(1)

2020. október 14-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemez Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan. A Bizottság 2021. június 11-én az (EU) 2021/940 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemez behozatalára.

(2)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően több fél azt állította, hogy a vizsgálati időszakot (2019. július 1. – 2020. június 30.) követően megváltoztak a piaci feltételek, valamint, hogy a végleges intézkedések bevezetése e változások fényében nem indokolt.

(3)

A Bizottság a vizsgálattal összefüggésben 2021. augusztus 18-án felkérte az uniós érdekelt feleket, hogy szolgáltassanak információkat a vizsgálati időszakot követő (2020 júliusa és 2021 júniusa közötti) időszakra vonatkozóan, hogy megvizsgálják és értékeljék az állítólagosan megváltozott körülmények uniós piacra gyakorolt esetleges hatását. A mintába felvett három uniós gyártótól, a mintában nem szereplő uniós gyártótól, a panaszosoktól, valamint 63 érdekelt féltől, köztük felhasználóktól, importőröktől, szövetségektől és más uniós gyártóktól érkeztek információk. A mintában szereplő uniós gyártók benyújtották az egyes mutatókra vonatkozóan kért információkat is.

(4)

A Bizottság 2021. augusztus 31-én tájékoztatta az összes érdekelt felet azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot szándékozik kivetni az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemez behozatalára, amelyek a vizsgálati időszak alatti helyzeten alapultak, mivel a vizsgálati időszakot követő állítólagos fejleményeket ideiglenes jellegűnek tekintették. Valamennyi fél számára biztosítottak egy határidőt észrevételeik megtételére. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően több érdekelt fél is kérte a dömpingellenes intézkedések felfüggesztését az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése alapján, utalva a vizsgálati időszak utáni állítólagos piaci változásokra, amelyek megkérdőjeleznék a vámok kivetésük utáni beszedésének szükségességét. A rendelkezésre álló információk fényében a Bizottság úgy határozott, hogy megvizsgálja, hogy indokolt-e a végleges dömpingellenes intézkedések felfüggesztése az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése alapján.

(5)

A Bizottság 2021. október 11-én tájékoztatta az érdekelt feleket azon szándékáról, hogy nem függeszti fel az intézkedéseket az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerint. Valamennyi fél számára biztosítottak egy határidőt észrevételeik megtételére.

(6)

Ezt követően a Bizottság 2021. november 9-én 14,40 %-tól 15,80 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámot (3) vezetett be az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemezre. Ugyanakkor bejelentette, hogy a Bizottság az esetleges felfüggesztésre vonatkozó határozatot egy későbbi szakaszban hozza meg.

(7)

Az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a dömpingellenes intézkedések az Unió érdekében felfüggeszthetők, amennyiben a piaci feltételek átmenetileg olyan mértékben megváltoznak, hogy valószínűtlen, hogy a felfüggesztés nyomán ismét kár következzen be. Ebből következik, hogy a dömpingellenes intézkedések csak akkor függeszthetők fel, ha a körülmények olyan mértékben megváltoztak, hogy az uniós gazdasági ágazatot már nem éri jelentős kár.

(8)

A figyelembe vett időszak (2017–2020. június) alatt az orosz behozatal 14 %-kal nőtt, és a vizsgálati időszakban 46 %-os piaci részesedést ért el, szemben a 2017. évi 40 %-kal. Ezzel párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete valamennyi fő mutató tekintetében negatív tendenciát mutatott: termelés (– 14 %), uniós értékesítés (– 17 %), piaci részesedés (47 %-ról 39 %-ra) és jövedelmezőség (+ 10 %-ról – 3 %-ra esett vissza). Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a dömpingelt behozatal következtében. E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érintett termék vizsgálati időszak utáni állítólagosan rendellenesen magas árai és a megnövekedett fuvarozási költségek várhatóan a Covid utáni globális gazdasági helyreállítást és keresletnövekedést kísérő, átmeneti jelenségek lesznek. Így a vizsgálati időszak utáni adatokról a Bizottság rendelkezésére álló információk nem változtatták meg a jelentős kárra és ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetéseket, és a vámok kivetését megfelelőnek ítélték.

(9)

A Bizottság által az uniós piac vizsgálati időszak utáni helyzetének az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerinti vizsgálatához kért kiegészítő információk elemzése azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete a vizsgálati időszak alatt nem változott jelentősen a vizsgálati időszak alatti helyzethez képest.

(10)

A vizsgálati időszakot követő időszakban az uniós gyártók független felek részére történő értékesítései az Unióban pozitívan alakultak, a vizsgálati időszakhoz képest 9 %-os növekedéssel. A figyelembe vett időszak referenciaévéhez (nevezetesen 2017-hez) képest azonban az uniós értékesítések még mindig 15 %-kal alacsonyabbak voltak. Hasonlóképpen, a termelési volumen és a kapacitás a vizsgálati időszak óta pozitívan alakult: a termelés + 11 %-kal, a termelési kapacitás pedig + 4 %-kal nőtt, ami a kapacitáskihasználás 7 %-os növekedéséhez vezetett. 2017-hez képest azonban a vizsgálati időszakot követően a termelési volumen – 8 %-kal, a kapacitáskihasználás pedig – 7 %-kal csökkent.

(11)

Ami a jövedelmezőséget illeti, az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakot követő időszakban még mindig veszteséges volt (– 1,1 %), ami jóval alatta maradt a 2017-es szinten megállapított nyereségcélnak (9,7 %), mivel ebben az évben az uniós gazdasági ágazatról megállapítást nyert, hogy rendes piaci körülmények között működött dömping nélkül. Ez azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazatnak csak részben származott előnye a megnövekedett keresletből, mivel az értékesítés és az árak emelkedését nagymértékben ellensúlyozták az emelkedő előállítási költségek (a nyersanyagokat hasonlóképpen befolyásolta az áremelkedés) és a szerződéses kötelezettségek miatti késleltetett árkiigazítások.

(12)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy míg az uniós gazdasági ágazatnak hasznára vált a kereslet növekedése és bizonyos mértékig a vizsgálati időszak utáni magasabb piaci árak jelenléte, amint az bizonyos mutatóknak a vizsgálati időszakhoz viszonyított pozitív tendenciájából is kitűnik (lásd a (10) és a (11)preambulumbekezdést), a fellendülés e jelei nem voltak elég erősek ahhoz, hogy visszafordítsák az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetét, amint a 2017-es évvel összehasonlítva a tendenciák is mutatják. Ráadásul az uniós gazdasági ágazat még mindig veszteséges volt a vizsgálati időszakot követő időszakban. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ebben a szakaszban a bizonyítékok nem támasztották alá, hogy a piaci feltételek átmenetileg olyan mértékben megváltoztak, hogy valószínűtlen, hogy a felfüggesztés nyomán ismét kár következzen be.

(13)

A Bizottság megállapításainak nyilvánosságra hozatalát követően egyes felek, köztük exportáló gyártók, importőrök és felhasználók vitatták a dömpingellenes vizsgálat következtetését, azt állítva, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem az orosz behozatal, hanem más tényezők károsították. Konkrétan azt állították, hogy a vizsgálati időszakot követően az uniós gazdasági ágazat a termelési költségek és a késleltetett árkiigazítások miatt szenvedett kárt.

(14)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ok-okozati összefüggés elemzése külön dömpingellenes eljárás tárgyát képezte, amelyben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszországból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és hogy az egyenként vagy együttesen elemzett tényezők egyike sem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést olyan mértékben, hogy ez a kapcsolat már ne lenne valódi és jelentős (4). Az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésében szereplő elemek vizsgálata más kérdés (nevezetesen az, hogy az intézkedések felfüggesztése esetén a kár valószínűleg ismét bekövetkezne-e), és nem nyithatja meg újra az intézkedések bevezetését eredményező, már elvégzett elemzést. Ezért, mivel az állítás nem hivatkozott a Bizottságnak a 14. cikk (4) bekezdésével összefüggésben tett megállapításaira, azt elutasították.

(15)

Hasonlóképpen a Bizottság megjegyezte, hogy a vizsgálati időszakot követő fejlemények elemzésében (lásd a fenti 2.2 szakaszt) nem állapította meg, hogy a folytatódó kárt a növekvő termelési költségek okozták volna. Épp ellenkezőleg, a (12) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazatnak hasznára vált a kereslet növekedése és bizonyos mértékig a magasabb piaci árak jelenléte. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy függetlenül attól, hogy a vizsgálati időszak utáni piaci fejleményeket követően milyen hatásokkal jártak a késleltetett árkiigazítások és termelési költségek, a vizsgálati időszak alatti orosz behozatal által okozott jelentős kár fennállását az (EU) 2021/1930 bizottsági végrehajtási rendelet állapította meg a 2017 és 2020. június közötti időszakra vonatkozó információk alapján, és azt nem tárgyalták az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésében szereplő tényezők elemzése ara nem terjedt ki. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(16)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően egyes felek – köztük exportáló gyártók, importőrök és felhasználók – azt is állították, hogy a Bizottságnak az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerint előretekintő elemzést kell végeznie arról, hogy „a piaci feltételek ideiglenesen olyan mértékben megváltoztak-e, hogy a felfüggesztés következtében ismét kár következne be”. Hasonlóképpen egyes felek arra is hivatkoztak, hogy a Bizottságnak figyelembe kellene vennie a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiányt is, ahogyan azt a Kínából származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára vonatkozó eljárásban tette.

(17)

A jövőre vonatkozó elemzést illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vizsgálati időszak utáni adatok elemzésből kitűnt, hogy az uniós gazdasági ágazat károsodása továbbra is fennállt, ezért a felfüggesztés feltételei nem teljesültek. Következésképpen nem volt indokolt előretekintő elemzést végezni arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztés következtében valószínű volna-e, hogy ismét kár következik be, mivel az elemzés azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős károsodása továbbra is fennállt a vizsgálati időszakot követő időszakban. Hasonlóképpen, tekintettel az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódására, a Bizottság indokolatlannak ítélte a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiány előretekintő elemzését.

(18)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Segezha csoport, egy exportáló gyártó azt is állította, hogy az intézkedés legindokoltabb formája a minimális importár formáját öltő vám lenne. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az intézkedések formájára vonatkozó elemzés nem tartozik a jelenlegi eljárás körébe, ezért elutasította az állítást.

(19)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a mintában szereplő orosz exportáló gyártó, a Syktyvkar Plywood Mill azt állította, hogy a Bizottság a tájékoztató dokumentumban nem hivatkozott az uniós gyártóktól eltérő érdekelt felek által szolgáltatott információkra. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a tájékoztató dokumentumában nem kell hivatkozni az érdekelt felek valamennyi észrevételére, mivel következtetéseit megfelelően részletezte és elmagyarázta. A Bizottság mindazonáltal megjegyezte, hogy az érdekelt felek valamennyi beadványát és észrevételét megfelelően megvizsgálta és figyelembe vette az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerinti esetleges felfüggesztés elemzése során.

(20)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően néhány érdekelt fél azt állította, hogy az intézkedések bevezetése ellentétes lenne az uniós érdekkel. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az intézkedések bevezetésével kapcsolatos uniós érdek megfelelő ellenőrzése már megtörtént a dömpingellenes eljárás során (különösen az (EU) 2021/1930 végrehajtási rendelet (213)–(236) preambulumbekezdésében), és arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemez behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése az Unió érdekét sértené. Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése értelmében az uniós érdek elemzése csak akkor válik relevánssá, ha az uniós gazdasági ágazatot már nem éri kár, és a felfüggesztés következtében valószínűleg nem következne be ismét kár. Mivel a vizsgálati időszakot követő fejlemények elemzése arra a következtetésre vezetett, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is kárt szenvedett, és ezért a felfüggesztés feltételei nem teljesültek, a Bizottság nem tartotta szükségesnek az uniós érdeknek az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerinti értékelését.

(21)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően néhány érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottságnak fel kellene függesztenie a négyzetes panelekre vonatkozó végleges intézkedéseket. Először is a Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése az érintett termék behozatalára elrendelt intézkedések egészének, és nem azok egy részének felfüggesztéséről rendelkezik. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a négyzet alakú panelekre vonatkozó kizárási kérelemmel a párhuzamos dömpingellenes eljárás keretében foglalkozott, amelynek keretében elutasította a négyzetes panelekre vonatkozó kizárási kérelmet (5). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(22)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálati időszakot követő fejlemények elemzése azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazatot érő kár továbbra is fennállt, a Bizottság nem tudott arra a következtetésre jutni, hogy a piaci feltételek ideiglenesen olyan mértékben megváltoztak, hogy a felfüggesztés nyomán valószínűtlen lenne ismét kár bekövetkezése, és az Uniónak érdekében állna az intézkedéseknek az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerinti felfüggesztése. E határozat nem érinti a Bizottság azon jogát, hogy az (EU) 2016/1036 rendelet 14. cikkének (4) bekezdése alapján határozatot hozzon, amennyiben a piaci feltételek a jövőben megváltoznak.

(23)

Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy nem függeszti fel az (EU) 2021/1930 végrehajtási rendelettel az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemez behozatalára kivetett dömpingellenes vámot,