóval szemben, amelynek szolgáltatásait harmadik fél a szellemitulajdon-jogaik megsértése céljából veszi igénybe. 2017-ben a Bizottság közzétette a „2004/48/EK irányelv egyes vonatkozásaival kapcsolatos iránymutatás” című közleményt (10), amelyben megállapította, hogy bizonyos esetekben az ideiglenes intézkedésben helyénvaló lehet előírni a közvetítő szolgáltató számára a jogellenes tartalom eltávolítását vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetését. Az iránymutatás szerint nagyarányú vagy strukturális jellegű jogsértések esetében eseti elemzés alapján arányos lehet a teljes weboldalhoz való hozzáférés blokkolásának előírása is. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban az iránymutatás hangsúlyozza, hogy bizonyos biztosítékok mellett az ideiglenes intézkedésnek nem kell kifejezetten előírnia azokat az intézkedéseket, amelyeket a szolgáltatóknak az előirányzott cél elérése érdekében meg kell hozniuk. Az uniós jog azonban nem rendelkezik az ideiglenes intézkedés sajátos jellemzőire vonatkozó szabályokról, és az élő közvetítésekre vonatkozóan sem tartalmaz kifejezett szabályokat.

(24)

Különböző technikai intézkedések alkalmazhatók a blokkolásra irányuló ideiglenes intézkedés végrehajtására és a végfelhasználók engedély nélküli továbbközvetítéshez való hozzáférésének megakadályozására, például a doménnévrendszeren (DNS) vagy az IP-cím blokkolásán keresztül.

(25)

Emellett az iránymutatással összhangban az olyan új internetes helyekre vonatkozó dinamikus ideiglenes intézkedések, ahol az engedély nélküli továbbközvetítés közvetlenül az ideiglenes intézkedés elrendelését követően válik elérhetővé, hatékony eszközt jelenthetnek az engedély nélküli továbbközvetítés folytatásának megakadályozására, feltéve, hogy a szükséges biztosítékok rendelkezésre állnak. Az ilyen ideiglenes intézkedések hasznos megoldást jelentenek a kalózszolgáltatások által kidolgozott, rezilienciára vonatkozó stratégiák kezelésére, mint amilyen a különböző doménnevek alatt tükrözött weboldalak létrehozása vagy a különböző IP-címekre való átállás a blokkolásra irányuló intézkedések megkerülése érdekében.

(26)

A dinamikus ideiglenes intézkedések eddig csak néhány tagállamban álltak rendelkezésre (11). Ezeket vagy bíróságok, vagy a blokkolásra vagy eltávolításra irányuló intézkedések hivatalból vagy panasz nyomán történő elrendelésére felhatalmazott egyes közigazgatási hatóságok rendelik el. Az ilyen típusú ideiglenes intézkedések különösen alkalmasak az élő események engedély nélküli továbbközvetítésének kezelésére.

(27)

Alapvető fontosságú, hogy a sportesemények szervezői – még ha az uniós jog nem is ismeri el őket jogosultként – a nemzeti joggal összhangban az élő sportesemények engedély nélküli továbbközvetítésének megakadályozása és az ilyen engedély nélküli továbbközvetítés folytatásának megtiltása érdekében ideiglenes intézkedéseket kérelmezhessenek. Az is fontos, hogy az élő sporteseményekre vonatkozó ideiglenes intézkedések dinamikusak legyenek annak érdekében, hogy kellő gyorsasággal lefedjék az eljárás időpontjában azonosítatlan további olyan kalózszolgáltatásokat, amelyek hozzáférést biztosítanak ugyanazon élő sportesemény engedély nélküli továbbközvetítéséhez, feltéve, hogy a szükséges biztosítékokat alkalmazzák.

(28)

mivel az élő események más típusai által elvesztett érték gyakran nagyobb az élő közvetítés során, ugyanilyen fontos az ilyen események engedély nélküli továbbközvetítésének megakadályozására irányuló dinamikus ideiglenes intézkedések szélesebb körű elérhetőségének ösztönzése.

(29)

A túlzott blokkolás elkerülése érdekében pontosan meg kell határozni azokat a további internetes helyeket, amelyekre a dinamikus ideiglenes intézkedések vonatkoznak. Számos lehetőség képzelhető el a jogsértés megszüntetésére irányuló ideiglenes intézkedés hatálya alá tartozó internetes helyek jegyzékének frissítésére, például valamely módszertanról való megállapodás az ideiglenes intézkedés részeként, beleértve a jogosultak és az ideiglenes intézkedésre vonatkozó határozat címzettjei közötti együttműködésre vonatkozó megállapodást igazságügyi hatóság ellenőrzése mellett.

(30)

Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó határozat címzettjei általában az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, mivel ők megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy megakadályozzák a végfelhasználók hozzáférését egy olyan konkrét szolgáltatáshoz, amely élő események engedély nélküli továbbközvetítését kínálja. Más közvetítő szolgáltatókkal azonban visszaélhetnek az engedély nélküli továbbközvetítések megkönnyítése vagy a blokkolásra irányuló ideiglenes intézkedések megkerülése céljából. Például a tartalomszolgáltató hálózatok és a fordított proxyk felhasználhatók az engedély nélküli továbbközvetítés eredetének elrejtésére, az alternatív DNS-feloldások és proxyszolgáltatások, például virtuális magánhálózatok (VPN) pedig a blokkolt szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítésére használhatók fel. A közvetítő szolgáltatóknak mérlegelniük kell, hogy hozhatnak-e további önkéntes intézkedéseket a szolgáltatásaikkal való visszaélés megakadályozása érdekében. Az ilyen saját kezdeményezésű intézkedéseket különösen ezen ajánlás nyomon követésével összefüggésben lehetne megvitatni, amelyet a Bizottság az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához tartozó szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának (a továbbiakban: a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja) támogatásával fog végezni.

(31)

Más piaci szereplők, például a hirdetési szolgáltatók, valamint a pénzforgalmi szolgáltatók a pénzmosás elleni uniós keret szerinti kötelezettségeik és önkéntes intézkedéseik révén szintén hozzájárulhatnak az online kalózkodás elleni küzdelemhez. A kalózszolgáltatások bevételi forrásainak megszüntetése érdekében a Bizottság elősegíti az online hirdetésekről és a szellemitulajdon-jogokról szóló egyetértési megállapodás megkötését. A megállapodás aláírói önkéntesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy minimálisra csökkentik a hirdetések elhelyezését a szellemitulajdon-jogokat, többek között a szerzői jogokat sértő weboldalakon és mobilalkalmazásokban. Az ilyen együttműködést tovább kell ösztönözni annak biztosítása érdekében, hogy e szolgáltatások ne könnyítsék meg az élő események engedély nélküli továbbközvetítéséhez hozzáférést biztosító gazdasági szereplők támogatását és működését.

(32)

A kalózkodás holisztikus kezelése érdekében fontos növelni a végfelhasználók élő események közvetítéséhez vagy továbbközvetítéséhez való hozzáférésével kapcsolatos kereskedelmi ajánlatok elérhetőségét, megfizethetőségét és vonzerejét. Ami a társadalom számára kiemelten jelentős eseményeket, például az olimpiai játékokat, a labdarúgó-világbajnokságot vagy a labdarúgó-Európa-bajnokságot illeti, a tagállamok a 2010/13/EU irányelv 14. cikkével összhangban biztosíthatják a televíziós közvetítéshez való széles körű nyilvános hozzáférést.

(33)

Továbbá egy közelmúltbeli tanulmány szerint a versenyképes árú jogszerű kínálat hozzáférhetősége és rendelkezésre állása a kalóztartalmat fogyasztó felhasználók számának enyhe csökkenését eredményezte (12). Ezért fontos felhívni a végfelhasználók figyelmét a jogszerű kínálat elérhetőségére. Egyes tagállamok például biztosítják, hogy ha egy weboldalt ideiglenes intézkedés alapján blokkolnak, az ahhoz hozzáférni kívánó felhasználókat tájékoztatják a blokkolásról és azokról a forrásokról, amelyeken a tartalom jogszerűen hozzáférhető. Ez történhet például a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja által kifejlesztett Agorateka európai online tartalomportál említésével, amely a meglévő nemzeti portálokra hivatkozik.

(34)

A tagállamok közötti határokon átnyúló együttműködés fontos az élő események engedély nélküli továbbközvetítése jelenségének hatékonyabb kezeléséhez, hiszen ez a jelenség a természeténél fogva határokon átnyúló. Az egyik tagállamban jogsértés megszüntetésére irányuló ideiglenes intézkedés hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó információcsere hasznos lehet a többi olyan tagállam végrehajtó hatóságainak tájékoztatása szempontjából, ahol ugyanezek a szolgáltatások elérhetők.

(35)

A 386/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontját bízta meg azzal, hogy olyan mechanizmusokat biztosítson, amelyek elősegítik a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó információk tagállami hatóságok közötti cseréjének javítását, valamint az e hatóságokkal való és az e hatóságok közötti együttműködés előmozdítását. A szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja által e kérdésekben elősegített, meglévő együttműködésnek olyan célhálózattá kell fejlődnie, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a sport- és más élő események engedély nélküli továbbközvetítése esetén alkalmazott intézkedésekre, eljárásokra és jogorvoslati lehetőségekre – többek között e végrehajtási eszközök hatására és hatékonyságára –, valamint az e területen jelentkező kihívásokra és bevált gyakorlatokra vonatkozó információk strukturális cseréjét. A hálózatnak lehetővé kell tennie a párbeszédet valamennyi tagállam között, és magában kell foglalnia az egyes tagállamokban meglévő szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatban meghatározott hatáskörökkel rendelkező közigazgatási hatóságokat. A hálózat keretében gyűjtött információknak hozzá kell járulniuk az ajánlás hatásainak nyomon követéséhez.

(36)

A hatékonyabb végrehajtás elérésének másik módja az élő események engedély nélküli továbbközvetítése elleni jogok érvényesítésében részt vevő személyek szakértelmének megfelelő képzési intézkedések révén történő bővítése. A szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontját ösztönözni kell arra, hogy e konkrét területen dolgozzon ki és szervezzen tudásépítő tevékenységeket a nemzeti bírák és a nemzeti hatóságok számára.

(37)

A Bizottság szorosan nyomon fogja követni az ezen ajánlás fényében hozott intézkedéseket, a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának támogatásával, amelynek technikai szakértelmet és szervezési támogatást kell nyújtania, valamint nyomon kell követnie az élő események engedély nélküli továbbközvetítésének alakulását a tagállamokban. E feladat végrehajtása érdekében alapvető fontosságú, hogy a tagállamok és az érdekelt felek megosszák egymással az ezen ajánlás nyomán hozott intézkedésekkel és az élő események engedély nélküli továbbközvetítésének mennyiségével kapcsolatos releváns információkat. Az érdekelt feleknek tájékoztatást kell nyújtaniuk az ezen ajánlás hatálya alá tartozó tartalom jogszerű kínálatának alakulásáról is. Ennek alapján a Bizottság értékelni fogja az ajánlás hatásait, és megállapítja, hogy szükség van-e további lépésekre, többek között a szerzői jogi védelem alatt álló más típusú tartalmak jogellenes terjesztésének megakadályozására.

(38)

Az ezen ajánlás szerinti jogorvoslat igénybevétele megköveteli az intézkedések által érintett személyek jogainak és érdekeinek megfelelő mérlegelését, figyelembe véve a különböző alapvető jogokat, valamint az ilyen intézkedések arányosságát minden egyedi esetben. Az ilyen intézkedések alkalmazásának szigorúan célzottnak kell lennie, és nem róhat túlzott kötelezettségeket a közvetítőkre. Az ilyen intézkedések nem vezethetnek általános nyomon követéshez.

(39)

Annak érdekében, hogy szavatolják a természetes személyeket megillető, a személyes adatok kezelése és a személyek szabad mozgása tekintetében történő védelemhez való alapvető jog tiszteletben tartását, az ezen ajánlás érvényre juttatása céljából hozott intézkedésekkel összefüggésben végzett személyesadat-kezelés során maradéktalanul be kell tartani az adatvédelmi szabályokat, különösen az (EU) 2016/679 rendeletet (14) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (15), és az illetékes felügyeleti hatóságoknak figyelemmel kell ezt kísérniük.

(40)

Ez az ajánlás tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert elveket. Ez az ajánlás különösen a Charta 8., 11., 16., 17. és 47. cikkének teljeskörű tiszteletben tartását szorgalmazza.

(41)

Tekintettel arra, hogy ez az ajánlás és az (EU) 2022/2065 rendelet kiegészítik egymást, a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja által tett megállapítások figyelembevételével – és az említett rendelet joghatásai nyomán – legkésőbb 2025. november 17-ig értékelni kell az ajánlásnak az élő sport- és egyéb élő rendezvények engedély nélküli továbbközvetítésére gyakorolt hatásait,

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

(17)

(18)

(19)

(20)

(21)

(22)

(23)

(24)

(25)

(26)

(27)

(28)

(29)

(30)

(31)

(32)

(33)

(34)

(35)

(36)

(37)

(38)

(39)

(40)

(41)

(42)