(1)

Ez a rendelet a digitális egységes piac zavartalan működésének biztosítására irányul egy nyitott és demokratikus társadalomban azáltal, hogy fellép a tárhelyszolgáltatásokkal való terrorista célú visszaéléssel szemben, valamint Unió-szerte hozzájárul a közbiztonsághoz. Javítani kell a digitális egységes piac működését a tárhelyszolgáltatók jogbiztonságának és a felhasználók online környezetbe vetett bizalmának megerősítésével, valamint azon biztosítékok megszilárdításával, amelyek garantálják a véleménynyilvánítás szabadságát – ezen belül egy nyitott és demokratikus társadalomban az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát –, továbbá a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét.

(2)

Az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépést szolgáló szabályozási intézkedéseknek ki kell egészülniük a terrorizmus elleni fellépésre irányuló tagállami stratégiákkal, többek között a médiatudatosság és a kritikai gondolkodás erősítésével, alternatív és ellennarratívák kidolgozásával, valamint az online terrorista tartalom hatását, illetve az ilyen tartalommal szembeni sebezhetőséget csökkentő egyéb kezdeményezések kidolgozásával, továbbá a szociális munkába való befektetéssel, a deradikalizálódást célzó kezdeményezésekkel és az érintett közösségekkel való kapcsolatépítéssel annak érdekében, hogy a társadalmat érintő radikalizálódás megelőzése folyamatos legyen.

(3)

Az online terrorista tartalom elleni fellépéshez, amely a jogellenes online tartalom jelentette szélesebb probléma részét képezi, a hatóságok és a tárhelyszolgáltatók közötti együttműködésen alapuló, jogalkotási, nem jogalkotási és önkéntes intézkedések kombinációjának az alapjogok teljeskörű tiszteletben tartása mellett történő alkalmazására van szükség.

(4)

Az interneten működő tárhelyszolgáltatók alapvető szerepet játszanak a digitális gazdaságban a vállalkozások és a polgárok összekapcsolása, továbbá a nyilvános vitának, valamint az információk, vélemények és eszmék terjesztésének és megismerésének az elősegítése révén, jelentősen hozzájárulva az innovációhoz, a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az Unióban. A tárhelyszolgáltatók szolgáltatásaival azonban harmadik felek bizonyos esetekben visszaélnek abból a célból, hogy jogellenes online tevékenységet folytassanak. Különös aggodalomra ad okot, hogy a terrorista csoportok és támogatóik visszaélnek az említett szolgáltatásokkal az online terrorista tartalom terjesztése érdekében, hogy üzenetüket eljuttassák az emberekhez, radikalizálják követőiket és követőket toborozzanak, valamint terrorista tevékenységeket segítsenek elő és irányítsanak.

(5)

Az online terrorista tartalom jelenléte – bár nem egyedüli tényezőként – bizonyíthatóan elősegíti az egyének radikalizálódását, ami aztán terrorcselekményekhez vezethet, és ezért súlyos negatív következményekkel jár a felhasználók, a polgárok és a társadalom egésze szempontjából, valamint az ilyen tartalomnak tárhelyet biztosító online szolgáltatók számára is, mivel aláássa felhasználóik bizalmát, és károsítja üzleti modelljüket. Központi szerepükre és az általuk nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó technológiai eszközökre és képességekre tekintettel a tárhelyszolgáltatóknak különösen fontos társadalmi felelőssége van a tekintetben, hogy szolgáltatásaikat megvédjék a terroristák általi visszaélésektől, és segítséget nyújtsanak a szolgáltatásaik révén online terjesztett terrorista tartalommal szembeni fellépéshez, szem előtt tartva eközben a véleménynyilvánítás szabadságának alapvető fontosságát, ezen belül pedig a nyitott és demokratikus társadalmakban az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát.

(6)

A tagállamok és a tárhelyszolgáltatók közötti önkéntes együttműködés keretében 2015-ben kezdtek uniós szintű lépéseket tenni az online terrorista tartalom ellen. Az említett lépéseket egyértelmű jogszabályi keretnek kell kiegészítenie annak érdekében, hogy tovább csökkenjen az online terrorista tartalom hozzáférhetősége, és megfelelően kezeljék e gyors ütemben változó problémát. A jogi keret célja az, hogy építsen az (EU) 2018/334 bizottsági ajánlás (3) által megerősített önkéntes erőfeszítésekre, és eleget tegyen egyrészt az Európai Parlamentnek az illegális és káros tartalommal szembeni küzdelmet célzó – a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) létrehozott horizontális kerettel összhangban álló – intézkedések megerősítésére irányuló, másrészt az Európai Tanács terrorcselekményekre felbujtó online tartalom észlelésének és eltávolításának javítására irányuló felszólításának.

(7)

E rendelet nem érintheti a 2000/31/EK irányelv alkalmazását. Különösen egy tárhelyszolgáltató által e rendeletnek megfelelően hozott bármely intézkedés– beleértve bármely konkrét intézkedést is – önmagában nem vezethet ahhoz, hogy a tárhelyszolgáltató elveszítse az említett irányelvben biztosított, felelősség alóli mentességet. E rendelet nem érinti emellett a nemzeti hatóságok és bíróságok azon hatáskörét, hogy megállapítsák a tárhelyszolgáltatók felelősségét, amennyiben a felelősség alóli mentesség 2000/31/EK irányelvben meghatározott feltételei nem teljesülnek.

(8)

Az e rendelet és a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5) az 1. cikke (1) bekezdése a) pontjában meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezései közötti ellentmondás esetén a 2010/13/EU irányelvnek kell irányadónak lennie. Ez nem érinti az e rendelet szerinti, különösen a videómegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségeket.

(9)

E rendeletnek meg kell határoznia a tárhelyszolgáltatásokkal az online terrorista tartalom terjesztése céljából történő visszaélésekkel szembeni, az egységes piac zavartalan működésének biztosítása érdekében történő fellépésre vonatkozó szabályokat. Az említett szabályoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az Unióban és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által biztosított alapvető jogokat.

(10)

E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a közbiztonság védelméhez, ugyanakkor megfelelő és szilárd biztosítékokat hozzon létre az alapvető jogok védelmének biztosítása érdekében, ideértve a magánélet tiszteletben tartásához, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, beleértve az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát, a vállalkozás szabadságát és a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Ezen felül tiltott bármilyen megkülönböztetés alkalmazása. Az illetékes hatóságok és a tárhelyszolgáltatók kizárólag olyan intézkedéseket hozhatnak, amelyek szükségesek, megfelelőek és arányosak egy demokratikus társadalomban, szem előtt tartva a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tulajdonított különös jelentőséget, amelyek a pluralista és demokratikus társadalom alapkövét és az Unió alapját jelentő értékeket alkotják. A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát érintő intézkedéseknek szigorúan az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépést kell célozniuk, miközben tiszteletben kell tartaniuk az információk jogszerű megismeréséhez és közléséhez való jogot, figyelembe véve a tárhelyszolgáltatóknak a nyilvános vitának, valamint a tények, vélemények és eszmék terjesztésének és megismerésének az elősegítésében – a jogszabályokkal összhangban – betöltött központi szerepét. Az online terrorista tartalom elleni hatékony online intézkedések, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának védelme nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő és kölcsönösen megerősítő célok.

(11)

Azért, hogy biztosítani lehessen az egyértelműséget azon intézkedések vonatkozásában, amelyeket mind a tárhelyszolgáltatóknak, mind az illetékes hatóságoknak meg kell tenniük az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépés érdekében, e rendeletnek a megelőzés céljával meg kell határoznia a „terrorista tartalom” fogalmát, összhangba hozva azt a releváns bűncselekmények (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) foglalt meghatározásaival. Tekintettel arra, hogy fel kell lépni a legkárosabb online terrorista propagandával szemben, e fogalommeghatározásnak ki kell terjednie az olyan anyagokra, amelyek terrorista bűncselekmények elkövetésére vagy elkövetésében való közreműködésre bujtanak fel vagy hívnak fel, terrorista csoport tevékenységében való részvételre hívnak fel, vagy amelyek dicsőítik a terrorista tevékenységeket, ideértve a terrortámadást bemutató anyagokat. A fogalommeghatározásnak az olyan tartalomra is ki kell terjednie, amelyek útmutatást nyújtanak robbanóanyagok, tűzfegyverek vagy más fegyverek, mérgező vagy veszélyes anyagok, valamint vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagok készítéséhez vagy használatához, vagy amelyek a terrorista bűncselekmények elkövetése céljából alkalmazott egyéb – például a célpontok kiválasztására használt – különleges módszerekről vagy technikákról szólnak. Az ilyen anyagok közé tartoznak a terrorista bűncselekményekről készült szövegek, képek, hangfelvételek és videók, valamint élő közvetítések, amelyek annak veszélyével járnak, hogy sor kerülhet további ilyen bűncselekmények elkövetésére. Annak értékelésekor, hogy egy adott anyag e rendelet értelmében terrorista tartalomnak minősül-e, az illetékes hatóságoknak és a tárhelyszolgáltatóknak figyelembe kell venniük az olyan tényezőket, mint például az állítások jellege és megfogalmazása, az állítások kontextusa és az, hogy milyen mértékben járhatnak káros következményekkel a személyek biztonsága vonatkozásában. Az értékelés során fontos tényezőnek minősül, ha az anyagot a terrorista cselekményekben résztvevő és korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, csoportok vagy szervezetek uniós jegyzékében szereplő személy, csoport vagy szervezet készítette, az anyag neki tulajdonítható vagy azt a nevében készítették vagy terjesztették.

(12)

Az oktatási, újságírói, művészeti vagy kutatási célokból vagy a terrorista tevékenységekkel szembeni ismeretterjesztés céljából terjesztett anyagok nem tekinthetők terrorista tartalomnak. Annak értékelése során, hogy a tartalomszolgáltató által rendelkezésre bocsátott anyag e rendelet értelmében „terrorista tartalomnak” minősül-e, figyelembe kell venni különösen a véleménynyilvánításhoz és a tájékozódás szabadságához való jogot, ideértve a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, valamint a művészet és a tudomány szabadságát. A terjesztett anyag eltávolításával kapcsolatos valamennyi döntés során figyelembe kell venni az uniós joggal és a Chartával összhangban álló, sajtó- vagy médiaszabályozás útján létrehozott újságírói normákat, különösen olyan esetekben, amikor a tartalomszolgáltató szerkesztői felelősséggel rendelkezik. Nem tekintendők terrorista tartalomnak továbbá az érzékeny politikai témákról folytatott nyilvános viták során kifejtett radikális, polemikus vagy vitatható álláspontok.

(13)

Az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni hatékony, ugyanakkor a magánélet tiszteletben tartását biztosító fellépés érdekében e rendeletet alkalmazni kell az olyan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra, amelyek a szolgáltatás felhasználójának kérésére az általa rendelkezésre bocsátott információkat és anyagokat tárolják és nyilvánosan terjesztik, függetlenül attól, hogy az ilyen információk és anyagok tárolása és nyilvánosan terjesztése pusztán technikai, automatikus vagy passzív jellegű-e. A „tárolás” fogalma alatt az adatoknak a fizikai vagy virtuális szerverek memóriájában való tárolását kell érteni. A „puszta továbbítási” vagy „gyorsítótárolóban történő rögzítést végző”, valamint az internetes infrastruktúra egyéb rétegeiben nyújtott, ilyen tárolással nem járó egyéb szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók – így a doménnév-nyilvántartók és -regisztrátorok, továbbá a doménnévrendszer (DNS)-szolgáltatók, a fizetési szolgáltatásokat és az elosztott túlterheléses támadások (DdoS) elleni védelmet nyújtó szolgáltatók – ezért nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

(14)

A „nyilvános terjesztés” fogalmának magában kell foglalnia az információk potenciálisan korlátlan számú személy számára történő elérhetővé tételét, nevezetesen az információk könnyen hozzáférhetővé tételét a felhasználók számára általában, anélkül, hogy a tartalomszolgáltatónak további lépéseket kellene tennie, függetlenül attól, hogy ezek a személyek ténylegesen hozzáférnek-e az adott információkhoz. Ennek megfelelően, ha az információhoz való hozzáférés regisztrációt vagy felhasználói csoporthoz való csatlakozás engedélyezését teszi szükségessé, az csak akkor tekintendő nyilvános terjesztésnek, ha az információhoz hozzáférni kívánó felhasználókat automatikusan regisztrálják, vagy csatlakozásukat arra vonatkozó emberi döntés vagy válogatás nélkül engedélyezik, hogy kinek biztosítanak hozzáférést. Az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 2. cikkének 5. pontjában meghatározott személyközi hírközlési szolgáltatások – például az e-mailek vagy a magáncélú üzenetküldő szolgáltatások – nem tartoznak e rendelet hatálya alá. E rendelet értelmében az információk csak akkor tekintendők tároltaknak és nyilvánosan terjesztetteknek, amennyiben ezekre a tevékenységekre a tartalomszolgáltató közvetlen kérésére kerül sor. Következésképpen e rendelet hatálya nem terjedhet ki az olyan szolgáltatások nyújtóira, mint a felhőalapú infrastruktúra, amelyeket a tartalomszolgáltatóktól eltérő felek kérésére nyújtanak, és amelyeknek a tartalomszolgáltatók csak közvetett módon kedvezményezettjei. E rendelet hatálya alá tartoznak például a közösségimédia-, a videó-, kép- és hangmegosztó, valamint a fájlmegosztó és egyéb felhőalapú szolgáltatások nyújtói, amennyiben az említett szolgáltatásokat arra használják, hogy a tárolt információkat a tartalomszolgáltató közvetlen kérésére bocsássák a nyilvánosság rendelkezésére. Amennyiben egy tárhelyszolgáltató több szolgáltatást is nyújt, ezt a rendeletet csak a hatálya alá tartozó szolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.

(15)

A terrorista tartalmat gyakran olyan szolgáltatásokon keresztül terjesztik nyilvánosan, amelyeket harmadik országokban letelepedett tárhelyszolgáltatók nyújtanak. Az uniós felhasználók védelme, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a digitális egységes piacon működő valamennyi tárhelyszolgáltatóra ugyanazok a követelmények vonatkozzanak, e rendeletet az Unióban kínált releváns szolgáltatásokat nyújtó valamennyi szolgáltatóra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy melyik országban található a székhelyük. Egy adott szolgáltató akkor minősül az Unióban történő szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak, amennyiben egy vagy több tagállamban lehetővé teszi természetes vagy jogi személyek számára szolgáltatásainak igénybevételét, és érdemi kapcsolatban áll az adott tagállammal vagy tagállamokkal.

(16)

Az Unióval való érdemi kapcsolat akkor áll fenn, ha a tárhelyszolgáltató az Unióban letelepedési hellyel rendelkezik, szolgáltatásait egy vagy több tagállamban jelentős számú felhasználó veszi igénybe, vagy a tevékenységei egy vagy több tagállamra irányulnak. Az egy vagy több tagállamra irányuló tevékenység fennállását az összes releváns körülmény alapján kell megállapítani, beleértve az olyan tényezőket is, mint a tagállamban általában használt nyelv vagy pénznem, valamint az áruk és szolgáltatások említett tagállamból történő megrendelésének lehetősége. A valamely tagállamra irányuló tevékenység fennállása levezethető abból is, ha rendelkezésre áll egy alkalmazás az érintett nemzeti alkalmazás-áruházban, ha helyi hirdetéseket vagy az érintett tagállamban általában használt nyelven hirdetéseket közölnek vagy az ügyfelekkel fenntartott kapcsolatok kezeléséből is, például abban az esetben, ha az adott tagállamban általában használt valamely nyelven kínálnak ügyfélszolgáltatásokat. Az érdemi kapcsolatot akkor is feltételezni kell, ha a tárhelyszolgáltató tevékenysége az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 17. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében egy vagy több tagállamra irányul. Az adott tárhelyszolgáltató honlapjának vagy e-mail-címének vagy egyéb elérhetőségi adatainak puszta hozzáférhetősége egy vagy több tagállamban önmagában nem elegendő az érdemi kapcsolat fennállásának megállapításához. Ezen felül az (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) rögzített megkülönböztetés tilalmának való puszta megfelelés érdekében történő szolgáltatásnyújtás kizárólag ezen az alapon nem teremti meg az Unióval való érdemi kapcsolat fennállását.

(17)

Harmonizálni kell az eltávolítási végzésből eredő azon eljárást és kötelezettségeket, amelyek – az illetékes hatóságok által végzett értékelést követően – a tárhelyszolgáltatókat a terrorista tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére kötelezik. Tekintettel arra, hogy a terrorista tartalom milyen gyorsan terjed az online szolgáltatásokon keresztül, kötelezettséget kell előírni a tárhelyszolgáltatóknak annak biztosítására, hogy az eltávolítási végzésben azonosított terrorista tartalmat az eltávolítási végzés átvételétől számított egy órán belül eltávolítsák vagy minden tagállamban hozzáférhetetlenné tegyék. Kellően indokolt sürgős esetek kivételével az illetékes hatóságnak a tárhelyszolgáltatónak szóló eltávolítási végzés kibocsátását legalább 12 órával megelőzően tájékoztatnia kell a tárhelyszolgáltatót az eljárásokról és az alkalmazandó határidőkről. Kellően indokolt sürgős esetek akkor állnak fenn, amikor a terrorista tartalomnak az eltávolítási végzés átvételét követő több mint egy órán belüli eltávolítása vagy hozzáférhetetlenné tétele súlyos sérelmet okozna, például olyan helyzetekben, amikor valamely személy életét vagy testi épségét közvetlen veszély fenyegeti, vagy olyan esetekben, amikor az ilyen tartalom valamely személy életét vagy testi épségét sértő, folyamatban lévő eseményeket ábrázol. Az illetékes hatóságnak döntenie kell arról, hogy az adott esetek sürgős eseteknek minősülnek-e, és döntését megfelelően meg kell indokolnia az eltávolítási végzésben. Amennyiben a tárhelyszolgáltató – vis maior vagy de facto kivitelezhetetlenség miatt, ideértve az objektív módon indokolható technikai vagy operatív okokat – nem tud eleget tenni az eltávolítási végzésről szóló értesítés kézhezvételétől számított egy órán belül a végzésben foglaltaknak, erről a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a végzést kibocsátó illetékes hatóságot, és eleget kell tennie az eltávolítási végzésnek, amint a helyzet megoldódott.

(18)

Az eltávolítási végzésnek tartalmaznia kell az eltávolítandó vagy hozzáférhetetlenné teendő anyag terrorista tartalomnak való minősítését alátámasztó indokolást, valamint elegendő információt kell tartalmaznia a tartalom helyének meghatározására vonatkozóan a pontos URL és szükség esetén bármely egyéb kiegészítő információ – például a kérdéses tartalom képernyőképének – megadásával. Az említett indokolásnak lehetővé kell tennie a tárhelyszolgáltató és végső soron a tartalomszolgáltató számára, hogy hatékonyan gyakorolja a bírósági jogorvoslathoz való jogát. Az indokolásba nem kell belefoglalni olyan érzékeny információkat, amelyek veszélyeztethetnék a folyamatban lévő nyomozásokat.

(19)

Az illetékes hatóságnak közvetlenül a tárhelyszolgáltató által e rendelet értelmében kijelölt vagy kialakított kapcsolattartó pont részére kell kibocsátania az eltávolítási végzést az írásbeli rögzítést olyan feltételek mellett biztosító bármely elektronikus úton, amely lehetővé teszi a tárhelyszolgáltató számára a végzés hitelességének, beleértve a pontos küldési és kézhezvételi dátumának és időpontjának megállapítását – így például biztonságos e-mailen vagy platformokon, valamint más biztonságos csatornákon keresztül, beleértve a tárhelyszolgáltató által rendelkezésre bocsátottakat is, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós joggal összhangban. Lehetővé kell tenni, hogy az említett követelményt többek között a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) szerinti minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatások használatával is teljesíteni lehessen. Amennyiben a tárhelyszolgáltató székhelye vagy jogi képviselőjének lakó- vagy letelepedési helye egy a kibocsátó illetékes hatóság tagállamától eltérő tagállamban található, az eltávolítási végzés egy példányát egyidejűleg be kell nyújtani az adott tagállam illetékes hatóságának is.

(20)

Lehetővé kell tenni azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a tárhelyszolgáltató székhelye található, vagy jogi képviselője lakóhellyel rendelkezik vagy letelepedett, hogy megvizsgálja a valamely másik tagállam illetékes hatóságai által kibocsátott eltávolítási végzést annak megállapítása céljából, hogy az súlyosan vagy nyilvánvalóan sérti-e e rendeletet vagy a Chartában rögzített alapvető jogokat. Mind a tartalomszolgáltató, mind a tárhelyszolgáltató számára biztosítani kell a jogot arra, hogy vizsgálatot kérelmezzen azon tagállam illetékes hatóságánál, amelyben a tárhelyszolgáltató székhelye található, vagy jogi képviselője lakóhellyel rendelkezik vagy letelepedett. Amennyiben ilyen kérelemmel éltek, az említett illetékes hatóság köteles határozatot hozni arról, hogy az eltávolítási végzés tartalmaz-e ilyen jogsértést. Amennyiben az említett határozat ilyen jogsértést állapít meg, az eltávolítási végzés hatályát veszti. A vizsgálatot gyorsan kell lefolytatni annak biztosítása érdekében, hogy a tévesen eltávolított vagy hozzáférhetetlenné tett tartalmat mihamarabb visszaállítsák.

(21)

A terrorista tartalomnak kitett tárhelyszolgáltatóknak, amennyiben rendelkeznek szerződési feltételekkel, azokba olyan rendelkezéseket kell belefoglalniuk, amelyek a szolgáltatásaikkal való, a terrorista tartalom nyilvános terjesztésére irányuló visszaélések elleni fellépést szolgálják. Az említett rendelkezéseket gondosan, átlátható, arányos és megkülönböztetéstől mentes módon kell alkalmazniuk.

(22)

Tekintettel a probléma kiterjedtségére, valamint a terrorista tartalom hatékony azonosítására és eltávolítására irányuló intézkedések gyors megtételének szükségességére, a hatékony és arányos konkrét intézkedések alapvető szerepet játszanak az online terrorista tartalommal szembeni fellépésben. A terrorista tartalomnak kitett tárhelyszolgáltatóknak a terrorista tartalomhoz szolgáltatásaik keretében történő hozzáférés csökkentése érdekében konkrét intézkedéseket kell tenniük, szem előtt tartva a terrorista tartalomnak való kitettség kockázatát és szintjét, valamint a harmadik felek jogaira és a tájékoztatáshoz fűződő közérdekre gyakorolt hatásokat. A tárhelyszolgáltatóknak meg kell határozniuk, hogy milyen megfelelő, hatékony és arányos konkrét intézkedéseket kell tenni a terrorista tartalom azonosítása és eltávolítása érdekében. A konkrét intézkedések között szerepelhetnek megfelelő technikai vagy operatív intézkedések vagy kapacitások, például a terrorista tartalom azonosítására és haladéktalan eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére szolgáló személyzet vagy technikai eszközök; olyan mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy jelentsék vagy megjelöljék az állítólagos terrorista tartalmat; vagy bármilyen egyéb olyan intézkedések, amelyeket a tárhelyszolgáltató megfelelőeknek és hatékonyaknak tart a terrorista tartalom szolgáltatásain keresztüli elérhetőségével szembeni fellépésre.

(23)

Konkrét intézkedések megtétele esetén a tárhelyszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy ne sérüljön a felhasználóknak a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való joga, valamint a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége, amelyek a Charta értelmében védett jogok. A törvényben előírt követelményeken túl – beleértve a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokat is –, a tárhelyszolgáltatóknak kellő gondossággal kell eljárniuk, és adott esetben biztosítékokat kell bevezetniük, többek között emberi felügyeletet és ellenőrzéseket kell biztosítaniuk, az olyan nem szándékos vagy téves döntések elkerülése érdekében, amelyek a terrorista tartalomnak nem minősülő tartalom eltávolításához vagy hozzáférhetetlenné tételéhez vezetnek.

(24)

A tárhelyszolgáltatónak jelentést kell tennie az illetékes hatóságnak a meghozott konkrét intézkedésekről annak érdekében, hogy az említett hatóság megállapíthassa, hogy az intézkedések hatékonyak és arányosak-e, valamint hogy az automatizált eszközök használata esetén a tárhelyszolgáltató rendelkezik-e az emberi felügyelethez és ellenőrzéshez szükséges kapacitással. Az intézkedések hatékonyságának és arányosságának értékelése során az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a releváns paramétereket, beleértve a tárhelyszolgáltató számára kibocsátott eltávolítási végzések számát, a tárhelyszolgáltató méretét és gazdasági kapacitását és a szolgáltatásainak a terrorista tartalom terjesztése terén gyakorolt hatását, például az uniós felhasználók száma alapján, valamint a szolgáltatásaikkal való olyan visszaélésekkel szembeni fellépésre bevezetett biztosítékokat, amelyek célja, hogy online terrorista tartalmat terjesszenek.

(25)

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a megtett konkrét intézkedések nem elegendőek a kockázatok kezelésére, további megfelelő, hatékony és arányos konkrét intézkedések elfogadásának előírását kell a számára lehetővé tenni. Az ilyen további konkrét intézkedések végrehajtásának előírása nem keletkeztethet a 2000/31/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése szerinti nyomon követésre vagy tényfeltárásra vonatkozó általános kötelezettséget, sem pedig az automatizált eszközök használatára vonatkozó kötelezettséget. A tárhelyszolgáltatók ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy automatizált eszközöket használnak, amennyiben ezt megfelelőnek és szükségesnek ítélik a szolgáltatásaikkal való olyan visszaélésekkel szembeni hatékony fellépéshez, amelyek célja az online terrorista tartalom terjesztése.

(26)

A tárhelyszolgáltatóknak az eltávolított tartalom és a kapcsolódó adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettségét konkrét célokkal összefüggésben kell meghatározni, és a szükséges ideig kell korlátozni. A megőrzésre vonatkozó követelményt ki kell terjeszteni a kapcsolódó adatokra, amennyiben az ilyen adatok a kérdéses terrorista tartalom eltávolításának következményeként egyébként elvesznének. A kapcsolódó adatok magukban foglalhatnak olyan adatokat, mint például az „előfizetői adatok” – különösen a tartalomszolgáltató személyazonosságára vonatkozó adatok –, valamint a „hozzáférési adatok”, ideértve a tartalomszolgáltató általi használat dátumát és időpontját, valamint a szolgáltatásba való belépés és kilépés időpontját, az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltató által a tartalomszolgáltató részére kiosztott IP-címmel együtt.

(27)

A tartalom közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás céljából való megőrzésére vonatkozó kötelezettség szükséges és indokolt annak érdekében, hogy biztosítsák az olyan tartalomszolgáltató hatékony jogorvoslati lehetőségeit, amelynek a tartalmát eltávolították vagy hozzáférhetetlenné tették, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az említett eljárás eredményétől függően az említett tartalmat visszaállítsák. Az anyag nyomozási vagy vádeljárási célokból történő megőrzésének kötelezettsége indokolt és szükséges, tekintettel arra az értékre, amelyet az anyag a terrorista tevékenység felszámolása vagy megelőzése tekintetében képvisel. Ezért a terrorista bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából is indokoltnak tekintendő az eltávolított terrorista tartalom megőrzése. A terrorista tartalmat és a kapcsolódó adatokat csak korlátozott ideig lehet tárolni, amely szükséges ahhoz, hogy a bűnüldöző hatóságok ellenőrizhessék az adott terrorista tartalmat és eldönthessék, hogy az említett célokból szükség van-e rá. A terrorista bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából az előírt adatmegőrzésnek olyan adatokra kell korlátozódnia, amelyek valószínűleg kapcsolódnak terrorista bűncselekményekhez, és ezért hozzájárulhatnak terrorista bűncselekmények büntetőeljárás alá vonásához vagy a közbiztonságot fenyegető súlyos kockázatok megelőzéséhez. Amennyiben a tárhelyszolgáltatók az anyagot eltávolítják vagy hozzáférhetetlenné teszik, különösen a saját konkrét intézkedéseik révén, haladéktalanul tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat az olyan tartalomról, amely közvetlen életveszélyt jelent vagy feltételezett terrorista bűncselekményre vonatkozó információt tartalmaz.

(28)

Az arányosság biztosítása érdekében a megőrzési időszakot hat hónapra kell korlátozni annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók számára elegendő idő álljon rendelkezésre a közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás megindításához, valamint hogy lehetővé tegyék a bűnüldöző hatóságok hozzáférését a terrorista bűncselekmények nyomozásához és a vádeljárás lefolytatásához releváns adatokhoz. Az illetékes hatóság vagy bíróság kérésére azonban az említett időszak meghosszabbítható a szükséges ideig abban az esetben, amikor az említett eljárásokat megindítják, de azok a hat hónapos időszakon belül nem zárulnak le. A megőrzési időtartamnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a bűnüldöző hatóságok megőrizhessék a nyomozással és a büntetőeljárással kapcsolatos szükséges anyagokat, miközben biztosított az alapvető jogokkal fennálló egyensúly.

(29)

Ez a rendelet nem érintheti az uniós vagy a nemzeti joggal szabályozott eljárási garanciákat vagy nyomozási intézkedéseket, amelyek a terrorista bűncselekmények nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából megőrzött tartalomhoz és kapcsolódó adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosak.

(30)

A tárhelyszolgáltatók terrorista tartalommal kapcsolatos szabályzatainak átláthatósága alapvető fontosságú a felhasználók felé való elszámoltathatóságuk növelése és a polgárok digitális egységes piacba vetett bizalmának megerősítése szempontjából. Azon tárhelyszolgáltatóknak, amelyek a terrorista tartalom terjesztése ellen egy adott naptári évben intézkedéseket hoztak, vagy amelyek számára előírták, hogy e rendelet alapján intézkedést hozzanak, éves átláthatósági jelentéseket kell nyilvánosságra hozniuk, amelyek információkat tartalmaznak a terrorista tartalom azonosításával és eltávolításával kapcsolatban hozott intézkedésekről.

(31)

Az illetékes hatóságoknak éves átláthatósági jelentéseket kell közzétenniük, amelyekben ismertetik az eltávolítási végzések számát, azon esetek számát, amikor a végzés nem került végrehajtásra, a konkrét intézkedésekre vonatkozó határozatok számát, a közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásnak alávetett esetek számát és a szankciókat kiszabó határozatok számát.

(32)

A hatékony jogorvoslathoz való jogot az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikke és a Charta 47. cikke rögzíti. Minden természetes vagy jogi személynek joga van az illetékes nemzeti bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz az e rendelet alapján hozott bármely olyan intézkedés tekintetében, amely hátrányosan érintheti az adott személy jogait. Az említett jog magában foglalja különösen azt a lehetőséget, hogy a tárhelyszolgáltatók és tartalomszolgáltatók ténylegesen megtámadhassák az eltávolítási végzést vagy bármely más, az e rendelet szerinti eltávolítási végzések vizsgálatából eredő határozatot annak a tagállamnak valamely bírósága előtt, amelynek illetékes hatóságai az eltávolítási végzést kibocsátották, valamint a határozatot meghozták, továbbá hogy a tárhelyszolgáltatók ténylegesen megtámadhassanak valamely, a konkrét intézkedésekkel vagy szankciókkal kapcsolatos határozatot annak a tagállamnak valamely bírósága előtt, amelynek illetékes hatósága a határozatot meghozta.

(33)

A panasztételi eljárások jelentik a szükséges biztosítékot arra az esetre, ha a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága alapján védett online tartalmat tévesen eltávolítják vagy hozzáférhetetlenné teszik. A tárhelyszolgáltatóknak ezért felhasználóbarát panaszkezelési mechanizmusokat kell létrehozniuk, és biztosítaniuk kell, hogy a panaszokat haladéktalanul és a tartalomszolgáltató felé teljes mértékben átlátható módon kezeljék. Az a követelmény, hogy a tárhelyszolgáltató a tévesen eltávolított vagy hozzáférhetetlenné tett tartalmat visszaállítsa, nem érintheti a tárhelyszolgáltatónak azt a lehetőségét, hogy saját szerződési feltételeit érvényesítse.

(34)

Az EUSZ 19. cikke és a Charta 47. cikke szerinti hatékony jogvédelem megköveteli, hogy a tartalomszolgáltatóknak lehetőségük legyen arra, hogy megismerjék az általuk szolgáltatott tartalom eltávolításának vagy hozzáférhetetlenné tételének indokait. A tárhelyszolgáltatónak az említett célból a tartalomszolgáltató rendelkezésére kell bocsátania azon információkat, amelyek lehetővé teszik a tartalomszolgáltató számára az eltávolítás és a hozzáférhetetlenné tétel megtámadását. A körülményektől függően a tárhelyszolgáltatók az eltávolított vagy hozzáférhetetlenné tett tartalmat egy üzenettel helyettesíthetik, amelyben feltüntetik, hogy a tartalmat e rendelettel összhangban eltávolították vagy hozzáférhetetlenné tették. A tartalomszolgáltatót kérésre tájékoztatni kell az eltávolítás vagy a hozzáférhetetlenné tétel indokairól, valamint az eltávolítással vagy a hozzáférhetetlenné tétellel szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy döntenek, hogy a közbiztonság érdekében – többek között a nyomozással összefüggésben – helytelen vagy kontraproduktív a tartalomszolgáltató közvetlen értesítése az eltávolításról vagy hozzáférhetetlenné tételről, erről értesíteniük kell a tárhelyszolgáltatót.

(35)

E rendelet alkalmazásában a tagállamoknak ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat. Mindez nem vonja szükségszerűen magával új hatóság létrehozását, és az e rendeletben előírt feladatokkal már meglévő szervet is meg lehet bízni. E rendeletnek az eltávolítási végzések kibocsátása, az eltávolítási végzések megvizsgálása, a konkrét intézkedések felügyelete és a szankciók kiszabása tekintetében illetékes hatóságok kijelölését kell előírnia, miközben lehetővé kell tennie, hogy minden egyes tagállam maga döntse el, milyen számú – közigazgatási, bűnüldöző vagy igazságügyi – illetékes hatóságot kíván kijelölni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok feladataikat objektív és megkülönböztetéstől mentes módon lássák el, és az e rendelet szerinti feladatok ellátásával kapcsolatban ne kérjenek és ne fogadjanak el utasításokat más szervtől. A nemzeti alkotmányos jogszabályokkal összhangban azonban felügyeletnek vethetők alá. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az e rendelet alapján kijelölt illetékes hatóságokról, a Bizottság pedig online közzéteszi az illetékes hatóságokat felsoroló nyilvántartást. Az említett online nyilvántartásnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie annak érdekében, hogy a tárhelyszolgáltatók gyorsan ellenőrizni tudják az eltávolítási végzések hitelességét.

(36)

A párhuzamos erőfeszítések és a nyomozásokba való beavatkozás elkerülése, valamint az érintett tárhelyszolgáltatók terheinek minimalizálása érdekében az illetékes hatóságok kötelesek információt cserélni, egyeztetni és együttműködni egymással, valamint adott esetben az Europollal azelőtt, hogy eltávolítási végzéseket bocsátanának ki. Az illetékes hatóságnak az eltávolítási végzés kibocsátására vonatkozó döntése során kellőképpen meg kell fontolnia, hogy küldjön-e értesítést arról, hogy e döntése sérthet bizonyos nyomozati érdekeket („konfliktusmentesítés”). Ha egy illetékes hatóság egy másik tagállam illetékes hatóságától tájékoztatást kap egy létező eltávolítási végzésről, nem bocsáthat ki ugyanarra az esetre vonatkozó eltávolítási végzést. E rendelet rendelkezéseinek végrehajtása során az Europol a jelenlegi megbízatásával és a hatályos jogi kerettel összhangban nyújthat támogatást.

(37)

A tárhelyszolgáltatók által hozott konkrét intézkedések hatékony és kellően koherens végrehajtásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak egyeztetniük kell, és együtt kell működniük egymással a tárhelyszolgáltatókkal történő, az eltávolítási végzésekre, valamint a konkrét intézkedések meghatározására, végrehajtására és értékelésére vonatkozó információcserék tekintetében. Egyeztetésre és együttműködésre is szükség van az e rendelet végrehajtása érdekében hozott egyéb intézkedések vonatkozásában, ideértve a szankciókra vonatkozó szabályok elfogadása, valamint a szankciók kiszabása tekintetében. A Bizottságnak elő kell segíteni az ilyen egyeztetést és együttműködést.

(38)

Alapvető fontosságú, hogy a szankciók kiszabása tekintetében illetékes tagállami hatóság teljeskörű tájékoztatást kapjon az eltávolítási végzések kibocsátásáról, valamint a tárhelyszolgáltató és a más tagállambeli illetékes hatóságok közötti, azt követően zajló információcseréről. E célból a tagállamoknak biztosítaniuk kell a megfelelő és biztonságos kommunikációs csatornákat és mechanizmusokat, lehetővé téve, hogy a vonatkozó információkat időben megosszák.

(39)

Az illetékes hatóságok közötti, valamint a tárhelyszolgáltatókkal történő gyors információcsere megkönnyítése és a párhuzamos erőfeszítések elkerülése érdekében a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy igénybe vegyék az Europol által kifejlesztett olyan célzott eszközöket, mint például az internetes tartalmak bejelentésére szolgáló alkalmazást vagy az annak helyébe lépő eszközöket.

(40)

A tagállamok és az Europol általi bejelentések hatékony és gyors eszköznek bizonyultak arra, hogy növeljék a tárhelyszolgáltatók tudatosságát a rajtuk keresztül elérhető szolgáltatások specifikus tartalmával kapcsolatban, és képessé tegyék őket a gyors fellépésre. Az eltávolítási végzések mellett továbbra is lehetővé kell tenni az ilyen bejelentések alkalmazását, amely egy olyan mechanizmust jelent, amely figyelmezteti a tárhelyszolgáltatókat arra az információra, amely terrorista tartalomnak tekinthető, hogy a szolgáltatók önkéntesen mérlegeljék az említett tartalom összeegyeztethetőséget a szerződési feltételeikkel. Továbbra is a tárhelyszolgáltatóé a végső döntés, hogy eltávolítja-e az tartalmat azért, mert az nem egyeztethető össze a szerződési feltételeivel. E rendelet végrehajtása az Europolnak az (EU) 2016/7941 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) meghatározott megbízatását nem érinti. E rendelet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető ezért úgy, hogy az kizárja, hogy a tagállamok és az Europol a bejelentéseket az online terrorista tartalom elleni fellépés eszközeként használják fel.

(41)

Bizonyos online terrorista tartalmak különösen súlyos következményei miatt a tárhelyszolgáltatóknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell az érintett tagállam hatóságait vagy a letelepedési helyük vagy jogi képviselőjük helye szerinti illetékes tagállami hatóságokat az olyan tartalomról, amely közvetlen életveszélyt jelent vagy feltételezett terrorista bűncselekményt tartalmaz. Az arányosság biztosítása érdekében ez a kötelezettség az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott terrorista bűncselekményekre korlátozódik. Az említett tájékoztatási kötelezettség nem jelentheti azt, hogy a tárhelyszolgáltató köteles aktívan bizonyítékot keresni a közvetlen életveszély meglétére vagy a feltételezett terrorista bűncselekmény elkövetésére. Az érintett tagállam alatt azt a tagállamot kell érteni, amely az elkövető vagy a bűncselekmény potenciális áldozatának állampolgársága vagy a terrorcselekmény célhelye alapján terrorista bűncselekmények felderítése és a vádeljárás lefolytatása tekintetében joghatósággal rendelkezik. Kétség esetén a tárhelyszolgáltatónak be kell nyújtania az információt az Europolnak, amelynek meg kell tennie a megbízatásának megfelelő, követő intézkedést, beleértve az adott információnak az érintett nemzeti hatóságok számára történő továbbítást is. A tagállamok illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az információkat felhasználják az uniós vagy a nemzeti jog alapján rendelkezésre álló nyomozási cselekményekhez.

(42)

A tárhelyszolgáltatóknak kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük vagy kialakítaniuk, amelyek megkönnyítik az eltávolítási végzések haladéktalan kezelését. A kapcsolattartó pont kizárólag műveleti célokat szolgálhat. A kapcsolattartó pontnak házon belül vagy kiszervezve minden olyan célzott eszközzel rendelkeznie kell, amely lehetővé teszi az eltávolítási végzések elektronikus benyújtását, valamint olyan technikai vagy személyi erőforrásokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik az említett végzések haladéktalan feldolgozását. Nem szükséges, hogy a kapcsolattartó pont az Unió területén legyen. A tárhelyszolgáltató szabadon felhasználhat egy meglévő kapcsolattartó pontot e rendelet céljára, feltéve, hogy az adott kapcsolattartó pont képes az e rendeletben előírt feladatok ellátására. Annak biztosítása érdekében, hogy az eltávolítási végzés kézhezvételétől számított egy órán belül eltávolítsák vagy hozzáférhetetlenné tegyék a terrorista tartalmat, szükséges, hogy a terrorista tartalomnak kitett tárhelyszolgáltatók kapcsolattartó pontjai bármikor elérhetőek legyenek. A kapcsolattartó pontra vonatkozó információkban fel kell tüntetni azt a nyelvet, amelyen a kapcsolattartó ponthoz lehet fordulni. A tárhelyszolgáltatók és az illetékes hatóságok közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében a tárhelyszolgáltatókat arra ösztönzik, hogy tegyék lehetővé a kommunikációt az uniós intézmények egyik olyan hivatalos nyelvén, amelyen szerződési feltételeik elérhetőek.

(43)

A tárhelyszolgáltatók számára előírt azon általános követelmény hiányában, miszerint az Unió területén fizikai jelenlétet kellene biztosítaniuk, szükség van az egyértelműség biztosítására a tekintetben, hogy az Unión belül szolgáltatásokat nyújtó tárhelyszolgáltatók melyik tagállam joghatósága alá tartoznak. Főszabály szerint a tárhelyszolgáltató annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozik, amelyben a székhelye található, vagy jogi képviselője lakóhellyel rendelkezik vagy letelepedett. Ez nem érintheti az eltávolítási végzésekkel, valamint az e rendelet szerinti eltávolítási végzések vizsgálatából eredő határozatokkal kapcsolatos hatáskörre vonatkozóan meghatározott szabályokat. Mindazonáltal, azon tárhelyszolgáltató tekintetében, amely az Unióban nem rendelkezik letelepedési hellyel, és nem jelöl ki jogi képviselőt, a tagállamok bármelyikének joghatósággal kell rendelkeznie, és így képesnek kell lennie arra, hogy szankciókat szabjon ki, feltéve, hogy tiszteletben tartja a ne bis in idem elvét.

(44)

Az Unióban nem letelepedett tárhelyszolgáltatóknak írásban jogi képviselőt kell kijelölniük az e rendelet szerinti kötelezettségek betartásának és teljesítésének biztosítása érdekében. A tárhelyszolgáltatók már egyéb célra kijelölt jogi képviselőt is kijelölhetnek e rendeletre való tekintettel, feltéve, hogy az említett jogi képviselő képes az e rendeletben előírt feladatok ellátására. A jogi képviselőnek felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy a tárhelyszolgáltató nevében eljárjon.

(45)

E rendelet tárhelyszolgáltatók általi hatékony végrehajtásának a biztosításához szankciók szükségesek. A tagállamoknak el kell fogadniuk a szankciókra vonatkozó szabályokat – amelyek lehetnek akár közigazgatási, akár büntetőjogi jellegűek -, valamint adott esetben a bírságok megállapításáról szóló iránymutatásokat. Az egyedi esetekben történő meg nem felelés szankcióval sújtható a ne bis in idem és az arányosság elvének tiszteletben tartása és annak biztosítása mellett, hogy az ilyen szankciók figyelembe vegyék a rendszeres mulasztást. A szankciók különböző formákat ölthetnek, ideértve a kisebb jogsértések esetén a hivatalos figyelmeztetéseket vagy a súlyosabb vagy rendszeres jogsértésekkel kapcsolatos pénzügyi szankciókat. Különösen súlyos szankciókat kell kiszabni abban az esetben, ha a tárhelyszolgáltató rendszeresen vagy folyamatosan elmulasztja a terrorista tartalomnak az eltávolítási végzés kézhezvételétől számított egy órán belüli eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét. A jogbiztonság biztosítása érdekében e rendeletnek meg kell határoznia a szankcióval sújtható jogsértések körét, valamint azokat a körülményeket, amelyek relevánsak az ilyen szankciók típusának és mértékének megállapításakor. Annak meghatározásakor, hogy pénzügyi szankciókat kell-e kiszabni, kellő figyelmet kell fordítani a tárhelyszolgáltató pénzügyi forrásaira. Ezenkívül az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie azt is, hogy a tárhelyszolgáltató induló innovatív vállalkozás vagy a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (12) szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás-e. Figyelembe kell vennie olyan további körülményeket is, mint például az, hogy a tárhelyszolgáltató magatartása objektíve elővigyázatlan vagy elítélendő volt-e, vagy hogy a jogsértést gondatlanságból vagy szándékosan követte-e el. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet megsértése miatt kiszabott szankciók ne ösztönözzék terrorista tartalomnak nem minősülő anyag eltávolítását.

(46)

Az egységes formanyomtatványok használata megkönnyíti az együttműködést és az információcserét az illetékes hatóságok és a tárhelyszolgáltatók között, lehetővé téve számukra, hogy gyorsabban és hatékonyabban kommunikáljanak. Különösen fontos az eltávolítási végzés kézhezvételét követő haladéktalan fellépés biztosítása. A formanyomtatványok csökkentik a fordítási költségeket, és hozzájárulnak az eljárás minőségének magasabb szintjéhez. A visszajelzésre szolgáló formanyomtatványok lehetővé teszik a szabványosított információcserét és különösen fontosak, ha a tárhelyszolgáltatók nem tudnak eleget tenni az eltávolítási végzésben foglaltaknak. A hitelesített benyújtási csatornák garantálni tudják az eltávolítási végzés hitelességét, beleértve a végzés elküldési és kézhezvételi időpontjának pontosságát.

(47)

Annak érdekében, hogy szükség esetén gyorsan módosítani lehessen az e rendelet alkalmazásában használt formanyomtatványok tartalmát, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa e rendelet mellékleteit. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a technológia és a kapcsolódó jogi keret fejlődését, a Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse az illetékes hatóságok által az eltávolítási végzések továbbításához használandó elektronikus eszközökre vonatkozó technikai előírásokkal. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (13) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(48)

A tagállamoknak információt kell gyűjteniük e rendelet végrehajtásáról. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy felhasználják a tárhelyszolgáltatók átláthatósági jelentéseit, amelyeket adott esetben olyan részletesebb információkkal is kiegészíthetnek, mint például az e rendelet szerint közzétett saját átláthatósági jelentéseik. Részletes programot kell létrehozni e rendelet eredményeinek és hatásainak nyomon követésére annak érdekében, hogy becsatornázzák azokat e rendelet végrehajtásának értékelésébe.

(49)

A végrehajtási jelentésben szereplő megállapítások és következtetések, valamint a nyomon követés eredményei alapján a Bizottságnak e rendelet hatálybalépésének időpontját követő három évvel el kell végeznie a rendelet értékelését. Az értékelésnek a hatékonyság, szükségesség, eredményesség, arányosság, relevancia, koherencia és az uniós hozzáadott érték kritériumain kell alapulnia. A Bizottságnak értékelnie kell a rendeletben előírt különböző operatív és technikai intézkedések működését, köztük az online terrorista tartalom hatékonyabb észlelését, azonosítását és eltávolítását célzó intézkedések eredményességét, a biztosítéki mechanizmusok hatékonyságát, valamint a potenciálisan érintett alapvető jogokra, mint például a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, a tömegtájékoztatás szabadságára és sokszínűségére, a vállalkozás szabadságára, valamint a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra gyakorolt hatásokat. A Bizottságnak értékelnie kell továbbá a harmadik felek potenciálisan érintett érdekeire gyakorolt hatásokat,

(50)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a digitális egységes piac zökkenőmentes működésének az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépés révén történő biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,