(1)

Az (EU, Euratom) 2015/2422 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bíróság a Törvényszékkel együtt elvégezte az általuk gyakorolt hatáskörök átfogó áttekintését, és megvizsgálta, hogy az említett rendelet értelmében végrehajtott, az Unió bíróságainak szervezeti felépítésére irányuló reformra tekintettel, szükséges-e bizonyos változtatásokat végrehajtani a Bíróság és a Törvényszék közötti hatáskörmegosztást vagy a fellebbezéseknek a Bíróság általi kezelését illetően.

(2)

Amint az a Bíróság által 2017. december 14-én az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé terjesztett jelentésben megfogalmazásra került, a Bíróság úgy véli, hogy a jelen szakaszban nem szükséges változtatásokat javasolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikke alapján előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések kezelését illetően. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek az uniós bírósági rendszer sarokkövét képezik, és az említett kérelmek gyorsan feldolgozásra kerülnek, ezért jelenleg nincs szükség arra, hogy az Európai Unió Bíróságának alapokmányában meghatározott egyes ügycsoportokban az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megtárgyalása és eldöntése a Törvényszék hatáskörébe kerüljön.

(3)

A Bíróság és a Törvényszék által végzett vizsgálat ugyanakkor rámutatott, hogy a Bíróság által az EUMSZ 260. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján hozott ítélet végrehajtásának elmulasztásához kapcsolódóan, a Bizottság által elfogadott jogi aktus ellen valamely tagállam által indított megsemmisítés iránti kereset elbírálása során a Törvényszék komoly nehézségekkel szembesülhet, amennyiben a Bizottság és az érintett tagállam eltérő álláspontot képvisel a tagállam által a Bíróság ítéletének teljesítése érdekében elfogadott intézkedések megfelelősége tekintetében. Az említett okoknak megfelelően az EUMSZ 260. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján valamely tagállamra kirótt átalányösszeggel vagy kényszerítő bírsággal kapcsolatos jogvitákat szükségesnek tűnik a Bíróság kizárólagos hatáskörébe utalni.

(4)

A Bíróság és a Törvényszék által lefolytatott vizsgálatból az is kitűnik, hogy számos fellebbezést olyan ügyekben nyújtanak be, amelyek már kétszer is elbírálás tárgyát képezték, először valamely független fellebbezési tanács, majd a Törvényszék részéről, továbbá hogy a Bíróság számos ilyen fellebbezést elutasít azzal az indokkal, hogy azok egyértelműen megalapozatlanok vagy nyilvánvalóan elfogadhatatlanok. Annak érdekében, hogy a Bíróság azokra az ügyekre összpontosíthasson, amelyek a részéről teljeskörű figyelmet igényelnek, a megfelelő igazságszolgáltatásra törekedve olyan eljárást kell bevezetni az ilyen ügyekkel kapcsolatos fellebbezéseket illetően, amely lehetővé teszi a Bíróság számára, hogy csak azokat a fellebbezéseket fogadja be teljes egészében vagy részben, amelyek az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából jelentős kérdést vetnek fel.

(5)

Tekintettel a Bíróság elé terjesztett ügyek számának folyamatos növekedésére, és az Európai Unió Bírósága elnökének 2018. július 13-i levelével összhangban, e szakaszban elsőbbséget kell biztosítani a fent említett eljárás bevezetésének, amelynek értelmében a Bíróság határoz a fellebbezés befogadhatóságáról. A Bíróság 2018. március 26-i kérelmének azon elemét, amely a kötelezettségszegési eljárások egy részének a Törvényszék hatáskörébe utalására vonatkozik, egy későbbi szakaszban kell megvizsgálni, miután 2020 decemberéig elkészül az (EU, Euratom) 2015/2422 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt jelentés a Törvényszék működéséről. Emlékeztetni kell arra, hogy e jelentésnek elsősorban a Törvényszék hatékonyságát és a bírói létszám 56-ra való emelésének szükségességét és eredményességét kell vizsgálnia, figyelemmel arra a célkitűzésre is, hogy az (EU, Euratom) 2015/2422 rendelet preambulumában foglaltak szerint a Törvényszéken belül biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt.

(6)

Következésképpen módosítani kell az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyvet, biztosítva egyúttal az e jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések és az EUMSZ megfelelő rendelkezései közötti teljeskörű terminológiai egységességet, továbbá megfelelő átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani az e rendelet hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyek kezelésére,