I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások

1.   Egészségügyi ellátás: minden olyan tevékenység, amelynek célja egészségügyi szakismeretek alkalmazása útján a személyek egészségi állapotának javítása, fenntartása, illetve romlásának megelőzése, valamint a betegségek következményeinek enyhítése.

2.   Folyó egészségügyi kiadások: a rezidens egységek egészségügyi javakra és szolgáltatásokra fordított végső fogyasztási kiadásai, beleértve az egyéneknek közvetlenül biztosított egészségügyi javakat és szolgáltatásokat, valamint a közösségi egészségügyi szolgáltatásokat is.

3.   Egészségügyi funkciók: a folyó egészségügyi kiadások útján kielégítendő szükségletek és megvalósítandó célkitűzések típusai.

4.   Gyógyító ellátás: azon egészségügyi ellátás, amelynek elsődleges célja valamely betegség vagy sérülés tüneteinek vagy súlyosságának enyhítése, illetve életveszélyes vagy a normál életvitelt fenyegető súlyosbodásának vagy kapcsolódó komplikációk kialakulásának megelőzése.

5.   Rehabilitációs ellátás: azon egészségügyi ellátás, amely célja a szervezet sérült funkcióinak és struktúráinak stabilizálása, javítása vagy helyreállítása, a test hiányzó vagy elvesztett funkcióinak vagy szerveinek kompenzálása, az aktív és együttműködő életmód elősegítése, valamint a károsodások, egészségügyi komplikációk és kockázatok megelőzése.

6.   Fekvőbeteg-ellátás: egészségügyi intézményben, ott hivatalosan ellátásba vett betegek számára nyújtott, éjszakai benntartózkodással járó kezelés vagy ellátás.

7.   Járóbeteg-ellátás: egészségügyi intézményben, ott hivatalosan ellátásba nem vett betegek számára nyújtott, éjszakai benntartózkodással nem járó egészségügyi és kiegészítő szolgáltatás.

8.   Egynapos ellátás: egészségügyi intézményben diagnosztikai, kezelési vagy egyéb egészségügyi ellátási céllal ellátásba vett, majd ugyanazon a napon elbocsátott betegeknek nyújtott, előre tervezett egészségügyi vagy paramedicinális szolgáltatások.

9.   Tartós ápolás-gondozás: egy sor olyan egészségügyi és személyi szolgáltatás, amely célja elsősorban a fájdalom és a szenvedés enyhítése, valamint a bizonyos fokig tartós ellátásra szoruló betegek egészségiállapot-romlásának csökkentése vagy megelőzése.

10.   Otthoni ápolás-gondozás: a betegek otthonában, a szolgáltató fizikai jelenlétében nyújtott egészségügyi, kiegészítő és ápolási szolgáltatások.

11.   (Meg nem határozott típusú) kiegészítő szolgáltatások: meg nem határozott típusú és meg nem határozott módon nyújtott, különösen az egészségügyi ellátó rendszerrel önállóan létesített kapcsolat keretében közvetlenül a betegnek nyújtott, az ellátási csomag szerves részét nem képező egészségügyi ellátás vagy tartós ápolás-gondozás; például laboratóriumi és képalkotó szolgáltatások, betegszállítás és sürgősségi ellátás.

12.   (Meg nem határozott típusú) gyógyszerek és egyéb nem tartós egészségügyi javak: meg nem határozott típusú és meg nem határozott módon nyújtott diagnosztikai, gyógyítási, tünetenyhítési vagy kezelési célú gyógyszerek és egyéb nem tartós egészségügyi javak, beleértve a vényköteles és szabad forgalmú gyógyszereket.

13.   (Meg nem határozott típusú) terápiás segédeszközök és egyéb egészségügyi javak: meg nem határozott típusú és meg nem határozott módon nyújtott tartós egészségügyi javak, beleértve többek között az emberi test deformitásainak vagy abnormalitásainak korrekcióját biztosító vagy az emberi testet támogató ortéziseket, az ortopédiai segédeszközöket, a hiányzó testrészeket pótló protéziseket és művégtagokat, valamint egyéb protetikus eszközöket, például a valamely hiányzó biológiai struktúra funkcióit ellátó vagy kiegészítő implantátumokat és orvostechnikai eszközöket.

14.   Megelőző ellátás: elsődlegesen a sérüléseknek és betegségeknek, valamint azok utóhatásainak és komplikációinak elkerülésére, illetve azok számának csökkentésére vagy súlyosságának enyhítésére irányuló intézkedés.

15.   Az egészségügyi rendszer irányítása, igazgatása és finanszírozása: az egészségügyi rendszerre (nem a közvetlen egészségügyi ellátásra) összpontosító, az egészségügyi rendszer működését irányító és támogató, kollektív (azaz nem egyénekre irányuló, hanem az egészségügyi rendszer minden felhasználójának biztosított) szolgáltatások.

16.   Egészségügy-finanszírozási rendszerek: az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító finanszírozási rendszerek, beleértve a háztartások által a szolgáltatásokért és javakért teljesített közvetlen kifizetéseket és a harmadik fél általi finanszírozási megállapodásokat is.

17.   Állami rendszerek: olyan egészségügy-finanszírozási rendszerek, amelyek jellemzőit törvény vagy a kormány írja elő, amelyekre elkülönített költségvetést irányoznak elő, és amelyekért valamely kormányzati egység viseli az átfogó felelősséget.

18.   Hozzájáruláson alapuló kötelező egészségbiztosítási rendszer: egyes különös népességcsoportok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését a törvény vagy a kormány által előírt kötelező részvétel útján biztosító pénzügyi rendszer, amely keretében az ellátásokra való jogosultságot az egészségbiztosítási hozzájárulások érintett magánszemélyek általi (vagy részéről történő) megfizetése teremti meg.

19.   Kötelező egészségügyi takarékszámlák: törvény által kötelező jelleggel előírt takarékszámlák, amelyek esetében a számlán lévő pénzeszközök befizetését és az egészségügyi ellátások számláról történő fedezésével kapcsolatos egyes kérdéseket a kormány szabályozza, és amelyek esetében (a családtagokat kivéve) az egyéni számlák közötti összevonás nem lehetséges.

20.   Önkéntes egészségbiztosítási rendszerek: egészségbiztosítási kötvény vásárlásán alapuló rendszerek, amelyek igénybevételét a kormány nem írja elő kötelezően, és amelyek esetében a biztosítási díjat a kormány közvetlen vagy közvetett módon támogathatja.

21.   Nonprofit intézmények által fenntartott finanszírozási rendszerek: olyan nem kötelező, a nyilvánosság, a kormány vagy vállalkozások által juttatott adományokból fenntartott finanszírozási rendszerek és programok, amelyek esetében a jogosultság nem egyéni hozzájáruláson alapul.

22.   Vállalati finanszírozási rendszerek: elsődlegesen olyan rendszerek, amelyek keretében a vállalatok közvetlenül, biztosítási jellegű rendszer bevonása nélkül nyújtanak vagy finanszíroznak egészségügyi szolgáltatásokat alkalmazottaik számára.

23.   Háztartások általi közvetlen kifizetések: az egészségügyi javaknak és szolgáltatásoknak a háztartások elsődleges jövedelméből vagy megtakarításaiból a javak megvásárlásakor vagy a szolgáltatások igénybevételekor történő, a felhasználó általi közvetlen kifizetése.

24.   Külföldi finanszírozási rendszerek: olyan, külföldön rezidens intézményi egységek részvételével vagy által igazgatott pénzügyi rendszerek, amelyek a rezidensek részéről erőforrásokat gyűjtenek és/vagy vonnak össze és egészségügyi javakat és szolgáltatásokat vásárolnak anélkül, hogy a pénzeszközöket valamely rezidens rendszeren áramoltatnák keresztül.

25.   Egészségügyi szolgáltatók: elsődleges tevékenységként vagy több tevékenység egyikeként egészségügyi javakat és szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és gazdasági szereplők.

26.   Kórházak: elsősorban egészségügyi, diagnosztikai és kezelési szolgáltatások nyújtásával foglalkozó, többek között fekvőbetegeknek orvosi, ápolási és egyéb egészségügyi szolgáltatásokat és a fekvőbetegek ellátásához szükséges speciális szálláshely-szolgáltatásokat nyújtó, valamint adott esetben egynapos ellátást, járóbeteg-ellátást és otthoni ápolást-gondozást is biztosító, engedélyezett létesítmények.

27.   Tartós ápolást-gondozást biztosító bentlakásos intézmények: elsősorban tartós bentlakásos ápolás-gondozás biztosításával foglalkozó, a gondozottak igényeinek megfelelően többek között ápolási, felügyeleti vagy egyéb típusú ellátást kombináló létesítmények, amelyek esetében az előállítási folyamat és az ellátás jelentős részét egészségügyi és szociális szolgáltatások keveréke teszi ki, és amelyekben az egészségügyi szolgáltatásokat nagyobbrészt ápolás-gondozás és személyi szolgáltatások formájában nyújtják.

28.   Járóbeteg-ellátó szolgáltatók: elsősorban közvetlenül járóbetegek számára fekvőbeteg-ellátást nem igénylő egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó létesítmények, többek között háziorvosi és szakorvosi rendelők, valamint egynapos beavatkozásokra szakosodott, illetve otthoni ápolást-gondozást biztosító létesítmények.

29.   Kiegészítő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók: olyan létesítmények, amelyek egészségügyi szakemberek felügyelete alatt meghatározott, a kórházak, ápolási-gondozási létesítmények, illetve járóbeteg-ellátó vagy egyéb szolgáltatók által nem biztosított kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak közvetlenül járóbetegeknek.

30.   Egészségügyi javakat forgalmazó viszonteladók és egyéb szolgáltatók: olyan létesítmények, amelyek elsődleges tevékenysége egészségügyi javak egyéni vagy háztartási fogyasztásra vagy felhasználásra történő lakossági kiskereskedelme, beleértve az értékesítéshez kapcsolódó összeszerelési és javítási szolgáltatásokat is.

31.   Megelőző egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók: elsődleges tevékenységként különös csoportok vagy egyének, illetve általában a nyilvánosság számára közösségi megelőzési programokat és kampányokat, valamint közegészségügyi programokat biztosító szervezetek, többek között egészségügyi promóciós és egészségvédelmi ügynökségek, közegészségügyi intézetek, valamint főtevékenységként elsődleges megelőző egészségügyi ellátást biztosító szakintézmények.

32.   Egészségügyi rendszerek igazgatásával és finanszírozásával foglalkozó szereplők: elsődlegesen az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók tevékenységének szabályozásával és az egészségügyi ágazat (beleértve az egészségügyi ellátások finanszírozását is) igazgatásával foglalkozó létesítmények.

33.   Egyéb gazdasági szereplők: máshová be nem sorolt rezidens egészségügyi szolgáltatók, beleértve a családtagok számára otthoni egészségügyi szolgáltatásokat biztosító és ezzel összefüggésben szociális juttatásban részesülő háztartásokat, valamint minden olyan vállalkozást, amely másodlagos tevékenységként egészségügyi ellátást biztosít.

34.   Külföldi szolgáltatók: egészségügyi javakat vagy szolgáltatásokat nyújtó, illetve az egészségüggyel összefüggő tevékenységet végző, nem rezidens egységek.

II. MELLÉKLET

Az adatszolgáltatás által érintett témák és jellemzőik, keresztbesorolási adataik és bontásaik

1.   A folyó egészségügyi kiadások egészségügyi funkciók (HC) és finanszírozási rendszerek (HF) szerinti keresztbesorolása (1)

2.   A folyó egészségügyi kiadások egészségügyi funkciók (HC) és egészségügyi szolgáltatók (HP) szerinti keresztbesorolása (4)

3.   A folyó egészségügyi kiadások egészségügyi szolgáltatók (HP) és finanszírozási rendszerek (HF) szerinti keresztbesorolása (6)

(1)  Az adatokat nemzeti pénznemben, millió egységben kell megadni.

(2)  A HF.1.3. csoportba tartozó kiadásokat a metaadatok között kell megadni.

(3)  A megelőző ellátás olyan egészségfejlesztési stratégián alapul, amely keretében az emberek számára az egészségüket közvetlenül meghatározó valamely tényező feletti kontroll útján teszik képessé egészségi állapotuk javítására. Azok az intézkedések tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek elsődleges célja az egészségfejlesztés, és amelyeket még a diagnózis felállítása előtt hajtanak végre. A megelőző ellátások egyaránt lehetnek egyéni és kollektív hatókörű intézkedések.

(4)  Az adatokat nemzeti pénznemben, millió egységben kell megadni.

(5)  A megelőző ellátás olyan egészségfejlesztési stratégián alapul, amely keretében az embereket az egészségüket közvetlenül meghatározó valamely tényező feletti kontroll útján teszik képessé egészségi állapotuk javítására. Azok az intézkedések tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek elsődleges célja az egészségfejlesztés, és amelyeket még a diagnózis felállítása előtt hajtanak végre. A megelőző ellátások egyaránt lehetnek egyéni és kollektív hatókörű intézkedések.

(6)  Az adatokat nemzeti pénznemben, millió egységben kell megadni.

(7)  A HF.1.3. csoportba tartozó kiadásokat a metaadatok között kell megadni.