(1)

A 648/2012/EU rendelet 13. cikke olyan mechanizmust ír elő, amelynek keretében a Bizottság felhatalmazással rendelkezik olyan egyenértékűségi határozatok elfogadására, amelyekkel egy harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási intézkedéseit egyenértékűnek nyilvánítja a 648/2012/EU rendelet 11. cikkében megállapított követelményekkel, és így az említett rendelet hatálya alá tartozó ügyletet kötő szerződő felek – ha legalább egyikük a szóban forgó harmadik országbeli székhellyel rendelkezik – az említett követelményeket a szóban forgó harmadik ország jogi keretrendszerében foglalt követelményeknek való megfeleléssel teljesítik. Az egyenértékűségi határozat hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez, vagyis a harmadik országokkal közösen elfogadott és az említett rendeletben megállapított elvek nemzetközileg egységes alkalmazásának biztosításával csökkenti a rendszerszintű kockázatot, és növeli a származékos piacok átláthatóságát.

(2)

A 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése – mely rendeletet a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) és az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) egészíti ki – meghatározza az Unió jogi követelményeit a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek feltételeinek időben történő megerősítésével, a portfóliótömörítés elvégzésével és azon megállapodásokkal kapcsolatban, amelyek alapján a portfóliókat nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében egyeztetik. Ezen túlmenően az említett rendelkezések megállapítják az említett ügyletekkel kapcsolatos értékelési és vitarendezési kötelezettségekre (a működésikockázat-csökkentési technikákra), valamint a biztosítékeszközök (biztosítékok) szerződő felek közötti cseréjével kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó követelményeket.

(3)

Annak érdekében, hogy egy harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási rendszere egyenértékűnek minősüljön az Unió rendszerével a működésikockázat-csökkentési technikák és a letéti követelmények tekintetében, az alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszer érdemi eredményének egyenértékűnek kell lennie a 648/2012/EU rendelet 11. cikke szerinti uniós követelményekkel, és az említett rendelet 83. cikkében meghatározott védelemmel egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat kell nyújtania. Ezenkívül az egyenértékű jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszert hatékonyan, méltányos és torzításoktól mentes módon kell alkalmazni az adott harmadik országban. Az egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy egy harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszere biztosítja-e, hogy a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt és legalább egy, adott harmadik országbeli székhelyű szerződő fél részvételével kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ne tegyék ki az uniós pénzügyi piacokat nagyobb kockázatnak, és következésképpen ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(4)

Ez a határozat nemcsak a Brazíliában alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási követelmények összehasonlító elemzésén alapul, hanem e követelmények eredményének, valamint annak értékelésén is, hogy e követelmények alkalmasak-e arra, hogy oly módon csökkentsék a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből fakadó kockázatokat, hogy az egyenértékűnek minősüljön a 648/2012/EU rendeletben megállapított követelmények eredményével.

(5)

A Brazíliában a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszert jogszabályok, valamint a Banco Central do Brasil (a továbbiakban: BCB), a Comissão de Valores Mobiliários (a továbbiakban: CVM) és a Conselho Monetário Nacional (a továbbiakban: CMN) által kiadott körlevelek, állásfoglalások és utasítások határozzák meg. A 6.385/76. sz. törvény szabályozza elsősorban Brazília értékpapírpiacát; a CVM 461/07. sz. utasítás a szabályozott értékpapírpiacokat szabályozza, amelyek magukban foglalják a szervezett tőzsdéket, a szervezett tőzsdén kívüli piacot és a nem szervezett tőzsdén kívüli piacot; a BCB 3.082/02. sz. körlevele meghatározza a pénzügyi intézmények és a Brazil Központi Bank által felügyelt egyéb intézmények tulajdonában lévő származtatott ügyletek számviteli kezelésének kritériumait; a Resolução CMN 3.505/07. sz. állásfoglalás szabályozza a brazíliai pénzügyi intézmények és a Brazil Központi Bank által felügyelt egyéb intézmények által Brazíliában kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket; a Resolução CMN 4.277/13. sz. állásfoglalás rögzíti a pénzügyi intézmények és a BCB által felügyelt egyéb intézmények által kötött származtatott ügyletekre vonatkozó piaci árazási és modellalapú árazási követelményeket; az Instrução CVM 438/06. sz. utasítás meghatározza a kölcsönös kockázatkezelési alapok bizonyos típusaira vonatkozó piaci árazási követelményeket; a Resolução 4.662/18. sz. állásfoglalás kétoldalú biztosítékokkal kapcsolatos követelményeket határoz meg; a Resolução BCB 3.263/05. sz. állásfoglalás a portfóliótömörítéssel kapcsolatos kérdésekre terjed ki; a Resolução CMN 4.373/14. sz. állásfoglalás követelményeket állapít meg azon nem rezidens befektetők számára, akik tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket kötnek Brazíliában, végül a 4.595/64., 6.385/76., 10.214/01. és 12.810/13. sz. törvény a szakmai titoktartást, a felügyeletet és a végrehajtást szabályozza.

(6)

A Resolução BCB 3.263/05. sz. állásfoglalás nem ír elő portfóliótömörítésre vonatkozó kötelezettséget, és erre vonatkozó ajánlást sem fogalmaz meg. Ugyanakkor lehetővé teszi a pénzügyi intézmények és a BCB által felügyelt egyéb intézmények számára, hogy olyan megállapodást kössenek, amely ezt lehetővé teszi számukra. A vitarendezési eljárásokra vonatkozóan nincs külön jogszabály. A vitarendezési szabályokat a kereskedési adattárak határozzák meg. Ezért a brazil rendelkezések nem tekinthetők egyenértékűnek a portfóliótömörítésre és a vitarendezésre vonatkozó uniós követelményekkel.

(7)

A tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket bármely Brazíliába belépő jogalanynak be kell jelentenie valamely Brazíliában letelepedett és szabályozott kereskedési adattárnak. A 6.385/76. sz. törvény szerint az ügylet érvényessége a kereskedési adattár felé történő bejelentéstől függ. A Resolução CMN 4.373/14. sz. állásfoglalás szerint a Brazíliában tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket kötő nem rezidens befektetőknek szerepelniük kell a CVM nyilvántartásában, és meg kell felelniük az ügyleteik jogilag kötelező érvényű visszaigazolásaiban foglalt kötelezettségeknek. Mivel az ügyletet mindkét félnek jelentenie kell, a kereskedési adattár szabályain kívül nincs más jogi követelmény, amely előírja az ügyletek visszaigazolását, a kétoldalú portfóliók egyeztetését vagy a viták rendezését. A visszaigazolásra egyidejűleg kerül sor, és az az adatszolgáltatástól függ. Az adatszolgáltatást a lehető leghamarabb végre kell hajtani, és arra általában az ügylet megkötésének napján sor kerül. Hasonlóképpen, mivel az ügyleteket mindkét fél bejelenti és egyidejűleg a kereskedési adattárak is visszaigazolják, nincs szükség portfólióállomány-egyeztetésre, mivel szerkezetüknél fogva nem lehet eltérés a szerződő felek portfóliói között. Az időben történő visszaigazolásra és a portfólióállomány-egyeztetésre vonatkozó brazil rendelkezéseket ezért egyenértékűnek kell tekinteni a vonatkozó uniós követelményekkel.

(8)

A Resolução CMN 3.505/07. sz. és a Resolução CMN 4.277/13. sz. állásfoglalás értelmében a kereskedő bankok, a külföldi bankok helyi fióktelepei, a külföldi bankok helyi leányvállalatai, valamint a BCB által szabályozott alap- és eszközkezelők számára naponta meg kell határozni az értékelést, akár piaci árazás, akár modellalapú árazás útján. A kötelezettség nem vonatkozik a szövetkezetekre, a biztosítókra, a viszontbiztosítókra, a nyugdíjalapokra és az egyéb nem pénzügyi vállalati szerződő felekre, amelyek csak akkor kötelesek napi értékelést végezni, ha olyan pénzügyi konglomerátumhoz tartoznak, amely több kereskedelmi, befektetési, deviza- vagy takarékbankot is magában foglal. Ennek megfelelően a brazil rendelkezések egyenértékűnek tekinthetők a megfelelő uniós követelményekkel, amennyiben ez a határozat a Brazil Központi Bank által szabályozott szerződő felekkel kötött ügyletekre korlátozódik.

(9)

Figyelembe véve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek Brazíliában szabályozott kereskedési adattáraknak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettséget és e kötelezettség jogi következményeit, Brazília esetében fontolóra lehet venni egy kétszintű megközelítést, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy az időben történő visszaigazolás és a portfólióállomány-egyeztetés tekintetében a Brazíliában alkalmazandó követelmények a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben foglaltakkal egyenértékűnek tekinthetők. Emellett a napi értékelésre Brazíliában alkalmazandó szabályok egyenértékűek a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározottakkal, amennyiben az ügyleteket kereskedő bankokkal, külföldi fióktelepek helyi fióktelepeivel, külföldi bankok helyi leányvállalataival, alap- és eszközkezelőkkel, illetve szövetkezetekkel, biztosítókkal és viszontbiztosítókkal, nyugdíjalapokkal és más nem pénzügyi vállalati szerződő felekkel bonyolítják le, amelyek több kereskedelmi, befektetési, deviza- vagy takarékbankot is magában foglaló pénzügyi konglomerátumhoz tartoznak. Figyelembe véve, hogy a határokon átnyúló tőzsdén kívüli származtatott ügyletek többségét a BCB által szabályozott szerződő felek bonyolítják le, e határozatot ezért a BCB által szabályozott szerződő felek és az Unióban letelepedett szerződő felek közötti ügyletekre kell korlátozni, amelyekre a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vonatkozó követelménye vonatkozik.

(10)

Ami a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek letéteit illeti, Brazília jogilag kötelező erejű előírásai a Resolução CMN 4.662/18. sz. állásfoglalásban és a BCB 3.902/18. sz. körlevélben (Brazília letéti szabályai) kerültek meghatározásra.

(11)

Brazília letéti szabályaiban meghatározottak szerint a rendelet hatálya alá tartozó szerződő fél (a továbbiakban: érintett szerződő fél) minden olyan pénzügyi intézmény vagy egyéb, a Brazil Központi Bank szabályozása alá tartozó intézmény, amelynek a rendelet által végrehajtott ügyletei (a továbbiakban: érintett ügylet) operatív csoportszinten aggregált átlagos névleges összege meghaladja a 25 milliárd BRL-t. Az érintett ügyletek a 648/2012/EU rendeletben meghatározottakkal egyenértékű tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre terjednek ki, kivéve a fizikailag teljesítendő árualapú származtatott ügyleteket, de ideértve az érintett ügyletnek minősülő származtatott aranypozíciókat is, amelyekre az Unió letéti szabályai vonatkoznak, Brazília letéti szabályai azonban nem; kiterjednek továbbá az olyan részvényopciókra, amelyek a brazil letéti szabályok hatálya alá tartoznak, de az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet értelmében átmeneti mentességet élveznek. Emellett – az Unióban alkalmazandó kerethez hasonlóan – a csoporton belüli ügyleteket, a fizikailag teljesítendő határidős devizaügyleteket és deviza-csereügyleteket, valamint az Unióban a fedezett kötvényekhez hasonló meghatározású eszközökkel végrehajtott ügyleteket ki kell zárni az érintett ügyletek köréből. Ezeket azonban figyelembe kell venni az operatív csoportszinten aggregált átlagos névleges összeg meghatározásakor. Ez a határozat ezért nem alkalmazandó a fizikailag teljesítendő árualapú származtatott termékekre, a származtatott aranypozíciók kivételével.

(12)

Az érintett szerződő feleknek 2019. szeptember 1-jétől kell változó letétet nyújtaniuk és beszedniük. Azoknak az érintett szerződő feleknek, amelyek érintett ügyleteinek operatív csoportszinten aggregált átlagos névleges összege meghaladja a 2,250 milliárd brazil realt (BRL), 2019. szeptember 1-jétől kell alapletétet nyújtaniuk és beszedniük, míg e küszöbérték alatt az érintett szerződő feleknek 2020. szeptember 1-jétől kell alapletétet nyújtaniuk és beszedniük. Ez a határozat ezért a 648/2012/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó szerződő felek és azon érintett szerződő felek közötti ügyletekre korlátozódik, amelyek esetében Brazília letéti szabályai szerint változó letétet és alapletétet kell nyújtani és beszedni.

(13)

A brazil letéti szabályok lehetővé teszik, hogy az alapletét és a változó letét együttes minimális átutalási összege elérje az 1,5 millió BRL-t, míg az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet 25. cikke szerinti küszöbérték 500 000 EUR. Brazília letéti szabályai azt is lehetővé teszik, hogy az alapletét legfeljebb 150 millió BRL összeggel csökkenjen. Az említett küszöbérték alatti alapletét együttes összegével rendelkező érintett szerződő felek nem kötelesek alapletétet cserélni. Az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikke hasonló mentességről rendelkezik, és a küszöbértéket 50 millió EUR-ban állapítja meg. Tekintettel az említett pénznemek értékében jelentkező marginális különbségre, ezeket az összegeket helyénvaló egyenértékűnek tekinteni.

(14)

Az alapletét kiszámításához használt, az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletében meghatározott szabványosított módszerhez hasonlóan Brazília letéti szabályai is lehetővé teszik a fent említett mellékletben megállapítottal egyenértékű szabványosított modell használatát. Brazília letéti szabályai azonban nem teszik lehetővé belső modell vagy harmadik fél modelljének alkalmazását az alapletét kiszámításához. Annak ellenére, hogy Brazília letéti szabályainak az alapletét kiszámítására vonatkozó követelményei szigorúbbak, mint a 648/2012/EU rendeletben és az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott követelmények, e határozat alkalmazásában azokat egyenértékűnek kell tekinteni.

(15)

A brazil letéti szabályok elismerhető biztosítékeszközökre, azok értékelésére, illetve tartására és elkülönítésére vonatkozó követelményei egyenértékűek az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározottakkal. A brazil letéti szabályok tartalmazzák az elismert biztosítékok megfelelő felsorolását, de nem írják elő a szerződő felek számára, hogy megfelelően diverzifikálják az általuk összegyűjtött biztosítékokat, többek között az alacsony likviditású értékpapírok korlátozásával a biztosítékok koncentrációjának elkerülése érdekében, az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkéhez hasonlóan. Mivel azonban a 8. cikk szerinti koncentrációs követelmények az uniós szerződő felekre vonatkoznak, megállapítható, hogy a biztosítékokra vonatkozó, Brazília letéti szabályainak alkalmazása szerinti követelmények az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendeletével azonos eredménnyel járnak. A nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó brazil letéti szabályokat ezért helyénvaló egyenértékűnek tekinteni a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározottakkal.

(16)

Ami a védelemmel egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat illeti Brazíliában, az 1964. évi 4.595. sz. törvény, az 1976. évi 6.385. sz. törvény, a 2001. évi 10.214. sz. törvény és a 2013. évi 12.810. sz. törvény felhatalmazza a BCB-t és a CVM-et arra, hogy a származtatott ügyletekre vonatkozó adatokat a kereskedési adattáraktól bekérjék. A 2001. évi 105. sz. kiegészítő törvény (LC 105) továbbá előírja, hogy minden adatot bizalmasan kell kezelni. Ebben az összefüggésben, ha bármely más belföldi vagy külföldi hatóságnak a brazil kereskedési adattárak által tárolt adatokra van szüksége, kérelmét hivatalosan a BCB-hez és/vagy a CVM-hez kell benyújtania, amely elvégzi az elemzést, figyelembe véve többek között az LC 105 által előírt korlátozásokat; a hivatalos megállapodás szükségességét eseti alapon elemzik. Ezért e jogszabályokat együttesen úgy kell tekinteni, hogy a 648/2012/EU rendeletben meghatározott védelemmel egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat nyújtanak.

(17)

A CMN Brazília nemzeti pénzügyi rendszerének legmagasabb szintű hatósága, amely általánosságban felel a monetáris és hitelpolitika kialakításáért. A BCB a CMN ellenőrzése alatt áll, és a monetáris politikáért, a nemzetközi tartalékok kezeléséért, a bankfelügyeletért, valamint a külföldi tőke és hitel felügyeletéért felelős. A BCB érvényesíti a prudenciális szabályokat, valamint monetáris hatóságként is eljár, és ilyen minőségében felelős a rendszerszintű stabilitás biztosításáért. A szabálytalan gyakorlatok visszaszorítása, az oktatási intézkedések végrehajtása és a nemzeti pénzügyi rendszert esetlegesen veszélyeztető helyzetek kezelése érdekében a BCB közigazgatási szankciókat szabhat ki, óvintézkedéseket vagy ideiglenes intézkedéseket fogadhat el, kötelezettségvállalási nyilatkozatot adhat ki, valamint felfüggesztéseket vagy korlátozásokat vezethet be. A CVM a CMN alá tartozik; feladata a tőkepiacok szabályozása és felügyelete, beleértve az értékpapír-kibocsátókat, a tőzsdéket és a tőzsdén kívüli piacokat, valamint az értékpapír-forgalmazási rendszer részét képező intézményeket. A CVM célja, hogy fenntartsa a piac hatékonyságát és elősegítse a fejlődést, valamint védje a befektetőket és méltányos gyakorlatokat tartson fenn az értékpapírpiacon, az információközlésre és az átláthatóságra vonatkozó szabályok érvényesítése mellett. Helyénvaló úgy tekinteni, hogy a BCB és a CVM rendelkezésére álló intézkedések hatékonyan, tisztességes és torzításoktól mentes módon biztosítják Brazíliában a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek releváns jogi, szabályozási és végrehajtási keretrendszerének hatékony felügyeletét és végrehajtását.

(18)

Ez a határozat elismeri az elfogadásakor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre érvényes, a brazil törvényben meghatározott, kötelező erejű követelmények egyenértékűségét. A Bizottság az ESMA-val együttműködésben továbbra is rendszeres jelleggel nyomon fogja követni az e tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jogi, felügyeleti és végrehajtási rendelkezések alakulását, valamint azok következetes és hatékony végrehajtását az időben történő visszaigazolásra, a portfóliótömörítésre és -egyeztetésre, továbbá az értékelésre, a vitarendezésre és biztosítékokra vonatkozóan – mely nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó követelmények e határozat alapjául szolgáltak. Nyomonkövetési erőfeszítései részeként a Bizottság felkérheti a BCB-t és a CVM-et, hogy nyújtsanak tájékoztatást a szabályozási és felügyeleti fejleményekről. A Bizottság bármikor egyedi felülvizsgálatot végezhet, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára az e határozat alapján kibocsátott egyenértékűségi nyilatkozat újraértékelését. Az ilyen újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet, minek következtében a 648/2012/EU rendeletben megállapított összes követelmény ismét automatikusan vonatkozna a szerződő felekre.

(19)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,