(1)

Az 1238/2013/EU végrehajtási rendelettel a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó vagy ott feladott modulok és elemek (a továbbiakban: érintett termék) Unióba irányuló behozatalára. Az 1239/2013/EU végrehajtási rendelettel a Tanács végleges kiegyenlítő vámot is kivetett az érintett termék Unióba irányuló behozatalára.

(2)

A Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamara (a továbbiakban: CCCME) az exportáló gyártók egy csoportja nevében árra vonatkozó kötelezettségvállalást nyújtott be a Bizottságnak. A Bizottság a 2013/423/EU határozattal (9) elfogadta ezt az árra vonatkozó kötelezettségvállalást az ideiglenes dömpingellenes vám tekintetében. Az exportáló gyártók egy csoportja és a CCCME által az árra vonatkozóan felajánlott kötelezettségvállalás módosított változatával kapcsolatos értesítést követően a Bizottság a 2013/707/EU végrehajtási határozattal (10) megerősítette az árra vonatkozó módosított kötelezettségvállalás elfogadását a végleges dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések alkalmazási időszaka tekintetében (a továbbiakban: kötelezettségvállalás). A kötelezettségvállalást – többek között – a következő exportáló gyártók tekintetében fogadták el:

(3)

A Bizottság emellett határozatot (11) hozott a kötelezettségvállalás végrehajtásának pontosításáról, valamint elfogadott 15 rendeletet (12), amelyekkel több exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(4)

A Bizottság az (EU) 2016/185 (13) és az (EU) 2016/184 (14) végrehajtási rendelettel kiterjesztette a Kínából származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat a Malajziában és Tajvanon feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára, ami alól több valódi gyártó is mentesült.

(5)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálatot követő dömpingellenes rendelettel kiterjesztette a Kínából származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámot a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat nyomán, valamint megszüntette a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot.

(6)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálatot követő szubvencióellenes rendelettel kiterjesztette a Kínából származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámot a szubvencióellenes alaprendelet 18. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat nyomán, valamint megszüntette a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikke (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot (a hatályvesztési felülvizsgálatot követő dömpingellenes rendelet és a hatályvesztési felülvizsgálatot követő szubvencióellenes rendelet a továbbiakban együttesen: hatályvesztési felülvizsgálatot követő rendeletek).

(7)

A Bizottság a hatályon kívül helyezésről szóló rendelettel a kötelezettségvállalást hatályon kívül helyezte.

(8)

A Bizottság a hatályvesztésről szóló értesítésekben bejelentette, hogy a Kínából származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám és szubvencióellenes vám 2018. szeptember 3-án hatályát vesztette.

(9)

A kötelezettségvállalás feltételei szerint az exportáló gyártók – többek között – vállalták, hogy az első független uniós vevő részére nem értékesítik az érintett terméket egy adott minimális importár (a továbbiakban: minimális importár) alatt. A minimális importárhoz negyedéves kiigazítási mechanizmust alkalmaztak, amelyhez a modulok nemzetközi piacon jegyzett, Bloomberg-adatbázis szerinti, a kínai árakat is magukban foglaló azonnali árai szolgáltak referenciaként.

(10)

Az exportáló gyártók emellett azt is vállalták, hogy az érintett terméket kizárólag közvetlen módon értékesítik. A kötelezettségvállalás értelmében közvetlen értékesítésnek az az értékesítés minősült, amely az első független uniós vevő részére, vagy a kötelezettségvállalásban szereplő, az Unióban működő, kapcsolatban álló félen keresztül valósult meg. Az Unióba irányuló közvetett, a kötelezettségvállalásban szereplőktől eltérő vállalatok által teljesített értékesítések a kötelezettségvállalás megszegésének minősültek.

(11)

A kötelezettségvállalás – egy nem teljeskörű felsorolás formájában – egyértelművé tette azt is, hogy mi minősült a kötelezettségvállalás megszegésének. A felsorolás konkrétan megemlítette a kötelezettségvállalási számláknak a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok megfizetése alóli kivétel céljából történő kiállítását olyan szolárpanelekre, amelyeket nem a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó vállalatok gyártottak (a továbbiakban: vállalatok közötti átcsatornázás).

(12)

A kötelezettségvállalás arra is kötelezte az exportáló gyártókat, hogy negyedévente részletesen tájékoztassák a Bizottságot az összes uniós exportértékesítésükről és viszonteladásukról (a továbbiakban: negyedéves jelentések). Ennek értelmében a negyedéves jelentésekben közölt adatoknak teljeskörűeknek és helytállóknak kellett lenniük, és a jelentett ügyleteknek teljes mértékben meg kellett felelniük a kötelezettségvállalás feltételeinek. Az unióbeli viszonteladásokról való jelentéstétel különleges kötelezettségnek számított az érintett termék kapcsolatban álló importőrön keresztüli, első független vevő számára történő értékesítése során. A Bizottság kizárólag e jelentések alapján tudta nyomon követni, hogy a kapcsolatban álló importőr által az első független vevő esetében alkalmazott viszonteladói ár megfelelt-e a minimális importárnak.

(13)

Az exportáló gyártók viselték a felelősséget a kötelezettségvállalás azon megszegéséért, amelyet egy velük kapcsolatban álló fél követett el, függetlenül attól, hogy a fél szerepelt-e vagy sem a kötelezettségvállalásban.

(14)

Az exportáló gyártók azt is vállalták, hogy a kötelezettségvállalás végrehajtása során esetlegesen felmerülő – technikai vagy egyéb – nehézségek vagy kérdések esetén egyeztetnek a Bizottsággal.

(15)

A Bizottság eredetileg több mint 120 vállalat/vállalatcsoport részéről fogadta el a kötelezettségvállalást. Az azóta eltelt időszak során a Bizottság 19 vállalat tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását. Közülük tizenhét esetében a kötelezettségvállalás feltárt megszegése volt az ok, míg a másik két vállalatnál az alkalmazott üzleti modell miatt kivitelezhetetlenné vált a kötelezettségvállalásban foglaltak teljesítésének nyomon követése. Ezenkívül 16 további kínai vállalat önkéntesen lépett ki a kötelezettségvállalásból.

(16)

A hatályon kívül helyezésről szóló rendelettel a Bizottság hatályon kívül helyezte a kötelezettségvállalást, és helyette bevezetett egy változó mértékű, minimális importár formájában alkalmazott vámot (a továbbiakban: minimális importár formájú változó vám). A minimális importár formájú változó vám rendszere azt jelenti, hogy mentesül a vám alól az az erre jogosult behozatal, amelynek bejelentett értéke eléri – vagy meghaladja – a minimális importárat, ha viszont a terméket a minimális importár alatti áron importálják, a vámhatóságok azonnal kivetik a vámokat.

(17)

Tekintettel arra, hogy a minimális importár formájú változó vám a kötelezettségvállalás helyett került bevezetésre, a Bizottság – a hatályon kívül helyezésről szóló rendelet (50)–(53) preambulumbekezdésében szereplő ténymegállapítások alapján – indokoltnak tartotta, hogy a minimális importár formájú változó vám kizárólag azokra a vállalatokra vonatkozzon, amelyek a korábbiakban nem szegték meg a kötelezettségvállalást, és hogy e tekintetben ne tegyen különbséget a már megállapítást nyert, illetve az olyan kötelezettségvállalás-szegések között, amelyek elkövetését a Bizottság jövőbeli vizsgálatai fogják megállapítani. Ennek megfelelően az összes olyan exportáló gyártóra, amely a kötelezettségvállalást annak fennállása alatt megszegte, a nem maximált értékvámokat kell alkalmazni.

(18)

A Bizottság a hatályon kívül helyezésről szóló rendelet 2017. október 1-jei hatálybalépésekor folytatta a kötelezettségvállalás betartása kapcsán végzett vizsgálatokat, és indokoltnak tartotta, hogy azoknak az áruknak a tekintetében, amelyeket még a kötelezettségvállalás mellett bocsátottak szabad forgalomba, új vizsgálatokat indítson. Az említett vizsgálatok esetében vámtartozás fog keletkezni a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásakor: a) ha megállapítást nyer, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó vállalatok által számlázott importárukat illetően a kötelezettségvállalás egy vagy több feltétele nem teljesült; vagy b) ha a Bizottság konkrét ügyletekre hivatkozó, és a vonatkozó kötelezettségvállalási számlákat érvénytelennek nyilvánító rendeletben vagy határozatban megállapítja a kötelezettségvállalás megszegését.

(19)

A Bizottság – a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és 14. cikkének (7) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése és 24. cikkének (7) bekezdése alapján – két tagállam vámhatóságától bizonyítékokat kapott a Sinski PV és a Koly Energy által vállalt kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan. A Bizottság ezen túlmenően a Koly Energy társasági struktúrájáról rendelkezésre álló nyilvános információkat is értékelte.

(20)

A (21)–(24) preambulumbekezdésben szereplő ténymegállapítások a Sinski PV és a Koly Energy tekintetében a kötelezettségvállalás fennállása alatti állítólagos kötelezettségvállalás-szegésre vonatkozóan a vámhatóságoktól kapott állításokkal foglalkoznak.

(21)

A vámhatóságoktól kapott bizonyítékok arra utalnak, hogy a Sinski PV legalább egy uniós vevőnek rendszeresen a minimális importár alatt értékesített szolárpaneleket, vagyis megszegte a kötelezettségvállalás (9) preambulumbekezdésben ismertetett rendelkezéseit.

(22)

Emellett további bizonyítékok utalnak arra is, hogy a Sinski PV három másik vállalattal együttműködve a Sinski PV egyik unióbeli vevőjének megrendeléseihez kötelezettségvállalási számlákat állított ki olyan szolárpanelekről, amelyeket a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó vállalatok állítottak elő. Ezt a gyakorlatot (vállalatok közötti átcsatornázás) a kötelezettségvállalás – miként azt a (11) preambulumbekezdés is leírta – kifejezetten a kötelezettségvállalás megszegésének minősülő gyakorlatok közé sorolta.

(23)

A vámhatóságoktól kapott – nyilvánosan hozzáférhető források által is megerősített – bizonyítékok alapján a Koly Energy egy állítólagosan független uniós importőrnek szolárpaneleket értékesített, amelyekről kötelezettségvállalási számlákat állított ki. A szóban forgó importőrrel bonyolított ügyletek értéke a Koly Energy-nek az Unióba irányuló összértékesítésén belül több mint 50 %-os részarányt képviselt. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett ügyletekben érintett importőr, valamint a Koly Energy az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (15) (a továbbiakban: az Uniós Vámkódex végrehajtási jogi aktusa) 127. cikkének (1) bekezdése szerint egymással kapcsolatban álló feleknek minősülnek. A Koly Energy nem tett jelentést arról, hogy az Unión belül vele kapcsolatban álló importőrökkel rendelkezne. Mivel az említett importőr nem szerepel a kötelezettségvállalásban kapcsolatban álló félként, a Koly Energy megszegte a kötelezettségvállalás (10) preambulumbekezdésben ismertetett feltételeit.

(24)

A kapcsolatban álló félnek minősülő importőröket hasonló jelentéstételi kötelezettségek terhelik, mint kínai anyavállalataikat, annak érdekében, hogy a Bizottság megállapíthassa az első független uniós vevő tekintetében alkalmazott nettó értékesítési árról, hogy az eléri-e – vagy meghaladja-e – a minimális importárat. A kapcsolatban álló importőr egyetlen viszonteladását sem jelentették a Bizottságnak. A Koly Energy ennélfogva a kötelezettségvállalás (12) és (13) preambulumbekezdésben ismertetett feltételeit is megszegte.

(25)

A Sinski PV-nek a vizsgált vevővel minimális importár alatti áron lebonyolított és/vagy vállalatok közötti átcsatornázással végrehajtott értékesítési ügyletei az alábbi kötelezettségvállalási számlákhoz kapcsolódtak:

(26)

A Koly Energy közvetett értékesítési ügyletei az alábbi kötelezettségvállalási számlákhoz kapcsolódtak:

(27)

Az érdekelt felek tájékoztatást kaptak a ténymegállapításokról, mindenekelőtt a kötelezettségvállalási számlák érvénytelenítésére irányuló szándékról. A dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése alapján az érdekelt felek számára biztosították a lehetőséget meghallgatásukra és észrevételeik megtételére.

(28)

Egy importőr és egy kínai exportáló gyártó nyújtott be írásbeli beadványt.

(29)

A Bizottság mérlegelte és az alábbiakban foglaltak szerint megválaszolta az érdekelt felek észrevételeit.

(30)

A Koly Energy és a vele állítólagosan kapcsolatban álló uniós importőr vitatta a köztük fennálló kapcsolatot és tagadta, hogy ugyanazon holdingcsoporthoz tartoznának.

(31)

A Koly Energy a beadványban ismertette, hogy 100 %-ban két kínai személy tulajdonában áll, akik nem rendelkeznek részesedéssel sem az uniós importőrben, sem a holdingcsoportban. Előadta továbbá, hogy a holdingcsoporttal szoros üzleti kapcsolatban áll, mivel az a Koly Energy legnagyobb vevője. Ugyanakkor tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban állna az importőrrel, és visszautasította azt is, hogy egyazon holding ellenőrzése alatt állnának.

(32)

A Bizottság véleménye szerint az a tény, hogy a Koly Energy-t mint eladót egy szolárpanelekre vonatkozó adásvételi és szállítási szerződéssel összefüggésben annak a holdingcsoportnak a kereskedelmi ügyletekért felelős igazgatója képviselte, amelyhez az importőr is tartozik, – ellenkező bizonyíték hiányában – harmadik felek felé annak elismerését jelenti, hogy a Koly Energy, az importőr és a szóban forgó holdingcsoport az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet (a továbbiakban: az Uniós Vámkódex végrehajtási jogi aktusa) 127. cikke (1) bekezdése szerint egymással kapcsolatban áll. A következtetést megerősítette az is, hogy a szóban forgó szerződésen az eladó (Koly Energy) részéről a Koly Energy aláírása mellett az importőr aláírása is szerepelt. Ezt az álláspontot alátámasztotta, hogy a Koly Energy (mint eladó) szerződéssel összefüggésben kommunikációs célból feltüntetett kapcsolattartási adatai között megtalálható volt a holdingcsoport e-mail-címe. Ezen túlmenően egy a szerződésben szereplő rendelkezés tartalmazta az importőr nevét a levelezési címével, mint az eladó (Koly Energy) kapcsolattartóját. Bár a Koly Energy azt állította, hogy ezt a szerződést az engedélye nélkül írták alá, következésképpen fenntartja a jogát, hogy felelősségre vonja az importőrt, ezzel kapcsolatos bizonyítékot nem nyújtott be a Bizottságnak. A Koly Energy-re, az importőrre és a holdingcsoportra utaló, nyilvános dokumentumokban és forrásokban, például weboldalakon, illetőleg rövid lejáratú kötvények kibocsátására vonatkozó szerződéseken megjelenő egyéb kereszthivatkozások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Koly Energy és az uniós importőr egymással kapcsolatban álló felek. A beadványt ezért a Bizottság elutasította.

(33)

A Koly Energy felvetette továbbá, hogy az uniós importőr egyoldalúan és a hozzájárulása nélkül használta a Koly Energy logóját, védjegyét és domainnevét. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy – ellenkező bizonyíték hiányában – a Koly Energy kereskedelmi megjelöléseinek (védjegy, logó, e-mail-cím) az importőr szokásos üzleti tevékenysége során történő nyilvános és széles körű használata tanúsítja, hogy a két társaság – közös holdingcsoport keretében – egymással kapcsolatban áll. A következtetést megerősítette az is, hogy a Koly Energy használta a holdingcsoport logóját saját weboldalán, valamint a 2016. évi nemzetközi vásáron együttesen került feltüntetésre a Koly Energy és a holdingcsoport logója. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(34)

A Koly Energy uniós importőre az észrevételek megtételére rendelkezésre álló meghosszabbított határidő leteltével megalapozatlan észrevételeket nyújtott be és nem ismertetett a tulajdonosi viszonyaira vonatkozó bizonyítékokat.

(35)

A Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése alapján, továbbá a kötelezettségvállalás feltételeivel összhangban arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettségvállalás fennállása alatt a Sinski PV és a Koly Energy megszegte a kötelezettségvállalást.

(36)

Ennélfogva a Bizottság a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat elfogadásakor hatályos 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja, (EU) 2017/367 végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja, valamint (EU) 2017/366 végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a Sinski PV és a Koly Energy (25) és (26) preambulumbekezdésben felsorolt számláit érvénytelennek nyilvánítja. A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásakor keletkezett vámtartozást a nemzeti vámhatóságoknak be kell szedniük a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 105. cikke (3)–(6) bekezdésének megfelelően, amikor ez a rendelet hatályba lép. A vámok beszedéséért felelős nemzeti vámhatóságok ennek megfelelően tájékoztatást fognak kapni.

(37)

A Bizottság emellett emlékeztet arra, hogy ha a tagállami vámhatóságok arra utaló jeleket találnak, hogy egy kötelezettségvállalási számlán szereplő ár nem felel meg a ténylegesen fizetett árnak, ki kell vizsgálniuk, hogy sérült-e az a követelmény, miszerint a kötelezettségvállalási számlán mindenféle kedvezményt fel kell tüntetni, illetve azt, hogy betartották-e a minimális importárat. Ha arra a következtetésre jutnak, hogy sérült az említett követelmény, vagy nem tartották be a minimális importárat, a tagállami vámhatóságoknak be kell szedniük az ennek következményeként esedékessé váló vámokat. A tagállami vámhatóságok munkájának megkönnyítése érdekében – a Szerződés 4. cikke (3) bekezdése alapján – a Bizottság a nemzeti eljárások kizárólagos céljából ilyen helyzetekben megosztja a kötelezettségvállalás bizalmas szövegét és egyéb információit,