This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32020R0687
Commission Delegated Regulation (EU) 2020/687 of 17 December 2019 supplementing Regulation (EU) 2016/429 of the European Parliament and the Council, as regards rules for the prevention and control of certain listed diseases (Text with EEA relevance) (Text with EEA relevance)
A Bizottság (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (EGT-vonatkozású szöveg)
HL L 174., 2020.6.3, p. 64–139
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 03/05/2023
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Repeal | 31992L0066 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32000L0075 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32001D0141 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32001D0433 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32001D0486 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32001D0674 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32001L0089 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32002D0108 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32002D0313 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32002D0526 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32002D0545 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32002L0060 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32003D0022 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32003D0362 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32003D0435 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32003L0085 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32004D0288 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32005D0209 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32005D0235 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32005D0615 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32005D0650 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32005D0659 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32005D0660 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32005D0773 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32005D0780 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32005D0828 | 14/07/2021 | |||
Implicit repeal | 32005L0094 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32006D0064 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32006D0147 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32006D0148 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32006D0438 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32006D0506 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32006D0528 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32006D0552 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32006D0553 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32006D0605 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32006D0649 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32006D0705 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32006D0911 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32007D0018 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32007D0019 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32007D0024 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32007D0079 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32007D0118 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32007D0119 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32007D0146 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32007D0590 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32007D0598 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32007D0632 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32007D0682 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32007D0683 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32007D0729 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32008D0159 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32008D0220 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32008D0339 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32008D0444 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32008D0543 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32008D0581 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32008D0655 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32008D0674 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32008D0812 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32009D0019 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32009D0486 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32009D0495 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32009D0869 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32010D0218 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32010D0435 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32010D0734 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32011D0007 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32011D0111 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32011D0378 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32011D0493 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32011D0546 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32011D0844 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32012D0766 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32012L0005 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32013D0090 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32013D0164 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32013D0201(03) | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32013D0347 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32013D0635 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32014D0442 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32015D0205 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32015D0570 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32015D0892 | 21/04/2021 | |||
Completion | 32015D1358 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32015D2225 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32016R0429 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32017D2165 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32017D2410 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32018D0136 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32018D0662 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32018D1099 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32018D1136 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32018D1995 | 14/07/2021 | |||
Implicit repeal | 32018L0597 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32018R0415 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32019D0471 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32019D0484 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32019D0930 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32020D0368 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32020D2010 | 21/04/2021 | |||
Implicit repeal | 32020D2107 | 01/01/2022 | |||
Repeal | 32020D2112 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32020D2238 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0018 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0040 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0068 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0122 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0151 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0239 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0335 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0380 | 14/07/2021 | |||
Repeal | 32021D0396 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0450 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0489 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0562 | 21/04/2021 | |||
Repeal | 32021D0640 | 21/04/2021 |
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Corrected by | 32020R0687R(01) | (BG, DA, ET, HU, PL) | |||
Corrected by | 32020R0687R(02) | (DE) | |||
Modified by | 32021R1140 | helyettesítés | cikk 22 pont 5 | 14/07/2021 | |
Modified by | 32021R1140 | helyettesítés | cikk 112 | 14/07/2021 | |
Modified by | 32021R1140 | helyettesítés | melléklet VI táblázat | 14/07/2021 | |
Modified by | 32021R1140 | helyettesítés | cikk 21 pont 3 mondat | 14/07/2021 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | cikk 43 bekezdés 3 | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | cikk 52 pont (c) | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | cikk 59 bekezdés 2 pont (a) | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | cikk 46 bekezdés 1 pont (a) mondat | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | cikk 2 pont 10 szöveg | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | cikk 30 bekezdés 2 pont (a) | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | cikk 46 bekezdés 2 pont (a) | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | melléklet VI táblázat táblázatoszlop 1 szöveg | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | melléklet VIII cím | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | cikk 39 bekezdés 1 | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | cikk 28 bekezdés 3 | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | cikk 55 bekezdés 1 | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | kiegészítés | cikk 46 bekezdés 1 pont (a) alpont (iii) | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | helyettesítés | melléklet VII táblázat 1 | 03/05/2023 | |
Modified by | 32023R0751 | kiegészítés | cikk 21 bekezdés 3 pont (g) | 03/05/2023 |
3.6.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 174/64 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/687 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2019. december 17.)
az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: állategészségügyi rendelet) (1), és különösen annak 47. cikke (1) bekezdésére, 53. cikke (2) bekezdésére, 54. cikke (3) bekezdésére, 55. cikke (2) bekezdésére, 58. cikke (2) bekezdésére, 63. cikke első albekezdésére, 64. cikke (4) bekezdésére, 67. cikke első albekezdésére, 68. cikke (3) bekezdésére, 70. cikke (3) bekezdésére, 72. cikke (2) bekezdésére, 73. cikke (3) bekezdésére 74. cikke (4) bekezdésére, 76. cikke (5) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésére és 272. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/429 rendelet megállapítja az állatra vagy emberre nézve fertőző állatbetegségekkel szembeni megelőzésre és járványvédelemre vonatkozó szabályokat, ideértve a betegséggel kapcsolatos tudatosságra, a felkészültségre és védekezésre vonatkozó szabályokat is. Az (EU) 2016/429 rendelet ezen belül előírja az 5. cikkében említett betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó betegségspecifikus szabályokat. Az (EU) 2016/429 rendelet azt is előírja, hogy e betegségspecifikus szabályokat kell alkalmazni azoknak az állatfajoknak vagy állatfajok azon csoportjainak az esetében, amelyek jelentős kockázatot jelentenek az adott betegségek terjedése szempontjából, és amelyek mint ilyenek szerepelnek a Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletében (2) található jegyzéken. |
(2) |
Kiegészítő szabályokat kell megállapítani a (EU) 2016/429 rendelet III. részének II. címében foglalt, a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó járványvédelmi intézkedésekhez. E kiegészítő szabályok és a (EU) 2016/429 rendeletben megállapított szabályok között szoros tartalmi kapcsolat áll fenn, és együttesen alkalmazandók. Az egyszerűség és az átláthatóság érdekében, valamint az alkalmazás megkönnyítése érdekében a kiegészítő szabályokat egyetlen jogi aktusban kell meghatározni, nem pedig több különálló, számos kereszthivatkozást tartalmazó és az átfedések kockázatát hordozó jogi aktusban. |
(3) |
Az (EU) 2016/429 rendelet II. címének 1. fejezetén belül az 53. cikk, az 54. cikk (3) bekezdése, az 55. cikk (2) bekezdése, az 58. cikk (2) bekezdése, a 63., 64., 67., 68. és a 70. cikk azoknak az intézkedéseknek a különböző technikai aspektusával kapcsolatos, amelyeket az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint betegségek gyanúja és megállapítása esetén kell alkalmazni. Ugyanígy, az (EU) 2016/429 rendelet II. címének 2. fejezetén belül a 72. cikk (2) bekezdése, a 73. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése, a 76. cikk (5) bekezdése és a 77. cikk azoknak az intézkedéseknek a technikai aspektusaival kapcsolatos, amelyeket az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint betegségek gyanúja és megállapítása esetén kell alkalmazni. |
(4) |
A II. cím cikkeinek értelmében megállapítandó szabályok összefüggnek egymással, mivel a jegyzékbe foglalt betegségek (EU) 2016/429/rendeletben felsorolt különböző kategóriáihoz kapcsolódó járványvédelmi intézkedésekre vonatkoznak. E szabályok eredményes alkalmazása és az egyértelműség érdekében helyénvaló ezért, hogy e szabályokat egyetlen, felhatalmazáson alapuló jogi aktus rögzítse, amely átfogó felsorolást ad a jegyzékbe foglalt betegségekkel szembeni védekezést szolgáló technikai intézkedésekről, és előmozdítja az állatbetegségekkel szembeni védelem jogi keretének egyszerűsítését. |
(5) |
A korábbi járványvédelmi intézkedéseket több irányelv állapította meg, amelyek mindegyike egy vagy néhány állatbetegségre vonatkozó szabályokat tartalmazott. Ezen szabályok némelyikének a helyébe az (EU) 2016/429 rendelet lépett, míg mások helyébe ez a felhatalmazáson alapuló rendelet lép az egyszerűsítés és az esetleges következetlenségek megszüntetése érdekében. Ez biztosítja majd az állatbetegségekkel szembeni védekezés egyértelmű, harmonizált és részletes szabályozását az egész Unióban. Lehetővé teszi továbbá a vonatkozó rendelkezések illetékes hatóságok és felelős személyek általi végrehajtását, valamint növeli a szabályok átláthatóságát, aminek köszönhetően megfelelőbb válaszok adhatók majd az állatbetegségekkel kapcsolatos kockázatokra. |
(6) |
Valamely A kategóriájú betegség kitörésének lehető leghamarabb történő megszüntetése, valamint az állategészségügy és állatjólét magas szintű védelmének biztosítása érdekében a járványvédelmi intézkedésekről uniós szinten kell rendelkezni. |
(7) |
E rendelet hatályának ki kell tehát terjednie a szárazföldi és víziállatok körében előforduló A kategóriájú betegségekkel kapcsolatos járványügyi intézkedésekre, valamint a B és C kategóriájú betegségekkel kapcsolatos bizonyos járványvédelmi intézkedésekre. A B és C kategóriájú betegségek esetében e járványvédelmi intézkedéseket az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) előírt, a felügyelettel és a mentesítéssel kapcsolatos szabályokkal együtt kell alkalmazni. |
(8) |
Az e felhatalmazáson alapuló rendeletben megállapított járványvédelmi intézkedések alkalmazandók az állatokra és az állatokból nyert termékekre, ideértve az állati eredetű termékeket, a szaporítóanyagokat, az állati melléktermékeket és a származtatott termékeket. Ezekre az állati melléktermékekre az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított köz- és állategészségügyi szabályok vonatkoznak (4). Az említett rendeletben megállapított, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek biztonságos összegyűjtésére, ártalmatlanítására és feldolgozására vonatkozó szabályok egy A kategóriájú betegség megjelenése esetén alkalmazandók. A rendeletben ugyanakkor nem szerepelnek ilyen esetekben alkalmazandó járványvédelmi intézkedések és korlátozások. Ezeket ennek megfelelően ebben a felhatalmazáson alapuló rendeletben kell megállapítani. |
(9) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (5) szabályozza a veszélyes áruk szárazföldi szállítását. Fertőzött állati melléktermékek vagy más, veszélyes árunak minősülő fertőzött anyag szállítása során az illetékes hatóságoknak az említett irányelvben megállapított szabályok alapján kell eljárniuk. |
(10) |
Az A kategóriájú betegség esetén alkalmazandó intézkedések kapcsán helyénvaló egy egységes megközelítést alkalmazni. Mindazonáltal figyelembe kell venni a betegségek epidemiológiáját annak meghatározásához, hogy e betegségek gyanúja vagy megállapítása esetén az illetékes hatóság számára melyik a megfelelő időpont a védelmi intézkedések alkalmazására és vizsgálatok elvégzésére. Ezért a lappangási idő, valamint a betegség terjedését esetlegesen befolyásoló egyéb releváns tényezők alapján referenciakeretként nyomonkövetési időszakokat kell meghatározni minden egyes, a szárazföldi állatokat érintő A kategóriájú betegségre. |
(11) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 54. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságnak különböző szakaszokban a vizsgálatokat kell elvégeznie A kategóriájú betegségek esetén: i. amikor a betegség jelenléte gyanítható, ii. amikor a betegség jelenléte megerősítése kerül, és iii. amikor ki kell zárni a betegség járványügyi kapcsolatban lévő létesítményekre és helyszínekre, valamint szomszédos létesítményekre és körzetekre való továbbterjedését. E vizsgálatok klinikai vizsgálatot és laboratóriumi vizsgálat céljából végzett mintavételt is magukban foglalnak. Helyénvaló a mintavételre általános szabályokat megállapítani a mintavételi eljárások, diagnosztikai módszerek és biológiai védelmi intézkedések érvényességének biztosítása érdekében. |
(12) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságnak készenléti terveket kell kidolgoznia és naprakészen tartania, és szükség esetén az említett rendelet III. részében előírtak szerint részletes útmutatókat kell készítenie az A kategóriájú betegség esetén alkalmazandó intézkedések végrehajtásáról. A jelen felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt intézkedések az (EU) 2016/429 rendelet III. részében foglalt intézkedéseket egészítik ki, ezért szükséges, hogy végrehajtásukra az (EU) 2016/429 rendeletben előírt készenléti terveknek megfelelően kerüljön sor. |
(13) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 53. és 55. cikke előírja a felelős személyek és az illetékes hatóságok kötelezettségeit egy A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja esetére. A cél az, hogy még a betegség jelenlétének megállapítása előtt megelőzhető legyen, hogy a betegség a felelősségi körükbe tartozó fertőzött állatokról és létesítményekről átterjedjen a nem fertőzött állatokra vagy az emberre. Az (EU) 2016/429 rendeletben előírt járványvédelmi és biológiai védelmi intézkedéseket már ebben a korai szakaszban alkalmazni kell a fertőzött létesítményekben az állatok és a termékek létesítményből, illetve a környező területről történő kivitelére és a létesítménybe, illetve a környező területre történő bevitelére. Az intézkedések eredményességének és arányosságának biztosítása érdekében az intézkedések részletesebb leírására van szükség. |
(14) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 54. cikke előírja, hogy A kategóriájú betegség gyanúja esetén az illetékes hatóság köteles hatósági vizsgálatot végezni a betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából. A tagállamokban elvégzendő ilyen hatósági vizsgálatokra alkalmazandó standard működési eljárások kidolgozása érdekében részletesen le kell írni a vizsgálat elvégzését indokoló körülményeket, a hatósági állatorvosok által minimálisan végrehajtandó vizsgálatokat és ezek végrehajtásának a módját. |
(15) |
Az (EU) 2016/429 rendeletet előírja, hogy valamely A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja vagy megállapítása esetén a járványvédelmi intézkedéseket nem csupán az állatokat tartó létesítményekben, hanem az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, az állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben és a betegségek terjedése szempontjából esetlegesen kockázatot jelentő egyéb helyszíneken is alkalmazni kell. Meg kell határozni, hogy az ilyen esetekben milyen védelmi intézkedéseket kell alkalmazni, különös tekintettel a határállomásokra és a szállítóeszközökre. |
(16) |
Az (EU) 2016/429 rendelet előírja, hogy az A kategóriájú betegség megállapítása a kiindulási pont ahhoz, hogy az illetékes hatóság a gyanú szakaszában alkalmazottaknál szigorúbb járványvédelmi intézkedéseket alkalmazzon és további vizsgálatokat folytasson. Ezért szükséges meghatározni, hogy egy A kategóriájú betegség jelenléte mikor tekinthető megállapítottnak. Az A kategóriájú betegség jelenlétének megállapítását az (EU) 2016/429 rendeletnek megfelelően elfogadott, a betegségek felügyeletéről, a mentesítési programokról és a betegségtől mentes minősítésről szóló uniós jogi aktusok alapján kell elvégezni. |
(17) |
Az (EU) 2016/429 rendelet megállapítja a fertőzött létesítményekben valamely A kategóriájú betegség kitörése esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó alapvető szabályokat. Ugyanakkor bizonyos rugalmasságot is megenged az illetékes hatóságok számára annak eldöntésével kapcsolatban, hogy ezek közül mely intézkedést alkalmazzák. Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok a legarányosabb és leghatékonyabb védelmi intézkedéseket alkalmazzák, valamint a tagállamok által alkalmazott intézkedések harmonizált végrehajtásának érdekében helyénvaló a járványügyi körülményeken, a létesítmények típusán és elhelyezkedésén, az állatok fajain és kategóriáin, valamint a betegség által fertőzött terület gazdasági vagy társadalmi feltételein alapuló döntéshozatali kritériumokat kialakítani. |
(18) |
Az illetékes hatóságnak lehetőséget kell adni arra, hogy indokolt esetben és szükség esetén kiegészítő biztosítékok mellett, a járványügyi körülményeket figyelembe véve és pontos kockázatértékelés elvégzése után eltéréseket engedélyezzen bizonyos járványvédelmi intézkedésektől, különösen a fertőzött létesítményben található állatok leölésének követelményétől. Ilyen eltérések a körülhatárolt létesítmények, tudományos célból, vagy védett vagy veszélyeztetett fajok védelme érdekében tartott állatok, hivatalosan nyilvántartott ritka fajták és magas szintű genetikai, kulturális vagy oktatási értéket képviselő állatok esetében engedélyezhetők. Ilyen esetekben az általános intézkedések alkalmazása nemkívánatos és aránytalan következményekkel járhat. |
(19) |
A járványvédelmi intézkedések adott helyzethez történő igazítása érdekében az illetékes hatóságnak lehetőséget kell adni arra, hogy – a járványügyi tényezők figyelembevétele mellett és kockázatértékelés elvégzését követően – olyan járványügyi intézkedéseket is alkalmazhasson, amelyekről a (EU) 2016/429 rendelet vagy a jelen felhatalmazáson alapuló rendelet kifejezetten nem rendelkezik. |
(20) |
Az (EU) 2016/429 rendeletben előírt alapvető járványvédelmi intézkedések egyike a fertőzött létesítmény tisztítása és fertőtlenítése, amelynek célja, hogy a megállapítottan jelen lévő A kategóriájú betegség terjedésének kockázatát minimálisra szorítsa. Az előzetes tisztítás és fertőtlenítés a leghatékonyabb intézkedés, amellyel a fertőzött létesítményben a fertőzött állatok eltávolítása után csökkenthető a kórokozók jelentette terhelés. Az illetékes hatóságot tehát kötelezni kell az előzetes takarítás, tisztítás és fertőtlenítés elvégzésének – és szükség esetén a rovarok és rágcsálók elleni védekezés végrehajtásának – ellenőrzésére. Helyénvaló a tisztítási és fertőtlenítési eljárás részletes leírása, amely előírja, hogy mikor kell az eljárást megkezdeni, és leírja a használandó biocid termékek kiválasztásának kritériumait. |
(21) |
Az illetékes hatóságnak az (EU) 2016/429 rendelet 62. cikke szerint a fertőzött létesítményekben végrehajtott járványvédelmi intézkedéseket ki kell terjesztenie más létesítményekre és azok járványügyi egységeire, valamint az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokra, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre vagy releváns helyszínre, beleértve a szállítóeszközöket is, ha járványügyi bizonyítékok alapján fennáll a gyanú, hogy az A kategóriájú betegség azokra átterjed, illetve azokról vagy azokon keresztül továbbterjed. E járványügyi kapcsolatok megfelelő feltárása érdekében meg kell határozni a nyomonkövethetőségi vizsgálatot, amelyet az illetékes hatóságnak a (EU) 2016/429 rendeletben előírt járványügyi nyomozás során el kell végeznie. |
(22) |
Helyénvaló továbbá részletezni az azonosított létesítményekben és helyszíneken alkalmazandó védelmi intézkedéseket is. A hatásosság érdekében az intézkedéseknek rugalmasnak és arányosnak kell lenniük, és nem róhatnak szükségtelen terhet a felelős személyekre és az illetékes hatóságokra. Az illetékes hatóságok számára tehát engedélyezni kell, hogy kockázatértékelés elvégzése után kivételes körülmények között eltérhessenek az általános rendelkezésektől. |
(23) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikke előírja az illetékes hatóságok számára, hogy valamely A kategóriájú betegség kitörésének megállapítása esetén a betegség továbbterjedésének megelőzése céljából korlátozás alatt álló körzetet kell létrehozni a fertőzött létesítmény körül. A korlátozás alatt álló körzet magában foglalhat egy védőkörzetet és egy felügyeleti körzetet. Helyénvaló kiegészítő szabályokat megállapítani a korlátozás alatt álló körzet létrehozásával és szükség esetén történő módosításával kapcsolatban – ideértve a védőkörzettel kapcsolatos részleteket is –, a felügyeleti körzettel kapcsolatban, valamint a betegség epidemiológiájától függően a további korlátozás alá vont körzetek létrehozásával kapcsolatban. Helyénvaló továbbá egyedi eltérésekről is rendelkezni azokra az esetekre tekintettel, ahol a korlátozás alatt álló körzetek létrehozása nem segítené elő a betegség terjedésének megfékezését, és indokolatlan terheket róna a felelős személyekre és az illetékes hatóságokra. |
(24) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 65. cikke felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyeket az illetékes hatóság a korlátozás alatt álló körzetben végrehajthat a betegség terjedésének megelőzése céljából. Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok a legarányosabb és leghatékonyabb védelmi intézkedéseket alkalmazzák, valamint a tagállamok által végrehajtott intézkedések harmonizált végrehajtásának érdekében helyénvaló a járványügyi körülményeken, a termelési létesítmények típusán és elhelyezkedésén, az állatok fajain és kategóriáin, valamint a betegség által fertőzött terület gazdasági vagy társadalmi feltételein alapuló döntéshozatali kritériumokat kialakítani. |
(25) |
Meg kell határozni az állatok és a termékek korlátozás alatt álló vagy felügyeleti körzetekből történő, azokon belüli vagy azokon keresztül történő mozgatására vonatkozó tilalmakat, valamint az A kategóriájú betegség terjedése szempontjából esetleg kockázatot jelentő egyéb tevékenységekre vonatkozó tilalmakat. E tilalmaknak arányosnak kell lenniük az egyes tevékenységekhez és árukhoz kapcsolódó betegség terjedésének kockázatával. E tilalmakat tehát a járványügyi betegségleírást figyelembe véve kell megállapítani. Ez különösen fontos a termékekkel kapcsolatos tilalmak esetében, mivel vannak bizonyos termékek, amelyeket mentesíteni kell a tilalmak alól, különös tekintettel azokra a termékekre, amelyek bizonyos betegségek terjedésének kockázatának tekintetében biztonságos termékeknek minősülnek. |
(26) |
A korlátozás alatt álló körzetben a tevékenységek tilalmát a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell. Emiatt az illetékes hatóságnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy bizonyos kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása és bizonyos eljárási feltételek teljesülése esetén a tilalmaktól való eltérést engedélyezhessen. Az ilyen eltérések különösen akkor engedélyezhetők, ha az illetékes hatóság ellenőrizni tudja a biológiai védelmi intézkedések megerősítését, valamint ha teljesülnek az adott állatokkal, az ezekből az állatokból származó termékekkel vagy egyéb esetlegesen fertőzött anyagokkal kapcsolatos általános és egyedi feltételek. |
(27) |
A patások mozgatását a vágóhídra történő szállításra kell korlátozni. A baromfik mozgatását a vágóhídra történő szállításra és a fiatalabb állatokra, például naposcsibékre és fiatal tojóbaromfikra kell korlátozni. Az állati eredetű termékek mozgatása akkor engedélyezendő, ha a termékek előállítása a betegség kapcsán meghatározott magas kockázatú időszak előtt történt. A magas kockázatú időszakban vagy azután előállított állati eredetű termékek és melléktermékek mozgatása akkor engedélyezendő, ha a termékeket előzőleg a betegség kórokozóját inaktiváló specifikus kezeléseknek vetették alá. E kezeléseknek összhangban kell állniuk a meglévő uniós jogszabályokkal, a nemzetközi szabványokkal és az új tudományos bizonyítékokkal. |
(28) |
Az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni a létesítmények meglátogatását és az állatok vizsgálatát. A betegség továbbterjedésének megelőzése érdekében követelményeket kell meghatározni, és a védőkörzetre vonatkozó intézkedések megszüntetése előtt teljesíteni kell azokat. A betegséggel szembeni védelem biztosítása érdekében a korábban a védőkörzethez tartozó területen az intézkedések megszüntetése után a felügyeleti körzetre vonatkozó intézkedéseket kell alkalmazni egy kiegészítő időszakon keresztül. |
(29) |
A felügyeleti körzetben alkalmazandó védelmi intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseknek magukban kell foglalniuk az állatokra, az ezekből az állatoktól származó termékekre vagy egyéb esetlegesen fertőzött anyagokra vonatkozó általános és egyedi szabályokat. A védelmi intézkedések arányos végrehajtása érdekében e rendelkezéseknek tartalmazniuk kell az eltéréseket is. A védelmi intézkedések intenzitásának és az ezen intézkedések arányos végrehajtását szolgáló eltéréseknek tükröznie kell azt, hogy a felügyeleti körzet alacsonyabb kockázatot jelent a betegség terjedése szempontjából, de ugyanakkor biztosítania kell, hogy a védelmi intézkedések elégségesek a betegség továbbterjedésével kapcsolatos kockázatok kiküszöböléséhez. |
(30) |
Az illetékes hatóságnak: i. engedélyeznie kell a fertőzött létesítmény állatokkal történő újratelepítését, ii. biztosítania kell a létesítmény végleges és átfogó tisztításának és fertőtlenítésének elvégzését, és adott esetben iii. ellenőriznie kell a vektorokat a betegségek újbóli megjelenése elkerülésének biztosítása érdekében. Az illetékes hatóság számára biztosítani kell az ahhoz szükséges rugalmasságot, hogy járványügyi körülményeket és az egyedi kockázatcsökkentési körülményeket figyelembe véve dönthessen a legmegfelelőbb újratelepítési rendelkezésekről. |
(31) |
A kategóriájú betegségek a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokat is érinthetik. Az ilyen vadon élő állatokra vonatkozó védelmi intézkedések alapvető szerepet játszanak a betegségek terjedésének megelőzésében és a betegségektől való mentesítésben. A tartott állatok körében előforduló betegségek kapcsán az illetékes hatóságnak az (EU) 2016/429 rendeletben előírt készenléti tervek részének kell tekintenie a vadon élő állatok körében előforduló betegségekkel kapcsolatos védelmi intézkedéseket. A védelmi intézkedéseket a fertőzött körzetben található vadon élő állatokat érintő betegség gyanús és megerősített eseteire kell alkalmazni. A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok fertőzött körzetből kifelé történő mozgását korlátozó intézkedéseket a rugalmasságot szem előtt tartva, a járványügyi helyzet alapján kell alkalmazni. Ennek az a célja, hogy megbízható védelmi intézkedéseket biztosítson, de ugyanakkor ne hárítson szükségtelen terhet a felelős személyekre és az illetékes hatóságokra. |
(32) |
A vadon élő állatok tetemeinek összegyűjtése és biztonságos ártalmatlanítása hozzájárul az A kategóriájú betegségek terjedésének megelőzéséhez. Helyénvaló az (EU) 2016/429 rendelet kiegészítése olyan szabályokkal, amelyek biztosítják azoknak az állati melléktermékeknek a biztonságos összegyűjtését és ártalmatlanítását, amelyek az A kategóriájú betegségek által fertőzött vadon élő szárazföldi vagy víziállatokból származnak, vagy az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően az e betegségek esetében elrendelt korlátozó intézkedések hatálya alá tartoznak. |
(33) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságnak a készenléti terv részeként operatív szakértői csoportot kell létrehoznia. E tervek célja a betegségekkel kapcsolatos tudatosság és felkészültség magas szintjének biztosítása, valamint A kategóriájú betegség kitörése esetén a gyors reagálás. Betegségek szárazföldi állatok körében történő kitörése esetén a operatív szakértői csoport fő feladata, hogy segítse az illetékes hatóságot a betegséggel szembeni védekezésben és a mentesítést szolgáló releváns intézkedések értékelésében. A vadon élő szárazföldi állatok körében előforduló betegségek kapcsán az operatív szakértői csoportnak több tudományágat kell átfognia. A csoportban képviseltetniük kell magukat az érintett kormányzati szerveknek, például a környezetvédelmi és erdészeti hatóságoknak, valamint az érintett érdekelt feleknek, a helyi önkormányzatoknak, a rendőrségnek és egyéb olyan szervezeteknek, amelyek az illetékes hatóságnak tanácsot tudnak adni az A kategóriájú betegséggel szembeni védekezést vagy a mentesítést szolgáló lehetséges lépésekről és azok végrehajtásáról. |
(34) |
A Tanács 2006/88/EK irányelve (6) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekre és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzésére és az azok elleni védekezésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A jelen felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseinek olyan korábbi uniós jogszabályok rendelkezésein kell alapulniuk, amelyek jól működtek, felülvizsgálatuk és kiigazításuk a korábban szerzett tudás és tapasztalat alapján a lehető legnagyobb mértékben megtörtént, és az új bizonyítékok és a nemzetközi szabványok fényében frissítésre kerültek. |
(35) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 61. cikke rendelkezik a járványvédelmi intézkedések létesítményekben és más helyszíneken történő alkalmazásáról az A kategóriájú betegség jelenlétének megállapítása esetén. Az egyik ilyen intézkedés a betegség által esetlegesen szennyezett vagy a betegség terjedéséhez esetlegesen hozzájáruló állatok leölése. Az ilyen megelőző célú leölés végrehajtásának lehetőségét a jelen felhatalmazáson alapuló rendeletnek mint az A kategóriájú betegséghez kapcsolódó fertőzési kockázat csökkentését és a védelem elősegítését célzó járványvédelmi intézkedést kell részleteznie. |
(36) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 62. cikke tartalmazza a fertőzött létesítményekben alkalmazott járványvédelmi intézkedéseknek a járványügyi kapcsolatban lévő létesítményekre és helyszínekre történő kiterjesztésére vonatkozó kritériumokat. A hidrodinamikai és topográfiai körülmények – beleértve a vízgyűjtő területekre, a vízfolyásokban található akadályokra és a vízáramlásra vonatkozó adatokat – elemzése lehetővé teszi az A kategóriájú betegség más létesítményekre vagy helyszínekre történő esetleges passzív átterjedésének előrejelzését, ami hozzájárulhat az A kategóriájú betegség hatásának minimálisra csökkentéséhez. Az ilyen elemzés eredménye lehetővé teszi azoknak a járványvédelmi intézkedéseknek a körültekintőbb alkalmazását, amelyeknek meg kell előzniük vagy minimálisra kell csökkenteniük az A kategóriájú betegség magas kockázatú területről valamely betegségtől mentes területre történő átterjedését. |
(37) |
Az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy eltérjen az A kategóriájú betegség jelenlétének megállapítása esetén alkalmazandó korlátozásoktól a tenyésztett víziállatok emberi fogyasztás céljából történő felhasználása érdekében, amennyiben e tenyésztett víziállatok nem mutatják a betegség klinikai tüneteit, és feldolgozásuk oly módon történik, amely csökkenti a betegség fertőzött anyaggal történő terjedésének kockázatát. Az eltérés céljául a gazdasági veszteségek csökkentését és ezzel párhuzamosan a betegség terjedése kockázatának minimalizálását kell kitűzni. |
(38) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 37. cikke rendelkezik a kompartmentek „betegségtől mentes” minősítésének elismeréséről a jegyzékbe foglalt betegségek esetén. A kompartmentek közös és hatékony biológiai védelmi rendszerekkel rendelkező létesítményekből állnak, amely rendszerek lehetővé teszik, hogy e létesítmények eltérő állategészségügyi állapottal rendelkezzenek. Ha tehát egy A kategóriájú betegség jelenlétét gyanítják vagy állapították meg egy kompartmenten belüli akvakultúrás létesítményben, a járványvédelmi intézkedéseket ki kell terjeszteni az adott kompartmenten belüli többi létesítményre is. Így a betegséggel szembeni védelem hatásosabb lesz. |
(39) |
A víziállatok esetében alkalmazott pihentetés olyan járványvédelmi intézkedés, amely a tenyésztett víziállatok körében előforduló betegségek megelőzéséről és a védelemről szóló korábbi uniós jogszabályokban már szerepel és amelyet a továbbiakban is alkalmazni kell. A pihentetés fő célja a létesítmények A kategóriájú betegséggel történő újrafertőződésével kapcsolatos kockázat kizárása vagy minimálisra csökkentése a tisztítás és fertőtlenítés után és a víziállatok új populációjának bevezetése előtt. Azoknak a területeknek az esetében, ahol több fertőzött létesítmény található, az egyidejű pihentetés támogatja a járványvédelmi intézkedéseket és hozzájárul a magasabb sikerességi arányhoz. A különböző A kategóriájú betegségek esetében más-más pihentetési időszakot kell meghatározni annak érdekében, hogy ez az időszak a lehető legrövidebb legyen, de ugyanakkor biztosítva legyen e járványvédelmi intézkedés eredményessége. |
(40) |
Ha egy akvakultúrás létesítményt olyan A kategóriájú betegség fertőz meg, amely az emberi egészségre nézve nem jelent kockázatot, kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását követően engedélyezni kell az adott létesítményből származó termékek forgalomba hozatalát. A halak esetében ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk az állatok leölését és kizsigerelését. A rákféléket a feladás előtt életképtelen termékké kell alakítani. A termékeket közvetlen emberi fogyasztás céljára kell felhasználni, vagy az (EU) 2016/429 rendelet 179. cikkének megfelelően engedélyezett létesítményben további feldolgozásnak kell alávetni. Ezek az intézkedések hatásos védelmet jelentenek, és hatásosan akadályozzák meg a betegség továbbterjedését, ugyanakkor lehetővé teszik e termékek emberi fogyasztás céljára történő felhasználását, elkerülve ezzel a felesleges pazarlást. |
(41) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikke előírja, hogy valamely A kategóriájú betegség víziállatok körében történő kitörése esetén hatékony járványvédelmi intézkedésként korlátozás alatt álló körzeteket kell létrehozni. A korlátozás alatt álló körzetek magukban foglalhatnak egy védőkörzetet, amely azon létesítmények körül helyezkedik el, amelyek esetében fokozott az A kategóriájú betegség általi fertőzöttség kockázata. Az eredményes járványvédelem biztosítása érdekében, valamint a betegség továbbterjedésének megakadályozása céljából a védőkörzetben található létesítményekben tiltani kell a tenyésztett víziállatok tenyésztés céljából történő bevezetését. Az újrafertőződés elkerülése érdekében a védőkörzetet addig kell fenntartani, míg a fertőzött akvakultúrás létesítményben meg nem történik az állatok eltávolítása, valamint a tisztítás és fertőtlenítés, és le nem telik a pihentetési időszak. |
(42) |
A víziállatok körében előforduló betegség kapcsán létrehozott védőkörzetben alkalmazott védelmi intézkedések kizárólag több feltétel teljesülése esetén szüntethetők meg. E feltételek között szerepelnie kell a fertőzött létesítményekben található állomány kiirtásának, valamint a fertőzött létesítmény tisztításának, fertőtlenítésének és pihentetésének. További feltétel, hogy a védőkörzetben található összes intézményben tett rendszeres látogatásoknak kielégítő eredménnyel kell járniuk. Amikor minden feltétel teljesül, a védőkörzetet felügyeleti körzetté kell alakítani. A felügyeleti körzetet addig kell fenntartani, amíg az adott A kategóriájú betegség esetében alkalmazandó felügyeleti időszak véget nem ér, és már nincsenek olyan jelek, amelyek a betegség jelenlétének gyanújára adnának okot. |
(43) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikke az illetékes hatóság számára a készenléti tervek részeként előírja egy operatív szakértői csoport létrehozását. Ennek célja a betegségekkel kapcsolatos tudatosság és felkészültség magas szintjének biztosítása, valamint A kategóriájú betegség kitörése esetén a gyors reagálás biztosítása. Betegségek víziállatok körében történő kitörése esetén az operatív szakértői csoport fő feladata, hogy segítse az illetékes hatóságot a betegséggel szembeni védekezést és a mentesítést szolgáló releváns intézkedések értékelésében. A vadon élő víziállatok körében előforduló betegségek kapcsán az operatív szakértői csoportnak több tudományágat kell átfognia. A csoportban képviseltetniük kell magukat kormányzati szerveknek, például a környezetvédelmi és halászati hatóságoknak, valamint az érintett érdekelt feleknek, a helyi önkormányzatoknak, a rendőrségnek és egyéb olyan szervezeteknek, amelyek az illetékes hatóságnak tanácsot tudnak adni az A kategóriájú betegséggel szembeni védekezést vagy a mentesítést szolgáló lehetséges lépésekről. |
(44) |
Az 1069/2009/EK rendelet 6. cikke rendelkezik az általános egészségügyi korlátozások súlyos fertőző betegségek esetén történő alkalmazásáról. Ha A kategóriájú betegség van jelen tenyésztett víziállatokban, az illetékes hatóság szigorúbb szabályokat is elrendelhet bizonyos létesítményekből származó állati melléktermékek esetén. E szabályok célja azoknak a helyzeteknek kezelése, ahol a közegészségügyi korlátozások esetleg nem tekinthetők az állategészségügyi kockázatra adott megfelelő reakciónak. Ezen belül szükséges, hogy az ilyen létesítményekből származó állati melléktermékeket az 1069/2009/EK rendelet 13. cikke szerint, a 2. kategóriába tartozó anyagként dolgozzák fel vagy ártalmatlanítsák. |
(45) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 270. cikke hatályon kívül helyezte a Tanács 92/66/EGK (7), 2001/89/EK (8), 2002/60/EK (9), 2003/85/EK (10) és 2005/94 (11) irányelvét, amely az állatbetegségekkel szembeni védekezéssel kapcsolatos szabályokat tartalmazott. Az (EU) 2016/429 rendelet 272. cikke rendelkezik arról, hogy a hatályon kívül helyezett irányelvek alkalmazandók az említett rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő három évig, vagy a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározandó korábbi időpontig. Annak biztosítása érdekében, hogy a megközelítés valamennyi faj és betegség esetében harmonizált és egyszerűsített legyen, e rendeletet az (EU) 2016/429 rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni, és a hatályon kívül helyezett irányelvek ugyanezen naptól kezdve nem alkalmazandók, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek esetén alkalmazandó, a betegségekkel kapcsolatos tudatosságra, felkészültségre és védekezésre vonatkozó szabályokat egészíti ki.
Ezek a szabályok a következőkre terjednek ki:
a) |
A II. rész a tartott és vadon élő szárazföldi állatokra vonatkozik, ezen belül a következőkre:
|
b) |
A III. rész a tartott és vadon élő víziállatokra vonatkozik, ezen belül a következőkre:
|
c) |
A IV. rész a záró rendelkezéseket tartalmazza. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az (EU) 2018/1882 rendeletben és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) I. mellékletében megállapított meghatározások alkalmazandók, kivéve, ha ezen meghatározások olyan kifejezésekhez kapcsolódnak, amelyek e cikk második bekezdésében vannak meghatározva.
Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. |
„szállítóeszköz”: közúti, vasúti, vízi vagy légi jármű; |
2. |
„naposcsibe”: 72 órásnál fiatalabb baromfi; |
3. |
„sperma”: egy vagy több állattól származó ejakulátum módosítás nélküli, előkészített vagy hígított állapotban; |
4. |
„petesejtek”: az oogenesis haploid szakaszai, beleértve a másodlagos oocytákat és a petesejteket is; |
5. |
„embrió”: egy állat fejlődésének azon kezdeti stádiuma, amikor az még alkalmas egy befogadó anyaállatba történő átültetésre; |
6. |
„friss hús”: olyan hús, darált hús vagy előkészített hús, amely a hűtésen, fagyasztáson vagy gyorsfagyasztáson kívül nem ment keresztül más folyamaton, beleértve a vákuumcsomagolt vagy szabályozott nyomás alatt csomagolt húst is; |
7. |
„patás állat teste”: a levágott vagy leölt patás állat teljes teste:
|
8. |
„belsőség”: friss hús, amely nem tartozik a 7. pontban meghatározott test fogalmához, még akkor is, ha az természetes kapcsolatban marad a testtel; |
9. |
„húskészítmények”: hús feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származó feldolgozott termékek, ideértve a kezelt gyomrot, hólyagot és beleket, a kiolvasztott zsírokat, a húskivonatokat és a vértermékeket, amelyek metszéslapja azt mutatja, hogy a termék már nem rendelkezik a friss hús jellemzőivel; |
10. |
„bél”: tisztítás után szövetkaparással, zsírtalanítással és mosással kezelt és sózás után kiszárított hólyagok és belek; |
11. |
„kolosztrum”: az állat születése után legfeljebb öt nappal a tartott állatokban az emlőmirigyek által a nyerstej termelődését megelőzően kiválasztott, antitestekben és ásványi anyagokban gazdag folyadék; |
12. |
„kolosztrumalapú termékek”: feldolgozott termékek, amelyek a kolosztrum feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származnak; |
13. |
„biztonságos termék”: olyan termék, amely a tagállam vagy a származási körzet adott betegséggel kapcsolatos státuszától függetlenül mozgatható anélkül, hogy az adott, jegyzékbe foglalt betegséggel szemben kockázatcsökkentő intézkedésekre lenne szükség; |
14. |
„szállítói lánc”: az illetékes hatóság által az 45. cikk alkalmazásában engedélyezett olyan szakosodott létesítmények együttműködésen alapuló hálózatából álló integrált, a jegyzékbe foglalt betegségek szempontjából egységes egészségi állapot jellemezte termelési lánc, amelyek között az állatokat a termelési ciklus teljesítése céljából mozgatják; |
15. |
„fertőzött körzet”: olyan körzet, ahol a betegség vadon élő állatok körében való jelenlétének hatósági megerősítése esetén a tartott és vadon élő állatok mozgatása és mozgása tekintetében korlátozást rendelhetnek el és más járványvédelmi vagy biológiai védelmi intézkedéseket alkalmazhatnak az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzése érdekében. |
3. cikk
Klinikai vizsgálatok, mintavételi eljárások és diagnosztikai módszerek
(1) Amennyiben e rendeletnek megfelelően állatok klinikai vizsgálatára van szükség valamely A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításához vagy kizárásához, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy:
a) |
az állatokon klinikai vizsgálat céljából végzett mintavétel:
|
b) |
a klinikai vizsgálat keretében sor kerül a következőkre:
|
(2) Amennyiben e rendeletnek megfelelően laboratóriumi vizsgálatokra van szükség valamely A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításához vagy kizárásához, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy:
a) |
az állatokon laboratóriumi vizsgálat céljából végzett mintavétel:
|
b) |
a laboratóriumi vizsgálatokhoz használt diagnosztikai módszerek megfelelnek a következőkben előírt követelményeknek:
|
c) |
a mintákat:
|
d) |
tartott állatok esetében:
|
4. cikk
Készenléti tervek
Az illetékes hatóságnak az e rendeletben előírt intézkedéseket az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében előírt készenléti tervnek megfelelően kell végrehajtania.
II. RÉSZ
SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK
I. FEJEZET
Járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegségek esetén tartott szárazföldi állatoknál
5. cikk
A létesítmény felelős személyeinek kötelezettségei A kategóriájú betegségek tartott állatoknál felmerülő gyanúja esetén
Valamely A kategóriájú betegség tartott állatokban való jelenlétének gyanúja esetén a felelős személyek a következő járványvédelmi intézkedéseket hajtják végre annak érdekében, hogy megakadályozzák az A kategóriájú betegségnek a felelősségük alá tartozó fertőzött állatokról és létesítményekről más, nem fertőzött állatokra vagy az emberre történő átterjedését, amíg az illetékes hatóság ki nem zárja az A kategóriájú betegség jelenlétét:
a) |
elkülönítenek minden olyan állatot, amelynek esetében A kategóriájú betegséggel való fertőzöttség gyanúja merül fel; |
b) |
a trágyát – ideértve az almot és a használt almot – és minden olyan terméket vagy anyagot, amely valószínűsíthetően A kategóriájú betegséggel szennyezett vagy valószínűsíthetően A kategóriájú betegséget terjeszthet, a technikailag és gyakorlatilag megvalósítható legteljesebb mértékben elkülönítik és védik a rovaroktól és a rágcsálóktól, a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól és a vadon élő állatoktól; |
c) |
végrehajtják a megfelelő kiegészítő biológiai védelmi intézkedéseket az A kategóriájú betegség terjedését illető bármely kockázat elkerülése érdekében; |
d) |
beszüntetik a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok létesítményből és létesítménybe történő mozgatását; |
e) |
megelőzik a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó állatok, termékek, anyagok, személyek és szállítóeszközök létesítménybe és létesítményből történő nem alapvető fontosságú mozgatását; |
f) |
biztosítják a létesítmény termelési, egészségügyi és nyomonkövethetőségi nyilvántartásainak frissítését; |
g) |
az illetékes hatóság kérésére az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátanak az A kategóriájú betegséggel kapcsolatos minden releváns információt; valamint |
h) |
betartanak minden olyan utasítást, amelyet az illetékes hatóság az A kategóriájú betegséggel szembeni védekezés kapcsán az (EU) 2016/429 rendeletnek és e rendeletnek megfelelően ad. |
6. cikk
Az illetékes hatóság által folytatandó vizsgálat egy A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott állatok körében való jelenlétének gyanúja esetén
(1) Amennyiben A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott állatok körében való jelenlétének gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése szerint, az illetékes hatóság haladéktalanul vizsgálatot végez a jegyzékbe foglalt, gyaníthatóan felmerült betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából.
(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálat során az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a hatósági állatorvosok legalább az alábbiakat végrehajtják:
a) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, a létesítményben található tartott állatok klinikai vizsgálata; valamint |
b) |
laboratóriumi vizsgálatok céljából végzett mintagyűjtés. |
7. cikk
Előzetes korlátozó és biológiai védelmi intézkedések A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott állatok körében való jelenlétének gyanúja esetén
(1) Amennyiben felmerül annak a gyanúja, hogy egy létesítményben A kategóriájú betegség van jelen, az illetékes hatóság a létesítményt hatósági felügyelet alá helyezi, és az A kategóriájú betegség fertőzött állatokról és létesítményekről más, nem fertőzött állatokra vagy az emberre történő átterjedésének megelőzése érdekében haladéktalanul elrendeli az alábbi előzetes korlátozó és biológiai védelmi intézkedéseket:
a) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok adott létesítménybe és létesítményből történő mozgatásának tilalma; |
b) |
a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok adott létesítménybe és létesítményből történő mozgatásának tilalma; |
c) |
minden olyan termék vagy anyag létesítményből történő mozgatásának tilalma, amely valószínűsíthetően A kategóriájú betegséggel szennyezett, vagy valószínűsíthetően A kategóriájú betegséget terjeszthet; |
d) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok elkülönítése és védelme a vadon élő állatoktól, a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó állatoktól és szükség esetén a rovaroktól és a rágcsálóktól; |
e) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok leölésének tilalma, kivéve, ha a leölést az illetékes hatóság engedélyezi; valamint |
f) |
a termékek, anyagok, személyek és szállítóeszközök létesítményekbe történő nem alapvető fontosságú mozgatásának tilalma. |
(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti az állatok és a termékeket mozgatását azon létesítményből, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merült fel, amennyiben erre vonatkozóan kockázatértékelést végzetek, és teljesülnek az alábbi feltételek:
a) |
az állatok és termékek mozgatására teljesül minden olyan feltétel és biológiai védelmi intézkedés, amelyre a betegség terjedésének elkerüléséhez szükség van; |
b) |
a rendeltetési létesítményben nincsenek más, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok; valamint |
c) |
a rendeltetési létesítmény nem vágóhíd. |
(3) A (2) bekezdésben foglalt eltérések engedélyezése esetén az illetékes hatóság a rendeltetési létesítményben elrendelheti az (1) bekezdésben foglalt járványvédelmi intézkedéseket.
(4) Az illetékes hatóság a 12. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően elrendelheti a létesítményben a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok megelőző célú leölését abban az esetben, ha A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merül fel és a járványügyi helyzet ezt megköveteli.
(5) Minden állati mellékterméket, amely olyan elhullott állatoktól származik, amelyek olyan létesítményben hullottak el vagy kerültek leölésre, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merült fel, az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően kell feldolgozni vagy ártalmatlanítani a gyaníthatóan felmerült betegséget kiváltó kórokozó inaktiválása, valamint a betegség nem fertőzött állatokra vagy az emberekre történő átterjedésének megelőzése érdekében.
8. cikk
Leltár és nyilvántartás-elemzés A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott állatok körében való jelenlétének gyanúja esetén
(1) Egy A kategóriájú betegség jelenléte gyanújának esetén az illetékes hatóság elrendeli és ellenőrzi, hogy annak a létesítménynek a felelős személyei, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merült fel, haladéktalanul összeállítanak és fenntartanak egy naprakész leltárt az alábbiakról:
a) |
a létesítményben tartott állatok fajai, kategóriái és száma; baromfik esetén elegendő megbecsülni az állatok számát; |
b) |
az összes olyan állatfajhoz tartozó állat egyedi azonosító száma, amely fajok esetében az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (14) kötelező egyedi azonosítást ír elő; |
c) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó azon tartott állatoknak a fajai, kategóriái és száma, amelyek a létesítményben születettek, hullottak el, A kategóriájú betegség klinikai tüneteit mutatták vagy valószínűsíthetően A kategóriájú betegséggel fertőzöttek vagy szennyezettek; |
d) |
minden olyan, a létesítményben található termék vagy anyag, amely valószínűsíthetően az adott A kategóriájú betegséggel szennyezett vagy azt valószínűsíthetően terjesztheti; valamint |
e) |
adott esetben minden olyan helyszín, amely valószínűsíthetően lehetővé teszi az adott A kategóriájú betegség vektorainak túlélését a létesítményben. |
(2) Amennyiben a létesítmény több járványügyi egységből áll, az (1) bekezdésben szereplő információt minden egyes járványügyi egység esetében külön kell megadni.
(3) Az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikkében említett járványügyi nyomozás keretében az illetékes hatóságnak legalább a következőket kell elemeznie azon létesítmény nyilvántartásai közül, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merül fel:
a) |
az (1) bekezdésben említett leltár; |
b) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok eredetéről, valamint a létesítménybe történő érkezésük és a létesítményből történő távozásuk dátumáról vezetett nyilvántartások; |
c) |
az egyéb releváns szállítási műveletek eredetéről, valamint ezek kapcsán a létesítménybe történő belépés és létesítményből történő kilépés dátumáról vezetett nyilvántartások; |
d) |
a termelési kimutatások; valamint |
e) |
a létesítményben tett látogatásokról vezetett nyilvántartások, amennyiben rendelkezésre állnak. |
(4) A nyilvántartások (3) bekezdésben említett elemzése legalább az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben meghatározott nyomonkövetési időszakra terjed ki, amelynek tartamát a gyanú bejelentésének napjától visszafele számítva kell megállapítani.
9. cikk
Ideiglenes korlátozás alatt álló körzetek A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott szárazföldi állatok körében való jelenlétének gyanúja esetén
(1) Amennyiben egy létesítményben A kategóriájú betegség tartott állatok körében való jelenlétének gyanúja merül fel, az illetékes hatóság ideiglenes korlátozás alatt álló körzetet hozhat létre az alábbi körülményeket figyelembe véve:
a) |
a létesítmény olyan területen való elhelyezkedése, ahol nagy sűrűségben vannak jelen a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan tartott állatok, amelyek esetében felmerül az A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja; |
b) |
olyan állatok vagy személyek mozgatása vagy mozgása, amelyek vagy akik érintkezésbe kerülnek jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan tartott állatokkal, amelyek esetében felmerül az A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja; |
c) |
az A kategóriájú betegség 11. cikkben említett megállapításának késedelme; |
d) |
elégtelen információ a gyaníthatóan felmerült A kategóriájú betegség lehetséges eredetéről és bejutásának módjairól; valamint |
e) |
a betegségleírás, különös tekintettel a betegség átvitelének módjaira és gyorsaságára, valamint a betegségnek az állatpopulációban megmutatkozó perzisztenciájára. |
(2) Az ideiglenes korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekben az illetékes hatóság legalább a 7. cikkben foglalt intézkedéseket végrehajtja.
(3) Az illetékes hatóság az ideiglenes korlátozás alatt álló körzetet addig tarthatja fenn, amíg az A kategóriájú betegség jelenlétét ki nem zárják abban a létesítményben, ahol e betegség gyanúja felmerült, vagy amíg a betegség jelenléte megállapítást nem nyer és meg nem történik a korlátozás alatt álló körzet 21. cikk szerinti létrehozása.
(4) Az illetékes hatóság a 12. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően elrendelheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok megelőző célú leölését vagy levágását az ideiglenes korlátozás alatt álló körzetben, ha a járványügyi helyzet úgy kívánja.
10. cikk
A valamely A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy egyéb releváns helyszínen – beleértve a szállítóeszközöket is – való jelenlétének gyanúja esetén alkalmazandó intézkedések
(1) Amennyiben A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben és egyéb releváns helyszíneken – beleértve a szállítóeszközöket is – való jelenlétének gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése szerint, az illetékes hatóság köteles végrehajtani a következőket:
a) |
az 5–9. cikkben előírt rendelkezések; valamint |
b) |
szükség esetén az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedések az A kategóriájú betegségnek a nem fertőzött állatokra vagy az emberekre történő átterjedésének megelőzése érdekében. |
(2) Az illetékes hatóság az 5–9. cikkben foglalt rendelkezéseket alkalmazza az állatok származási létesítményeiben is, vagy azon termékek kapcsán, amelyek az (1) bekezdésben említett, gyaníthatóan fertőzött létesítményekben és helyszíneken találhatók.
11. cikk
Valamely A kategóriájú betegség tartott szárazföldi állatok körében való jelenlétének hatósági megerősítése
Amennyiben egy eset megállapítást nyer az (EU) 2020/689 rendelet 9. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az illetékes hatóság hatóságilag megállapítja az A kategóriájú betegség tartott szárazföldi állatok körében való kitörését.
12. cikk
Járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott állatok körében történt kitörésének hatósági megerősítése esetén
(1) Egy A kategóriájú betegség valamely létesítményben történt kitörésének a 11. cikk szerinti hatósági megerősítése után az illetékes hatóság – a 7. cikkben előírt rendelkezéseken túl – elrendeli az alábbi járványvédelmi intézkedések hatósági állatorvosi felügyelet mellett történő haladéktalan alkalmazását:
a) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, a fertőzött létesítményben tartott valamennyi állatot a lehető leghamarabb, a létesítményen belül le kell ölni úgy, hogy az adott A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elkerülhető legyen a leölés során és után; |
b) |
minden megfelelő és szükséges biológiai védelmi intézkedést végre kell hajtani az A kategóriájú betegség nem fertőzött tartott vagy vadon élő állatokra, illetve az emberre történő mindennemű lehetséges átterjedésének elkerülése céljából; |
c) |
az elhullott vagy e bekezdés a) pontja szerint leölt, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok testét vagy annak részeit az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően ártalmatlanítani kell; |
d) |
a létesítményben található valamennyi potenciálisan szennyezett terméket vagy anyagot el kell különíteni, amíg:
|
(2) Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy:
a) |
az (1) bekezdés c) pontjában és az (1) bekezdés d) pontjának i. alpontjában említett állati melléktermékeknek a fertőzött létesítményből történő elszállítása az 1069/2009/EK rendeletben foglalt rendelkezések szerint történik; |
b) |
az (1) bekezdés d) pontjának iii. alpontjában említett anyagoknak a fertőzött létesítményből történő elszállítása az A kategóriájú betegséget kiváltó kórokozó terjedésének megelőzését célzó biológiai védelmi és biológiai biztonsági feltételek szerint történik. |
(3) Az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikkében említett járványügyi nyomozás céljából laboratóriumi vizsgálati mintákat gyűjt a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból leölésük vagy elhullásuk előtt vagy után.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően és egyéb kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazásának lehetőségét figyelembe véve dönthet úgy, hogy:
a) |
elrendeli a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok legközelebbi megfelelő helyszínen, oly módon történő leölését, amellyel elkerülhető az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata a leölés vagy szállítás során; vagy |
b) |
elhalasztja a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok leölését, amennyiben ezen állatokat az (EU) 2016/429 rendelet 69. cikkében előírt vészhelyzeti vakcinázásnak vetik alá. |
13. cikk
Egyedi eltérések a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától
(1) Valamely A kategóriájú betegség olyan létesítményekben történő kitörése esetén, ahol a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat kettő vagy több járványügyi egységben tartják, az illetékes hatóság – kockázatértékelés elvégzését követően és szükség esetén a laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredményeinek birtokában – eltérést engedélyezhet a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától azon járványügyi egységek esetében, amelyekben a betegség jelenlétét nem állapították meg, amennyiben:
a) |
az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikke szerinti járványügyi nyomozás alapján nem merült fel, hogy azok a járványügyi egységek, amelyekben az A kategóriájú betegség jelenlétét megállapították, járványügyi kapcsolatban állnának azokkal a járványügyi egységekkel, amelyekben a betegség jelenlétét nem állapították meg, és ezért nem lehet azt gyanítani, hogy az A kategóriájú betegség az egyik egységről a másikra átterjedt volna; valamint |
b) |
az illetékes hatóság megállapította, hogy azok a járványügyi egységek, amelyekben a betegség jelenlétét nem állapították meg, az A kategóriájú betegség megerősítése előtt – legalább az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben meghatározott nyomonkövetési időszakban – teljesen el voltak különítve, és ezeket az egységeket különböző személyzet kezelte. |
(2) A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóság az állatok alábbi kategóriái esetében engedélyezhet eltérést a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától:
a) |
körülhatárolt létesítményben tartott állatok; |
b) |
tudományos célból, vagy védett vagy veszélyeztetett fajok védelme érdekében tartott állatok; |
c) |
előzetesen hatóságilag ritka fajtákként nyilvántartásba vett állatok; valamint |
d) |
megfelelően indokolt, magas szintű genetikai, kulturális vagy oktatási értéket képviselő állatok. |
(3) A (2) bekezdésben foglalt eltérés engedélyezésekor az illetékes hatóság megbizonyosodik az alábbi feltételek teljesüléséről:
a) |
az illetékes hatóság értékelte egy ilyen eltérés engedélyezésének hatásait, különös tekintettel az érintett tagállam és a szomszédos országok állategészségügyi állapotára gyakorolt hatásokra, és ennek az értékelésnek az eredménye azt mutatta, hogy az állategészségügyi állapot nincs veszélyeztetve; |
b) |
megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket hajtanak végre az A kategóriájú betegség nem fertőzött, tartott vagy vadon élő állatokra vagy az emberre történő átvitele kockázatának megelőzése érdekében, figyelembe véve:
|
c) |
az állatok megfelelően el vannak különítve és laboratóriumi vizsgálatokat is magában foglaló klinikai felügyelet alatt állnak, amíg az illetékes hatóság meg nem győződik afelől, hogy az állatok nem jelentenek kockázatot az A kategóriájú betegség átvitele szempontjából. |
(4) Az illetékes hatóság egyedi eltéréseket engedélyezhet a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától az olyan létesítményekben tartott lófélék esetében, amelyekben megerősítést nyert a III. mellékletben említett A kategóriájú betegségek kitörése, az említett mellékletben megállapított feltételek mellett.
14. cikk
Kiegészítő járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegség tartott szárazföldi állatok körében történő kitörése esetén egy létesítményben
(1) A 12. cikkben foglalt intézkedések mellett az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikke szerinti járványügyi nyomozás során nyert információk alapján mintavételi eljárásokat írhat elő a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok esetében.
(2) Az illetékes hatóság – az adott A kategóriájú betegség továbbterjedésének kockázatát vizsgáló kockázatértékelés elvégzését követően és más kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazásának lehetőségét figyelembe véve – elrendelheti a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és a vadon élő állatok oly módon történő leölését, amellyel elkerülhető az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata a leölés és szállítás során, az elhullott állatok teljes testének vagy annak részeinek ártalmatlanításával bezárólag.
15. cikk
Előzetes tisztítás és fertőtlenítés, valamint rovarok és rágcsálók elleni védekezés a fertőzött létesítményben
(1) Közvetlenül a 12. cikkben – és adott esetben a 14. cikkben – előírt intézkedések végrehajtása után az illetékes hatóság az A kategóriájú betegség terjedésének megakadályozása érdekében elrendeli és felügyeli a fertőzött létesítményben az előzetes tisztítást és fertőtlenítést és adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezést.
(2) Az (1) bekezdésben említett előzetes tisztítást, fertőtlenítést és védekezést:
a) |
a IV. melléklet A. és B. pontjában előírt eljárásoknak megfelelően, a megfelelő biocid termékek alkalmazása mellett kell elvégezni, ezzel biztosítva az adott A kategóriájú betegség kórokozójának elpusztítását; valamint |
b) |
megfelelően dokumentálni kell. |
(3) Amikor az illetékes hatóság engedélyezi a 13. cikk (2) bekezdésében és (4) bekezdésében előírt eltérések valamelyikét, elrendeli az (1) bekezdésben említett előzetes tisztítást, fertőtlenítést és védekezést és az adott helyzethez igazítja a (2) bekezdés a) pontjában említett eljárásokat anélkül, hogy az hátrányosan befolyásolná az A kategóriájú betegség fertőzött állatokról, létesítményekről és helyszínekről más, nem fertőzött állatokra vagy az emberre történő terjedésének megfékezését.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések mellett az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy az állatoknak a fertőzött létesítménybe és létesítményből történő szállítására használt szállítóeszközöket megfelelően tisztítsák ki és fertőtlenítsék, és adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezést biztosító intézkedéseket alkalmazzanak azokon.
16. cikk
Az előzetes tisztításhoz és fertőtlenítéshez, valamint a vektorvédelemhez kapcsolódó eltérések és egyedi szabályok
Az illetékes hatóság eltérést engedélyezhet a 15. cikkben előírt, a tisztítással, fertőtlenítéssel, valamint a rovarok és rágcsálók elleni védekezéssel kapcsolatos követelménytől:
a) |
a fertőzött létesítménnyel járványügyi kapcsolatban lévő legelők esetében, amennyiben egyedi eljárások alkalmazásával biztosítják az adott A kategóriájú betegséget kiváltó kórokozó hatásos inaktiválását a betegségleírás, a létesítmény típusa és az éghajlati körülmények figyelembevétele mellett; valamint |
b) |
a fertőzött létesítményből származó trágya esetében – ideértve az almot és a használt almot is –, olyan egyedi eljárások mellett, amelyek a tudományos bizonyítékok szerint biztosítják az adott A kategóriájú betegséget kiváltó kórokozó inaktiválását. |
17. cikk
Járványügyi kapcsolatban lévő létesítmények és egyéb releváns helyszínek – beleértve a szállítóeszközöket is – azonosítása
(1) Az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikkében említett járványügyi nyomozás keretében, valamint az összes járványügyi kapcsolatban lévő létesítmény és egyéb releváns helyszín – ideértve a szállítóeszközöket is – azonosítása érdekében nyomon követ valamennyi olyan tartott állatot, amely abban a létesítményben tartózkodik, ahol A kategóriájú betegség kitörését állapították meg, valamint minden olyan terméket, anyagot, szállítóeszközt vagy személyt, amely vagy aki valószínűsíthetően terjeszti az adott A kategóriájú betegséget, ideértve:
a) |
azokat, amelyeket a létesítménybe és a létesítményből adtak fel; valamint |
b) |
azokat, amelyek kapcsolatba kerültek a létesítménnyel. |
(2) Az (1) bekezdésben említett nyomon követés legalább az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben meghatározott nyomonkövetési időszakra terjed ki, amelynek tartamát a gyanú bejelentésének napjától visszafele számítva kell megállapítani.
(3) Kockázatértékelés elvégzését követően az illetékes hatóság kizárhatja az (1) bekezdésben hivatkozott nyomon követés hatálya alól azokat a termékeket, amelyek a VII. melléklet rendelkezései értelmében biztonságos termékeknek minősülnek.
18. cikk
A járványügyi kapcsolatban lévő létesítményekben és egyéb releváns helyszíneken – ideértve a szállítóeszközöket is – alkalmazandó intézkedések
(1) Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésében említett nyomon követés azt mutatja, hogy az említett cikk (2) bekezdése szerinti időszakban jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat adtak fel a fertőzött létesítményből vagy létesítménybe, az illetékes hatóság:
a) |
a 6. cikknek, 7. cikknek és 8. cikknek megfelelően vizsgálatokat folytat, valamint korlátozó és biológiai védelmi intézkedéseket rendel el az adott mozgatás által érintett rendeltetési vagy származási létesítményekben; vagy |
b) |
a 12. cikkben foglalt intézkedéseket haladéktalanul kiterjeszti a mozgatás által érintett rendeltetési vagy származási létesítményre, ha járványügyi bizonyítékok azt mutatják, hogy az adott létesítménybe, létesítményből vagy létesítményen keresztül terjedt a betegség. |
(2) Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett intézkedéseket végrehajtja olyan más releváns létesítményekben és helyszíneken is – ideértve a szállítóeszközöket is –, amelyek a 17. cikkben említett nyomon követés keretében azonosított fertőzött létesítményből származó állatokkal, termékekkel, anyagokkal, személyekkel vagy szállítóeszközökkel való érintkezés következtében – vagy az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikkében említett járványügyi nyomozás során gyűjtött bármely más releváns információ alapján – valószínűsíthetően fertőzöttek.
19. cikk
A nyomon követéssel azonosított termékek esetében alkalmazandó intézkedések
(1) Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli a 17. cikkben említett nyomon követés során szennyezettnek talált sperma, petesejtek és embriók 1069/2009/EU rendeletnek megfelelő ártalmatlanítását.
(2) Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli a 17. cikkben említett nyomon követés során azonosított termékek kezelését, feldolgozását vagy ártalmatlanítását, legalább az alább meghatározott pontokig:
a) |
állati eredetű termékek esetében az első élelmiszer-feldolgozó létesítményig; |
b) |
ki nem kelt keltetőtojások esetén a keltetőig vagy azon létesítményig, ahová a tojásokat keltetés céljából küldték; valamint |
c) |
állati melléktermékek esetében – a trágya kivételével – az első feldolgozó létesítményig; vagy |
d) |
trágya esetében – ideértve az almot és a használt almot is – a tárolás helyéül szolgáló helyszínig. |
(3) Az illetékes hatóság hatósági felügyeletet rendel el azon baromfik esetében, amelyek a 17. cikk (2) bekezdésében említett nyomonkövetési időszakban a fertőzött létesítményből származó keltetőtojásokból keltek ki; ezt a felügyeletet a keltetőtojások valamennyi rendeltetési létesítményében el kell rendelni, és a kikelés után 21 napon keresztül fenn kell tartani.
(4) Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy az állati melléktermékek létesítményekből történő elszállítsa az 1069/2009/EK rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően történjen.
(5) Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy azon anyagok esetében, amelyek valószínűsíthetően szennyezettek vagy valószínűsíthetően képesek terjeszteni az adott A kategóriájú betegséget, teljesüljenek az általa az A kategóriájú betegséget kiváltó kórokozó terjedésének megelőzése céljából elrendelet biológiai védelmi és biológiai biztonsági feltételeknek.
20. cikk
Valamely A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy egyéb releváns helyszínen – beleértve a szállítóeszközöket is – való kitörésének hatósági megerősítése esetén alkalmazandó intézkedések
(1) A betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy egyéb releváns helyszínen – beleértve a szállítóeszközöket is – való kitörésének a 11. cikk szerinti hatósági megerősítése esetén az illetékes hatóság a következőket alkalmazza:
a) |
az 12–19. cikkben előírt releváns rendelkezések; valamint |
b) |
szükség esetén az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedések az A kategóriájú betegség fertőzött állatokról, létesítményekről és helyszínekről nem fertőzött állatokra vagy az emberekre való átterjedésének megelőzésére. |
(2) Az illetékes hatóság az 12–19. cikkben foglalt rendelkezéseket alkalmazza a fertőzött állatok származási létesítményeiben is, vagy azon termékek kapcsán, amelyek az (1) bekezdésben említett fertőzött létesítményekben és helyszíneken találhatók.
II. FEJEZET
Járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegségek esetén tartott szárazföldi állatoknál a korlátozás alatt álló körzetekben
21. cikk
Korlátozás alatt álló körzet létrehozása
(1) Ha egy létesítményben, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásban, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy egyéb helyszínen – ideértve a szállítóeszközöket is – A kategóriájú betegség tör ki, az illetékes hatóság a fertőzött létesítmény vagy helyszín körül haladéktalanul létrehoz egy korlátozás alatt álló körzetet, amely a következőkből áll:
a) |
egy védőkörzet, amelynek kijelölése az V. mellékletben az adott A kategóriájú betegségre nézve meghatározott, a kitörés helyszínétől számított minimális sugárméret alapján történik; |
b) |
egy felügyeleti körzet, amelynek kijelölése az V. mellékletben az adott A kategóriájú betegségre nézve meghatározott, a kitörés helyszínétől számított minimális sugárméret alapján történik; valamint |
c) |
ha szükséges, az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint további, korlátozás alatt álló körzetek a védőkörzetek és a felügyeleti körzetek körül vagy azok szomszédságában, amelyekben az illetékes hatóság ugyanazon intézkedéseket alkalmazza, mint amelyeket a felügyeleti körzetre e fejezet 3. szakasza előír. |
(2) Amennyiben az A kategóriájú betegség újabb kitörése esetén egy vagy több korlátozás alatt álló körzet átfedésbe kerül egymással, az illetékes hatóság módosítja a kezdeti korlátozás alá vont körzet határait, ideértve a védőkörzet, a felügyeleti körzet és a további, korlátozás alá vont körzetek határait.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve és a betegségleírást figyelembe vevő kockázatértékelés elvégzését követően az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy nem hoz létre korlátozás alatt álló körzetet abban az esetben, ha az A kategóriájú betegség az alábbi helyszíneken tör ki:
a) |
a 13. cikk (2) bekezdésében említett állatokat tartó létesítményekben; |
b) |
keltetőkben; |
c) |
élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben; |
d) |
szállítóeszközökön; |
e) |
olyan helyszíneken, ahol állatokat érintő összegyűjtési művelet, ideiglenes kiállítás vagy állatorvosi segítségnyújtás zajlik; valamint |
f) |
bármely más, létesítménynek nem minősülő helyszínen. |
22. cikk
A korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó intézkedések
(1) Az illetékes hatóság haladéktalanul összeállít és naprakészen tart egy leltárt a korlátozás alatt álló körzetben található valamennyi olyan létesítményről, amely jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tart, feltüntetve az egyes létesítményekben található állatok fajait, kategóriáit és becsült számát is; baromfik esetén elegendő megbecsülni az állatok számát.
(2) A betegség terjedésének megelőzése érdekében az illetékes hatóság a járványügyi információk és egyéb bizonyítékok alapján elrendelheti jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknak a 12. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti megelőző célú leölését, vagy azok levágását a korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekben.
(3) Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy a korlátozás alatt álló körzetből származó, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott vadon élő vagy tartott állatok teljes testének vagy annak részeinek a mozgatása az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelő feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljából és e célokra engedélyezett üzemben történjen:
a) |
a tagállam területén; vagy |
b) |
az 1069/2009/EK rendelet 48. cikkének (1) és (3) bekezdése szerint valamely másik tagállamban, ha az elhullott állatok teljes testének vagy annak részeinek feldolgozását vagy ártalmatlanítását nem lehet elvégezni egy, a betegség kitörése szerinti tagállam területén található engedélyezett üzemben. |
(4) Az illetékes hatóság egyedi feltételeket rendel el az állatok és termékek korlátozás alatt álló körzeten keresztül történő szállításának esetében annak biztosítása érdekében, hogy a szállítás a következő módon történjen:
a) |
a korlátozás alatt álló körzetben történő megállás vagy kirakodás nélkül; |
b) |
a fő közúti és vasúti útvonalakat előnyben részesítve; valamint |
c) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények szomszédságában található területek elkerülésével. |
(5) A korlátozás alatt álló körzetből származó és onnan kivitt állati melléktermékeket egy illetékes hatósági állatorvos által kiállított állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amely tartalmazza, hogy e melléktermékek az illetékes hatóság által e fejezet szerint megállapított feltételek mellett kivihetők a korlátozás alatt álló körzetből.
(6) Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az állati melléktermékek adott tagállamon belüli mozgatásához nem kell kiállítani az (5) bekezdésben említett bizonyítványt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy alternatív rendszer biztosítja e termékek szállítmányainak nyomon követhetőségét és azt, hogy az érintett termékek megfelelnek az ilyen mozgatásra vonatkozó állategészségügyi követelményeknek.
(7) Az illetékes hatóság általi engedélyezéshez van kötve minden olyan mintagyűjtés, amely jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó, korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekben, az adott A kategóriájú betegségek jelenlétének megállapításától vagy kizárásától eltérő célból zajlik.
23. cikk
Eltérések a korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó intézkedésektől
Az illetékes hatóság a korlátozás alatt álló körzetekben alkalmazandó intézkedések vonatkozásában – a szükséges mértékben és kockázatértékelés elvégzését követően – eltéréseket engedélyezhet az e fejezetben foglalt rendelkezésektől:
a) |
a 21. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett további, korlátozás alatt álló körzetekben; |
b) |
ha az illetékes hatóság úgy határoz, hogy korlátozás alatt álló körzetet hoz létre abban az esetben, ha a 21. cikk (3) bekezdésében említett létesítményekben és helyszíneken A kategóriájú betegség tör ki; |
c) |
amennyiben a betegség olyan létesítményben tör ki, ahol legfeljebb 50 fogságban tartott madarat tartanak; vagy |
d) |
olyan, a 21. cikk (3) bekezdésében említett létesítményekben és helyszíneken, amelyek korlátozás alatt álló körzetben találhatók. |
24. cikk
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és az azokból származó termékek szállítóeszközeire vonatkozó követelmények
(1) Az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és az azokból származó termékek korlátozás alatt álló körzetben, körzetből, körzetbe vagy körzeten keresztül történő mozgatására használt szállítóeszközök(et):
a) |
úgy vannak kialakítva és karbantartva, hogy az állatok, termékek vagy bármely más, állategészségügyi kockázatot jelentő tétel kiszivárgása, illetve kiszabadulása elkerülhető legyen; |
b) |
az állatok, termékek vagy bármely más, állategészségügyi kockázatot jelentő tétel minden egyes szállítása után azonnal kitisztítják és fertőtlenítik, szükség esetén később újból fertőtlenítik, és minden esetben megszárítják vagy hagyják megszáradni újabb állatok vagy termékek berakodása előtt; valamint |
c) |
adott esetben a szállítás előtt a rovarok és rágcsálók elleni védekezést szolgáló intézkedéseknek vetik alá. |
(2) Az (1) bekezdésben említett szállítóeszközök tisztítását és fertőtlenítését a következők szerint kell elvégezni:
a) |
az illetékes hatóság előírásaival vagy eljárásaival összhangban és a megfelelő biocid termékek használatával, az adott A kategóriájú betegség kórokozójának elpusztításának biztosítása érdekében; valamint |
b) |
megfelelő dokumentálás mellett. |
25. cikk
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítményekben alkalmazandó intézkedések a védőkörzetben
(1) Az illetékes hatóság haladéktalanul elrendeli az alábbi intézkedések végrehajtását a védőkörzetben található olyan létesítményekben, ahol jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartanak, de az A kategóriájú betegség jelenlétét nem állapították meg, az alábbiak céljából:
a) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok elkülönítése a vadon élő állatoktól és a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó állatoktól; |
b) |
további felügyelet alkalmazása annak megállapítása érdekében, hogy az A kategóriájú betegség továbbterjedt-e a létesítményekre, ideértve a megnövekedett morbiditást vagy mortalitást, vagy a termelési adatokban megmutatkozó jelentős csökkenést; az illetékes hatóság haladéktalan tájékoztatása az ilyen növekedésről és csökkenésről; |
c) |
adott esetben a rovarok, a rágcsálók és a betegség további vektorai elleni védekezést célzó megfelelő eszközök alkalmazása a létesítményben és környékén; |
d) |
megfelelő fertőtlenítőeszközök használata a létesítmény be- és kijáratainál; |
e) |
az adott A kategóriájú betegség terjedése kockázatának teljes kizárása érdekében megfelelő biológiai védelmi intézkedések alkalmazása minden olyan személyen, aki érintkezésbe került a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokkal, vagy belépett a létesítménybe, illetve elhagyta azt, valamint a szállítóeszközökön; |
f) |
a létesítménybe látogató valamennyi személy nyilvántartása, e nyilvántartások naprakész vezetése a betegségfelügyeletnek és -védelemnek az előmozdítása érdekében, valamint kérésre e nyilvántartások elérhetővé tétele az illetékes hatóság számára; |
g) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott vagy leölt tartott állatok teljes testének vagy annak részeinek a 22. cikk (3) bekezdése szerinti ártalmatlanítása. |
(2) Az (1) bekezdés f) pontjától eltérve nincs szükség a látogatók nyilvántartására a 13. cikk (2) bekezdésében említett állatokat tartó létesítményekben, amennyiben a látogatók nem férnek hozzá az állatok tartására szolgáló területekhez.
26. cikk
Hatósági állatorvosi látogatások a védőkörzetben található létesítményekben
(1) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy egy A kategóriájú betegség kitörésének hatósági megerősítése után a hatósági állatorvosok a lehető leghamarabb és indokolatlan késedelem nélkül legalább egyszer látogatást tesznek valamennyi, a 25. cikkben említett létesítményben.
(2) Az (1) bekezdésben említett látogatások során a hatósági állatorvosok legalább a következő tevékenységeket végzik el:
a) |
okmányellenőrzések, ideértve a termelési, egészségügyi és nyomonkövethetőségi nyilvántartások elemzését; |
b) |
az adott A kategóriájú betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása céljából alkalmazott, a 25. cikk szerinti intézkedések végrehajtásának ellenőrzése; |
c) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok klinikai vizsgálata; valamint |
d) |
szükség esetén mintavétel az állatokból laboratóriumi vizsgálat céljából, az adott A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításához vagy kizárásához. |
(3) Az illetékes hatóság a helyzet nyomon követése érdekében a védőkörzetben található létesítményekben további állatorvosi látogatásokat is elrendelhet.
(4) Az illetékes hatóság nyilvántartást vezet az (1), (2) és (3) bekezdésben említett tevékenységekről és látogatásokról, valamint azok eredményeiről.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérve azokban az esetekben, amikor a védőkörzet V. mellékletben meghatározott sugara 3 km-nél nagyobb, az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy nem teszi kötelezővé a 25. cikk szerinti összes létesítmény meglátogatását, hanem az I. melléklet A.3 pontjának megfelelően reprezentatív számú ilyen létesítmény meglátogatását írja elő.
27. cikk
Tilalmak bizonyos tevékenységekkel kapcsolatban, ideértve az állatok, termékek és egyéb anyagok védőkörzeten belül, védőkörzetből vagy védőkörzetbe történő mozgatását
(1) Az illetékes hatóság a VI. mellékletben található táblázatnak megfelelően megtiltja a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokhoz és az azokból származó termékekhez és egyéb anyagokhoz kapcsolódó, védőkörzeten belüli, védőkörzetből kifelé irányuló és védőkörzetbe irányuló tevékenységeket, ideértve a mozgatást is.
(2) Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben előírt tilalmakat kiterjesztheti:
a) |
a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó állatokra és az ilyen állatokból származó termékekre; valamint |
b) |
a VI. mellékletben előírt tevékenységektől – ideértve a mozgatást is – eltérő tevékenységekre. |
(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt tilalmak alól a következő termékek mentesülnek:
a) |
olyan állati eredetű termékek, amelyek az adott betegség vonatkozásában a VII. mellékletnek megfelelően biztonságos termékeknek minősülnek; |
b) |
olyan állati eredetű termékek, amelyeket a VII. mellékletnek megfelelő releváns kezelésnek vetettek alá; |
c) |
a betegséget valószínűsíthetően terjesztő olyan termékek vagy egyéb anyagok, amelyek gyártása vagy kinyerése az adott betegségre a II. mellékletben meghatározott nyomonkövetési időszak előtt történt, amelynek tartamát a gyanú bejelentésének napjától visszafele számítva kell megállapítani; |
d) |
a védőkörzetben előállított olyan termékek, amelyek olyan, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból származnak, amelyeket:
|
e) |
a származó termékek. |
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalmak a (3) bekezdésben említett termékekre akkor alkalmazandók, ha:
a) |
az előállítási folyamat, a tárolás és a szállítás során a termékek nem voltak világosan elkülönítve azoktól a termékektől, amelyek e rendelet értelmében nem szállíthatók ki a korlátozás alatt álló körzetből; vagy |
b) |
az illetékes hatóságnak olyan járványügyi bizonyítékok állnak a rendelkezésére, amelyek a betegség e termékekre, termékekről vagy termékeken keresztül történő terjedését támasztják alá. |
28. cikk
A védőkörzetben érvényes tilalmaktól való eltérés engedélyezésének általános feltételei
(1) A 27. cikkben előírt tilalmaktól eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti állatoknak és termékeknek a 29–38. cikkben említett esetekben történő mozgását az ugyanezen cikkekben előírt egyedi feltételek és az e cikk (2)–(7) bekezdésében megállapított általános feltételek mellett.
Az illetékes hatóság csak abban az esetben engedélyezheti ezen mozgatásokat, ha előtte értékelte az engedélyezésből adódó kockázatokat, és az értékelés azt mutatta, hogy az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elenyésző.
(2) Minden engedélyezett mozgatást:
a) |
kizárólag a kijelölt útvonalakon, |
b) |
a fő közúti és vasúti útvonalakat előnyben részesítve; |
c) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények szomszédságában található területek elkerülésével; valamint |
d) |
a rendeltetési létesítményben történő kirakodásig bezárólag kirakodás vagy megállás nélkül kell végrehajtani. |
(3) A származási létesítmény szerinti illetékes hatóság kijelöli a védőkörzetből vagy a védőkörzetbe történő mozgatás rendeltetési létesítményét. Ha a származási létesítmény szerinti illetékes hatóság nem azonos a rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatósággal, a származási létesítmény szerinti illetékes hatóság értesíti a rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatóságot a kijelölésről.
(4) A származási létesítmény szerinti illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a rendeltetési létesítmény beleegyezik a kijelölésbe, valamint abba, hogy az állatok vagy termékek minden egyes szállítmányát fogadja.
(5) Az illetékes hatóság az állatok védőkörzetből történő mozgatásának engedélyezése esetén a következők alapján győződik meg afelől, hogy e mozgatás az A kategóriájú betegség terjedése szempontjából nem jelent kockázatot:
a) |
a létesítményben tartott állatok – ideértve a mozgatandó állatokat is – kedvező eredményt mutató klinikai vizsgálata; |
b) |
szükség esetén a létesítményben tartott állatok – ideértve a mozgatandó állatokat is – kedvező eredményt mutató laboratóriumi vizsgálata; valamint |
c) |
a 26. cikkben említett látogatások eredménye. |
(6) Amennyiben az illetékes hatóság engedélyezi a termékek védőkörzetből kifelé irányuló szállítását, elrendeli és felügyeli, hogy:
a) |
a termékeket a teljes gyártási folyamat és a tárolás során elkülönítsék azoktól a termékektől, amelyek e rendelet szerint nem adhatók fel a korlátozás alatt álló körzeten kívülre; valamint |
b) |
a termékeket ne szállítsák olyan termékekkel együtt, amelyek e rendelet szerint nem adhatók fel a korlátozás alatt álló körzeten kívülre. |
(7) Az (1) bekezdés szerinti engedély megadásakor az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a kiegészítő biológiai védelmi intézkedéseket a berakodástól kezdve valamennyi szállítási művelet során alkalmazzák, egészen addig, amíg a kijelölt rendeltetési létesítményben a kirakodás az illetékes hatóság utasításainak megfelelően meg nem történik.
29. cikk
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok védőkörzeten belüli, leölés céljából történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzetben található létesítményekből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknak egy olyan vágóhídra történő mozgatását, amely:
a) |
a védőkörzeten belül a származási létesítményekhez a lehető legközelebb található; |
b) |
a felügyeleti körzetben található, amennyiben az állatok leölésére a védőkörzetben nincs lehetőség; vagy |
c) |
a felügyeleti körzethez a lehető legközelebb található, amennyiben az állatok leölésére a korlátozás alatt álló körzetben nincs lehetőség. |
(2) Az illetékes hatóság kizárólag az alábbi feltételekkel engedélyezheti az (1) bekezdésben előírt engedélyek alkalmazását:
a) |
a rakodáskor a feladás szerinti illetékes hatóság plombával lezárja a szállítóeszközt, illetve e lezárás e hatóság felügyelete mellett történik; |
b) |
a vágóhídon:
|
(3) Az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, védőkörzeten kívül található létesítményekből származó tartott állatok védőkörzetben található vágóhídra történő mozgatását, ha:
a) |
az állatokat a védőkörzetből származó más állatoktól elkülönítve tartják, és azoktól elkülönítve vagy külön időpontban vágják le; |
b) |
a kinyert friss hús darabolása, szállítása és tárolása a védőkörzetből származó állatokból nyert friss húsétól elkülönítve történik; valamint |
c) |
a szállítóeszközöket az állatok kirakodása után hatósági felügyelet mellett kitisztítják és fertőtlenítik, a 24. cikknek megfelelően. |
(4) Amennyiben az állati melléktermékek feldolgozása vagy ártalmatlanítása nem megvalósítható egy, annak a tagállamnak a területén található engedélyezett üzemben, ahol a betegség kitört, az illetékes hatóság az 1069/2009/EK rendelet 9. cikkétől eltérve engedélyezheti, hogy az (1), (2) és (3) bekezdések szerint levágott állatokból nyert állati melléktermékeket egy, a saját területén vagy egy másik tagállamban található, állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett üzemben dolgozzák fel 3. kategóriába tartozó anyagként az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően.
Amennyiben az első albekezdésben említett állati melléktermékeket egy más tagállamban található üzembe szállítják át, a rendeltetési tagállamnak és a tranzit tagállamnak engedélyeznie kell a feladást, és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságnak engedélyeznie kell ezen állati melléktermékek 3. kategóriába tartozó anyagként, az 1069/2009/EK rendelet szerint történő feldolgozását és felhasználását.
30. cikk
A baromfik védőkörzetben található létesítményekből történő bizonyos mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti naposcsibék védőkörzeten belüli létesítményből egy ugyanazon tagállamban, de lehetőleg a korlátozás alatt álló körzeten kívül található létesítménybe történő mozgatását az alábbi feltételek mellett:
a) |
a korlátozás alatt álló körzetből származó tojásokból kikelt naposcsibék esetében akkor, ha:
|
b) |
a korlátozás alatt álló körzeten kívülről származó tojásokból kikelt naposcsibék esetében akkor, ha a feladó keltető biztosítani tudja, hogy ezek a tojások nem kerültek érintkezésbe a korlátozás alatt álló körzetből származó más keltetőtojásokkal vagy naposcsibékkel. |
(2) Az illetékes hatóság engedélyezheti fiatal tojóbaromfik védőkörzeten belüli létesítményekből egy ugyanazon tagállamban, de lehetőleg a korlátozás alatt álló körzeten kívül található létesítménybe történő mozgatását, ha:
a) |
a rendeltetési létesítményben nincsenek más, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok; |
b) |
az illetékes hatóság elvégzi vagy felügyeli a szállítóeszköz plombával való lezárását a rakodáskor; |
c) |
a rendeltetési létesítményt az állatok megérkezése után hatósági állatorvosok által végzett hivatalos felügyelet alá helyezik; valamint |
d) |
a korlátozás alatt álló körzeten kívülre történő mozgatás esetén az állatok legalább 21 napon keresztül a rendeltetési létesítményben maradnak. |
31. cikk
A keltetőtojások védőkörzetben történő bizonyos mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti keltetőtojások mozgatását:
a) |
egy védőkörzetben található létesítményből egy ugyanazon tagállamban található keltetőbe; vagy |
b) |
egy ugyanazon tagállamban található létesítményből egy, a védőkörzetben található keltetőbe. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezéshez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:
a) |
a szülőállományt, amelytől a keltetőtojások származnak, klinikai vizsgálatnak vetették alá, valamint laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételezésnek, melyek eredménye kedvező lett; |
b) |
a keltetőtojást és annak csomagolását feladás előtt fertőtlenítették, és a keltetőtojások visszakövetése biztosítható; valamint |
c) |
a keltetőtojásokat az illetékes hatóság által plombával lezárt szállítóeszközökben szállítják. |
(3) Az illetékes hatóság engedélyezheti a keltetőtojásoknak egy védőkörzetben található létesítményből egy ugyanazon tagállamban található, keltetést végző létesítménybe történő mozgatását, amennyiben:
a) |
a szülőállományt, amelytől a keltetőtojások származnak, klinikai vizsgálatnak vetették alá, valamint laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételezésnek, melyek eredménye kedvező lett; |
b) |
a rendeltetési létesítményt a tojások kikelését követő 21 napon keresztül hatósági felügyelet alatt tartják; |
c) |
a b) pontban említett időszak során a baromfik a rendeltetési létesítményben maradnak; valamint |
d) |
a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett követelmények teljesülnek. |
32. cikk
A sperma védőkörzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
Az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben – kivéve keltetőkben – tartott, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó sperma mozgatását a fertőzött létesítmény legkorábbi megfertőződésének becsült időpontja után, az alábbi feltételek mellett:
a) |
a védőkörzetben az A kategóriájú betegséghez kapcsolódó valamennyi járványvédelmi intézkedést megszüntették a 39. cikknek megfelelően; |
b) |
a spermagyűjtő központban található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó valamennyi tartott állatot klinikai vizsgálatnak, valamint laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételnek vetették alá az A kategóriájú betegség spermagyűjtő központban való jelenlétének kizárása érdekében; valamint |
c) |
a donor állatokat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, amelyhez a mintát az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben megállapított nyomonkövetési időszak után legkorábban hét nappal gyűjtötték (a sperma gyűjtésének napjától számítva), és a vizsgálat eredménye kedvező volt. |
33. cikk
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból nyert friss hús és nyerstej védőkörzetben található létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzetben található létesítményekben tartott, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó friss hús és nyerstej mozgatását, amennyiben:
a) |
feldolgozó létesítménybe mozgatják őket a VII. mellékletben előírt vonatkozó kockázatcsökkentő kezelések egyikének elvégzése céljából; vagy |
b) |
baromfi friss húsa esetében:
|
(2) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett, feldolgozó létesítményekbe történő mozgatásra teljesüljenek a következő feltételek:
a) |
a vágóhídon a friss húst a vágás utáni húsvizsgálatot követően jelöléssel kell ellátni a IX. melléklet 2. pontjának megfelelően, és a jelölésnek a húson annak kezeléséig meg kell maradnia; |
b) |
a friss húsnak és a nyerstejnek a származási létesítményből a feldolgozó létesítménybe történő mozgatását plombával lezárt konténerekben kell végezni; valamint |
c) |
a feldolgozó létesítménynek ugyanabban a korlátozás alatt álló körzetben vagy a korlátozás alatt álló körzethez a lehető legközelebb kell lennie, és hatósági állatorvosi felügyelet mellett kell működnie. |
34. cikk
Az emberi fogyasztásra szánt tojások védőkörzetben található létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
Az illetékes hatóság engedélyezheti az emberi fogyasztásra szánt tojások védőkörzetben található létesítményekből az ugyanazon tagállamon belül található következő rendeltetési helyekre történő mozgatását:
a) |
a legközelebbi csomagolóközpontba, amennyiben a tojások:
|
b) |
a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezete szerinti, tojásterméket előállító létesítménybe, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) II. melléklete XI. fejezetével összhangban álló kezelés céljából. |
35. cikk
A tárgya – ideértve az almot és a használt almot is – védőkörzetben található létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
Az illetékes hatóság csak azután engedélyezheti a trágyának – ideértve az almot és a használt almot is – a védőkörzetben elhelyezkedő létesítményekből az ugyanazon tagállamban található kijelölt hulladéklerakóba ártalmatlanítás céljából történő mozgatását, ha a feldolgozás az 1069/2009/EK rendeletet 13. cikkének c) pontja szerint megtörtént.
36. cikk
A növényi eredetű takarmány-alapanyagok és a szalma védőkörzetből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
Az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzetben előállított növényi eredetű takarmány-alapanyagok és szalma mozgatását, amennyiben azokat:
a) |
olyan helyszíneken állították elő, ahol nem tartanak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat; |
b) |
olyan takarmányfeldolgozó létesítményben állították elő, ahol nem tartanak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat, és a növényi eredetű nyersanyag:
|
c) |
a védőkörzeten belüli felhasználásra szánják; vagy |
d) |
legalább egy, a VIII. melléklet szerinti kockázatcsökkentő kezelésnek alávetették. |
37. cikk
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és termékek állati melléktermékeket feldolgozó üzembe történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok védőkörzetben elhelyezkedő létesítményekből olyan, állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett üzemekbe történő mozgatását, ahol:
a) |
a tartott állatokat azonnal leölik; valamint |
b) |
az így keletkező állati melléktermékeket az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően ártalmatlanítják. |
(2) Az illetékes hatóság engedélyezheti a termékeknek a védőkörzetben található létesítményekből és más helyszínekről állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett olyan üzemekbe történő mozgatását, ahol azokat az 1069/2009/EK rendeletének megfelelően ártalmatlanítják vagy feldolgozzák.
38. cikk
Élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy a védőkörzet egyéb releváns helyszínein – beleértve a szállítóeszközöket is – alkalmazandó intézkedések
(1) Az illetékes hatóság a 25. cikkben és a 27–38. cikkben említett vonatkozó intézkedéseket alkalmazza a védőkörzetben található élelmiszer- és takarmányipari vállalkozások, határállomások, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények és minden más releváns helyszín esetében, ideértve a szállítóeszközöket is.
(2) Az (1) bekezdésben említett létesítményekben és helyszíneken az illetékes hatóság az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedéseket alkalmazhat az A kategóriájú betegség védőkörzeten belüli, illetve onnan kiinduló terjedésének megakadályozása céljából.
39. cikk
A járványvédelmi intézkedések időtartama a védőkörzetben
(1) Az illetékes hatóság csak akkor szüntetheti meg az e fejezet 1. és 2. szakaszában foglalt intézkedéseket, ha a X. mellékletben előírt minimális időtartam letelt, valamint teljesülnek az alábbi feltételek:
a) |
a fertőzött létesítményben elvégezték az előzetes tisztítást és fertőtlenítést és adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezést a 15. cikkel összhangban; valamint |
b) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat a védőkörzet minden jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítményében klinikai – és szükség esetén laboratóriumi – vizsgálatoknak vetették alá a 26. cikknek megfelelően, és e vizsgálatok kedvező eredményt hoztak. |
(2) Amennyiben az adott A kategóriájú betegséget az (EU) 2018/1882 rendeletben említett, jegyzékbe foglalt vektor terjeszti, az illetékes hatóság:
a) |
a védőkörzetben eseti alapon és a betegség terjedését befolyásoló valamennyi tényező figyelembevételével megállapítja az intézkedések időtartamát; valamint |
b) |
rendelkezik szentinelállatok bevezetéséről. |
(3) Az (1) bekezdésben említett intézkedések megszüntetése után az e fejezet 3. szakaszában foglalt intézkedéseket a védőkörzetben legalább a X. mellékletben meghatározott kiegészítő időtartamig kell alkalmazni.
40. cikk
A felügyeleti körzetben található létesítményekben alkalmazandó intézkedések
Az illetékes hatóság haladéktalanul elrendeli a 25. cikkben foglalt intézkedések alkalmazását a felügyeleti körzetben található valamennyi olyan létesítményben, ahol jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartanak.
41. cikk
Hatósági állatorvosi látogatások a felügyeleti körzetben található létesítményekben
Az illetékes hatóság biztosítja, hogy 26. cikknek és az I. melléklet A.3. pontjának megfelelően hatósági állatorvosi látogatásokra kerüljön sor a felügyeleti körzetben található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó kiválasztott létesítményekben.
42. cikk
Tilalmak bizonyos tevékenységekkel kapcsolatban, ideértve az állatok, termékek és egyéb anyagok felügyeleti körzeten belüli és felügyeleti körzetből vagy felügyeleti körzetbe történő mozgatását
Az illetékes hatóság a 27. cikknek megfelelően alkalmazza a tilalmakat, a mentességeket és az eltéréseket a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokhoz és az azokból származó termékekhez és az egyéb anyagokhoz kapcsolódó, a felügyeleti körzetből kifelé és a felügyeleti körzetbe irányuló tevékenységekre, ideértve a mozgatást is.
43. cikk
A 42. cikkben foglalt tilalmak alóli mentességek engedélyezésének általános feltételei
(1) A 42. cikktől eltérve az illetékes hatóság csak a 44–52. cikkben említett esetekben, valamint az ugyanezen cikkekben előírt egyedi feltételek és az e cikk (2)–(7) bekezdésében megállapított általános feltételek mellett hagyhatja jóvá állatok és termékek mozgatását.
Az engedélyezés előtt az illetékes hatóság értékeli az engedélyezésből adódó kockázatokat. Az értékelésnek azt kell mutatnia, hogy az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elenyésző.
(2) Minden engedélyezett mozgatást:
a) |
a fő közúti és vasúti útvonalakat előnyben részesítve; |
b) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények szomszédságában található területek elkerülésével; valamint |
c) |
a rendeltetési létesítményben történő kirakodásig bezárólag kirakodás vagy megállás nélkül kell végrehajtani. |
(3) A származási létesítmény szerinti illetékes hatóság kijelöli a felügyeleti körzetből vagy a felügyeleti történő mozgatás rendeltetési létesítményét. Ha az illetékes hatóság nem azonos a rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatósággal, az illetékes hatóság értesíti a rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatóságot a kijelölésről.
(4) A származási létesítmény szerinti illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a rendeltetési létesítmény beleegyezik a kijelölésbe, valamint abba, hogy az állatok vagy termékek minden egyes szállítmányát fogadja.
(5) Az illetékes hatóság az állatok felügyeleti körzetből történő mozgatásának engedélyezése esetén a következők alapján győződik meg afelől, hogy e mozgatás az A kategóriájú betegség terjedése szempontjából nem jelent kockázatot:
a) |
a létesítményben tartott állatok – ideértve a mozgatandó állatokat is – kedvező eredményt mutató klinikai vizsgálata; |
b) |
szükség esetén a létesítményben tartott állatok – ideértve a mozgatandó állatokat is – kedvező eredményt mutató laboratóriumi vizsgálata; valamint |
c) |
az e rendelet 41. cikkében említett látogatások eredménye, ha rendelkezésre áll. |
(6) Amennyiben az illetékes hatóság engedélyezi a termékek felügyeleti körzetből kifelé irányuló szállítást, meggyőződik arról, hogy:
a) |
a termékeket a teljes gyártási folyamat és a tárolás során elkülönítve voltak azoktól a termékektől, amelyek e rendelet szerint nem adhatók fel a korlátozás alatt álló körzeten kívülre; |
b) |
a termékeket nem szállítják olyan termékekkel együtt, amelyek e rendelet szerint nem adhatók fel a korlátozás alatt álló körzeten kívülre. |
(7) Az (1) bekezdés szerinti eltérések megadásakor az illetékes hatóság biztosítja, hogy a kiegészítő biológiai védelmi intézkedéseket a berakodástól kezdve valamennyi szállítási művelet során alkalmazzák, egészen addig, amíg a kijelölt rendeltetési létesítményben a kirakodás az illetékes hatóság utasításainak megfelelően meg nem történik.
44. cikk
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok felügyeleti körzetben, körzetből és körzetbe levágás céljából történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzetből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknak egy olyan vágóhídra történő mozgatását, amely:
a) |
a korlátozás alatt álló körzeten belül a származási létesítményekhez a lehető legközelebb található; vagy |
b) |
a korlátozás alatt álló körzeten kívül a felügyeleti körzethez a lehető legközelebb található, amennyiben az állatok levágására a korlátozás alatt álló körzetben nincs lehetőség, és amennyiben előzetes kockázatértékelésre sor került. |
(2) Az (1) bekezdésben említett állatokból származó húsra a 49. cikkben előírt intézkedések érvényesek.
(3) Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzeten kívülről származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknak a felügyeleti körzetben található vágóhídra történő mozgatását.
(4) Amennyiben az állati melléktermékek feldolgozása vagy ártalmatlanítása nem megvalósítható annak a tagállamnak a területén található engedélyezett üzemben, ahol a betegség kitört, az illetékes hatóság engedélyezheti az (1), (2) és (3) bekezdések szerint levágott állatokból nyert állati melléktermékek 3. kategóriába tartozó anyagként történő feldolgozását és felhasználását az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően egy, a saját területén vagy más tagállamban található, állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett üzemben.
Amennyiben az első albekezdésben említett állati melléktermékeket egy más tagállamban található üzembe szállítják át, a rendeltetési tagállamnak és a tranzit tagállamnak engedélyeznie kell a feladást, és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságnak engedélyeznie kell ezen állati melléktermékek 3. kategóriába tartozó anyagként, az 1069/2009/EK rendelet szerint történő feldolgozását és felhasználását.
45. cikk
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott patások felügyeleti körzetben található létesítményekből történő bizonyos mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott patások mozgatását a felügyeleti körzetben található legelőkre, amennyiben:
a) |
a 15. cikkben említett előzetes tisztítás és fertőtlenítés elvégzését és annak jóváhagyását követően legalább 15 nap eltelt; valamint |
b) |
az állatok nem kerülnek érintkezésbe más létesítményekből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokkal. |
(2) Kockázatértékelés elvégzését követően az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott patásoknak egy a felügyeleti körzetben vagy azon kívül található, ugyanazon ellátási lánc részét képező létesítménybe történő mozgatását, ha az a termelési ciklusnak a levágás előtti lezárása céljából történik. Ha a rendeltetési létesítmény a felügyeleti körzeten kívül található, az illetékes hatóság a létesítményben a 40. cikkben, a 41. cikkben és 42. cikkben foglalt intézkedéseket alkalmazza, amíg a származási felügyeleti körzetben még fenn vannak tartva a járványvédelmi intézkedések az 55. cikkben foglaltaknak megfelelően.
46. cikk
A baromfik felügyeleti körzetben található létesítményekből történő bizonyos mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzetből származó naposcsibék mozgatását:
a) |
olyan létesítményekbe, amelyek ugyanazon tagállamban találhatók, ahol az állatok a felügyeleti körzetben található létesítményekből származó tojásokból kikeltek, amennyiben:
|
b) |
olyan létesítményekbe, amelyek ugyanazon tagállamban találhatók, ahol az állatok a korlátozás alatt álló körzeten kívülről származó tojásokból kikeltek, amennyiben a feladó keltető biztosítani tudja, hogy ezek a tojások nem kerültek érintkezésbe a korlátozás alatt álló körzetekben tartott állatoktól származó más keltetőtojásokkal vagy naposcsibékkel. |
(2) Az illetékes hatóságok engedélyezhetik fiatal tojóbaromfiknak a felügyeleti körzetben elhelyezkedő létesítményekből ugyanazon tagállamban található létesítményekbe történő mozgatását, ha:
a) |
a rendeltetési létesítményben nincsenek más, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok; |
b) |
a rendeltetési létesítményt a fiatal tojóbaromfi megérkezése után hatósági felügyelet alá helyezik; valamint |
c) |
a baromfik legalább 21 napon keresztül a rendeltetési létesítményben maradnak. |
47. cikk
Keltetőtojások felügyeleti körzetben található létesítményekből és létesítményekbe történő bizonyos mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti a keltetőtojásoknak egy ugyanazon tagállamban található létesítményből történő mozgatását:
a) |
egy, a felügyeleti körzetben található keltetőbe; vagy |
b) |
egy, a felügyeleti körzetben található, keltetést végző létesítménybe. |
(2) Az illetékes hatóság csak akkor engedélyezheti keltetőtojásoknak a felügyeleti körzetben található létesítményből egy ugyanazon tagállam területén található keltetőbe vagy egy ugyanazon tagállam területén található, keltetést végző létesítménybe történő mozgatását, ha a keltetőtojásokat és csomagolásukat a feladás előtt fertőtlenítik és a tojások visszakereshetősége biztosítható.
48. cikk
A sperma felügyeleti körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben – kivéve keltetőkben – tartott, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó sperma mozgatását a fertőzött létesítmény legkorábbi megfertőződésének becsült időpontja után, amennyiben:
a) |
a felügyeleti körzetben az adott A kategóriájú betegséghez kapcsolódó valamennyi járványvédelmi intézkedést megszüntettek a 55. cikknek megfelelően; |
b) |
a spermagyűjtő központban található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó valamennyi tartott állatot klinikai vizsgálatnak, valamint laboratóriumi vizsgálatok céljából mintavételnek vetettek alá az A kategóriájú betegség spermagyűjtő központban való jelenlétének kizárása érdekében; |
c) |
a donor állatokat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, amelyhez olyan mintát használtak, amelyet az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben megállapított nyomonkövetési időszak után legkorábban hét nappal gyűjtöttek (a sperma gyűjtésének napjától számítva), és e vizsgálat eredménye kedvező volt. |
49. cikk
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból nyert friss hús és nyerstej felügyeleti körzetben található létesítményekből kifelé történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzetben található létesítményekben tartott, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó friss hús és nyerstej mozgatását, amennyiben teljesül az alábbiak egyike:
a) |
a friss húst, illetve nyerstejet feldolgozólétesítménybe mozgatják a VII. mellékletben előírt kockázatcsökkentő kezelések egyikének elvégzése céljából; vagy |
b) |
a friss hús baromfitól származik. |
(2) Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak céljából mozgatott friss húsra és nyerstejre teljesüljenek a következő feltételek:
a) |
a friss húst a vágóhídon történő kinyeréskor jelöléssel látják el a IX. mellékletnek megfelelően, és a jelölés a húson annak kezeléséig megmarad; valamint |
b) |
a kezelést olyan létesítményben végzik el, amely ugyanabban a korlátozás alatt álló körzetben vagy a korlátozás alatt álló körzethez a lehető legközelebb található, és hatósági állatorvosi felügyelet mellett működik. |
50. cikk
Az emberi fogyasztásra szánt tojások felügyeleti körzetben található létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti az emberi fogyasztásra szánt tojásoknak a felügyeleti körzetben található létesítményekből egy ugyanazon tagállamban található csomagolóközpontba történő mozgatását, amennyiben a tojások:
a) |
egyszer használatos csomagolásban vannak elhelyezve; vagy |
b) |
olyan csomagolásban vannak elhelyezve, amely az adott A kategóriájú betegség kórokozójának elpusztítását lehetővé tevő módon tisztítható és fertőtleníthető. |
(2) Az illetékes hatóság engedélyezheti az emberi fogyasztásra szánt tojásoknak a felügyeleti körzetben található létesítményekből egy ugyanazon tagállamban található, tojásterméket előállító létesítménybe történő mozgatását, amennyiben:
a) |
a tojástermékeket előállító létesítmény megfelel a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltaknak; valamint |
b) |
a tojások tojástermékeket előállító létesítménybe történő mozgatásának célja a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban álló kezelés. |
51. cikk
A tárgya – ideértve az almot használt almot is – felügyeleti körzetben található létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
Az illetékes hatóság engedélyezheti a trágya – ideértve az almot és a használt almot is – felügyeleti körzetben található létesítményekből történő mozgatását:
a) |
feldolgozás nélkül egy olyan hulladéklerakóba, amelyet az illetékes hatóság korábban e célra engedélyezett és amely ugyanazon felügyeleti körzetben található; vagy |
b) |
feldolgozást követően egy olyan hulladéklerakóba, amelyet az illetékes hatóság korábban e célra engedélyezett és amely ugyanazon tagállam területén található. |
52. cikk
A felügyeleti körzetből származó növényi eredetű takarmány-alapanyagok és szalma mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzetben előállított növényi eredetű takarmány-alapanyagok és szalma mozgatását, amennyiben a takarmány-alapanyag, illetve a szalma:
a) |
olyan helyszínen került előállításra, ahol nem tartanak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat és amely nem takarmány-feldolgozó létesítmény; |
b) |
olyan takarmány-feldolgozó létesítményben került előállításra, ahol nem tartanak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat, és a növényi eredetű nyersanyag:
|
c) |
a felügyeleti körzeten belüli felhasználásra van szánva; |
d) |
a VIII. mellékletnek megfelelő kockázatcsökkentő kezelések legalább egyikének alá lett vetve. |
53. cikk
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és termékek engedélyezett üzembe történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok felügyeleti körzetben található létesítményekből történő mozgatását olyan, állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett üzemekbe, ahol:
a) |
a tartott állatokat azonnal leölik; valamint |
b) |
az így keletkező állati melléktermékeket az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően ártalmatlanítják. |
(2) Az illetékes hatóság engedélyezheti termékek mozgatását a felügyeleti körzetben elhelyezkedő létesítményekből és más helyszínekről olyan, állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett üzemekbe, ahol ártalmatlanításuk vagy feldolgozásuk az 1069/2009/EK rendeletének megfelelően történik.
54. cikk
Élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy a felügyeleti körzet egyéb releváns helyszínein – beleértve a szállítóeszközöket is – alkalmazandó intézkedések
(1) Az illetékes hatóság a 40. cikkben és a 42–53. cikkben említett vonatkozó intézkedéseket alkalmazza a felügyeleti körzetben található élelmiszer- és takarmányipari vállalkozások, határállomások, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények és minden más releváns helyszín esetében, ideértve a szállítóeszközöket is.
(2) Az (1) bekezdésben említett létesítményekben és helyszíneken az illetékes hatóság az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedéseket alkalmazhat az A kategóriájú betegség felügyeleti körzeten belüli, illetve onnan kiinduló terjedésének megakadályozása céljából.
55. cikk
A járványvédelmi intézkedések időtartama a felügyeleti körzetben
(1) Az illetékes hatóság csak akkor szüntetheti meg a felügyeleti körzetben az e fejezet 1. és 3. szakasza szerint alkalmazott járványvédelmi intézkedéseket, ha a XI. mellékletben előírt időtartam letelt, és teljesülnek az alábbi feltételek:
a) |
a 39. cikkben foglalt követelményeknek eleget tettek a védőkörzetben; valamint |
b) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények közül reprezentatív számú létesítményben hatósági állatorvosi látogatásra került sor a 41. cikkel összhangban, és e látogatások eredménye kedvező volt. |
(2) Amennyiben az adott A kategóriájú betegséget az (EU) 2018/1882 rendeletben említett, jegyzékbe foglalt vektor terjeszti, az illetékes hatóság:
a) |
a felügyeleti körzetben eseti alapon állapíthatja meg az intézkedések időtartamát, figyelembe véve a betegség terjedésének kockázatát befolyásoló tényezőket; valamint |
b) |
rendelkezhet szentinelállatok bevezetéséről. |
56. cikk
Eltérések az állatok korlátozás alatt álló körzetben történő mozgatásának tilalmától korlátozó intézkedések fenntartása esetén
(1) Ha az A kategóriájú betegség további kitöréseinek hatósági megerősítése miatt az állatok mozgatásának 27. cikkben és 42.cikkben előírt tilalmát a XI. mellékletben meghatározott időtartamon túl fenntartják, az illetékes hatóság kivételes körülmények között engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok korlátozás alatt álló körzetben található létesítményből történő mozgatását, ha az adott esetekre nem vonatkoznak a 27. cikkben és a 42. cikkben foglalt eltérések, amennyiben:
a) |
a felelős személy indokolással ellátott kérelmet nyújtott be az engedélyezés iránt; |
b) |
az engedélyezés előtt megtörtént az engedélyezésből adódó kockázatok értékelése, és az értékelés azt mutatja, hogy az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elenyésző; |
c) |
a hatósági állatorvosok klinikai vizsgálatokat végeztek és laboratóriumi vizsgálatok céljából mintákat vettek a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokból, többek között a mozgatandó állatokból is, és e vizsgálatok eredménye kedvező volt. |
(2) Az állatok (1) bekezdés szerinti mozgatásának engedélyezése esetén az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy a szállítás megfelel a 24. cikkben megállapított követelményeknek.
III. FEJEZET
Korlátozás alatt álló körzetekben található létesítmények szárazföldi állatokkal történő újratelepítése
57. cikk
A fertőzött létesítmény újratelepítésének engedélyezésére vonatkozó feltételek
(1) Az illetékes hatóság kizárólag akkor engedélyezi a fertőzött létesítmény újratelepítését, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
a) |
a végső tisztítást és fertőtlenítést, valamint adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezést:
|
b) |
eltelt az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben megállapított nyomonkövetési időszak, amelynek tartamát az a) pontban előírt végső tisztítás és fertőtlenítés elvégzésének a napjától számítva kell meghatározni. |
(2) Az illetékes hatóság felügyeli, hogy a fertőzött létesítményben a végső tisztítást és fertőtlenítést, valamint adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezést az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek megfelelően végezzék.
(3) Az illetékes hatóság nem engedélyezi a belépést a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok legelőjére mindaddig, amíg a legelő szennyezettnek minősül; ezt az időtartamot kockázatértékelés elvégzését követően kell meghatározni.
(4) Ha az (1) bekezdésben említett végső tisztítás és fertőtlenítés, valamint adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezés kellően megalapozott indokok miatt nem zajlott le maradéktalanul a fertőzött létesítményben, az illetékes hatóság az (1) bekezdéstől eltérve engedélyezheti az újratelepítést, amennyiben:
a) |
legalább 3 hónap eltelt a 15. cikkben említett előzetes tisztítás és fertőtlenítés elvégzése óta; valamint |
b) |
az engedélyezés előtt az illetékes hatóság értékelte az adott engedélyezésből adódó kockázatokat, és az értékelés azt mutatja, hogy az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elhanyagolható mértékű. |
58. cikk
Eltérés az 55. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt követelményektől
Amennyiben hatósági megerősítést nyert, hogy A kategóriájú betegség tört ki élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, gyűjtőállomásokon, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy bármely más releváns helyszínen, ideértve a szállítóeszközöket is, az illetékes hatóság engedélyezheti jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok vágás, összegyűjtési műveletek, vizsgálat vagy szállítás céljából történő ismételt behozatalát 24 órával azután, hogy:
a) |
végrehajtották a 12. cikkben, 14. cikkben, 15. cikkben, 17. cikkben, 18. cikkben és az 57. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedéseket; valamint |
b) |
végrehajtottak minden, az illetékes hatóság által a konkrét helyzethez igazított kiegészítő intézkedést. |
59. cikk
A fertőzött létesítmények jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokkal történő újratelepítésére vonatkozó követelmények
(1) Az illetékes hatóság felügyeli, hogy a fertőzött létesítmény jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokkal történő újratelepítése ezen cikk rendelkezéseinek megfelelően történjen.
(2) Az újratelepítés céljára szánt, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok(at):
a) |
nem származhatnak olyan létesítményből, amelyre a III. fejezetben előírt korlátozások vonatkoznak; valamint |
b) |
a létesítménybe való behozataluk előtt kötelezően alá kell vetni egy laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavételnek a betegség jelenlétének kizárása érdekében, és e vizsgálatnak kedvező eredményt kell mutatnia. |
(3) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a mintákat:
a) |
a létesítménybe behozandó összes állat reprezentatív számú egyedéből kell gyűjteni, amennyiben valamennyi állat behozatala ugyanabban az időpontban történik és az összes állat ugyanabból a származási létesítményből érkezik; vagy |
b) |
minden egyes szállítmány reprezentatív számú egyedéből kell gyűjteni, amennyiben valamennyi állat behozatala különböző időpontban történik vagy az állatok különböző származási létesítményekből érkeznek. Naposcsibék esetében az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy nem kerül sor a (2) bekezdés b) pontjában említett, laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavételre. |
(4) Az újratelepítésre szánt, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok létesítményekbe történő bevitele a következőképpen történik:
a) |
a fertőzött létesítmény valamennyi járványügyi egységére és épületére kiterjedően; |
b) |
lehetőség szerint ugyanabban az időpontban, vagy az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben megállapított nyomonkövetési időszakon belül (az első állat behozatalának napjától számítva); vagy |
c) |
szabadban való tartást folytató létesítményeknél, vagy abban az esetben, ha az a) pontban előírt követelmény gyakorlati szempontból nem célszerű, olyan szentinelállatok használatával, amelyeket a létesítménybe történő bevitel előtt laboratóriumi vizsgálatok céljából mintavételnek vetettek alá, és e vizsgálatok az adott A kategóriájú betegség vonatkozásában kedvező eredményt mutattak. |
(5) A hatósági állatorvosok legalább az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben megállapított nyomonkövetési időszak utolsó napján – számítva az első állat bevitelének napjától és mindenféleképpen még az e naptól számított 30 nap eltelte előtt – ellátogatnak a fertőzött létesítménybe és elvégzik legalább a következőket:
a) |
okmányellenőrzések, ideértve a termelési, egészségügyi és nyomonkövethetőségi nyilvántartások elemzését; |
b) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok klinikai vizsgálata; valamint |
c) |
laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavétel az állatokból az adott A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításához vagy kizárásához. |
(6) A létesítménybe belépő vagy onnan kilépő személyeknek minden esetben be kell tartaniuk az adott A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére szolgáló megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket.
(7) A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok csak abban az esetben hagyhatják el a létesítményt, ha az illetékes hatóság azt engedélyezte, és ha az (5) bekezdés c) pontja szerinti laboratóriumi vizsgálat kedvező eredményt mutatott.
(8) Az állatok létesítményben történő elhelyezésének időpontjától az újratelepítés 61. cikk szerinti befejeztéig a felelős személy:
a) |
naprakész nyilvántartást vezet a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok egészségügyi és termelési adatairól; valamint |
b) |
haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot a termelési adatokban beállt minden jelentős változásról és minden egyéb rendellenességről. |
(9) Amennyiben szokatlan mortalitást vagy az adott A kategóriájú betegség klinikai tüneteit jelentik a (8) bekezdésben említett időszakban az illetékes hatóságnak, a hatósági állatorvosok az adott A kategóriájú betegség jelenlétének kizárása céljából haladéktalanul mintákat gyűjtenek laboratóriumi vizsgálat céljából.
(10) Az illetékes hatóság a körülhatárolt létesítményeket mentesítheti az (1)–(9) bekezdésben előírt egy vagy több rendelkezés alól azt követően, hogy elvégezte a mentességből fakadó kockázatok értékelését, és az azt mutatja, hogy az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elenyésző.
60. cikk
A fertőzött létesítmény újratelepítésére vonatkozó további követelmények
(1) Az illetékes hatóság a fertőzött létesítmény jegyzékbe foglalt tartott fajokhoz tartozó állatoktól eltérő állatokkal történő újratelepítését az adott A kategóriájú betegség terjedésének kockázatát és a vektor perzisztenciájának kockázatát figyelembe véve engedélyezi.
(2) A 7. és 9. cikk (4) bekezdésében előírt megelőző célú leölés alkalmazása esetén az illetékes hatóság az 57. és 59. cikkben foglalt rendelkezések bármelyikét vagy mindegyikét kiterjesztheti.
61. cikk
A fertőzött létesítmény újratelepítésének befejezte és a járványvédelmi intézkedések megszüntetése a fertőzött létesítményben
(1) A fertőzött létesítmény újratelepítése akkor tekintendő befejezettnek, amikor az 57. és 59. cikkekben – és adott esetben a 60. cikkben – előírt intézkedések sikeresen lezárultak.
(2) Ha az újratelepítés az (1) bekezdés szerint befejezettnek minősül, az illetékes hatóság megszünteti a fertőzött létesítményben az e rendelettel összhangban alkalmazott valamennyi járványvédelmi intézkedést.
IV. FEJEZET
JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK JEGYZÉKBE FOGLALT FAJOKHOZ TARTOZÓ VADON ÉLŐ ÁLLATOK ESETÉBEN
62. cikk
Intézkedések A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokban való jelenlétének gyanúja esetén
(1) Amennyiben A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok körében való jelenlétének gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (1), (3) és (4) bekezdése szerint, az illetékes hatóság haladéktalanul vizsgálatot végez a jegyzékbe foglalt, gyaníthatóan felmerült betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából.
(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálat során az illetékes hatóság az A kategóriájú betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása érdekében megszervezi legalább a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó kilőtt vagy elhullva talált vadon élő állatok kórbonctani vizsgálatát és a laboratóriumi vizsgálat céljából végzett mintagyűjtést.
(3) Azon elhullott vadon élő állatok testével kapcsolatban, amelyekben gyaníthatóan jelen van az adott A kategóriájú betegség, az illetékes hatóság– függetlenül attól, hogy az állatokat leölték vagy elhullva találták-e – megbizonyosodik arról, hogy:
a) |
az elhullott vadon élő állatok teljes testének vagy annak részeinek ártalmatlanítását vagy feldolgozását az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően elvégzik; valamint |
b) |
amennyiben megvalósítható, minden olyan anyagot, amely érintkezésbe került elhullott vadon élő állatok testével vagy abból származó melléktermékkel, és ezért valószínűsíthetően szennyezett, tisztításnak és fertőtlenítésnek vetnek alá, vagy az utasításoknak megfelelően és hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítanak. |
63. cikk
Valamely A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok körében való kitörése esetén alkalmazandó intézkedések
(1) Amennyiben hatósági megerősítést nyer egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok körében való kitörése az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint, az illetékes hatóság a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében a következők alapján határozhatja meg a fertőzött körzetet:
a) |
a betegségleírás; |
b) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok becsült populációja; |
c) |
az adott A kategóriájú betegség terjedéséhez hozzájáruló kockázati tényezők, különös tekintettel az A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítményekbe történő behurcolásának kockázatára; |
d) |
a mintavétel eredményei; valamint |
e) |
egyéb releváns tényezők. |
(2) Azon vadon élő állatok testével kapcsolatban, amelyekben megállapításra került az adott A kategóriájú betegség jelenléte, az illetékes hatóságnak – függetlenül attól, hogy az állatokat leölték vagy elhullva találták-e – meg kell bizonyosodnia arról, hogy:
a) |
az elhullott vadon élő állatok teljes testének vagy annak részeinek ártalmatlanítása vagy feldolgozása az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően megtörtént; valamint |
b) |
amennyiben megvalósítható, minden olyan anyagot, amely érintkezésbe került elhullott vadon élő állatok testével vagy abból származó melléktermékkel, és ezért valószínűsíthetően szennyezett, tisztításnak és fertőtlenítésnek vetnek alá, vagy az utasításoknak megfelelően és hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítanak. |
(3) Az illetékes hatóság módosíthatja az eredeti fertőzött körzet határait:
a) |
az adott A kategóriájú betegség továbbterjedésének megfékezése érdekében; valamint |
b) |
ha megállapítást nyer az A kategóriájú betegség vadon élő állatok körében történő újabb kitörése. |
(4) Az illetékes hatóságnak haladéktalanul tájékoztatja a betegség kitöréséről és az elfogadott járványvédelmi intézkedésekről a felelős személyeket, a klinikai állatorvosokat, a vadászokat, a többi érintett illetékes hatóságot és minden más érintett természetes vagy jogi személyt.
64. cikk
A fertőzött körzetben alkalmazandó intézkedések
(1) A 63. cikknek megfelelően meghatározott fertőzött körzetben az illetékes hatóság megszervezi a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó kilőtt vagy elhullva talált vadon élő állatok kórbonctani vizsgálatát, amely szükség esetén laboratóriumi vizsgálatok céljából végzett mintavételt is magában foglal.
(2) A fertőzött körzetben az illetékes hatóság végrehajtja legalább a következőket:
a) |
kockázatcsökkentő és megerősített biológiai védelmi intézkedéseket hajt végre az A kategóriájú betegségnek a fertőzött állatokról és a fertőzött körzetről a nem fertőzött állatokra vagy az emberre történő átterjedésének megakadályozása érdekében; |
b) |
megtiltja a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok és az azokból származó állati eredetű termékek mozgását és mozgatását az (EU) 2020/688 felhatalamazáson alapuló bizottsági rendeletben (16) foglaltak szerint; valamint |
c) |
megbizonyosodik arról, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott vadon élő állatok összes testének vagy azok valamennyi részének – függetlenül attól, hogy az állatokat leölték vagy elhullva találták-e – ártalmatlanítása vagy feldolgozása az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően megtörténik. |
65. cikk
A fertőzött körzetben alkalmazandó kiegészítő intézkedések
Az A kategóriájú betegség terjedésének megakadályozása érdekében az illetékes hatóság a fertőzött körzetben:
a) |
szabályozhatja a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok mozgatását; |
b) |
szabályozhatja a vadászati tevékenységeket és a szabadban folytatott egyéb tevékenységeket; |
c) |
korlátozhatja a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok etetését; valamint |
d) |
mentesítési tervet dolgozhat ki és hajthat végre a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok körében előforduló A kategóriájú betegség vonatkozásában, ha a járványügyi helyzet ezt megköveteli. |
66. cikk
Operatív szakértői csoport
Amennyiben valamely A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok körében történő kitörése hatósági megerősítést nyer, és amennyiben az illetékes hatóság a 63. cikk szerint meghatároz egy fertőzött körzetet, az illetékes hatóság felállít egy, az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikke szerinti operatív szakértői csoportot, amely a következőkben segíti az illetékes hatóságot:
a) |
a járványügyi helyzetnek és annak fejlődésének az értékelése; |
b) |
a fertőzött körzet meghatározása; |
c) |
a fertőzött körzetben e fejezettel összhangban alkalmazandó megfelelő intézkedések kidolgozása és ezen intézkedések időtartamának megállapítása; valamint |
d) |
adott esetben mentesítési terv kidolgozása. |
67. cikk
Az intézkedések időtartama a fertőzött körzetben
Az illetékes hatóság mindaddig fenntartja a fertőzött körzetben az e fejezet szerinti intézkedéseket, amíg a járványügyi információk azt nem mutatják, hogy az adott, vadon élő populáció már nem hordozza egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítményekbe történő behurcolásának kockázatát, és az operatív csoport az intézkedések megszüntetését nem javasolja.
V. FEJEZET
JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK B ÉS C KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK ESETÉN SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOKNÁL
68. cikk
Előzetes járványvédelmi intézkedések, amelyek abban az esetben alkalmazandók, ha az illetékes hatóság B vagy C kategóriájú betegség jelenlétét gyanítja betegségtől mentes minősítéssel rendelkező tagállamokban vagy körzetekben
Amennyiben B vagy C kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) vagy (4) bekezdésében foglaltak szerint olyan tagállamokban vagy körzetekben, amelyek az (EU) 2016/429 rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében vagy az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 84. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően betegségtől mentes minősítést kaptak, az illetékes hatóság a következő jogszabályokban előírt intézkedéseket alkalmazza:
a) |
Brucella abortus, B. melitensis, B. suis általi fertőzöttség, Mycobacterium tuberculosis komplex általi fertőzöttség, enzootikus szarvasmarha-leukózis, szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze, valamint az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség és szarvasmarha vírusos hasmenése esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 21., 22. és 23. cikke; |
b) |
veszettséggel való fertőzöttség esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikke; valamint |
c) |
a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 41. cikke. |
69. cikk
B vagy C kategóriájú betegségek jelenlétének megállapítása esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedések
Amennyiben megállapításra kerül egy B vagy C kategóriájú betegség jelenléte az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) pontjában foglaltak szerint olyan tagállamokban vagy körzetekben, amelyek az (EU) 2016/429 rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében vagy az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 84. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően betegségtől mentes minősítést kaptak, az illetékes hatóság a következő jogszabályokban előírt intézkedéseket alkalmazza:
a) |
Brucella abortus, B. melitensis, B. suisáltali fertőzöttség, Mycobacterium tuberculosis komplex általi fertőzöttség, enzootikus szarvasmarha-leukózis, szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze, valamint az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség és szarvasmarha vírusos hasmenése esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 24–31. cikke; |
b) |
veszettséggel való fertőzöttség esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 36. cikke; valamint |
c) |
a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 42. cikke. |
III. RÉSZ
VÍZIÁLLATOK
I. FEJEZET
Járványvédelmi intézkedések a kategóriájú betegségek esetén tenyésztett víziállatoknál
70. cikk
A létesítmény felelős személyeinek kötelezettségei A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatoknál állatoknál felmerülő gyanúja esetén
Valamely A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok körében való jelenlétének gyanúja esetén a felelős személyeknek a következő járványvédelmi intézkedéseket kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy megakadályozzák az A kategóriájú betegségnek a felelősségük alá tartozó fertőzött állatokról, akvakultúrás létesítményekből és egyéb helyszínekről más, nem fertőzött víziállatokra vagy az emberre történő átterjedését, amíg az illetékes hatóság ki nem zárja az A kategóriájú betegség jelenlétét:
a) |
ahol ez technikailag lehetséges, a létesítményben elkülönítenek minden olyan tenyésztett víziállatot, amelynek esetében A kategóriájú betegséggel való fertőzöttség gyanúja merül fel; |
b) |
megelőzik a tenyésztett víziállatok adott létesítménybe és létesítményből történő mozgatását; |
c) |
nyilvántartást vezetnek az adott létesítményből és létesítménybe történő valamennyi látogatásról és mozgatásról; |
d) |
elkülönítenek és lehetőség szerint vektoroktól és más víziállatoktól védve tartanak minden olyan terméket, felszerelést és anyagot, amely valószínűsíthetően A kategóriájú betegséggel szennyezett vagy valószínűsíthetően A kategóriájú betegséget terjeszthet; |
e) |
az A kategóriájú betegség terjedésének elkerülése érdekében végrehajtják a megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket; |
f) |
az illetékes hatóság kérésére az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátanak az A kategóriájú betegséggel kapcsolatos minden releváns információt; valamint |
g) |
betartanak minden olyan utasítást, amelyet az illetékes hatóság az A kategóriájú betegséggel szembeni védekezés kapcsán az (EU) 2016/429 rendeletnek és a jelen rendeletnek megfelelően ad. |
71. cikk
Az illetékes hatóság által a létesítményben folytatandó vizsgálat A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatok körében való előfordulásának gyanúja esetén
(1) Amennyiben A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tenyésztett víziállatok körében való előfordulásának gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése szerint, az illetékes hatóság haladéktalanul vizsgálatot végez a jegyzékbe foglalt, gyaníthatóan felmerült betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából.
(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálat során az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy a hatósági állatorvosok legalább az alábbiakat végrehajtják:
a) |
a tenyésztett víziállatok klinikai vizsgálata; valamint |
b) |
laboratóriumi vizsgálat céljából végzett mintagyűjtés. |
72. cikk
Előzetes korlátozó és biológiai védelmi intézkedések A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatok körében való jelenlétének gyanúja esetén
(1) Amennyiben felmerül a gyanú, hogy egy létesítményben A kategóriájú betegség van jelen, az illetékes hatóság a létesítményt hatósági felügyelet alá helyezi, és az A kategóriájú betegségnek a fertőzött tenyésztett víziállatokról és létesítményekről a nem fertőzött víziállatokra történő átterjedésének megakadályozása érdekében haladéktalanul elrendeli az alábbi előzetes korlátozó és biológiai védelmi intézkedéseket:
a) |
a tenyésztett víziállatok adott létesítménybe és létesítményből történő mozgatásának tilalma; |
b) |
a szállítóeszközök és berendezések létesítményből kifelé irányuló nem alapvető fontosságú mozgatásának tilalma; |
c) |
a tenyésztett víziállatok emberi fogyasztás céljából történő leölésének tilalma; |
d) |
amennyiben technikailag megvalósítható és szükségesnek ítélt, valamennyi tenyésztett víziállat elkülönítésének elrendelése; valamint |
e) |
amennyiben kivitelezhető, a madarak és egyéb ragadozók elleni védekezést célzó megfelelő eszközök és intézkedések alkalmazása. |
(2) Az illetékes hatóság elrendelheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok megelőző célú leölését abban a fertőzött létesítményben, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merül fel, amennyiben minden szükséges biológiai védelmi intézkedést és egyéb kockázatcsökkentő intézkedést végrehajtottak az A kategóriájú betegség létesítményből történő továbbterjedésének megelőzése érdekében.
(3) Az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének i) pontjától eltérve és kockázatértékelés elvégzését követően az illetékes hatóság engedélyezi a tenyésztett víziállatoknak egy járványvédelmi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe vagy egy olyan üzembe irányuló, kizárólag leölés céljából történő mozgatását, amely az említett rendeletnek megfelelően engedéllyel rendelkezik 1. vagy a 2. kategóriába tartozó állati melléktermékként történő feldolgozásra vagy ártalmatlanításra. Az engedély csak akkor adható meg, ha meghozták a szükséges biológiai védelmi intézkedéseket és egyéb kockázatcsökkentő intézkedéseket az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére.
(4) Az elhullott vagy az e cikk szerint leölt tenyésztett víziállatokból származó minden állati mellékterméket, ideértve a puhatestűek húst tartalmazó héját is – az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének i. pontjától eltérve – az említett rendelet szerint, 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagként kell feldolgozni vagy ártalmatlanítani az adott kórokozó inaktiválása céljából és a betegség más víziállatokra történő átvitelének megelőzése érdekében.
73. cikk
Leltár- és nyilvántartás-elemzés A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatok körében való jelenlétének gyanúja esetén
(1) Egy A kategóriájú betegség jelenléte gyanújának esetén az illetékes hatóság elrendeli és ellenőrzi, hogy annak a létesítménynek a felelős személyei, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merült fel, haladéktalanul összeállítanak és fenntartanak egy naprakész leltárt az alábbiakról:
a) |
a létesítményben tartott valamennyi tenyésztett víziállat faja, kategóriája és mennyisége (száma, volumene vagy tömege); |
b) |
minden olyan termék vagy anyag, amely valószínűsíthetően A kategóriájú betegséggel szennyezett vagy valószínűsíthetően A kategóriájú betegséget terjeszthet; valamint |
c) |
a mortalitás a létesítmény minden egyes járványügyi egységében, naponta nyilvántartva. |
(2) Az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikke szerinti járványügyi nyomozás keretében, amelyet azokban a létesítményekben végeznek el, ahol a betegség jelenléte gyanítható, a hatósági állatorvosok elvégzik legalább az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében felsorolt nyilvántartások elemzését.
74. cikk
A járványvédelmi intézkedések kiterjesztése egy A kategóriájú betegség más létesítményekre való átterjedésének gyanúja esetén
Valamely A kategóriájú betegség terjedésének megelőzése érdekében az illetékes hatóság vizsgálatot folytat a 71. cikkben foglaltak szerint, majd kockázatértékelés elvégzése után a 72. és a 73. cikkben előírt releváns intézkedéseket kiterjeszti:
a) |
azokra a létesítményekre, amelyek ugyanazon kompartmentben találhatók, mint az a létesítmény, ahol a betegség jelenléte gyanítható, vagy amelyek a távolság vagy a hidrodinamikai vagy topográfiai körülmények következtében nagyobb mértékben ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy átterjed rájuk a kórokozó abból a létesítményből, ahol a betegség jelenléte gyanítható; |
b) |
minden olyan, az a) pontban említettektől eltérő létesítményre, amely közvetlen járványügyi kapcsolatban áll azzal a létesítménnyel, ahol a betegség jelenléte gyanítható. |
75. cikk
Ideiglenes korlátozás alatt álló körzetek a létesítmény körül
Az illetékes hatóság ideiglenes korlátozás alatt álló körzetet hozhat létre azon létesítmény körül, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merül fel, és ahol a 72. cikkben és a 73. cikkben említett előzetes járványvédelmi intézkedéseket alkalmazzák, az alábbi körülményeket figyelembe véve:
a) |
a létesítmény helyszínén más olyan létesítmények is találhatók-e, amelyek tartanak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan tenyésztett víziállatokat, amelyek esetében felmerült az A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja; |
b) |
az állatokat annak a létesítménynek a közelében mozgatják-e, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merült fel; |
c) |
az A kategóriájú betegség 77. cikknek megfelelő megállapításának késedelme; |
d) |
elégtelen információ a gyaníthatóan felmerült A kategóriájú betegség lehetséges eredetéről és bejutásának módjairól; valamint |
e) |
a betegségleírás, különös tekintettel a betegség átvitelének módjaira és gyorsaságára, valamint a betegségnek a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok adott populációjában megmutatkozó perzisztenciájára. |
76. cikk
Intézkedések valamely A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy egyéb más releváns helyszínen – beleértve a szállítóeszközöket is – való jelenlétének gyanúja esetén
(1) Amennyiben valamely A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben és egyéb releváns helyszíneken – beleértve a szállítóeszközöket is – való jelenlétének a gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése szerint, az illetékes hatóság végrehajtja a következőket:
a) |
a 71–75. cikkben előírt intézkedések; valamint |
b) |
szükség esetén az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedések annak megelőzésére, hogy az A kategóriájú betegség azokról az állatokról, létesítményekről és helyszínekről, amelyek esetében e betegség jelenlétének gyanúja felmerül, átterjedjen a nem fertőzött állatokra vagy az emberekre. |
(2) Az illetékes hatóság a 71–75. cikkben foglalt rendelkezéseket alkalmazza az állatok származási létesítményeiben is, vagy azon termékek kapcsán, amelyek az (1) bekezdésben említett fertőzött létesítményekben és helyszíneken találhatók.
77. cikk
Valamely A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatok körében való jelenlétének hatósági megerősítése
Az illetékes hatóság az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén hatóságilag megállapítja az A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatok körében való kitörését.
78. cikk
Járványvédelmi intézkedések valamely létesítményben egy A kategóriájú betegség kitörésének hatósági megerősítése esetén
(1) Valamely A kategóriájú betegség kitörésének a 77. cikkel összhangban történő hatósági megerősítését követően az illetékes hatóság – a 72. cikkben és a 73. cikkben előírt rendelkezéseken túl – elrendeli az alábbi járványvédelmi intézkedések hatósági állatorvosi felügyelet mellett történő haladéktalan végrehajtását abban a létesítményben, ahol az A kategóriájú betegség kitörésének hatósági megállapítása megtörtént:
a) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó halakat és rákféléket a lehető leghamarabb le kell ölni, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó puhatestűeket pedig a lehető leghamarabb el kell távolítani a vízből; |
b) |
az a) pontban említett állatokat az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének i. pontjától eltérve az említett rendelet szerint, 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagként kell ártalmatlanítani; |
c) |
az a) és b) pontban előírt intézkedéseket végre kell hajtani:
|
d) |
a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat a lehető leghamarabb le kell ölni emberi fogyasztás céljára vagy – a puhatestűek esetében – az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően el kell távolítani a vízből; |
e) |
megfelelő intézkedéseket kell alkalmazni az A kategóriájú betegség bármely olyan vadon élő víziállatról, illetve víziállatra történő lehetséges átterjedésének korlátozása érdekében, amelyek a létesítménnyel esetlegesen járványügyi kapcsolatban állnak; |
f) |
valamennyi potenciálisan szennyezett terméket vagy anyagot el kell különíteni mindaddig, amíg:
|
(2) Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy:
a) |
az (1) bekezdés f) pontjának i. alpontjában említett állati melléktermékeknek és az (1) bekezdés f) pontjának ii. alpontjában említett állati eredetű termékeknek a fertőzött létesítményből történő elszállítása az 1069/2009/EK rendeletben előírt rendelkezések szerint történjen; valamint |
b) |
az (1) bekezdés f) pontjának iv. alpontjában említett anyagoknak a fertőzött létesítményből történő elszállítása az A kategóriájú betegséget kiváltó kórokozó terjedésének megelőzését célzó biológiai védelmi és biológiai biztonsági feltételek szerint történjen. |
(3) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően engedélyezheti a halak vagy a rákfélék leölését, illetve a puhatestűek vízből való eltávolítását emberi fogyasztás céljára az adott létesítményben vagy járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben, amennyiben megfelelő biológiai védelmi és egyéb szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket hoztak az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére. Az ezen eltérés következtében keletkező minden állati mellékterméket az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének i. pontjától eltérve ugyanazon rendelet szerint, az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagként kell feldolgozni vagy ártalmatlanítani.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjától eltérve az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően határozhat úgy, hogy a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat nem kell leölni, levágni vagy a vízből eltávolítani, amennyiben megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmaznak az adott A kategóriájú betegség létesítményből történő továbbterjedésével kapcsolatos kockázatok kizárására.
(5) Az (1) bekezdés f) pontjának ii. alpontjától eltérve az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően engedélyezheti az állati eredetű termékek 83. cikk szerinti forgalomba hozatalát.
79. cikk
A védelmi intézkedésektől való egyedi eltérések jegyzékbe foglalt fajokat tudományos célból vagy veszélyeztetett fajok megőrzése érdekében tartó létesítményekben
(1) Amennyiben hatósági megerősítést nyer, hogy jegyzékbe foglalt fajokat tudományos célból vagy veszélyeztetett fajok megőrzése érdekében tartó létesítményekben A kategóriájú betegség van jelen, az illetékes hatóság eltéréseket engedélyezhet a 78. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt rendelkezésektől, amennyiben:
a) |
az érintett tagállam vagy más tagállamok állategészségügyi állapota nincs veszélyben; valamint |
b) |
a 78. cikkben felsorolt valamennyi megfelelő biológiai védelmi intézkedést meghoztak az A kategóriájú betegség kórokozójának terjedéséhez kapcsolódó valamennyi kockázat megelőzése céljából. |
(2) Valamely eltérés (1) bekezdés szerinti engedélyezése esetén az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy az eltérés hatálya alatt álló, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat:
a) |
olyan helyiségekben tartják, ahol megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket hajtottak végre az adott A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére; valamint |
b) |
további felügyeletnek és laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, és nem mozdítják el a létesítményből addig, amíg a laboratóriumi vizsgálatok azt nem mutatják, hogy az állatok nem jelentenek kockázatot az adott A kategóriájú betegség továbbterjedésének szempontjából. |
80. cikk
Tisztítás és fertőtlenítés
(1) Az illetékes hatóság el kell rendeli, hogy a felelős személyek a 78. cikkben előírt járványvédelmi intézkedések végrehajtását követően azonnal végezzék el a következők tisztítását és fertőtlenítését:
a) |
a létesítmény, amennyiben az illetékes hatóság azt technikailag lehetségesnek ítéli; |
b) |
az állattenyészéshez – ideértve többek között a takarmányozást, az osztályozást, a kezelést, a vakcinázást – kapcsolódó valamennyi felszerelés és a munkahajók; |
c) |
a termeléshez kapcsolódó valamennyi felszerelés, ideértve többek között a ketreceket, védőhálókat, tenyészpadokat, hálós zsákokat és horogsorokat; |
d) |
a felelős személyek és a látogatók által használt védőruházat vagy munkavédelmi felszerelés; valamint |
e) |
a fertőzött állatok vagy a fertőzött állatokkal érintkezésbe került személyzet mozgatására használt valamennyi szállítóeszköz, ideértve a medencéket és az egyéb felszereléseket. |
(2) Az (1) bekezdésben előírt tisztítást és fertőtlenítést:
a) |
az illetékes hatóság és a felelős személy között korábban létrejött megállapodás szerinti protokollnak megfelelően; valamint |
b) |
hatósági állatorvosi felügyelet mellett kell elvégezni. |
81. cikk
A fertőzött létesítmény pihentetése
Az illetékes hatóság elrendelni, hogy a felelős személyek a 80. cikkben előírt tisztítás és fertőtlenítés elvégzése után hajtsák végre a fertőzött létesítménynek a XIII. mellékletben előírt időtartamig tartó pihentetését.
82. cikk
A járványvédelmi intézkedések kiterjesztése egy A kategóriájú betegség jelenlétének megállapítása esetén
Az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzése érdekében az illetékes hatóság vizsgálatot folytat a 71. cikkben foglaltaknak megfelelően, majd kockázatértékelés elvégzése után a 78., a 80. és a 81. cikkben előírt némely vagy valamennyi intézkedést kiterjeszti:
a) |
azokra a létesítményekre, amelyek ugyanazon kompartmentben találhatók, vagy amelyek a távolság, illetve a hidrodinamikai vagy topográfiai körülmények miatt nagyobb mértékben ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy átterjed rájuk a kórokozó abból a létesítményből, ahol a betegség jelenlétét megállapították; |
b) |
minden olyan létesítményre, amelyről az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikkében említett nyomozás megállapítja, hogy közvetlen járványügyi kapcsolatban áll azzal a létesítménnyel, amelyben a betegség jelenlétét megállapították. |
83. cikk
Fertőzött létesítményekben előállított, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokból származó állati eredetű termékek forgalomba hozatala
(1) Az illetékes hatóság a 78. cikk (5) bekezdése szerinti eltérés megadáskor az állati eredetű termékek forgalomba hozatalát csak akkor engedélyezheti, ha teljesülnek a következő feltételek:
a) |
feladás előtt a halakat levágják és kizsigerelik; |
b) |
a puhatestűek és a rákfélék teljes mértékben nyomonkövethetők, valamint a feladás előtt feldolgozással olyan életképtelen termékké vannak alakítva, amely vízbe való visszakerülés esetén túlélésre képtelen. |
Amennyiben a feldolgozás vagy a forgalomba hozatal előtt tisztításra van szükség, azt járványvédelmi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben vagy biológiailag biztonságos tisztító központokban kell elvégezni.
(2) Az (1) bekezdésben említett állati eredetű termékek rendeltetése a következő:
a) |
közvetlenül a végső fogyasztóhoz kerülnek; vagy |
b) |
járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményekbe kerülnek további feldolgozás céljából. |
84. cikk
Egy A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon vagy egyéb releváns helyszínen – beleértve a szállítóeszközöket is – való jelenlétének megállapítása esetén alkalmazandó intézkedések
(1) Ha az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon vagy bármely más releváns helyszínen – ideértve a szállítóeszközöket is – a 77. cikkel összhangban megállapításra kerül valamely A kategóriájú betegség jelenléte, az illetékes hatóság végrehajtja:
a) |
a 78., 80. és 81. cikkben előírt intézkedéseket; valamint |
b) |
szükség esetén az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedéseket az A kategóriájú betegségnek a fertőzött állatokról, létesítményekről vagy helyszínekről a nem fertőzött állatokra történő átterjedésének megelőzése érdekében. |
(2) Az illetékes hatóság a 78. cikkben, a 80. cikkben és a 81. cikkben foglalt rendelkezéseket alkalmazza az állatok származási létesítményeiben is, illetve az (1) bekezdésben említett létesítményekben és helyszíneken található termékekre.
II. FEJEZET
Járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegségek esetén tenyésztett víziállatoknál a korlátozás alatt álló körzetben
85. cikk
Korlátozás alatt álló körzet létrehozása
(1) Ha egy létesítményben, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásban, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy egyéb releváns helyszínen – ideértve a szállítóeszközöket is – hatósági megerősítést nyert valamely A kategóriájú betegség kitörése, az illetékes hatóság a fertőzött létesítmény vagy helyszín körül haladéktalanul korlátozás alatt álló körzetet hoz létre, amely a következőkből áll:
a) |
védőkörzet azon létesítmény vagy helyszín körül, ahol az A kategóriájú betegség jelenlétét megállapították; |
b) |
felügyeleti körzet a védőkörzet körül; valamint |
c) |
ha szükséges, az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok szerinti további, korlátozás alatt álló körzetek a védőkörzetek és a felügyeleti körzetek körül vagy azok szomszédságában. |
(2) A körzetek kiterjedését eseti alapon kell meghatározni, figyelembe véve a betegség terjedésének kockázatát befolyásoló tényezőket. Ennek céljából az illetékes hatóság a következő adatokat és kritériumokat mérlegeli:
a) |
az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikke szerinti járványügyi nyomozás során nyert adatok; |
b) |
a vonatkozó hidrodinamikai adatok; |
c) |
az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kritériumok; valamint |
d) |
az e rendelet XIV. mellékletében előírt kritériumok. |
(3) Amennyiben az A kategóriájú betegség újabb kitörése esetén egy vagy több korlátozás alatt álló körzet átfedésbe kerül egymással, az illetékes hatóság módosítja a kezdeti korlátozás alá vont körzet határait, ideértve a védőkörzet, a felügyeleti körzet és a további, korlátozás alá vont körzetek határait.
(4) Egyedi földrajzi, hidrodinamikai és járványügyi körülmények miatt és a betegségleírást figyelembe vevő kockázatértékelés elvégzése után az illetékes hatóság az (1) bekezdéstől eltérve:
a) |
határozhat úgy, hogy a fertőzött létesítmény vagy helyszín körül nem hozza létre az (1) bekezdésben említett, korlátozás alatt álló körzetet; |
b) |
létrehozhat egy olyan korlátozás alatt álló körzetet, amely egy védőkörzetből áll, és nem foglal magában szomszédos felügyeleti körzetet; valamint |
c) |
határozhat úgy, hogy nem hoz létre korlátozás alatt álló körzetet abban az esetben, ha A kategóriájú betegség jelenlétét állapítják meg élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy bármely más releváns helyszínen, ideértve a szállítóeszközöket is. |
(5) Az illetékes hatóság – a szükséges mértékben, valamint a földrajzi, hidrodinamikai és járványügyi körülményeket és a betegségleírást figyelembe vevő kockázatértékelés elvégzése után – eltérhet az e fejezetben foglalt rendelkezésektől:
a) |
a további, korlátozás alatt álló körzetekben; valamint |
b) |
ha az illetékes hatóság úgy határoz, hogy korlátozás alatt álló körzetet hoz létre abban az esetben, ha a (4) bekezdés c) pontjában említett létesítményekben vagy más helyszíneken A kategóriájú betegség van jelen. |
86. cikk
A korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó intézkedések
(1) Az illetékes hatóság haladéktalanul összeállít és naprakészen tart egy leltárt a korlátozás alatt álló körzetben található valamennyi létesítménytől, amely jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tart, feltüntetve az egyes létesítményekben található állatok fajait, kategóriáit és becsült számát is.
(2) A korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekben az illetékes hatóság járványügyi információk vagy más releváns bizonyíték alapján, valamint kockázatértékelés elvégzését követően elrendelheti a 78. cikk (1) bekezdésének a) pontjával és (2) bekezdésével összhangban a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok megelőzési célú leölését vagy emberi fogyasztás céljára történő levágását, illetve puhatestűek esetén azok vízből való eltávolítását.
(3) Az illetékes hatóság engedélyéhez van kötve minden olyan mintagyűjtés, amely jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó, a korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekben, az adott A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításától vagy kizárásától eltérő célból zajlik.
87. cikk
A tenyésztett víziállatokat tartó létesítményekben alkalmazandó intézkedések a védőkörzetben
(1) Az illetékes hatóság elrendeli a védőkörzetben található, bármilyen fajú tenyésztett víziállatot tartó létesítmények – kivéve azt a létesítményt, amelyben az A kategóriájú betegség jelenlétét megállapították – felelős személyei számára, hogy a betegség terjedésének megelőzése és megfékezése érdekében legalább az alábbi intézkedéseket hajtsák végre:
a) |
a 73. cikk (1) bekezdésében előírt leltár nyilvántartásainak azonnali frissítése; |
b) |
amennyiben kivitelezhető, megfelelő intézkedések alkalmazása az A kategóriájú betegségnek a létesítménnyel esetlegesen járványügyi kapcsolatban álló vadon élő víziállatokról, illetve víziállatokra történő minden lehetséges átterjedésének korlátozása érdekében; |
c) |
annak megelőzése, hogy a tenyésztett víziállatokat a tartásuk helyéül szolgáló létesítményből az illetékes hatóság engedélye nélküli eltávolítsák; |
d) |
megfelelő biológiai védelmi intézkedések alkalmazása minden olyan termék, felszerelés vagy anyag esetében, amely valószínűsíthetően terjeszti az adott A kategóriájú betegséget; |
e) |
a látogatók számának a létesítmény megfelelő működéséhez feltétlenül szükséges létszámra csökkentése; valamint |
f) |
amennyiben kivitelezhető, megfelelő tisztító- és fertőtlenítő módszerek alkalmazása a létesítmény be- és kijáratainál. |
(2) Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy a felelős személy elvégezze a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott vagy leölt tenyésztett víziállatokból – ideértve a puhatestűek húst tartalmazó héját is – származó állati melléktermékek adott kategóriába tartozó anyagként történő, a 1069/2009/EK rendelet szerinti feldolgozását és ártalmatlanítását a védőkörzetben található, jegyzékbe foglalt fajokat tartó létesítményekben.
(3) Az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően dönthet úgy, hogy a 87. és a 88. cikk csak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok esetében alkalmazandó.
88. cikk
Hatósági állatorvosi látogatások a védőkörzetben található létesítményekben
(1) Az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy az A kategóriájú betegség kitörésének hatósági megerősítése után a hatósági állatorvosok a lehető leghamarabb és haladéktalanul legalább egy látogatást tesznek a 87. cikkben említett összes létesítményben, kezdve azon létesítményekkel, amelyek az illetékes hatóság értékelése szerint súlyos kockázatot jelentenek a betegség rájuk történő átterjedése vagy annak terjesztése szempontjából.
(2) Az (1) bekezdésben említett látogatások során a hatósági állatorvosok legalább a következő tevékenységeket végzik el:
a) |
okmányellenőrzések és a nyilvántartások elemzése; |
b) |
az adott A kategóriájú betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása céljából a 87. cikknek megfelelően alkalmazott intézkedések végrehajtásának ellenőrzése; |
c) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok klinikai vizsgálata; valamint |
d) |
szükség esetén laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavétel az adott A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításához vagy kizárásához. |
(3) Az illetékes hatóság a helyzet nyomon követése érdekében elrendelheti, hogy a létesítményekben végezzenek további állatorvosi látogatásokat is.
(4) Az illetékes hatóság nyilvántartást vezet az (1), (2) és (3) bekezdésben említett tevékenységekről és látogatásokról, valamint azok eredményeiről.
89. cikk
A tenyésztett víziállatok, tenyésztett víziállatokból származó termékek és egyéb anyagok védőkörzeten belül, védőkörzetből vagy védőkörzetbe történő mozgatásával kapcsolatos tilalmak
(1) Az illetékes hatóság megtiltja a védőkörzeten belüli következő mozgatásokat:
a) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok védőkörzetbeli létesítmények közötti mozgatása; |
b) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok védőkörzetből, illetve védőkörzetbe történő mozgatása; |
c) |
bármely olyan szállítóeszköz, felszerelés, termék vagy anyag védőkörzetben található létesítményekből kifele történő mozgatása, amelyről valószínűsíthető, hogy terjesztheti az adott A kategóriájú betegséget; |
d) |
tenyésztett víziállatok élőhal-tartályos hajókkal történő átszállítása a védőkörzeten; valamint |
e) |
tenyésztett víziállatok bármely fajából származó feldolgozatlan állati melléktermékek feladása a védőkörzetben található létesítményekből. |
(2) Az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően kiterjesztheti az (1) bekezdés a)–d) pontjában előírt tilalmakat a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó állatokra és az azokból származó termékekre.
90. cikk
A víziállatok és azokból származó termékek védőkörzeten belül történő mozgatását és szállítását érintő tilalmaktól való eltérés engedélyezésének általános feltételei
(1) A 89. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalmaktól eltérve az illetékes hatóság jóváhagyhatja víziállatok és azokból származó termékek mozgását és szállítását a 91–94. cikkben említett esetekben az említett cikkekben előírt egyedi feltételek és az e cikk (2) bekezdésében megállapított általános feltételek mellett.
(2) Az (1) bekezdésben említett engedélyek megadásakor az illetékes hatóság megbizonyosodik az alábbi feltételek teljesüléséről:
a) |
minden mozgatás kizárólag az illetékes hatóság által elfogadott kijelölt útvonalakon, kirakodás vagy megállás nélkül történik; |
b) |
a szállítás alatt a vízcsere és a vízkibocsátás az illetékes hatóság által jóváhagyott területeken, létesítményekben vagy vízcserepontokon történik; |
c) |
a szállítóeszközök úgy vannak kialakítva és karbantartva, hogy lehetőség legyen a megfelelő tisztításukra és fertőtlenítésükre; |
d) |
a szállítóeszközöket megtisztítják és fertőtlenítik:
|
e) |
a szállítási műveletekhez kapcsolódóan az illetékes hatóság által szükségesnek ítélt bármely más kiegészítő biológiai védelmi intézkedést végrehajtják. |
91. cikk
A védőkörzetben található létesítményekből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok leölésére, valamint a leölés vagy a feldolgozás céljából történő mozgatására vonatkozó egyedi feltételek
(1) A jegyzékbe foglalt fajokat tartó, védőkörzetben található létesítményekből származó tenyésztett víziállatok:
a) |
az illetékes hatóság által előírt biológiai védelmi intézkedésekkel összhangban a létesítményben leölhetők; vagy |
b) |
átszállíthatók egy járványvédelmi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe emberi fogyasztás céljából történő azonnal leölésre; vagy |
c) |
puhatestűek esetében eltávolíthatók a vízből és járványvédelmi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe szállíthatók tisztítás, amennyiben szükséges, és további feldolgozás céljából. |
(2) Az illetékes hatóság a vonatkozó járványügyi adatokon alapuló kockázatértékelés elvégzését követően az (1) bekezdésben előírt intézkedések alkalmazását olyan létesítményekre korlátozhatja, amelyekben kizárólag az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének harmadik oszlopában felsorolt jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartanak.
(3) Amennyiben az illetékes hatóság engedélyezi a tenyésztett víziállatok (1) bekezdés b) pontjában említett mozgatását, a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményért felelős illetékes hatóság:
a) |
tájékoztatást kap arról, hogy a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat szándékoznak küldeni; |
b) |
egyetértését adja ezen tenyésztett víziállatok fogadásához; |
c) |
felügyeli és megerősíti az állatok leölésének tényét a feladást végző illetékes hatóság felé; |
d) |
megbizonyosodik arról, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, védőkörzetből származó tenyésztett víziállatokat a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, védőkörzeten kívülről származó tenyésztett víziállatoktól elkülönítve tartják, ölik le és dolgozzák fel; |
e) |
nyomon követi a leölést, illetve a feldolgozást; |
f) |
megbizonyosodik arról, hogy a helyiségeket megtisztítják és fertőtlenítik a védőkörzeten kívülről származó tenyésztett víziállatok leölése, illetve feldolgozása előtt; |
g) |
megbizonyosodik arról, hogy a tenyésztett víziállatokból származó állati eredetű termékek megfelelnek a 92. cikkben előírt forgalombahozatali feltételeinek; valamint |
h) |
megbizonyosodik arról, hogy a vágásból vagy az (1) bekezdésben említett egyéb folyamatokból származó állati melléktermékek feldolgozása, illetve ártalmatlanítása az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően történik. |
92. cikk
A védőkörzetben található nem fertőzött létesítményekben előállított, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokból származó állati eredetű termékek forgalomba hozatalára vonatkozó egyedi feltételek
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokból a védőkörzetben található nem fertőzött létesítményekben kinyert állati eredetű termékek forgalomba hozatalát, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:
a) |
feladás előtt a halakat levágják és kizsigerelik; valamint |
b) |
a puhatestűek és a rákfélék teljes mértékben nyomonkövethetők, valamint a feladás előtt feldolgozással olyan életképtelen termékké vannak alakítva, amely vízbe való visszakerülés esetén túlélésre képtelen. |
(2) Az (1) bekezdésben említett állati eredetű termékek rendeltetése a következő:
a) |
a végső fogyasztók közvetlen ellátása; vagy |
b) |
egy járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben történő további feldolgozás. |
93. cikk
A feldolgozatlan állati melléktermékek védőkörzetben található létesítményekből történő szállításának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek
Az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok feldolgozatlan állati melléktermékeit a védőkörzetben található létesítményekből valamely üzembe szállítsák az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelő további feldolgozás céljából.
94. cikk
A víziállatokkal kapcsolatos bizonyos tevékenységeket érintő kockázatcsökkentő intézkedések a védőkörzetben
(1) Az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazhat a következők esetében:
a) |
a védőkörzetben folytatott kereskedelmi és szabadidős horgászati tevékenységek; |
b) |
a védőkörzetben folytatott, víziállatokkal kapcsolatos egyéb tevékenységek, amelyek a betegség terjedésének kockázatával járhatnak; valamint |
c) |
a karbantartási tevékenységekhez és víziállatok kezeléséhez használt szervizhajók szállítása a védőkörzetben. |
(2) Az (1) bekezdésben előírt intézkedések keretében az illetékes hatóság adott esetben elrendelheti a védőkörzethez tartozó vizeken használt felszerelések tisztítását és fertőtlenítését.
95. cikk
Élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy a védőkörzet egyéb releváns helyszínein – beleértve a szállítóeszközöket is – alkalmazandó intézkedések
(1) Az illetékes hatóságnak a 87–93. cikkben említett vonatkozó intézkedéseket alkalmaznia kell az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, az állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben és a védőkörzet egyéb releváns helyszínein, beleértve a szállítóeszközöket is.
(2) Az (1) bekezdésben említett létesítményekben és helyszíneken az illetékes hatóság az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedéseket alkalmazhat az A kategóriájú betegség védőkörzeten belüli, illetve onnan kiinduló terjedésének megakadályozása céljából.
96. cikk
A tenyésztett víziállatok eltávolítása a fertőzött létesítményekből és az azt követő kockázatcsökkentő intézkedések
(1) Az illetékes hatóságnak meg kell határoznia azt az időpontot, ameddig valamennyi fertőzött létesítményből el kell távolítani a tenyésztett víziállatokat.
(2) A betegségek lehetséges terjedésének megfékezése és megelőzése érdekében az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzése után határozhat úgy, hogy az (1) bekezdés a védőkörzetben található azon létesítményekre is vonatkozik, amelyekben nem állapították meg az A kategóriájú betegség jelenlétét.
(3) A tenyésztett víziállatok (1) bekezdésben előírt eltávolítása után a tisztítást, a fertőtlenítést és a pihentetést a 80. és 81. cikknek megfelelően kell elvégezni.
(4) Az illetékes hatóság elrendeli a fertőzött létesítmények és a (2) bekezdésnek megfelelően kiválasztott létesítmények egyidejű pihentetését.
(5) A (4) bekezdésben említett egyidejű pihentetés legalább a XIII. mellékletben megállapított ideig tart.
97. cikk
A járványvédelmi intézkedések időtartama a védőkörzetben és a védőkörzethez tartozó létesítmények újratelepítése
(1) Az illetékes hatóság az e fejezet 2. szakaszában előírt járványvédelmi intézkedéseket mindaddig fenntartja a védőkörzetben, amíg:
a) |
végre nem hajtották és be nem fejezték a 96. cikkben említett intézkedéseket; valamint |
b) |
az illetékes hatóság a 88. cikk szerint elvégzett vizsgálatok eredményei alapján ki nem zárta az adott A kategóriájú betegség bármiféle jelenlétét a védőkörzeten belül található egyéb létesítményekben. |
(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek teljesülése esetén:
a) |
az illetékes hatóság a védőkörzetben a 101. cikkben meghatározott időtartamig alkalmazza az e fejezet 3. cikkében foglalt intézkedéseket; valamint |
b) |
a 96. cikk (1) bekezdés és (2) bekezdésében említett és korábban a védőkörzethez tartozó létesítmények újratelepíthetők. |
98. cikk
A felügyeleti körzetben található létesítményekben alkalmazandó intézkedések
(1) A felügyeleti körzetben az illetékes hatóság elrendeli, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó létesítmények mindegyikében alkalmazzák a 87. cikkben előírt intézkedéseket.
(2) A hatósági állatorvosok ellátogatnak az (1) bekezdésben említett létesítményekbe, és adott esetben elvégzik a 88. cikk (2) bekezdésében előírt tevékenységeket.
(3) A felügyeleti körzetben található létesítményekben felügyeletet kell életbe léptetni, amely a XV. melléklet 1. pontjában leírt látogatásokból és mintavételekből áll.
(4) A (3) bekezdésben említett felügyeletet az illetékes hatóság végzi.
99. cikk
Tenyésztett víziállatok felügyeleti körzetben, felügyeleti körzetből, illetve felügyeleti körzetbe történő mozgatásával és szállításával kapcsolatos intézkedések
(1) Az illetékes hatóság megtiltja a tenyésztett víziállatok felügyeleti körzetben található létesítményekből kiinduló minden olyan mozgatását, amelyek célja vágás, további tenyésztés vagy a felügyeleti körzeten kívüli természetes vizekbe engedés.
(2) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok felügyeleti körzeten belüli, illetve felügyeleti körzetbe történő szállítása a 90. cikk a)–e) pontjában és a 91. cikkben előírt feltételeknek megfelelően történjen.
(3) A betegségek lehetséges terjedésének megfékezése és megelőzése érdekében az illetékes hatóság elrendelheti megfelelő kiegészítő biológiai védelmi intézkedések alkalmazását a szállítási műveleteknél, ideértve a kijelölt rendeltetési létesítményben történő kirakodást is.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérve és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság egyetértésével az illetékes hatóság engedélyezheti tenyésztett víziállatok mozgatását, amennyiben megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket alkalmaznak az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére.
100. cikk
Élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy a felügyeleti körzet egyéb releváns helyszínein – beleértve a szállítóeszközöket is – alkalmazandó intézkedések
(1) Az illetékes hatóság haladéktalanul elrendeli a 98. és a 99. cikkben említett intézkedések alkalmazását az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, a tisztító központokban, a feladóközpontokban, a határállomásokon, az állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben és a felügyeleti körzet egyéb releváns helyszínein, beleértve a szállítóeszközöket is.
(2) Az (1) bekezdésben említett helyszíneken az illetékes hatóság az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedéseket alkalmazhat az A kategóriájú betegség felügyeleti körzeten belüli, illetve onnan kiinduló terjedésének megakadályozása céljából.
101. cikk
A járványvédelmi intézkedések időtartama a felügyeleti körzetben
Az illetékes hatóság megszünteti a jelen szakaszban foglalt járványvédelmi intézkedéseket, ha az adott A kategóriájú betegség vonatkozásában a XV. melléklet 2. pontjában meghatározott felügyeleti időszak letelt és kedvező eredményekkel zárult.
III. FEJEZET
JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK VADON ÉLŐ VÍZIÁLLATOK ESETÉBEN
102. cikk
Egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatokban való jelenlétének gyanúja esetén alkalmazandó intézkedések
Amennyiben egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatokban való előfordulásának gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint, az illetékes hatóság:
a) |
haladéktalanul elvégzi a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatok kihalászott, kifogott, begyűjtött vagy elhullva talált egyedeinek vizsgálatát az A kategóriájú betegség jelenlétének a 71. cikk (2) bekezdésének megfelelő megállapítása vagy kizárása céljából; |
b) |
megbizonyosodik arról, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő vízállatokból nyert valamennyi, gyaníthatóan fertőzött állati mellékterméket – ideértve a puhatestűek húst tartalmazó héját is – az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően, 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagként feldolgoznak vagy ártalmatlanítanak; |
c) |
amennyiben megvalósítható, megbizonyosodik arról, hogy az összes olyan anyagot, amely a gyaníthatóan fertőzött állatok vagy az ilyen állatokból származó állati melléktermékek által valószínűleg szennyezett, megtisztítanak és fertőtlenítenek, vagy az utasításoknak megfelelően és hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítanak; valamint |
d) |
ellátja releváns információkkal az adott állatpopuláció kezelésével megbízott felelős személyeket, illetve hatóságokat. |
103. cikk
Egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatok körében való kitörése esetén alkalmazandó intézkedések
(1) Amennyiben hatósági megállapítást nyer, hogy egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatokban való jelenlétének megerősített esete áll fenn, az illetékes hatóság kijelöl egy fertőzött körzetet a következők alapján:
a) |
a releváns hidrodinamikai, topográfiai és járványügyi körülmények; |
b) |
a betegségleírás és a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok becsült populációja; valamint |
c) |
az adott A kategóriájú betegség terjedéséhez hozzájáruló kockázati tényezők, különös tekintettel azokra, amelyek a betegségnek a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatokat tartó létesítményekbe történő behurcolásának kockázatával kapcsolatosak. |
(2) Az illetékes hatóság módosíthatja az eredeti fertőzött körzet határait:
a) |
az adott A kategóriájú betegség továbbterjedésének megfékezése érdekében; valamint |
b) |
ha megállapítást nyer az A kategóriájú betegség vadon élő állatok körében történő újabb kitörése. |
(3) Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a betegség kitöréséről és az elfogadott járványvédelmi intézkedésekről a felelős személyeket, a többi érintett illetékes hatóságot, az érintett állatorvosokat és minden más érintett természetes vagy jogi személyt.
104. cikk
A fertőzött körzetben alkalmazandó intézkedések
(1) A 103. cikk szerint megállapított fertőzött körzetben az illetékes hatóság köteles:
a) |
kockázatcsökkentő intézkedéseket és megerősített biológiai védelmi intézkedéseket alkalmazni az A kategóriájú betegségnek a fertőzött állatokról és a fertőzött körzetről a nem fertőzött állatokra és területekre történő átterjedésének megakadályozása érdekében; |
b) |
megtiltani a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatok és az ilyen állatokból nyert állati eredetű termékek fertőzött körzetből kifelé irányuló, emberek által végzett mozgatását; |
c) |
az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének i. pontjától eltérve megbizonyosodni arról, hogy a fertőzött körzetben található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatokból nyert valamennyi állati melléktermék – ideértve a puhatestűek húst tartalmazó héját is – 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagként az említett rendeletnek megfelelően feldolgozásra vagy ártalmatlanításra kerül; |
d) |
lehetőség szerint megbizonyosodni arról, hogy az összes olyan anyagot, amely a fertőzött körzetben található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatok által vagy az ilyen állatokból származó állati melléktermékek által valószínűsíthetően szennyezett, megtisztítanak és fertőtlenítenek, vagy az utasításoknak megfelelően és hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítanak; valamint |
e) |
megtiltani, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó, a fertőzött körzeten belül vagy kívül található létesítményekbe vagy a fertőzött területen kívül eső vízgyűjtő területekre vagy part menti területekre a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan állatok részeit vigyenek, amelyeket a fertőzött körzetben halásztak ki, fogtak ki, gyűjtöttek be vagy találtak elhullva, valamint bármely olyan terméket vagy anyagot, amelyről valószínűsíthető, hogy a fertőzött körzetben A kategóriájú betegséggel szennyeződött. |
(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, valamint egy értékes genetikai anyag megőrzése céljából az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatok fertőzött körzetből az illetékes hatóság által e célra engedélyezett létesítménybe történő mozgatását, amennyiben megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket alkalmaznak az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére. A 108. cikk alkalmazásában a rendeltetési létesítményt fertőzött körzetben található létesítménynek kell tekinteni.
105. cikk
A fertőzött körzetben alkalmazandó kiegészítő intézkedések
(1) Az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően meghatározza az adott A kategóriájú betegséggel szembeni védekezéshez és a betegség felszámolásához szükséges kiegészítő intézkedéseket.
(2) Az adott A kategóriájú betegséggel szembeni védekezés vagy e betegség felszámolása céljából az illetékes hatóság:
a) |
felfüggesztheti az újratelepítéshez, a halászathoz, a begyűjtéshez és a kifogáshoz kapcsolódó tevékenységeket; |
b) |
elrendelheti a halászati felszerelések és a hajók, valamint az egyéb, valószínűleg szennyezett felszerelések kötelező tisztítását és fertőtlenítését; valamint |
c) |
fokozhatja a halászathoz, a begyűjtéshez és a kifogáshoz kapcsolódó tevékenységeket, vagy a betegség felszámolását célzó egyéb releváns intézkedéseket hajthat végre. |
(3) Az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket a 107. cikkben említett operatív szakértői csoporttal, valamint a többi hatósággal és érintett féllel folytatott egyeztetés nyomán és együttműködés keretében kell végrehajtani.
106. cikk
Az intézkedések kiterjesztése
Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy a 102–105. cikkben előírt releváns intézkedések a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó víziállatok esetében is alkalmazandók.
107. cikk
Operatív szakértői csoport
(1) Amennyiben hatósági megállapítást nyer, hogy egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatokban való jelenlétének megerősített esete áll fenn, az illetékes hatóság felállít egy, az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikke (2) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában említette operatív szakértői csoportot.
(2) Az operatív szakértői csoport a következő területeken segíti az illetékes hatóságot:
a) |
a járványügyi helyzetnek és annak fejlődésének az értékelése; |
b) |
a fertőzött körzet meghatározása; valamint |
c) |
a fertőzött körzetben alkalmazandó megfelelő intézkedések kidolgozása és ezen intézkedések időtartamának megállapítása. |
108. cikk
A fertőzött körzetben található létesítményekben végrehajtandó intézkedések
(1) A fertőzött körzetben található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó létesítményekben az illetékes hatóság a 87. cikkben előírt intézkedéseket alkalmazza.
(2) A 87. cikkben foglalt intézkedések mellett az illetékes hatóság megtiltja a fertőzött körzetben található létesítményekben tartott tenyésztett víziállatok:
a) |
fertőzött körzetből kifelé irányuló mozgatását; vagy |
b) |
fertőzött körzetben található egyéb létesítményekbe irányuló mozgatását. |
(3) Az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően határozhat úgy, hogy a (2) bekezdésben említett tilalmat a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokra korlátozza.
(4) A (2) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság egyetértésével engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok fertőzött területről kifelé vagy a fertőzött körzetben található egyéb létesítményekbe történő mozgatását.
109. cikk
Az intézkedések időtartama a fertőzött körzetben
Az illetékes hatóság mindaddig fenntartja az e fejezet szerinti intézkedéseket, amíg a járványügyi információk azt nem mutatják, hogy az adott, vadon élő populáció már nem jelent kockázatot a betegség terjedése szempontjából, és amíg az operatív csoport az intézkedések megszüntetését nem javasolja.
IV. FEJEZET
JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK VÍZIÁLLATOKNÁL B ÉS C KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK ESETÉN
110. cikk
Előzetes járványvédelmi intézkedések, amelyek abban az esetben alkalmazandók, ha az illetékes hatóság B vagy C kategóriájú betegség jelenlétét gyanítja betegségtől mentes minősítéssel rendelkező tagállamokban, körzetekben vagy kompartmentekben
Az illetékes hatóság az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkében, 56. cikkében és 57. cikkében foglalt intézkedéseket alkalmazza, ha az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) vagy (4) bekezdése szerint B vagy C kategóriájú betegség gyanúja merül fel olyan tagállamokban, körzetekben vagy kompartmentekben, amelyek betegségtől mentes minősítést kaptak az (EU) 2016/429 rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében vagy 37. cikkének (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vagy az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 83. cikkében, 84. cikke (1) bekezdésének h)–m) pontjában vagy 84. cikke (2) bekezdésének b–g) pontjában foglaltak szerint.
111. cikk
B vagy C kategóriájú betegségek jelenlétének megállapítása esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedések
Az illetékes hatóság az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 58–65. cikkében foglalt intézkedéseket alkalmazza, ha egy B vagy C kategóriájú betegség jelenléte kerül megállapításra az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2), (3) vagy (4) bekezdése szerint olyan tagállamokban, körzetekben vagy kompartmentekben, amelyek betegségtől mentes minősítést kaptak az (EU) 2016/429 rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében vagy 37. cikkének (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vagy az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 83. cikkében, 84. cikke (1) bekezdésének h)–m) pontjában vagy 84. cikke (2) bekezdésének b–g) pontjában foglaltak szerint.
IV. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
112. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 92/66/EGK irányelv, a 2001/89/EK irányelv, a 2003/85/EK irányelv és a 2005/94 irányelv, valamint az ezen irányelvek alapján elfogadott jogi aktusok alkalmazandóságának hatálya 2021. április 21-én lejár.
113. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. április 21-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. december 17-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete (2018. december 3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáira történő alkalmazásáról, valamint a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő fajok és fajcsoportok jegyzékének megállapításáról (HL L 308., 2018.12.4., 21. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 211. oldalát).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet, HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).
(6) A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).
(7) A Tanács 92/66/EGK irányelve (1992. július 14.) a Newcastle-betegség (baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről (HL L 260., 1992.9.5., 1. o.).
(8) A Tanács 2001/89/EK irányelve (2001. október 23.) a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről (HL L 316., 2001.12.1., 5. o.).
(9) A Tanács 2002/60/EK irányelve (2002. június 27.) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EGK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).
(10) A Tanács 2003/85/EK irányelve (2003. szeptember 29.) a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról (HL L 306., 2003.11.22., 1. o.).
(11) A Tanács 2005/94/EK irányelve (2005. december 20.) a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 10., 2006.1.14., 16. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).
(14) A Bizottság (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. június 28.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2019.12.5., 115. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
(16) A Bizottság (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatok és keltetőtojások Unión belül történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 140. oldalát).
I. MELLÉKLET
AZ A KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KLINIKAI VIZSGÁLATOK, MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK ÉS DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREK, VALAMINT A MINTÁK SZÁLLÍTÁSA
(az e rendelet 3. cikkében foglaltak szerint)
A. Mintavételi eljárások
A.1. ÁLLATOKON KLINIKAI VIZSGÁLATOK CÉLJÁBÓL VÉGZETT MINTAVÉTEL
1. |
A klinikai vizsgálatoknak lehetőség szerint az alábbiakra kell kiterjedniük:
|
2. |
Amennyiben nincsenek A kategóriájú betegségekre utaló egyértelmű jelek vagy kórbonctani vizsgálattal felismert károsodások, a megvizsgálandó állatokat véletlenszerűen kell kiválasztani úgy, hogy számuk elegendő legyen az esetlegesen jelen lévő betegség kimutatásához. |
3. |
A megvizsgálandó állatokat és a mintavételi módszert az illetékes hatóság utasításainak, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében foglalt releváns készenléti tervnek megfelelően kell kiválasztani. A megvizsgálandó állatok és a mintavételi módszer kiválasztásakor a betegségleírás mellett figyelembe kell venni az alábbiakat is:
|
4. |
A megvizsgálandó állatok minimális számának összhangban kell állnia az illetékes hatóság utasításaival, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében említett releváns készenléti tervvel. A megvizsgálandó állatok minimális számának meghatározásakor figyelembe kell venni a betegségleírást és különösen az alábbiakat:
|
A.2. ÁLLATOKON LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK CÉLJÁBÓL VÉGZETT MINTAVÉTEL
1. |
A laboratóriumi vizsgálatok céljából végzett mintavétel során figyelembe kell venni az A.1. pontban említett klinikai vizsgálatok eredményeit, és a mintavételnek lehetőség szerint ki kell terjedni az A.1. pont 1. alpontjában említett állatokra. |
2. |
Amennyiben nincsenek A kategóriájú betegségekre utaló egyértelmű jelek vagy kórbonctani vizsgálattal felismert károsodások, a mintagyűjtést véletlenszerűen kell elvégezni a létesítmény valamennyi járványügyi egységében, és a mintáknak lehetővé kell tenniük az esetlegesen jelen lévő betegség kimutatását. |
3. |
A mintavételnek alávetendő állatokat, a begyűjtendő minták jellegét és a mintavételi módszert az illetékes hatóság utasításainak, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében említett releváns készenléti tervnek megfelelően kell kiválasztani. A mintavételnek alávetendő állatoknak, a begyűjtendő minták jellegének és a mintavételi módszernek a meghatározásakor figyelembe kell venni a betegségleírást és az A.1. pont 3. alpontjában meghatározott kritériumokat. |
4. |
A mintavételnek alávetendő állatok minimális számának összhangban kell állnia az illetékes hatóság utasításaival, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében említett releváns készenléti tervvel. A mintavételnek alávetendő állatok minimális számának meghatározásakor figyelembe kell venni az A.1. pont 4. alpontjában előírt kritériumokat és az alkalmazott vizsgálatok teljesítményét. |
5. |
Vadon élő állatok esetében a mintákat kilőtt, elhullva talált vagy e célból elfogott állatokból, vagy nem invazív eljárások (például nyalósó, rágókötél vagy csalétek) alkalmazásával kell gyűjteni. A minták minimális számának és jellegének meghatározásakor figyelembe kell venni a vadon élő állomány becsült méretét, valamint az A.1. pont 3. és 4. alpontjában előírt releváns kritériumokat. |
A.3. A MEGLÁTOGATANDÓ LÉTESÍTMÉNYEK KIVÁLASZTÁSA
1. |
A mintavételnek alávetendő létesítményeket és a mintavételi módszert az illetékes hatóság utasításainak, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében említett releváns készenléti tervnek megfelelően kell kiválasztani. A mintavételnek alávetendő létesítményeknek és a mintavételi módszernek a kiválasztásakor figyelembe kell venni a betegségleírást és az A1. pont 3. alpontjában előírt kritériumokat. |
2. |
A meglátogatandó létesítmények minimális számának összhangban kell állnia az illetékes hatóság utasításaival, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében említett releváns készenléti tervvel. |
B. Diagnosztikai módszerek
A technikáknak, a referenciaanyagoknak és ezek szabványosításának, valamint az A kategóriájú betegségek esetén használt releváns diagnosztikai módszerekkel elvégzett vizsgálatok eredményeit elemző értelmezésnek meg kell felelnie az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete III. része 6. cikkének.
A diagnosztikai módszernek a felügyelet érzékenységének maximalizálására kell irányulnia. Bizonyos körülmények között e felügyeletnek a betegségnek való korábbi kitettség értékelése érdekében magában kell foglalnia laboratóriumi vizsgálatok alkalmazását is.
C. A minták szállítása
1. |
Az A kategóriájú betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából vett mintákat megfelelő címkézéssel és azonosítással hatósági laboratóriumba kell küldeni, amelyet előzetesen értesíteni kell e minták érkezéséről. E mintákhoz csatolni kell a megfelelő formanyomtatványokat az illetékes hatóság és a mintákat fogadó laboratórium által meghatározott követelményeknek megfelelően. A formanyomtatványoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:
|
2. |
Minden mintát:
|
3. |
A csomag külső részét az átvevő laboratórium címét tartalmazó címkével kell ellátni, és azon a következő üzenetet kell jól láthatóan feltüntetni:
„Állati kórbonctani anyag; romlandó; törékeny; a rendeltetési laboratóriumon kívül kinyitni tilos!” |
4. |
A mintákat fogadó hatósági laboratóriumban dolgozó felelős személyt kellő időben tájékoztatni kell a minták érkezéséről. |
II. MELLÉKLET
NYOMONKÖVETÉSI IDŐSZAK
(az e rendelet 8., 17. 27., 32., 48., 57. és 59. cikkében foglaltak szerint)
A kategóriájú betegségek |
Nyomonkövetési időszak |
Ragadós száj- és körömfájás (FMD) |
21 nap |
Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség (RP) |
21 nap |
Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség (RVFV) |
30 nap |
Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség (LSD) |
28 nap |
Mycoplasma mycoides subsp. mycoides SC (szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, CBPP) általi fertőzöttség |
45 nap |
Juhhimlő és kecskehimlő (SPGP) |
21 nap |
Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség (PPR) |
21 nap |
Kecskék fertőző tüdő- és mellhártya-gyulladása (CCPP) |
45 nap |
Afrikai lópestis (AHS) |
14 nap |
Burkholderia mallei általi fertőzöttség (takonykór) |
6 hónap |
Klasszikus sertéspestis (CSF) |
15 nap |
Afrikai sertéspestis (ASF) |
15 nap |
Magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) |
21 nap |
Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség (NDC) |
21 nap |
III. MELLÉKLET
A 12. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁTÓL VALÓ BIZONYOS ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK LÓFÉLÉK ESETÉBEN
(a 13. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint)
1. |
Afrikai lópestis kitörése esetén az illetékes hatóság eltérhet a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától a fertőzött, illetve a nem fertőzött állatok tekintetében, amennyiben:
|
2. |
Burkholderia mallei általi fertőzöttség (takonykór) kitörése esetén az illetékes hatóság eltérhet a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától a nem fertőzött állatok tekintetében, amennyiben az eltérés tárgyát képező állatokat karanténba helyezik mindaddig, amíg:
|
IV. MELLÉKLET
A TISZTÍTÁS, FERTŐTLENÍTÉS ÉS SZÜKSÉG ESETÉN A ROVAROK ÉS RÁGCSÁLÓK ELLENI VÉDEKEZÉS SORÁN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSOK
(az e rendelet 12., 15., 16., 39., 45. és 57. cikkében foglaltak szerint)
A. Általános követelmények
1. |
A biocid termékek, valamint a tisztítási és fertőtlenítési műveletek során használt eljárások kiválasztása során a következőket kell figyelembe venni:
|
2. |
A biocid termékeket olyan körülmények között kell alkalmazni, amelyek garantálják, hogy hatékonyságuk nem csökken. Különösen a gyártó által megadott műszaki paramétereket, például a nyomást, a hőmérsékletet, a szükséges behatási időt és a tárolási paramétereket kell betartani. A fertőtlenítőszer hatékonyságát nem szabad más anyagokkal való kölcsönhatás révén veszélyeztetni. |
3. |
A korábban tisztított részek újraszennyeződését el kell kerülni, különösen abban az esetben, ha a mosást nyomás alatt álló folyadékkal végzik. |
4. |
A tisztítási műveletekhez felhasznált vizet el kell szigetelni és ártalmatlanítani oly módon, hogy az A kategóriájú betegség kórokozóinak terjedésével kapcsolatos valamennyi kockázat kizárt legyen. |
5. |
A biocid termékek használatakor a lehető legkisebb mértékűre kell szorítani a használatukból fakadó esetleges káros környezeti és közegészségügyi hatásokat. |
B. Előzetes tisztítás és fertőtlenítés
A 15. cikk szerinti előzetes tisztítás és fertőtlenítés céljából és az A kategóriájú betegségek terjedésének megelőzése érdekében:
a) |
a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott tartott állatok teljes testét vagy annak részeit fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni, és zárt, szivárgásmentes járművekben vagy konténerekben el kell távolítani a létesítményből feldolgozás, illetve ártalmatlanítás céljából; |
b) |
a leölés vagy a kórbonctani vizsgálat során szétszóródott összes szövetet és vért gondosan össze kell gyűjteni és ártalmatlanítani kell; |
c) |
miután a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott tartott állatok teljes teste vagy annak részei feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljából eltávolításra kerültek, fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni a létesítmény azon részeit, ahol ezeket az állatokat tartották, valamint a többi olyan épület, felület vagy felszerelés minden olyan részét, amely a leölés vagy a kórbonctani vizsgálat során szennyeződött; |
d) |
a trágyát – ideértve az almot és a használt almot is – alaposan át kell itatni fertőtlenítőszerrel; |
e) |
a fertőtlenítőszert legalább 24 órán át a kezelt felületen kell hagyni; |
f) |
a mosás és a fertőtlenítés után valószínűsíthetően szennyezett felszereléseket, konténereket, fogyasztással kapcsolatos berendezéseket vagy anyagot meg kell semmisíteni. |
C. Végső tisztítás és fertőtlenítés:
Az 57. cikk alkalmazásában a végső tisztítás és fertőtlenítés céljából:
1. |
A trágyát – ideértve az almot és a használt almot is – el kell távolítani és az alábbiak szerint kell kezelni:
|
2. |
Az épületeket, felületeket és felszereléseket alaposan le kell mosni és meg kell tisztítani, a maradék zsírt és szennyeződést eltávolítva, és fertőtlenítőszerrel le kell permetezni. |
3. |
A létesítmények tisztítását és fertőtlenítését 7 nap elteltével ismét el kell végezni. |
V. MELLÉKLET
A VÉDŐKÖRZETEK ÉS A FELÜGYELETI KÖRZETEK MINIMÁLIS SUGARA
(az e rendelet 21. cikkében foglaltak szerint)
A létesítmény köré vont kör sugara szerint meghatározva
A kategóriájú betegségek |
Védőkörzet |
Felügyeleti körzet |
Ragadós száj- és körömfájás |
3 km |
10 km |
Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség |
3 km |
10 km |
Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség |
20 km |
50 km |
Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség |
20 km |
50 km |
Mycoplasma mycoides subsp. mycoides SC (szarvasmarhák ragadós tüdőlobja) általi fertőzöttség |
Létesítmény |
3 km |
Juhhimlő és kecskehimlő |
3 km |
10 km |
Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség |
3 km |
10 km |
Kecskék fertőző tüdő- és mellhártya-gyulladása |
Létesítmény |
3 km |
Afrikai lópestis |
100 km |
150 km |
Burkholderia mallei általi fertőzöttség (takonykór) |
Létesítmény |
Létesítmény |
Klasszikus sertéspestis |
3 km |
10 km |
Afrikai sertéspestis |
3 km |
10 km |
Magas patogenitású madárinfluenza |
3 km |
10 km |
Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség |
3 km |
10 km |
VI. MELLÉKLET
TILALMAK A KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETBEN
(az e rendelet 27. cikkében foglaltak szerint)
Táblázat: A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokkal és az ilyen állatokból származó termékekkel kapcsolatos tevékenységek tilalma
AZ ÁLLATOKKAL ÉS A TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK TILALMA |
FMD (1) |
RP |
RVFV |
LSD |
CBPP |
SPGP |
PPR |
CCPP |
CSF |
ASF |
AHS |
GLAND |
HPAI |
NCD |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
NA |
X |
X |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekbe történő mozgatása |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
NA |
X |
X |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadak újratelepítése |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
NA |
X |
X |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok vásárra, piacra, bemutatóra vagy más rendezvényekre vitele, ideértve e fajok egyedeinek összegyűjtését és szétoszlását is |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
NA |
X |
X |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól gyűjtött sperma, petesejt és embrió korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása |
X |
X |
X |
X (*2) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
NA |
NA |
NA |
Sperma, petesejt és embrió gyűjtése a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
NP |
NA |
NA |
NA |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok mozgó mesterséges megtermékenyítése |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
NA |
NA |
NA |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok mozgó természetes fedeztetése |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
NA |
NA |
NA |
Keltetőtojások korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
X |
X |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott és vadon élő állatokból származó friss hús – kivéve a belsőségeket – korlátozás alatt álló körzetben található vágóhidakból vagy vadfeldolgozó létesítményekből történő mozgatása |
X |
X |
X |
NP |
NP |
X |
X |
NP |
X |
X |
NP |
NA |
X |
X |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott és vadon élő állatokból származó belsőségek korlátozás alatt álló körzetben található vágóhidakból vagy vadfeldolgozó létesítményekből történő mozgatása |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
NP |
NA |
X |
X |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó friss húsból előállított hústermékek korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása |
X |
X |
X |
NP |
NP |
NP |
X |
NP |
X |
X |
NP |
NA |
X |
X |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól származó nyerstej és kolosztrum korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása |
X |
X |
X |
X |
NP |
X |
X |
NP |
NA |
NA |
NP |
NA |
NA |
NA |
Tejtermékek és kolosztrumalapú termékek korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása |
X |
X |
X |
X |
NP |
X |
X |
NP |
NA |
NA |
NP |
NA |
NA |
NA |
Emberi fogyasztásra szánt tojások korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
NA |
X |
X |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól származó trágya – ideértve az almot és a használt almot is – korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása |
X |
X |
X |
X |
NP |
X |
X |
NP |
X |
X |
NP |
NA |
X |
X |
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól származó nyersbőr, irha, gyapjú, sörte és toll korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása |
X |
X |
X |
X |
NP |
X |
X |
NP |
X |
X |
NP |
NA |
X |
X |
A védőkörzetben kinyert növényi eredetű takarmányok a szalma mozgatása (*1) |
X |
X |
NP |
NP |
NP |
NP |
NP |
NP |
NP |
NP |
NP |
NA |
NP |
NP |
(*1) Csak petesejtek és embriók
(*2) Csak petesejtek és embriók
(1) A betegségre vonatkozó rövidítések a II. melléklet szerint
NA= nem alkalmazandó
X= tiltva
NP= nincs tiltva
VII. MELLÉKLET
KOCKÁZATCSÖKKENTŐ KEZELÉSEK A KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETBŐL SZÁRMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK ESETÉBEN
(az e rendelet 27., 33.és 49. cikkében foglaltak szerint)
Kezelés |
FMD (8) |
RP |
RVFV |
LSD |
CBPP |
SPGP |
PPR |
CCPP |
CSF |
ASF |
AHS |
HPAI |
NCD |
||||||||
HÚS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
Hőkezelés légmentesen zárt tartályban legalább 3-as F0 (7) érték elérése céljából. |
x |
|
|
|
|
|
X |
|
X |
X |
|
X |
X |
||||||||
Hőkezelés 80 °C-os maghőmérséklet elérése céljából |
X |
|
|
|
|
|
X |
|
X |
X |
|
X |
X |
||||||||
Hőkezelés 70 °C-os maghőmérséklet elérése céljából |
X |
|
|
|
|
|
X |
|
X |
|
|
X |
X |
||||||||
Előzőleg kicsontozott és zsírtalanított hús hőkezelése 70 °C-os maghőmérséklet elérése céljából, legalább 30 percen keresztül |
X |
|
|
|
|
|
X |
|
X |
|
|
|
|
||||||||
Hermetikusan zárt konténerben 60 °C hőmérsékleten, legalább 4 órán keresztül |
X |
|
|
|
|
|
X |
|
X |
X |
|
|
|
||||||||
73,9 °C-os maghőmérséklet legalább 0,51 másodpercen keresztül (6) |
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
||||||||
70,0 °C-os maghőmérséklet legalább 3,5 másodpercen keresztül (6) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
||||||||
65,0 °C-os maghőmérséklet legalább 42 másodpercen keresztül (6) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
||||||||
60 °C-os maghőmérséklet legalább 507 másodpercen keresztül (6) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
||||||||
Hőkezelés legfeljebb 0,93 -as Aw-érték és legfeljebb 6-os pH-érték elérése céljából |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
Hőkezelés 65 °C-os maghőmérséklet elérése céljából, a legalább 40-es pasztörizálási érték eléréséhez szükséges időn keresztül |
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
||||||||
Csontos hús természetes erjesztése és érlelése: legalább 9 hónap, legfeljebb 0,93 -as Aw-érték és legfeljebb 6-os pH-érték elérése céljából |
X |
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
||||||||
Kicsontozott hús természetes erjesztése és érlelése: legalább 9 hónap, legfeljebb 0,93 -as Aw-érték és legfeljebb 6-os pH-érték elérése céljából |
X |
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
|
|
|
||||||||
Karaj természetes erjesztése: legalább 140 nap, legfeljebb 0,93 -as Aw-érték és legfeljebb 6-os pH-érték elérése céljából (5) |
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
|
|
|
||||||||
Sonka természetes erjesztése: legalább 190 nap, legfeljebb 0,93 -as Aw-érték és legfeljebb 6-os pH-érték elérése céljából (5) |
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
|
|
|
||||||||
Olasz típusú csontos sonka sózás utáni szárítása: legalább 313 nap (5) |
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
||||||||
Spanyol típusú csontos sonka és karaj sózás utáni szárítása (5):
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
|
|
|
||||||||
Hasított test érlelése legalább 2 °C hőmérsékleten a vágás után legalább 24 órán keresztül |
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
Belsőségek eltávolítása |
|
|
|
X |
X |
|
|
X |
|
|
|
|
|
||||||||
BÉL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
Nátrium-kloriddal (NaCl) szárazon vagy telített sós páclével történő sózás (Aw < 0,80 ) 30 napon keresztül vagy ennél hosszabb ideig folyamatosan, 20 °C-os vagy e feletti hőmérsékleten |
X |
|
|
SC (4) |
|
|
X |
|
X |
X |
|
|
|
||||||||
Foszfátot tartalmazó sóval (86,5 % NaCl, 10,7 % Na2HPO4 és 2,8 % Na3PO4) szárazon vagy telített sós páclével történő sózás (Aw < 0,80 ) 30 napon keresztül vagy ennél hosszabb ideig folyamatosan, 20 °C-os vagy e feletti környezeti hőmérsékleten |
X |
|
|
|
|
X |
|
X |
X |
|
|
|
|||||||||
Nátrium-kloriddal (NaCl) történő sózás legalább 30 napon keresztül (3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||
Fehérítés (2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
Szárítás (2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||
TEJ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
Hőkezelés (sterilezési folyamat) 3-as F0 érték elérése céljából |
X |
|
|
|
SC (1) |
|
|
SC (1) |
|
|
|
|
|
||||||||
UHT-hőkezelés (ultramagas hőmérsékleten): Legalább 132 °C-os hőmérsékleten legalább 1 másodpercen keresztül |
X |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
||||||||||
UHT-hőkezelés (ultramagas hőmérsékleten): Legalább 135 °C-os hőmérsékleten megfelelő hőntartási idő mellett |
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||
HTST-hőkezelés (magas hőmérsékleten gyors pasztőrözés) legalább 72 °C hőmérsékleten legalább 15 másodpercen keresztül, amennyiben a tej pH-értéke nem éri el a 7-et |
X |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
||||||||||
HTST-hőkezelés (magas hőmérsékleten gyors pasztőrözés) legalább 72 °C hőmérsékleten legalább 15 másodpercen keresztül, amennyiben a tej pH-értéke 7 vagy ezen érték felett van, kétszer alkalmazva |
X |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
||||||||||
HTST-hőkezelés (magas hőmérsékleten gyors pasztőrözés) fizikai kezeléssel kombinálva, 6 alatti pH-érték legalább 1 órán keresztül történő elérése céljából vagy legalább 72 °C-os hőmérséklet elérése céljából, szárítással kombinálva |
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||
Egyszeri hőkezelésből álló pasztőrözés, amelynek hatása legalább a 72 °C-os hőmérséklet 15 másodpercen keresztül történő alkalmazásának hatásával egyenértékű |
X |
|
X |
X |
|
|
|
|
|
|
|
Kezelés |
HPAI |
NCD |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
TOJÁS |
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hőkezelés:
|
X |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hőkezelés:
|
|
X |
(1) Biztonságos termék.
(2) Nem alkalmazandó szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék bele esetén
(3) Nem alkalmazandó szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék bele esetén
(4) Biztonságos termék.
(5) Kizárólag sertésfélék esetében
(6) Kizárólag baromfihús esetében
(7) Az F0 a baktériumspórákra gyakorolt kiszámított pusztító hatás. A 3-as F0 érték azt jelenti, hogy a termék leghidegebb pontját kellő mértékben felmelegítették ahhoz, hogy ugyanolyan pusztító hatást érjenek el, mint a 121 °C (250 °F) hőmérsékleten három percig végzett pillanathevítéssel és hűtéssel
(8) A betegségre vonatkozó rövidítések a II. melléklet szerint
VIII. MELLÉKLET
KOCKÁZATCSÖKKENTŐ KEZELÉSEK A VÉDŐKÖRZETBŐL SZÁRMAZÓ NEM ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK ESETÉBEN
(az e rendelet 36. és 52. cikkében foglaltak szerint)
Kezelés |
FMD (1) |
RP |
Hőkezelés legalább 80 °C hőmérsékleten és legalább 10 percen keresztül (gőzzel való kezelés zárt kamrában) |
X |
X |
Csomagolásban vagy bálákban történő tárolás a legközelebb lévő kitöréstől legalább 2 km-re elhelyezkedő fedett helyszínen és onnan legkorábban a 15. cikk szerinti tisztítás és fertőtlenítés elvégzése után három hónappal kiengedve. |
X |
X |
(1) A betegségre vonatkozó rövidítések a II. melléklet szerint
IX. MELLÉKLET
A VÉDŐKÖRZETBŐL SZÁRMAZÓ FRISS HÚS JELÖLÉSE
(az e rendelet 33. és 49. cikkében foglaltak szerint)
1. |
A védőkörzetből származó, nem másik tagállamba szánt friss baromfihúson a 33. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint alkalmazandó jelölésnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
|
2. |
A feldolgozólétesítményben végrehajtandó kezelésre szánt friss húson a 33. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint alkalmazandó jelölésnek a következőkből kell állnia:
|
X. MELLÉKLET
AZ INTÉZKEDÉSEK IDŐTARTAMA A VÉDŐKÖRZETBEN
(az e rendelet 39. cikkében foglaltak szerint)
A kategóriájú betegségek |
Az intézkedések minimális időtartama a védőkörzetben (39. cikk (1) bekezdése) |
A felügyeleti intézkedések kiegészítő időtartama a védőkörzetben (39. cikk (3) bekezdése) |
Ragadós száj- és körömfájás |
15 nap |
15 nap |
Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség |
21 nap |
9 nap |
Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség |
30 nap |
15 nap |
Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség |
28 nap |
17 nap |
Mycoplasma mycoides subsp. mycoides SC (szarvasmarhák ragadós tüdőlobja) általi fertőzöttség |
45 nap |
Nem alkalmazandó |
Juhhimlő és kecskehimlő |
21 nap |
9 nap |
Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség |
21 nap |
9 nap |
Kecskék fertőző tüdő- és mellhártya-gyulladása |
45 nap |
Nem alkalmazandó |
Afrikai lópestis |
12 hónap |
Nem alkalmazandó |
Burkholderia mallei általi fertőzöttség (takonykór) |
6 hónap |
Nem alkalmazandó |
Klasszikus sertéspestis |
15 nap |
15 nap |
Afrikai sertéspestis |
15 nap |
15 nap |
Magas patogenitású madárinfluenza |
21 nap |
9 nap |
Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség |
21 nap |
9 nap |
XI. MELLÉKLET
AZ INTÉZKEDÉSEK IDŐTARTAMA A FELÜGYELETI KÖRZETBEN
(az e rendelet 55. és 56. cikkében foglaltak szerint)
A kategóriájú betegségek |
Az intézkedések minimális időtartama a felügyeleti körzetben |
Ragadós száj- és körömfájás |
30 nap |
Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség |
30 nap |
Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség |
45 nap |
Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség |
45 nap |
Mycoplasma mycoides subsp. mycoides SC (szarvasmarhák ragadós tüdőlobja) általi fertőzöttség |
45 nap |
Juhhimlő és kecskehimlő |
30 nap |
Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség |
30 nap |
Kecskék fertőző tüdő- és mellhártya-gyulladása |
45 nap |
Afrikai lópestis |
12 hónap |
Burkholderia mallei általi fertőzöttség (takonykór) |
Nem alkalmazandó |
Klasszikus sertéspestis |
30 nap |
Afrikai sertéspestis |
30 nap |
Magas patogenitású madárinfluenza |
30 nap |
Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség |
30 nap |
XII. MELLÉKLET
MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK ÉS DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREK A VÍZIÁLLATOKBAN ELŐFORDULÓ A KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK ESETÉN
1. |
A következő eljárásokat kell alkalmazni a minták klinikai vizsgálata és a mintavétel során:
|
2. |
A laboratóriumban a mintákat az Európai Unió adott betegséggel foglalkozó referencialaboratóriuma által jóváhagyott diagnosztikai módszerekkel és eljárásokkal kell megvizsgálni. |
XIII. MELLÉKET
A FERTŐZÖTT LÉTESÍTMÉNY PIHENTETÉSÉNEK MINIMÁLIS IDŐTARTAMA
Az e rendelet 81. cikke szerinti pihentetésre és az e rendelet 96. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti egyidejű pihentetésre vonatkozó időszakok
A kategóriájú betegség |
A fertőzött létesítmény pihentetésének minimális időtartama |
Az ugyanazon védőkörzetben található fertőzött létesítmények összehangolt pihentetésének minimális időtartama |
Kiegészítő követelmények |
Mikrocytos mackini általi fertőzöttség |
6 hónap |
4 hét |
Magában kell foglalnia az év leghidegebb időszakát |
Perkinsus marinus általi fertőzöttség |
6 hónap |
4 hét |
Magában kell foglalnia az év legmelegebb időszakát |
A Taura-szindróma vírusával való fertőzöttség |
6 hét |
4 hét |
Magában kell foglalnia az év legmelegebb időszakát |
A yellowhead-vírussal való fertőzöttség |
6 hét |
3 hét |
Magában kell foglalnia az év legmelegebb időszakát |
Járványos vérképzőszervi elhalás |
8 hét |
4 hét |
Magában kell foglalnia az év legmelegebb időszakát |
XIV. MELLÉKLET
A KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEKNEK A VÍZIÁLLATOK KÖRÉBEN ELŐFORDULÓ A KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK KAPCSÁN TÖRTÉNŐ LÉTREHOZÁSÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK
1. |
A 85. cikkben említett, korlátozás alatt álló körzeteket eseti alapon kell meghatározni, legalább a következő tényezők figyelembevételével:
|
2. |
A puhatestűeket és rákféléket érintő A kategóriájú betegségekhez kapcsolódó védő- és felügyeleti körzetek földrajzi körülhatárolására a következő minimumkövetelmények vonatkoznak:
|
3. |
A halakat érintő A kategóriájú betegségekhez kapcsolódó védő- és felügyeleti körzetek földrajzi körülhatárolására a következő minimumkövetelmények vonatkoznak:
|
XV. MELLÉKLET
FELÜGYELETI RENDSZER ÉS A VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK IDŐTARTAMA A FELÜGYELETI KÖRZETBEN A KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉG TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK KÖRÉBEN TÖRTÉNŐ JELENLÉTE ESETÉN
(az e rendelet 98. és 101. cikkében foglaltak szerint)
1. Felügyeleti rendszer
Az adott A kategóriájú betegséggel való fertőzöttség ellenőrzése céljából a felügyeleti körzetben jegyzékbe foglalt fajokat tartó létesítményeket és az ilyen akvakultúrás létesítmények csoportját a 98. cikkben előírt felügyeletnek kell alávetni. A felügyeletnek állatorvosi látogatásokat is magában kell foglalnia, ideértve a termelési egységekből történő mintavételt is. E látogatásokat az illetékes hatóságnak kell végeznie az 1. és 2. táblázatnak megfelelően.
A mintavételre a XII. melléklet 1. pontjában fajonkénti bontásban megadott kritériumok vonatkoznak.
1. táblázat
Az állatorvosi látogatásokból és mintavételekből álló felügyeleti rendszer a létesítményekben és létesítmények csoportjaiban a víziállatok körében előforduló A kategóriájú betegségek esetében, a járványos vérképzőszervi elhalás vírusával való fertőzöttség kivételével
A kategóriájú betegség |
Az állatorvosi látogatások évenkénti száma |
A laboratóriumi vizsgálatok évenkénti száma |
A mintában található állatok száma |
Az év mintavételre alkalmas időszaka |
A mintavételnek alávetett állatok adott létesítményben való minimum tartózkodási ideje |
Mikrocytos mackini általi fertőzöttség |
1 |
1 |
150 |
Amikor a fertőzöttség prevalenciája az ismeretek szerint a legmagasabb, vagy április-májusban, 3–4 hónapos időszak után, amikor a tengervíz hőmérséklete nem éri el a 10 °C-ot |
4 hónap |
Perkinsus marinus általi fertőzöttség |
1 |
1 |
150 |
Amikor a fertőzöttség prevalenciája az ismeretek szerint a legmagasabb, vagy szeptemberben, októberben vagy novemberben |
4 hónap |
A Taura-szindróma vírusával való fertőzöttség |
2 |
2 |
150 |
Az évnek abban az időszakában, amikor a vízhőmérséklet valószínűsíthetően eléri az éves maximumát |
2 hónap |
A yellowhead-vírussal való fertőzöttség |
2 |
2 |
150 |
Az évnek abban az időszakában, amikor a vízhőmérséklet valószínűsíthetően eléri az éves maximumát |
2 hónap |
2. táblázat
A létesítmények állatorvosi látogatásokból és mintavételekből álló egyedi felügyeleti rendszere víziállatok járványos vérképzőszervi elhalással való fertőzöttsége esetén (1)
A létesítmény típusa |
Az egészségügyi ellenőrzések évenkénti (kétévenkénti) száma |
A mintavételek évenkénti (kétévenkénti) száma |
A mintában található halak száma |
|||
A növendék halak száma |
A tenyészhal állomány egyedeinek száma (2) |
|||||
|
2 |
2 |
150 (első és második ellenőrzés) |
150 (első vagy második ellenőrzés) |
||
|
2 |
1 |
0 |
150 (2) (első vagy második ellenőrzés) |
||
|
2 |
2 |
150 (első és második ellenőrzés) |
0 |
||
A halak összevont mintánkénti maximális száma: 10 |
2. A védelmi intézkedések időtartama a felügyeleti körzetben
A kategóriájú betegség |
A felügyelet minimális időtartama |
Mikrocytos mackini általi fertőzöttség |
3 év |
Perkinsus marinus általi fertőzöttség |
3 év |
A Taura-szindróma vírusával való fertőzöttség |
2 év |
A yellowhead-vírussal való fertőzöttség |
2 év |
Járványos vérképzőszervi elhalás |
2 év |
A felügyeleti időszak letelte után, amennyiben nem mutatnak ki az adott A kategóriájú betegséggel való újbóli fertőzöttséget, a felügyeleti körzetben az e rendelet 101. cikkének megfelelően meg kell szüntetni az intézkedéseket.
(1) A halak laboratóriumi vizsgálat céljára szolgáló mintavételét az évnek abban az időszakában kell elvégezni, amikor a vízhőmérséklet 11 és 20 °C között van. A vízhőmérsékletre vonatkozó követelmény az egészségügyi ellenőrzésekre is érvényes. Azokban a létesítményekben, ahol a vízhőmérséklet az év során nem éri el a 11 °C-ot, a mintavételt és az állatorvosi látogatásokat akkor kell elvégezni, amikor a vízhőmérséklet a legmagasabb.
(2) A tenyészállományból vett minták nem tartalmazhatnak ivarmirigy-folyadékot, haltejet és petesejteket, mivel nincs bizonyíték arra, hogy a járványos vérképzőszervi elhalás a genitális traktus fertőzöttségéhez vezethet.