Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 32014R0517

Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete ( 2014. április 16. ) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg

HL L 150., 2014.5.20, p. 195–230 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 09/06/2014

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/517/oj

Date of document:
16/04/2014
Date of effect:
09/06/2014; hatálybalépés a közzététel napja +20 lásd cikk 27
Date of effect:
01/01/2015; Alkalmazás lásd cikk 27
Date of end of validity:
10/03/2024; az érvényesség részleges lejárata lásd 32024R0573 cikk 37
Date of end of validity:
31/03/2024; az érvényesség részleges lejárata lásd 32024R0573 cikk 37.3
Date of end of validity:
31/12/2024; hatályon kívül helyezte: 32024R0573
Author:
Európai Parlament, Az Európai Unió Tanácsa
Responsible body:
Directorate-General for Climate Action
Form:
Rendelet
Additional information:
COD 2012/0305, Com 2012/0643, EGT vonatkozás
Treaty:
Szerződés az Európai Unió működéséről
Legal basis:
Proposal:
Link
Select all documents based on this document
Link
Select all implementing acts based on this document
Link
Link
Link
Select all documents mentioning this document
Internal procedures based on this legislative basic act
Modifies:
Relation Act Comment Subdivision concerned From To
Repeal 32006R0842
Modifies 32008R1137 részlegesen hatályon kívül helyez
Modified by:
Relation Act Comment Subdivision concerned From To
Corrected by 32014R0517R(01) (SV)
Corrected by 32014R0517R(02) (SV)
Corrected by 32014R0517R(03) (PL)
Corrected by 32014R0517R(04) (EL)
Corrected by 32014R0517R(05) (BG)
Corrected by 32014R0517R(06) (HU)
Corrected by 32014R0517R(07) (LV)
Corrected by 32014R0517R(08) (EL, SV)
Corrected by 32014R0517R(09) (FI)
Corrected by 32014R0517R(10) (PL)
Corrected by 32014R0517R(11) (DA)
Corrected by 32014R0517R(12) (NL)
Corrected by 32014R0517R(13) (RO)
Repealed by 32024R0573 részlegesen hatályon kívül helyez cikk 14 bekezdés 2 01/04/2024
Repealed by 32024R0573 11/03/2024
Repealed by 32024R0573 részlegesen hatályon kívül helyez cikk 19 01/04/2024
Repealed by 32024R0573 részlegesen hatályon kívül helyez cikk 12 01/01/2025
Repealed by 32024R0573 részlegesen hatályon kívül helyez cikk 15 bekezdés 2 számozatlan bekezdés 2 pont (f) szöveg 01/01/2025
Subsequent related instruments:
Affected by case:
Instruments cited:
Link

2014.5.20.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/195

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 517/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) – amelynek az Európai Unió is részes fele (3) – Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) negyedik értékelő jelentése szerint a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 2050-ig 80–95 %-kal kell csökkenteniük az üvegházhatású gázok szintjét, hogy a globális éghajlatváltozást 2 °C hőmérséklet-emelkedésre korlátozzák, ezzel megelőzve a nem kívánt éghajlati hatásokat.

(2)

E cél elérése érdekében a Bizottság elfogadta az „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című közleményét, amelyet a Tanács a 2011. május 17-i következtetéseiben tudomásul vett, és az Európai Parlament a 2012. március 15-i állásfoglalásával befogadta. Az ütemtervben a Bizottság lefektette, hogyan érhető el költséghatékony módon a szükséges kibocsátáscsökkentés az Unióban 2050-ig. Az ütemterv meghatározza, milyen ágazati hozzájárulásokra van szükség hat területen. A CO2-kibocsátástól eltérő kibocsátásokat – a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal együtt, de a mezőgazdasági, CO2-kibocsátástól eltérő kibocsátások kivételével – az 1990-es szinthez képest 72–73 %-kal kell csökkenteni 2030-ig, és 70–78 %-kal 2050-ig. A 2005-ös referenciaév alapján a CO2-kibocsátástól eltérő kibocsátásokat – a mezőgazdasági kibocsátások kivételével – 2030-ig 60–61 %-kal kell csökkenteni. 2005-ben a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának becsült mennyisége 90 millió tonna (Mt) CO2-egyenérték volt. A 60 %-os csökkenés azt jelenti, hogy a kibocsátást 2030-ig körülbelül 35 Mt CO2-egyenértékre kellene csökkenteni. Mivel a jelenleg hatályos uniós szabályozás teljes körű alkalmazása esetén a kibocsátás a becslések szerint 2030-ban megközelítőleg 104 Mt CO2-egyenérték lesz, további, körülbelül 70 Mt CO2-egyenértéknek megfelelő csökkenést kell elérni.

(3)

A 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alkalmazásáról, hatásairól és megfelelőségéről szóló 2011. szeptember 26-i bizottsági jelentés megállapította, hogy a jelenlegi tározási intézkedések alkalmasak arra, hogy – teljes körű alkalmazásuk esetében – általuk csökkenthető legyen a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. Ezeket az intézkedéseket ezért fenn kell tartani, és a végrehajtásuk során szerzett tapasztalatok alapján azokat tovább kell pontosítani Bizonyos intézkedések hatályát egyéb olyan berendezésekre is ki kell terjeszteni, amelyek jelentős mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt használnak; ilyenek például a hűtőkamionok és -pótkocsik. Az ilyen gázokat tartalmazó berendezésekre vonatkozó nyilvántartás létrehozásának és vezetésének kötelezettségét ki kell terjeszteni az elektromos kapcsolóberendezésekre is. Tekintettel a tározási intézkedések fontosságára a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések életciklusa végén, a tagállamoknak figyelembe kell venniük a gyártói felelősségi rendszerek értékességét, és ösztönözniük kell ezeknek a létező legjobb gyakorlat alapján történő létrehozását.

(4)

Az említett jelentés azt is megállapította, hogy még többet lehet tenni a fluortartalmú üvegházhatású gázok Unión belüli kibocsátásának csökkentése érdekében, mindenekelőtt azáltal, hogy amennyiben adott esetben léteznek az éghajlatot nem, vagy csak kisebb mértékben befolyásoló, biztonságos és energiahatékony alternatív technológiák, akkor el kell kerülni az ilyen gázok használatát. A kibocsátás 2010 és 2030 között akár kétharmadával, költséghatékonyan csökkenthető, mivel sok ágazatban bizonyítottan jó, kipróbált alternatívák állnak rendelkezésre.

(5)

Az éghajlatot befolyásoló emberi eredetű – CO2-kibocsátástól eltérő – kibocsátásokkal kapcsolatos átfogó megközelítésről szóló, 2011. szeptember 14-i európai parlamenti állásfoglalás üdvözölte az Unió elkötelezettségét arra vonatkozóan, hogy az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreáli jegyzőkönyv (a továbbiakban: a montreáli jegyzőkönyv) értelmében támogatja a fluorozott szénhidrogének kibocsátásának csökkentésére tett lépéseket, ami jó példa az üvegházhatást okozó gázok csökkentésének nem piaci alapú megközelítésére. Az állásfoglalás egyúttal kérte annak feltérképezését, hogy a montreáli jegyzőkönyv révén miként lehetne nemzetközi szinten előmozdítani a fluorozott szénhidrogének azonnali visszaszorítását.

(6)

Az éghajlatot nem, vagy csak kisebb mértékben befolyásoló technológiák használatának ösztönzése érdekében ezért a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésének az olyan technológiákkal kapcsolatos információkra is ki kell terjednie, amelyek a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatának felváltására vagy visszaszorítására szolgálnak. Tekintettel arra, hogy néhány, termékekben és berendezésekben használt, a fluortartalmú üvegházhatású gázok felváltását és használatának csökkentését célzó, alternatív fluortartalmú üvegházhatású gáz mérgező, tűzveszélyes vagy nagy nyomású lehet, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az alternatív hűtőközegek biztonságos kezelésével kapcsolatban a természetes személyek részére nyújtott képzésre vonatkozó, meglévő uniós jogszabályokat, és adott esetben jogalkotási javaslatot kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére az érintett uniós jogszabályok módosítására.

(7)

Tanúsítási és képzési programokat kell kialakítani, illetve ki kell igazítani az ilyen programokat, figyelemmel a 842/2006/EK rendelet értelmében létrehozott programokra; a tanúsítási és képzési programokat integrálni lehet a szakképzési rendszerekbe.

(8)

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében meghatározott monitoring- és jelentéstételi követelményeknek való megfelelés érdekében, valamint a részes feleknek egyben az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményét kiegészítő Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek hetedik, Durbanben megrendezett, 2011. december 11-i találkozójaként szolgáló konferenciája által elfogadott 4/CMP.7 határozattal való koherencia céljából a globális felmelegedési potenciált úgy kell kiszámítani, hogy a gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciálját viszonyítani kell egy kilogramm CO2 ugyanezen potenciáljához. A számításnak lehetőség szerint az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott negyedik értékelő jelentésen kell alapulnia.

(9)

A fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony megfigyelése kritikus fontosságú a kibocsátáscsökkentési célok teljesítése terén elért eredmények és e rendelet hatásainak elemzése szempontjából. A kibocsátásokkal kapcsolatos jelentések minőségének biztosítása szempontjából lényeges, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentésére következetes, magas színvonalú adatok felhasználásával kerüljön sor. A fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentéstételi rendszerek tagállamok általi létrehozása biztosítaná a koherenciát az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5). A fluortartalmú üvegházhatású gázok berendezésekből származó szivárgására vonatkozón a vállalatok által e rendelet szerint gyűjtött adatok jelentősen javíthatnák az említett kibocsátás-jelentési rendszereket. Ily módon ellenőrizhető lenne a kibocsátások számítására használt adatok következetessége és javítani lehetne a számításokon alapuló közelítéseket, ami az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeiben a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó becslések pontosabbá válását eredményezné.

(10)

Mivel rendelkezésre állnak megfelelő alternatívák, a kén-hexafluoridnak a magnézium-fröccsöntésben való használatára és a magnézium-fröccsöntési ötvözetek újrahasznosítására vonatkozó jelenlegi tilalmat ki kell terjeszteni azokra a létesítményekre is, amelyek évente 850 kg-nál kevesebb kén-hexafluoridot használnak fel ezekből az anyagokból. Hasonlóképpen, megfelelő átmeneti időszak mellett meg kell tiltani a rendkívül magas – legalább 2 500-as – globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegnek a legalább 40 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő kapacitású hűtőberendezések szervizelésére vagy karbantartására való használatát.

(11)

Amennyiben rendelkezésre állnak a bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázok alkalmazásának megfelelő alternatívái, tilalmakat kell bevezetni az ilyen anyagokat tartalmazó, vagy ilyen anyagokkal működtetett, új hűtő-, légkondicionáló vagy tűzvédelmi berendezések forgalomba hozatalára. Amennyiben nem állnak rendelkezésre műszakilag megvalósítható alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók, vagy ha ezen alternatívák használata aránytalan költségekkel járna, a Bizottság korlátozott időre mentességet engedélyezhet az ilyen termékek és berendezések forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében. Célszerű, hogy a Bizottság a jövőbeli műszaki fejleményekre figyelemmel tovább vizsgálja az új, középfeszültségű másodlagos kapcsolóberendezések és az új, kis méretű, osztott mono légkondicionáló rendszerek forgalomba hozatalának tilalmát.

(12)

Helyénvaló engedélyezni a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések forgalomba hozatalát, ha az adott berendezés teljes életciklus alatti teljes üvegházhatású gázkibocsátása – valósághű szivárgási és visszanyerési arányokat figyelembe véve – alacsonyabb, mint a velük egyenértékű azon berendezések kibocsátása, amelyek nem tartalmaznak fluortartalmú üvegházhatású gázokat, és legnagyobb megengedett energiafelhasználásuk megfelel a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) keretében elfogadott vonatkozó végrehajtási intézkedésekben foglaltaknak. E végrehajtási intézkedéseknek az említett irányelv szerinti rendszeres és kellő időben történő felülvizsgálata segítene biztosítani azt, hogy ezek a végrehajtási intézkedések továbbra is hatékonyak és megfelelőek legyenek.

(13)

A forgalomba hozható fluorozott szénhidrogének mennyiségének fokozatos csökkentése bizonyult a leghatékonyabb és költségtakarékos megoldásnak ezen anyagok kibocsátásának hosszú távú csökkentésére.

(14)

Az uniós piacon forgalomba hozható fluorozott szénhidrogének mennyiségének fokozatos csökkentése érdekében a Bizottságnak forgalombahozatali kvótákat kell kiosztania az egyes gyártóknak és importőröknek, hogy azok ne lépjék túl a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó teljes mennyiségi korlátot. Annak érdekében, hogy az uniós piacon forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyiségének fokozatos csökkentése ne szenvedjen csorbát, a berendezésekbe töltött fluorozott szénhidrogéneket be kell számítani az uniós kvótarendszerben. Amennyiben a berendezésekben lévő fluorozott szénhidrogéneket a berendezésekbe való töltésüket megelőzően nem hozták forgalomba, megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani, amely tanúsítja, hogy e fluorozott szénhidrogének beszámításra kerültek az uniós kvótarendszerben.

(15)

A referenciaértékek számításának és az egyes gyártóknak és importőröknek szánt kvóták kiosztásának kezdetben az általuk bejelentett, a 2009 és 2012 közötti referencia-időszakban forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyiségén kell alapulnia. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a kisvállalkozások is kvótákhoz juthassanak, a teljes mennyiségi korlát tizenegy százalékát olyan gyártók és importőrök számára kell fenntartani, amelyek 1 tonnánál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt hoztak forgalomba a referencia-időszakban.

(16)

A Bizottságnak a referenciaértékek és a kvóták rendszeres újraszámításával kell biztosítania, hogy a vállalkozások az általuk az elmúlt években forgalomba hozott átlagos mennyiség alapján folytathassák tevékenységeiket.

(17)

Egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok előállítási folyamata más fluortartalmú üvegházhatású gázok melléktermékként történő, jelentős mértékű kibocsátásával járhat. Az ilyen, melléktermékként történő kibocsátások megsemmisítését vagy későbbi felhasználás céljára történő visszanyerését a fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozatalának feltételévé kell tenni.

(18)

A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy egy olyan központi elektronikus nyilvántartás álljon rendelkezésre a kvóták kezelésére a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatala és a bejelentésük tekintetében, ideértve a forgalomba hozott berendezések bejelentését is – különösen, ha a berendezés olyan a fluorozott szénhidrogénnel előtöltött, amelyet a töltést megelőzően nem forgalmaztak, így azt hitelesíteni sem kellett – megfelelőségi nyilatkozattal, valamint az azt követő, harmadik fél általi ellenőrzéssel arra vonatkozóan, hogy a fluorozott szénhidrogén mennyiségének elszámolásra kerülnek az uniós kvótarendszer keretében.

(19)

Annak érdekében, hogy az ömlesztett fluorozott szénhidrogének piaca rugalmas maradjon, engedélyezni kell a referenciamennyiségek alapján kiosztott kvóták átadását Unión belüli más gyártók vagy importőrök számára, vagy olyan más gyártók vagy importőrök számára, amelyek Unión belüli képviseletét egyedüli képviselő látja el.

(20)

A rendelet hatékonysága monitoringjának lehetővé tétele érdekében a hatályos jelentéstételi kötelezettségek hatályát ki kell terjeszteni egyéb olyan fluortartalmú anyagokra, amelyek jelentős globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek, vagy valószínűleg felváltják majd az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat. Ugyanezért a fluortartalmú üvegházhatású gázok ártalmatlanítását és e gázok termékekben vagy berendezésekben való Unióba történő behozatalát is jelenteni kell. De minimis küszöbértékeket kell megállapítani az adminisztratív terhek aránytalanságának elkerülése érdekében, különösen a kis- és közép-, valamint a mikrovállalkozások esetében.

(21)

A Bizottságnak folyamatos monitoring alá kell vennie, hogy milyen hatásokkal jár a forgalomba hozható fluorozott szénhidrogének mennyiségének csökkentése, ideértve az azon berendezések ellátására gyakorolt hatást, amelyek esetében a fluorozott szénhidrogének használata az alternatív technológiákhoz képest alacsonyabb kibocsátással járna az életciklus során. A Bizottságnak 2020 végéig jelentést kell készítenie a fluorozott szénhidrogének uniós piacon való elérhetőségéről. A Bizottságnak átfogó felülvizsgálatot kell végeznie 2022 vége előtt, még időben ahhoz, hogy e rendelet végrehajtásának, az új fejleményeknek és a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak a fényében módosítani lehessen e rendelet rendelkezéseit, és szükség esetén további csökkentési intézkedéseket lehessen javasolni.

(22)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni.

(23)

E rendelet bizonyos nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(24)

Mivel az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése értelmében kerül elfogadásra, ez a rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy olyan szigorúbb védelmi intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek összeegyeztethetők az EUMSZ-szel. Az EUMSZ 193. cikkének értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot bármely ilyen intézkedésről.

(25)

Ez a rendelet módosítja és kiegészíti a 842/2006/EK rendelet tárgyát, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni. Annak érdekében azonban, hogy a régi rendszerről az új rendszerre való áttérés a lehető legzökkenőmentesebb legyen, célszerű úgy rendelkezni, hogy az 1493/2007/EK (8), az 1494/2007/EK (9), az 1497/2007/EK (10), az 1516/2007/EK (11), a 303/2008/EK (12), a 304/2008/EK (13), a 305/2008/EK (14), a 306/2008/EK (15), a 307/2008/EK (16) és a 308/2008/EK (17) bizottsági rendeletek továbbra is hatályosak és alkalmazandók legyenek, kivéve, ha, illetve mindaddig, amíg a Bizottság az e rendelet szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal vagy végrehajtási jogi aktussal hatályon kívül helyezi őket,

(26)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a megoldani kívánt környezeti probléma határokon átnyúló jellege és e rendelet Unión belüli és a külkereskedelemre gyakorolt hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet célja, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén védje a környezetet. Ennek megfelelően ez a rendelet

a)

szabályokat állapít meg a fluortartalmú üvegházhatású gázok tározására, felhasználására, visszanyerésére és ártalmatlanítására vonatkozóan, továbbá kísérő intézkedéseket állapít meg;

b)

feltételeket állapít meg bizonyos, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések forgalomba hozatalát illetően,

c)

feltételeket állapít meg a fluortartalmú üvegházhatású gázok bizonyos felhasználásait illetően; és

d)

egyúttal mennyiségi korlátokat határoz meg a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „fluortartalmú üvegházhatású gázok”: fluorozott szénhidrogének, perfluor-karbonok, kén-hexafluorid és egyéb, fluort tartalmazó üvegházhatású gázok, az I. mellékletben felsoroltak szerint, vagy az ezen anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek;

2.   „fluorozott szénhidrogének vagy HFC-k”: az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt anyagok, vagy az ezen anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek;

3.   „perfluor-karbonok vagy PFC-k”: az I. melléklet 2. szakaszában felsorolt anyagok, vagy az ezen anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek;

4.   „kén-hexafluorid vagy SF6”: az I. melléklet 3. szakaszában felsorolt anyag, vagy az ezt az anyagot tartalmazó keverékek;

5.   „keverék”: két vagy több olyan anyagból álló folyadék, amelyek közül legalább az egyik az I. vagy a II. mellékletben felsorolt anyag;

6.   „globális felmelegedési potenciál vagy GWP”: az üvegházhatású gázok éghajlat-felmelegedést okozó, szén-dioxidhoz viszonyított potenciálja, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy egy üvegházhatású gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciálját viszonyítani kell egy kilogramm CO2 ugyanezen potenciáljához, az I., II. és IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően, keverékek esetében pedig a IV. melléklettel összhangban kiszámítva;

7.   „tonna CO2-egyenérték”: az üvegházhatású gázok mennyisége, az üvegházhatású gázok metrikus tonnában megadott tömegének és globális felmelegedési potenciáljának szorzataként kifejezve;

8.   „üzemeltető”: az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az e rendelet hatálya alá tartozó termékek és berendezések technológiai működése felett tényleges ellenőrzést gyakorol; a tagállamok meghatározott, egyedi helyzetekben a tulajdonost jelölhetik meg az üzemeltető kötelezettségeiért felelős személyként;

9.   „felhasználás”: a fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználása termékek vagy berendezések gyártása, karbantartása vagy szervizelése során, beleértve az újratöltést is, vagy más, e rendeletben említett folyamatok során;

10.   „forgalomba hozatal”: másik fél részére első alkalommal, ellenérték fejében vagy ingyenesen történő átadás vagy rendelkezésre bocsátás az Unión belül, vagy gyártó esetében a saját célra történő felhasználás, beleértve az Unión belüli szabad forgalomba történő bocsátást is;

11.   „hermetikusan zárt berendezés”: olyan berendezés, amelyben a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó valamennyi komponens hegesztéssel, keményforrasztással, illetve hasonló tartós csatlakozással gáztömören készül, ez utóbbi csatlakozás magában foglalhat zárósapkás szelepeket és zárósapkás szervizcsatlakozókat, amelyek a megfelelő javítást és ártalmatlanítást segítik, és amelyeknek igazolt szivárgási mértéke a maximálisan megengedhető nyomás legalább egynegyedének megfelelő nyomás mellett kevesebb mint 3 gramm évente;

12.   „tartály”: olyan termék, amelyet elsősorban fluortartalmú üvegházhatású gázok szállítására vagy tárolására terveztek;

13.   „nem utántölthető tartály”: olyan tartály, amely az e célból végrehajtott átalakítás nélkül nem tölthető újra, vagy az újratöltés céljából való visszaszolgáltatásra vonatkozó előírás nélkül került forgalomba;

14.   „visszanyerés”: termékekből – ideértve a tartályokat is – és berendezésekből származó fluortartalmú üvegházhatású gázok összegyűjtése és tárolása a termékek vagy berendezések karbantartása vagy szervizelése során, illetve azok ártalmatlanítását megelőzően;

15.   „újrahasznosítás”: visszanyert, fluortartalmú üvegházhatású gázoknak az alapvető tisztítást követő újrafelhasználása;

16.   „regenerálás”: visszanyert, fluortartalmú üvegházhatású gáz oly módon való újrafeldolgozása, hogy a tervezett felhasználásra tekintettel a gáz ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezzen a teljesítményszintet illetően, mint egy gyári új anyag;

17.   „ártalmatlanítás”: az a folyamat, amelynek során az összes fluortartalmú üvegházhatású gázt vagy annak túlnyomó részét állandó jelleggel átalakítják vagy lebontják egy vagy több olyan stabil anyaggá, amely nem fluortartalmú üvegházhatású gáz;

18.   „használaton kívül helyezés”: fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termék vagy berendezés végleges leszerelése és műveletből vagy használatból való kivonása;

19.   „javítás”: fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett, károsodott vagy szivárgó olyan termékek vagy berendezések helyreállítása, amelyek egy része tartalmaz ilyen gázokat, vagy e célra tervezték;

20.   „telepítés”: fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó, vagy e célra tervezett berendezések két vagy több alkatrészének vagy hűtőkörének összeszerelése az adott rendszer leendő használati helyén történő felállítása céljából, amely azzal jár, hogy a rendszer gázszállító vezetékeinek összeszereléséből egy teljes hűtőkört alakítanak ki, függetlenül attól, hogy összeállítás után a rendszert fel kell-e tölteni;

21.   „karbantartás vagy szervizelés”: az e rendelet 8. cikke szerinti visszanyerés és a 4. cikkében, valamint a 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti szivárgásvizsgálat kivételével minden olyan tevékenység, amely fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó vagy e célra tervezett hűtőkörbe történő beavatkozással jár, különös tekintettel a rendszer fluortartalmú üvegházhatású gázzal való feltöltésére, a hűtőkör vagy a berendezés egy vagy több alkatrészének eltávolítására, illetve ezek újbóli összeszerelésére, valamint a szivárgás megszüntetésére;

22.   „gyári új anyagok”: korábban nem használt anyagok;

23.   „helyhez kötött”: működés közben szokásos körülmények között nincs mozgásban, ideértve a hordozható beltéri légkondicionáló berendezéseket is;

24.   „mobil”: működés közben szokásos körülmények között mozgásban van;

25.   „egykomponensű hab”: egyterű aeroszoladagolóban, szabad vagy részben kötött, folyékony halmazállapotban tárolt habvegyület, amely az adagolóból való távozásakor kitágul és megszilárdul;

26.   „hűtőkamion”: elsősorban áruszállításra tervezett és gyártott, hűtőegységgel felszerelt, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjármű;

27.   „hűtőpótkocsi”: kamion vagy vontató általi vontatásra, elsősorban áruszállításra tervezett és gyártott, hűtőegységgel felszerelt jármű;

28.   „technikai aeroszol”: termékek és berendezések karbantartása, javítása, tisztítása, tesztelése, rovarmentesítése és gyártása, berendezések telepítése és más alkalmazások során felhasznált aeroszoladagoló;

29.   „szivárgásészlelő rendszer”: fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgását jelző, mechanikus, elektromos vagy elektronikus kalibrált készülék, amely szivárgás észlelésekor riasztja az üzemeltetőt;

30.   „vállalkozás”: olyan természetes vagy jogi személy, aki:

a)

fluortartalmú üvegházhatású gázokat gyárt, felhasznál, visszanyer, gyűjt, újrahasznosít, regenerál vagy ártalmatlanít;

b)

fluortartalmú üvegházhatású gázokat vagy ilyen gázokat tartalmazó termékeket vagy berendezéseket importál vagy exportál;

c)

fluortartalmú üvegházhatású gázokat vagy ilyen gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett termékeket vagy berendezéseket hoz forgalomba;

d)

fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett berendezéseket telepít, szervizel, tart karban, javít, ellenőriz szivárgás tekintetében, vagy helyez használaton kívül;

e)

fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett berendezések üzemeltetője;

f)

a II. mellékletben felsorolt gázokat gyárt, importál, exportál, hoz forgalomba vagy ártalmatlanít;

g)

a II. mellékletben felsorolt gázokat tartalmazó termékeket vagy berendezéseket hoz forgalomba;

31.   „alapanyag”: olyan fluortartalmú üvegházhatású gáz vagy a II. mellékletben felsorolt anyag, amelynek eredeti összetétele egy kémiai átalakulás során teljes mértékben megváltozik, és amelynek kibocsátása jelentéktelen;

32.   „kereskedelmi célú felhasználás”: termékeknek a kiskereskedelemben és az élelmiszerellátó helyeken a végfelhasználó számára való értékesítés céljából történő tárolása, bemutatása vagy kiadása;

33.   „tűzvédelmi berendezés”: tűzmegelőzési és tűzelfojtási alkalmazásokban használt berendezések és rendszerek, ideértve a tűzoltó készülékeket is;

34.   „szerves Rankine-ciklus”: fluortartalmú üvegházhatású gázt kondenzált formában tartalmazó körfolyamat, amely a hőforrásból származó hőt villamos energiává vagy mozgási energiává alakítja;

35.   „katonai felszerelés”: kifejezetten katonai célokra szánt, a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez szükséges fegyverek, lőszerek és hadianyagok;

36.   „elektromos kapcsolóberendezés”: minden olyan kapcsolókészülék, illetve annak vezérlő-, mérő-, védő- és szabályozóberendezéssel ellátott szerelvénye, a hozzá tartozó csatlakozókkal, tartozékokkal, készülékházzal és tartószerkezetekkel együtt, amely villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására és átalakítására szolgál.

37.   „csoportaggregátos központi hűtőrendszerek”: kettő, vagy annál több párhuzamosan üzemeltetett kompresszorból álló rendszer, amelyek egy vagy több közös kondenzátorhoz és több hűtőberendezéshez, például bemutatóvitrinekhez, hűtőszekrényekhez, mélyhűtőkhöz vagy hűtött raktárhelyiségekhez csatlakoznak.

38.   „kaszkádrendszerek felső fokozatú hűtőköre”: olyan közvetett, közepes hőmérsékletű rendszerek felső fokozatú hűtőköre, amelyben kettő, vagy annál több különálló hűtőkör kombinációjának sorba kapcsolása révén a felső fokozatú hűtőkör elnyeli az alsó fokozatú közepes hőmérsékletű hűtőkörből származó kondenzátorhőt.

39.   „osztott mono légkondicionáló rendszerek”: olyan beltéri légkondicionáló rendszerek, amelyek egy kültéri egységből és egy beltéri egységből állnak, az egységeket hűtőcsövek kapcsolják össze, és a rendszert a használat helyén kell telepíteni.

II.   FEJEZET

TÁROZÁS

3. cikk

Fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának-megelőzése

(1)   Tilos fluortartalmú üvegházhatású gázokat szándékosan a légkörbe kibocsátani, amennyiben a kibocsátás a rendeltetésszerű használat szempontjából műszakilag nem indokolt.

(2)   A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetőinek óvintézkedéseket kell tenniük az ilyen gázok véletlen kibocsátásának (a továbbiakban: a szivárgás) megelőzése érdekében. Az üzemeltetőknek meg kell tenniük minden műszakilag és gazdaságilag megvalósítható intézkedést a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának minimálisra csökkentése érdekében.

(3)   A fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának észlelése esetén az üzemeltetőnek haladéktalanul gondoskodnia kell a berendezés javításáról.

A 4. cikk (1) bekezdése értelmében szivárgásvizsgálat hatálya alá tartozó berendezések esetében, amennyiben kijavították a berendezés szivárgását, a üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy képesítéssel rendelkező természetes személyek a javítást követő egy hónapon belül ellenőrizzék a berendezést annak megállapítása céljából, hogy a javítás eredményes volt-e.

(4)   A 10. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett feladatokat végző természetes személyeknek rendelkezniük kell a 10. cikk (4) és (7) bekezdése szerinti képesítéssel, és óvintézkedéseket kell tenniük a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának megelőzése érdekében.

A 4. cikk (2) bekezdése a)–d pontjában felsorolt berendezések telepítését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését végző vállalkozásoknak rendelkezniük kell a 10. cikk (6) és (7) bekezdése szerinti képesítéssel, és óvintézkedéseket kell tenniük a fluortartalmú gázok szivárgásának megelőzése érdekében.

4. cikk

Szivárgásvizsgálat

(1)   A legalább 5 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű, nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell a berendezések szivárgásvizsgálatáról.

A kevesebb mint 10 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hermetikusan zárt berendezések nem tartoznak az e cikk szerinti szivárgásvizsgálat hatálya alá, amennyiben e berendezések hermetikusan lezárt voltát címke igazolja.

Nem tartozik e cikk szerinti szivárgásvizsgálat hatálya alá az elektromos kapcsolóberendezés, amennyiben megfelel a következő feltételek valamelyikének:

a)

igazolt szivárgási mértéke a gyártó műszaki leírásában foglaltak szerint évente kevesebb mint 0,1 %, és ennek megfelelően címkéztek fel, nem tartoznak az e cikk szerinti szivárgásvizsgálat hatálya alá.

b)

egy a nyomást és sűrűséget ellenőrző eszközzel vannak felszerelve, vagy

c)

6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaz.

(2)   Az (1) bekezdés a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó alábbi berendezések üzemeltetőire vonatkozik:

a)

helyhez kötött hűtőberendezések;

b)

helyhez kötött légkondicionáló berendezések;

c)

helyhez kötött hőszivattyúk;

d)

helyhez kötött tűzvédelmi berendezések;

e)

hűtőkamionok és -pótkocsik hűtőegységei;

f)

elektromos kapcsolóberendezések;

g)

szerves Rankine-ciklusok.

Az első albekezdés a)–e) pontjában említett berendezések vonatkozásában a vizsgálatot a 10. cikkben előírt szabályoknak megfelelően képesített természetes személy végzi.

Az (1) bekezdés első albekezdéstől eltérve, a kevesebb mint 3 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezés, vagy a hermetikusan zárt berendezés, amelyet ilyenként címkéztek fel, és kevesebb mint 6 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaz 2016. december 31-ig nem tartozik a szivárgásvizsgálatra vonatkozó követelmény hatálya alá.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokat az alábbiakban meghatározott gyakorisággal kell elvégezni:

a)

a legalább 5 tonna, de kevesebb mint 50 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezéseken legalább 12 havonta, illetve amennyiben szivárgásészlelő rendszert szereltek fel, legalább 24 havonta;

b)

a legalább 50 tonna, de kevesebb mint 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezéseken legalább hathavonta, illetve amennyiben szivárgásészlelő rendszert szereltek fel, legalább 12 havonta;

c)

a legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezéseken legalább háromhavonta, illetve amennyiben szivárgásészlelő rendszert szereltek fel, legalább hathavonta.

(4)   A (2) bekezdés d) pontjában említett, az (1) bekezdés szerinti, tűzvédelmi berendezésre vonatkozó követelmény a következő két feltétel teljesülése esetén tekintendő teljesültnek:

a)

az ISO 14520 vagy az EN 15004 szabvány szerinti ellenőrzési rend működik, és

b)

a tűzvédelmi berendezést a (3) bekezdésben előírt gyakorisággal ellenőrzik.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja e cikk (1) bekezdésével összhangban az említett bekezdésben foglalt minden egyes berendezéstípus tekintetében elvégzendő szivárgásvizsgálatokra vonatkozó követelményeket, azonosíthatja a berendezések legnagyobb valószínűséggel szivárgó alkatrészeit, valamint hatályon kívül helyezhető a 842/2006/EK rendelet 3. cikkének (7) bekezdése szerint elfogadott jogi aktusokat. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. cikk

Szivárgásészlelő rendszerek

(1)   A legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó, a 4. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a berendezés fel legyen szerelve szivárgásészlelő rendszerrel, amely szivárgás esetén riasztja az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalkozást.

(2)   A legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó, a 4. cikk (2) bekezdésének f) és g) pontjában felsorolt és 2017. január 1-jétől telepített berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a berendezés fel legyen szerelve szivárgásészlelő rendszerrel, amely szivárgás esetén riasztja az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalkozást.

(3)   Az e cikk (1) vagy (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, a 4. cikk (2) bekezdésének a)–d) és g) pontjában felsorolt berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szivárgásészlelő rendszereket megfelelő működésük biztosítása érdekében legalább tizenkét havonta ellenőrizzék.

(4)   Az e cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, a 4. cikk (2) bekezdése negyedik albekezdésének f) pontjában említett berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szivárgásészlelő rendszereket megfelelő működésük biztosítása érdekében legalább 6 évente ellenőrizzék.

6. cikk

Nyilvántartás

(1)   A 4. cikk (1) bekezdése értelmében a szivárgás szempontjából megvizsgálandó berendezések üzemeltetőinek mindegyik ilyen berendezésre vonatkozóan nyilvántartást kell létrehozniuk és vezetniük, amely tartalmazza a következő adatokat:

a)

a beépített, fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisége és típusa;

b)

a telepítés, karbantartás vagy szervizelés során, vagy szivárgás miatt hozzáadott fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisége;

c)

a beépített fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségeit újrahasznosították vagy regenerálták-e, feltüntetve az újrahasznosító vagy regeneráló létesítmény nevét és címét és adott esetben a képesítési igazolás számát is;

d)

a visszanyert, fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisége;

e)

a berendezés üzembe helyezését, szervizelését, karbantartását és adott esetben javítását vagy használaton kívül helyezését végző vállalkozás azonosító adatai, beleértve adott esetben a képesítési igazolás számát;

f)

a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint végzett vizsgálatok időpontjai és eredményei;

g)

a berendezés használaton kívül helyezése esetén a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerésére és ártalmatlanítására tett intézkedések.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett nyilvántartás nem szerepel az illetékes tagállami hatóságok által létrehozott adatbázisban, a következő szabályok alkalmazandók:

a)

az (1) bekezdésben említett üzemeltetőknek legalább öt évig meg kell őrizniük az említett bekezdésben említett nyilvántartást.

b)

az üzemeltetők számára az (1) bekezdés e) pontjában említett tevékenységeket végző vállalkozásoknak legalább öt évig meg kell őrizniük a nyilvántartás egy példányát.

Az (1) bekezdésben említett nyilvántartást kérelemre az érintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben az ilyen nyilvántartás környezeti információt tartalmaz, az adott esettől függően a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) vagy az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) alkalmazandó.

(3)   A 11. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában, a fluortartalmú üvegházhatású gázokat más, a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységeket végző vállalkozások részére szolgáltató vállalkozásoknak nyilvántartást kell létrehozniuk a fluortartalmú üvegházhatású gázok vásárlóival kapcsolatos lényeges adatokról, amely tartalmazza a következő információkat:

a)

a vásárlók képesítési igazolásának azonosító száma; és

b)

az általuk vásárolt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokat szolgáltató vállalkozásoknak legalább öt évig meg kell őrizniük az ilyen nyilvántartást.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokat szolgáltató vállalkozásoknak a nyilvántartást kérelemre az érintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk. Amennyiben a nyilvántartás környezeti információt tartalmaz, az adott esettől függően a 2003/4/EK irányelv vagy az 1367/2006/EK rendelet alkalmazandó.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett nyilvántartás formátumát, valamint létrehozásának és vezetésének módját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Fluortartalmú üvegházhatású gázok gyártással kapcsolatos kibocsátása

(1)   A fluortartalmú vegyületek gyártóinak meg kell tenniük minden szükséges óvintézkedést annak érdekében, hogy

a)

az előállítás;

b)

a szállítás; és

c)

a tárolás.

során a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátását.

Ez a cikk alkalmazandó az üvegházhatású gázok melléktermékként történő előállítására is.

(2)   A 11. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, tilos a fluortartalmú üvegházhatású gázok és a II. mellékletben felsorolt gázok forgalomba hozatala, kivéve, ha – az esettől függően – a gyártó vagy az importőr az ilyen forgalomba hozatalkor bizonyítja, hogy a gyártási folyamat során – beleértve a fentebb említett gázok előállításához szükséges alapanyagok gyártását is – melléktermékként keletkező trifluor-metánt a rendelkezésre álló legjobb technikáknak megfelelően ártalmatlanítják vagy további felhasználás céljából visszanyerik.

Ezt a követelményt 2015. június 11-től kell alkalmazni.

8. cikk

Visszanyerés

(1)   A nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött berendezések és hűtőkamionok vagy hűtőpótkocsik hűtőegységei üzemeltetőinek e gázok újrahasznosítása, regenerálása vagy ártalmatlanítása céljából gondoskodniuk kell arról, hogy e gázok visszanyerését olyan természetes személyek végezzék, akik rendelkeznek a 10. cikkben előírt megfelelő képesítéssel.

Ez a kötelezettség az alábbi berendezések üzemeltetőire vonatkozik:

a)

a helyhez kötött hűtő-, a helyhez kötött légkondicionáló és a helyhez kötött hőszivattyú-berendezések hűtőköre;

b)

a hűtőkamionok vagy hűtőpótkocsik hűtőegységeinek hűtőköre

c)

fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószereket tartalmazó helyhez kötött berendezések;

d)

helyhez kötött tűzvédelmi berendezések;

e)

helyhez kötött elektromos kapcsolóberendezések.

(2)   A fluortartalmú üvegházhatású gáz tárolására szolgáló tartályt közvetlenül az ártalmatlanítása előtt használó vállalkozás gondoskodik a maradékgázok megfelelő visszanyeréséről azok újrahasznosításának, regenerálásának vagy ártalmatlanításának biztosítása érdekében.

(3)   Az (1) bekezdésben nem szereplő, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések, így többek között a mobil berendezések üzemeltetőinek – amennyiben ez műszakilag megoldható és nem jár aránytalan költségekkel – gondoskodniuk kell a gázoknak az újrahasznosítás, regenerálás vagy ártalmatlanítás céljából történő, megfelelően képesített természetes személyek általi visszanyeréséről, illetve a gázok visszanyerés nélküli ártalmatlanításáról.

A 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) hatálya alá nem tartozó közúti járművek légkondicionáló berendezéseiből származó fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését megfelelően képesített természetes személyeknek kell végezniük.

A 2006/40/EK irányelv hatálya alá tartozó gépjárművek légkondicionáló berendezéseiből kibocsátott fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése tekintetében csak a legalább a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelő képzési igazolással rendelkező természetes személyek tekinthetők megfelelően képesített személyeknek.

9. cikk

Gyártói felelősségi rendszerek

A hatályos uniós jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok ösztönzik a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerésével, valamint újrahasznosításával, regenerálásával és ártalmatlanításával kapcsolatos gyártói felelősségi rendszerek létrehozását.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első bekezdés alapján tett intézkedéseikről.

10. cikk

Képzés és képesítés

(1)   A (5) bekezdésben említett minimumkövetelmények alapján a tagállamok képesítési programokat – beleértve az értékelési folyamatokat is – hoznak létre, illetve a meglévő programokat e minimumkövetelmények alapján kiigazítják. A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezésre álljon képzés a következő feladatokat végző természetes személyek számára:

a)

a 4. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt berendezések telepítése, szervizelése, karbantartása, javítása vagy használaton kívül helyezése;

b)

a 4. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában említett berendezés 4. cikk (1) bekezdése szerinti szivárgásvizsgálat;

c)

a fluortartalmú üvegházhatású gázoknak a 8. cikk (1) bekezdése szerinti visszanyerése.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezésre álljanak a (5) bekezdésben említett minimumkövetelményeknek megfelelő képzési programok a 2006/40/EK irányelv hatálya alá tartozó gépjárművek légkondicionáló berendezéseiből kibocsátott fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését végző természetes személyek számára.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben előírt képesítési programoknak és képzésnek az alábbiakra kell kiterjednie:

a)

alkalmazandó szabályok és műszaki szabványok;

b)

kibocsátásmegelőzés;

c)

a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése;

d)

a képesítési igazolásban foglalt típusú és méretű berendezések biztonságos kezelése;

e)

a fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználását felváltó vagy csökkentő releváns technológiákkal és azok biztonságos kezelésével kapcsolatos információk.

(4)   Az (1) bekezdésben meghatározott képesítési programok keretében kibocsátott képesítési igazolások feltétele, hogy a kérelmező megfelelt egy az (1), (3) és (5) bekezdés szerint létrehozott értékelés során.

(5)   A képesítési programokra vonatkozó minimumkövetelmények a 303/2008/EK–306/2008/EK rendeletekben előírt minimumkövetelmények, illetve a (12) bekezdés értelmében meghatározott minimumkövetelmények. A képzési igazolásokra vonatkozó minimumkövetelmények a 307/2008/EK rendeletben előírt minimumkövetelmények, illetve a (12) bekezdés értelmében meghatározott minimumkövetelmények. E minimumkövetelményekben az (1) és az (2) bekezdésben említett minden egyes berendezéstípusra vonatkozóan meg kell határozni a szükséges gyakorlati készségeket és elméleti ismereteket – adott esetben a különféle tevékenységek szerint megkülönböztetve –, valamint a képesítési és a képzési igazolások kölcsönös elismerésének feltételeit.

(6)   A (5) bekezdésben említett minimumkövetelmények alapján a tagállamok képesítési programokat hoznak létre – illetve a meglévő programokat e minimumkövetelmények alapján kiigazítják – azon vállalkozások számára, melyek a 4. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt berendezések telepítését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését egyéb felek számára végzik.

(7)   A 842/2006/EK rendeletnek megfelelően kiállított meglévő képesítési igazolások és képzési igazolások továbbra is érvényben maradnak, az eredeti kiállításuk szerinti feltételeknek megfelelően.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy az (5) és a (7) bekezdésben meghatározott képesítési programokban képesítési igazolást szerzett valamennyi természetes személy hozzáférjen a következőket érintő információkhoz:

a)

a (3) bekezdés e) pontjában említett technológiákra vonatkozó információkhoz., valamint

b)

a fluortartalmú üvegházhatású gázokhoz képest alternatívát jelentő hűtőközeget tartalmazó berendezések kezelésével kapcsolatos hatályos szabályozási követelményekhez.

(9)   A tagállamok biztosítják, hogy azon természetes személyek számára, akik a (3) bekezdésben említett kérdésekkel kapcsolatos ismereteiket frissíteni szeretnék, rendelkezésre álljon képzés.

(10)   A tagállamok 2017. január 1-jéig értesítik a Bizottságot a képesítési és képzési programjaikról.

A tagállamok elismerik a más tagállamok által e cikkel összhangban kibocsátott képesítési igazolásokat és képzési igazolásokat. A tagállamok nem korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy a letelepedési szabadságot amiatt, hogy a képesítési igazolást másik tagállamban állították ki.

(11)   Minden olyan vállalkozásnak, amely egy másik vállalkozást bíz meg az (1) bekezdésben említett valamely feladat elvégzésével, meg kell tennie az ahhoz szükséges ésszerű lépéseket, hogy meggyőződjön arról, hogy az általa megbízott vállalkozás rendelkezik a szükséges feladatok elvégzéséhez az e cikk értelmében szükséges képesítési igazolásokkal.

(12)   Amennyiben e cikk alkalmazása céljából úgy tűnik, hogy a képzés és a képesítés tekintetében összehangoltabb megközelítésre van szükség, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a szükséges készségekre és ismeretekre vonatkozó minimumkövetelmények kiigazítása és naprakésszé tétele, a képesítés, illetve képzés igazolására vonatkozó részletes szabályok meghatározása, a kölcsönös elismerés feltételeinek megállapítása, valamint a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktusok hatályon kívül helyezése céljából. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság az e bekezdés által ráruházott hatáskör gyakorlása során figyelembe veszi a meglévő releváns minősítési vagy képesítési rendszereket.

(13)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az e cikk (10) bekezdésében említett értesítés formátumát, és hatályon kívül helyezheti a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott jogi aktusokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(14)   Amennyiben – lakosságának kis száma, és ebből eredően a fenti képzés és képesítés iránti alacsony igény miatt – a képesítés és képzés biztosítása tekintetében e cikkben foglalt kötelezettségek aránytalan terhet rónának valamely tagállamra, ennek az előírásnak a más tagállamokban kiállított képesítési igazolások elismerése révén is meg lehet felelni.

Az e bekezdést alkalmazó tagállamok tájékoztatják erről a Bizottságot, amely tájékoztatja a többi tagállamot.

(15)   E cikk rendelkezései semmilyen tekintetben nem korlátozzák a tagállamokat abban, hogy további képesítési és képzési programokat hozzanak létre az (1) bekezdésben említett berendezésektől eltérő berendezések tekintetében.

III.   FEJEZET

FORGALOMBA HOZATAL ÉS A FELHASZNÁLÁS ELLENŐRZÉSE

11. cikk

A forgalomba hozatalra vonatkozó korlátozások

(1)   Bizonyos, a III. mellékletben felsorolt termékeket és berendezéseket – a katonai felszerelések kivételével – tilos forgalomba hozni a mellékletben meghatározott időponttól, adott esetben az e termékekben vagy berendezésekben található fluortartalmú üvegházhatású gáz típusa vagy globális felmelegedési potenciálja szerinti megkülönböztetést alkalmazva.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik az olyan berendezésekre, amelyekről a 2009/125/EK irányelv értelmében elfogadott környezetbarát tervezési követelmények megállapítják, hogy – mivel üzemelésük során nagyobb energiahatékonyság érhető el – teljes életciklusukra számított, széndioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátásuk alacsonyabb, mint azon egyenértékű berendezéseké, amelyek megfelelnek a vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek és nem tartalmaznak fluorozott szénhidrogéneket.

(3)   Valamely tagállam illetékes hatóságának indoklással ellátott kérését követően, és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével, a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb négy évre mentességet engedélyezhet a III. mellékletben felsorolt olyan termékek és berendezések forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, illetve ilyen gázokkal működnek, amennyiben bizonyított, hogy:

a)

egy adott termék vagy berendezésdarab, vagy termékek vagy berendezések bizonyos kategóriái esetében nem állnak rendelkezésre alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók; vagy

b)

a műszakilag életképes és biztonságos alternatívák alkalmazása aránytalan költségekkel járna.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   Azoknak a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működtetett berendezéseknek a telepítése, szervizelése, karbantartása, javítása vagy használaton kívül helyezése céljából, amelyek a 10. cikk alapján képesítési igazoláshoz vagy képzési igazoláshoz kötöttek, csak olyan vállalkozások értékesíthetnek, illetve vásárolhatnak fluortartalmú üvegházhatású gázokat, amelyek rendelkeznek a 10. cikk szerinti vonatkozó képesítési igazolással vagy képzési igazolással, vagy olyan vállalkozások, amelyek a 10. cikk (2) és (5) bekezdésének megfelelő képesítési igazolással vagy képzési igazolással rendelkező személyeket foglalkoztatnak. Ez a bekezdés nem akadályozza meg, hogy a képesítéssel nem rendelkező olyan vállalkozások, amelyek nem végzik az e bekezdés első mondatában említett tevékenységeket, összegyűjtsék vagy szállítsák a fluortartalmú üvegházhatású gázokat.

(5)   A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal töltött, nem hermetikusan zárt berendezések csak abban az esetben értékesíthetők a végfelhasználó számára, ha az igazolja, hogy azok telepítését a 10. cikknek megfelelően képesített vállalkozás fogja elvégezni.

(6)   A Bizottság a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján összegyűjti a hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú- berendezésekben, illetve habokban a fluortartalmú üvegházhatású gázokat alkalmazó helyettesítő technológiákra vonatkozó tagállami kódokkal, szabványokkal vagy jogszabályokkal kapcsolatos információkat.

A Bizottság az első albekezdés alapján összegyűjtött információkról 2017. január 1-jéig összegző jelentést tesz közzé.

12. cikk

Címkézés, valamint a termék és a berendezés ismertetője

(1)   A második albekezdésben felsorolt, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések kizárólag a megfelelő címkézéssel hozhatók forgalomba. Ez csak az alábbiakra alkalmazandó:

a)

hűtőberendezések;

b)

légkondicionáló berendezések;

c)

hőszivattyúk;

d)

tűzvédelmi berendezések;

e)

elektromos kapcsolóberendezések;

f)

fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó aeroszolos adagolók, a gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorok kivételével;

g)

minden, fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tartály;

h)

fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószerek;

i)

szerves Rankine-ciklusok.

(2)   A 11. cikk (3) bekezdése szerint mentesség hatálya alá tartozó termékeket vagy berendezéseket ennek megfelelően kell címkézni, annak feltüntetésével, hogy az adott terméket vagy berendezést kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre az említett cikk szerinti mentesség vonatkozik.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt címkén a következőket kell feltüntetni:

a)

tájékoztatás arról, hogy a termék vagy berendezés fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz, illetve ilyen gázokkal működik;

b)

az adott fluortartalmú üvegházhatású gázok elfogadott ipari megnevezése, vagy – ilyen megnevezés hiányában – kémiai neve;

c)

2017. január 1-jétől a termékben vagy berendezésben lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok tömegben és CO2-egyenértékben kifejezett mennyisége, illetve az a fluortartalmú üvegházhatású gáz mennyiség, amelyre a berendezést tervezték, valamint e gázok globális felmelegedési potenciálja.

Az (1) bekezdésben előírt címkén fel kell tüntetni a következő információkat, amennyiben azok helytállóak:

a)

tájékoztatás arról, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokat hermetikusan zárt berendezés tartalmazza;

b)

tájékoztatás arról, hogy a gyártó műszaki specifikációja szerint egy adott elektromos kapcsolóberendezés igazolt szivárgási mértéke kevesebb mint évi 0,1 %.

(4)   A címkének jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie, és az alábbiak valamelyikét:

a)

a fluortartalmú üvegházhatású gázok töltésére vagy visszanyerésére létesített csatlakozók mellett; vagy

b)

a termék, illetve berendezés azon részén kell elhelyezni, amely a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazza.

A címkét azon tagállam hivatalos nyelvein kell feltüntetni, amelyben a terméket vagy berendezést forgalomba hozzák.

(5)   A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habok és előre kevert poliol csak abban az esetben hozható forgalomba, ha a fluortartalmú üvegházhatású gázokat megnevezi egy az elfogadott ipari megnevezést vagy – ilyen megnevezés hiányában – a kémiai nevet tartalmazó címke. A címkén egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a hab vagy az előre kevert poliol fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz. Keményhab lapok esetében ezt az információt jól olvashatóan és eltávolíthatatlan módon fel kell tüntetni a lapokon.

(6)   A regenerált vagy újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy az anyagot regenerálták, illetve újrahasznosították, és a címkén fel kell tüntetni a tételszámra, valamint a regeneráló, illetve újrahasznosító létesítmény nevére és címére vonatkozó információkat.

(7)   Az ártalmatlanítás céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalmát kizárólag ártalmatlanítani lehet.

(8)   A közvetlen kivitel céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag közvetlen kivitelre használható.

(9)   A katonai felszerelésekben való felhasználás céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.

(10)   A félvezetőgyártó ágazatban a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.

(11)   Az alapanyagként történő felhasználás céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag alapanyagként használható.

(12)   A gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorok előállítása céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.

(13)   A (3) és a (5) bekezdésben említett információknak az érintett termékek és berendezések használati útmutatójában is szerepelniük kell.

A 150-es vagy annál nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések esetében ezeket az információkat a reklámozáshoz használt leírásokban is fel kell tüntetni.

(14)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az (1) és a (4)–(12) bekezdésben említett címkék formátumát, és hatályon kívül helyezheti a 842/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott jogi aktusokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(15)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy adott esetben a kereskedelmi vagy a műszaki fejlődésre tekintettel a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (4)–(12) bekezdésben előírt címkézési követelmények módosítása tekintetében.

13. cikk

A felhasználás ellenőrzése

(1)   A kén-hexafluorid magnézium-fröccsöntésben és magnézium-fröccsöntési ötvözetek újrahasznosításában való használata tilos.

Az évente kevesebb mint 850 kg kén-hexafluoridot felhasználó létesítményekre – a magnézium-fröccsöntés és a magnézium-fröccsöntési ötvözetek újrahasznosítása tekintetében – ez a tilalom csak 2018. január 1-jétől vonatkozik.

(2)   A kén-hexafluoridot tilos járművek gumiabroncsainak feltöltéséhez használni.

(3)   2020. január 1-jétől tilos a 2 500-as vagy annál nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat a legalább 40 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő hűtőközeget tartalmazó hűtőberendezések szervizeléséhez vagy karbantartásához használni.

Ez a bekezdés nem vonatkozik a katonai felszerelésekre vagy a termékek – 50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezésekre.

2030. január 1-jéig az első albekezdésben említett tilalom nem vonatkozik a fluortartalmú üvegházhatású gázok következő kategóriáira:

a)

azokra a legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező regenerált fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy azokat a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően címkével látták el.

b)

a legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy azokat ilyen berendezésekből nyerték vissza. Az ilyen újrahasznosított gázokat csak az a vállalkozás használhatja fel, amely karbantartás vagy szervizelés részeként azokat visszanyerte, vagy amely részére a visszanyerést karbantartás vagy szervizelés részeként elvégezték.

Az első albekezdésben említett tilalom nem vonatkozik az olyan hűtőberendezésekre, amelyek tekintetében a 11. cikk (3) bekezdése értelmében mentességet engedélyeztek.

14. cikk

Berendezések előtöltése fluorozott szénhidrogénekkel

(1)   2017. január 1-jétől a fluorozott szénhidrogénekkel töltött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha az e berendezésekbe töltött fluorozott szénhidrogének a IV. fejezetben említett kvótarendszerben beszámításra kerültek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, előtöltött berendezések forgalomba hozatalakor a berendezések gyártóinak és importőreinek gondoskodniuk kell az (1) bekezdés előírásainak való megfelelés teljes körű dokumentációjáról, és megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk.

2018. január 1-től kezdődően, amennyiben a berendezések olyan fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak, amelyeket a berendezésekbe való töltésüket megelőzően nem hoztak forgalomba, az említett berendezések importőreinek minden év március 31-ig gondoskodniuk kell arról, hogy egy auditor a megelőző naptári év tekintetében ellenőrizze a dokumentáció és a megfelelőségi nyilatkozat pontosságát. Az auditornak a következő feltételek valamelyikének meg kell felelnie:

a)

a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) szerint akkreditált; vagy

b)

az érintett tagállam jogszabályainak megfelelően pénzügyi kimutatások ellenőrzésére akkreditált.

Az (1) bekezdésben említett berendezések gyártóinak és importőreinek a berendezések forgalomba hozatalát követően legalább öt évig meg kell őrizniük a dokumentációt és a megfelelőségi nyilatkozatot. Azok az importőrök, amelyek olyan előtöltött berendezéseket hoznak forgalomba, amelyek az említett berendezésbe való töltést megelőzően a forgalomba nem hozott fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak, gondoskodnak arról, hogy a 17. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint nyilvántartásba legyenek véve.

(3)   Az (1) bekezdésben említett berendezések gyártói és importőrei a megfelelőségi nyilatkozat kiállításával felelősséget vállalnak az (1) és a (2) bekezdésben szereplő előírások teljesítéséért.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az e cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett megfelelőségi nyilatkozatra, illetve független ellenőr általi ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV.   FEJEZET

A FORGALOMBA HOZOTT FLUOROZOTT SZÉNHIDROGÉNEK MENNYISÉGÉNEK CSÖKKENTÉSE

15. cikk

A forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyiségének csökkentése

(1)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy a gyártók és az importőrök által az Unión belül évente forgalomba hozható fluorozott szénhidrogének mennyisége az adott évben ne haladja meg az V. melléklet szerint kiszámított maximális mennyiséget.

A gyártó és az importőr gondoskodik arról, hogy az általa forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének V. melléklet szerint kiszámított mennyisége ne haladja meg a számára a 16. cikk (5) bekezdése szerint kiosztott vagy rá a 18. cikk szerint átruházott kvótát.

(2)   Ez a cikk nem vonatkozik az évente kevesebb mint 100 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluorozott szénhidrogént gyártókra vagy importálókra.

Ez a cikk nem vonatkozik a fluorozott szénhidrogének következő kategóriáira:

a)

az Unióba ártalmatlanítás céljából importált fluorozott szénhidrogének;

b)

a gyártó által takarmányalapanyagként felhasznált, vagy a gyártó vagy importőr által vállalkozásoknak alapanyagként történő felhasználás céljából közvetlenül átadott fluorozott szénhidrogének;

c)

a gyártó vagy importőr által vállalkozásoknak az Unióból történő kivitel céljából közvetlenül átadott fluorozott szénhidrogének, amennyiben azokat ezt követően – a kivitelt megelőzően – az Unióban nem bocsátják semmilyen más fél rendelkezésére;

d)

a gyártó vagy importőr által katonai felszerelésekben való felhasználás céljából közvetlenül átadott fluorozott szénhidrogének;

e)

a gyártó vagy importőr által a félvezetőgyártó ágazatban működő vállalkozásoknak a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása céljából közvetlenül átadott fluorozott szénhidrogének;

f)

2018. január 1-jétől kezdődően a gyártó vagy importőr által gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorokat gyártó vállalkozásoknak közvetlenül átadott fluorozott szénhidrogének.

(3)   E cikk, valamint a 16., 18., 19. és 25. cikk nem alkalmazandó az előre kevert poliolban található fluorozott szénhidrogénekre.

(4)   Valamely tagállam illetékes hatóságának indoklással ellátott kérésére és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb négy évre mentességet engedélyezhet annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben meghatározott, kvótára vonatkozó követelmény alól mentesítsen meghatározott alkalmazásokban való felhasználásra szánt fluorozott szénhidrogéneket, illetve a termékek vagy berendezések bizonyos kategóriáit, amennyiben a kérelmező bizonyította, hogy:

a)

e konkrét alkalmazások, termékek vagy berendezések esetében nem állnak rendelkezésre alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók; és

b)

nem biztosítható oly módon a fluorozott szénhidrogénekkel való megfelelő ellátás, hogy az ne járjon aránytalan költségekkel.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

16. cikk

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvóták kiosztása

(1)   A Bizottság 2014. október 31-ig végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 842/2006/EK rendelet 6. cikke szerint adatokat közlő gyártókra és importőrökre vonatkozó referenciaértéket a 2009 és 2012 között a gyártó vagy az importőr által – azok jelentései szerint – forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyiségének éves átlaga alapján. A referenciaértékeket e rendelet V. mellékletének megfelelően kell kiszámítani.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Azok a gyártók vagy importőrök, amelyek a 842/2006/EK rendelet 6. cikke szerint az (1) bekezdésben említett referencia-időszakra vonatkozóan nem jelentették be a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalát, nyilatkozhatnak arról, hogy a következő évben fluorozott szénhidrogéneket szándékoznak forgalomba hozni.

A nyilatkozatot a Bizottságnak kell címezni, és abban meg kell határozni a fluorozott szénhidrogének típusát és várhatóan forgalomba hozott mennyiségét.

A Bizottság e nyilatkozatok benyújtásának határidejéről közleményt tesz közzé. A nyilatkozat e cikk (2) és (4) bekezdése szerinti benyújtása előtt a vállalkozásoknak be kell jegyeztetniük magukat a 17. cikk szerinti nyilvántartásba.

(3)   A Bizottság 2017. október 31-ig, majd azt követően háromévente újraszámítja az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett gyártókra és importőrökre vonatkozó referenciaértékeket a 2015. január 1-jétől jogszerűen forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének 19. cikk szerint bejelentett mennyiségének a rendelkezésre álló évek tekintetében kiszámított éves átlaga alapján. A Bizottság e referenciaértékeket végrehajtási jogi aktusok útján határozza meg.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   Azok a gyártók vagy importőrök, amelyek számára referenciaértéket állapítottak meg, további várható mennyiséget jelenthetnek be a (2) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.

(5)   A Bizottság a VI. mellékletben foglalt kiosztási mechanizmust alkalmazva 2015-től kezdődően minden évre kiosztja az egyes gyártók és importőrök számára a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvótákat.

Kvóta csak az Unióban letelepedett gyártók vagy importőrök részére osztható ki, illetve azon gyártók vagy importőrök részére, amelyek az Unióban letelepedett egyedüli képviselőt bíztak meg az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából. Az egyedüli képviselő lehet ugyanaz, mint az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 8. cikke értelmében megbízott egyedüli képviselő.

Az egyedüli képviselőnek meg kell felelnie a gyártók és importőrök tekintetében e rendelet által támasztott valamennyi kötelezettségnek.

17. cikk

Nyilvántartás

(1)   A Bizottság 2015. január 1-jéig létrehozza a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvóták elektronikus nyilvántartását, és biztosítja annak működését. (a továbbiakban: a nyilvántartás)

Kötelező bejegyeztetniük magukat a nyilvántartásba a következőknek:

a)

azok a gyártók és importőrök, amelyek a 16. cikk (5) bekezdése értelmében fluorozott szénhidrogénekre vonatkozóan forgalombahozatali kvótát kaptak;

b)

azok a vállalkozások, amelyekre a 18. cikk értelmében kvótát ruháztak át;

c)

azok a gyártók és importőrök, amelyek jelezték, hogy szándékukban áll benyújtani a 16. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot;

d)

azok a gyártók és importőrök, amelyek a 15. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a)–g) pontjában felsorolt célokra fluorozott szénhidrogéneket szolgáltatnak, illetve azok a vállalkozások, amelyek ilyen célokra fluorozott szénhidrogéneket kapnak;

e)

azok az importőrök, amelyek a 14. cikknek megfelelően olyan előtöltött berendezéseket hoznak forgalomba, amelyek a berendezésbe való töltést megelőzően forgalomba nem hozott fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak.

A bejegyeztetést a Bizottságnak benyújtott kérelem útján kell végrehajtani, a Bizottság által meghatározandó eljárásoknak megfelelően.

(2)   A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusok útján biztosíthatja a nyilvántartás zavartalan működését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy a bejegyzett gyártók és importőrök e nyilvántartáson keresztül tájékoztatást kapjanak a kiosztott kvótákról, valamint a kvóták kiosztási időszak alatti bármely módosításáról.

(4)   A tagállamok illetékes hatóságai – a vámhatóságokat is beleértve – tájékoztatás céljából hozzáférést kapnak a nyilvántartáshoz.

18. cikk

Kvóták átruházása és a kvótáknak az importált berendezésekben lévő fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatala céljából történő felhasználásának az engedélyezése

(1)   Bármely gyártó vagy importőr, amelyre vonatkozóan a 16. cikk (1) vagy (3) bekezdése szerint referenciaértéket állapítottak meg, és amely a 16. cikk (5) bekezdése értelmében kvótát kapott, a 17. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásban teljes egészében vagy részben átruházhatja kvótáját az Unión belül egy másik gyártóra vagy importőrre, illetve egy másik olyan gyártóra vagy importőrre, amelynek az Unióban való képviseletét a 16. cikk (5) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett egyedüli képviselő látja el.

(2)   Valamennyi olyan gyártó vagy importőr, amelynek részére a 16. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében kvótát osztottak ki, vagy amelynek részére az e cikk (1) bekezdése szerint kvótát ruháztak át, engedélyezheti, hogy valamely más vállalkozás felhasználja a kvótáját a 14. cikkben foglaltak céljára.

Azon gyártók vagy importőrök, amelyek részére kizárólag a 16. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján osztottak ki kvótát, csak abban az esetben engedélyezhetik, hogy valamely más vállalkozás felhasználja a kvótájukat a 14. cikkben foglaltak céljára, ha az engedélyező gyártó vagy importőr a megfelelő mennyiségű fluorozott szénhidrogént ténylegesen átadja.

A 15. és a 16. cikk, valamint a 19. cikk (1) és (6) bekezdése alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az engedélyező gyártó vagy importőr az adott mennyiségű fluorozott szénhidrogént az engedély megadásakor hozza forgalomba. A Bizottság kérheti, hogy az engedélyező gyártó vagy importőr igazolja, hogy fluorozott szénhidrogének szolgáltatásával foglalkozik.

V.   FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL

19. cikk

Az I. vagy II. mellékletben felsorolt anyagok előállítására, behozatalára, kivitelére, alapanyagként történő felhasználására és ártalmatlanítására vonatkozó jelentéstétel

(1)   Minden olyan gyártó, importőr és exportőr, amely az előző naptári évben fluortartalmú üvegházhatású gázokból és a II. mellékletben felsorolt gázokból egy metrikus tonnánál vagy 100 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget állított elő, importált vagy exportált, 2015. március 31-ig és azt követően évente köteles jelentésben közölni a Bizottsággal a VII. mellékletben meghatározott, az adott naptári évben az egyes anyagokra vonatkozó adatokat. E bekezdés azokra a vállalkozásokra is alkalmazandó, amelyek a 18. cikk (1) bekezdése szerint részesülnek kvótában.

(2)   Minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben fluortartalmú üvegházhatású gázokból és a II. mellékletben felsorolt gázokból egy metrikus tonnánál vagy 1 000 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget ártalmatlanított, 2015. március 31-ig és azt követően évente köteles jelentésben közölni a Bizottsággal a VII. mellékletben meghatározott, az adott naptári évben az egyes anyagokra vonatkozó adatokat.

(3)   Minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben fluortartalmú üvegházhatású gázokból 1 000 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget használt fel alapanyagként, 2015. március 31-ig és azt követően évente köteles jelentésben közölni a Bizottsággal a VII. mellékletben meghatározott, az adott naptári évben az egyes anyagokra vonatkozó adatokat.

(4)   Minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben a termékekben és berendezésekben található fluortartalmú üvegházhatású gázokból és a termékekben és berendezésekben található, II. mellékletben felsorolt gázokból 500 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget hozott forgalomba, 2015. március 31-ig és azt követően évente köteles jelentésben közölni a Bizottsággal a VII. mellékletben meghatározott, az adott naptári évben az egyes anyagokra vonatkozó adatokat.

(5)   Azok az importőrök, amelyek olyan előtöltött berendezéseket hoznak forgalomba, amelyek a berendezésbe való töltést megelőzően a forgalomba nem hozott fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak, a 14. cikk (2) bekezdése szerint kiállított ellenőrzési dokumentációt nyújtanak be a Bizottságnak.

(6)   2015. június 30-ig és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely az (1) bekezdés értelmében köteles jelentést tenni a 10 000 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő, vagy azt meghaladó fluorozott szénhidrogén előző naptári évben történt forgalomba hozataláról, gondoskodik továbbá arról, hogy az adatok pontosságát független auditor ellenőrizze. Az auditornak a következő feltételek egyikének meg kell felelnie:

a)

a 2003/87/EK irányelv szerint akkreditált; vagy

b)

az érintett tagállam jogszabályainak megfelelően pénzügyi kimutatások ellenőrzésére akkreditált.

A vállalkozásoknak legalább öt évig meg kell őrizniük az ellenőrzésről készült jelentést. Az ellenőrzésről készült jelentésbe kérelemre betekintést kell biztosítani az érintett tagállam illetékes hatósága és a Bizottság számára.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az e cikkben említett jelentések formátumát és benyújtásának módját.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(8)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz az e cikk értelmében a részére átadott információk bizalmas kezelése érdekében.

20. cikk

A kibocsátási adatok összegyűjtése

A tagállamok az e rendeletben említett érintett ágazatok számára jelentéstételi rendszereket hoznak létre annak érdekében, hogy ily módon a lehető legtöbb kibocsátási adat álljon a rendelkezésükre.

VI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott új, a felsorolt anyagok globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó értékelő jelentések vagy a montreali jegyzőkönyv tudományos értékelő testületének a felsorolt anyagok globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó új jelentései alapján naprakésszé tegye az I., II. és IV. mellékletet.

(2)   A 19. cikknek megfelelően bejelentett, forgalomba hozatallal kapcsolatos információk és a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos, a 20. cikk szerint rendelkezésre bocsátott információk, valamint a tagállamoktól érkező idevágó információk alapján a Bizottság figyelemmel kíséri e rendelet alkalmazását és hatásait.

A Bizottság legkésőbb 2020. december 31-ig jelentést tesz közzé a fluorozott szénhidrogének uniós piacon való elérhetőségéről.

A Bizottság e rendelet hatásairól legkésőbb 2022. december 31-ig átfogó jelentést tesz közzé, amely mindenekelőtt a következőket tartalmazza:

a)

a fluorozott szénhidrogének iránt 2030-ig és azt követően jelentkező keresletre vonatkozó előrejelzés;

b)

annak értékelése, hogy az Unió és tagállamai részéről szükség van-e további intézkedésekre a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén már meglévő, illetve az új nemzetközi kötelezettségek fényében;

c)

az alternatív hűtőközegekre való átálláshoz kapcsolódó európai és nemzetközi szabványok, biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályok és tagállami építési kódexek áttekintése;

d)

a III. mellékletben fel nem sorolt termékek és berendezések esetében a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések műszakilag megvalósítható és költséghatékony alternatívái rendelkezésre állásának az áttekintése, az energiahatékonysági szempontok figyelembevételével.

(3)   A Bizottság legkésőbb 2017. július 1-jéig jelentést tesz közzé, amelyben értékeli a III. melléklet 13. pontja szerinti tilalmat, megvizsgálva mindenekelőtt a szóban forgó rendelkezésben említett csoportaggregátos központi hűtőrendszerek költséghatékony, műszakilag megvalósítható, energiahatékony és megbízható alternatíváinak a rendelkezésre állását. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a III. melléklet 13. pontja szerinti rendelkezés módosítása céljából.

(4)   A Bizottság legkésőbb 2020. július 1-jéig jelentést tesz közzé, amelyben megvizsgálja, hogy léteznek-e olyan költséghatékony, műszakilag megvalósítható, energiahatékony és megbízható alternatívák, amelyek az új, középfeszültségű másodlagos kapcsolóberendezésekben és az új, kis méretű, osztott mono légkondicionáló rendszerekben lehetővé teszik a fluortartalmú üvegházhatású gázok felváltását, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a III. mellékletben szereplő lista módosítása céljából.

(5)   A Bizottság legkésőbb 2017. július 1-jéig jelentést tesz közzé, amelyben értékeli a kvótakiosztási módszert – az ingyenes kvótakiosztás hatásait is beleértve –, valamint az e rendelet tagállami végrehajtásának és adott esetben egy, a fluorozott szénhidrogénekről szóló esetleges nemzetközi megállapodásnak a költségeit. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az alábbiak céljából:

a)

a kvótakiosztási rendszer módosítása;

b)

az esetleges bevételek megfelelő elosztási módszerének a kialakítása.

(6)   A Bizottság legkésőbb 2017. január 1-jéig jelentést tesz közzé, amelyben megvizsgálja a fluortartalmú üvegházhatású gázok felváltását vagy használatának csökkentését célzó, alternatív hűtőközegek biztonságos kezelésével kapcsolatban természetes személyek részére nyújtandó képzésre vonatkozó uniós jogszabályokat, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a vonatkozó uniós jogszabályok módosítása céljából.

22. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottság 12. cikk (15) bekezdésében és 21. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. június 10-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb az ötéves időszak lejártát megelőzően legkésőbb kilenc hónappal jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik további ötéves időtartamokra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (15) bekezdésében és a 21. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 12. cikk (15) bekezdésének és a 21. cikk (1) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

23. cikk

Konzultációs fórum

A Bizottság e rendelet végrehajtása során biztosítja a tagállamok képviselőinek, valamint a civil társadalom – többek között a környezetvédelmi szervezetek –, a gyártók, az üzemeltetők és a képesítéssel rendelkező személyek képviselőinek a kiegyensúlyozott részvételét. E célból konzultációs fórumot hoz létre a fent említett felek számára, hogy azok a fórum keretei között ülésezve tanácsadással szolgáljanak és szakértelmet biztosítsanak a Bizottság részére e rendelet végrehajtásával kapcsolatban, különösen ami a fluortartalmú üvegházhatású gázok alternatíváinak a rendelkezésre állását illeti, ezen alternatívák használatának környezeti, műszaki, gazdasági és biztonsági vonatkozásait is beleértve. A konzultációs fórum eljárási szabályzatát a Bizottság alakítja ki, és azt közzé kell tenni.

24. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

25. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok a szankciókra vonatkozó szabályokról legkésőbb 2017. január 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik vele az e szabályokat érintő minden későbbi módosítást is.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szankciókon túlmenően azok a vállalkozások, amelyek túllépték a 16. cikk (5) bekezdése szerint számukra kiosztott vagy a 18. cikk szerint rájuk átruházott, a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvótát, a túllépés észlelését követő kiosztási időszakra csak csökkentett kvótát kaphatnak.

A csökkentés mértékének a kvótatúllépés mértéke 200 %-ának kell lennie. Amennyiben a csökkentés mértéke meghaladja a túllépés észlelését követő kiosztási időszakra a 16. cikk (5) bekezdése értelmében kiosztandó kvótát, a vállalkozás erre a kiosztási időszakra nem kaphat kvótát, az azt követő kiosztási időszakokra kiosztandó kvótát pedig hasonlóképpen csökkenteni kell mindaddig, amíg a csökkentés teljes mértéke levonásra nem kerül.

26. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 842/2006/EK rendelet 2015. január 1-jén hatályát veszti, ez azonban nem érinti a rendelet előírásainak a rendeletben foglalt ütemterv szerinti teljesítését.

Az 1493/2007/EK, 1494/2007/EK, 1497/2007/EK, 1516/2007/EK, 303/2008/EK, 304/2008/EK, 305/2008/EK, 306/2008/EK, 307/2008/EK és 308/2008/EK rendeletek azonban továbbra is hatályban maradnak és továbbra is alkalmazandók, amennyiben és amíg a Bizottság az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy végrehajtási jogi aktus útján hatályon kívül nem helyezi azokat.

A 842/2006/EK rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

27. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdetének időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1)  HL C 271., 2013.9.19., 138. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(3)  A Tanács 1993. december 15-i 94/69/EK határozata az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének megkötéséről (HL L 33., 1994.2.7., 11. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 842/2006/EK rendelete egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról (HL L 161., 2006.6.14., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(8)  A Bizottság 2007. december 17-i 1493/2007/EK rendelete a 842/2006/EK európai parlamenti és Tanácsi rendelet értelmében az egyes fluortartalmú, üvegházhatást okozó gázok gyártói, importőrei és exportőrei által benyújtandó jelentés formájának megállapításáról (HL L 332., 2007.12.18., 7. o.).

(9)  A Bizottság 2007. december 17-i 1494/2007/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések címkéinek formáiról és a különleges címkézési követelmények megállapításáról (HL L 332., 2007.12.18., 25. o.).

(10)  A Bizottság 2007. december 18-i 1497/2007/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött tűzvédelmi rendszerek általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról (HL L 333., 2007.12.19., 4. o.).

(11)  A Bizottság 2007. december 19-i 1516/2007/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról (HL L 335., 2007.12.20., 10. o.).

(12)  A Bizottság 2008. április 2-i 303/2007/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a vállalatok és a személyzet képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 3. o.).

(13)  A Bizottság 2008. április 2-i 304/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek tekintetében a vállalatok és a szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 12. o.).

(14)  A Bizottság 2008. április 2-i 305/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok nagyfeszültségű kapcsolóberendezésekből való visszanyerését végző szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 17. o.).

(15)  A Bizottság 2008. április 2-i 306/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószerek különféle berendezésekből való visszanyerését végző szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 21. o.).

(16)  A Bizottság 2008. április 2-i 307/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a gépjárművekbe szerelt, egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó légkondicionáló rendszerek tekintetében a szakemberek részére szervezett képzési programok minimumkövetelményeinek és a képzési igazolások kölcsönös elismerési feltételeinek meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 25. o.).

(17)  A Bizottság 2008. április 2-i 308/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a tagállamok képzési és képesítési programjainak bejelentésére szolgáló értesítés formátumának meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 28. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/4/EK irányelve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK rendelete a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/40/EK irányelv a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK 2. PONTJÁBAN HIVATKOZOTT FLUORTARTALMÚ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK

Anyagnév

Globális felmelegedési potenciál (1)

Ipari megnevezés

Kémiai név

(közhasználatú név)

Kémiai képlet

1. szakasz: Fluorozott szénhidrogének (HFC-k)

HFC-23

trifluor-metán

(fluoroform)

CHF3

14 800

HFC-32

difluor-metán

CH2F2

675

HFC-41

fluormetán

(metil-fluorid)

CH3F

92

HFC-125

pentafluor-etán

CHF2CF3

3 500

HFC-134

1,1,2,2-tetrafluor-etán

CHF2CHF2

1 100

HFC-134a

1,1,1,2-tetrafluor-etán

CH2FCF3

1 430

HFC-143

1,1,2-trifluor-etán

CH2FCHF2

353

HFC-143a

1,1,1-trifluor-etán

CH3CF3

4 470

HFC-152

1,2-difluor-etán

CH2FCH2F

53

HFC-152a

1,1-difluor-etán

CH3CHF2

124

HFC-161

fluor-etán

(etil-fluorid)

CH3CH2F

12

HFC-227ea

1,1,1,2,3,3,3-heptafluor-propán

CF3CHFCF3

3 220

HFC-236cb

1,1,1,2,2,3-hexafluor-propán

CH2FCF2CF3

1 340

HFC-236ea

1,1,1,2,3,3-hexafluor-propán

CHF2CHFCF3

1 370

HFC-236fa

1,1,1,3,3,3-hexafluor-propán

CF3CH2CF3

9 810

HFC-245ca

1,1,2,2,3-pentafluor-propán

CH2FCF2CHF2

693

HFC-245fa

1,1,1,3,3-pentafluor-propán

CHF2CH2CF3

1 030

HFC-365 mfc

1,1,1,3,3-pentafluor-bután

CF3CH2CF2CH3

794

HFC-43-10 mee

1,1,1,2,2,3,4,5,5,5-dekafluor-pentán

CF3CHFCHFCF2CF3

1 640

2. szakasz: Perfluor-karbonok (PFC-k)

PFC-14

tetrafluor-metán

(szén-tetrafluorid)

CF4

7 390

PFC-116

hexafluor-etán

(perfluor-etán)

C2F6

12 200

PFC-218

oktafluor-propán

(perfluor-propán)

C3F8

8 830

PFC-3-1-10

(R-31-10)

dekafluor-bután

(perfluor-bután)

C4F10

8 860

PFC-4-1-12

(R-41-12)

dodekafluor-pentán

(perfluor-pentán)

C5F12

9 160

PFC-5-1-14

(R-51-14)

tetradekafluor-hexán

(perfluor-hexán)

C6F14

9 300

PFC-c-318

oktafluor-ciklobután

(perfluor-ciklobután)

c-C4F8

10 300

3. szakasz: Egyéb perfluorozott vegyületek

 

kén-hexafluorid

SF6

22 800

(1)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, negyedik értékelő jelentés alapján, hacsak másként nem szerepel.

II. MELLÉKLET

A 19. CIKK SZERINT JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ, EGYÉB FLUORTARTALMÚ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK

Anyagnév

Globális felmelegedési potenciál (1)

Közhasználatú név/ipari megnevezés

Kémiai képlet

1. szakasz: Telítetlen (klórozott-)fluorozott szénhidrogének

HFC-1234yf

CF3CF = CH2

4 Fn  (2)

HFC-1234ze

transz-CHF = CHCF3

7 Fn 24

HFC-1336mzz

CF3CH = CHCF3

9

HCFC-1233zd

C3H2ClF3

4,5

HCFC-1233xf

C3H2ClF3

1Fn  (3)

2. szakasz: Fluorozott éterek és alkoholok

HFE-125

CHF2OCF3

14 900

HFE-134 (HG-00)

CHF2OCHF2

6 320

HFE-143a

CH3OCF3

756

HCFE-235da2 (izoflurán)

CHF2OCHClCF3

350

HFE-245cb2

CH3OCF2CF3

708

HFE-245fa2

CHF2OCH2CF3

659

HFE-254cb2

CH3OCF2CHF2

359

HFE-347 mcc3 (HFE-7000)

CH3OCF2CF2CF3

575

HFE-347pcf2

CHF2CF2OCH2CF3

580

HFE-356pcc3

CH3OCF2CF2CHF2

110

HFE-449sl (HFE-7100)

C4F9OCH3

297

HFE-569sf2 (HFE-7200)

C4F9OC2H5

59

HFE-43-10pccc124 (H-Galden 1040x) HG-11

CHF2OCF2OC2F4OCHF2

1 870

HFE-236ca12 (HG-10)

CHF2OCF2OCHF2

2 800

HFE-338pcc13 (HG-01)

CHF2OCF2CF2OCHF2

1 500

HFE-347 mmy1

(CF3)2CFOCH3

343

2,2,3,3,3-pentafluoropropanol

CF3CF2CH2OH

42

bis(trifluoromethyl)-methanol

(CF3)2CHOH

195

HFE-227ea

CF3CHFOCF3

1 540

HFE-236ea2 (deszflurán)

CHF2OCHFCF3

989

HFE-236fa

CF3CH2OCF3

487

HFE-245fa1

CHF2CH2OCF3

286

HFE 263fb2

CF3CH2OCH3

11

HFE-329 mcc2

CHF2CF2OCF2CF3

919

HFE-338 mcf2

CF3CH2OCF2CF3

552

HFE-338 mmzl

(CF3)2CHOCHF2

380

HFE-347 mcf2

CHF2CH2OCF2CF3

374

HFE-356 mec3

CH3OCF2CHFCF3

101

HFE-356 mml

(CF3)2CHOCH3

27

HFE-356pcf2

CHF2CH2OCF2CHF2

265

HFE-356pcf3

CHF2OCH2CF2CHF2

502

HFE 365 mcf3

CF3CF2CH2OCH3

11

HFE-374pc2

CHF2CF2OCH2CH3

557

 

- (CF2)4CH (OH) -

73

3. szakasz: Egyéb perfluorozott vegyületek

perfluoropolymethylisopropyl ether (PFPMIE)

CF3OCF(CF3)CF2OCF2OCF3

10 300

nitrogén-trifluorid

NF3

17 200

trifluor-metil-kén-pentafluorid

SF5CF3

17 700

perfluor-ciklopropán

c-C3F6

17 340 Fn  (4)

(1)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, negyedik értékelő jelentés alapján, hacsak másként nem szerepel.

(2)  A montreali jegyzőkönyv tudományos értékelő testületének 2010. évi vizsgálatáról készült, két szaklektorált tudományos hivatkozást idéző jelentés 1-11. táblázata szerinti globális felmelegedési potenciál. http://ozone.unep.org/Assessment_Panels/SAP/Scientific_Assessment_2010/index.shtml

(3)  Alapértelmezett érték, a globális felmelegedési potenciál még nem áll rendelkezésre.

(4)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott negyedik értékelő jelentése szerinti minimális érték.

III. MELLÉKLET

A 11. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FORGALOMBAHOZATALI TILALMAK

Termékek és berendezések

Az 2. cikk 6. pontja értelmében a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó keverékek globális felmelegedési potenciálját (GWP) adott esetben a IV. mellékletnek megfelelően kell kiszámítani.

Tilalom időpontja

1.

A hűtő-, légkondicionáló vagy hőszivattyú-berendezések, tűzvédelmi rendszerek vagy kapcsolóberendezések szervizelésére, karbantartására vagy feltöltésére, illetve oldószerként használt fluortartalmú üvegházhatású gázok tárolására szolgáló, nem utántölthető tartályok

2007. július 4.

2.

Hűtőközegként HFC-ket és PFC-ket tartalmazó, nem zárt, közvetlen párologtatású rendszerek

2007. július 4.

3.

Tűzvédelmi berendezések

amelyek PFC-ket tartalmaznak

2007. július 4.

amelyek HFC-23-at tartalmaznak

2016. január 1.

4.

Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, háztartásban használt ablakok

2007. július 4.

5.

Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, egyéb ablakok

2008. július 4.

6.

Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó lábbelik

2006. július 4.

7.

Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó gumiabroncsok

2007. július 4.

8.

150-es vagy annál nagyobb GWP-el rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó egykomponensű habok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség

2008. július 4.

9.

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 40. pontjában felsorolt szórakoztató és díszítő célokat szolgáló, a lakosság számára forgalomba hozott aeroszolok, valamint a 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó jelzőkürtök

2009. július 4.

10.

150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó háztartási hűtőszekrények és fagyasztógépek

2015. január 1.

11.

Kereskedelmi célú hűtő- és fagyasztógépek (hermetikusan zárt berendezések)

amelyek 2 500 -as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak

2020. január 1.

amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak

2022. január 1.

12.

Helyhez kötött hűtőberendezések, amelyek 2 500 -as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak, vagy ilyen gázokkal működnek, illetve amelyek működése ilyen gázokon alapul, kivéve a termékek – 50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezéseket

2020. január 1.

13.

Legalább 40kW kapacitású, kereskedelmi célú csoportaggregátos központi hűtőrendszerek, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy ilyen gázokkal működnek, kivéve a kaszkádrendszerek felső fokozatú hűtőkörét, amelyekben 1 500 -nál kisebb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok alkalmazhatók

2022. január 1.

14.

Hordozható beltéri légkondicionáló berendezések (hermetikusan zárt, a végfelhasználó által egyik helyiségből a másikba átvihető rendszerek) amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak

2020. január 1.

15.

3 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó osztott mono légkondicionáló rendszerek, amelyek 750-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy ilyen gázokkal működnek

2025. január 1.

16.

150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó habok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség

Extrudált polisztirolhabok (XPS)

2020. január 1.

Egyéb habok

2023. január 1.

17.

150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó technikai aeroszolok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség, illetve ha gyógyászati alkalmazásokban használják azokat

2018. január 1.

IV. MELLÉKLET

A KEVERÉK TELJES GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSI POTENCIÁLJÁNAK (GWP) KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MÓDSZER

A keverék GWP-jét eltérő rendelkezés hiányában az egyes anyagok – ideértve a fluortartalmú üvegházhatású gázoktól eltérő anyagokat is – GWP-jükkel szorzott tömegarányai összegének súlyozott átlagaként kell kiszámítani.

Formula

ahol a % a +/– 1 %-os tűréshatárral megengedett tömeg szerinti hozzájárulás.

Például: a képletet egy 60 %-ban dimetil-étert, 10 %-ban HFC-152a-t és 30 %-ban izobutánt tartalmazó gázelegyre alkalmazva:

Formula

→ Teljes GWP = 13,9

A keverékek GWP-jét az alábbi, nem fluortartalmú anyagok GWP-je alapján kell kiszámítani. Az e mellékletben fel nem sorolt, egyéb anyagokra vonatkozóan a 0 alapértelmezett értéket kell használni.

Anyagnév

GWP (1)

Közhasználatú név

Ipari megnevezés

Kémiai képlet

metán

 

CH4

25

dinitrogén-oxid

 

N2O

298

dimetil-éter

 

CH3OCH3

1

metilén-klorid

 

CH2Cl2

9

metil-klorid

 

CH3Cl

13

kloroform

 

CHCl3

31

etán

R-170

CH3CH3

6

propán

R-290

CH3CH2CH3

3

bután

R-600

CH3CH2CH2CH3

4

izobután

R-600a

CH(CH3)2CH3

3

pentán

R-601

CH3CH2CH2CH2CH3

5  (2)

izopentán

R-601a

(CH3)2CHCH2CH3

5  (2)

etoxietán (dietil-éter)

R-610

CH3CH2OCH2CH3

4

metil-formiát

R-611

HCOOCH3

25

hidrogén

R-702

H2

6

ammónia

R-717

NH3

0

etilén

R-1150

C2H4

4

propilén

R-1270

C3H6

2

ciklopentán

 

C5H10

5  (2)

(1)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, negyedik értékelő jelentés alapján, hacsak másként nem szerepel.

(2)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, negyedik értékelő jelentésben nem szereplő anyag, más szénhidrogének globális felmelegedési potenciálján alapuló alapérték.

V. MELLÉKLET

A FLUOROZOTT SZÉNHIDROGÉNEK FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ MAXIMÁLIS MENNYISÉG, REFERENCIAÉRTÉKEK ÉS KVÓTÁK KISZÁMÍTÁSA

A 15. cikk (1) bekezdésében említett maximális mennyiség kiszámításához a 2009 és 2012 között az Unióban forgalomba hozott összmennyiség éves átlagára az alábbi százalékokat kell alkalmazni. 2018-tól kezdődően a 15. cikk (1) bekezdésében említett maximális mennyiség kiszámításához a 2009 és 2012 között az Unióban forgalomba hozott összmennyiség éves átlagára az alábbi százalékokat kell alkalmazni, majd az így kapott értékből – a rendelkezésre álló adatok alapján – le kell vonni a 15. cikk (2) bekezdése értelmében mentességet élvező felhasználások céljából forgalomba hozott mennyiségeket.

Évek

A forgalomba hozatalra szánt fluorozott szénhidrogének maximális mennyiségének kiszámításához szükséges százalékos arány és a megfelelő kvóták

2015

100  %

2016–17

93  %

2018–20

63  %

2021–23

45  %

2024–26

31  %

2027–29

24  %

2030

21  %

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan a 15. és 16. cikkben említett maximális mennyiséget, referenciaértékeket és kvótákat az összes fluorozottszénhidrogén-típus tonna CO2-egyenértékben kifejezett mennyiségének összegeként kell kiszámítani.

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan a 15. és 16. cikkben említett referenciaértékek és kvóták kiszámítását a gyártók és importőrök által a referenciaidőszak vagy a kiosztási időszak során az Unióban forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyisége alapján kell elvégezni, kihagyva azonban a számításból – a rendelkezésre álló adatok alapján – ugyanezen időszakban a 15. cikk (2) bekezdésében említett felhasználás céljára szánt szénhidrogének mennyiségét.

A 15. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett ügyleteket az érintett mennyiségektől függetlenül a 19. cikk 6) bekezdésének megfelelően ellenőrizni kell.

VI. MELLÉKLET

A 16. CIKKBEN EMLÍTETT KIOSZTÁSI MECHANIZMUS

1.   Azon vállalkozásoknak kiosztandó kvóták meghatározása, amelyekre vonatkozóan a 16. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében referenciaérték megállapítására került sor

Minden olyan vállalkozás, amelyre vonatkozóan referenciaértéket állapítottak meg, a referenciaérték 89 %-a és az V. mellékletben az adott évre vonatkozóan meghatározott százalékos érték szorzatának megfelelő kvótát kap.

2.   A 16. cikk (2) bekezdése értelmében nyilatkozatot benyújtott vállalkozások körében felosztható mennyiség meghatározása

Az 1. pont szerint kiosztott kvóták összegének az V. mellékletben az adott évre vonatkozóan megállapított maximális mennyiségből való levonásával határozható meg az olyan vállalkozások körében felosztható mennyiség, amelyekre vonatkozóan a 16. cikk (2) bekezdése értelmében nem állapítottak meg referenciaértéket, és amelyek a 16. cikk (2) bekezdése értelmében nyilatkozatot nyújtottak be (a számítás 1. lépésében felosztható mennyiség).

2.1.   A számítás 1. lépése

Minden vállalkozás a nyilatkozatában igényelt mennyiségnek megfelelő kvótát kap, de legfeljebb az 1. lépésben kiosztandó mennyiség arányos hányadát.

Az arányos hányad kiszámításához a 100-at el kell osztani a nyilatkozatot benyújtó vállalkozások számával. Az 1. lépésben kiosztott kvóták összegének az 1. lépésben felosztandó mennyiségből való levonásával határozható meg a 2. lépésben felosztandó mennyiség.

2.2.   A számítás 2. lépése

Minden olyan vállalkozás, amely az 1. lépésben nem kapta meg a nyilatkozatában igényelt mennyiség 100 %-át, kiegészítő kvótát kap, amely az általa igényelt mennyiség és a számára az 1. lépésben kiosztott mennyiség különbségének felel meg. Ez azonban nem haladhatja meg a 2. lépésben kiosztandó mennyiség arányos hányadát.

Az arányos hányad kiszámításához a 100-at el kell osztani a 2. lépésben kvótára jogosult vállalkozások számával. A 2. lépésben kiosztott kvóták összegének a 2. lépésben felosztandó mennyiségből való levonásával határozható meg a 3. lépésben felosztandó mennyiség.

2.3.   A számítás 3. lépése

A 2. lépést addig kell ismételni, amíg valamennyi igény kielégítésre nem kerül, illetve amíg a következő szakaszban felosztandó, megmaradt mennyiség 500 tonna CO2-egyenérték alá nem csökken.

3.   A 16. cikk (4) bekezdése értelmében nyilatkozatot benyújtott vállalkozások körében felosztható mennyiség meghatározása

A 2015–2017-es időszakra vonatkozó kvóták kiosztását illetően az 1. és 2. pont szerint kiosztott kvóták összegének az V. mellékletben az adott évre vonatkozóan megállapított maximális mennyiségből való levonásával határozható meg az olyan vállalkozások körében felosztható mennyiség, amelyekre vonatkozóan referenciaértéket állapítottak meg, és amelyek a 16. cikk (4) bekezdése értelmében nyilatkozatot nyújtottak be.

A 2.1. és 2.2. pontban előírt kiosztási mechanizmust kell alkalmazni.

A 2018-ra és az azt követő évekre vonatkozó kvóták kiosztását illetően azokat a vállalkozásokat, amelyek a 16. cikk (4) bekezdése értelmében nyilatkozatot nyújtottak be, azon vállalkozásokkal megegyező módon kell kezelni, amelyek a 16. cikk (2) bekezdése értelmében nyújtottak be nyilatkozatot.

VII. MELLÉKLET

A 19. CIKK SZERINT KÖZLENDŐ ADATOK

1.

 A 19. cikk (1) bekezdésében említett összes gyártónak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)

mindegyik, az I. és a II. mellékletben felsorolt, az Unióban általa előállított anyag teljes mennyisége, meghatározva azokat a főbb alkalmazási kategóriákat, amelyekben az anyagot felhasználják;

b)

mindegyik, az I. mellékletben és adott esetben a II. mellékletben, az Unióban általa forgalomba hozott anyag mennyisége, külön meghatározva a következő célokból forgalomba hozott mennyiségeket: alapanyagként történő felhasználás, közvetlen kivitel, gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorok előállítása, katonai felszerelésekben való felhasználás és félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása a félvezetőgyártó ágazatban;

c)

az I. és a II. mellékletben felsorolt egyes újrahasznosított, regenerált, illetve ártalmatlanított anyagok mennyisége;

d)

a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő készletek;

e)

a kvóták 14. cikk céljára történő felhasználására vonatkozó engedélyek, a vonatkozó mennyiségek meghatározásával.

2.

 A 19. cikk (1) bekezdésében említett összes importőrnek jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)

mindegyik, az I. mellékletben és adott esetben a II. mellékletben felsorolt, az Unióba általa behozott anyag mennyisége, meghatározva azokat a főbb alkalmazási kategóriákat, amelyekben az anyagot felhasználják, külön meghatározva a következő célokból forgalomba hozott mennyiségeket: ártalmatlanítás, alapanyagként történő felhasználás, közvetlen kivitel, gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorok előállítása, katonai felszerelésekben való felhasználás vagy félvezető anyagok marása, valamint a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása a félvezetőgyártó ágazatban;

b)

az I. és a II. mellékletben felsorolt egyes újrahasznosított, regenerált, illetve ártalmatlanított anyagok mennyisége;

c)

a kvóták 14. cikk céljára történő felhasználására vonatkozó engedélyek, a vonatkozó mennyiségek meghatározásával;

d)

a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő készletek.

3.

 A 19. cikk (1) bekezdésében említett összes exportőrnek jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)

az I. és a II. mellékletben felsorolt, az Unióból általa exportált, nem újrahasznosítandó, regenerálandó vagy ártalmatlanítandó anyagok mennyisége;

b)

az I. és a II. mellékletben felsorolt, az Unióból általa exportált újrahasznosítandó, regenerálandó, illetve ártalmatlanítandó anyagok mennyisége.

4.

 A 19. cikk (2) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)

az I. és a II. mellékletben felsorolt egyes ártalmatlanított anyagok mennyisége, beleértve ezen anyagok termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeit is;

b)

az I. és a II. mellékletben felsorolt egyes az ártalmatlanításra váró anyagok készletei, beleértve ezen anyagok termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeit is;

c)

az I. és a II. mellékletben felsorolt anyagok ártalmatlanításához használt technológia.

5.

 A 19. cikk (3) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania mindegyik, az I. és a II. mellékletben felsorolt anyag alapanyagként felhasznált mennyiségéről.

6.

 A 19. cikk (4) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)

az I. és a II. mellékletben felsorolt anyagokat tartalmazó termékek vagy berendezések kategóriái;

b)

az egységek száma;

c)

mindegyik, az I. és a II. mellékletben felsorolt anyag termékekben és berendezésekben lévő mennyisége.

VIII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

842/2006/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk (1) bekezdés

3. cikk (2) és (3) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés első albekezdés

4. cikk (1), (2) és (3) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés második albekezdés

3. cikk (3) bekezdés második albekezdés

3. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdés

—

3. cikk (3) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés

3. cikk (4) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

3. cikk (5) bekezdés

4. cikk (4) bekezdés

3. cikk (6) bekezdés

6. cikk (1) és (2) bekezdés

3. cikk (7) bekezdés

4. cikk (5) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés

8. cikk (1) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

8. cikk (3) bekezdés

4. cikk (4) bekezdés

—

5. cikk (1) bekezdés

10. cikk (5) és (12) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés első mondat

10. cikk (1) (2) és (6) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés második mondat

10. cikk (10) bekezdés első albekezdés

5. cikk (2) bekezdés harmadik mondat

10. cikk (10) bekezdés második albekezdés

5. cikk (3) bekezdés

3. cikk (4) bekezdés első albekezdés és 10. cikk (3) bekezdés

5. cikk (4) bekezdés

11. cikk (4) bekezdés

5. cikk (5) bekezdés

10. cikk (13) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés

19. cikk (1) bekezdés és VII. melléklet

6. cikk (2) bekezdés

19. cikk (7) bekezdés

6. cikk (3) bekezdés

19. cikk (8) bekezdés

6. cikk (4) bekezdés

20. cikk és 6. cikk (2) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés első albekezdés, első mondat

12. cikk (1) bekezdés első mondat

7. cikk (1) bekezdés első albekezdés, második és harmadik mondat

12. cikk (2), (3) és (4) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés második albekezdés,

12. cikk (13) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés

12. cikk (1) bekezdés második mondat

7. cikk (3) bekezdés első mondat

12. cikk (14) bekezdés

7. cikk (3) bekezdés második mondat

12. cikk (15) bekezdés

8. cikk (1) bekezdés

13. cikk (1) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

13. cikk (2) bekezdés

9. cikk (1) bekezdés

11. cikk (1) bekezdés

9. cikk (2) bekezdés

—

9. cikk (3) bekezdés

—

10. cikk

21. cikk (2) bekezdés

11. cikk

—

12. cikk

24. cikk

13. cikk (1) bekezdés

25. cikk (1) bekezdés első albekezdés

13. cikk (2) bekezdés

25. cikk (1) bekezdés második albekezdés

14. cikk

—

15. cikk

27. cikk

I. melléklet – 1. rész

I. melléklet

I. melléklet – 2. rész

IV. melléklet

II. melléklet

III. melléklet
Top