(1)

A 2013/162/EU bizottsági határozat (2) meghatározza a tagállamok számára a 2013–2020-as időszak egyes éveire engedélyezett éves kibocsátási jogosultságokat, méghozzá az Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek (IPCC) az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 1996. évi iránymutatásai alapján összeállított, az üvegházhatást okozó gázok tagállami jegyzékeiben szereplő adatok alapján.

(2)

A 2013/162/EU határozat elfogadását követően a 666/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 6. cikke előírta a tagállamoknak, hogy az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeit az IPCC 2006. évi iránymutatásai és az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek Konferenciáján elfogadott 24/CP.19. határozatban foglalt, az éves jegyzékek jelentésére vonatkozó iránymutatások alapján jelentsék.

(3)

Az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 27. cikke értelmében a Bizottságnak legkésőbb 2016 decemberéig meg kell vizsgálnia, hogy az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások alkalmazása vagy az alkalmazott UNFCCC-módszerek módosítása milyen hatással van az egyes tagállamoknak a 406/2009/EK határozat 3. cikke szempontjából releváns teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátására, hogy ezen időpontot követően biztosítsa az összhangot az éves kibocsátási jogosultságok meghatározásához és az éves tagállami jelentéstételhez alkalmazott módszerek között.

(4)

Az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikke értelmében és a rendelet 19. cikkének megfelelően felülvizsgált ÜHG-jegyzékek adatai alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a 2006. évi IPCC-iránymutatások alkalmazása és az UNFCCC-módszerek módosítása milyen hatással van a tagállamok ÜHG-jegyzékeire. A 406/2009/EK határozat 3. cikke szempontjából releváns teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásban a legtöbb tagállam esetében 1 %-ot meghaladó különbség mutatkozik. Ennek fényében a tagállamoknak a 2017–2020 közötti időszakra vonatkozó, a 2013/162/EU határozat II. mellékletében meghatározott éves kibocsátási jogosultságait felül kell vizsgálni a legfrissebb, az 525/2013/EU rendelet 19. cikkének megfelelően 2016-ban jelentett és felülvizsgált jegyzékadatok figyelembevétele érdekében. A felülvizsgálatot ugyanazzal a módszerrel kell végezni, mint az éves kibocsátási jogosultságok megállapítását a 2013/162/EU határozat értelmében.

(5)

Az éves kibocsátási jogosultságokat csak a 2017 és 2020 közötti időszak vonatkozásában kell felülvizsgálni, hiszen a 2013 és 2016 közötti időszak kibocsátásai tekintetében már nincsen mód a tagállami szakpolitikák és intézkedések megváltoztatására. Azonban az egyértelműség érdekében a 2013/162/EU határozat teljes II. mellékletét fel kell váltani, változatlanul hagyva ugyanakkor a 2013 és 2016 közötti évekre vonatkozó kibocsátási jogosultságokat.

(6)

Az 2013/162/EU határozat 2. cikke az IPCC 4. értékelő jelentésében meghatározott, az UNFCCC Feleinek Konferenciája által a 15/CP.17. határozatban elfogadott felmelegedési potenciálra vonatkozó értékekre hivatkozik. Az UNFCCC Feleinek Konferenciája időközben újabb határozatot fogadott el 24/CP.19. számon, ami hatályon kívül helyezi a 15/CP.17. határozatot, és megerősíti a 4. értékelő jelentésben szereplő értékeket. A 666/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke úgy rendelkezik, hogy tagállamok és a Bizottság az üvegházhatást okozó gázoknak az 525/2013/EU rendelet 7. cikkének (1)–(5) bekezdése szerinti jegyzékei meghatározása és jelentése céljából a 24/CP.19. határozat III. mellékletében felsorolt globális felmelegedési potenciálokat használják. Az egyértelműség érdekében a 2013/162/EU határozatban is fel kell váltani a 15/CP.17. határozatra való hivatkozást a 24/CP.19. határozatra való hivatkozással.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

1.

A 2. cikkben az „a 15/CP.17 határozatban” szövegrész helyébe az „a 24/CP.19. határozatban” szövegrész lép;

2.

A II. melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép.