6.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/100

(1)

2013. szeptember 13-i C(2013) 5969. számú határozatával a Bizottság elutasította a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” (a továbbiakban: Minority SafePack) elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. 2017. február 3-i ítéletében (T–646/13. sz. ügy) a Törvényszék megsemmisítette a Bizottság említett határozatát, arra hivatkozva, hogy a Bizottság nem tett eleget az indokolásra vonatkozó kötelezettségének, mivel nem jelölte meg a javasolt európai polgári kezdeményezés mellékletében meghatározottak közül azokat az intézkedéseket, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe, sem a következtetést alátámasztó okokat. A Törvényszék ítéletének való megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatala érdekében új bizottsági határozatot kell elfogadni a javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem ügyében.

(2)

A Minority SafePack javasolt polgári kezdeményezés tárgyának megjelölése: „Fölkérjük az Európai Uniót: növelje a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és támogassa az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét”.

(3)

A javasolt polgári kezdeményezés céljának megjelölése: „Fölkérjük az Európai Uniót, hogy fogadjon el a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét növelő, és az Unió kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokat. Ezeknek intézkedéseket kellene tartalmazniuk a regionális és kisebbségi nyelvek, művelődés és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlőség, audiovizuális és egyéb médiatartalom valamint regionális (állami) támogatás szakpolitikák területén.”

(4)

A javasolt polgári kezdeményezés melléklete 11 olyan konkrét uniós jogi aktust említ meg, amelynek Bizottság általi előterjesztése a javasolt polgári kezdeményezés tulajdonképpeni célja. Ezek a következők:

(5)

A Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusok fogadhatók el:

(6)

Ezen okokból a javasolt polgári kezdeményezés – amennyiben célja a (4) preambulumbekezdés a)–e) pontjában és h)–k) pontjában említett, a Szerződések végrehajtását célzó uniós jogi aktusokra irányuló javaslatok Bizottság általi előterjesztésének kezdeményezése – a rendelet 4. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtása érdekében uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.

(7)

Nem fogadható el a Szerződések végrehajtását célzó uniós jogi aktus a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok Unión belüli helyzetének erősítése érdekében abból a célból, hogy az Európai Parlament képviselőinek megválasztásakor figyelembe vegyék jogos kívánalmaikat. Az Európai Unió polgáraira ruházott jogokról az EUMSZ 20. cikkének (2) bekezdése rendelkezik. Ezek értelmében az uniós polgárok választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Az EUMSZ 25. cikke szerint a Bizottság jelentése alapján a Tanács, az Európai Parlament egyetértését követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangú határozattal rendelkezéseket fogadhat el az EUMSZ 20. cikkének (2) bekezdésében felsorolt jogok megerősítésére és kibővítésére. Az ilyen rendelkezések által megerősített vagy kibővített jogok mindamellett az érintett uniós polgár állampolgársága szerinti tagállamától eltérő tagállamokkal vagy az uniós intézményekkel szemben lehetnek érvényesíthetők. Ezzel szemben a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés által kilátásba helyezett jogi aktus nem tartalmaz ilyen feltételt. Ennek megfelelően ez egyebek mellett olyan jogokat hozna létre, amelyek az uniós polgár állampolgársága szerinti tagállammal szemben is érvényesíthetők lennének. Következésképpen az EUMSZ 25. cikke és 20. cikkének (2) bekezdése nem képezheti a Szerződések végrehajtását célzó olyan uniós jogi aktus jogalapját, amelynek célja „a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok Unión belüli helyzetének erősítése […] abból a célból, hogy az Európai Parlament képviselőinek megválasztásakor figyelembe vegyék jogos kívánalmaikat”. Amennyiben a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés által kilátásba helyezett jogi aktus lényegében az Európai Parlament tagjainak valamennyi tagállamban egységes eljárás szerint vagy valamennyi tagállamban közös elveknek megfelelően tartandó közvetlen és általános választójog alapján történő megválasztásához szükséges rendelkezéseket irányozná elő, úgy az Európai Parlament az az intézmény, amelynek az EUMSZ 223. cikkének megfelelően javaslatot kell kidolgoznia ezekre vonatkozóan. Következésképpen a Szerződések nem biztosítanak hatáskört a Bizottság számára ilyen jogi aktusra irányuló javaslat előterjesztésére.

(8)

Nem fogadható el továbbá a Szerződések végrehajtását célzó uniós jogi aktus a hátrányos megkülönböztetés elleni és az egyenlő bánásmódot elősegítő hatékony intézkedések tekintetében sem, ideértve a nemzeti kisebbségeket illető intézkedéseket is, többek között az egyenlő bánásmód terén meglévő tanácsi irányelvek felülvizsgálatával. Jóllehet az uniós intézményeknek az EUSZ 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően tevékenységi területüktől függetlenül tiszteletben kell tartaniuk az Unió „kulturális és nyelvi sokféleségét”, és az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően tartózkodniuk kell a „nemzeti kisebbséghez tartozás” alapján történő megkülönböztetéstől, e rendelkezések egyike sem képezi jogalapját az intézmények fellépésének. Az EUMSZ 19. cikke szerint a Szerződések egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Szerződések által az Unióra átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket fogadhat el a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. A megkülönböztetés alapjainak e kimerítő felsorolása nem tartalmazza azonban a nemzeti kisebbséghez való tartozást. Következésképpen az EUMSZ 19. cikke nem képezheti a Szerződések végrehajtását célzó olyan uniós jogi aktus jogalapját, amelynek célja „a hátrányos megkülönböztetés elleni és az egyenlő bánásmódot elősegítő hatékony intézkedések” elfogadása, „ideértve a nemzeti kisebbségeket” illető intézkedéseket is.

(9)

Ezen okokból a javasolt polgári kezdeményezés – amennyiben célja a (4) preambulumbekezdés f) és g) pontjában említett, a Szerződések végrehajtását célzó uniós jogi aktusokra irányuló javaslatok Bizottság általi előterjesztésének kezdeményezése – a rendelet 4. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a Szerződések végrehajtása érdekében uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.

(10)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) megerősíti az uniós polgárság intézményét, és tovább fokozza az Unió demokratikus működését többek között azáltal, hogy kimondja, minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében az európai polgári kezdeményezés révén.

(11)

E célból a polgári kezdeményezésre alkalmazandó eljárásoknak és feltételeknek világosnak, egyszerűnek, felhasználóbarátnak és a polgári kezdeményezés jellegével arányosnak kell lenniük annak érdekében, hogy bátorítsák a polgárok részvételét és elérhetőbbé tegyék az Uniót.

(12)

A „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezést ezért nyilvántartásba kell venni. A javasolt polgári kezdeményezés kapcsán a a (4) preambulumbekezdés a)–e) pontjában és h)–k) pontjában említett, a Szerződések végrehajtását célzó uniós jogi aktusokra irányuló javaslatok Bizottság általi előterjesztésének kezdeményezése céljából gyűjthetők támogató nyilatkozatok,

—

tanácsi ajánlás a kulturális és nyelvi sokszínűség védelméért és előmozdításáért az Unióban,

—

európai parlamenti és tanácsi határozat vagy rendelet, amelynek célja a támogatási programok módosítása úgy, hogy azok a kis régiókban élő és kisebbségi nyelvet beszélő közösségek számára elérhetők legyenek,

—

európai parlamenti és tanácsi határozat vagy rendelet, amely olyan nyelvi sokféleségi központ felállítására irányul, amely a regionális és kisebbségi nyelvek fontosságát hangsúlyozza és a sokféleséget minden szinten népszerűsíti, továbbá amelyet alapvetően az Unió finanszíroz,

—

a strukturális alapok feladataira, elsődleges célkitűzéseire és megszervezésére alkalmazandó általános szabályok oly módon történő kiigazítására vonatkozó rendelet, amely figyelembe veszi a kisebbségek védelmét és a kulturális és nyelvi sokféleség előmozdítását, amennyiben a támogatandó fellépés hozzájárul az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítéséhez,

—

európai parlamenti és tanácsi rendelet, melynek célja a Horizont 2020 programra vonatkozó rendelet módosítása azon hozzáadott érték kutatásának javítása érekében, amelyet a nemzeti kisebbségek, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség az uniós régiók gazdasági és társadalmi fejlődéséhez adhat,

—

az uniós jogszabályok módosítása a hontalanok és az uniós polgárok közötti szinte egyenlő bánásmód biztosítása érdekében,

—

egységes szerzői jog bevezetésére irányuló európai parlamenti és tanácsi rendelet, amelynek alapján a szerzői jog tekintetében az egész Unió belső piacnak tekinthető,

—

a 2010/13/EU irányelv módosítása az audiovizuális szolgáltatások és a sugárzott tartalmak vétele szabadságának a nemzeti kisebbségek által lakott régiókban való biztosítása érdekében,

—

tanácsi rendelet vagy határozat a nemzeti kisebbségeket és kultúrájukat támogató projekteknek az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás tekintetében alkalmazandó csoportmentessége érdekében.