EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016R1240

A Bizottság (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2016/2836

HL L 206., 2016.7.30, p. 71–127 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 07/02/2018

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2016/1240/oj

30.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 206/71


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1240 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. május 18.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke a), b), d), e), i), j), k), l), m), n) és o) pontjára, valamint 223. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjára,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésének a), b), c) és i) pontjára, valamint 64. cikke (7) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló, 2013. december 16-i 1370/2013/EU tanácsi rendeletre (3), és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére és 3. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (4), és új szabályokat állapít meg az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében. Egyúttal felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat fogadjon el az említett területekre vonatkozóan. Annak érdekében, hogy az állami intervenciós és a magántárolási támogatási programok az új jogi keretben zökkenőmentesen működjenek, bizonyos szabályokat ilyen jogi aktusok útján kell elfogadni. A szóban forgó jogi aktusoknak fel kell váltaniuk a 3427/87/EGK (5), a 2351/91/EGK (6), a 720/2008/EK (7), a 826/2008/EK (8), az 1130/2009/EK (9) és az 1272/2009/EU (10) bizottsági rendeleteket. A felsorolt rendeleteket az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (11) hatályon kívül helyezi.

(2)

Az 1308/2013/EU rendelet 11. cikke értelmében az állami intervenció a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs, a marha- és borjúhús-ágazati friss vagy hűtött hús, a vaj és a sovány tejpor tekintetében alkalmazható, a szóban forgó rendeletben előírt feltételek mellett.

(3)

Az 1308/2013/EU rendelet 17. cikke értelmében magántárolási támogatás a fehér cukor, az olívaolaj, a lenrost, a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa, a vaj, a sajt, a sovány tejpor, a sertéshús, valamint a juh- és kecskehús tekintetében nyújtható, a szóban forgó rendeletben előírt feltételek mellett.

(4)

Az 1370/2013/EU rendelet az állami intervenciós árakra, az állami intervenciós felvásárlás mennyiségi korlátozásaira és a magántárolási támogatás összegének megállapítására vonatkozó szabályokat állapít meg.

(5)

Az állami intervencióval és a magántárolási támogatással összefüggő irányítási és ellenőrzési mechanizmusok egyszerűsítése és eredményességének javítása érdekében helyénvaló olyan közös szabályokat megállapítani, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 11. és 17. cikkében szereplő valamennyi termékre irányadók.

(6)

Az 1308/2013/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság határozhat úgy, hogy megnyitja a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs felvásárlását, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. A Bizottság a marhahúságazat tekintetében is megnyithatja az állami intervenciót, amennyiben egy meghatározott reprezentatív időszakban a piaci átlagár nem éri el az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében megállapított referencia-küszöbérték 85 %-át. Ezekben az esetekben a felvásárlásra pályázati eljárás útján kerül sor.

(7)

Az 1370/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az 1308/2013/EU rendelet 17. cikkében felsorolt termékekre nyújtható magántárolási támogatás összegének meghatározása céljából a Bizottság vagy pályázati eljárást kezdeményez, vagy pedig előre rögzíti a támogatási összeget.

(8)

Az állami intervenció és a magántárolási támogatás rendszerének hatékony működése érdekében a gazdasági szereplőknek az ajánlatok, pályázatok és kérelmek benyújtási eljárása tekintetében a kifizető ügynökségek által rendelkezésre bocsátott módszereket kell használniuk.

(9)

A rendszerek megfelelő irányításának biztosítása céljából meg kell állapítani a rögzített áron történő felvásárlásra, az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó pályázati eljárásokra, az intervenciós készletekből történő értékesítésre, a magántárolási támogatás felső összeghatárának megállapítására, az előzetesen rögzített összegű magántárolási támogatásra, valamint a pályázatok, ajánlatok és kérelmek benyújtására és elfogadhatóságára vonatkozó szabályokat.

(10)

Az állami intervenció működésének hatékonyabbá tétele jegyében, az egyes régiókban elszórtan található kisebb raktárhelyiségek használatának megszüntetése érdekében indokolt meghatározni az intervenciós raktárhelyiségek minimális tárolási kapacitását; ugyanakkor e szabály alkalmazása alól kivételt képezhet, ha a raktározási helyszín közvetlen folyami, tengeri vagy vasúti összeköttetéssel rendelkezik.

(11)

Mivel az állami intervenciós intézkedések és a magántárolási támogatás tárgyát képező termékek a termesztés vagy a betakarítás időpontja és a raktározási követelmények tekintetében eltérnek egymástól, indokolt egyedi támogathatósági feltételeket meghatározni esetükben.

(12)

Az állami intervenciós és magántárolási támogatási rendszer megbízható irányítása érdekében indokolt meghatározni azt a minimális mennyiséget, amely alatt a kifizető ügynökség nem fogadhat el sem felvásárlásra, sem értékesítésre irányuló ajánlatot vagy pályázatot, és el kell dönteni, hogy rögzítik-e a magántárolási támogatás felső összeghatárát vagy sem. Ha azonban egy tagállamban a nagykereskedelmi feltételek és gyakorlatok, illetőleg a hatályos környezetvédelmi szabályozás miatt indokolt az e rendeletben rögzítetteknél magasabb alsó mennyiségi korlátokat megállapítani, helyénvaló, hogy az adott kifizető ügynökség a rögzített áron történő felvásárláskor magasabb megengedett legkisebb mennyiséget írhasson elő.

(13)

A rögzített árú intervenció és az állami intervencióra irányuló pályázati eljárás esetében egyaránt szükség van a biztosíték értékszintjének megállapítására, amely garantálja az ajánlat vagy pályázat komolyságát és biztosítja, hogy az intézkedés elérje a kívánt piaci hatást.

(14)

Az állami intervenció hatékony irányításának biztosítása céljából helyénvaló értesítési kötelezettséget előírni a tagállamok és a Bizottság között a benyújtott ajánlatokról, illetve pályázatokról. Megfelelő intézkedésekkel kell biztosítani az 1370/2013/EU rendelet 3. cikkében rögzített mennyiségi korlátozások betartását.

(15)

A szóban forgó rendszerek lehetőséget adnak a beérkezett ajánlatok és pályázatok alapján a maximális felvásárlási ár, illetve a magántárolási támogatás felső összeghatárának rögzítésére. A piacon azonban kialakulhat olyan helyzet, amikor gazdasági vagy egyéb szempontok miatt el kell tekinteni a felvásárlási ár, illetve támogatási összeghatár rögzítésétől, és valamennyi beérkezett pályázatot vissza kell utasítani.

(16)

Az állami intervenciós rendszer világos és hatékony működése érdekében indokolt meghatározni a szállítási utalvány kiállítására és a termékeknek a kifizető ügynökség által a meghatározott raktározási helyszínre történő szállítására vonatkozó általános szabályokat. Ezenkívül a gabonafélék és a rizs, valamint a marhahús, a vaj és a sovány tejpor ágazatainak sajátosságaira tekintettel indokolt ezen ágazatok tekintetében egyedi szabályokat is meghatározni.

(17)

A tárolt intervenciós készletek megfelelő kezelése érdekében, illetve a gabonafélék és a rizs ágazati sajátosságaira figyelemmel helyénvaló megállapítani a raktározási helyszín maximális távolságával és az e távolság túllépése esetén viselendő költségekkel kapcsolatban a tagállamokra háruló kötelezettségeket.

(18)

A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (12) közös szabályainak alkalmazása érdekében helyénvaló előírni, hogy a termékeknek a tárolási időszakban végzett ellenőrzését az említett rendelet 3. cikke szerint kell végrehajtani. Emellett indokolt az említett ellenőrzések és elemzések alapján átvételi jegyzőkönyv készítését előírni.

(19)

Az állami intervenció keretében tárolt termékek jó minőségének garantálása érdekében elő kell írni, hogy amennyiben a termék nem felel meg az alkalmazandó támogathatósági követelményeknek, a gazdasági szereplő köteles legyen azt visszavenni, illetve viselni a termék raktározási helyszínen való tárolásának időszakában keletkező költségeket.

(20)

Amennyiben a marhahús esetében kicsontozásra van szükség, az érintett ágazat tekintetében az általános szabályokat kiegészítő külön szabályokat kell megállapítani.

(21)

Szabályokat kell megállapítani továbbá a kifizetésekre vonatkozóan, amelyek a termék minőségéhez vagy a raktározás helyszínéhez kapcsolódó árkiigazítás tárgyát képezhetik. A gabonafélék tekintetében az árkiigazításra vonatkozó egyes feltételeket helyénvaló, ha csak a 2017–2018-as gazdasági évtől kezdődően kell alkalmazni, hogy a gazdasági szereplők számára elegendő idő álljon rendelkezésre az új állami intervenciós rendszerhez való alkalmazkodásra.

(22)

Az értékesíthető intervenciós készleteket birtokló kifizető ügynökségek számára elő kell írni, hogy a pályázati felhívásról olyan hirdetményt állítsanak össze és tegyenek közzé, amely tartalmazza a termék jellemzőire és a tárolás helyszínére vonatkozó szükséges információkat. Ennek érdekében helyénvaló előírni, hogy az említett közzététel és a pályázatok első benyújtási határideje között elegendő idő álljon rendelkezésre.

(23)

A Bizottságnak a pályázatok és az uniós piaci helyzet alapján kell döntenie arról, hogy megállapít-e minimális intervenciós értékesítési árat vagy sem. A Bizottság döntésének megfelelően a kifizető ügynökségek elfogadják, illetve elutasítják az eladásra rendelkezésre álló termékekre vonatkozó pályázatokat. A marhahús, a vaj és a sovány tejpor elosztására vonatkozóan egyedi szabályokat kell elfogadni.

(24)

A tagállamokban a raktározási helyszíneken maradt csekély mennyiségek értékesítésének megkönnyítése, valamint a rendszer hatékony igazgatása érdekében helyénvaló előírni, hogy az intervenciós termékek szóban forgó mennyiségeinek értékesítése céljából a kifizető ügynökség – saját felelősségére és az Unió által megnyitott pályázati eljárásokra vonatkozóan előírt szabályok értelemszerű alkalmazása mellett – pályázati eljárást indíthat, valamennyi érintett fél részére egyenlő esélyt biztosítva. Ugyanezen okokból helyénvaló lehetővé tenni a kifizető ügynökség számára, hogy azokat a mennyiségeket, amelyek – az éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával végzett szemrevételezés alapján – már nem újracsomagolhatók vagy minőségük csökkent, közvetlen értékesítésre bocsássák.

(25)

A magántárolási támogatási rendszer megfelelő nyomon követhetősége érdekében részletesen meg kell határozni a tárolási szerződésekben feltüntetendő információkat, a szerződő felek által teljesítendő kötelezettségeket és az előírt tárolási feltételeket, különös tekintettel azokra, amelyek a tárolási műveletek ellenőrzéséért felelős illetékes hatóság számára lehetővé teszik a raktározási feltételek eredményes ellenőrzését. Meg kell határozni továbbá a szerződésekben feltüntethető tárolási időszakokra vonatkozó szabályokat is.

(26)

A magántárolási támogatási rendszer hatékony működése érdekében indokolt meghatározni a termékek raktárból történő kitárolására, valamint a magántárolási támogatás kifizetésére vonatkozó általános szabályokat. A vaj és a sovány tejpor esetében, tekintettel e termékek sajátosságaira, az általános szabályok mellett indokolt egyedi szabályokat is meghatározni.

(27)

Amennyiben a magántárolási támogatás összege előzetesen rögzített összeg, indokolt mérlegelési időszakról rendelkezni azzal a céllal, hogy a támogatási kérelmekre vonatkozó határozatok bejelentése előtt a piaci helyzet értékelését lehetővé tegyék. Emellett adott esetben rendelkezni kell a magántárolási rendszer túlzott vagy spekulatív alkalmazásának elkerülését szolgáló, különösen a folyamatban lévő kérelmekre vonatkozó egyedi intézkedésekről. Ezekhez az intézkedésekhez gyors fellépésre van szükség, ezért fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy az 1308/2013/EU rendelet 229. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül is eljárhasson és minden szükséges intézkedést késedelem nélkül meghozhasson.

(28)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a szabálytalanságok és a csalás leküzdésére. Ezeknek az intézkedéseknek helyszíni ellenőrzéssel kiegészített teljes körű adminisztratív ellenőrzést kell magukban foglalniuk. Meg kell határozni ezen ellenőrzési intézkedések körét, tartalmát, időzítését és jelentéstételi előírásait annak érdekében, hogy méltányos és egységes megközelítési mód érvényesüljön a tagállamok között.

(29)

A jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetése során a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (13) megfelelően kell eljárni.

(30)

Az állami intervenciós és magántárolási támogatási rendszer hatékony irányítása érdekében indokolt előírni, hogy a tagállamok rendszeres időközönként tájékoztassák a Bizottságot a készletek helyzetéről, a raktározási helyszínekre beszállított és onnan kiszállított termékekről, valamint az 1308/2013/EU rendelet 11. és 17. cikkében szereplő termékek árának és termelésének aktuális helyzetéről.

(31)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1. cikk

Alkalmazási kör

(1)   Ez a rendelet az 1308/2013/EU és az 1370/2013/EU rendelet alkalmazására vonatkozó szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a)

az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkében felsorolt termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése;

b)

az 1308/2013/EU rendelet 17. cikkében felsorolt termékekhez nyújtott magántárolási támogatás odaítélése.

(2)   Ezt a rendeletet a végrehajtási rendeletekben meghatározott egyedi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni a következők tekintetében:

a)

az intervenciós termékek felvásárlására, illetve az intervencióból megmaradt termékek értékesítésére vonatkozó pályázati eljárás megnyitása; illetve

b)

a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázati eljárás, illetve az ilyen támogatás összegének előzetes rögzítése.

II. FEJEZET

Általános közös szabályok

2. cikk

A pályázatok, ajánlatok és kérelmek benyújtása és elfogadhatósága

(1)   A gazdasági szereplők az állami intervencióhoz kapcsolódó ajánlatokat és pályázatokat, valamint a magántárolási támogatásra vonatkozó pályázatokat és kérelmeket az érintett tagállam kifizető ügynöksége által megállapított módszernek megfelelően nyújtják be.

(2)   Ahhoz, hogy egy ajánlat, pályázat vagy kérelem elfogadható legyen, azt az adott ajánlat, pályázat vagy kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, és a kifizető ügynökség által előírt űrlapon fel kell tüntetni legalább az alábbi információkat:

a)

a benyújtó gazdasági szereplő neve, címe és a főtevékenységének helyszíne szerinti tagállamban kapott héa-nyilvántartási száma;

b)

az érintett termék, illetve terméktípus, adott esetben a vonatkozó KN-kóddal;

c)

az ajánlat, pályázat vagy kérelem tárgyát képező mennyiség, melynek adott esetben meg kell felelnie az 5. cikkben előírt minimális mennyiségeknek.

(3)   Az e rendeletben, illetve a pályázati eljárás megnyitásáról vagy a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló releváns végrehajtási rendeletekben előírt feltételeken túlmenően az ajánlat, pályázat vagy kérelem nem tartalmazhat további, a benyújtó gazdasági szereplő által előírt feltételeket.

(4)   Amennyiben az ajánlatok, pályázatok vagy kérelmek benyújtási határideje munkaszüneti nap, az ajánlatokat, pályázatokat vagy kérelmeket legkésőbb a munkaszüneti napot megelőző utolsó munkanapon kell benyújtani.

(5)   A szombaton, vasárnap, illetve munkaszüneti napon benyújtott ajánlatok, pályázatok és kérelmek a benyújtás napját követő első munkanapon a kifizető ügynökség által kézhez vettnek minősülnek.

(6)   Az ajánlat, a pályázat és a kérelem a benyújtást követően nem vonható vissza és nem módosítható.

(7)   A kifizető ügynökség nyilvántartásba veszi az elfogadható ajánlatokat, pályázatokat és kérelmeket, az azokban szereplő mennyiségeket, valamint beérkezésük időpontját.

(8)   Az ajánlat, pályázat vagy kérelem elfogadásából származó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át.

II. CÍM

ÁLLAMI INTERVENCIÓ

I. FEJEZET

Az állami intervencióra vonatkozó egyedi szabályok

3. cikk

Intervenciós raktározási helyszínek

(1)   Valamennyi intervenciós raktározási helyszínnek (a továbbiakban: raktározási helyszín) rendelkeznie kell az alábbi minimális tárolási kapacitással:

a)

gabonafélék esetében: 5 000 tonna, a 2017/2018-as intervenciós időszaktól 7 500 tonna, a 2018/2019-es időszaktól 10 000 tonna, a 2019/2020-as időszaktól 15 000 tonna;

b)

a rizs esetében: 5 000 tonna, a 2017/2018-as intervenciós időszaktól 7 500 tonna, a 2018/2019-es időszaktól 10 000 tonna;

c)

a vaj és a sovány tejpor esetében: 400 tonna, a 2017-es intervenciós időszaktól 600 tonna, a 2018-as időszaktól 800 tonna.

Azok a tagállamok, amelyeknek éves átlagos gabonatermése nem éri el a 20 millió tonnát, a 2019/2020-as időszaktól a minimális tárolási kapacitásra vonatkozóan továbbra is alkalmazhatják a 10 000 tonnás határértéket.

(2)   E cikk alkalmazásában a „minimális tárolási kapacitás” olyan minimális kapacitást jelöl, amelynek nem kell feltétlenül állandóan rendelkezésre állnia, de amelyet a felvásárlási időszakban könnyen rendelkezésre tudnak bocsátani.

(3)   A kifizető ügynökség csak abban az esetben térhet el az (1) bekezdéstől, ha bizonyítja, hogy az említett bekezdésben előírt minimális tárolási kapacitás nem áll rendelkezésre, és az eltérés által érintett raktározási helyszínek közvetlen folyami, tengeri vagy vasúti összeköttetéssel rendelkeznek.

4. cikk

A termékek támogathatóságának megállapítása

(1)   A termékek állami intervenció tekintetében való támogathatóságának megállapításához az alábbi rendelkezésekben előírt módszereket kell alkalmazni:

a)

a gabonafélék esetében: az I. melléklet I., II., III. és IV. része;

b)

a rizs esetében: a II. melléklet I. része;

c)

a marhahús esetében: a III. melléklet I. része;

d)

a vaj esetében: e rendelet IV. mellékletének I. része és a 273/2008/EK bizottsági rendelet (14);

e)

a sovány tejpor esetében: e rendelet V. mellékletének I. része és a 273/2008/EK bizottsági rendelet.

(2)   Az I. mellékletben említett, az állami intervencióra felkínált gabonafélék minőségének meghatározásához alkalmazandó módszereknek a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványok keretében megállapított, a folyó gazdasági év első napján hatályos legújabb változatnak megfelelőnek kell lenniük.

II. FEJEZET

A termékek intervenciós felvásárlása

1. szakasz

Általános rendelkezések

5. cikk

A felkínált vagy megpályázott termékek minimális mennyisége

(1)   A felvásárlás keretében az ajánlat vagy pályázat tárgyát képező minimális termékmennyiség:

a)

a közönséges búza, árpa és kukorica esetében: 160 tonna;

b)

a durumbúza esetében: 20 tonna;

c)

a rizs esetében: 40 tonna;

d)

a marhahús esetében: 20 tonna;

e)

a vaj esetében: 30 tonna;

f)

a sovány tejpor esetében: 30 tonna.

Azok a tagállamok, amelyeknek éves átlagos gabonatermése nem éri el a 20 millió tonnát, a közönséges búza, az árpa és a kukorica esetében a minimális termékmennyiséget 120 tonnában is megállapíthatják.

(2)   A kifizető ügynökség előírhat az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb minimális mennyiségeket, ha az érintett tagállamban érvényesülő nagykereskedelmi feltételek és szokások, illetőleg a hatályos környezetvédelmi szabályozás ezt indokolttá teszi.

6. cikk

A termékek felvásárlásához kapcsolódó biztosíték összege

A termékek állami intervenciós felvásárlásához kapcsolódó ajánlatok vagy pályázatok benyújtásakor letétbe helyezendő, az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a) pontjában előírt biztosíték összegének a következőnek kell lennie:

a)

a gabonafélék esetében: 20 EUR/tonna;

b)

a rizs esetében: 30 EUR/tonna;

c)

a marhahús esetében: 300 EUR/tonna;

d)

a vaj esetében: 50 EUR/tonna;

e)

a sovány tejpor esetében: 50 EUR/tonna.

7. cikk

Az ajánlatok és pályázatok benyújtása és elfogadhatósága

(1)   Az ajánlat vagy pályázat abban az esetben elfogadható, ha megfelel a 2. cikkben előírt követelményeknek, illetve pályázati eljárás esetén a pályázati eljárás megnyitásáról szóló, a 12. cikkben említett végrehajtási rendeletnek. Emellett teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

a)

tartalmazza legalább az alábbi információkat:

i.

a rizs esetében a rizs típusának és fajtájának jelzése;

ii.

a marhahús esetét kivéve a termék raktározási helyszíne az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában;

iii.

a gabonafélék és a rizs esetében azon raktározási helyszín, amelyre az ajánlat vagy pályázat vonatkozik;

iv.

a gabonafélék és a rizs esetében a betakarítás éve és az Unión belüli termőterület vagy termőterületek;

v.

a vaj és a sovány tejpor esetében az előállítás időpontja;

vi.

a vaj és a sovány tejpor esetében az előállító jóváhagyott vállalkozás neve és engedélyszáma;

b)

a gazdasági szereplő az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjának megfelelően biztosítékot helyezett letétbe;

c)

a gabonafélék és a rizs esetében a gazdasági szereplő nyilatkozatot tett arról, hogy:

i.

a termékek az Unióból származnak;

ii.

az ajánlat, illetve pályázat homogén tételre vonatkozik, amelynek rizs esetében azonos fajtájú hántolatlan rizsből kell állnia;

iii.

a betakarítás után a termék kapott-e növényvédő kezelést vagy sem, adott esetben feltüntetve az alkalmazott növényvédőszer nevét, valamint azt, hogy a szóban forgó szert a használatra vonatkozó feltételeknek megfelelően alkalmazták, és az az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) alapján engedélyezett növényvédő szer.

(2)   A marhahús kivételével valamennyi termék esetében a benyújtó gazdasági szereplő a 2. cikk (2) bekezdésében említett formanyomtatványon kérheti, hogy a termék átvétele azon a raktározási helyszínen történjen, ahol azt az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában tárolják, feltéve, hogy a szóban forgó raktározási helyszín megfelel az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint e rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek.

8. cikk

Az ajánlatok vagy pályázatok ellenőrzése a kifizető ügynökség által

(1)   A kifizető ügynökség a 2. és a 7. cikkben előírt követelmények alapján dönt az ajánlatok és pályázatok elfogadhatóságáról.

Ha a kifizető ügynökség úgy határoz, hogy az adott ajánlat vagy pályázat nem fogadható el, három munkanapon belül értesíti erről az érintett gazdasági szereplőt. Azok az ajánlatok, amelyekről az érintett gazdasági szereplők nem kapnak ilyen értesítést, elfogadhatónak minősülnek.

(2)   A gabonafélék és a rizs esetében az ajánlatok vagy pályázatok elfogadhatóságának megállapítását követően a kifizető ügynökség adminisztratív módszerekkel ellenőrizheti a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozatokat, adott esetben a gazdasági szereplő által megjelölt raktározási helyszín szerint illetékes kifizető ügynökség közreműködésével, az 57. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

9. cikk

A Bizottság értesítése az ajánlatokról és pályázatokról

(1)   A tagállamok az alábbi határidőkön belül értesítik a Bizottságot az elfogadható ajánlatokról és pályázatokról:

a)

ajánlatok esetében legkésőbb minden keddi napon (brüsszeli idő szerint) 12:00 óráig értesítést kell küldeni a Bizottság részére, amely tartalmazza az előző hét folyamán elfogadható ajánlatok tárgyát képező termékmennyiségeket, valamint az azokhoz kapcsolódó információkat.

Amennyiben az ajánlatok tárgyát képező mennyiségek megközelítik az 1370/2013/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határértékeket, a Bizottság értesíti a tagállamokat arról, hogy mely naptól kezdődően kell a Bizottság számára minden munkanap értesítést küldeniük.

Az adott naptól kezdődően a tagállamoknak minden munkanap (brüsszeli idő szerint) 14:00 óráig értesítést kell küldeniük a Bizottság számára az előző munkanap folyamán intervencióra felkínált mennyiségekről.

b)

Pályázatok esetén a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletben meghatározott határidőket kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett értesítések nem tartalmazhatják a benyújtó gazdasági szereplő nevét, címét és héa-nyilvántartási számát, illetve a vaj és a sovány tejpor esetében a jóváhagyott vállalkozás nevét és engedélyszámát.

(3)   Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidőn belül nem értesíti elfogadható ajánlatról vagy pályázatról a Bizottságot, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam arról értesítette a Bizottságot, hogy nem érkezett be egyetlen pályázat sem.

2. szakasz

Rögzített áron történő felvásárlás

10. cikk

Közönséges búza, vaj és sovány tejpor rögzített áron történő felvásárlására vonatkozó ajánlatok benyújtása

Az ajánlatokat az 1308/2013/EK rendelet 12. cikkében meghatározott állami intervenciós időszak első napjától lehet a kifizető ügynökségnek benyújtani.

11. cikk

A mennyiségi korlátozások betartását biztosító intézkedések

(1)   Az 1370/2013/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megállapított mennyiségi korlátozások betartása érdekében a Bizottság – az említett rendelet 3. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően – határozhat úgy, hogy:

a)

lezárja a rögzített áron történő intervenciós felvásárlást;

b)

amennyiben a teljes felajánlott mennyiség elfogadása a meghatározott maximális mennyiség túllépését jelentené, az egyes gazdasági szereplőktől a határozat napján beérkezett és a Bizottságnak bejelentett ajánlatokban szereplő teljes mennyiségre vonatkozóan elosztási együtthatót állapít meg;

c)

adott esetben elutasítja a tagállamok kifizető ügynökségeihez benyújtott, függőben lévő ajánlatokat.

A Bizottság a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának első albekezdése szerinti értesítést követő két munkanapon, illetve a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának harmadik albekezdése szerinti értesítést követő öt munkanapon belül meghozza határozatát.

E cikk alkalmazásában amennyiben az értesítés időpontja munkaszüneti napra esik, a Bizottság rendelkezésére álló határidő az adott munkaszüneti napot követő első munkanaptól kezdődik. Ha a Bizottság határozatának meghozatalára rendelkezésre álló időszak munkaszüneti napokat is tartalmaz, csak a munkanapok számítanak.

(2)   A 2. cikk (6) bekezdésétől eltérve az a gazdasági szereplő, amelyre az (1) bekezdés b) pontjában említett elosztási együttható vonatkozik, az elosztási együtthatót meghatározó határozat hatálybalépésének napjától számított 5 munkanapon belül ajánlatát visszavonhatja.

3. szakasz

Pályázati eljárás útján történő felvásárlás

12. cikk

Pályázati eljárás

(1)   A termékek felvásárlására irányuló, az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkében említett pályázati eljárást a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendelet nyitja meg, amely különösen a következő információkat tartalmazza:

a)

az érintett termékek, valamint:

i.

a rizs esetében a rizs típusának és fajtájának jelzése;

ii.

a marhahús esetében az az információ, hogy a pályázat kicsontozandó hasított testekre irányul, vagy kicsontozás nélküli tárolásra;

b)

a pályázati eljárás időtartama („pályázati időszak”) és szükség szerint azok a különböző részidőszakok, amikor a pályázatok benyújthatók.

(2)   A Bizottság a marhahús felvásárlására vonatkozó pályázati eljárást kategóriánként és tagállamonként vagy azok régióiként, a legutolsó két hét során feljegyzett piaci árak alapján nyithat meg, az 1308/2013/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően. A Bizottság a legutolsó hét során feljegyzett piaci árak alapján, az említett rendelet 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően lezárhatja a pályázati eljárást.

(3)   Amennyiben a Bizottság az 1370/2013/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerint korlátozott pályázati eljárást kezdeményez, az eljárás megnyitásáról rendelkező végrehajtási rendeletnek pontosítania kell, hogy a pályázati eljárás melyik tagállamra, illetve mely tagállam mely régiójára korlátozódik.

(4)   A rizs esetében a pályázati eljárás az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete I. része I.2. szakaszának a), b), illetve c) pontjában meghatározott kategóriák – nevezetesen „kerek szemű rizs”, „közepes szemű rizs”, „hosszú szemű A rizs” vagy „hosszú szemű B rizs” – közül egy vagy több hántolatlan rizstípusra is korlátozható.

(5)   A marhahús esetében a következő szabályok alkalmazandók:

a)

a tagállamokban, illetve azok régióiban a jogosultsági kategóriánként érvényes átlagos piaci áraknak tekintetbe kell venniük az érintett tagállamban vagy intervenciós régióban az U, R és O minőségi osztályokra vonatkozó, a III. melléklet II. részében szereplő átváltási együtthatók alkalmazásával R3-as minőségben kifejezett árakat;

b)

az átlagos piaci árakat az 1249/2008/EK bizottsági rendelettel (16) összhangban kell rögzíteni;

c)

a tagállamokban, illetve azok régióiban a jogosultsági kategóriánként érvényes átlagos piaci ár a b) pontban említett összes minőségi osztály piaci árának az átlaga, amelyet az egyes kategóriáknak az illető tagállamban vagy régióban végzett összes vágáshoz viszonyított arányával kell súlyozni.

Az Egyesült Királyság a következő két intervenciós régióból áll:

i.

I. régió: Nagy-Britannia;

ii.

II. régió: Észak-Írország.

13. cikk

A pályázatok benyújtása és elfogadhatósága

(1)   A 2. és 7. cikkben megállapított általános feltételeken túlmenően a pályázat csak akkor elfogadható, ha abban legfeljebb két tizedesjegyre kerekítve feltüntetik a termék mértékegységenkénti javasolt árát, héa nélkül, euróban kifejezve.

A gabonafélék és a rizs esetében a termék pályázatban szereplő tonnánkénti ára a gabonafélék vonatkozásában az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének II. részében meghatározott minőségi minimumkövetelményeknek megfelelő ár, illetve a rizs vonatkozásában az 1308/2013/EU rendelet III. mellékletének A. szakaszában meghatározott szabványos minőségnek megfelelő ár, amely a pályázó által megjelölt raktározási helyszínre szállított, ki nem rakodott termékre vonatkozik.

A vaj és a sovány tejpor esetében a javasolt ár a kijelölt raktározási helyszín rakodórámpájához szállított termék 100 kg-ra eső ára.

A marhahús esetében a pályázatoknak tartalmazniuk kell a 12. cikk (5) bekezdésének a) pontja szerint, az R3-as minőségű termék tonnájára kifejezve megadott árat, valamint azt, hogy az csontozásra szánt csontos húsra vonatkozik-e.

(2)   E rendelet 15. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a pályázatban szereplő ár nem lehet magasabb az 1370/2013/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében megállapított állami intervenciós árnál.

14. cikk

A felvásárlási árra vonatkozó határozatok

(1)   A 9. cikk szerinti értesítéssel bejelentett pályázatok alapján a Bizottság határozatot hoz, amelyben:

a)

nem rögzít maximális felvásárlási árat; vagy

b)

rögzíti a maximális felvásárlási ár összegét.

(2)   A (1) bekezdésben említett határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

15. cikk

Az egyes pályázatokra vonatkozó határozatok

(1)   Amennyiben a Bizottság nem rögzít maximális felvásárlási árat, valamennyi pályázatot el kell utasítani.

(2)   Amennyiben a Bizottság rögzített maximális felvásárlási árat, a kifizető ügynökség csak a rögzített összegnek megfelelő vagy annál alacsonyabb árra szóló pályázatokat fogadhatja el. Az összes többi pályázatot el kell utasítani.

A kifizető ügynökség kizárólag olyan pályázatokat fogadhat el, amelyekről a 9. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

(3)   A kifizető ügynökség az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett határozatokat a 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottsági határozat közzététele után hozza meg.

A kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő három munkanapon belül értesíti a gazdasági szereplőket a pályázati eljárásban való részvételük eredményéről.

Ez az értesítés az elfogadott pályázatok esetében nem feltétlenül szükséges abban az esetben, ha a kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő öt munkanapon belül kiállítja a 17. cikkben említett szállítási utalványt. Ezen elfogadási eljárás esetén nincs lehetőség a szállítási utalvány kiállítására rendelkezésre álló határidőnek a 17. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti meghosszabbítására.

16. cikk

A marhahús felvásárlására vonatkozó korlátozások

Ha a kifizető ügynökségek részére nagyobb mennyiségű marhahúst ajánlanak fel, mint amennyit azok képesek átvenni, a felvásárlást arra a mennyiségre korlátozhatják, amelyet saját területükön vagy a 12. cikk (5) bekezdésében említett intervenciós régióik egyikében át tudnak venni.

A kifizető ügynökségek az említett korlátozás esetén gondoskodnak arról, hogy valamennyi érdekelt félnek egyenlő hozzáférési esélyei legyenek.

4. szakasz

Szállítás és szállítási költségek

17. cikk

Szállítási utalvány

(1)   A kifizető ügynökség, miután a 8. és 13. cikknek megfelelően meggyőződött az ajánlat elfogadhatóságáról, a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett határidőtől vagy a 14. cikk (1) bekezdésében említett határozat hatálybalépésétől számított öt munkanapon belül szállítási utalványt állít ki.

A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy meghosszabbítja a szállítási utalvány kiállítására rendelkezésre álló határidőt, amennyiben ezt az elfogadott gabona és rizs nagy mennyisége szükségessé teszi. Ugyanakkor a termékek szállításának végső határideje nem haladhatja meg az első albekezdésben említett határidőtől, illetve hatálybalépési időponttól számított 65 napot. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

(2)   A keltezéssel és sorszámmal ellátott szállítási utalványon a következőknek kell szerepelnie:

a)

a szállítandó mennyiség;

b)

a termékek szállításának végső határideje;

c)

a raktározási helyszín, ahová a termékeket szállítani kell;

d)

az az ár, amelyen az ajánlatot vagy pályázatot elfogadták.

(3)   Szállítási utalvány kizárólag olyan mennyiségekre állítható ki, amelyekről a 9. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

18. cikk

A gabonafélék és rizs szállítására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A kifizető ügynökség kijelöli azt a raktározási helyszínt, amelyre a gabonaféléket vagy rizst a legalacsonyabb áron el kell szállítani.

(2)   A raktározási helyszínre történő szállítást legkésőbb a szállítási utalvány kiállításának napját követő 60 napon belül teljesíteni kell. Az elfogadott mennyiségtől függően azonban a kifizető ügynökség az említett időszakot maximum 14 nappal meghosszabbíthatja. Ez esetben a 17. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett szállítási időszak is ennek megfelelően meghosszabbodik. A kifizető ügynökség értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

(3)   A gabonafélék esetében az I. melléklet IV. részében meghatározott módszer szerint elvégzett alábbi ellenőrzésekkel kapcsolatos költségeket a gazdasági szereplő viseli:

i.

amiláz-aktivitási teszt (Hagberg-teszt);

ii.

a közönséges búza és a durumbúza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló vizsgálat;

iii.

Zeleny-teszt;

iv.

gépi feldolgozhatósági teszt;

v.

szennyező anyag-elemzések.

19. cikk

A gabonafélék és a rizs szállítási költségei

(1)   A gabonaféléknek és a rizsnek az ajánlat vagy pályázat benyújtásakori tárolási helyszínről a szállítási utalványban megjelölt raktározási helyszínre történő szállításához kapcsolódó költségeket a gazdasági szereplő viseli, amennyiben a megtett távolság legfeljebb 50 km.

E maximális távolságon túl a felmerülő szállítási többletköltséget a kifizető ügynökség állja, és azt tonnánként és kilométerenként 0,05 EUR-s tarifával a Bizottság visszatéríti.

(2)   Amennyiben a gabonaféléket vagy rizst felvásárló kifizető ügynökség más tagállamban található, mint az, amelynek területén a terméket tárolják, az (1) bekezdésben említett maximális távolság számításánál nem kell figyelembe venni a gazdasági szereplő raktára és a felvásárló kifizető ügynökség tagállamának határa közötti távolságot.

20. cikk

A marhahús szállítására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A marhahús felvásárlási ára a raktározási helyszín belépési mázsálójához, illetve kicsontozandó termékek esetén a darabolóüzembe eljuttatott marhahús ára.

(2)   A kirakodás költségeit a gazdasági szereplő viseli.

(3)   A gazdasági szereplő legkésőbb a szállítási utalvány kiállításának napját követő 15 napon belül köteles leszállítani a termékeket. A megítélt mennyiségtől függően azonban a kifizető ügynökség az említett időszakot maximum hét nappal meghosszabbíthatja. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

21. cikk

A vaj és a sovány tejpor csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A vajat nettó 25 kg-os, a IV. melléklet II. részében megállapított követelményeknek megfelelő tömbökbe kell csomagolni, és azokban szállítani.

(2)   A sovány tejport nettó 25 kg-os, az V. melléklet II. részében megállapított követelményeknek megfelelő zsákokba kell csomagolni, és azokban szállítani.

(3)   A gazdasági szereplő a vajat vagy a sovány tejport a szállítási utalvány kiállítási dátumától számított 21 napon belül a raktározási helyszín rakodórámpájához szállítja. Az elfogadott mennyiségtől függően azonban a kifizető ügynökség az említett időszakot maximum hét nappal meghosszabbíthatja. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

A vajat és a sovány tejport hosszabb ideig tartó tárolásra alkalmas minőségű raklapokon kell szállítani; a szóban forgó raklapokat átvételkor egyenértékű raklapokra cserélik be. A kifizető ügynökség e rendszer helyett egyenértékű alternatív rendszert hagyhat jóvá.

A vajnak vagy a sovány tejpornak a raktározási helyszín rakodórámpájánál történő kirakodása során felmerülő költségek a kifizető ügynökséget terhelik.

(4)   A kifizető ügynökségnek elő kell írnia, hogy a sovány tejport a raktárakban raklapokra helyezzék és ezeken tárolják úgy, hogy könnyen azonosítható és azonnal hozzáférhető tételeket képezzen.

22. cikk

Szállítás

(1)   A szállítás dátuma:

a)

gabonafélék, rizs, vaj és sovány tejpor esetében: az a nap, amelyen igazolják, hogy a szállítási utalványban feltüntetett teljes mennyiség beszállításra került a kijelölt raktározási helyszínre. Ez a dátum nem lehet korábbi a szállítási utalvány kiállítási dátumát követő napnál;

b)

valamennyi marhahússzállítmány esetében: az a nap, amikor a szállítmány beérkezik a raktározási helyszín belépési mázsálójához, illetve kicsontozandó termékek esetén a darabolóüzembe.

(2)   A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy a gabonafélék, rizs, vaj vagy sovány tejpor átvétele azon a raktározási helyszínen történjen, ahol azok az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában találhatók, feltéve, hogy a szóban forgó raktározási helyszín megfelel az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint e rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek. Ez esetben a szállítás dátuma a szállítási utalvány kiállítását követő nap, és ez a nap minősül a 908/2014/EU végrehajtási rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontja céljából alkalmazandó időpontnak is.

(3)   A termékeket a kifizető ügynökség vagy annak képviselője veszi át; a képviselőnek a gazdasági szereplőtől függetlennek kell lennie.

5. szakasz

Ellenőrzés és átvétel

23. cikk

Átvételi jegyzőkönyv

(1)   Ha az ellenőrzések és elemzések alapján megállapítást nyert az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében lefektetett támogathatósági követelmények teljesülése, a kifizető ügynökség átvételi jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni legalább a következőket:

a)

a szállítmányok mennyisége, valamint a rizs esetében a fajta;

b)

a termékek jellemzői az elemzések alapján, amennyiben ez az ár kiszámítása szempontjából releváns;

c)

adott esetben az át nem vett mennyiségek. Ez esetben a gazdasági szereplőket erről megfelelően tájékoztatni kell.

(2)   Az átvételi jegyzőkönyvet keltezéssel kell ellátni és meg kell küldeni a gazdasági szereplőnek, valamint a raktár üzemeltetőjének.

24. cikk

A gazdasági szereplő kötelezettségei

A terméknek teljesítenie kell az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében lefektetett támogathatósági követelményeket. Ha az előírt ellenőrzések azt mutatják, hogy a termékek nem felelnek meg a támogathatósági követelményeknek, a gazdasági szereplő köteles:

a)

az érintett termékeket saját költségére visszavenni;

b)

viselni a termék raktározási helyszínre történő betárolásától az onnan való kitárolás időpontjáig keletkező költségeket.

A gazdasági szereplő által fizetendő tárolási költségeket a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (17) 3. cikke szerint megállapított betárolási, kitárolási és tárolási költségek átalányösszegei alapján kell megállapítani.

25. cikk

A marhahúsra vonatkozó csontozási követelmény

Amennyiben a pályázati eljárás feltételeként a kicsontozás elő van írva, a kifizető ügynökség gondoskodik a beszállított marhahús III. melléklet III. részének megfelelő kicsontozásáról.

6. szakasz

Árkiigazítások és kifizetések

26. cikk

A gabonafélék és a rizs árkiigazításai

(1)   Az 1370/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében előírt árkiigazítást:

a)

a gabonafélék esetében e rendelet I. mellékletének V. és VI. részének megfelelően kell elvégezni;

b)

a rizs esetében e rendelet II. mellékletének II. részének megfelelően kell elvégezni.

(2)   Ha a kifizető ügynökség a termékek átvételét és tárolását a 22. cikk (2) bekezdése szerinti raktározási helyszínen végzi, a felvásárlási árra 5 EUR/tonna csökkentést kell alkalmazni.

27. cikk

Kifizetések

(1)   Az átvételi jegyzőkönyvben megállapított mennyiségek utáni kifizetéseket a 22. cikkben említett szállítási időponttól számított legkésőbb 65. napon kell teljesíteni, kivéve, ha közigazgatási vizsgálat van folyamatban.

(2)   Kifizetés csak a ténylegesen leszállított és átvett mennyiségek után jár. Ha azonban ez a mennyiség nagyobb a szállítási utalványban szereplő mennyiségnél, kifizetés csak a szállítási utalványban szereplő mennyiség után jár.

III. FEJEZET

Az intervenciós termékek értékesítése

28. cikk

A pályázati eljárás megnyitása

(1)   Az állami intervencióra átvett és értékesíthető termékek pályázati eljárás útján kerülnek értékesítésre.

(2)   A pályázati eljárást az értékesítés megnyitásáról rendelkező végrehajtási rendelet nyitja meg

A pályázatok benyújtásának legkorábbi határidejét úgy kell megállapítani, hogy az legalább az említett végrehajtási rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított hat nappal későbbre essen.

(3)   A pályázati eljárás megnyitása az Unió vagy egy adott tagállam egy vagy több régiójában tárolt termék értékesítésére is irányulhat.

(4)   Az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletnek különösen a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

az érintett termékek, valamint különösen:

i.

a rizs esetében a rizs típusának és fajtájának jelzése;

ii.

a marhahús esetében az érintett húsrészek;

b)

a pályázati eljárás időtartama („pályázati időszak”) és a pályázat benyújtására rendelkezésre álló részidőszakok;

c)

a marhahús, a vaj és a sovány tejpor esetében a minimális mennyiség, amelyre pályázat nyújtható be;

d)

a pályázat benyújtásakor letétbe helyezendő biztosíték összege.

A végrehajtási rendelet emellett a következőket tartalmazza:

a)

a pályázati eljárásban érintett teljes mennyiségek;

b)

a gabonafélék és a rizs esetében – adott esetben – a szállítási költségekre vonatkozó rendelkezések.

(5)   A pályázati eljárás meghatározott felhasználásokra és/vagy rendeltetési helyekre is korlátozható, és tartalmazhat e felhasználás vagy rendeltetési hely ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

29. cikk

A pályázati felhívásról szóló hirdetmény és a pályázati felhívással kapcsolatos rendelkezések

(1)   Az értékesíthető intervenciós készleteket birtokló egyes kifizető ügynökségek kidolgozzák a pályázati felhívásról szóló hirdetményt, és azt a pályázatok első benyújtási határideje előtt legalább négy nappal közzéteszik.

(2)   A pályázati felhívásról szóló hirdetménynek különösen az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a)

a pályázati felhívásról szóló hirdetményt kibocsátó kifizető ügynökség neve és címe;

b)

az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletre való hivatkozás;

c)

az egyes részleges pályázati felhívásokra vonatkozóan a pályázatok benyújtásának határideje;

d)

az egyes raktározási helyszínek esetében a raktár üzemeltetőjének neve és címe, valamint adott esetben:

i.

a gabonafélék és a rizs esetében az értékesítésre rendelkezésre álló mennyiségek, a gazdasági szereplők számára egyenlő hozzáférést biztosító módon meghatározott értékesítési tételekre felosztva, az egyes értékesítési tételek minőségének leírásával;

ii.

a marhahús esetében az egyes húsrészekből rendelkezésre álló mennyiségek, a III. melléklet IV. részének megfelelően, valamint a szállítás időpontja;

iii.

vaj és sovány tejpor esetében a rendelkezésre álló mennyiségek és a szállítás időpontja;

e)

a 30. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett szállítási szakasz, valamint adott esetben a csomagolás típusa;

f)

a szállítóeszközre történő rakodáshoz rendelkezésre álló létesítmények a raktározási helyszínen;

g)

a vaj esetében adott esetben a raktározási helyszínenként rendelkezésre álló édes tejszínvaj mennyisége, a IV. melléklet II. része 2. pontja d) alpontjának megfelelően.

(3)   A kifizető ügynökség biztosítja, hogy a pályázati felhívásról szóló hirdetmények megfelelő nyilvánosságot kapjanak.

(4)   A kifizető ügynökség megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az érdekelt felek:

a)

a pályázat benyújtása előtt saját költségükön megvizsgálhassák az értékesítésre felkínált gabonaféléket és rizst, azokból mintát vehessenek és a mintákat bevizsgáltathassák;

b)

megtekinthessék az I. melléklet IV. részében, a II. melléklet I. részében, a IV. melléklet I. részében, illetve az V. melléklet I. részében említett megfelelő elemzések eredményeit.

30. cikk

A pályázatok benyújtása és elfogadhatósága

(1)   A pályázat abban az esetben elfogadható, ha megfelel a 2. cikkben előírt követelményeknek, illetve a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletnek. Emellett teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

a)

hivatkozást tartalmaz az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletre, és feltüntetik benne a pályázatok benyújtására megadott részidőszak végét;

b)

a marhahús esetében feltünteti az érintett húsrészeket;

c)

gabonafélék és a rizs esetében tartalmazza az értékesítési tétel teljes mennyiségét;

d)

feltünteti a mértékegységenkénti javasolt árat, héa nélkül, euróban kifejezve, legfeljebb két tizedesjegyre kerekítve, a következő módon:

i.

a gabonafélék és a rizs esetében a szállítóeszközre felrakodott termék tekintetében,

ii.

a vaj és a sovány tejpor esetében a raktározási helyszín rakodórámpájához raklapon szállított vagy adott esetben a szállítóeszközre – amennyiben az teherautó vagy vasúti kocsi – raklapon felrakodott termék tekintetében;

iii.

a marhahús esetében a raktározási helyszín rakodórámpájához szállított termék tekintetében.

e)

a marhahús, a vaj és sovány tejpor esetében feltünteti azt, hogy az a pályázat megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletben említett minimális mennyiségre vonatkozik;

f)

feltünteti a raktározási helyszínt, ahol a terméket tárolják; a vaj és a sovány tejpor esetében alternatív raktározási helyszín is feltüntethető;

g)

a gazdasági szereplő letétbe helyezte az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletben előírt összegű biztosítékot.

(2)   A gabonafélék esetében a pályázati ár az (EU) 2016/1238 rendelet I. mellékletének II. részében meghatározott minimális minőségre, illetve a rizs esetében az 1308/2013/EU rendelet III. mellékletének A. szakaszában meghatározott szabványos minőségre vonatkozik.

(3)   A marhahús, a vaj és a sovány tejpor esetében az ár a nettó tömegre vonatkozik.

A vaj esetében a pályázat adott esetben kikötheti, hogy az kizárólag a 29. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerinti édes tejszínvajra vonatkozik.

31. cikk

A Bizottság értesítése a pályázatokról

(1)   A tagállamok az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletben meghatározott határidőn belül értesítik a Bizottságot az összes elfogadható pályázatról.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítések nem tartalmazhatják a benyújtó gazdasági szereplő nevét, címét és héa-nyilvántartási számát.

(3)   Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem értesíti elfogadható pályázatról a Bizottságot, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam arról értesítette a Bizottságot, hogy nem érkezett be egyetlen pályázat sem.

32. cikk

A felvásárlási árra vonatkozó határozatok

(1)   A 31. cikk szerinti értesítéssel bejelentett pályázatok alapján a Bizottság az 1308/2013/EK rendelet 229. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően határozatot hoz, amelyben:

a)

nem rögzít minimális értékesítési árat; vagy

b)

rögzíti a minimális értékesítési árat.

A vaj és a sovány tejpor esetében a minimális értékesítési ár az értékesítésre felkínált termékek fellelhetőségének helyétől függően változhat.

(2)   A (1) bekezdésben említett határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

33. cikk

Az egyes pályázatokra vonatkozó határozatok

(1)   Amennyiben a Bizottság nem rögzített minimális értékesítési árat, valamennyi pályázatot el kell utasítani.

(2)   Amennyiben a minimális értékesítési ár rögzítésre került, a kifizető ügynökségek minden olyan pályázatot elutasítanak, amely a minimális árat el nem érő árra vonatkozó ajánlatot tartalmaz.

A kifizető ügynökségek kizárólag olyan pályázatokat fogadhatnak el, amelyekről a 31. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

(3)   A kifizető ügynökségek az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett határozatokat a 32. cikkben említett bizottsági határozat közzététele után hozzák meg.

A kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő három munkanapon belül értesíti a gazdasági szereplőket a pályázati eljárásban való részvételük eredményéről.

34. cikk

A marhahús, a vaj és a sovány tejpor elosztására vonatkozó egyedi szabályok

(1)   A vaj és a sovány tejpor esetében a nyertes gazdasági szereplő az, amely pályázatában a legmagasabb árat kínálja. Amennyiben a rendelkezésre álló teljes mennyiség nem kerül elosztásra, a fennmaradó mennyiséget az ajánlatokban szereplő árak alapján, a legmagasabb ártól kezdve a többi gazdasági szereplőnek kell odaítélni.

(2)   Ha egy adott pályázat elfogadása az érintett raktározási helyszínen rendelkezésre álló marhahús-, vaj- és soványtejpor-mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkozna, csak a rendelkezésre álló mennyiség ítélhető oda a szóban forgó gazdasági szereplőnek. Ugyanakkor a gazdasági szereplő beleegyezésével a kifizető ügynökség más raktározási helyszínekről is odaítélhet termékmennyiségeket, a pályázatban szereplő mennyiség eléréséhez.

(3)   Amennyiben egy adott raktározási helyszínen tárolt termékért azonos árat kínáló két vagy több pályázat elfogadása olyan szerződéseket eredményezne, amelyek a rendelkezésre álló marhahús-, vaj- vagy soványtejpor-mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak, a rendelkezésre álló mennyiséget a pályázatban szereplő mennyiségekkel arányosan kell elosztani a pályázók között. Amennyiben azonban ez az elosztás a 28. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett minimális mennyiségnél kisebb mennyiség odaítélését eredményezi, az odaítélést sorshúzással végzik el.

(4)   Amennyiben az összes sikeres pályázat elfogadása után a raktározási helyszínen maradó marhahús-, vaj- vagy soványtejpor-mennyiség a 28. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett minimális mennyiségnél kisebb, a kifizető ügynökség felajánlja a fennmaradó mennyiséget a nyertes gazdasági szereplőknek, azzal kezdve, amelyik a legmagasabb árat ajánlotta. A nyertes gazdasági szereplőnek fel kell ajánlani azt a lehetőséget, hogy a fennmaradó mennyiséget a minimális eladási áron megvásárolja.

(5)   A kifizető ügynökség a terméket a betárolás napja alapján osztja el, a gazdasági szereplő által megjelölt raktározási helyszínen lévő teljes mennyiség legrégebbi termékével vagy – adott esetben – a gazdasági szereplő által megjelölt hűtőházban rendelkezésre álló vaj, édes tejszínvaj vagy marhahúsrészek legrégebbi mennyiségével kezdve.

35. cikk

Kifizetések

A termék elszállítása előtt és a 37. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül a gazdasági szereplők az általuk a raktározási helyszínről lehívott minden egyes mennyiségre vonatkozóan megfizetik a kifizető ügynökségnek a pályázatuknak megfelelő összeget, amelyről a kifizető ügynökség a 33. cikk (3) bekezdésével összhangban értesítette őket.

36. cikk

Tagállamok általi értékesítés

(1)   Abban a tagállamban, amelyben nem kerül sor a 28. cikk alapján pályázati eljárás megnyitására, a kifizető ügynökség saját hatáskörben értékesítésre vonatkozó pályázati eljárást nyithat abban az esetben, ha az intervenciós termékekből a raktározási helyszíneken maradó teljes mennyiség kisebb az alábbiaknál:

a)

minden egyes gabonaféle esetében: 10 000 tonna;

b)

a rizs esetében: 2 000 tonna;

c)

a marhahús, a vaj vagy a sovány tejpor esetében: 200 tonna.

(2)   A kifizető ügynökségek által az (1) bekezdéssel összhangban megnyitott pályázati eljárás esetében az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezete és e fejezet rendelkezései alkalmazandók, e rendelet 28. cikkének (2) bekezdése, 29. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 30. cikke (1) bekezdésének a) és e) pontja, 31. cikke, valamint 32. cikkének (2) bekezdése kivételével. A 32. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó, a vonatkozó tagállami határozat útján.

(3)   A kifizető ügynökségek az (1) bekezdésben meghatározott mennyiségi korlátokon belül közvetlen értékesítésre bocsáthatják azokat a mennyiségeket, amelyekről a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének g) pontja és 3. cikkének (4) bekezdése szerinti éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával végzett szemrevételezés után bebizonyosodott, hogy már nem újracsomagolhatók vagy minőségük csökkent.

(4)   A kifizető ügynökségek gondoskodnak arról, hogy valamennyi érdekelt félnek egyenlő hozzáférési esélyei legyenek.

37. cikk

Kitárolási utalvány

(1)   A 35. cikkben említett összeg megfizetését követően a kifizető ügynökség kitárolási utalványt állít ki, amelyen feltünteti a következőket:

a)

az a mennyiség, amelynek tekintetében a megfelelő összeget kifizették;

b)

a raktározási helyszín, ahol a terméket tárolják;

c)

a termék kitárolásának határideje.

(2)   A gazdasági szereplő a neki megítélt terméket a 33. cikk (3) bekezdésben említett értesítést követő harminc napon belül elszállítja. Az említett határidő lejártát követően felmerülő mindennemű költség és kockázat a gazdasági szereplőt terheli.

38. cikk

A vaj és a sovány tejpor kitárolása

(1)   A kifizető ügynökség a raktározási helyszínről való kitárolás időpontjában – a raktározási helyszínen kívülre történő szállítás esetén – a vajat és a sovány tejport raklapon, a raktározási helyszín rakodórámpájánál bocsátja rendelkezésre, a szállítóeszközre rakva, amennyiben az teherautó vagy vasúti kocsi. A felmerülő költségeket a kifizető ügynökség viseli.

(2)   A gazdasági szereplő a raktározási helyszínről való kitároláskor a rendelkezésére bocsátott raklapok helyett azonos minőségű raklapokat ad a kifizető ügynökségnek. A felek a kifizető ügynökség beleegyezésével e rendszer helyett egyenértékű alternatív rendszert alakíthatnak ki.

(3)   A rakodás vagy a raklapról való levétel költségeit a vajat és sovány tejport átvevő gazdasági szereplő fizeti.

III. CÍM

MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁS

I. FEJEZET

A magántárolási támogatásra vonatkozó egyedi szabályok

I. szakasz

Általános rendelkezések

39. cikk

Pályázati eljárás megnyitása és a támogatás összegének előzetes rögzítése

(1)   A pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

az érintett termékek, illetve terméktípusok, adott esetben a vonatkozó KN-kódokkal;

b)

előzetesen rögzített összegű támogatás esetében az érintett termékek tárolásához mértékegységenként nyújtott támogatás összege;

c)

a termékmennyiségek mérésének mértékegysége;

d)

az az információ, hogy a pályázat vagy előzetesen rögzített összegű támogatás már betárolt termékekre vonatkozik-e;

e)

pályázatok esetében a pályázati eljárás időtartama („pályázati időszak”) és szükség szerint azok a különböző részidőszakok, amikor a pályázatok benyújthatók, előzetesen rögzített összegű támogatás esetében pedig a kérelmek benyújtásának időszaka;

f)

a tárolási időszak;

g)

adott esetben a teljes tárolt mennyiség;

h)

a pályázatonként vagy kérelmenként meghatározott minimális mennyiség;

i)

pályázatok, illetve – adott esetben – kérelmek esetében a mértékegységenkénti biztosíték összege;

j)

a betárolás és a kitárolás időszaka;

k)

adott esetben a részletes leírások, amelyeket fel kell tüntetni a csomagoláson.

(2)   Amennyiben a magántárolási támogatás nyújtása az 1308/2013/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően egyes tagállamokra vagy egy tagállam egyes régióira korlátozódik, a pályázatok és kérelmek kizárólag az érintett tagállamban nyújthatók be.

(3)   Pályázatok esetén legalább hat napnak el kell telnie a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendelet hatálybalépése és pályázatok benyújtásának legkorábbi időpontja között.

40. cikk

A magántárolási támogatásra vonatkozó pályázatok és kérelmek benyújtása és elfogadhatósága

A magántárolási támogatásra vonatkozó pályázat vagy kérelem abban az esetben elfogadható, ha megfelel a 2. cikkben előírt követelményeknek, illetve teljesülnek a következő feltételek:

a)

tartalmazza legalább az alábbi információkat:

i.

a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról, illetve az ilyen támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletre való hivatkozás;

ii.

a tárolási időszak, amennyiben azt a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról, illetve az ilyen támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendelet előírja;

iii.

a pályázat vagy kérelem által érintett termékek mennyisége;

iv.

amennyiben a termékek be vannak tárolva, minden egyes magántárolási helyszín elnevezése és címe, a tárolásra szolgáló raktári tételek/bálák/tartályok/silók elhelyezkedése a megfelelő mennyiségekkel, illetve adott esetben a jóváhagyott vállalkozás engedélyszáma;

v.

pályázatok esetében a pályázatok benyújtására megadott részidőszak vége;

vi.

pályázatok esetében a mértékegységenkénti javasolt támogatás összege héa nélkül, euróban kifejezve, legfeljebb két tizedesjegyre kerekítve;

b)

annak igazolása, hogy a gazdasági szereplő letétbe helyezte a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletben előírt biztosíték összegét.

41. cikk

A pályázatok és kérelmek ellenőrzése a kifizető ügynökség által

(1)   A kifizető ügynökség a 2. és a 40. cikkben előírt követelmények alapján dönt a pályázatok és kérelmek elfogadhatóságáról.

(2)   Ha a kifizető ügynökség úgy határoz, hogy az adott pályázat vagy kérelem nem fogadható el, a pályázat vagy kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül értesíti erről az érintett gazdasági szereplőt.

42. cikk

A Bizottság értesítése a pályázatokról és kérelmekről

(1)   A tagállamok az alábbi határidőkön belül értesítik a Bizottságot az elfogadható pályázatokról és kérelmekről:

a)

pályázatok esetében a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletben meghatározott határidőket kell alkalmazni;

b)

kérelmek esetében legkésőbb minden keddi napon (brüsszeli idő szerint) 12:00 óráig értesítést kell küldeni a Bizottság részére, amely tartalmazza az előző hét folyamán elfogadható kérelmek tárgyát képező termékmennyiségeket, valamint az azokhoz kapcsolódó információkat. A Bizottság előírhatja az értesítések gyakoriságának növelését abban az esetben, ha a rendszer irányításához szükséges ezen információ.

(2)   Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett értesítések nem tartalmazhatják a benyújtó gazdasági szereplő nevét, címét és héa-nyilvántartási számát.

(3)   Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidőn belül nem értesíti elfogadható pályázatról vagy kérelemről a Bizottságot, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam arról értesítette a Bizottságot, hogy nem érkezett be egyetlen pályázat sem.

II. szakasz

A magántárolási támogatás összegének pályázati eljárás útján történő rögzítése

43. cikk

A magántárolási támogatás maximális összegéről szóló határozatok

(1)   A 42. cikk szerinti értesítéssel bejelentett pályázatok alapján a Bizottság az 1370/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően határozatot hoz, amelyben:

a)

nem rögzít maximális támogatási összeget; vagy

b)

rögzíti a támogatás maximális összegét.

(2)   Amennyiben a pályázat a 39. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerint megállapított maximális mennyiségre vonatkozik, és a teljes felajánlott mennyiség támogatása a maximális mennyiség túllépését jelentené, a Bizottság az 1308/2013/EU rendelet 229. cikke (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával elosztási együttható megállapítására vonatkozó határozatot fogadhat el. Ez az együttható a támogatás felső összeghatárára vonatkozóan beérkezett pályázatokra alkalmazandó.

A 2. cikk (6) bekezdésétől eltérve az a gazdasági szereplő, amelyre az elosztási együttható vonatkozik, az elosztási együtthatót meghatározó határozat hatálybalépésének napjától számított 10 munkanapon belül visszavonhatja pályázatát.

(3)   A támogatással kapcsolatos, az (1) és a (2) bekezdésben említett határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

44. cikk

Az egyes pályázatokra vonatkozó határozatok

(1)   Amennyiben a magántárolási támogatás maximális összege nem kerül rögzítésre, valamennyi pályázatot el kell utasítani.

(2)   Amennyiben a Bizottság rögzített maximális támogatási összeget, a kifizető ügynökség a 43. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül csak a rögzített összegnek megfelelő vagy annál alacsonyabb árra szóló pályázatokat fogadhatja el. Az összes többi pályázatot el kell utasítani.

A kifizető ügynökség kizárólag olyan pályázatokat fogadhat el, amelyekről a 42. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

(3)   A kifizető ügynökség az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett határozatokat a 43. cikk (1) bekezdésében említett bizottsági határozat közzététele után hozza meg.

A kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő három munkanapon belül értesíti a gazdasági szereplőket a pályázati eljárásban való részvételük eredményéről.

III. szakasz

A magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítése

45. cikk

Az előzetesen rögzített összegű magántárolási támogatásra irányuló kérelmekről szóló határozatok

(1)   A már betárolt termékek esetében az elfogadható kérelmeket az adott kérelem beérkezésének időpontját követő nyolcadik munkanapon kell elfogadottnak tekinteni, feltéve, hogy a Bizottság időközben nem fogad el a (3) bekezdés szerinti határozatot.

(2)   A még be nem tárolt termékek esetében a kifizető ügynökség az elfogadható kérelem beérkezésének időpontját követő nyolcadik munkanapon értesíti a gazdasági szereplőt a kérelmek elfogadásáról szóló határozatról, feltéve, hogy a Bizottság időközben nem fogad el a (3) bekezdés szerinti határozatot.

(3)   Amennyiben a helyzet elemzése azt mutatja, hogy a magántárolási támogatás rendszere túlzott mértékben került alkalmazásra, illetve a túlzott mértékű alkalmazás vagy a spekuláció veszélye áll fenn, a Bizottság az 1308/2013/EU rendelet 229. cikke (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül a következőképpen határozhat:

a)

felfüggesztheti a támogatási program alkalmazását nem több mint öt munkanapra; az említett időszakban benyújtott kérelmek nem fogadhatók el;

b)

egyszeri százalékarányt állapíthat meg, amely alapján a kérelmekben foglalt mennyiségeket csökkenteni kell, adott esetben figyelemmel a minimális szerződéses mennyiség betartatására is;

c)

elutasíthatja a felfüggesztési időszak előtt benyújtott azon kérelmeket, amelyekről az elfogadási határozatot a felfüggesztési időszakban kellett volna meghozni.

A 2. cikk (6) bekezdésétől eltérve az a gazdasági szereplő, amely az első albekezdés b) pontjának hatálya alá esik, a csökkentési százalékarányt meghatározó határozat hatálybalépésének napjától számított 10 munkanapon belül visszavonhatja kérelmét.

IV. szakasz

A termékek magántárolásba helyezése

46. cikk

A még be nem tárolt termékek magántárolási helyszínére vonatkozó információk

A gazdasági szereplő a 44. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett értesítés kézhezvételét követően, illetve a 45. cikk (2) bekezdésében említett határozatról szóló értesítést követően értesíti a kifizető ügynökséget a termékek betárolásának időkeretéről, valamint az egyes magántárolási helyszínek elnevezéséről és címéről és a kapcsolódó mennyiségekről. Az értesítést legalább öt munkanappal a tárolási tételek betárolásának kezdete előtt el kell küldeni a kifizető ügynökség részére. A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy az öt munkanapnál rövidebb időszakot is elfogad.

47. cikk

Még be nem tárolt termékek betárolása

(1)   A termékeket pályázatok esetében a 44. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett értesítéstől, illetve kérelmek esetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett határozatról szóló értesítéstől számított 28 napon belül kell betárolni.

(2)   Hústermékek esetében a betárolás a pályázat vagy kérelem által érintett minden egyes mennyiségi tétel esetében azon a napon kezdődik, amikor az az illetékes hatóság ellenőrzése alá kerül. Ez az a nap, amikor a friss vagy hűtött hús nettó súlyát megállapítják:

a)

a magántárolás helyszínén, ha a húst a helyszínen fagyasztják le;

b)

a fagyasztás helyén, ha a húst erre alkalmas, a magántárolás helyszínén kívüli létesítményekben fagyasztják le.

(3)   A betárolás azon a napon minősül befejezettnek, amikor a pályázat vagy kérelem által érintett mennyiség utolsó egyedi tétele is betárolásra került.

II. FEJEZET

Tárolási szerződések

I. szakasz

A szerződések megkötése

48. cikk

Szerződéses tárolási időszak

(1)   A szerződéses tárolási időszak az alábbi időpontok másnapján veszi kezdetét:

a)

a 44. cikk (3) bekezdésében említett értesítés napja, vagy pedig a már betárolt termékek esetében – a 45. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül – az elfogadható kérelem beérkezésének napja;

b)

a még be nem tárolt termékek esetében az a nap, amikor a betárolás a 47. cikk (3) bekezdésének megfelelően befejezettnek minősül.

(2)   A szerződéses tárolási időszak utolsó napját a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendelet rögzítheti, a 39. cikk (1) bekezdése f) pontjának megfelelően.

Az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (18) 3. cikkének (4) bekezdésétől eltérve amennyiben a szerződéses tárolási időszak utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, a szerződéses tárolási időszak az adott nap utolsó órájával ér véget.

49. cikk

A szerződések megkötése

A szerződések egyrészről azon tagállam kifizető ügynöksége között jönnek létre, amelynek területén a termékek tárolásra kerültek vagy fognak kerülni, illetve az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében lefektetett követelményeknek megfelelő azon gazdasági szereplők között, amelyek pályázata vagy kérelme elfogadásra került.

A szerződéseknek a ténylegesen betárolt mennyiségekre kell vonatkozniuk (ún. „szerződéses mennyiség”), amely nem haladhatja meg pályázatok esetében a 44. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett mennyiséget, illetve a már betárolt termékekre vonatkozó kérelmekben szereplő mennyiséget, illetve a még be nem tárolt mennyiségekre vonatkozó kérelmek esetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett határozatról szóló értesítésben szereplő mennyiséget.

Amennyiben a ténylegesen betárolt mennyiség kevesebb mint a pályázatban vagy kérelemben megjelölt mennyiség 95 %-a, vagy a 45. cikk (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásából következő mennyiség, a felek nem köthetnek szerződést.

A szerződés nem köthető meg abban az esetben, ha a termékek támogathatósága nem igazolt.

50. cikk

Értesítés a szerződések megkötéséről

A kifizető ügynökség a 61. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzési jelentés kiadásának időpontjától számított öt munkanapon belül értesíti a sikeres gazdasági szereplőt a megkötöttnek tekintett szerződésről, a szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételének feltételével.

A szerződés megkötésének napja az a nap, amikor a kifizető ügynökség értesíti a gazdasági szereplőt.

II. szakasz

A szerződés elemei és a gazdasági szereplő kötelezettségei

51. cikk

A szerződés elemei

A szerződésnek úgy kell felépülnie, hogy adott esetben magába foglalja az 52. cikkben előírt elemeket, valamint mindazon elemeket, melyeket előír:

a)

a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendelet vonatkozó rendelkezései és maga a pályázat; vagy

b)

a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendelet vonatkozó rendelkezései és maga a kérelem.

52. cikk

A gazdasági szereplő kötelezettségei

(1)   A szerződéseknek legalább a következő kötelezettségeket kell tartalmazniuk a gazdasági szereplő részére:

a)

a szerződéses mennyiség betárolása és tárolása a szerződéses tárolási időszakban saját kockázatra és költségen, olyan feltételek között, amelyek biztosítják az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében említett termékjellemzők fenntartását:

i.

a tárolt termékek helyettesítése nélkül, kivéve a cukor esetét, a (3) bekezdéssel összhangban;

ii.

a tárolt termékeknek egy másik magántárolási raktározási helyszínre, illetve cukor esetében másik silóba történő átszállítása nélkül;

b)

a magántárolási helyszínre való betárolás időpontjában készített mérlegelési dokumentumok megőrzése;

c)

a betárolási műveletekhez kapcsolódó dokumentumok – köztük a tárolásra szolgáló raktári tételek/bálák/tartályok/silók elhelyezkedésére vonatkozó adatok a megfelelő mennyiségekkel – elküldése a kifizető ügynökség részére legkésőbb öt munkanapon belül a 47. cikk (3) bekezdésében említett betárolási időponttól számítva;

d)

annak lehetővé tétele a kifizető ügynökség számára, hogy a szerződésben szereplő kötelezettségek betartását bármikor ellenőrizhesse;

e)

a betárolt termékek könnyű hozzáférhetővé tétele, és egyéni azonosíthatósága raktári tételek/bálák/tartályok/silók szerint.

(2)   Az (1) bekezdés a) pont ii. alpontjától eltérve a kifizető ügynökség a következő feltételek mellett engedélyezheti a betárolt termékek más helyszínre szállítását:

i.

az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) hatálya alá tartozó sajtok esetében, a gazdasági szereplő indokolt kérelme alapján;

ii.

egyéb termékek esetében rendkívüli esetekben, a gazdasági szereplő indokolt kérelme alapján.

(3)   E cikk (1) bekezdésének e) pontjától eltérve a szerződés tárgyát képező cukor a gazdasági szereplő által kijelölt silóban együtt tárolható más cukorral, amennyiben a szerződéses időszak folyamán az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően a szerződéses mennyiség mindvégig betárolva van.

(4)   A gazdasági szereplő kérésre hozzáférhetővé teszi az ellenőrzésért felelős kifizető ügynökség számára valamennyi szerződés minden dokumentumát, lehetővé téve különösen a raktárba helyezett termékekre vonatkozó következő információk ellenőrzését:

a)

a jóváhagyott vállalkozás és – szükség esetén – a termelés helye szerinti tagállam azonosító száma;

b)

a termékek eredete és előállításának időpontja, illetve a cukor esetében az előállítás gazdasági éve, a hús esetében pedig a levágás napja;

c)

a betárolás időpontja;

d)

a termék súlya, illetve hústermékek esetében a csomagolt húsrészek száma;

e)

a magántárolási helyszín címe, valamint a terméknek a magántárolási helyszínen belüli gyors azonosítását lehetővé tévő mód, illetve ömlesztett cukor esetén a gazdasági szereplő által kijelölt siló azonosítója;

f)

a szerződéses tárolási időszak utolsó napja, valamint a szerződéses tárolási helyszínről való kitárolás tényleges időpontja.

(5)   A gazdasági szereplő vagy – adott esetben – a raktár üzemeltetője nyilvántartást vezet a raktárról, amelyben szerződésszám alapján nyilvántartja:

a)

a raktárba helyezett termékek csomag/tétel/tartály/siló szerinti azonosító számát;

b)

a betárolás és a kitárolás dátumát;

c)

a raktárba helyezett termékek mennyiségét csomag/tétel/tartály/siló szerint;

d)

a termékek csomag/tétel/tartály/siló szerinti elhelyezkedését a raktáron belül.

III. FEJEZET

A termékek kitárolása és a magántárolási támogatás kifizetése

I. szakasz

A termékek kitárolása

53. cikk

Kitárolás

(1)   A kitárolás a szerződéses tárolási időszak utolsó napját követő napon, vagy adott esetben a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletben rögzített dátumtól veszi kezdetét.

(2)   A kitárolás teljes raktári tételenként történik, kivéve, ha a kifizető ügynökség engedélyezi a kisebb mennyiségekben való kitárolást.

A 60. cikkben említett leplombált termékek esetén ugyanakkor csak leplombált mennyiséget lehet kiszállítani a raktárból.

(3)   Amennyiben a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletben a szerződéses tárolás időtartama meghatározott számú napok között van, a gazdasági szereplő legalább a kitárolási műveletek megkezdése előtt öt munkanappal értesíti a kifizető ügynökséget a termékek kitárolására irányuló szándékáról, jelezve az érintett raktári tételeket/bálákat/tartályokat/silókat.

A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy az öt munkanapnál rövidebb időszakot is elfogad.

II. szakasz

Kifizetés

54. cikk

A magántárolási támogatás kifizetésének kérelmezése

A gazdasági szereplő a szerződéses tárolási időszak vége előtt három hónapon belül kifizetési kérelmet nyújt be.

55. cikk

A magántárolási támogatás kifizetése

A támogatás kifizetésére legkésőbb a kifizetési kérelem benyújtásának napjától számított 120 napon belül kerül sor, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségeit.

Amennyiben azonban közigazgatási vizsgálat van folyamatban, kifizetést addig nem lehet folyósítani, amíg a jogosultság elismerése meg nem történt.

IV. CÍM

ELLENŐRZÉSEK ÉS SZANKCIÓK

I. FEJEZET

Ellenőrzések

56. cikk

Az állami intervencióhoz és a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A kifizető ügynökségek megtesznek minden szükséges intézkedést az állami intervenció és a magántárolási támogatás nyújtása feltételeként az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendeletben, e rendeletben, valamint az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett rendeletekben előírt követelményeknek való megfelelés érdekében.

Ezen intézkedések magukba foglalhatják az állami intervencióhoz kapcsolódó ajánlatok és pályázatok, illetve a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázatok és kérelmek teljes körű adminisztratív ellenőrzését, amelyet helyszíni dokumentumalapú és fizikai ellenőrzések egészíthetnek ki, az e címben leírtaknak megfelelően.

(2)   Az állami intervencióra beszállított termékek súlyának ellenőrzésére, illetve magántárolási támogatás esetében a szerződéses mennyiség ellenőrzésére a kifizető ügynökség tisztviselőinek jelenlétében kerül sor.

(3)   Az állami intervenció és a magántárolási támogatás által érintett termékek minőségének és összetételének ellenőrzésére szolgáló fizikai minták begyűjtését a kifizető ügynökség tisztviselői végzik, vagy az ő jelenlétükben kell elvégezni.

(4)   A számviteli nyomonkövethetőség érdekében a kifizető ügynökség által ellenőrzött minden készlet- és pénzügyi bizonylatot és dokumentumot pecséttel vagy kézjeggyel kell ellátni az ellenőrző látogatás során. Számítógépes nyilvántartás átvizsgálásakor a vizsgálati aktában elektronikus formában vagy egy kinyomtatott példányban meg kell őrizni az ellenőrzés jegyzőkönyvét. A Bizottság kérésére betekintést kell biztosítani számára a fenti jegyzőkönyvbe.

57. cikk

Az állami intervencióhoz kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A termékek átvétele vonatkozásában e rendeletben előírt ellenőrzések sérelme nélkül az intervenciós készletek ellenőrzését a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően kell elvégezni.

(2)   Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett raktározási helyszín az ajánlat vagy pályázat benyújtásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található, az ajánlatot vagy pályázatot megkapó kifizető ügynökség segítséget kérhet az adott raktározási helyszínért felelős kifizető ügynökségtől, ami helyszíni ellenőrzést is magába foglalhat. A segítségkérésnek az ajánlatot, illetve pályázatot fogadó kifizető ügynökség által megjelölt időszakon belül kell eleget tenni.

(3)   Marhahús esetében az ellenőrzéseket a III. melléklet I. és III. részének megfelelően kell elvégezni.

58. cikk

A gabonafélék és a rizs állami intervenciójához kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   Az 56. cikk (2) bekezdésétől eltérve a leszállított mennyiséget a gazdasági szereplő és a kifizető ügynökség képviselője – akinek a gazdasági szereplőtől függetlennek kell lennie – jelenlétében kell lemérni.

Amennyiben azonban a kifizető ügynökség képviselője egyúttal a raktár üzemeltetője is, a kifizető ügynökség a szállítás időpontjától számított 30 napon belül saját maga legalább a térfogat ellenőrzésére kiterjedő vizsgálatot végez. A mérlegeléssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel megbecsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot.

Amennyiben nem lépték át az 5 %-os tűréshatárt, az átvételkor lekönyvelt tömegtől való, a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömegbeli eltérés költségeit a raktár üzemeltetője viseli.

Amennyiben az 5 %-os tűréshatárt átlépték, a gabonát vagy rizst azonnal le kell mérlegelni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő, a raktár üzemeltetője viseli a mérlegelés költségeit. Egyéb esetekben a mérlegelés költségeit a kifizető ügynökség viseli.

(2)   Abban az esetben, ha a gabonafélékben található szennyező anyagok szintjének ellenőrzését az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete I. részének 3. pontjában említett kockázatelemzés alapulvételével el kell végezni, a szennyező anyagok legmagasabb megengedett szintjére vonatkozó követelmények be nem tartásából eredő pénzügyi következményekért a 907/2014/EU rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott szabályok szerint a kifizető ügynökség tartozik felelősséggel.

Az ochratoxin-A és az aflatoxin esetében azonban az anyagi következmények az uniós költségvetést terhelik abban az esetben, ha a kifizető ügynökség a Bizottság megelégedésére bizonyítani tudja a betároláskor alkalmazandó előírások betartását, a szokásos tárolási körülmények meglétét, valamint a raktárüzemeltető egyéb kötelezettségeinek teljesülését.

59. cikk

A gabonaféléknek és a rizsnek a raktárüzemeltető raktározási helyszínén történő átvételére vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   Ha a gabonafélék vagy a rizs átvétele azon a raktározási helyen történik, ahol a termékeket az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában tárolják, az átvett mennyiség megállapítására az uniós jogszabályoknak, különösen a 907/2014/EU rendelet III. mellékletének való megfelelést biztosító szakmai szabványokat teljesítő készletnyilvántartás alapján kerül sor, feltéve, hogy:

a)

a készletnyilvántartás tartalmazza:

i.

a legfeljebb tíz hónappal az átvételt megelőzően elvégzett mérlegelés során feljegyzett tömeget;

ii.

a mérlegeléskori tényleges minőségi jellemzőket, különös tekintettel a nedvességtartalomra;

iii.

adott esetben az esetleges átsilózást és az elvégzett kezeléseket;

b)

a raktár üzemeltetője kijelenti, hogy a felkínált tétel minden tekintetben megfelel a készletnyilvántartásban szereplő adatoknak;

c)

a mérlegeléskor megállapított minőségi jellemzők megegyeznek a kifizető ügynökség vagy annak képviselője által 60 tonnánként vett mintákból álló reprezentatív mintáéival.

(2)   Ha az (1) bekezdés alkalmazandó, a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti készletnyilvántartásban és pénzügyi elszámolásban feljegyzendő tömegnek meg kell egyeznie a készletnyilvántartásban feltüntetett tömeggel, adott esetben – a mérlegelés során feljegyzett, illetve a reprezentatív minta alapján meghatározott nedvességtartalom és/vagy idegenanyag-tartalom százaléka (Schwarzbesatz) közötti különbség figyelembevétele érdekében – kiigazítva. Az idegenanyag-tartalom százalékos arányai közötti különbséget csak a készletnyilvántartásban szereplő tömeg csökkentésénél lehet figyelembe venni.

Az átvételtől számított 30 napon belül a kifizető ügynökségnek térfogat-ellenőrzést kell végeznie. A mérlegeléssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel megbecsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot.

Amennyiben nem lépték át az 5 %-os tűréshatárt, az átvételkor lekönyvelt tömegtől való, a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömegbeli eltérés költségeit a raktár üzemeltetője viseli.

Amennyiben az 5 %-os tűréshatárt átlépték, a gabonát vagy rizst azonnal le kell mérlegelni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő, a raktár üzemeltetője viseli a mérlegelés költségeit, figyelembe véve a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletének 1. pontjában foglalt tűréshatárokat. Egyéb esetekben a mérlegelés költségeit az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap viseli.

60. cikk

A magántárolási támogatáshoz kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A kifizető ügynökség minden egyes betárolt tétel tekintetében helyszíni dokumentumalapú ellenőrzést kezdeményez a 48. cikk (1) bekezdésében említett szerződéses raktározási időszak kezdetétől számított 30 napon belül, a 49. cikkben említett szerződéses mennyiség ellenőrzése céljából. Az ilyen ellenőrzéseknek részét kell képeznie az 52. cikk (5) bekezdésében említett készletnyilvántartások és olyan igazoló dokumentumok ellenőrzése, mint a szállítási és súlybizonyítvány, valamint a tételek jelenlétének és a termékek azonosítójának a magánraktározási helyszínen való fizikai ellenőrzése.

Hústermékek esetében az ellenőrzéseket a magántárolási helyszínre való betároláskor, olívaolaj esetén a tartályok hivatalos leplombálása előtt kell elvégezni.

A kifizető ügynökség kellően indokolt esetben az első albekezdésben említett időszakot maximum 15 nappal meghosszabbíthatja. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt ellenőrzéseken túlmenően a tételek legalább 5 %-át kitevő reprezentatív statisztikai mintán, amely a teljes betárolt mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, fizikai ellenőrzést kell végezni, meggyőződve arról, hogy a termékek és tárolási tételek mennyisége, jellege, összetétele, csomagolása és jelölése megfelel a magántárolás követelményeinek, és a gazdasági szereplő által a pályázatban vagy kérelemben leírt egyedi jellemzőknek.

Sajt esetében fizikai ellenőrzéseket kell végezni minden tételen, a szerződéses mennyiség ellenőrzése céljából.

(3)   A kifizető ügynökség a tárolási időszak folyamán előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket is köteles végezni, melyek révén meggyőződik a szerződéses mennyiség jelenlétéről és azonosításáról a magántárolási helyszínen, illetve az ömlesztve tárolt cukor jelenlétéről a gazdasági szereplő által megjelölt silóban. Az ellenőrzést a tételek legalább 5 %-át kitevő reprezentatív statisztikai mintán kell elvégezni, amely azon teljes mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, amelyre szerződést kötöttek. Ez a minta a (2) bekezdésnek megfelelően már ellenőrzött tételeknek legfeljebb 25 %-át foglalhatja magában, kivéve, ha másként nem lehetne a tételek legalább 5 %-át helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizni, amely azon teljes mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, amelyre szerződést kötöttek.

Az első albekezdésben említett előre be nem jelentett ellenőrzések nem szükségesek abban az esetben, ha a kifizető ügynökség a gazdasági szereplő beleegyezésével oly módon plombálta le a termékeket, hogy a szerződéses mennyiségek nem vihetők el a raktározási helyszínről a plomba feltörése nélkül.

(4)   A szerződéses tárolási időszak végén vagy – ha az 53. cikk (3) bekezdése alkalmazandó – a termékek kitárolásának megkezdése előtt a kifizető ügynökség helyszíni ellenőrzéseket végez a szerződéses kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése céljából, a készletnyilvántartások és igazoló dokumentumok dokumentumalapú ellenőrzése, valamint a tételek magántárolási helyszínen való jelenlétére és a termékek azonosságára irányuló ellenőrzések alapján.

Az első albekezdésben említett ellenőrzéseken túlmenően a tételek legalább 5 %-át kitevő reprezentatív statisztikai mintán, amely azon teljes mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, amelyre szerződést kötöttek, fizikai ellenőrzést kell végezni, ellenőrizve a termékek mennyiségét, típusát, csomagolását, jelölését és azonosítóját a magántárolási helyszínen.

(5)   Amennyiben a kifizető ügynökség a gazdasági szereplő beleegyezésével oly módon plombálta le a termékeket, hogy a betárolt mennyiségek a plombálás feltörése nélkül nem távolíthatók el az egyes tételekből, a (3) és (4) bekezdésben említett ellenőrzések a plombák meglétére és sértetlenségére korlátozódhatnak.

61. cikk

Ellenőrzési jelentések

(1)   A kifizető ügynökség az egyes elvégzett helyszíni ellenőrzéstől, és adott esetben az 56. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzésektől számított öt munkanapon belül azokról ellenőrzési jelentést készít. A jelentésben pontosan le kell írni a különböző ellenőrzött szempontokat, és a következő adatokat:

a)

az ellenőrzés megkezdésének dátumát és időpontját;

b)

a kiadott előzetes értesítés részleteit;

c)

az ellenőrzés időtartamát;

d)

a jelen lévő felelős személyeket;

e)

az elvégzett ellenőrzések jellegét és mértékét, megadva különösen az ellenőrzött dokumentumokra és termékekre vonatkozó részleteket;

f)

az eredményeket és következtetéseket;

g)

azt, hogy szükséges-e az ellenőrzés bármilyen nyomon követése.

A jelentést a kifizető ügynökség felelős tisztviselője köteles aláírni, valamint azt ellen kell jegyeznie a gazdasági szereplőnek, illetve adott esetben a raktár üzemeltetőjének, vagy nyomonkövethető módon el kell küldeni a gazdasági szereplőnek. A jelentést csatolni kell a kifizetési dokumentumokhoz.

(2)   Az ellenőrzés tárgyát képező termékek meg nem felelése esetén az ellenőrzést ki kell terjeszteni egy tágabb statisztikai mintára, amelyet a kifizető ügynökség határoz meg.

(3)   A kifizető ügynökség feljegyzi a szabályok minden olyan megsértését – figyelembe véve annak súlyát, mértékét, időtartamát és ismétlődését –, amely a 62. cikk (1) bekezdésének megfelelően a támogatásból való kizáráshoz és/vagy a jogosulatlanul kifizetett magántárolási támogatás visszafizetéséhez vezethet, adott esetben kamatokkal együtt, a 62. cikk (4) bekezdésének megfelelően.

II. FEJEZET

Szankciók és adminisztratív intézkedések

62. cikk

A magántárolási támogatáshoz kapcsolódó szankciók és adminisztratív intézkedések

(1)   Amennyiben a kifizető ügynökség megállapítja, hogy a gazdasági szereplő által benyújtott valamely, az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet, e rendelet vagy az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett valamely végrehajtási rendelet által előírt dokumentum valótlan információkat tartalmaz, és az érintett valótlan információ döntő jelentőségű a magántárolási támogatás odaítélése szempontjából, a kifizető ügynökség a szabálytalanságot megállapító jogerős közigazgatási határozat elfogadásának időpontjától számítva egy évre kizárhatja a gazdasági szereplőt a valótlan információ által érintett termékre vonatkozó támogatás-odaítélési eljárásból.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt kizárást nem kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő a kifizető ügynökség számára meggyőzően bizonyítja, hogy az említett bekezdésben hivatkozott helyzet vis maior miatt következett be, illetve nyilvánvaló tévedés.

(3)   A jogosulatlanul kifizetett támogatást kamatokkal együtt vissza kell fizettetni az érintett gazdasági szereplőkkel. A 908/2014/EU végrehajtási rendelet 27. cikkében megállapított szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

(4)   A közigazgatási szankciók végrehajtása és a jogosulatlanul kifizetett összegek e szakaszban előírtak szerinti visszatéríttetése nem érinti a szabálytalanságok Bizottságnak történő, az 1848/2006/EK bizottsági rendelet (19) szerinti bejelentését.

V. CÍM

ÉRTESÍTÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Értesítések

I. szakasz

Az értesítésekre vonatkozó általános rendelkezések

63. cikk

Az értesítés módja

Az e rendeletben, valamint az 1. cikkben említett végrehajtási rendeletekben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (20) megfelelően kell benyújtani.

64. cikk

A kifizető ügynökségekre vonatkozó értesítések

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot az intervenciós felvásárlásért és értékesítésért, valamint a magántárolási támogatásért felelős jóváhagyott kifizető ügynökségekről.

(2)   A Bizottság a jóváhagyott kifizető ügynökségek jegyzékét a tagállamok és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, többek között internetes közzététel révén.

II. szakasz

Az állami intervencióhoz kapcsolódó értesítések

65. cikk

Az intervenciós készletekre vonatkozó információkhoz kapcsolódó értesítések

(1)   Az intervenciós készleteket birtokló kifizető ügynökségekkel rendelkező tagállamok legkésőbb minden egyes hónap 15. napjáig értesítik a Bizottságot az alábbiakról:

a)

a gabonafélék és a rizs esetében:

i.

a gazdasági év kezdetén tárolt mennyiségekről;

ii.

a gazdasági év kezdetétől átvett halmozott mennyiségekről;

iii.

a gazdasági év kezdetétől a raktározási helyszínekről elszállított halmozott mennyiségekről, adott esetben a felhasználás és rendeltetés típusa szerint feltüntetve, valamint az elveszett halmozott mennyiségekről;

iv.

a meghatározott rendeltetésű halmozott mennyiségekről, adott esetben a felhasználás és rendeltetés típusa szerint feltüntetve;

v.

a heti értesítési időszak végén ajánlat tárgyát képező mennyiségekről;

b)

a vaj és a sovány tejpor esetében:

i.

az előző hónap végén az egyes termékek tárolt mennyiségéről, és az ugyanabban a hónapban betárolt és kitárolt mennyiségekről;

ii.

az adott hónapban a raktározási helyszínről kitárolt egyes termékek mennyiségi bontásáról, az érintett termékek értékesítéséhez kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról szóló rendeleteknek megfelelően;

iii.

az előző hónap végén tárolt mennyiségek kor szerinti bontásáról;

c)

a marhahús esetében:

i.

az előző hónap végén az egyes termékek tárolt mennyiségéről, és az ugyanabban a hónapban betárolt és kitárolt mennyiségekről;

ii.

az adott hónapban a raktározási helyszínről kitárolt egyes termékek mennyiségi bontásáról, az érintett termékek értékesítéséhez kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról szóló rendeleteknek megfelelően;

iii.

az előző hónapban megkötött vásárlási szerződésekben szereplő egyes húsrészek mennyiségéről;

iv.

az előző hónapban kibocsátott kitárolási utalványokban szereplő húsrészek mennyiségéről;

v.

az előző hónapban betárolt egyes húsrészek mennyiségéről;

vi.

az egyes húsrészekből az előző hónap végén meglévő le nem kötött raktárkészletről és tényleges bent lévő raktárkészletről, feltüntetve, hogy a le nem kötött készlet mennyi ideje áll a raktárban;

d)

valamennyi termék esetében:

i.

a pályázati eljárás megnyitásáról, az odaítélt mennyiségekről és a rögzített minimális eladási árakról a 36. cikk alkalmazása esetén;

ii.

a leginkább rászoruló személyek támogatására szolgáló program rendelkezésére bocsátott termékekre vonatkozó információkról.

(2)   A Bizottság kérheti az (1) bekezdésben előírt értesítések gyakoriságának növelését, amennyiben azt az intervenciós rendszer hatékony irányításához szükségesnek ítéli meg.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában:

a)

„betárolt mennyiségek” azok a mennyiségek, amelyeket fizikailag elhelyeztek a raktárban függetlenül attól, hogy azokat a kifizető ügynökség átvette-e vagy sem;

b)

„kitárolt mennyiségek” azok a mennyiségek, amelyeket a raktárból elszállítottak, vagy amennyiben a felvásárló az elszállítást megelőzően átvette azokat, az átvett mennyiségek.

(4)   Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában:

a)

a „le nem kötött raktárkészlet” olyan készlet, amelyre még nem kötöttek értékesítési szerződést;

b)

a „tényleges raktárkészlet” a le nem kötött, valamint a már értékesítési szerződésben lekötött, de még át nem vett raktárkészlet.

III. szakasz

A magántárolási támogatásra vonatkozó értesítések

66. cikk

A magántárolással kapcsolatos információkra vonatkozó értesítések

A magántárolási támogatás felhasználása szerinti tagállam értesíti a Bizottságot:

a)

legalább hetente egyszer azokról a termékekről és mennyiségekről, amelyekre vonatkozóan szerződést kötött az előző hét folyamán, tárolási időszak szerinti lebontásban;

b)

az előző hónapra vonatkozólag legkésőbb az adott hónap 15-éig:

i.

a tárgyhó során be- és kitárolt termékmennyiségekről, adott esetben terméktípusok szerinti bontásban;

ii.

a tárgyhó végén magántárolásban lévő termékmennyiségekről, adott esetben terméktípusok szerinti bontásban;

iii.

azon termékmennyiségekről, amelyek szerződéses tárolási időszaka lejárt;

iv.

ha a tárolási időszakot az 1308/2013/EU rendelet 20. cikke m) pontjának megfelelően lerövidítették vagy meghosszabbították, azon termékekről és mennyiségekről, amelyeket illetően a raktározási időszakot felülvizsgálták, valamint a raktározás megszüntetésének eredeti, illetve felülvizsgált dátumairól;

c)

minden év március 31-éig az előző naptári évre vonatkozóan a IV. címnek megfelelően elvégzett helyszíni ellenőrzések eredményeiről.

II. FEJEZET

Záró rendelkezések

67. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. október 1-jétől kell alkalmazni. Az állami intervenciós felvásárlás tekintetében azonban az I. melléklet V. részének III. és IV. táblázatát, valamint VI. részének b) pontját 2017. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(3)  HL L 346., 2013.12.20., 12. o.

(4)  A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(5)  A Bizottság 1987. november 16-i 3427/87/EGK rendelete a rizspiaci intervencióra vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 326., 1987.11.17., 25. o.).

(6)  A Bizottság 1991. július 30-i 2351/91/EGK rendelete az intervenciós hivatal birtokában lévő, élelmiszersegélyként való felhasználásra szánt rizs vásárlásának alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 214., 1991.8.2., 51. o.).

(7)  A Bizottság 2008. július 25-i 720/2008/EK rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek, illetve az intervenciós hivatalok által felvásárolt termékek raktározására és szállítására történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 198., 2008.7.26., 17. o.).

(8)  A Bizottság 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK rendelete egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 223., 2008.8.21., 3. o.).

(9)  A Bizottság 2009. november 24-i 1130/2009/EK rendelete az intervencióból származó termékek felhasználásának és/vagy rendeltetésének igazolására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról (HL L 310., 2009.11.25., 5. o.).

(10)  A Bizottság 2009. december 11-i 1272/2009/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 349., 2009.12.29., 1. o.).

(11)  A Bizottság 2016. május 18-i (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 15. oldalát.).

(12)  A Bizottság 2014. március 11-i 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 18. o.).

(13)  A Bizottság 2014. augusztus 6-i 908/2014/EU végrehajtási rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 255., 2014.8.28., 59. o.)

(14)  A Bizottság 2008. március 5-i 273/2008/EK rendelete a tej és tejtermékek elemzési és minőségértékelési módszerei tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 88., 2008.3.29., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(16)  A Bizottság 2008. december 10-i 1249/2008/EK rendelete a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 337., 2008.12.16., 3. o.).

(17)  A Bizottság 2014. március 11-i 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 1. o.).

(18)  A Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelete az időtartamokra, időpontokra és határidőkre alkalmazandó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(19)  A Bizottság 2006. december 14-i 1848/2006/EK rendelete a közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról, valamint az 595/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 355., 2006.12.15., 56. o.).

(20)  A Bizottság 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK rendelete a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.).


I. MELLÉKLET

GABONAFÉLÉK

I. RÉSZ

1.   A KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰ ALAPGABONÁN KÍVÜLI ANYAGOK MEGHATÁROZÁSA

1.1.   Tört szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, tört szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, tört szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

1.2.   Szemszennyezettség

a)   Zsugorodott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, zsugorodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó. Az Észtországból, Lettországból, Finnországból és Svédországból származó árpa esetében azonban a zsugorodott szem a legalább 64 kilogramm/hektoliter fajlagos tömegű, e tagállamokban intervencióra felkínált vagy pályázat tárgyát képező olyan szemeket jelent, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a 2,0 mm-es hasítéknyílású rostán.

A kukorica esetében a zsugorodott szem nem alkalmazandó.

b)   Egyéb gabonafélék

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, egyéb gabonafélékre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, egyéb gabonafélékre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

c)   Kártevők által károsított szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a kártevők által károsított szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a kártevők által károsított szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

d)   Elszíneződött csírájú szemek

A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

Az árpa és a kukorica esetében az „elszíneződött csírájú szem” nem alkalmazandó.

e)   Szárítás során túlhevített szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a szárítás során túlhevített szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a szárítás során túlhevített szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

f)   Foltos szemek

A durumbúza esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a foltos szemekre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A közönséges búza, az árpa és a kukorica esetében a „foltos szemek” meghatározás nem alkalmazandó.

1.3.   Csírázott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a csírázott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a csírázott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

1.4.   Idegenanyag-tartalom

a)   Idegen magvak

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, az idegen magvakra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, az idegen magvakra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

Káros magvaknak tekintendők az emberek és az állatok számára mérgező magvak, a gabona őrlését hátráltató vagy nehezítő magvak, valamint a gabonafélék feldolgozásával készülő termékek minőségét befolyásoló magvak.

b)   Károsodott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás magában foglalja a fuzáriumos szem meghatározását is.

c)   Idegen anyagok

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, idegen anyagokra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, idegen anyagokra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

d)   Pelyva (kukorica esetében csutkadarabok)

e)   Anyarozs

f)   Romlott szemek

A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti, romlott szemekre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

Az árpa és a kukorica esetében a „romlott szemek” meghatározás nem alkalmazandó.

g)   Állati eredetű szennyeződések

1.5.   Élő kártevők

1.6.   Lisztes szemek

A durumbúza esetében azok a szemek minősülnek lisztesnek, amelyeknek a magbelsője nem tekinthető teljesen üvegesnek. A lisztes szemekre vonatkozó meghatározást az EN 15585 szabvány is tartalmazza.

2.   A GABONAFÉLÉK EGYES TÍPUSAINÁL A SZENNYEZŐDÉSEK MEGHATÁROZÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK

2.1.   Durumbúza

Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek, a foltos szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

2.2.   Közönséges búza

Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek (csak 8 % felett) és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

2.3.   Árpa

A szemszennyeződések közé tartoznak a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva és az állati eredetű szennyeződések.

2.4.   Kukorica

A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek, a tényleges idegen anyagok, a csutkadarabok és az állati eredetű szennyeződések.

II. RÉSZ

Módszerek az intervencióra felkínált, pályázat tárgyát képező vagy intervenció keretében felvásárolt gabona minőségének meghatározásához

Az intervencióra felkínált vagy intervenciós pályázat tárgyát képező gabona minőségének meghatározása a 4. cikk szerint a következő módszerekkel történik:

a)

a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagok meghatározására szolgáló referencia-módszer:

i.

a közönséges búza, a durumbúza és az árpa esetében: az EN 15587 szabvány,

ii.

a kukorica esetében: az EN 16378 szabvány;

b)

a nedvességtartalom meghatározására szolgáló referencia-módszer:

i.

a kukorica esetében: az EN ISO 6540 szabvány,

ii.

a kukoricától eltérő gabonafélék esetében: az EN ISO 712 szabvány, vagy az EN 15948 szabványnak megfelelő infravörös technológián alapuló módszer.

Vita esetén a kukorica esetében az EN ISO 6540 szabvány, a kukoricától eltérő egyéb gabonafélék esetében pedig az EN ISO 712 szabvány alkalmazásából származó eredmények irányadók.

c)

a közönséges búzából nyert tészta nem ragacsos mivoltának és gépi feldolgozhatóságának meghatározási referencia-módszere: az e melléklet III. részében meghatározott módszer;

d)

a durumbúza és az őrölt közönséges búza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló referencia-módszer: az alábbiakban meghatározott módszer:

i.

EN ISO 20483 szabvány, vagy

ii.

CEN ISO/TS 16634-2 szabvány.

Vita esetén kizárólag az EN ISO 20483 szabvány alkalmazásának eredményei az irányadók.

e)

az őrölt közönséges búza Zeleny-indexének meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN ISO 5529 szabvány szerinti módszer;

f)

a Hagberg-esésszám (amiláz-aktivitási teszt) meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN ISO 3093 szabvány szerinti módszer;

g)

a durumbúza lisztesszem-arányának meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN 15585 szabvány szerinti módszer;

h)

a fajsúly meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN ISO 7971/3 szabvány szerinti módszer;

i)

a mikotoxin-szint meghatározására szolgáló mintavételi módszerek és elemzési módszerek: az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (1) mellékletében említett és a 401/2006/EK bizottsági rendelet (2) I. és II. mellékletében meghatározott mintavételi módszerek és elemzési módszerek.

III. RÉSZ

A közönséges búzából nyert tészta nem ragacsos mivoltának és gépi feldolgozhatóságának meghatározási módszere

1.   Cím

A búzaliszt tesztsütésének módszere.

2.   Alkalmazási kör

A módszer olyan lisztre vonatkozik, amelyet kísérletileg őröltek búzából élesztős kenyér előállítása céljából.

3.   Alapelv

A tészta lisztből, vízből, élesztőből, sóból és szaharózból készül egy meghatározott keverőben. A szétadagolást és gömbölyítést követően a darabokat 30 percig pihentetik; formázzák őket, sütőlapokra helyezik és kisütik egy rögzített időtartamú végső próba után. A tésztakezelési körülményeket feljegyzik. A vekniket térfogat és magasság alapján bírálják.

4.   Összetevők

4.1.   Élesztő

Saccharomyces cerevisiae DHW-Hamburg-Wansbeck típusú aktív száraz élesztő vagy azonos tulajdonságokkal rendelkező termék.

4.2.   Csapvíz

4.3.   Cukor-só-aszkorbinsav oldat

Oldjunk fel 30 ± 0,5 g nátrium-kloridot (kereskedelmi osztályú), 30 ± 0,5 g szaharózt (kereskedelmi osztályú) és 0,040 ± 0 001 g aszkorbinsavat 800 ± 5 g vízben. Naponta frissen készítendő.

4.4.   Cukoroldat

Oldjunk fel 5 ± 0,1 g szaharózt (kereskedelmi osztályú) 95 ± 1 g vízben. Naponta frissen készítendő.

4.5.   Enzimaktív malátaliszt

Kereskedelmi osztályú.

5.   Berendezések és készülékek

5.1.   Sütőterem

22–25 °C hőmérséklet fenntartására szabályozott.

5.2.   Hűtőgép

4 ± 2 °C hőmérséklet fenntartásához.

5.3.   Mérleg

Maximális terhelése 2 kg, pontossága 2 g.

5.4.   Mérleg

Maximális terhelése 0,5 kg, pontossága 0,1 g.

5.5.   Analitikai mérleg

Pontossága 0,1 × 10–3 g.

5.6.   Keverő

Stephan UMTA 10, keverőkaros „Detmold” modell (Stephan Soehne GmbH) vagy ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező hasonló berendezés.

5.7.   Kísérleti szekrény

30 ± 1 °C hőmérséklet fenntartására szabályozott.

5.8.   Nyitott műanyag dobozok

Polimetil-metakrilátból készültek (plexiüveg, perspex). Belső méreteik: 25 × 25 × 15 cm magas, falvastagság 0,5 ± 0,05 cm.

5.9.   Négyszögletes műanyaglepedők

Polimetil-metakrilátból készültek (plexiüveg, perspex). Legalább 30 × 30 cm méretűek, vastagságuk 0,5 ± 0,05 cm.

5.10.   Formázó

Brabender golyós homogenizáló (Brabender OHG) vagy ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező hasonló berendezés.

6.   Mintavétel

Az EN ISO 24333 szabvány szerint.

7.   Eljárás

7.1.   A vízfelvétel meghatározása

A vízabszorpció meghatározása az ICC No 115/1 szabvány szerint.

7.2.   A malátaliszt-hozzáadás meghatározása

A liszt „esésszámának” meghatározása az EN ISO 3093 szabvány szerint. Ha az „esésszám” magasabb, mint 250, a liszt és növekvő mennyiségű malátaliszt keverékei sorozatának felhasználásával meg kell határozni a hozzáadandó malátaliszt mennyiségét, amely a 200–250 tartomány eléréséhez szükséges (4.5. pont). Ha az „esésszám” kevesebb mint 250, nincs szükség malátalisztre.

7.3.   Az aktív száraz élesztő újraaktiválása

A cukoroldat (4.4. pont) hőmérsékletét 35 ± 1 °C-ra kell kiigazítani. Tömegben mérve egy rész aktív száraz élesztőt kell beönteni négy rész ilyen módon temperált cukoroldatba. Ne keverjük. Szükség esetén körkörösen mozgassuk.

Hagyjuk állni 10 ± 1 percig, majd keverjük addig, míg homogén oldatot kapunk. Ezt az oldatot 10 percen belül fel kell használni.

7.4.   A liszt és a tésztafolyadék hőmérsékletének beállítása

A liszt és a víz hőmérsékletét úgy kell beállítani, hogy keverés után a tészta hőmérséklete 27 ± 1 °C legyen.

7.5.   A tészta összetétele

Mérjünk ki 2 g-os pontossággal 10 y/3 g lisztet adott nedvességtartalom mellett (1 kg 14 % nedvességtartalom melletti lisztnek megfelelően), amelyben „y” a farinográfteszthez felhasznált liszt mennyisége (lásd az ICC No 115/1 szabványt).

Mérjük ki 0,2 g-os pontossággal az „esésszám” 200–250 tartományba történő beállításához szükséges malátaliszt mennyiségét (7.2. pont).

Mérjünk ki 430 ± 5 g cukor-só-aszkorbinsav oldatot (4.3. pont), és adjunk hozzá vizet egy (x – 9) 10 y/3 g teljes tömeghez (10.2. pont), ahol az „x” a farinográftesztben használt víz mennyisége (lásd az ICC No 115/1 szabványt). Ezt a teljes tömeget (általában 450 és 650 g közötti) 1,5 g pontossággal kell elérni.

Mérjünk ki 90 ± 1 g élesztőoldatot (7.3. pont).

Jegyezzük fel a tészta teljes tömegét (P), ami a liszt, a cukor-só-aszkorbinsav oldat, valamint a víz, az élesztőoldat és a malátaliszt tömegeinek összege.

7.6.   Keverés

A keverés megkezdése előtt a keverőt 27 ± 1 °C-ra kell beállítani megfelelő mennyiségű temperált víz alkalmazásával.

Helyezzük a tészta folyékony alkotóelemeit a keverőbe, majd helyezzük a tetejére a lisztet és a malátalisztet.

Indítsuk be a keverőt (1-es sebesség, 1 400 fordulat/perc), és járassuk 60 másodpercig. Húsz másodperccel a keverés megkezdése után fordítsuk el a keverőedény fedeléhez erősített vakarót két fordulattal.

Mérjük meg a tészta hőmérsékletét. Amennyiben ez a 26–28 °C-os tartományon kívül esik, dobjuk ki a tésztát, és keverjünk újat az alkotóelemek hőmérsékletének beállítása után.

Jegyezzük fel a tészta jellemzőit az alábbi kifejezések egyikének alkalmazásával:

nem ragadós és gépileg feldolgozható, vagy

ragadós és gépileg nem feldolgozható.

Ahhoz, hogy a tésztát „nem ragadósnak és gépileg feldolgozhatónak” tekinthessük, egyöntetű masszának kell lennie, amely alig ragad a keverőedény oldalához és orsójához. A tészta kézzel felszedhető és a keverőtálból egyetlen mozdulattal eltávolítható legyen észrevehető veszteség nélkül.

7.7.   Szétadagolás és gömbölyítés

Mérjen ki 2 g pontossággal 3 darabot a tésztából az alábbi képlet szerint:

p

=

0,25 P, ahol:

p

=

a lemért tésztadarab tömege,

P

=

a tészta teljes tömege.

Azonnal gömbölyítsük a darabokat 15 másodpercen át egy formázóban (5.10. pont), és helyezzük azokat 30 ± 2 percre a négyszögletes műanyaglepedőkre (5.9. pont) a kísérleti szekrényben (5.7. pont), és fedjük le a felfordított műanyag dobozokkal (5.8. pont).

Ne hintsük be liszttel.

7.8.   Formázás

Vigyük a műanyag lepedőkön levő, felfordított dobozokkal lefedett tésztadarabokat a formázóhoz (5.10. pont), és gömbölyítsünk újra minden darabot 15 másodpercig. Ne vegyük le a fedőt a tésztadarabokról közvetlenül a gömbölyítés előttig. Jegyezzük fel újból a tészta jellemzőit az alábbi kifejezések egyikének alkalmazásával:

a)

nem ragadós és gépileg feldolgozható, vagy

b)

ragadós és gépileg nem feldolgozható.

Ahhoz, hogy a tészta „nem ragadósnak és gépileg feldolgozhatónak” minősüljön, alig vagy egyáltalán nem ragadhat a kamra oldalaihoz úgy, hogy szabadon foroghasson maga körül, és a gép működése során szabályos golyót alkosson. A művelet végén, amikor a kamra fedelét felemeljük, a tészta nem ragadhat a tésztaformázó kamra oldalaihoz.

8.   Jegyzőkönyv

A tesztről készült jegyzőkönyvben meg kell említeni az alábbiakat:

a)

a tésztakezelés jellege a keverés végén és a formázáskor,

b)

a liszt „esésszáma” a malátaliszt hozzáadása nélkül,

c)

bármiféle megfigyelt rendellenesség,

d)

az alkalmazott módszer,

e)

a minta azonosításához szükséges valamennyi részlet.

9.   Általános megjegyzések

9.1.

A tésztafolyadék mennyiségének számítására szolgáló képlet az alábbi megfontolásokon alapszik:

X ml víz hozzáadása a 300 g 14 % nedvességtartalmú liszt egyenértékéhez eredményezi a kívánt állagot. Mivel a sütőteszthez 1 kg (14 % nedvességtartalmú) lisztet használunk fel, és az x érték 300 g liszten alapszik, a sütőteszthez az x-et hárommal el kell osztani, és 10 g vízzel be kell szorozni, azaz 10 x/3 g.

A 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldat 15 g sót és 15 g cukrot tartalmaz. Ezt a 430 g oldatot bele kell keverni a tésztafolyadékba. Így ahhoz, hogy 10 x/3 g vizet adjunk a tésztához, (10 x/3 + 30) grammnyi, a 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldatból és egy további vízmennyiségből álló tésztafolyadékot kell hozzáadni.

Bár az élesztőoldattal hozzáadott víz egy részét az élesztő magába szívja, ez az oldat tartalmaz „szabad” vizet is. Önkényesen feltételezzük, hogy 90 g élesztőoldat 60 g „szabad” vizet tartalmaz. A tésztafolyadék mennyiségét erre az élesztőoldatban levő 60 g „szabad” vízre kell módosítani, ezért végül 10 x/3 plusz 30 mínusz 60 g mennyiséget kell hozzáadni. Ez a következőképpen alakítható át: (10 x/3 + 30) – 60 = 10 x/3 – 30 = (x/3 – 3) 10 = (x – 9) 10/3, a képletet a 7.5. pont tartalmazza. Ha például az x víz hozzáadása a farinográfteszt során 165 ml volt, ezt az értéket kell behelyettesíteni a képletbe, úgy a 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldathoz megfelelő mennyiségű vizet kell hozzáadni a következő összes tömeghez:

(165 – 9) 10/3 = 156 × 10/3 = 520 g.

9.2.

A módszer nem alkalmazható közvetlenül a búzára. A búza sütési jellemzőinek megállapításához követendő eljárás a következő:

Tisztítsuk meg a búzamintát, és határozzuk meg a tisztított búza nedvességtartalmát. Ha a nedvességtartalom a 15,0–16,0 % tartományon belül van, a búzát nem kell kezelni. Ha a nedvességtartalom e tartományon kívül esik, az értékét legalább három órával az őrlés előtt 15,5 ± 0,5 %-ra kell beállítani.

Őröljük a búzát lisztté egy Buehler MLU 202 laboratóriumi malommal, egy Brabender Quadrumat Senior malommal vagy egy, hasonló jellemzőkkel rendelkező berendezéssel.

Minimum 72 % lisztet eredményező őrlési eljárást válasszunk, a hamutartalom a szárazanyag 0,50–0,60 %-a legyen.

Határozzuk meg a liszt hamutartalmát az 234/2010/EK bizottsági rendelet (3) II. melléklete szerint, illetve a nedvességtartalmát e rendelet szerint. A kinyerési rátát az alábbi egyenlettel számítsuk ki:

E = [((100 – f) F)/(100 – w) W] × 100 %,

ahol:

E

=

kinyerési ráta,

f

=

a liszt nedvességtartalma,

w

=

a búza nedvességtartalma,

F

=

az f nedvességtartalommal előállított liszt tömege,

W

=

a w nedvességtartalommal őrölt búza tömege.

Megjegyzés: Az alkalmazandó alkotórészekre és berendezésekre vonatkozó információkat az Instituut voor Graan, Meel en Brood, TNO – Postbus 15, Wageningen, Hollandia által kiadott 1977. március 31-i T/77.300 dokumentum tartalmazza.

IV. RÉSZ

Mintavételi és elemzési módszer a gabonafélék esetében

1.

A minőségi jellemzőket minden egyes gabonatétel esetében a felkínált árutétel reprezentatív mintája alapján kell megállapítani, amely minden szállítás alkalmával legalább minden 60 tonna után vett mintákból áll.

2.

Az intervencióra felkínált, intervenciós pályázat tárgyát képező vagy intervenció keretében felvásárolt gabona minőségének meghatározására szolgáló referencia-módszereket e melléklet I., II. és III. része tartalmazza.

3.

Vita esetén a kifizető ügynökségnek a szóban forgó gabonán újból el kell végeztetnie a szükséges ellenőrzéseket; az ezzel járó költségeket a pervesztes fél viseli.

V. RÉSZ

Áremelések és árcsökkentések

I. táblázat

Áremelések a nedvességtartalom függvényében a kukoricától eltérő gabonafélék esetében

Nedvességtartalom

(%)

Áremelés

(EUR/tonna)

Kevesebb mint 12,5–12,0

0,5

Kevesebb mint 12–11,5

1

Kevesebb mint 11,5

1,5


Áremelések a nedvességtartalom függvényében a kukorica esetében

Nedvességtartalom

(%)

Áremelés

(EUR/tonna)

Kevesebb mint 12–11,5

0,5

Kevesebb mint 11,5

1

II. táblázat

Árcsökkentések a nedvességtartalom függvényében a kukoricától eltérő gabonafélék esetében

Nedvességtartalom

(%)

Árcsökkentés

(EUR/tonna)

Több mint 13,0–13,5

0,5

Több mint 13,5–14,0

1,0

Több mint 14,0–14,5

1,5


Árcsökkentések a nedvességtartalom függvényében a kukorica esetében

Nedvességtartalom

(%)

Árcsökkentés

(EUR/tonna)

Több mint 12,5–13,0

0,5

Több mint 13,0–13,5

1,0

III. táblázat

Áremelések a fehérjetartalom függvényében a közönséges búza esetében

Fehérjetartalom (4)

(N × 5,7)

Áremelés

(EUR/tonna)

12,0 felett

2,5


IV. táblázat

Árcsökkentések a fehérjetartalom függvényében a közönséges búza esetében

Fehérjetartalom (5)

(N × 5,7)

Árcsökkentés

(EUR/tonna)

kevesebb mint 11,5–11,0

2,5

VI. RÉSZ

Az áremelések és árcsökkentések számítása

A 26. cikk (1) bekezdése szerinti árkiigazításokat EUR/tonnában kell kifejezni az intervencióra történő felkínálás vagy pályázat esetében úgy, hogy az említett cikkben szereplő árat megszorozzuk az alábbiak szerint meghatározott áremelési és árcsökkentési százalékok összegével:

a)

ha az intervencióra felkínált vagy pályázat tárgyát képező gabona nedvességtartalma a kukorica esetében 12,0 %-nál, az egyéb gabonafélék esetében pedig 12,5 %-nál alacsonyabb, az e melléklet V. részének I. táblázatában szereplő árnövekedési értékeket kell alkalmazni. Ha az intervencióra felkínált vagy pályázat tárgyát képező gabona nedvességtartalma a kukorica esetében 12,5 %-nál, az egyéb gabonafélék esetében pedig 13,0 %-nál magasabb, az e melléklet V. részének II. táblázatában szereplő árcsökkentési értékeket kell alkalmazni;

b)

ha a közönséges búza fehérjetartalma 12,0 %-nál magasabb, az e melléklet V. részének III. táblázatában szereplő árnövekedési értékeket kell alkalmazni. Ha a közönséges búza fehérjetartalma 11,5 %-nál kevesebb, az e melléklet V. részének IV. táblázatában foglalt árcsökkentési értékeket kell alkalmazni.


(1)  A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.)

(2)  A Bizottság 2006. február 23-i 401/2006/EK rendelete az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról (HL L 70., 2006.3.9., 12. o.).

(3)  A Bizottság 2010. március 19-i 234/2010/EU rendelete a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról (HL L 72., 2010.3.20., 3. o.).

(4)  A szárazanyag %-ában kifejezve.

(5)  A szárazanyag %-ában kifejezve.


II. MELLÉKLET

RIZS

I. RÉSZ

Mintavételi és elemzési módszer a hántolatlan rizs esetében

1.

Az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének I. részében előírt minőségi követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából a kifizető ügynökség mintákat vesz a gazdasági szereplő, illetve kellően meghatalmazott képviselőjének jelenlétében.

Három, egyenként legalább egy kilogramm tömegű reprezentatív mintát kell vételezni. Ezeket a mintákat a következők kapják:

a)

a gazdasági szereplő;

b)

a raktározási helyszín, ahol az átvétel történik;

c)

a kifizető ügynökség.

A reprezentatív minták elkészítéséhez szükséges mintavételek számát úgy kapjuk meg, hogy a mintavétel tárgyát képező tétel mennyiségét elosztjuk 10 tonnával. Minden minta azonos tömegű. A reprezentatív minták a felvett minták összegének három felé való elosztásával készülnek.

Az előírt minőségi követelmények ellenőrzését az átvétel helye szerinti raktár reprezentatív mintája alapján végzik.

2.

Minden részszállítmányból (tehergépkocsi, uszály, vasúti kocsi tartalma) reprezentatív mintát kell venni az 1. pontban rögzített feltételek szerint.

Az intervenciós raktárba történő beérkezés előtt a szállítmányok szerinti vizsgálat a nedvességtartalom, az idegenanyag-tartalom és az élő rovarok hiányának ellenőrzésére korlátozható. Ha azonban az ellenőrzés végeredményéből utólag megállapítást nyer, hogy valamelyik részszállítmány nem felel meg az alapvető minőségi követelményeknek, az érintett mennyiségek átvételét meg kell tagadni. Ha egy kifizető ügynökségnek módjában áll minden egyes részszállítmány alapvető minőségi követelményeit a betárolás előtt ellenőrizni, minden olyan részszállítmány átvételét meg kell tagadnia, amely nem felel meg ezeknek a követelményeknek.

3.

A radioaktivitás szintjét csak akkor kell ellenőrizni, ha a helyzet megköveteli, és csak egy meghatározott időszak alatt.

4.

Vita esetén a kifizető ügynökségnek a szóban forgó hántolatlan rizsen újból el kell végeztetnie a szükséges ellenőrzéseket; az ezzel járó költségeket a pervesztes fél viseli.

Az újbóli elemzést egy, a kifizető ügynökség által jóváhagyott laboratórium végzi el, a gazdasági szereplő és a kifizető ügynökség által megőrzött reprezentatív minta egyenlő arányban történő felhasználásával készült újabb reprezentatív minta alapulvételével. Ha a pályázat tárgyát képező tételt több részletben szállították le, az eredményt az egyes részszállítmányok új reprezentatív mintáival végzett elemzések eredményei alapján számított súlyozott átlag adja.

II. RÉSZ

Áremelések és árcsökkentések

1.

A 26. cikk (1) bekezdése szerinti árkiigazításokat EUR/tonnában kell kifejezni és az intervenciós pályázatokra úgy kell alkalmazni, hogy az említett cikkben szereplő árat megszorozzuk az e rész I., II. és III. táblázatában meghatározott áremelési százalékok összegével.

2.

Az áremelések és árcsökkentések megállapításához az e melléklet I. részében meghatározott reprezentatív minták vizsgálati eredményeinek súlyozott átlagát kell alapul venni.

I. táblázat

Áremelések a nedvességtartalom függvényében

Nedvességtartalom

(%)

Áremelés

(EUR/tonna)

Kevesebb mint 12,5–12,0

0,75

Kevesebb mint 12–11,5

1,5


II. táblázat

Árcsökkentések a nedvességtartalom függvényében

Nedvességtartalom

(%)

Árcsökkentés

(EUR/tonna)

Több mint 13,5–14,0

0,75

Több mint 14,0–14,5

1,5


III. táblázat

A feldolgozás utáni hozammal összefüggő áremelések

A hántolatlan rizs hozama egész hántolt rizsben mérve

Hozamszázalékpontonkénti áremelés (1)

Az alaphozamnál nagyobb

0,75 %-os áremelés

A hántolatlan rizs teljes hozama hántolt rizsben mérve

Hozamszázalékpontonkénti áremelés

Az alaphozamnál nagyobb

0,60 %-os áremelés


(1)  Abban az esetben alkalmazandó, ha a rizs feldolgozás utáni hozama eltér a feldolgozás utáni alaphozamtól az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének II. részében meghatározott érintett fajta esetében.


III. MELLÉKLET

MARHAHÚS

I. RÉSZ

Az átvétellel kapcsolatos feltételek és ellenőrzések

1.

A szállított termékeket akkor veszik át, ha a kifizető ügynökség megvizsgálta, hogy azok az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének I. részében foglalt követelményeknek eleget tesznek. Az átvételkor különösen minden leszállított hasított test, hasított féltest és negyed kiszerelését, osztályozását, súlyát és címkézését módszeresen ellenőrizni kell.

2.

Ha nem teljesülnek az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének I. részében foglalt követelmények, az átvételt meg kell tagadni. A visszautasított termékek még egyszer nem engedhetők átvételre.

3.

A kifizető ügynökségnek módszeresen fel kell jegyeznie az 1. pontban leírt ellenőrzések eredményét.

II. RÉSZ

Átváltási együtthatók

Húsossági osztály/faggyúborítottság

Együttható

U2

1,058

U3

1,044

U4

1,015

R2

1,015

R3

1,000

R4

0,971

O2

0,956

O3

0,942

O4

0,914

III. RÉSZ

Csontozás

I.   A csontozásnál irányadó általános szabályok

1.

Csontozást csak a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) követelményeinek megfelelően jóváhagyott és üzemelő darabolóüzemek végezhetnek.

2.

E rendelet alkalmazásában „csontozási műveletek” a marha- és borjúhúsra vonatkozóan az (EU) No 906/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében említett fizikai műveletek.

3.

A csontozott húsrészeknek meg kell felelniük az e melléklet IV. részében megállapított követelményeknek.

II.   Szerződések és pályázati feltételek

1.

Csontozás csak szerződés alapján, a kifizető ügynökségek által meghatározott szerződéses feltételek szerint, az általuk megállapított feltéteknek és e rendelet előírásainak megfelelően végezhető.

2.

A kifizető ügynökségek előírásai szabályozzák a darabolóüzemekkel kapcsolatos követelményeket, meghatározzák a szükséges üzemek és berendezések körét, valamint előírják a csontozási műveletek részletes feltételeit.

Különösen részletes szabályozás kertében meghatározzák a darabolt hús előkészítésének, tisztításának, csomagolásának, fagyasztásának és tartósításának módját, figyelembe véve, hogy azt a kifizető ügynökségek fogják átvenni.

III.   A csontozási műveletek ellenőrzése és nyomon követése

A kifizető ügynökségek megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a csontozási műveletek az e rendeletben előírt követelményeknek és az e rész II. szakaszában leírt szerződéses és pályázati feltételeknek megfelelően menjenek végbe.

A kifizető ügynökségek különösen kötelesek kialakítani a csontozási műveletek folyamatos nyomon követését és ellenőrzését biztosító rendszert. A nyomon követés és ellenőrzés eredményét fel kell jegyezni.

IV.   A húsrészek tárolása

A húsrészeket annak a tagállamnak a területén elhelyezkedő hűtőházakban kell tárolni, amelynek hatáskörébe az érintett kifizető ügynökség tartozik.

V.   A csontozási műveletek költségei

Az e rész II. szakaszában említett szerződéseknek és az ezek alapján történt kifizetéseknek fedezniük kell az e rész I. szakaszának 2. pontjában említett csontozási műveletek költségeit.

VI.   A csontozási műveletek határideje

A csontozást, tisztítást, mérést, csomagolást és gyorsfagyasztást a vágástól számított 10 naptári napon belül be kell fejezni. A kifizető ügynökségek azonban ennél rövidebb határidőket is megállapíthatnak.

VII.   Ellenőrzések és a termékek kiselejtezése

1.

Amennyiben az e rész III. szakaszában előírt ellenőrzések eredményeként egyes termékekről bebizonyosodik, hogy nem felelnek meg az e rendeletben foglalt előírásoknak és az e rész II. szakaszában foglalt szerződéses és pályázati feltételeknek, az érintett termékeket ki kell selejtezni.

2.

A szankciók alkalmazásának sérelme nélkül a kifizető ügynökségek az e melléklet V. részében szereplő árakkal egyenértékű összeget visszafizettetnek a felelős felekkel a kiselejtezett húsrészekért.

IV. RÉSZ

Az intervenciós hús csontozására alkalmazandó előírások

1.   HÁTSÓ NEGYEDEK DARABOLÁSA

1.1.   A húsrészek leírása

1.1.1.   Intervenciós lábszárhús (INT 11 kód)

Darabolás és csontozás: a térdízületen keresztül vezetett vágással a természetes elhatárolódás vonalát követve válasszuk le a lágyrészről és a farról, miközben a sarokizmot meghagyjuk a lábszárhoz tapadva. Távolítsuk el a lábszár csontjait (sípcsont és szárkapocs).

Tisztítás: az inas végeket vágjuk vissza a húsig.

Fóliázás és csomagolás: ezeket a húsrészeket egyedileg kell csomagolni, majd kartondobozokba helyezni.

1.1.2.   Intervenciós marhaszegy (INT 12 kód)

Darabolás és csontozás: a lágyrésztől egy egyenes lefelé irányuló vágással, majd a vágást a combcsont mentén folytatva válasszuk le a farról a természetes elhatárolódás mentén. A zsírsapkát természetes állapotban rajta kell hagyni.

Tisztítás: távolítsuk el a könyököt, az ízületi tokot és az inat. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

1.1.3.   Intervenciós lágyrész (INT 13 kód)

Darabolás és csontozás: a természetes ízesülés vonalát követve válasszuk le a farról és a lábszárhúsról, majd ízesítsük ki a combcsontról. A csípőcsontot vegyük ki.

Tisztítás: távolítsuk el a hímvessző végét, a csatlakozó porcot és a herezacskómirigyet (felületes lágyékmirigy). Távolítsuk el a medencecsonttal összefüggő porcot és kötőszövetet. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

1.1.4.   Intervenciós far (INT 14 kód)

Darabolás és csontozás: a természetes ízesülés vonalát követve válasszuk le a lágyrészről és a lábszárhúsról. A combcsontot távolítsuk el.

Tisztítás: távolítsuk el a csontízülethez kapcsolódó, erősen porcosodott valamennyi részt, a térdhajlati nyirokcsomót, valamint a hozzá kapcsolódó faggyút és inakat. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

1.1.5.   Intervenciós filédarabok (INT 15 kód)

Darabolás: távolítsuk el a filédarabokat teljes hosszában úgy, hogy a feji véget (a vastagját) eltávolítjuk a csípőcsontról (ilium), majd a csigolyák mentén haladva kiszabadítjuk a lágyékból.

Tisztítás: távolítsuk el a mirigyet és a faggyút. Az ínhártyát és az izomköteget hagyjuk érintetlenül és egészben.

1.1.6.   Intervenciós fartő (INT 16 kód)

Darabolás és csontozás: az ötödik keresztcsonti csigolya hátsó végétől mintegy 5 cm távolságra elhelyezkedő ponttól indulva egyenes vágással válasszuk le a farról és a szegyről, megközelítőleg 5 cm távolságban haladjunk a csípőcsont elülső szélétől, vigyázva, hogy ne vágjuk át a szegyet.

Az utolsó ágyéki és az első keresztcsonti csigolya közötti vágással válasszuk le a hátszínről, letisztítva a medencecsont elülső szélét. Távolítsuk el a csontokat és porcokat.

Tisztítás: távolítsuk el a csípőfartő alatti belső felületről a faggyúlerakódásokat. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

1.1.7.   Intervenciós hátszín (INT 17 kód)

Darabolás és csontozás: az utolsó ágyéki és az első keresztcsonti csigolya közötti vágással válasszuk le a fartőről. Válasszuk le a rostélyosról (öt borda) egy egyenes vágással a 11. és 10. borda között. Teljesen távolítsuk el a csigolyákat. A bordákat és a porcokat kihúzással távolítsuk el.

Tisztítás: távolítsunk el a csontozás után bennmaradt minden porcot. Az inakat távolítsuk el. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

1.1.8.   Intervenciós hasalja (INT 18 kód)

Darabolás és csontozás: a teljes hasalját távolítsuk el a nyolcbordás egyenes vágású hátsó negyedről egy vágással attól a ponttól, ahol a hasalját hátrahajtottuk, a természetes határvonalat követve a hátsó izmok felülete mentén lefelé addig a pontig, ahol egy szintbe érünk az utolsó ágyékcsigolya közepével.

Folytassuk a vágást egyenesen a filédarabokkal párhuzamosan, beleértve a 13–6. bordákat is, a gerincoszlop dorsalis szélével párhuzamosan haladva, úgy, hogy az egész lefelé terjedő vágás ne legyen távolabb 5 cm-nél a csípőfartő oldalsó csúcsától.

Az összes csontot és porcot húzzuk ki. Az egész hasaljának egyben kell maradnia.

Tisztítás: távolítsuk el az állat véknyát borító durva rostú kötőszövetet úgy, hogy a véknya érintetlen maradjon. Metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 30 %-ot.

1.1.9.   Intervenciós magas hátszín (öt bordával) (INT 19 kód)

Darabolás és csontozás: ezt a 6–10. bordákat tartalmazó darabot a hátszíntől a 11. és 10. borda között végzett egyenes metszéssel válasszuk el. A borda közötti izmokat, valamint a mellhártyát egy vékony lemezben a bordacsontokkal együtt vegyük ki. Távolítsuk el a gerinccsigolyákat és a porcokat, beleértve a lapocka csúcsát is.

Tisztítás: távolítsuk el a tarkószalagot (ligamentum nuchae). A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t. A zsírsapkát rajta kell hagyni.

2.   ELÜLSŐ NEGYED DARABOLÁSA

2.1.   A húsrészek leírása

2.1.1.   Intervenciós lábszárhús (INT 21 kód)

Darabolás és csontozás: az orsócsontot (radius) és a karcsontot (humerus) elválasztó ízület körül végzett metszéssel válasszuk le. Távolítsuk el az orsócsontot (radius).

Tisztítás: az inas végeket vágjuk vissza a húsig.

Az elülső lábszárhúst nem szabad a hátsó lábszárhússal együtt csomagolni.

2.1.2.   Intervenciós lapocka (INT 22 kód)

Darabolás és csontozás: a lapocka szélén és a lapockacsont porcos részének hegye körül futó természetes határvonalat követve válasszuk szét a lapockát az elülső negyedtől, és a természetes határvonalat követve addig metsszünk, amíg a lapocka természetes beágyazódásából ki nem vehető. Távolítsuk el a lapockacsontot. A lapocka alatti lapockaizmot hátra kell fektetni, de nem szabad leválasztani, hogy lehetővé tegyük a csont tiszta eltávolítását. Távolítsuk el a karcsontot (humerus).

Tisztítás: távolítsuk el a porcot, az inakat és az ízületi tokokat. Metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 10 %-ot.

2.1.3.   Intervenciós szegyhús (INT 23 kód)

Darabolás és csontozás: az első borda közepére merőlegesen végzett egyenes vágással metsszük le az elülső negyedről. A „kihúzásos” módszerrel távolítsuk el a borda közötti izmokat és a mellhártyát a bordákkal, szegycsonttal és porcokkal együtt. A lebernyeget a szegyhúson kell hagyni. A lebernyeg és a szegycsont alatti faggyút távolítsuk el.

Tisztítás: metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 30 %-ot.

2.1.4.   Intervenciós elülső negyed (INT 24 kód)

Darabolás és csontozás: a szegyhús, lapocka és lábszárhús eltávolítása után maradó darab az elülső negyed.

A bordacsontokat „kihúzásos” módszerrel távolítsuk el. A nyak csontjait teljesen el kell távolítani.

Az izomköteget ezen a darabon kell rajtahagyni.

Tisztítás: az inakat, ízületi tokokat és porcos részeket el kell távolítani. Metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 10 %-ot.

V. RÉSZ

A kiselejtezett intervenciós húsrészek egyedi árai

(EUR/tonna)

Intervenciós filédarabok

22 000

Intervenciós hátszín

14 000

Intervenciós lágyrész, intervenciós fartő

10 000

Intervenciós far, intervenciós marhaszegy, intervenciós magas hátszín (öt bordával)

8 000

Intervenciós lapocka, intervenciós elülső negyed

6 000

Intervenciós szegyhús, intervenciós hátsó lábszárhús, intervenciós elülső lábszárhús

5 000

Intervenciós hasalja

4 000


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).


IV. MELLÉKLET

VAJ

I. RÉSZ

Mintavétel kémiai és mikrobiológiai analízishez és érzékszervi értékeléshez

1.   Kémiai és mikrobiológiai analízis

Vaj mennyisége

(kg)

Minták minimális száma

(> 100 g)

≤ 1 000

2

> 1 000 ≤ 5 000

3

> 5 000 ≤ 10 000

4

> 10 000 ≤ 15 000

5

> 15 000 ≤ 20 000

6

> 20 000 ≤ 25 000

7

> 25 000

7 + 1/25 000  kg vagy ennek része

A mintavételezést a mikrobiológiai analízishez aszeptikus körülmények között kell végezni.

Maximum öt, 100 g-os minta alapos keverés után egy mintává egyesíthető az elemzés elvégzéséhez.

A mintákat véletlenszerűen kell venni az egyes tételek különböző részeiből a kifizető ügynökség által kijelölt hűtőházba való beszállítás időpontjában vagy azt megelőzően.

Egyesített vajminta előkészítése (kémiai elemzés):

a)

egy tiszta, száraz vajmintavevő vagy hasonló, megfelelő eszköz segítségével ki kell venni legalább 30 g vajat és egy mintatartóba kell tenni. Ezután az egyesített mintát le kell zárni, és elemzés céljából a laboratóriumba kell vinni;

b)

a laboratóriumban az egyesített mintát az eredeti, ki nem nyitott mintatartóban fel kell melegíteni 30 C-ra és gyakran fel kell rázni addig, amíg a fel nem olvadt részektől mentes, homogén emulzió keletkezik. A mintatartónak félig-kétharmadig kell tele lennie.

Minden, a vajat intervencióra felajánló gyártónál évente két mintát kell elemezni nem tejzsírra.

2.   Érzékszervi értékelés

Vaj mennyisége

(kg)

Minták minimális száma

1 000 ≤ 5 000

2

> 5 000 ≤ 25 000

3

> 25 000

3 + 1/25 000  kg vagy ennek része

Egy 30 napos próbatárolási időszakot követően a mintákat véletlenszerűen, az egyes tételek különböző részeiből kell venni a vaj leszállítását követő 30. és 45. nap között és osztályozni kell.

Minden mintát a 273/2008/EK rendelet IV. mellékletével összhangban külön kell elbírálni. Ismételt mintavétel és ismételt értékelés nem megengedett.

3.   Követendő iránymutatások, amennyiben a minták hibákat mutatnak

a)

kémiai és mikrobiológiai analízis:

i.

egyedi minták elemzésekor 5–10 mintából egy mintában lehet egyetlen hiba, vagy 11–15 mintából két mintában lehet egy-egy hiba. Ha egy minta hibás, akkor két új mintát kell venni a hibás minta mindkét oldaláról, és ellenőrizni kell a kérdéses paramétert. Ha egyik minta sem felel meg a követelménynek, akkor a hibás minta bármely oldalán lévő két eredeti minta közötti vajmennyiséget vissza kell utasítani a felajánlott mennyiségből.

A visszautasítandó mennyiség, amennyiben az új minta hibás:

Image

ii.

ha egyesített mintákat elemzünk, és azt tapasztaljuk, hogy az egy paraméter tekintetében hibás, akkor az érintett egyesített minta által képviselt mennyiséget vissza kell utasítani a felajánlott mennyiségből. Az egy egyesített minta által képviselt mennyiséget a felajánlott mennyiség továbbosztásával lehet meghatározni, mielőtt véletlenszerűen mintákat veszünk annak minden részéből;

b)

érzékszervi értékelés: ha egy minta nem bizonyul megfelelőnek az érzékszervi értékelésnél, azt a vajmennyiséget, amely a hibás minta bármely oldalán lévő két szomszédos minta között van, vissza kell utasítani a tétel mennyiségéből;

c)

ha a minták érzékszervi hibát mutatnak és akár kémiai, akár mikrobiológiai hibát, a teljes mennyiséget vissza kell utasítani.

II. RÉSZ

A vaj szállítása és csomagolása

1.

A vajat tömbökben kell szállítani, és új, erős anyagba kell csomagolni olyan módon, hogy a vaj a szállítás, a betárolás, a tárolás és a kitárolás egész ideje alatt védve legyen.

2.

A csomagoláson legalább a következő adatokat kell feltüntetni, adott esetben kód formájában:

a)

a gyártó üzemet és a gyártás helye szerinti tagállamot azonosító engedélyezési szám;

b)

az előállítás dátuma;

c)

a gyártási tételszám és a csomagszám; a csomagszám helyettesíthető egy raklapszámmal, amely a raklapon van feltüntetve;

d)

az „édes tejszín” szavak, ha a vaj pH-ja 6,2 vagy annál magasabb.

3.

A raktár üzemeltetőjének nyilvántartást kell vezetnie, amelybe a 2. pontban említett adatokat a betárolás napján feljegyzi.


V. MELLÉKLET

SOVÁNY TEJPOR

I. RÉSZ

Mintavétel az intervencióra felkínált sovány tejporból és a minta elemzése

1.

A tételenként vett mintákat az ISO 707 nemzetközi szabványban előírt eljárásnak megfelelően kell vételezni. Azonban a kifizető ügynökségek más mintavételi módszert is alkalmazhatnak, ha az megfelel az említett szabvány elveinek.

2.

Az elemzés céljából való mintavételre kiválasztott csomagok száma:

a)

legfeljebb 800 db 25 kg-os zsákot tartalmazó tételek: legalább nyolc;

b)

több mint 800 db 25 kg-os zsákot tartalmazó tételek: legalább nyolc, és minden további 800 zsák vagy annak töredéke után még egy.

3.

A minta tömege: minden csomagból legalább 200 g tömegű mintát kell venni.

4.

A minták csoportosítása: egy összmintában kilencnél nem lehet több mintát egyesíteni.

5.

A minták elemzése: minden egyes összmintát elemzésnek kell alávetni az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet V. mellékletének II. részében ismertetett minőségi tulajdonságok ellenőrzésére.

6.

Ha a minta hiányosságot mutat:

a)

ha az összetett minta egy paraméter tekintetében mutat hiányosságot, azt a mennyiséget, amelyből a minta származik, vissza kell utasítani;

b)

ha az összetett minta egynél több paraméter tekintetében mutat hiányosságot, azt a mennyiséget, amelyből a minta származik, vissza kell utasítani, és az ugyanazon üzemből érkezett többi mennyiségből is mintát kell venni; ezeknek a mintáknak az elemzése döntő jelentőségű. Ebben az esetben:

a 2. pontban meghatározott mintaszámot meg kell kettőzni,

ha az összetett minta egy vagy több paraméter tekintetében hiányosságot mutat, azt a mennyiséget, amelyből a minta származik, vissza kell utasítani.

II. RÉSZ

A sovány tejpor szállítása és csomagolása

1.

A sovány tejport új, tiszta, száraz és ép zsákokba kell csomagolni, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

a zsákoknak legalább három rétegűnek kell lenniük, amelyek együttesen megfelelnek legalább 420 J/m2 átlagos szakítómunka értéknek;

b)

a második réteget legalább 15 g/m2 erősségű polietilén réteggel kell borítani;

c)

a papírrétegeken belül egy legalább 0,08 mm vastag polietilén zsákot kell a zsák aljára hegeszteni;

d)

a zsákoknak meg kell felelniük az EN 770 szabvány előírásainak;

e)

töltéskor a port megfelelő erővel le kell nyomni. Laza por semmilyen körülmények között nem kerülhet a különböző rétegek közé.

2.

A zsákokon a következő adatokat kell feltüntetni, adott esetben kód formájában:

a)

a gyártó üzemet és a gyártás helye szerinti tagállamot azonosító engedélyezési szám;

b)

az előállítás dátuma vagy adott esetben az előállítás hete;

c)

a gyártási tételszám;

d)

a „porlasztásos sovány tejpor” megnevezés.

3.

A raktár üzemeltetőjének nyilvántartást kell vezetnie, amelybe a 2. pontban említett adatokat a betárolás napján feljegyzi.


Top