(1)

Annak megvalósítása érdekében, hogy a befektetők alapos előzetes vizsgálatot végezhessenek és könnyebben értékelni tudják az alapul szolgáló kitettségeket az (EU) 2017/2402 rendelet céljaival összhangban, az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségeknek hasonló kockázati profillal kell rendelkezniük. Az alapul szolgáló kitettségek egy adott halmaza homogenitásának meghatározásához ezért egységes kritériumokat kell rögzíteni.

(2)

Az alapul szolgáló kitettségek halmaza csak akkor tekinthető homogénnek, ha kitettségei egyetlen eszköztípusba tartoznak. A kitettségek megfelelő hozzárendelhetősége érdekében tehát meg kell határozni a különálló eszköztípusokat. A piaci gyakorlat már igénybe vesz régen meglévő eszköztípusokat az alapul szolgáló kitettségek egy adott halmaza homogenitásának meghatározásához. Mindazonáltal a pénzügyi innováció korlátozásának és a meglévő piaci gyakorlat akadályozásának elkerülése érdekében az alapul szolgáló kitettségek olyan adott halmazai esetében, amelyek nem felelnek meg az említett már meglévő eszköztípusoknak, szintén lehetővé kell tenni, hogy egyetlen eszköztípusnak minősüljenek az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor által következetesen alkalmazott belső módszerek és paraméterek alapján. Előfordulhat, hogy egy kitettség egynél több eszköztípushoz is hozzárendelhető. Az adott értékpapírosításon belül azonban az összes alapul szolgáló kitettségnek ugyanazon eszköztípushoz kell tartoznia.

(3)

A hitelezési feltételeket az adott értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségekhez kapcsolódó hitelkockázat mérése és értékelése céljából dolgozták ki, és ezért az adott kitettségek homogenitásának hasznos mutatói. Hasonló hitelezési feltételek alkalmazásakor tehát feltételezhető, hogy az alapul szolgáló kitettségek halmaza hasonló kockázati profilokkal rendelkezik, az eltérő hitelezési feltételek megléte viszont arra utal, hogy a kitettségek lényegesen eltérő kockázati profilokkal rendelkezhetnek, még akkor is, ha a szóban forgó hitelezési feltételek mind kiváló minőségűek.

(4)

Az alapul szolgáló kitettségek kezelése – beleértve a különleges célú gazdasági egység eszközoldalán lévő alapul szolgáló kitettségekből eredő készpénzkövetelések nyomon követését, beszedését és igazgatását – jelentős hatással van a szóban forgó alapul szolgáló kitettségekből várható pénzáramlásokra és így megkönnyíti a pénzáramlás-előrejelzéseket, és lehetővé teszi, hogy a befektetők statisztikailag megbízható feltételezésekkel éljenek a kifizetési és nemteljesítési jellemzőkről. Az alapul szolgáló kitettségek halmaza csak akkor tekinthető homogénnek, ha a halmazba tartozó kitettségeket hasonló eljárások, rendszerek és irányítás keretében kezelik, függetlenül attól, hogy magát a kezelést az értékpapírosítást kezdeményező vagy kezdeményezők és harmadik fél vagy harmadik felek végzik-e. A halmazban lévő alapul szolgáló kitettségeket ezért kellően hasonló eljárásokkal kell kezelni ahhoz, hogy a befektető megbízhatóan fel tudja mérni a kezelés hatását hasonló paraméterek mellett.

(5)

Bizonyos eszköztípusok esetében előfordulhat, hogy a befektetők nem tudják megfelelően értékelni az alapul szolgáló kitettségek halmazának mögöttes kockázatait kizárólag a kezelési eljárások és hitelezési feltételek hasonlósága alapján. A homogenitás helyes megítélésének biztosítása érdekében ezért egyes eszköztípusok esetében bizonyos tényezőket kell alkalmazni. Az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy a szponzornak ezért esettől függően egy vagy több releváns tényezőt kell alkalmaznia, figyelembe véve az értékpapírosítás típusát (nem ABCP- vagy ABCP-értékpapírosítás), az alapul szolgáló kitettségek adott halmazának sajátos jellemzőit és azt, hogy a befektetők közös módszerek és paraméterek alapján értékelni tudják-e az így kialakult halmaz mögöttes kockázatait. A „személyi, családi vagy háztartási fogyasztási hitelkeretek” és a „vevőkövetelések” eszköztípusok ugyanakkor kellően homogén eszköztípusnak tekinthetők, feltéve, hogy hasonló hitelezési feltételek és kezelési eljárások is vonatkoznak rájuk. Ha a szóban forgó eszköztípusokra homogenitási tényezők formájában további követelményeket alkalmaznának, az az értékpapírosított portfóliókban túlzott koncentrációt eredményezne. Ezért ezen eszköztípusok esetében nem célszerű előírni homogenitási tényezők alkalmazását.

(6)

Ha az alapul szolgáló kitettségek jellemzői az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor ellenőrzésén kívüli okokból, és nem az értékpapírosítást kezdeményező hibájából megváltoznak a homogenitási feltételek tekintetében, beleértve a homogenitási tényezőket is, ez vélelmezhetően nincs hatással a halmaz homogenitására, amennyiben a kitettségek az értékpapírosítás kezdeményezésekor minden egyéb tekintetben megfeleltek e rendelet követelményeinek, és az említett változás az értékpapírosítás kezdeményezése után következett be. Mivel az alapul szolgáló kitettségek homogenitásának meghatározására szolgáló feltételek az ABCP- és a nem ABCP-értékpapírosítások szempontjából egyaránt relevánsak, mindkét típusú értékpapírosításra egységes rendelkezéseket kell alkalmazni, tekintet nélkül azokra az egyedi homogenitási tényezőkre, amelyek adott esetben csak az ABCP- vagy nem ABCP-értékpapírosítások bizonyos eszköztípusai szempontjából relevánsak.

(7)

Az ebben a rendeletben foglalt rendelkezések szorosan kapcsolódnak, mivel mind az ABCP-, mind a nem ABCP-értékpapírosításra vonatkozóan a homogenitással foglalkoznak. Az egyszerre hatályba léptetendő rendelkezések koherenciájának biztosítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az említett kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek átfogó rálátással rendelkezzenek a szóban forgó rendelkezésekre és könnyen hozzáférhessenek azokhoz, az (EU) 2017/2402 rendelet által a homogenitás vonatkozásában előírt két szabályozástechnikai standardot célszerű egyetlen rendeletbe foglalni. Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(8)

Az Európai Bankhatóság az e rendelet alapját képező technikaistandard-tervezetek benyújtását megelőzően szorosan együttműködött az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA). Emellett nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,