(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok vonatkozásában felső határértékeket határoz meg.

(2)

2011. november 8-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete (a továbbiakban: CONTAM-testület) tudományos véleményt (3) fogadott el az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló pirrolizidin alkaloidokkal (a továbbiakban: PA) összefüggő népegészségügyi kockázatokról. A CONTAM-testület arra a következtetésre jutott, hogy az 1,2-telítetlen pirrolizidin alkaloidok genotoxikus karcinogénként hathatnak az emberekre. A CONTAM-testület arra a következtetésre jutott, hogy ez egészségügyi kockázatot jelent azokra a kisgyermekekre és gyermekekre nézve, akik nagy mennyiségű mézet fogyasztanak. A méz mellett az étrendi PA-expozíciónak más lehetséges forrásai is vannak, amelyeket a CONTAM-testület adatok hiányában nem tudott számszerűsíteni. A testület arra a következtetésre jutott, hogy bár előfordulási adatok nem álltak rendelkezésre, a virágpor, tea, gyógynövényforrázatok és gyógynövényes étrend-kiegészítők által jelentett PA-expozíció akár akut, akár krónikus hatások kockázatát is jelentheti a fogyasztókra nézve.

(3)

2013 áprilisában a Hatóság pályázati felhívást tett közzé a PA állati eredetű élelmiszertermékekben – többek között tejben és tejtermékekben, tojásban, húsban és húskészítményekben –, valamint növényi eredetű élelmiszertermékekben – többek között (gyógynövény) teákban és étrend-kiegészítőkben – való koncentrációjának vizsgálatára Európa különböző régióiban. A vizsgálat eredményeinek ismertetésére 2015. augusztus 3-án került sor (4).

(4)

2016. augusztus 26-án a Hatóság tudományos jelentést (5) tett közzé az európai népesség étrendi PA-expozíciójának értékeléséről, figyelembe véve az új előfordulási adatokat. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az emberi PA-expozíció fő okozói a teák és a gyógynövényforrázatok, valamint hogy a virágporalapú kiegészítők is jelentősen hozzájárulnak ehhez az expozícióhoz. Megállapította, hogy a mézfogyasztáshoz kapcsolódó PA-expozíció alacsonyabb. Arra a következtetésre jutott továbbá, hogy a növényi étrend-kiegészítők jelentősen hozzájárulhatnak az expozícióhoz, de nem áll rendelkezésre elegendő adat az előfordulásokról.

(5)

2017. július 27-én a Hatóság nyilatkozatot (6) tett közzé a PA mézben, teában, gyógynövényforrázatokban és étrend-kiegészítőkben való előfordulásával kapcsolatos, az emberi egészséget érintő kockázatokról. A CONTAM-testület napi 237 μg/testtömegkilogramm értékű új referenciapontot határozott meg a pirrolizidin alkaloidok rákkeltő kockázatainak értékelésére, és arra a következtetésre jutott, hogy a PA-expozíció az emberi egészségre nézve aggodalomra adhat okot, különösen a teák és gyógynövényforrázatok gyakori és nagy mennyiségben történő fogyasztása esetében a teljes népességben, de különösen a népesség fiatalabb csoportjaiban.

(6)

A pirrolizidin alkaloidok előfordulása ezekben az élelmiszerekben a helyes mezőgazdasági és betakarítási gyakorlatok alkalmazásával minimalizálható vagy megelőzhető. A felső határértékek megállapítása biztosítja, hogy valamennyi termelési régióban helyes mezőgazdasági és betakarítási gyakorlatokat alkalmazzanak az emberi egészség magas szintű védelme érdekében. Ezért helyénvaló felső határértékeket megállapítani azon élelmiszerek esetében, amelyek jelentős mennyiségű pirrolizidin alkaloidot tartalmaznak, és amelyek ezért jelentősen hozzájárulnak az emberi expozícióhoz, vagy amelyek relevánsak a népesség veszélyeztetett csoportjainak expozíciója szempontjából.

(7)

Bizonyos termelési régiókban a helyes mezőgazdasági és betakarítási gyakorlatokat csak a közelmúltban vezették be, vagy azok végrehajtása még várat magára, ezért észszerű időt kell biztosítani arra, hogy valamennyi termelési régió bevezethesse ezeket a gyakorlatokat. A helyes mezőgazdasági és betakarítási gyakorlatok teljeskörű végrehajtásához két vegetációs időszakra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók elegendő készlettel rendelkezzenek az e rendeletben meghatározott új követelményeknek megfelelő élelmiszerek előállításához.

(8)

Figyelembe véve, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerek eltarthatósági ideje legfeljebb három év, helyénvaló egy megfelelően hosszú átmeneti időszakról rendelkezni annak érdekében, hogy az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek kellően hosszú ideig forgalomban maradhassanak. 18 hónapos átmeneti időszak indokolt, amely lehetővé teszi a rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt előállított termékeknek a végső fogyasztó részére történő értékesítését.

(9)

Az 1881/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,