(1)

A 189/2014/EU tanácsi határozat (2) engedélyezi Franciaország számára, hogy a Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területén előállított és Franciaország kontinentális területén értékesített „hagyományos” rumra kedvezményes jövedéki adót alkalmazzon, amely alacsonyabb lehet az alkoholra vonatkozóan a 92/84/EGK tanácsi irányelvben (3) meghatározott jövedéki adó legalacsonyabb mértékénél, de legfeljebb 50 %-kal lehet alacsonyabb az alkoholra kivetett rendes nemzeti jövedéki adó mértékénél. A kedvezményes jövedéki adó 144 000 hektoliter tiszta alkoholnak megfelelő éves kontingensre korlátozódik. Ez az engedély 2020. december 31-én hatályát veszti.

(2)

2019. október 18-án a francia hatóságok egy olyan tanácsi határozatra irányuló javaslat előterjesztésére kérték a Bizottságot, amely meghosszabbítja a 189/2014/EU határozatban az engedélyre vonatkozóan megállapított határidőt, és magasabb kontingenst vezet be a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti hétéves időszakra.

(3)

A helyi piac kis mérete miatt az ezen engedély alkalmazási körébe tartozó négy legkülső régió lepárlóüzemei csak akkor tudják fejleszteni tevékenységüket, ha kellő mértékben jelen tudnak lenni Franciaország kontinentális területének piacán, amely az általuk előállított rum legjelentősebb felvevője (a rum 65 %-át értékesítik az említett piacon). A „hagyományos” rum uniós piaci versenyképességét két paraméter gyengíti: a magasabb termelési költségek és a palackonként felszámolt magasabb adó, aminek oka, hogy a „hagyományos” rum alkoholtartalma rendszerint magas, és azt az átlagosnál nagyobb palackokban forgalmazzák.

(4)

A cukornád-cukor-rum értéklánc termelési költségei magasabbak az említett négy legkülső régióban, mint a világ más részein. Különösen a négy legkülső régió távoli fekvése, valamint kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyai befolyásolják jelentős mértékben az összetevők és a termelés költségeit. Emellett a munkaerőköltség is magasabb, mint a szomszédos országokban, mivel Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területén a francia szociális jogszabályok alkalmazandók. Ezekben a legkülső régiókban az uniós környezetvédelmi és biztonsági normákat is alkalmazni kell, ez pedig jelentős költségekkel járó, a termelékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó beruházásokat tesz szükségessé, még akkor is, ha ezek egy részét társfinanszírozzák az uniós strukturális alapok. A legkülső régiókban működő lepárlóüzemek mérete ugyanakkor elmarad a nemzetközi vállalatcsoportokhoz tartozó üzemek méretétől. Ennek következtében a fajlagos előállítási költségek magasabbak.

(5)

A Franciaország kontinentális területén értékesített „hagyományos” rumot rendszerint a versenyző rumtermékeknél nagyobb palackokban és magasabb alkoholtartalommal forgalmazzák (a „hagyományos” rum 36 %-át egyliteres palackokban értékesítik, és alkoholtartalma 40–59 % között mozog, míg a versenyző termékek rendszerint 0,7 literes palackokban, 37,5 %-os alkoholtartalommal kerülnek piacra). A magasabb alkoholtartalom miatt azonban a rum minden értékesített literje után magasabb jövedéki adót, magasabb „cotisation sur les boissons alcooliques” (más néven: „vignette sécurité sociale”) (VSS) járulékot, sőt magasabb hozzáadottérték-adót (héa) is kell fizetni. Így a kedvezményes jövedékiadó-mérték, amely legfeljebb 50 %-kal alacsonyabb az alkoholra kivetett rendes nemzeti jövedéki adónál, arányos marad a magasabb termelési költségekből, a magasabb jövedéki adóból, a VSS-ből és a héából eredő többletköltségek összességével.

(6)

A „hagyományos” rum magasabb alkoholtartalommal történő – magasabb adótartalmat eredményező – értékesítésének évtizedes gyakorlatából származó többletköltségeket ezért figyelembe kell venni.

(7)

A harmonizált jövedéki adót és a VSS-t érintő engedélyezendő adókedvezménynek arányosnak kell maradnia annak érdekében, hogy ne ássa alá az uniós jogrend integritását és egységességét, és ne sértse a belső piacon megvalósuló torzításmentes versenyt és az állami támogatásokra vonatkozó politikákat.

(8)

Ez az adóelőny eddig nem befolyásolta a belső piacot, mivel az az elmúlt években a „hagyományos” rum piaci részesedése a rumalapú alkoholtartalmú italok növekvő fogyasztása miatt 11 %-kal csökkent.

(9)

A francia legkülső régiók gazdasági fejlődésének útjában álló komoly akadályok elkerülése érdekében, továbbá a francia legkülső régiókban működő nádcukor-cukor-rum ágazat folytonosságának és az ezen ágazat által biztosított munkahelyek megtartásának érdekében meg kell újítani a 189/2014/EU határozattal megadott engedélyt, és az arra vonatkozó kontingenst növelni kell.

(10)

Annak érdekében, hogy e határozat ne veszélyeztesse a belső piacot, a franciaországi tengerentúli megyékből származó, ezen intézkedés keretében támogatható rum mennyiségét évi legfeljebb 153 000 hektoliter tiszta alkoholnak megfelelő értékben kell megállapítani.

(11)

Mivel az adókedvezmény nem haladja meg a többletköltségek kiegyenlítéséhez szükséges mértéket, és mivel a kérdéses mennyiségek szerények, illetve az adókedvezmény Franciaország kontinentális területének fogyasztására korlátozódik, az intézkedés nem veszélyezteti az uniós jogrend integritását és koherenciáját.

(12)

Annak érdekében, hogy a Bizottság értékelhesse, hogy az engedélyezést indokoló feltételek továbbra is teljesülnek-e, Franciaországnak 2025. szeptember 30-ig nyomonkövetési jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz.

(13)

E határozat nem sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikkének lehetséges alkalmazását,