I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások a II–XII. melléklethez

A II–XII. melléklet alkalmazásában:

A professzionális hűtőbútorokhoz és a sokkolóhűtőkhöz kapcsolódóan:

1.   „nettó térfogat”: az élelmiszerek tárolására alkalmas űrtartalom a feltöltési korláton belül;

2.   „hűtési üzemi hőmérséklet”: az a hőmérséklet, amely a hűtőbútorban tárolt élelmiszereket állandó, – 1 °C és + 5 °C közötti hőmérsékleten tartja;

3.   „fagyasztási üzemi hőmérséklet”: az a hőmérséklet, amely a hűtőbútorban tárolt élelmiszereket állandó, – 15 °C alatti hőmérsékleten tartja, amely a legmelegebb csomaggal végzett tesztnél tapasztalt legmagasabb hőmérséklet;

4.   „többfunkciós hűtőbútor”: professzionális hűtőbútor, amelyben maga a hűtőbútor vagy annak egy elkülönített rekesze hűtött, illetve fagyasztott élelmiszerek tárolása esetén különböző hőmérsékletekre állítható be;

5.   „kombinált hűtőbútor”: két vagy több olyan rekesszel rendelkező professzionális hűtőbútor, melyek élelmiszer-hűtési és -tárolási hőmérsékletei eltérnek egymástól;

6.   „hűtő-fagyasztó berendezés”: a kombinált hűtőbútor olyan típusa, melynek legalább egy rekesze kizárólag a hűtési, egy másik rekesze pedig kizárólag a fagyasztási üzemi hőmérséklet biztosítására szolgál;

7.   „álló hűtőbútor”: legalább 1 050 mm teljes magasságú professzionális hűtőbútor, amelynek egy vagy több elülső ajtaját kinyitva vagy fiókját kihúzva ugyanaz a rekesz válik hozzáférhetővé;

8.   „pulthűtő”: 1 050 mm-nél kisebb teljes magasságú professzionális hűtőbútor, amelynek egy vagy több elülső ajtaját kinyitva vagy fiókját kihúzva ugyanaz a rekesz válik hozzáférhetővé;

9.   „kis teljesítményű hűtőbútor” vagy „félprofesszionális hűtőbútor”: olyan professzionális hűtőbútor, amely kizárólag a 3. klímaosztálynak megfelelő – a IV. melléklet 3. táblázatában ismertetett – környezeti feltételek mellett képes az összes rekeszében a hűtési vagy fagyasztási üzemi hőmérséklet folyamatos fenntartására; amennyiben a hűtőbútor a 4. klímaosztálynak megfelelő környezeti feltételek mellett képes a hőmérséklet folyamatos fenntartására, nem tekinthető kis teljesítményű hűtőbútornak;

10.   „egyenértékű professzionális hűtőbútor”: olyan, forgalomban lévő professzionális hűtőbútor modellje, amely ugyanazon gyártó által más kereskedelmi kód alatt forgalomba hozott másik professzionálishűtőbútor-modellel megegyező nettó űrtartalommal, műszaki, hatékonysági és teljesítményjellemzőkkel, valamint rekesztípusokkal és -térfogattal rendelkezik;

11.   „egyenértékű sokkolóhűtő”: olyan, forgalomban lévő sokkolóhűtő-modell, amely ugyanazon gyártó által más kereskedelmi kód alatt forgalomba hozott másik sokkolóhűtő-modellel megegyező műszaki, hatékonysági és teljesítményjellemzőkkel rendelkezik;

A kondenzációs egységekhez kapcsolódóan:

12.   „mért hűtési teljesítmény” (PA ): a gőzkompressziós ciklus által elért, az – elpárologtatóhoz és expanziós berendezéshez csatlakoztatott – kondenzációs egység által teljes terhelés mellett, valamint standard mérési körülmények között, 32 °C-ban meghatározott környezeti referencia-hőmérsékleten biztosított hűtési teljesítmény kW-ban, két tizedesjegy pontossággal kifejezve;

13.   „mért felvett elektromos teljesítmény” (DA ): annak az elektromos teljesítménynek a kW-ban, két tizedesjegy pontossággal megadott mennyisége, amelyet a kondenzációs egység (ideértve a kompresszort, a kondenzátorventilátor(oka)t és a segédberendezéseket, ha vannak ilyenek) vesz fel a mért hűtési teljesítmény eléréséhez;

14.   „mért teljesítménytényező” (COPA ): a kW-ban kifejezett mért hűtési teljesítmény és a kW-ban kifejezett mért felvett elektromos teljesítmény hányadosa, két tizedesjegy pontossággal megadva;

15.   „COPB, COPC és COPD teljesítménytényezők”: a kW-ban kifejezett hűtési teljesítmény osztva a kW-ban kifejezett felvett elektromos teljesítménnyel, két tizedesjegy pontossággal megadva a B, C és D mérési pontokra;

16.   „szezonális hűtési jóságfok” (SEPR): egy kondenzációs egység standard mérési körülmények közötti hűtését jellemző, két tizedesjegy pontossággal megadott hatékonysági fok, amely tükrözi a terhelésnek és a környezeti hőmérsékletnek az adott év során bekövetkező változásait, és amelynek kiszámítása az éves hűtési igény és az éves villamosenergia-fogyasztás közötti arány megállapításával történik;

17.   „éves hűtési igény”: az egyes kosárspecifikus hűtési igények és a kapcsolódó kosáróraszámok szorzatainak összege;

18.   „kosárspecifikus hűtési igény”: az év során az egyes kosarak tekintetében felmerülő hűtési igény kW-ban, két tizedesjegy pontossággal kifejezve, melynek kiszámításához a mért hűtési teljesítményt meg kell szorozni a részterhelési aránnyal;

19.   „részterhelés” (Pc(Tj)): adott T j környezeti hőmérséklet melletti hűtési terhelés kW-ban, két tizedesjegy pontossággal kifejezve, melynek kiszámítása a teljes terhelés és az ugyanahhoz a T j környezeti hőmérséklethez tartozó részterhelési arány összeszorzásával történik;

20.   „részterhelési arány” adott Tj környezeti hőmérséklet mellett (PR(Tj)): a Tj környezeti hőmérséklet 5 °C-kal csökkentett értékét el kell osztani a környezeti referencia-hőmérséklet 5 °C-kal csökkentett értékével, majd az eredményt közepes hőmérséklet esetében meg kell szorozni 0,4-del és hozzá kell adni 0,6-et, alacsony hőmérséklet esetében pedig meg kell szorozni 0,2-del és hozzá kell adni 0,8-et. A környezeti referencia-hőmérsékletnél magasabb környezeti hőmérséklet esetében a részterhelési aránynak 1-nek kell lennie. 5 °C-nál alacsonyabb környezeti hőmérséklet estében a részterhelési aránynak közepes hőmérséklet mellett 0,6-nak, alacsony hőmérséklet mellett pedig 0,8-nak kell lennie. A részterhelési arány kifejezhető három tizedesjegy pontossággal vagy 100-zal való szorzás után százalékban, egy tizedesjegy pontossággal;

21.   „éves villamosenergia-fogyasztás”: kiszámítása úgy történik, hogy az egyes kosárspecifikus hűtési igények és a kapcsolódó kosárspecifikus teljesítménytényezők arányainak összegét meg kell szorozni a kapcsolódó kosárórák számával;

22.   „környezeti hőmérséklet”: Celsius-fokban kifejezett száraz léghőmérséklet;

23.   „kosár” (binj ): a VI. melléklet 6. táblázatában meghatározott T j környezeti hőmérséklet és h j kosáróraszám együttese;

24.   „kosárórák” (hj ): azon óráknak a VI. melléklet 6. táblázatában meghatározott éves száma, amelyek alatt a környezeti hőmérséklet megfelel az adott kosárhoz tartozó környezeti hőmérsékletnek;

25.   „környezeti referencia-hőmérséklet”: Celsius-fokban kifejezett azon környezeti hőmérséklet, mely mellett a részterhelési arány értéke 1. A környezeti referencia-hőmérséklet értéke 32 °C;

26.   „kosárspecifikus teljesítménytényező” (COPj ): az adott év valamennyi kosarára vonatkozó jóságfok, amely az adott kosarakhoz tartozó részterhelésből, névleges hűtési igényből és névleges teljesítménytényezőből vezethető le, más kosarak esetében pedig lineáris interpolációval számítható ki, szükség esetén a degradációs tényezővel korrigálva;

27.   „névleges hűtési igény”: korlátozott számú adott kosár mellett felmerülő hűtési igény, melynek kiszámításához a mért hűtési teljesítményt meg kell szorozni a hozzá tartozó részterhelési aránnyal;

28.   „névleges teljesítménytényező”: korlátozott számú adott kosár melletti teljesítménytényező, melynek kiszámításához a névleges hűtési teljesítményt el kell osztani a névleges felvett elektromos teljesítménnyel;

29.   „névleges hűtési teljesítmény”: azon kW-ban, két tizedesjegy pontossággal kifejezett hűtési teljesítmény, amelyet korlátozott számú adott kosár mellett az egység biztosít a fajlagos hűtési igény teljesítéséhez;

30.   „névleges felvett elektromos teljesítmény”: azon felvett elektromos teljesítmény, amelyre a kondenzációs egységnek szüksége van a névleges hűtési teljesítmény biztosításához, kW-ban kifejezve, két tizedesjegy pontossággal megadva;

31.   „degradációs tényező” (Cdc), melynek megállapított értéke 0,25: a részterhelés mellett működő kondenzációs egységek azon esetleges ki- és bekapcsolási ciklusa miatt bekövetkező jóságfokcsökkenés mérőszáma, amely a kívánt részterhelés teljesítéséhez szükséges, amennyiben azt az egység teljesítményszabályozása nem tudja biztosítani;

32.   „teljesítményszabályozás”: egy kondenzációs egység azon képessége, hogy a hűtőközeg térfogatáramának megváltoztatásával módosítsa saját teljesítményét; a teljesítményszabályozás „rögzített”, ha az egység nem tudja térfogatáramát módosítani, „fokozatosan állítható”, ha a térfogatáram legfeljebb kétlépéses sorozatban módosítható vagy állítható, és „állítható”, ha a térfogatáram három- vagy többlépéses sorozatban módosítható vagy állítható;

A technológiai hűtőkhöz kapcsolódóan:

33.   „mért hűtési teljesítmény” (PA ): kW-ban, két tizedesjegy pontossággal kifejezett azon hűtési teljesítmény, amelyet egy technológiai hűtő teljes terhelés mellett és standard mérési körülmények között – léghűtéses technológiai hűtők esetében 35 °C-os környezeti referencia-hőmérsékleten, vízhűtéses technológiai hűtők esetében pedig a kondenzátornál mért 30 °C-os bemeneti vízhőmérséklet mellett – biztosít;

34.   „mért felvett elektromos teljesítmény” (DA ): az a kW-ban, két tizedesjegy pontossággal megadott felvett elektromos teljesítmény, amelyet a technológiai hűtő (ideértve a kompresszort, a kondenzátorventilátor(oka)t vagy -szivattyú(ka)t, az elpárologtatószivattyú(ka)t és a segédberendezéseket, ha vannak ilyenek) igényel a mért hűtési teljesítmény eléréséhez;

35.   „mért hűtési jóságfok” (EERA ): a kW-ban kifejezett mért hűtési teljesítmény és a kW-ban megadott mért felvett elektromos teljesítmény hányadosa, két tizedesjegy pontossággal megadva;

36.   „szezonális hűtési jóságfok” (SEPR): egy technológiai hűtőt standard mérési körülmények közötti hűtés tekintetében jellemző, két tizedesjegy pontossággal megadott jóságfok, amely tükrözi a terhelés és a környezeti hőmérséklet egyéves időszakon belül bekövetkező változásait, és amelynek kiszámítása az éves hűtési igény és az éves villamosenergia-fogyasztás közötti arány megállapításával történik;

37.   „éves hűtési igény”: az egyes kosárspecifikus hűtési igények és a kapcsolódó kosáróraszámok szorzatainak összege;

38.   „kosárspecifikus hűtési igény”: az adott év tekintetében az egyes kosarakhoz tartozó mért hűtési teljesítmény és részterhelési arány szorzata kW-ban, két tizedesjegy pontossággal kifejezve;

39.   „részterhelés” (Pc(Tj)): adott T j környezeti hőmérséklet melletti hűtési terhelés kW-ban, két tizedesjegy pontossággal kifejezve, melynek kiszámítása a teljes terhelés és az ugyanahhoz a T j környezeti hőmérséklethez tartozó részterhelési arány összeszorzásával történik;

40.   „részterhelési arány” (PR(Tj)) adott T j környezeti hőmérséklet mellett:

A részterhelési arány kifejezhető három tizedesjegy pontossággal vagy 100-zal való szorzás után százalékban, egy tizedesjegyig

41.   „éves villamosenergia-fogyasztás”: az egyes kosárspecifikus hűtési igények és a kapcsolódó kosárspecifikus hűtési jóságfokok arányainak összege, megszorozva a kapcsolódó kosárórák számával;

42.   „környezeti hőmérséklet”:

43.   „kosár” (binj ): a VIII. mellékletben meghatározott T j környezeti hőmérséklet és h j kosárórák számának együttese;

44.   „kosárórák száma” (hj ): azon óráknak a VIII. mellékletben meghatározott éves száma, amelyek alatt a környezeti hőmérséklet megfelel az adott kosárhoz tartozó környezeti hőmérsékletnek;

45.   „környezeti referencia-hőmérséklet”: Celsius-fokban kifejezett azon környezeti hőmérséklet, mely mellett a részterhelési arány értéke 1. A környezeti referencia-hőmérséklet értéke 35 °C. A léghűtéses technológiai hűtők esetében a kondenzátornál mért bemeneti léghőmérséklet tehát 35 °C, míg a vízhűtéses technológiai hűtőknél a bemeneti vízhőmérséklet 30 °C.

46.   „kosárspecifikus hűtési jóságfok” (EERj ): az adott év valamennyi kosarára vonatkozó hűtési jóságfok, amely az adott kosarakhoz tartozó részterhelésből, névleges hűtési igényből és névleges hűtési jóságfokból vezethető le, más kosarak esetében pedig lineáris interpolációval számítható ki, szükség esetén a degradációs tényezővel korrigálva;

47.   „névleges hűtési igény”: korlátozott számú adott kosár mellett felmerülő hűtési igény, melynek kiszámításához a mért hűtési teljesítményt meg kell szorozni a hozzá tartozó részterhelési aránnyal;

48.   „névleges hűtési jóságfok”: korlátozott számú adott kosár melletti jóságfok;

49.   „névleges felvett elektromos teljesítmény”: a névleges hűtési teljesítmény biztosításához a technológiai hűtő által felvett elektromos teljesítmény;

50.   „névleges hűtési teljesítmény”: a technológiai hűtő által a névleges hűtési igény teljesítéséhez biztosított hűtési teljesítmény;

51.   „degradációs tényező” (Cc): a részterhelés mellett működő technológiai hűtők ciklikus üzeme miatt bekövetkező jóságfokcsökkenés mérőszáma; amennyiben a Cc értékét nem méréssel állapítják meg, akkor az alapértelmezett degradációs tényező: Cc = 0,9;

52.   „teljesítményszabályozás”: egy technológiai hűtő azon képessége, hogy a hűtőközeg térfogatáramának megváltoztatásával módosítsa saját teljesítményét; a teljesítményszabályozás „rögzített”, ha a technológiai hűtő nem tudja térfogatáramát módosítani, „fokozatosan állítható”, ha a térfogatáram legfeljebb kétlépéses sorozatban módosítható vagy állítható, és „állítható”, ha a térfogatáram három- vagy többlépéses sorozatban módosítható vagy állítható;

Közös fogalommeghatározások:

(1)  IPCC Fourth Assessment Climate Change 2007, Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change: http://www.ipcc.ch/publications_and_data/publications_and_data_reports.shtml

(2)  http://ozone.unep.org/Assessment_Panels/SAP/Scientific_Assessment_2010/index.shtml

(3)  http://ozone.unep.org/teap/Reports/RTOC/

II. MELLÉKLET

Professzionális hűtőbútorok és sokkolóhűtők környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények

1.   AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

2.   TERMÉKINFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 2010/30/EU irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (HL L 153., 2010.6.18., 1. o.).

III. MELLÉKLET

A professzionális hűtőbútorok energiahatékonysági mutatójának számítási módszere

A professzionális hűtőbútorok adott modelljére vonatkozó energiahatékonysági mutató (EEI) kiszámításakor a hűtőbútor éves energiafogyasztását össze kell vetni a standard éves energiafogyasztásával.

Az EEI-t a következőképpen kell meghatározni:

EEI = (AEC/SAEC) × 100

ahol:

AEC = E24h × af × 365

AEC= a hűtőbútor éves energiafogyasztása kWh/év mértékegységben kifejezve

E24h= a hűtőbútor által 24 óra alatt elfogyasztott energia mennyisége

af = kiigazítási tényező, amely csak a kis teljesítményű hűtőbútorokra alkalmazandó, a IV. melléklet 2. pontjának b) alpontja szerint.

SAEC = M × Vn + N

SAEC= a hűtőbútor standard éves energiafogyasztása kWh/év mértékegységben kifejezve

Vn= a berendezés nettó térfogata, azaz a hűtőbútorban található összes rekesz nettó térfogatának összege, literben kifejezve.

Az M és az N értékeket a 2. táblázat adja meg.

2. táblázat

Az M és az N tényezők értékei

IV. MELLÉKLET

Professzionális hűtőbútorokra vonatkozó mérések és számítások

V. MELLÉKLET

A kondenzációs egységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények

1.   AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

2.   TERMÉKINFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

2016. július 1-jétől a kondenzációs egységekre vonatkozóan a következő termékinformációkat kell biztosítani:

Az alábbi 4. és 5. táblázat a kért információk feltüntetésének javasolt formáját ismerteti.

4. táblázat

Tájékoztatási követelmények közepes üzemi hőmérsékleten 5 kW-nál, alacsony üzemi hőmérsékleten 2 kW-nál alacsonyabb mért hűtési teljesítménnyel rendelkező kondenzációs egységek tekintetében

5. táblázat

Tájékoztatási követelmények közepes üzemi hőmérsékleten 5 kW-nál, alacsony üzemi hőmérsékleten 2 kW-nál magasabb mért hűtési teljesítménnyel rendelkező kondenzációs egységek tekintetében

(1)  Azon kondenzációs egységek esetében, amelyeket egyetlen elpárolgási hőmérsékleten való működésre szántak, az „Érték” két oszlopának egyike elhagyható.

(2)  Azon kondenzációs egységek esetében, amelyeket egyetlen elpárolgási hőmérsékleten való működésre szántak, az „Érték” két oszlopának egyike elhagyható.

VI. MELLÉKLET

Kondenzációs egységekre vonatkozó mérések és számítások

6. táblázat

A kültéri hőmérséklet éves változásai átlagos európai éghajlati viszonyok mellett, a kondenzációs egységekvonatkozásában

VII. MELLÉKLET

A technológiai hűtők környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények

1.   Az energiahatékonyságra vonatkozó követelmények

2.   Termékinformációs követelmények

2016. július 1-jétől a technológiai hűtőkre vonatkozóan a következő termékinformációkat kell biztosítani:

7. táblázat

A technológiai hűtőkre vonatkozó tájékoztatási követelmények

(1)  Amennyiben a Cc értékét nem méréssel állapítják meg, akkor az alapértelmezett degradációs tényező: Cc = 0,9. Az alapértelmezett Cc-érték alkalmazása esetén nincs szükség a ciklusvizsgálat eredményeire. Egyéb esetekben a hűtésiciklus-vizsgálat értékeit meg kell adni.

(2)  Fokozatosan állítható teljesítményű berendezések esetében a berendezés „hűtési teljesítmény” és „EER” értékeinek megadására szolgáló rovatban minden mezőben két, egymástól perjellel („/”) elválasztott értéket kell megadni.

Azon technológiai hűtők esetében, amelyeket egyetlen hőmérsékleten való működésre szántak, az „Érték” két oszlopának egyike elhagyható.

VIII. MELLÉKLET

technológiai hűtőkre vonatkozó mérések és számítások

IX. MELLÉKLET

Professzionális hűtőbútorokra vonatkozó piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet II. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

A tagállami hatóságok a III. és IV. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására. A címkén és a termékismertető adatlapon megadott értékek és osztályok nem lehetnek kedvezőbbek a szállítóra nézve, mint a műszaki dokumentációban található értékek.

X. MELLÉKLET

Kondenzációs egységekre vonatkozó piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet V. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

A tagállamok hatóságai a VI. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására.

XI. MELLÉKLET

Technológiai hűtőkre vonatkozó piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet VII. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

A tagállamok hatóságai a VIII. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására.

XII. MELLÉKLET

A 6. cikkben említett indikatív referenciaértékek