(1)

Az (EU) 2021/338 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) módosítja a 2014/65/EU irányelv 57. cikkét a pozíciókezelési kontrollmechanizmusok tekintetében.

(2)

A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének említett módosításaival összhangban azon kereskedési helyszíneknek, amelyeken árualapú származtatott termékekkel kereskednek, hatékony pozíciókezelési kontrollmechanizmusokkal kell rendelkezniük és azokat alkalmazniuk kell a rendellenes kereskedés megelőzése és kezelése, a szabályszerű árazási és kiegyenlítési feltételek előmozdítása, valamint a piacok hatékonyságának biztosítása érdekében.

(3)

A hatékony pozíciókezelési kontrollmechanizmus részét képezik például a záró pozícióval rendelkező pozícióbirtokosok és az anyavállalatok adatainak megszerzésére és felhasználására vonatkozó jogi konstrukciók, valamint a technikai intézkedések, így a pozíciók áttekintő rendszerének összeállítására szolgáló jelentések és mérőszámok. A hatékony pozíciókezelési kontrollmechanizmusnak ezért szorosan össze kell kapcsolódnia a kereskedési helyszín által végzett folyamatos nyomon követéssel, és támaszkodnia kell arra.

(4)

Annak biztosításához, hogy az árfeltárási folyamatot ne befolyásolja indokolatlanul egy pozíció fennállása, továbbá az olyan pozíciókoncentrációk megállapításához, amelyek ártorzuláshoz, a piac manipulációjához vagy más visszaélésszerű kereskedési gyakorlathoz vezethetnek, a kereskedési helyszíneknek tudniuk kell arról, ha a záró pozícióval rendelkező pozícióbirtokosok és az anyavállalatok jelentős pozíciókat tartanak természetben kiegyenlítendő árualapú származtatott termékekben, és ismerniük kell az ilyen pozíciók tartásának indokait. Mivel az alapul szolgáló fizikai áru tényleges kínálata véges, a természetben kiegyenlítendő árualapú származtatott termékek esetében gyakrabban alakulnak ki rendellenes kereskedési gyakorlatok, például piaci nyomás vagy piaci dominancia, amikor a szerződő felek erőfölényüket arra használják fel, hogy mesterséges szinten tartsák egy árualapú származtatott termék vagy az alapul szolgáló áru árát. Következésképpen azonosítani kell az olyan árualapú származtatott termékekben tartott jelentős pozíciókat, amelyek konstrukciójuk szerint természetben kiegyenlítendők, vagy amelyek a vevő vagy az eladó választása szerint természetben kiegyenlíthetők.

(5)

A kereskedési helyszíneknek kell meghatározniuk – a szóban forgó piac méretének és összetételének figyelembevételével – a jelentős pozíció fogalmát. E célból a kereskedési helyszíneknek az ilyen nagykockázat-vállalások azonosítására használható minőségi vagy mennyiségi kritériumokat kell megállapítaniuk, és rendelkezniük kell olyan eljárásokkal, amelyek révén bármely pozícióbirtokos esetében azonosítani tudják az előre meghatározott elszámoltathatósági szinteket meghaladó pozíciókat. A mennyiségi és minőségi kritériumok közé tartozhat többek között az árualapú származtatott termékben lévő nyitott pozíciók teljes nagysága, a pozícióbirtokos pozíciójának részesedése, a piacok volatilitása és az alapul szolgáló árupiac jellemzői. Az említett szintek túllépése esetén a kereskedési helyszínnek törekednie kell arra, hogy áttekintse az adott jelentős pozíció kialakulásának indokait. E célból a kereskedési helyszínnek meg kell vizsgálnia, hogy szüksége van-e további információkra az említett jelentős pozícióval rendelkező személytől, különös tekintettel arra, hogy az adott személy által tartott pozíciók milyen gyakran haladják meg az elszámoltathatósági szintet, és milyen mértékű a túllépés. Ezek az információk kiterjedhetnek többek között a kapcsolódó termékekben tartott pozíciókra, a nyitott pozícióval összefüggő gazdasági indokokra és a kapcsolódó, alapul szolgáló áru piacán folyó tevékenységre. A már rendelkezésre álló vagy az információkérés révén összegyűjtött információk alapján a kereskedési helyszínnek szükség esetén meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket.

(6)

Fontos, hogy a meghatározott elszámoltathatósági szintek megfelelőek és hatékonyak maradjanak, és így hozzájáruljanak a célok eléréséhez, továbbá hogy az illetékes hatóság tájékoztatást kapjon az említett elszámoltathatósági szintek meghatározásához és aktualizálásához használt módszertanról.

(7)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(8)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát,