(1)

Az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni (a továbbiakban: az AKCS) beruházási kereten belül a 9., 10. és 11. Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az EFA-k) műveleteinek pénzügyi eszközeiből befolyó bevételek (a továbbiakban: a pénzügyi eszközökből befolyó bevételek) 2020. december 31. után nem köthetők le, hacsak a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag másként nem határoz.

(2)

Meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy bár az AKCS beruházási keret hozzájárult az AKCS országok szegénységének csökkentésére, világgazdasági integrációjára és fenntartható fejlődésére irányuló, az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodásban (2) (a továbbiakban: az AKCS–EU partnerségi megállapodás) meghatározott célkitűzésekhez, hozzájárulását e tekintetben nem maximalizálta. Az AKCS beruházási keret pénzügyi eszközeiből befolyó bevételek új keretek között és újfajta irányítás mellett folytatódó felhasználása jobb fejlesztési eredményekhez vezethet.

(3)

A Bizottság 2018. június 14-én elfogadta a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: az NDICI-javaslat), amely az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (a továbbiakban: EFFA+)és a külső tevékenységi garancia létrehozásáról rendelkezik, amelyekhez a tagállamok konkrét régiókban, országokban, ágazatokban vagy meglévő beruházási keretekben megvalósítandó tevékenységekhez rendelhető hozzájárulást nyújthatnának.

(4)

Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága 2020. december 4-én elfogadott 2/2020 határozatával (3) módosította az AKCS–EU partnerségi megállapodás 95. cikkének (4) bekezdése szerinti átmeneti intézkedések elfogadásáról szóló 3/2019 határozatát (4) abból a célból, hogy ismételten meghosszabbítsa az AKCS–EU partnerségi megállapodás rendelkezéseinek alkalmazási időtartamát vagy 2021. november 30-ig, vagy az új AKCS-EU megállapodás (a továbbiakban: az új megállapodás) hatálybalépéséig, vagy az új megállapodásnak az Unió és az AKCS-államok közötti ideiglenes alkalmazása kezdő időpontjáig, attól függően, hogy melyik a legkorábbi időpont. A 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (5) bekezdésében meghatározott azon időszakot, amely alatt még leköthetők az AKCS beruházási keret pénzügyi eszközeiből a 9., 10. és 11. Európai Fejlesztési Alap műveleteiből befolyó bevételek, meg kell hosszabbítani 2021. június 30-ig annak érdekében, hogy további kötelezettségvállalásokat lehessen tenni az AKCS beruházási keret pénzügyi eszközeiből befolyó bevételekből, illetve biztosítani lehessen az AKCS-országok folyamatos támogatását, amíg teljes mértékben működőképessé nem válik a Szomszédság, Fejlesztés és Nemzetközi Együttműködés területét támogató, az NDICI-javaslat alapján elfogadandó eszköz (a továbbiakban: a külső finanszírozási eszköz).

(5)

Az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alap (5) elismerten rendkívül releváns eszköz a hatálya alá tartozó régiók (szubszaharai Afrika és Európa szomszédságpolitikájában részt vevő országok) beruházási szükségletei, valamint az Unió prioritásai és kötelezettségvállalásai szempontjából.

(6)

„Az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé” című 2020. március 9-i közös közleményében (a továbbiakban: a közös közlemény) a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) azt szorgalmazta, hogy az Unió az afrikai kontinens egész területén támogassa a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést. Többek között az Unió partnerséget kíván kialakítani Afrikával a beruházások előmozdítása terén, az innovatív finanszírozási mechanizmusok alkalmazásának fokozása révén.

(7)

A közös közleményben a főképviselő hangsúlyozta, hogy a pénzügyi eszközöknek ösztönözniük kell a jelentős fejlesztési hatású beruházásokat, nagyrészt a magánszektort támogatva, „A magánszektor meghatározóbb szerepéről, a fejlődő országok inkluzív és fenntartható növekedésének elérése érdekében” című 2014. május 13-i bizottsági közleményben meghatározott kritériumok – nevezetesen a mérhető fejlesztési hatás, az addicionalitás, a semlegesség, a közös érdek és a társfinanszírozás, a demonstrációs hatás, valamint a szociális, környezeti és fiskális normákhoz való igazodás – követésével.

(8)

Lehetővé kell tenni, hogy az e határozatban említett, pénzügyi eszközökből befolyó bevételek külső finanszírozási eszközhöz való hozzájárulásnak minősüljenek (az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 21. cikke (2) bekezdése a) ponjtának ii. alpontjában említett „célhoz kötött külső címzett bevételek”) annak érdekében, hogy az AKCS-országok támogatását egy „egycsomagos” megközelítés alapján finanszírozzák, összhangban a külső finanszírozási eszköz célkitűzéseivel, alapelveivel és irányításával, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban igénybe véve e célból pénzügyi eszközöket, vegyesfinanszírozási műveleteket, költségvetési biztosítékokat vagy bármely egyéb vissza nem fizetendő támogatási formát. Mindez lehetővé teszi az AKCS beruházási keretről történő megszakítás nélküli átállást, valamint a folytonosság biztosítását a rendelkezésre álló finanszírozási termékek köre tekintetében.

(9)

A pénzügyi eszközökből befolyó bevételeket a külső finanszírozási eszköz 2027. december 31. után már nem kaphatja meg külső címzett bevételként. A későbbi többéves pénzügyi keretekre figyelemmel elfogadott határozatok sérelme nélkül, az említett időpontot követően a pénzeszközöket újabb finanszírozási mechanizmusokon keresztül fogják kiosztani azok kimerüléséig.

(10)

Az AKCS beruházási keret pénzügyi eszközeiből befolyó bevételeket - figyelemmel a 2021-2027-es időszakra várt becsült teljes összegre - évente át kell csoportosítani a külső finanszírozási eszköz releváns költségvetési sorainak kiegészítéseként, a programozási dokumentumokkal összhangban.

(11)

A Bizottság a pénzügyi eszközökből befolyó bevételeket az Európai Beruházási Bank révén, többek között az EFFA+-on keresztül fogja becsatornázni azzal a céllal, hogy maximalizálja azok fejlesztési hatását és addicionalitását, figyelembe véve az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos kérdéseket is. Az EFFA+ irányításának és az „első a szakpolitika” elvnek valamennyi műveletre vonatkoznia kell.

(12)

Az NDICI-javaslattal összhangban a pénzügyi eszközökből befolyó bevételek elsősorban a magas pénzügyi kockázattal járó fejlesztési eszközök felé kell irányítani, különösen a legkevésbé fejlett országok pénzügyeire, tőkealapjaira és tevékenységeire kifejtendő hatás érdekében. A műveleteknek törekedniük kell a fejlesztésre gyakorolt hatás maximalizálására.

(13)

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (7) 152. cikkének (4) bekezdése értelmében az Egyesült Királyságnak az egymást követő EFA-időszakokban az EFA beruházási keretéből való részesedését a befektetés lejáratakor visszatérítik az Egyesült Királyság részére. Eltérő megállapodás hiányában az Egyesült Királyság tőkerészesedése nem köthető le újra a 11. EFA kötelezettségvállalási időszakának végén túl, valamint nem vihető át későbbi időszakokra,