(1)

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött és az Unió által 2016. október 5-én jóváhagyott párizsi megállapodás (2) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) célja, hogy határozottabb választ adjon az éghajlatváltozásra egyebek mellett úgy, hogy a tőkebefektetések forgalma igazodjon az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődésre irányuló célokhoz.

(2)

2019. december 11-én a Bizottság elfogadta az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, „Az európai zöld megállapodás” című közleményét (3). Az európai zöld megállapodás új növekedési stratégiát jelent, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Az európai zöld megállapodás végrehajtása szükségessé teszi, hogy egyértelmű és hosszú távra szóló jelzést adjanak a befektetőknek a meg nem térülő eszközök elkerülése és a fenntarthatóság szempontjait érvényesítő finanszírozás fokozása érdekében.

(3)

Az (EU) 2016/1011 rendelet előírja a referenciamutató-kezelők számára annak kifejtését, hogy a referenciamutatók módszertanának fő elemei az egyes előállított és közzétett referenciamutatók esetében hogyan jelenítik meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.

(4)

Ha az egyes referenciamutatók vagy referenciamutató-családok esetében különböző módon fejtenék ki, hogy a referenciamutatók módszertanának fő elemei hogyan jelenítik meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, az azt eredményezné, hogy a referenciamutatók nem volnának összehasonlíthatók, a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők hatóköre és célkitűzései pedig nem volnának egyértelműek. Ezért meg kell határozni az ilyen magyarázatok minimális tartalmát, valamint az alkalmazandó mintát.

(5)

A befektetőknek nyújtott információk jobb kiigazítása érdekében figyelembe kell vennie a referenciamutatók alapjául szolgáló eszközöket abban a követelményben, miszerint magyarázatot kell adni arra, hogy referenciamutatók módszertanának fő elemei az egyes előállított és közzétett referenciamutatók és referenciamutató-családok esetében hogyan jelenítik meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket. Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan referenciamutatókra, amelyek nem rendelkeznek az éghajlatváltozást befolyásoló mögöttes eszközökkel, mint például a referencia-kamatlábak és a referencia-árfolyamok. Az (EU) 2016/1011 rendelet 19. cikke szerint ez a rendelet nem alkalmazandó az árupiaci referenciamutatókra.

(6)

Összesített súlyozott átlagértéken kell megadni az arra vonatkozó magyarázatot, hogy a referenciamutatók módszertanának fő elemei hogyan jelenítik meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, és nem szabad azt közzétenni a referenciamutatók egyes összetevői esetében. Adott esetben a referenciamutató-kezelőknek képesnek kell lenniük arra, hogy további információkat szolgáltassanak a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkről.

(7)

Annak érdekében, hogy a referenciamutatók felhasználói pontos és naprakész információkkal rendelkezzenek, a referenciamutató-kezelőknek aktualizálniuk kell a mintában megadott információkat, hogy azok megjelenítsék a módszertant érintő változtatásokat, valamint fel kell tüntetniük az információk aktualizálásának indokát és időpontját.

(8)

Annak érdekében, hogy maximális átláthatóságának biztosítsanak a befektetők számára, a referenciamutató-kezelőknek egyértelműen jelezniük kell, hogy környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatos célkitűzéseket követnek-e vagy sem,