(1)

Az 1005/2008/EK rendelet (a továbbiakban: IUU-rendelet) létrehozza a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat (a továbbiakban: IUU-halászat) megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós rendszert.

(2)

Az IUU-rendelet VI. fejezete meghatározza a nem együttműködő harmadik országok azonosításával, a nem együttműködő harmadik országként azonosított országokkal szembeni demarsokkal, a nem együttműködő országok listájának összeállításával, a nem együttműködő országok listájáról való törléssel, a nem együttműködő harmadik országok listájának nyilvánossá tételével és a sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokat.

(3)

Az IUU-rendelet 31. cikke értelmében a Bizottságnak azonosítania kell azokat a harmadik országokat, amelyeket az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országnak tekint. Egy harmadik ország akkor azonosítható nem együttműködő harmadik országként, ha elmulasztja a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló azon kötelezettséget, hogy fellépjen az IUU-halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében.

(4)

A nem együttműködő harmadik országok azonosítása az IUU-rendelet 31. cikkének (2) bekezdése szerinti valamennyi információ áttekintésén alapul.

(5)

Az IUU-rendelet 33. cikke értelmében a Tanácsnak össze kell állítania a nem együttműködő országok listáját. Ezen országokkal szemben az IUU-rendelet 38. cikkében ismertetett intézkedéseket kell alkalmazni.

(6)

Az IUU-rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerint halászati termékek csak úgy hozhatók be az Unióba, ha azokat az említett rendelet szerinti fogási tanúsítvány kíséri.

(7)

Az IUU-rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a valamely lobogó szerinti állam által hitelesített fogási tanúsítványok csak akkor fogadhatók el, ha a szóban forgó állam értesíti a Bizottságot azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, valamint állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések alkalmazására, ellenőrzésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről, amelyeket halászhajóinak teljesíteniük kell.

(8)

A Comore-szigeteki Unió (a továbbiakban: Comore-szigetek) mint lobogó szerinti állam nem küldött ilyen, az IUU-rendelet 20. cikkében előírt értesítést a Bizottságnak.

(9)

Az IUU-rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság az említett rendeletnek a fogási tanúsítványra vonatkozó rendelkezései végrehajtásához kapcsolódó területeken igazgatási együttműködést folytat a harmadik országokkal.

(10)

Az IUU-rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében említett információk alapján a Bizottság úgy ítélte meg, számos jel utal arra, hogy a Comore-szigetek elmulasztotta a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló azon kötelezettséget, hogy fellépjen az IUU-halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében.

(11)

Az IUU-rendelet 32. cikkének megfelelően a Bizottság ezért 2015. október 1-jei határozatával (2) értesítette a Comore-szigeteket arról, hogy az IUU-rendelet értelmében nem együttműködő harmadik országként azonosíthatónak minősül.

(12)

A 2015. október 1-jei határozatba a Bizottság belefoglalta az esetleges azonosítás alapjául szolgáló főbb tényeket és megfontolásokat.

(13)

A Bizottság a határozatról értesítette a Comore-szigeteket, és az értesítéshez egy olyan levelet is mellékelt, amelyben felkérte a Comore-szigeteket, hogy a Bizottsággal szoros együttműködésben hajtson végre cselekvési tervet a feltárt hiányosságok orvoslására.

(14)

A Bizottság ezenkívül felkérte a Comore-szigeteket különösen arra, hogy: i. tegyen meg minden szükséges lépést a Bizottság által javasolt cselekvési tervben foglalt intézkedések végrehajtása érdekében; ii. értékelje a Bizottság által javasolt cselekvési tervben foglalt intézkedések végrehajtását; és iii. félévente küldjön részletes jelentést a Bizottságnak, amelyben értékeli az egyes intézkedések végrehajtását, többek között azt, hogy azok önmagukban véve és/vagy együttesen milyen hatékonyan biztosítanak olyan halászati ellenőrzési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az ország eleget tegyen a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló azon kötelezettségnek, hogy fellépjen az IUU-halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében.

(15)

A Comore-szigetek lehetőséget kapott arra, hogy írásban és szóban válaszoljon a 2015. október 1-jei határozatban említett problémákra és a Bizottság által közölt egyéb lényeges információkra, valamint hogy a 2015. október 1-jei határozatban szereplő tények cáfolására vagy kiegészítésére szolgáló bizonyítékokat nyújtson be. A Bizottság a Comore-szigeteket biztosította arról, hogy joga van kiegészítő információk kérésére, illetve benyújtására.

(16)

A Bizottság tehát a 2015. október 1-jei határozatával és levelével párbeszédet kezdeményezett a Comore-szigetekkel, és jelezte, hogy egy hat hónapos időszakot elvileg elegendőnek tekint arra, hogy megszülessenek a várt eredmények.

(17)

A Bizottság folytatta az általa szükségesnek vélt információk gyűjtését és ellenőrzését. A 2015. október 1-jei határozat közzétételét követően a Comore-szigetek által tett szóbeli és írásbeli észrevételeket a Bizottság megfontolta és figyelembe vette. A figyelembe vett szempontokról a Comore-szigeteket vagy szóban vagy írásban értesítette.

(18)

A Bizottság az összegyűjtött és a (37)–(93) preambulumbekezdésben bemutatott információk alapján úgy véli, hogy a Comore-szigetek a 2015. október 1-jei határozatban felsorolt aggályos területekkel és hiányosságokkal nem foglalkozott megfelelően. Ezenkívül a Comore-szigetek a csatolt cselekvési tervben javasolt intézkedéseket sem hajtotta végre maradéktalanul.

(19)

A Bizottság az IUU-rendelet 32. cikke alapján 2015. október 1-jén értesítette a Comore-szigeteket arról, hogy mérlegeli a nem együttműködő harmadik országként való azonosításának lehetőségét. (3)

(20)

A Bizottság javasolta a Comore-szigeteknek, hogy a 2015. október 1-jei határozatban megállapított hiányosságok orvoslására a szolgálataival szoros együttműködésben hajtson végre egy cselekvési tervet.

(21)

A Bizottság által feltárt főbb hiányosságok a nemzetközi jogi kötelezettségek végrehajtásának többrendbeli elmulasztásával kapcsolatosak, amelyek különösen a megfelelő jogi keret és az engedélyezési eljárások elfogadásával, a Comore-szigeteki hajólajstrom kezelésével, a Comore-szigeteki közigazgatás és a Comore-szigeteki hajók tevékenységének helye szerinti harmadik országok közötti együttműködés és információcsere hiányával, a megfelelő és hatékony nyomon követés hiányával, valamint a visszatartó erejű szankciórendszer hiányával függnek össze. Más megállapított hiányosságok általában a nemzetközi kötelezettségek teljesítésével, többek között a regionális halászati gazdálkodási szervezetek ajánlásainak és határozatainak való megfelelés hiányával állnak összefüggésben. A Bizottság ezenkívül megállapította, hogy a Comore-szigetek intézkedései nincsenek összhangban a megfelelő szervek ajánlásaival és határozataival, például az ENSZ jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni nemzetközi cselekvési tervével (a továbbiakban: az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv) és a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatásokkal. A nem kötelező erejű ajánlásokkal és határozatokkal való összhang hiánya azonban csak alátámasztó bizonyítékként került figyelembevételre, nem ez képezi az azonosítás alapját.

(22)

2016. január 5-én a Bizottság a Comore-szigeteki hatóságokkal telefonkonferenciát szervezett annak érdekében, hogy a Comore-szigetek számára nyomatékosítsa a 2015. október 1-jei határozatra való válaszadás fontosságát.

(23)

2016. január 6-án kelt, a Bizottsághoz 2016. január 29-én eljuttatott levelében a Comore-szigetek tájékoztatta a Bizottságot a 2015. október 1-jei határozatban megállapított hiányosságok rendezése érdekében hozott intézményi szabályokról. A levelet alátámasztó dokumentumok kísérték.

(24)

A Bizottság és a Comore-szigetek közötti konzultációkra 2016. március 16-án került sor Brüsszelben. Az ülés során a Comore-szigetek kifejezte elkötelezettségét a Comore-szigeteki hajólajstrom kezelésével kapcsolatos kérdések megoldása iránt. Az ülés során a Comore-szigetek benyújtotta a Comore-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók jegyzékét.

(25)

2016. március 31-én a Comore-szigeteki hatóságok benyújtottak egy miniszteri rendeletet, amely létrehozza a hajólajstromozásért felelős hatóságok és a halászati hatóságok vegyes bizottságát. 2016. április 2-án a Comore-szigetek benyújtotta a Comore-szigeteki hajólajstrom kezeléséről szóló körlevél tervezetét, amelyre a Bizottság 2016. április 13-i levelében reagált.

(26)

2016. április 30-án és 2016. május 2-án a Comore-szigetek elektronikus úton benyújtotta a következő dokumentumokat: i. a Comore-szigeteki hajólajstrom kezelésével, valamint a Comore-szigeteki halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók flottájának irányításával kapcsolatos előzetes intézkedéseket ismertető levél; ii. egy 2016. április 25-én aláírt, módosított körlevél a Comore-szigeteki lobogó alatt közlekedő halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók lajstromozásának felfüggesztéséről; iii. a Comore-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók jegyzéke, amely eltér a 2016. március 16-án benyújtott jegyzéktől; iv. a Comore-szigeteki halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók műveleti területén illetékes három regionális halászati szervezetnek küldött levelek másolatai; valamint v. egy harmadik országnak küldött, jogsegélyt kérő levél másolata. E dokumentumok benyújtását követően a Bizottság 2016. május 18-án egyes dokumentumok papírváltozatát is kézhez kapta. Ennek során a következő dokumentumok kerültek átadásra: i. egy kísérő- és egy magyarázó levél; ii. a Comore-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók újabb jegyzéke, amely eltér a fent említett jegyzékektől; valamint iii. egy alá nem írt, előzetes lajstromozási bizonyítvány. A Bizottság e beadványokra elektronikus úton 2016. május 31-én, postai levélben pedig 2016. június 13-án reagált. E megkereséseiben a Bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a Comore-szigetek megfelelő kiegészítő intézkedéseket hozzon a Comore-szigeteki halász- és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató flotta tekintetében, különösen a végrehajtási intézkedések és a tagállamokkal, a harmadik országok parti és kikötői illetékes hatóságaival, valamint a regionális halászati szervezetekkel való együttműködés terén. A Bizottság azt is kiemelte, hogy számos halászhajó és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajó jogosult lehetett a Comore-szigeteki lobogó használatára azután is, hogy egy 2016. április 25-én aláírt körlevél elrendelte a lajstromozás felfüggesztését.

(27)

A Comore-szigetek 2016. május 31-én benyújtotta az alábbi dokumentumokat: i. a Bizottság által javasolt terv alapján kidolgozott cselekvési terv; ii. a halászatot szabályozó jogi keret módosításának tervezete, beleértve a szankciórendszert is; valamint iii. a nemzetközi jog értelmében a Comore-szigetekre mint lobogó szerinti államra háruló kötelezettségek összefoglalása.

(28)

A Bizottság több alkalommal – nevezetesen 2016. június 8-án, 2016. június 21-én, 2016. június 28-án és 2016. június 29-én – szóban és írásban is kifejtette a Comore-szigeteki hatóságoknak, mennyire fontos, hogy reagáljanak 2016. május 31-i és 2016. június 13-i megkereséseire.

(29)

A Comore-szigetek ezenkívül a Bizottság tudomására hozta, hogy a Comore-szigeteki hatóságok és egy regionális halászati szervezet között 2016. július 7-én és 2016. július 11-én további megbeszélések folytak a Comore-szigeteki halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet végző hajók jogállásáról. Ez alkalommal a Comore-szigetek benyújtott egy új jegyzéket a Comore-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajókról; ez a jegyzék eltért a fentiekben említett jegyzékektől.

(30)

2016. július 20-i levelében a Bizottság felajánlotta a Comore-szigeteki hatóságoknak, hogy helyszíni ellenőrző látogatást tesz.

(31)

A Bizottság 2016. május 31-i és 2016. június 13-i leveleire a Comore-szigeteki hatóságok 2016. július 20-i levélben válaszoltak, amelyben emlékeztetettek arra, hogy a 2007. augusztus 29-i 07-011/AU sz. törvény alapján kidolgozott halászati és akvakultúra-szabályzat és a 2015. április 15-i 15-050/PR sz. rendelet rendelkezései értelmében a Comore-szigeteki hajók az ország hatóságainak engedélye nélkül nem végezhetnek tevékenységet a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén kívül, valamint hogy a Comore-szigeteki halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységeket folytató hajók nem halászhatnak az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) illetékességi területén kívül. A Comore-szigetek ezenkívül a Bizottság segítségét kérte abban, hogy – többek között – tájékoztassa a tagállamok illetékes hatóságait a Comore-szigeteki halászflotta és halászattal kapcsolatos tevékenységeket folytató flotta jogállásáról, valamint hogy e hatóságok adjanak át minden rendelkezésükre álló, a szóban forgó hajók tevékenységével kapcsolatos releváns információt a Comore-szigeteki hatóságoknak. A Bizottság 2016. július 27-én és 2016. július 28-án válaszolt a Comore-szigeteknek; e leveleiben megadta a kért információkat és egyúttal további felvilágosítást kért. A Bizottság 2016. augusztus 5-én írásban továbbította a tagállamok illetékes hatóságainak a Comore-szigetek által közölt információkat.

(32)

A Comore-szigetek 2016. augusztus 11-én benyújtotta a hajólajstromozásért felelős hatóságok és a halászati hatóságok vegyes bizottságának 2016. augusztus 2-án megtartott első üléséről készült jegyzőkönyvet. Az említett ülés során megfogalmazott fő ajánlás szerint hathónapos türelmi időt kell biztosítani azoknak a Comore-szigeteki lobogó alatt közlekedő halászhajóknak és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajóknak, amelyek a Comore-szigeteki hatóságok engedélye nélkül végeznek tevékenységet a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén kívül, illetve az IOTC illetékességi területén kívül. A türelmi idő célja az volt, hogy e hajók üzemeltetőit tájékoztassák a halászat tekintetében irányadó Comore-szigeteki jogi keret értelmében rájuk háruló kötelezettségekről.

(33)

Egy tagállami illetékes hatóság 2016. augusztus 18-án tájékoztatta a Bizottságot egy, a hajólajstromozásért felelős Comore-szigeteki hatóság által 2016. augusztus 8-án küldött körlevélről. A körlevél többek között hatályon kívül helyezte a Comore-szigeteki lobogó alatt közlekedő halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók lajstromozásának felfüggesztését.

(34)

2016 májusától kezdődően a Bizottság teljeskörű tájékoztatást kapott minden olyan kölcsönös segítségnyújtás iránti kérelemről, amelyet a tagállamok illetékes hatóságai az IUU-rendelet 51. cikke alapján küldtek a Comore-szigeteki hatóságoknak, illetve amelyeket más harmadik országok küldtek a Comore-szigeteki lobogó alatt közlekedő halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók tevékenységének jogállásával kapcsolatban; és a Bizottság e hatóságok válaszait is megkapta. A Bizottság más forrásokból, többek között harmadik országoktól is kapott tájékoztatást a szóban forgó flotta jogállásáról és tevékenységeiről. Ezt az információt bizonyítékként kezelte.

(35)

A Bizottság 2016. augusztus 23. és 26. között látogatást tett az érintett a Comore-szigeteki hatóságoknál. E látogatás során a Comore-szigeteki hatóságoknak lehetőségük nyílt arra, hogy tájékoztassák a Bizottságot a legutóbbi fejleményekről. 2016. augusztus 30-án és 2016. szeptember 2-án a Bizottság nyomonkövetési információkat küldött a Comore-szigeteknek, valamint kiegészítő információkat és dokumentumokat kért. A Comore-szigeteki hatóságok 2016. szeptember 2-án és 2016. szeptember 4-én visszaigazolták az említett közlések kézhezvételét.

(36)

2016. október 28-i levelében a Bizottság beszámolt a Comore-szigeteki hatóságoknak arról, hogy 2016 áprilisa és júniusa között a Comore-szigeteki halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók akár 21 tengeri átrakási műveletben is részt vehettek Nyugat-Afrika partjainál. A Bizottság e kapcsolatfelvétel alkalmával is emlékeztetett azon aggodalmaira, amelyek a Comore-szigeteki hajólajstrom kezelésével kapcsolatban merültek fel.

(37)

A Bizottság az IUU-rendelet 31. cikkének (3) bekezdése alapján – a 2015. október 1-jei határozattal összhangban és a Comore-szigetektől kapott vonatkozó információk alapján – értékelte a Comore-szigetekre mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló nemzetközi kötelezettségek teljesítését, a javasolt cselekvési tervnek való megfelelést és a helyzet rendezésére irányuló intézkedések végrehajtását. Az áttekintés során a Bizottság az IUU-rendelet 31. cikkének (4)–(7) bekezdésében felsorolt tényezőket vette figyelembe.

(38)

Amint azt a 2015. október 1-jei határozat (36) preambulumbekezdése is kiemeli, a Bizottság megállapította, hogy az IUU-hajók tekintetében, a Comore-szigetek lobogója alatt közlekedő hajók vagy Comore-szigeteki állampolgárok által végzett vagy támogatott IUU-halászat tekintetében, valamint az IUU-halászatból származó halászati termékek piacra jutásának megakadályozása vonatkozásában a Comore-szigetek elmulasztotta a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló kötelezettségek teljesítését.

(39)

A 2015. október 1-jei határozat (20)–(23) preambulumbekezdése megállapította, hogy a 2010 és 2015 közötti időszakban hozzávetőleg 20 Comore-szigeteki halászhajó és halászattal kapcsolatos tevékenységeket folytató hajó vett részt IUU-halászatban. A Bizottság nevezetesen megállapította, hogy e hajók a Comore-szigeteki hatóságok engedélye és ellenőrzése nélkül folytattak tevékenységet a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén kívül, valamint az IOTC illetékességi területén kívül, különösen az Atlanti-óceán keleti térségében. Ez a helyzet ellentmond az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 45. pontjában és a FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexének (FAO magatartási kódex) 8.2.2. cikkében foglalt ajánlásoknak, amelyek értelmében a lobogó szerinti államoknak biztosítaniuk kell, hogy a lobogójuk alatti közlekedésre jogosult valamennyi hajó rendelkezzen érvényes engedéllyel. E magatartásával az ország nem követi a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatások 29. és 30. pontjában foglalt ajánlásokat sem. A (31) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Comore-szigeteki hatóságok elismerték, hogy a Comore-szigeteki hatóságok engedélye nélkül egyetlen Comore-szigeteki hajó sem folytathat tevékenységet a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén kívül és a Comore-szigeteki halászhajók vagy halászattal kapcsolatos tevékenységet végző hajók nem folytathatnak halászatot vagy halászattal kapcsolatos tevékenységet az IOTC illetékességi területén kívül.

(40)

A Bizottság által a 2015. október 1-jei határozat óta gyűjtött bizonyítékok nem utalnak arra, hogy a (39) preambulumbekezdésben leírt helyzet változott volna.

(41)

A Bizottság által gyűjtött, különösen a tagállamoktól, valamint harmadik országok parti és kikötői illetékes hatóságaitól kapott információk alapján a Bizottság megállapította, hogy a (39) preambulumbekezdésben említett hajók több esetben is végeztek tengeri átrakást, miközben – amint azt a (60) preambulumbekezdés is kifejti – a Comore-szigeteki hatóságok írásbeli nyilatkozatot tettek arról, hogy a Comore-szigeteki hatóságok tiltják a tengeren végzett átrakás gyakorlatát. E műveletekre tehát a Comore-szigeteki hatóságok engedélye nélkül került sor. Ez ellentmond az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 49. pontjának, amely előírja, hogy a lobogó szerinti államoknak biztosítaniuk kell, hogy az átrakásban részt vevő valamennyi hajójuk rendelkezzen a lobogó szerinti állam által kiadott előzetes engedéllyel, és az átrakásról jelentést tegyen a nemzeti hatóságok felé.

(42)

A Bizottság az IUU-rendelet 31. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján megvizsgálta az IUU-halászatból származó halászati termékeknek a Comore-szigeteki piacra jutásával kapcsolatban a Comore-szigetek által hozott intézkedéseket is. Az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv iránymutatást nyújt a nemzetközileg elfogadott piaci intézkedésekről, amelyek előmozdítják az IUU-halászatból származó halak és halászati termékek kereskedelmének csökkentését vagy megszüntetését. Az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 71. pontja azt is javasolja, hogy az államok tegyenek lépéseket piacaik átláthatóságának javítására, lehetővé téve a halak és halászati termékek nyomon követhetőségét. Hasonlóképpen, a FAO magatartási kódexe – különösen annak 11. cikke – felvázolja a halászat utáni tevékenységekre és a felelősségteljes nemzetközi kereskedelemre vonatkozó bevált gyakorlatokat. A magatartási kódex 11.1.11. cikke arra ösztönzi az államokat, hogy a halak és halászati termékek eredetének megbízhatóbb azonosítása révén törekedjenek a halak és halászati termékek nemzetközi és belföldi kereskedelmének a helyes állományvédelmi és -gazdálkodási gyakorlatokkal való összhangjára.

(43)

Amint azt a 2015. október 1-jei határozat (23) preambulumbekezdése is megállapítja, a Comore-szigetek nincs abban a helyzetben, hogy információt szolgáltasson a Comore-szigeteki halászflotta által kifogott fajokról és a kifogott termékek kereskedelmi forgalmáról. A Comore-szigeteki hatóságoktól kapott információk alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2015. október 1-jei határozat (23) és (33) preambulumbekezdésében leírt tények vonatkozásában a Comore-szigeteki hatóságok nem értek el előrelépést, nevezetesen a Comore-szigeteki hajók által a szóban forgó ország kizárólagos gazdasági övezetén kívül folytatott halászati tevékenység, valamint a kirakodás és átrakás Comore-szigeteki hatóságok általi ellenőrzésének hiányával kapcsolatban. A Comore-szigetek ezért nem volt abban a helyzetben, hogy biztosítsa piacainak átláthatóságát annak érdekében, hogy az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 71. pontjában foglaltaknak megfelelően lehetővé tegye a halak és a halászati termékek nyomon követhetőségét.

(44)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a termékek nyomon követhetőségét a Comore-szigeteki lajstromozási és engedélyezési eljárások átláthatóságának hiánya, valamint a 2015. október 1-jei határozat (24) preambulumbekezdésében ismertetett belső együttműködés és információcsere hiánya is hátráltatja.

(45)

A Comore-szigeteki adathiány nem teszi lehetővé az ország számára a halászati termékek nyomon követhetőségének megfelelő figyelemmel kísérését, és nem teszi lehetővé az IUU-halászati termékek kereskedelmének megakadályozását. Tekintettel a nyomon követhetőség hiányára, valamint arra, hogy a Comore-szigetek hatóságai nem rendelkeznek információval az ország lobogója alatt közlekedő hajók által kirakodott vagy átrakott halakra vonatkozóan, a Comore-szigetek nem tudta megakadályozni, hogy az IUU-halászatból származó halászati termékeket a kikötőiben kirakodják, ami azzal a kockázattal jár, hogy a szóban forgó termékek piacra kerülhetnek. A Bizottság ezért nem tud meggyőződni arról, hogy az említett országban zajló kereskedelembe kerülő halászati termékek nem IUU-halászatból származnak. E tekintetben a Comore-szigetek nem vette figyelembe az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 24. pontjában foglalt ajánlásokat sem, amelyek azt javasolják, hogy a lobogó szerinti államok a tevékenység megkezdésétől a kirakodás helyszínén át egészen a végső rendeltetési helyig gondoskodjanak a halászat átfogó és hatékony megfigyeléséről, ellenőrzéséről és felügyeletéről.

(46)

A 2015. október 1-jei határozat óta a Comore-szigetek nem vezetett be megfelelő korrekciós intézkedést a fentiekben ismertetett helyzet orvoslására. A Comore-szigetek ezért nincs abban a helyzetben, hogy garantálja piacainak átláthatóságát oly módon, amely lehetővé teszi az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 71. pontjában és a FAO magatartási kódexének 11.1.11. cikkében előírt nyomon követhetőséget.

(47)

A 2015. október 1-jei határozat (20)–(35) preambulumbekezdésére és a 2015. október 1-jét követő fejleményekre tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – az IUU-rendelet 31. cikkének (3) bekezdése, (4) bekezdésének a) és b) pontja értelmében – a Comore-szigetek az IUU-hajók, illetve a lobogója alatt közlekedő hajók vagy saját állampolgárai által folytatott vagy támogatott IUU-halászat tekintetében elmulasztotta a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló kötelezettségek teljesítését, és nem hozott megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza az IUU-halászatból származó halászati termékek piacra jutását.

(48)

A 2015. október 1-jei határozat (37)–(41) preambulumbekezdésében említettek szerint a Bizottság megvizsgálta, hogy a Comore-szigetek hatékonyan működik-e együtt a Bizottsággal a vizsgálatok és a kapcsolódó tevékenységek terén.

(49)

A 2015. október 1-jei határozatot követően a Bizottság nehézségeket tapasztalt a Comore-szigeteki hatóságokkal való együttműködés kialakításában. Válaszaik megbízhatóságát az ellentmondásos információkat tartalmazó részleges válaszok küldése is csorbította, valamint a válaszkészség alacsony szintje is.

(50)

Ráadásul a Bizottság a Comore-szigeteki hatóságoknál 2016 augusztusában tett látogatás során megragadta az alkalmat, és felkérte a Comore-szigeteki hatóságokat, hogy bocsássanak rendelkezésre több dokumentumot. E határozat napjáig, valamint a Comore-szigeteki hatóságok részére 2016. szeptember 2-án elküldött utólagos információkérés ellenére a Bizottság nem kapta meg e dokumentumokat.

(51)

Továbbá a Bizottsághoz a 2015. október 1-jei határozat nyomán készült cselekvési tervvel összefüggésben benyújtott dokumentumok semmilyen konkrét intézkedést nem eredményeztek.

(52)

A (33), (34) és (50) preambulumbekezdésben ismertetett helyzet tükrében a Bizottság azt is megállapította, hogy kulcsfontosságú információkat nem kapott meg.

(53)

Az együttműködés hiányát súlyosbítja a Comore-szigeteki közigazgatáson belül a hajólajstromozásért felelős hatóság és a halászatért felelős hatóság közötti belső koordináció hiánya, amit a Comore-szigeteki hatóságok a Bizottság 2016. augusztusi látogatása során elismertek. E tekintetben a Bizottság megállapította, hogy a 2015. október 1-jei határozat óta alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés e kritikus hiányosság megszüntetésére, és hogy a Comore-szigeteki közigazgatási szervek nem osztottak meg egymással kulcsfontosságú információkat.

(54)

Ezenkívül annak átfogó értékelése során, hogy a Comore-szigetek mennyiben teljesítette a lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államként rá háruló kötelezettségeket, a Bizottság – a 2015. október 1-jei határozat (42) preambulumbekezdésében foglaltak szerint – azt is elemezte, hogy a Comore-szigetek együttműködik-e más államokkal az IUU-halászat elleni küzdelemben.

(55)

A (39)–(41) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság megállapította, hogy a Comore-szigeteki lobogó alatt közlekedő halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók a Comore-szigeteki kizárólagos gazdasági övezetén kívül és az IOTC illetékességi területén kívül, különösen az Atlanti-óceán keleti térségében tevékenykednek. A Bizottság elismeri a Comore-szigetek arra irányuló kísérleteit, hogy az Atlanti-óceán keleti térségének országaival együttműködést alakítson ki azon regionális halászati szerveken keresztül, amelyek illetékessége kiterjed olyan területekre, ahol a Comore-szigeteki hajók tevékenységet folytatnak. A Comore-szigetek magyarázata szerint voltak olyan kezdeményezések, hogy az ország közvetlen kapcsolatba lépjen azokkal a harmadik országokkal, amelyekben a Comore-szigeteki hajók tevékenységet folytatnak, és a Bizottság megoldásokat kínált az ilyen kapcsolatok előmozdítására. A Bizottság azonban még nem kapott tájékoztatást az esetleges információcserékről.

(56)

Amint azt a (34) preambulumbekezdés kifejti, a tagállamok illetékes hatóságai kölcsönös segítségnyújtás iránti kérelmeket küldtek a Comore-szigeteki hatóságoknak a Comore-szigeteki halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók jogállásával és tevékenységeivel összefüggésben. A Bizottság arról is tájékoztatást kapott, hogy harmadik országok is tettek hasonló kezdeményezéseket. A Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a Comore-szigeteki hatóságoknak a Bizottsággal való kommunikáció során mutatott csekély együttműködési készsége a kölcsönös segítségnyújtás iránti kérelmekkel kapcsolatban is tapasztalható volt. Ez a helyzet ellehetetlenítette az olyan országok illetékes hatóságai által kezdeményezett intézkedéseket, amelyek területén a Comore-szigeteki hatóságok által szolgáltatott információk alapján több Comore-szigeteki hajó is tevékenykedett.

(57)

Az (54)–(56) preambulumbekezdésben leírt helyzet azt jelzi, hogy a Comore-szigeteki hatóságok – az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 28. pontjában foglaltakkal ellentétben – nem működtek együtt hatékonyan és összehangolt módon az IUU-halászat megelőzésében, megakadályozásában és felszámolásában olyan államokkal, amelyek területén Comore-szigeteki hajók tevékenységet folytattak. Az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 31. pontjában foglaltaknak megfelelően a Comore-szigeteknek mint lobogó szerinti államnak megállapodásokat vagy megegyezéseket kell kötnie más államokkal, illetve más módon együtt kell működnie az alkalmazandó jogszabályok, valamint a nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések vagy rendelkezések érvényesítése érdekében.

(58)

Amint azt a 2015. október 1-jei határozat (44) preambulumbekezdése kiemeli, a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy a Comore-szigetek hozott-e hatékony végrehajtási intézkedéseket az IUU-halászatot folytató piaci szereplőkkel szemben, és hogy kellően szigorú szankciókat alkalmazott-e annak érdekében, hogy az elkövetőket megfossza az IUU-halászatból származó haszontól.

(59)

A rendelkezésre álló bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a Comore-szigetek nem teljesítette a hatékony végrehajtási intézkedések tekintetében rá háruló nemzetközi jogi kötelezettségeket.

(60)

A (31) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Comore-szigeteki hatóságok elismerték, hogy engedélyük nélkül egyetlen Comore-szigeteki hajó sem folytathat tevékenységet az ország kizárólagos gazdasági övezetén kívül, továbbá a Comore-szigeteki halászhajók vagy halászattal kapcsolatos tevékenységet végző hajók nem folytathatnak halászatot vagy halászattal kapcsolatos tevékenységeket az IOTC illetékességi területén kívül. Meg kell jegyezni azt is, hogy azokon az egyeztetéseken, amelyek a tengeri átrakásokban és közös műveletekben részt vevő legfeljebb 12 Comore-szigeteki hajóval összefüggésben küldött segítségnyújtási kérelmek kapcsán zajlottak, a Comore-szigeteki hatóságok írásbeli nyilatkozatokat tettek a Bizottságnak és a tagállamoknak arról, hogy a Comore-szigeteki hatóságok tiltják a tengeri átrakás gyakorlatát, és következésképpen e hajók IUU-halászati tevékenységet folytatnak.

(61)

A Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a 2015. október 1-jei határozatot követően a Comore-szigeteki hatóságok nem számoltak be semmiféle, a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén és az IOTC illetékességi területén kívül a Comore-szigeteki hatóságok engedélye nélkül tevékenységet folytató hajókkal szemben foganatosított végrehajtási intézkedésről.

(62)

Ezenkívül – amint azt a (32) preambulumbekezdés is ismerteti – a Bizottság tudomásul veszi, hogy 2016. augusztusától kezdődően a Comore-szigeteki lobogó alatt közlekedő, a Comore-szigeteki jogot és követelményeket megsértő halászhajók és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajók számára hat hónapos türelmi időt biztosítottak. Ez a döntés – az (56) preambulumbekezdésben ismertetett helyzettel együtt – csorbította azon intézkedések hatékonyságát, amelyeket a Comore-szigeteki hatóságok által szolgáltatott információk alapján a tagállami illetékes hatóságok hoztak meg több Comore-szigeteki hajóval szemben. A Comore-szigeteki hatóságok tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy a hathónapos türelmi idő lejártával a helyzetüket nem rendező hajók adott esetben törölhetők a hajólajstromból. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hajók lajstromból való törlése nem biztosítja a jogsértést elkövető személyek megfelelő szankcionálását, sem azt, hogy megfosztják őket a jogellenes tevékenységükből származó haszontól.

(63)

Ráadásul 2016. augusztusi látogatása során a Bizottság azt is megállapította, hogy a hatóságok nem hoztak konkrét döntést a lajstromból való törlésről. Mindenesetre az ilyen, lajstromból való „elméleti” törlés nem vonná maga után a hajók IUU-halászattal kapcsolatos tevékenységének vizsgálatát vagy a megállapított jogsértések szankcionálását.

(64)

A 2016. augusztusi látogatás során gyűjtött információk alapján a Bizottság megállapította, hogy a halászatért felelős Comore-szigeteki hatóságok kidolgoztak egy ellenőrzési listát, amely felsorolja a halászati engedélyek megadásának feltételeit, és amelynek segítségével a (62) preambulumbekezdésben említett hat hónapos türelmi időszak alatt rendezhető a hajók helyzete. E dokumentumot eljuttatták a hajólajstromozásért felelős Comore-szigeteki hatóságok részére. A cél az volt, hogy a dokumentumot továbbítsák a Comore-szigeteken kívül található magánjogi jogi személyeknek, akikre részben rábízták a Comore-szigeteki halász- és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató flotta lajstromának vezetését. E magánjogi jogi személyeket megbízták azzal, hogy az említett dokumentumot továbbítsák a gazdasági szereplőknek. A Bizottság megítélése szerint ez a dokumentum igen elméleti jellegű, és nem tükrözi azokat a szükséges technikai elemeket, amelyek lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy megfeleljenek a Comore-szigeteki jogszabályoknak, a Comore-szigeteki hatóságoknak pedig azt, hogy figyelemmel kísérjék a Comore-szigeteki hajók tevékenységét.

(65)

A (62)–(64) preambulumbekezdésben említett helyzet ismeretében a Bizottság megállapította, hogy a Comore-szigeteki hatóságok nem hoztak semmilyen megfelelő elővigyázatossági intézkedést a Comore-szigeteki lobogó alatt közlekedő, a Comore-szigeteki jogszabályokat és követelményeket sértő halászhajókkal és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajókkal szemben.

(66)

Ezen túlmenően emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a 2015. október 1-jei határozat (46) preambulumbekezdésében is szerepel – a Comore-szigeteki hatóságok e határozatot megelőzően már tisztában voltak azzal, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén kívül tevékenységet folytató hajók megszegték a Comore-szigetek jogát és szabályait, és e hajók vonatkozásában nem hoztak végrehajtási intézkedéseket.

(67)

Az (58)–(66) preambulumbekezdésben említett helyzet sérti az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 94. cikkét, amely a lobogó szerinti államoknak a lobogójuk alatt közlekedő hajók, tisztek és legénység feletti joghatóság és ellenőrzés hatékony gyakorlására vonatkozó kötelezettségeire vonatkozik. Ez ellentétes azokkal, a FAO magatartási kódexe 8.2.7. cikkében, az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 21. pontjában és a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatás 31–33., 35. és 38. pontjában foglalt ajánlásokkal, amelyek értelmében az IUU-halászattal szemben végrehajtási intézkedéseket kell hozni, valamint amelyek szerint az ilyen tevékenységek végzését kellő szigorral kell szankcionálni az IUU-halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása, valamint annak érdekében, hogy az elkövetőket megfosszák az ilyen halászatból származó haszontól.

(68)

Meg kell jegyezni, hogy a Comore-szigeteki halászati jogi keret továbbra is a 2007. augusztus 29-i 07-011/AU sz. törvénnyel és a 2015. október 1-jei határozat meghozatalának időpontjában hatályban lévő, 2015. április 15-i 15-050/PR sz. rendelettel létrehozott halászati és akvakultúra-ágazati szabályzaton alapul. Emlékeztetni kell arra is, hogy az említett határozat (49) és (50) preambulumbekezdése megállapította a következőket: i. a Comore-szigeteki hatóságok elismerték, hogy a nemzeti jog és az alkalmazandó nemzetközi és regionális szabályok közötti összhang biztosítása érdekében a halászati és akvakultúra-ágazati szabályzatot további végrehajtási szabályokkal kell pontosítani; ii. a Comore-szigeteki halászati és akvakultúra-ágazati szabályzatban a halászhajó fogalmának meghatározása nem tartalmazza a halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató hajókat; és iii. noha a Comore-szigetek jogi kerete kitér a nemzetközi jog szerinti súlyos jogsértésekre, nem határozza meg kifejezetten az IUU-halászatot, valamint az IUU-halászatot támogató vagy abban részt vevő állampolgárok vonatkozásában nem írja elő kifejezetten végrehajtási intézkedések és szankciók alkalmazását, amint azt az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 18. és 21. pontja megköveteli.

(69)

Emlékeztetni kell arra is, hogy a 2015. október 1-jei határozat (50) preambulumbekezdése megállapította, hogy a szankciórendszer tekintetében az ipari halászati tevékenységek vonatkozásában előírt bírságok az engedélyezési díjak értékén alapulnak. Mindazonáltal a Comore-szigeteki jogban meghatározott halászati engedélyek kategóriái csak tonhalfajokra vonatkoznak. Következésképpen a más fajokra halászó ipari flották esetében a vonatkozó engedélyezési díjak hiánya miatt nincsenek megfelelő bírságok. Ez a helyzet csökkenti a Comore-szigeteki szankciórendszer visszatartó erejét, és nem teszi lehetővé a Comore-szigeteki hatóságok számára, hogy kellő szigorral szankcionálják az IUU-halászati tevékenységeket annak érdekében, hogy hatékonyan megelőzzék, megakadályozzák és megszüntessék ezt a tevékenységeket, az elkövetőket pedig megfosszák az illegális tevékenységükből származó haszontól.

(70)

Meg kell jegyezni, hogy a halászatért felelős Comore-szigeteki hatóságok benyújtották a Bizottságnak a 2007. augusztus 29-i 07-011/AU sz. törvénnyel és a 2015. április 15-i 15-050/PR sz. rendelettel létrehozott halászati és akvakultúra-szabályzat rendelkezéseinek módosítástervezetét. A 2016 augusztusában tett látogatás során azonban a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati eljárást hátráltatja a nem megfelelő közigazgatási környezet. A Bizottság azt is megállapította, hogy a Comore-szigeteki közigazgatás egy része úgy vélekedett, hogy a felülvizsgálati folyamat lehetőséget teremt a Comore-szigetek „olcsó lobogó” politikájának megerősítésére. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a jogi keret a nemzetközi és regionális szabályoknak való megfelelés tekintetében még mindig nem megfelelő.

(71)

A Comore-szigeteki hatóságoktól kapott információk alapján a Bizottság a 2016 augusztusában tett látogatás során megállapította, hogy a Comore-szigetek jogában előírt számos kötelezettséget az ország még mindig nem hajtotta végre, illetve nem érvényesítette (például a hajómegfigyelési rendszerre vonatkozó információk továbbítására és a fogási adatok közlésére vonatkozó kötelezettség, a Comore-szigeteki hajók tevékenységi területére vonatkozó korlátozások stb.). A 2015. október 1-jei határozat (47) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően ez a helyzet rávilágít arra, hogy a hatóságok nem tudják nyomon követni a Comore-szigeteki hajók tevékenységét, ez pedig aláássa a hatóságok azon képességét, hogy hatékonyan érvényesítsék a különböző érintett területekre vonatkozó szabályokat.

(72)

Ezen túlmenően nem történt előrelépés a 2015. október 1-jei határozat (51) preambulumbekezdésében leírt tényeket illetően, nevezetesen a Comore-szigeteki flották tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó egységes politika biztosítására irányuló nemzeti ellenőrzési terv hiánya és a megfigyelők elégtelen száma tekintetében.

(73)

A 2016 augusztusában tett látogatás során a Bizottság megállapította, hogy noha a Comore-szigeteki hatóságok elismerték, hogy nincs elég kapacitásuk a Comore-szigeteki halász- és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató flotta – tevékenységi helyétől független –, illetve a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében tevékenykedő külföldi flották felügyeletére és ellenőrzésére, továbbra is szándékukban állt a flottakapacitás bővítése.

(74)

A 2015. október 1-jei határozat (67)–(72) preambulumbekezdésében kiemeltek szerint a Comore-szigetek fejlettségi szintje nem tekinthető olyan tényezőnek, amely gyengíti az illetékes hatóságok más országokkal való együttműködésre és a végrehajtási intézkedések meghozatalára vonatkozó kapacitását. A Comore-szigetek fejlettségi szintjéből eredő sajátos korlátok értékelését e határozat (88)–(93) preambulumbekezdése részletezi.

(75)

A 2015. október 1-jei határozat (37)–(54) preambulumbekezdésében említettekre, valamint a 2015. október 1-jét követő fejleményekre tekintettel a Bizottság – az IUU-rendelet 31. cikkének (3) bekezdése és 31. cikke (5) bekezdésének a), b), c) és d) pontja alapján – úgy ítéli meg, hogy a Comore-szigetek az együttműködési és végrehajtási erőfeszítések tekintetében elmulasztotta a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló kötelezettségek teljesítését.

(76)

A 2015. október 1-jei határozat (57)–(60) preambulumbekezdésében leírtak szerint a Bizottság elemezte a regionális halászati gazdálkodási szervezetek, különösen az IOTC és a Délnyugat-indiai-óceáni Halászati Bizottság (SWIOFC) által közzétett, rendelkezésre álló adatok alapján relevánsnak ítélt információkat. Ezenkívül a Bizottság a 2015. október 1-jei határozat nyomán elemezte azokat az információkat, amelyeket a Comore-szigetek mint az IOTC és az SWIOFC szerződő feleként betöltött státusza tekintetében relevánsnak ítélt.

(77)

Emlékeztetni kell arra, hogy a 2015. október 1-jei határozat (57) és (58) preambulumbekezdése ismerteti azokat az IOTC-határozatoknak való megfeleléssel kapcsolatos ismétlődő és nem ismétlődő problémákat, amelyek 2014-re vonatkozóan az IOTC által a Comore-szigetek számára 2015. március 25-én készített megfelelési jelentésben (4) szerepelnek.

(78)

Az IOTC Comore-szigetekre vonatkozó 2016. április 16-i megfelelési jelentéséből (5) származó információk szerint 2015-ben számos ismétlődő szabályszegési esetet azonosítottak. Ezen belül a Comore-szigetek csak részben felelt meg az alábbi követelményeknek: i. a cápák névleges fogásaira vonatkozó összesített statisztikák rendelkezésre bocsátása az 05/05 sz. határozatban foglaltak szerint; ii. a cápahalászatra vonatkozó fogási és halászati erőkifejtésről szóló összesített statisztikák szolgáltatása az 05/05 sz. határozatban előírtak szerint; és iii. a cápákra vonatkozó összesített statisztikák rendelkezésre bocsátása az 05/05 sz. határozatban foglaltak szerint. A Comore-szigetek szintén nem nyújtott tájékoztatást a 11/04 sz. határozatban előírt, a kisüzemi kirakodásra használt eszközökről.

(79)

Ugyanebben a jelentésben nem ismétlődő szabályszerűségi problémák is azonosításra kerültek. A Comore-szigetek nem nyújtott tájékoztatást a fehérfoltú cápákra vonatkozó tilalomról, amint azt a 13/06 sz. határozat előírja, és a 12/04 sz. határozatban előírtakkal ellentétben nem szolgált információval a tengeri teknősökre vonatkozó FAO-iránymutatások végrehajtásáról.

(80)

A Comore-szigeteknek az IOTC-határozatokkal kapcsolatos megfelelési problémái bizonyítják, hogy a Comore-szigetek nem teljesítette az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 94. cikkében előírt, lobogó szerinti államként rá háruló kötelezettségeket. A problémák azt is mutatják, hogy a Comore-szigetek nem követi a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatások 31–33., 35. és 38. pontjában és az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 24. pontjában foglalt ajánlásokat.

(81)

Az IOTC és az SWIOFC kivételével a Comore-szigetek nem szerződő fele más regionális halászati gazdálkodási szervezetnek. Figyelembe véve a nem csupán az Indiai-óceán térségében tevékenykedő Comore-szigeteki flotta szerkezetét, ez a helyzet veszélyezteti a Tengerjogi Egyezményben és különösen annak 117. és 118. cikkében előírt kötelezettségek teljesítésére irányuló Comore-szigeteki erőfeszítéseket.

(82)

Ezen túlmenően a Comore-szigetek az ENSZ Tengerjogi Egyezményén kívül nem ratifikált más, halászati gazdálkodással kapcsolatos nemzetközi jogi eszközt. Figyelembe véve, hogy a Comore-szigetek számára mennyire fontosak a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló és nagy távolságra vándorló halállományok, ez a megállapítás veszélyezteti a Comore-szigetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy teljesítse az ENSZ Tengerjogi Egyezménye és különösen annak 63. és 64. cikke értelmében a lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti, illetve parti államként rá háruló kötelezettségeket.

(83)

A Comore-szigetek nemzetközi jogi eszközök végrehajtása tekintetében nyújtott teljesítménye nem áll összhangban az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 11. pontjában foglalt ajánlásokkal, amelyek szerint az ENSZ Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodást (UNFSA), valamint a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló FAO-megállapodást az államoknak mielőbb ratifikálniuk kell, el kell fogadniuk vagy csatlakozniuk kell azokhoz. A Comore-szigetek elmulasztja a 14. pont teljesítését is, amely szerint az államoknak teljeskörűen és hatékonyan végre kell hajtaniuk a magatartási kódexet és a kapcsolódó nemzetközi cselekvési tervet.

(84)

A Comore-szigetek a kikötő szerinti államokra vonatkozó 2009. évi FAO-megállapodást sem ratifikálta.

(85)

Az IUU-halászatra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv 25–27. pontjában foglalt ajánlásokkal ellentétben a Comore-szigetek eddig nem dolgozott ki az IUU-halászat elleni nemzeti cselekvési tervet.

(86)

A Comore-szigeteki hatóságoktól kapott információk alapján a Bizottság megállapította, hogy a Comore-szigeteki halász- és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató flotta lajstromának vezetését részben a Comore-szigeteken kívül található magánjogi jogi személyekre bízták. A Bizottság által gyűjtött információk, valamint a Comore-szigetek által tett nyilatkozatok alapján megállapítást nyert, hogy a Comore-szigetek nem biztosította, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók tényleges kapcsolatban álljanak az országgal. Ez ellentétes az ENSZ Tengerjogi Egyezménye 91. cikkével, amely kimondja, hogy a lobogó szerinti állam és annak hajói között tényleges kapcsolatnak kell fennállnia.

(87)

A 2015. október 1-jei határozat (55)–(65) preambulumbekezdésében foglaltakra, valamint a 2015. október 1-jét követő fejleményekre tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – az IUU-rendelet 31. cikkének (3) és (6) bekezdése értelmében – a Comore-szigetek elmulasztotta a nemzetközi szabályok és rendelkezések, valamint az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tekintetében rá háruló nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítését.

(88)

Emlékeztetni kell arra, hogy a Comore-szigetek alacsony humán fejlettségi mutatóval rendelkezik, mivel az ENSZ humán fejlettségi mutatója szerint 2014-ben 188 ország közül a 159. helyen állt. (6) Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) a Comore-szigeteket a legkevésbé fejlett országok kategóriájába sorolja (8).

(89)

Nem került elő olyan meggyőző bizonyíték, amely arra utalna, hogy a Comore-szigetek a fejlettségi korlátok miatt mulasztotta el nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítését. Noha a megfigyelés, az ellenőrzés és a felügyelet terén általánosan létezhetnek sajátos kapacitáskorlátok, a Comore-szigetek fejlettségi szintjéből adódó sajátos korlátok nem indokolják az előző szakaszokban ismertetett összes hiányosságot. Ez különösen a Comore-szigeteki hajólajstrom státuszát és a Comore-szigeteki flotta ellenőrzésének teljes hiányát érinti.

(90)

A 2015. október 1-jei határozat (69) preambulumbekezdésében ismertetettek szerint a megállapított hiányosságok elsősorban a nem megfelelő adminisztratív környezetből, valamint a Comore-szigeteki közigazgatáson belüli együttműködés és információcsere hiányából erednek, és ezek miatt nem biztosítható, hogy a Comore-szigetek hatékonyan és eredményesen ellássa a rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló kötelezettségeket. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a Comore-szigeteki halász- és halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató flotta mérete nem arányos annak tevékenységi területével.

(91)

Emlékeztetni kell arra is, hogy az Európai Unió és a Comore-szigetek halászati partnerségi megállapodást (9) írt alá. E megállapodás utolsó jegyzőkönyve (10) a Comore-szigeteknek fizetett pénzügyi hozzájárulást ágazati pénzügyi támogatással egészítette ki. Az ágazati pénzügyi támogatás célja a fenntartható halászat fejlesztésének előmozdítása a közigazgatási és tudományos kapacitás megerősítése révén, hangsúlyt helyezve a fenntartható halászati gazdálkodásra, a nyomon követésre, az ellenőrzésre és a felügyeletre. Mindennek hozzá kellett volna járulnia ahhoz, hogy a Comore-szigetek teljesítse a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló kötelezettségeket, valamint hogy fellépjen az IUU-halászat ellen.

(92)

Ezenkívül a Comore-szigetek regionális kezdeményezések keretében is kap támogatást, ilyen például a SmartFish projekt, amelyet az Európai Unió finanszíroz, és amelyet az Indiai-óceáni Bizottság (IOC) hajt végre, és amelynek célja többek között az IUU-halászat közös források segítségével történő leküzdése; az információcsere; a nyomon követésre, az ellenőrzésre és a felügyeletre vonatkozó operatív programok kidolgozása és fejlesztése; valamint a Világbanknak az Indiai-óceán dél-nyugati térségében folytatott halászati gazdálkodásra vonatkozó és a közös növekedésre irányuló első projektje, amely regionális, nemzeti és közösségi szinten törekszik javítani egyes meghatározott, kiemelten fontos halászati tevékenységek irányítását.

(93)

Tekintettel az e szakaszban ismertetett, a Bizottság által összegyűjtött valamennyi tényszerű elemen alapuló megfontolásokra, valamint a Comore-szigetek által benyújtott információkra, a Bizottság megállapította, hogy az IUU-rendelet 31. cikkének (7) bekezdése értelmében indokoltnak tűnik figyelembe venni a Comore-szigetek alacsony fejlettségi szintjét, amely hátráltathatja a Comore-szigetek általános teljesítményét a halászati gazdálkodásban. Ugyanakkor – a Comore-szigeteket jellemző hiányosságok jellegét figyelembe véve – megállapítást nyert, hogy az ország fejlettségi szintje nem szolgálhat teljes mentségként vagy más jellegű igazolásként a Comore-szigetek lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államként nyújtott átfogó halászati teljesítményére, sem az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló elégtelen fellépésére.

(94)

A fenti megállapításokra tekintettel, miszerint a Comore-szigetek elmulasztotta a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló azon kötelezettség teljesítését, hogy fellépjen az IUU-halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében, az említett országot az IUU-rendelet 31. cikkével összhangban az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő országként kell azonosítani.

(95)

Az IUU-rendelet 18. cikke (1) bekezdésének g) pontjára tekintettel a tagállamok illetékes hatóságai további bizonyítékok bekérése vagy a lobogó szerinti államnak küldött segítségnyújtás iránti megkeresés nélkül kötelesek elutasítani a halászati termékek Unióba történő behozatalát, ha tudomásukra jut, hogy a fogási tanúsítványt olyan lobogó szerinti állam hatósága hitelesítette, amelyet az említett rendelet 31. cikkének megfelelően nem együttműködő államként azonosítottak.

(96)

Ki kell jelenteni, hogy a Comore-szigetek olyan országként történő azonosítása, amelyet a Bizottság nem együttműködő országnak tekint, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a későbbiekben a Bizottság vagy a Tanács a nem együttműködő országok listájának összeállítása céljából további lépéseket tegyen.

(97)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,