20.12.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/81

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére, 183. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Számvevőszék véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) létrehozta a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) (a továbbiakban: a Horizont 2020). A rendelet kiegészítéseképpen rendelkezni kell a Horizont 2020 keretében vállalt közvetett cselekvésekben való részvételre és az e tevékenységek eredményeinek hasznosítására és terjesztésére irányadó szabályokról.

(2)

A Horizont 2020 végrehajtásának célja, hogy közvetlenül hozzájáruljon Európa ipari vezető szerepének kivívásához, az európai gazdasági növekedéshez és foglalkoztatáshoz, valamint a polgárok jólétéhez, és meg kell felelnie annak a stratégiai jövőképnek, amelyet a Bizottság „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című közleménye felvázol, és amelyben a Bizottság a részvételi feltételek nagymértékű leegyszerűsítését vállalta.

(3)

A Horizont 2020-nak támogatnia kell a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológia szabad áramlását biztosító Európai Kutatási Térség kiépülését és működését azáltal, hogy – elsősorban koherens szabályok alkalmazása révén – megerősíti az együttműködést egyrészt az Unió és a tagállamok, másrészt az egyes tagállamok között.

(4)

Az e rendeletben meghatározott, a Horizont 2020-ra vonatkozó részvételi, hasznosítási és terjesztési szabályoknak kellőképpen figyelembe kell venniük az Európai Parlament által megfogalmazott 2010. november 11-i ajánlásokat a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről (5), valamint a Tanács által megfogalmazott, a kutatási keretprogramokhoz kapcsolódó adminisztratív és pénzügyi követelmények egyszerűsítésére vonatkozó ajánlásokat. A szabályoknak folytonosságot kell biztosítaniuk az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) keretében már bevezetett egyszerűsítő intézkedésekkel, be kell építeniük a szakértői csoportnak „A hetedik keretprogram időközi értékelése” című, 2010. november 12-i zárójelentésében megfogalmazott ajánlásokat, és a részvétel megkönnyítése, valamint a pénzügyi hibák számának visszaszorítása érdekében lehetővé kell tenniük a résztvevők adminisztratív terheinek a további csökkentését és a pénzügyi rendelkezések további egyszerűsítését. A szabályoknak emellett kellőképpen tükrözniük kell a Bizottság 2010. április 29-i„A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítése” című közleménye és az ezt követően 2011. február 9-én„Kihívásból lehetőség: az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete felé” címmel közzétett zöld könyv nyomán megkezdődött vitafolyamatban a kutatóközösség részéről megfogalmazott aggályokat és javaslatokat is.

(5)	A Horizont 2020 időközi értékelése során értékelni kell az új finanszírozási modellt, beleértve annak a Horizont 2020 finanszírozási szintjeire, vonzerejére és a Horizont 2020-ban való részvételre gyakorolt hatását is.

(6)	A Bizottságnak vagy az érintett finanszírozó szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a pályázati felhívások közzétételekor minden potenciális pályázónak megfelelő útmutatás és tájékoztatás álljon rendelkezésére.

(7)

A többi uniós finanszírozási programmal való koherencia biztosítása érdekében a Horizont 2020 végrehajtásának a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7), valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (8) összhangban kell történnie, kellően figyelembe véve a kutatási és innovációs tevékenységek sajátos jellegét.

(8)

Az 1982/2006/EK határozat által elfogadott kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007-2013), az 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) által létrehozott versenyképességi és innovációs keretprogram hatálya alá, valamint a 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által létrehozott Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) hatáskörébe tartozó tevékenységek egyetlen egységes keretbe való szervezésével könnyebbé válik a részvétel, következetesebb eszközrendszer hozható létre, és növelhetők a tudományos és a gazdasági hatások, miközben elkerülhetők az indokolatlan átfedések és a szétaprózódottság. Ahhoz, hogy megkönnyítse a Horizont 2020 költségvetéséből uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülő programokban való részvételt, ideértve az EIT, a közös vállalkozások és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke alapján létrehozott más struktúrák által igazgatott programokban, valamint a tagállamok által az EUMSZ 185. cikke alapján végrehajtott programokban való részvételt is, a létrehozandó koherens keretnek közös szabályok alkalmazásán kell alapulnia. Ugyanakkor kellő rugalmasságot kell biztosítani és lehetővé kell tenni külön szabályok megalkotását arra az esetre, ha az adott tevékenység speciális igényei azt indokolttá teszik. Az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott szervezeteknek a rájuk vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott sajátos működési igényei kielégítése céljából a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell az érintett dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(9)

Az e rendelet hatálya alá tartozó cselekvéseknek tiszteletben kell tartaniuk a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapjogokat és elveket. Az e rendelet hatálya alá tartozó cselekvéseknek összhangban kell lenniük mindennemű jog kötelezettséggel, így a nemzetközi joggal és a vonatkozó bizottsági határozatokkal, mint amilyen a Bizottság 2013. június 28-i közleménye (11) –, továbbá az alapvető etikai elvekkel, különösen a kutatás integritásának biztosítására való törekvéssel.

(10)

Az EUMSZ 180. és 186. cikkében a nemzetközi együttműködéssel összefüggésben meghatározott célkitűzésekkel összhangban elő kell segíteni a harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyok és a nemzetközi szervezetek részvételét. A szabályok végrehajtásának összhangban kell lennie az EUMSZ 75. és 215. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel, valamint a nemzetközi joggal. A szabályok végrehajtása kapcsán továbbá kellőképpen figyelembe kell venni az uniós jogalanyoknak a harmadik országok vonatkozó programjaiban való részvételére vonatkozó feltételeket is.

(11)

A szabályoknak olyan következetes, átfogó és átlátható rendszert kell alkotniuk, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, miközben figyelembe veszi annak szükségességét, hogy egyszerűsített eljárások révén a keretprogram összes résztvevője – és különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k)– számára egyszerű legyen a keretprogramban való részvétel. Az uniós pénzügyi támogatás többféle formában történhet.

(12)

Az átláthatóság elvével összhangban és a 966/2012/EU rendeletben és az 1268/2012/EU rendeletben rögzített követelményeknek megfelelő közzétételi módon túl a Bizottságnak a nyílt pályázati felhívásokat közzé kell tennie a Horizont 2020 weboldalain, a meghatározott információs csatornákon keresztül, és biztosítania kell a széles körű terjesztést a nemzeti kapcsolattartó pontok révén, kérésre pedig a kérelmező számára hozzáférhető formátumban is, ha ez kivitelezhető.

(13)	Az e rendeletben említett kiválasztási és elbírálási kritériumokat átlátható módon, valamint objektív és mérhető paraméterekre alapozva kell alkalmazni, figyelembe véve a Horizont 2020 átfogó célját, a jól működő Európai Kutatási Térség megvalósítását.

(14)

A teljes pályázati anyagok végső leadási határideje és a pályázókkal kötendő támogatási megállapodás aláírása, illetve a pályázók támogatási határozatról való értesítése között eltelt időszaknak általában véve rövidebbnek kell lennie a 966/2012/EU, Euratom rendeletben biztosítottnál. Kellően indokolt esetekben, valamint az Európai Kutatási Tanács cselekvéseinek esetében azonban ez az időszak hosszabb is lehet.

(15)

A Bizottságnak továbbra is törekednie kell arra, hogy amennyiben az IT-rendszerek fejlődése lehetővé teszi, egyszerűsítse az eljárásokat, például – az egyablakos ügyintézési rendszer kialakítása céljából – a résztvevői portál egységes belépési ponttá fejlesztése révén, amelyet a pályázati felhívások közzétételétől a pályázatok benyújtásán keresztül egészen a cselekvések végrehajtásáig használni lehetne. A rendszer értesítéseket is küldhet a pályázóknak arról, hogy a pályázatuk milyen fázisban van, valamint a pályázatra vonatkozó menetrendről.

(16)	A bizalmas és a minősített adatok kezelését az irányadó uniós jog és az intézmények belső szabályzatai, így különösen a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (12) szerint kell végezni, amely az EU minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.

(17)

Mind általában, mind külön a Horizont 2020 keretében megvalósuló tevékenységekre meg kell határozni a részvétel minimumfeltételeit. Meg kell határozni különösen a résztvevők számára és székhelyére vonatkozó szabályokat. Azon tevékenységek esetében, amelyekben nem vesz részt tagállami székhelyű jogalany, törekedni kell az EUMSZ 173. és 179. cikkében meghatározott célkitűzések teljesítésére.

(18)	A 2001/822/EK tanácsi határozat (13) szerint a tengerentúli országok és területek jogalanyai jogosultak részt venni a Horizont 2020-ban, az abban megállapított külön feltételekre is figyelemmel.

(19)	A Bizottságnak a javaslatokra vonatkozó pályázati felhívások közzétételi időpontjának megállapításakor és az információkérésekkor figyelembe kell vennie a szokásos szabadságolási időszakokat, amennyiben lehetséges.

(20)	Elutasított javaslat estében a Bizottságnak értesítenie kell az érintett pályázókat.

(21)	Az egyes meghatározott tárgyú, javaslatokra vonatkozó pályázatok kialakításához világos és átlátható mechanizmusokat kell alkalmazni, amelyek egyenlő részvételi feltételeket biztosítanak, növelik a Horizont 2020 vonzerejét és a résztvevők számát.

(22)	A Bizottságnak a Horizont 2020-szal kapcsolatos valamennyi kérdésben a helyes hivatali magatartásra vonatkozó európai szabályzat elveivel összhangban kell eljárnia, amely szabályzatot a 2000/633/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (14) melléklete tartalmazza.

(23)

Helyénvaló megállapítani a Horizont 2020 keretében végzett tevékenységek résztvevői számára nyújtandó uniós finanszírozás feltételeit. A jelenlegi finanszírozási szabályok egyszerűbbé tétele érdekében olyan egyszerűsített költség-visszatérítési rendszert kell kialakítani, amely fokozottan támaszkodik az egyösszegű átalányra, az átalányfinanszírozásra és az egységköltség-alapú finanszírozásra.

(24)

Az e rendeletben említett visszatérítési ráták maximális rátáknak minősülnek egyrészt a nonprofit követelménynek és a társfinanszírozási elvnek való megfelelés, másrészt annak érdekében, hogy a résztvevők alacsonyabb mértéket is igényelhessenek. A szokásos visszatérítési rátának azonban elvben 100 %-nak vagy 70 %-nak kell lennie.

(25)	A technológiai kutatással kapcsolatos, termékfejlesztési, illetve demonstrációs tevékenységek besorolása során figyelembe kell venni az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel (TRL) kapcsolatos fogalommeghatározásait.

(26)

A kutatás és az innováció területén jelentkező egyes kihívások kezelése új finanszírozási formák, köztük pénzdíjak, kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés, innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés, a kkv-támogató eszköz vagy a gyorsított innovációt célzó cselekvés igénybevételét indokolja, amelyek kapcsán meg kell állapítani az irányadó különös szabályokat.

(27)

Annak érdekében, hogy a belső piacon működő valamennyi vállalkozás egyenlő feltételek mellett vehessen részt a piaci versenyben, a Horizont 2020 keretében történő finanszírozás szabályait az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban kell kialakítani, biztosítandó a közforrások felhasználásának eredményességét, továbbá megelőzendő az olyan piaci torzulásokat, mint például a magánforrások kiszorulása a finanszírozásból, nem hatékony piacszerkezet létrejötte vagy a nem hatékonyan működő cégek fennmaradása. Az innovációs tevékenységek finanszírozása esetében ügyelni kell arra, hogy mindez ne torzítsa a versenyt és ne járjon piaci beavatkozással, amennyiben az nem indokolt.

(28)	Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján a teljes finanszírozási ciklusra kiterjedően védeni kell, biztosítva a bizalom és az ellenőrzés közötti megfelelő egyensúlyt.

(29)	A 966/2012 /EU, Euratom rendelettel összhangban a szabályoknak meg kell teremteniük az alapot a kedvezményezettek által szokásosan követett költségszámítási gyakorlatok szélesebb körű elfogadásához.

(30)

Az 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) alapján létrehozott és a Bizottság által kezelt résztvevői garanciaalap fontos védőmechanizmusnak bizonyult, amely csökkentette a kötelezettségeiket nem teljesítő résztvevők lejárt és vissza nem fizetett tartozásaival kapcsolatos kockázatokat. Ezért új résztvevői garanciaalapot (a továbbiakban: alap) kell létrehozni. A hatékonyabb irányítás és a résztvevők kockázatainak jobb fedezése érdekében az Alapnak az 1982/2006/EK határozattal, a 2006/970/Euratom tanácsi határozattal (16) és a2012/93/Euratom tanácsi határozattal (17) létrehozott programok hatálya alá tartozó tevékenységekre, valamint a Horizont 2020 és az 1314/2013/Euratom tanácsi rendelet (18) hatálya alá tartozó cselekvésekre egyaránt ki kell terjednie. Az Alap által nyújtott fedezet az uniós szervektől eltérő finanszírozó szervek által igazgatott programokra nem terjed ki.

(31)

Az átláthatóság fokozása érdekében közzé kell tenni azoknak a szakértőknek a névjegyzékét, akik e rendelet alkalmazása során a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szervek munkáját segítették. Arra az esetre, ha egy szakértő nevének nyilvános közzététele veszélybe sodorná az adott személy biztonságát vagy feddhetetlenségét, vagy indokolatlan módon sértené a magánélethez való jogát, lehetővé kell tenni a Bizottság, illetőleg a finanszírozó szerv számára, hogy eltekintsen a szóban forgó személy nevének közzétételétől.

(32)	A szakértők személyes adatainak feldolgozását a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban kell végezni.

(33)

Az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozóan szabályokat kell megállapítani, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a résztvevők az eredményeket megfelelő módon védjék, hasznosítsák és terjesszék, továbbá lehetővé kell tenniük, hogy Európa stratégiai érdekeinek védelmében a hasznosítás kapcsán további feltételek legyenek érvényesíthetők. Azoknak a résztvevőknek, amelyek uniós támogatásban részesültek, és elsősorban a Horizont 2020-hoz nem társult harmadik országokban kívánják a létrejövő eredményeket hasznosítani, a támogatási megállapodásnak megfelelően jelezniük kell, hogy az Uniós finanszírozás miként járul hozzá Európa általános versenyképességéhez (kölcsönösség elve).

(34)	Az olyan kutatások esetében, amelyek révén új gyógyászati technológia (például gyógyszer, vakcina és orvosdiagnosztika) jöhet létre, intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy adott esetben az eredményeket azonnal hasznosítani és terjeszteni lehessen.

(35)

Bár a kutatás, a fejlesztés és az innováció, valamint a növekedés ösztönzésének céljából létrehozott uniós hitel- és tőkefinanszírozási eszközök sikeresnek mondhatók, a kockázatfinanszírozáshoz való hozzájutás továbbra is fontos kérdés, különösen az innovatív kkv-k esetében. A hitel- és tőkefinanszírozási eszközök lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében lehetővé kell tenni együttes felhasználásukat és egyéb, az uniós költségvetésből, így például a „Horizont 2020-ból finanszírozott támogatásokkal együtt történő felhasználásukat. A Bizottságnak továbbá biztosítania kell egyrészt az 1982/2006/EK határozattal (a hetedik keretprogramról szóló határozattal) létrehozott kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus, másrészt az 1639/2006/EK határozattal (a versenyképességi és innovációs keretprogramról szóló határozattal) létrehozott, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott pénzügyi eszköznek a vállalkozások kezdeti életszakaszban történő finanszírozására szolgáló része (GIF 1) folytonosságát a Horizont 2020 által létrehozott jogutód hitel- és tőkefinanszírozási eszközökkel, azaz az „uniós hitel- és garancianyújtás a kutatás és az innováció számára”, illetve az „uniós tőkefinanszírozás a kutatás és az innováció számára” elnevezésű eszközökkel. Ennek megfelelően a pénzügyi eszközök által termelt bevételek és az utánuk járó törlesztések közvetlenül a Horizont 2020 által létrehozott pénzügyi eszközök bevételének minősülnek.

(36)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a Horizont 2020 szerinti kkv-támogató eszköz, a Horizont 2020 és az 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) által létrehozott COSME program által kínált pénzügyi eszközök, valamint a tagállamok által közösen létrehozott rendszerek és eszközök, például az Eurostars Közös Program (21) egymást kiegészítve működjenek.

(37)	A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében az 1906/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet az 1291/2013/EU rendelet alapján megvalósított közvetett cselekvésekben való részvétel különös szabályait állapítja meg, beleértve azokat a közvetett cselekvéseket is, amelyeket az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében finanszírozó szerv finanszíroz.

Ez a rendelet továbbá megállapítja az eredmények felhasználására és terjesztésére vonatkozó szabályokat.

(2)   Az e rendeletben megállapított különös szabályokra is figyelemmel a 966/2012/EU, Euratom rendeletben és az 1268/2012/EU rendeletben foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

(3)   A 294/2008/EK rendelet vagy bármely, az EUMSZ 185. cikke alapján valamely finanszírozó szervet költségvetés-végrehajtási feladatokkal felruházó alap-jogiaktus megállapíthat az e rendeletben foglalt szabályoktól eltérő szabályokat. Az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott finanszírozó szerveknek a vonatkozó alap-jogiaktus keretében meghatározott sajátos működési igényei figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e finanszírozó szervek tekintetében az 56. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatban:

a)	a repüléstechnika területén létrehozott finanszírozó szervek által kiírt pályázatokban való részvétel feltételei, a résztvevők 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimális számának csökkentése céljából;

b)	a 10. cikk szerinti finanszírozási jogosultság, lehetővé teendő a bioalapú iparágak és az innovatív gyógyszerek területén létrehozott finanszírozó szervek számára, hogy a finanszírozási jogosultságot a résztvevők meghatározott típusaira korlátozzák;

c)

az eredmények felhasználására és terjesztésére vonatkozó olyan szabályok, amelyek révén az innovatív gyógyszerek területén létrehozott finanszírozó szervek: i. kiterjeszthetik a kapcsolt jogalanyokra, a vásárlókra és bármely jogutód jogalanyra azt a lehetőséget, hogy az eredményeket és a meglévő információkat és jogokat a támogatási megállapodással összhangban és a 44. cikk (1) és (2) bekezdésében említett egyéb résztvevők beleegyezése nélkül átruházzák vagy azok használati jogait átadják; ii. lehetővé tehetik egyedi megállapodások megkötését a 48. cikk (2)–(4) bekezdésében említett, a meglévő információkhoz és jogokhoz kereskedelmi hasznosítás céljából történő fejlesztési eredmények vagy maguknak az eredményeknek a kereskedelmi hasznosítása (közvetlen hasznosítás) céljából történő hozzáférésre vonatkozóan; iii. a 41. cikk (2) bekezdésében és a 45–48. cikkben említett szabályok kiegészítéseként rendelkezéseket vezethetnek be azon adatok, ismeretek és információk tulajdonjoga és az ezekhez való hozzáférés tekintetében, amelyek nem tartoznak valamely cselekvés célkitűzéseihez, és nem szükségesek a cselekvés megvalósításához és hasznosításához (sideground); iv. a 48. cikkben említett hasznosítási szabályokat a cselekvés megvalósítása (kutatási célú felhasználás) és a kereskedelmi hasznosítás céljából történő fejlesztési eredmények vagy maguknak az eredményeknek a kereskedelmi hasznosítása (közvetlen hasznosítás) mellett más célokra is kiterjeszthetik; v. a 46. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően konkrét kritériumokat határozhatnak meg a használati jog ugyanazon cselekvés két résztvevője közötti továbbadását illetően; vi. a 24. cikk (2) bekezdésében említett konzorciummegállapodásban meghatározott feltételek mellett a résztvevők, kapcsolt jogalanyaik és a hasznosítási engedély jogosultjának minősülő harmadik felek eredményekhez vagy meglévő információkhoz és jogokhoz való, a 46–48. cikkben említett hozzáférési jogát kiterjeszthetik a cselekvés megfelelő – többek között pénzügyi – feltételek melletti megvalósításán (kutatási célú felhasználás) és a kereskedelmi hasznosítás céljából való fejlesztési eredményeken vagy maguknak az eredményeknek a kereskedelmi hasznosításán (közvetlen hasznosítás) kívül más célokra is; vii. a 48. cikkben említetteknek megfelelően a közvetlen hasznosítást szolgáló hozzáférési jog megadását az érintett résztvevők közötti megállapodáshoz köthetik; viii. opcionálissá tehetik a 43. cikk (2) bekezdésében említett, szabad hozzáférésű tudományos publikációk révén történő terjesztést;

d)

a cselekvések finanszírozása, lehetővé téve az elektronikus alkatrészek és rendszerek területén létrehozott finanszírozó szerveknek, hogy a 28. cikk (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérő visszatérítési rátát alkalmazzanak azokban az esetekben, amikor egy vagy több tagállam közösen finanszíroz egy résztvevőt vagy egy cselekvést. Az e bekezdés első és második albekezdésében említettektől eltérő, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. vagy ii. pontja alapján költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott finanszírozó szerv, amennyiben sajátos működési igényei szükségessé teszik, a Bizottság beleegyezésével alkalmazhat az e rendeletben meghatározottaktól eltérő szabályokat.

(4)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a Közös Kutatóközpont által megvalósított közvetlen cselekvésekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

1.   „hozzáférési jogok”: az eredmények vagy a meglévő információk és jogok felhasználására vonatkozó, e rendelettel összhangban megállapított feltételek mellett gyakorolható jogok;

2.   „kapcsolt jogalany”: az a jogalany, amelyben egy résztvevő közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, vagy amely közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik egy résztvevőben, vagy amely esetében e szervezet és a résztvevő ugyanazon közvetlen vagy közvetett többségi befolyás alatt áll; a többségi befolyás a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott formák bármelyikét jelentheti;

3.   „társult ország”: olyan harmadik ország, amely az 1291/2013/EU rendelet 7. cikkében meghatározottak szerint részes fele egy, az Unióval megkötött nemzetközi megállapodásnak;

4.   „meglévő információk és jogok”: megjelenési formájától és jellegétől függetlenül minden olyan fizikai vagy virtuális adat, know-how vagy információ, ideértve minden olyan, például a szellemi tulajdonhoz fűződő jogot is, amellyel i. a résztvevők rendelkeztek a cselekvéshez való csatlakozásukat megelőzően, amely ii. szükséges a közvetlen cselekvés megvalósításához vagy a cselekvés eredményeinek felhasználásához, és amelyet iii. a résztvevők a 45. cikknek megfelelően ekként megjelöltek;

5.   „alap-jogiaktus”: a cselekvés jogalapját adó, az Unió intézményei által az EUMSZ 288. cikke szerinti rendelet, irányelv vagy határozat formájában elfogadott jogi aktus;

6.   „innovációs cselekvés”: olyan cselekvés, amely elsősorban közvetlenül új, módosított vagy jobb minőségű termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és kialakításmódjának megtervezésére, elkészítésére irányul. Ide tartozhat a prototípusgyártás, a tesztelés, a demonstrációs tevékenységek, a kísérleti bevezetés, a nagyléptékű termékhitelesítés és a forgalomba hozatal;

7.   „koordinációs és támogatási cselekvés”: olyan cselekvés, amely túlnyomórészt kísérő intézkedésekből, például szabványosításból, terjesztésből, figyelemfelkeltésből és kommunikációs, hálózatépítési, koordinációs vagy támogatási szolgáltatásokból, szakpolitikai párbeszédből, kölcsönös tanulásból és tanulmánykészítésből áll, ez utóbbiba beleértve az új infrastruktúra kiépítésére vonatkozó tanulmánytervek elkészítését is, és amely magában foglalhat olyan kiegészítő tevékenységeket is, amelyek a különböző országokban zajló programok közötti hálózatépítésre és koordinációra irányulnak;

8.   „terjesztés”: az eredmények nyilvános közlése bármilyen arra alkalmas módon, beleértve – az alkalmazott médiumtól függetlenül – a tudományos publikációt is, de nem beleértve az eredmények oltalom alá helyezés és a hasznosítás céljából megvalósuló közlését;

9.   „hasznosítás”: az eredmények felhasználása az adott cselekvéshez nem tartozó további kutatás keretében, illetve termékek vagy eljárások fejlesztése, kialakítása és értékesítése, szolgáltatások kialakítása és nyújtása vagy szabványosítás során;

10.   „méltányos és ésszerű feltételek”: megfelelő feltételek, beleértve az esetleges pénzügyi feltételeket és a jogdíjmentességet is, figyelembe véve a hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos különleges körülményeket, például azon eredmények, illetve meglévő információk és jogok tényleges vagy potenciális értéke, amelyekhez hozzáférést kérnek, és/vagy a tervezett hasznosítás területe, időtartama vagy egyéb jellemzői;

11.   „finanszírozó szerv”: a Bizottságtól különböző, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett olyan szerv vagy hatóság, amelyre a Bizottság az 1291/2013/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján költségvetés-végrehajtási feladatokat ruházott át;

12.   „európai érdekű nemzetközi szervezet”: olyan nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége tagállam vagy társult ország, és amelynek elsődleges célja a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában;

13.   „jogalany”: természetes személy, valamint a nemzeti jog, az Unió joga vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely az adott jog szerint annak minősül, jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;

14.   „nonprofit jogalany”: jogi formájából adódóan nonprofitnak minősülő jogalany, vagy olyan jogalany, amelynek nyereségéből a rá vonatkozó törvényi, jogszabályi kötelezettség értelmében a részvényesei, illetve tagjai nem részesedhetnek;

15.   „résztvevő”: az 1291/2013/EU rendelet alapján cselekvést vagy annak valamely részét megvalósító olyan jogalany, amely e rendelet szerint az Unióval vagy más finanszírozó szervvel szemben jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik;

16.   „program-társfinanszírozási cselekvés”: olyan cselekvés, amelynek finanszírozása olyan konkrét pályázati felhívásokhoz vagy programokhoz biztosított kiegészítő támogatás útján történik, amelyeket kutatási és innovációs programokat irányító, az uniós finanszírozó szervektől különböző szervezetek finanszíroznak. E cselekvés magában foglalhat olyan kiegészítő tevékenységeket is, amelyek a különböző országokban zajló programok közötti hálózatépítésre és koordinációra irányulnak;

17.   „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán és többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatás-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;

18.   „innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés”: olyan közbeszerzés, amelyben az ajánlatkérő kereskedelmi forgalomban nagy volumenben be nem szerezhető termékek és szolgáltatások első vásárlójaként lép fel, és amely magában foglalhatja a megfelelőség tesztelését is;

19.   „eredmények”: az adott cselekvés nyomán születő fizikai vagy virtuális eredmény, például adatok, ismeretek vagy információk, függetlenül azok formájától és természetétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok összessége, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is;

20.   „kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (22) meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokat jelenti;

21.   „munkaprogram”: a Bizottság által a 2013/743/EU tanácsi határozat (23) egyedi programot létrehozó határozat5. cikke értelmében az egyedi program végrehajtására elfogadott dokumentum;

22.   „munkaterv”: az 1291/2013/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a „Horizont 2020 valamely meghatározott részének végrehajtásával megbízott finanszírozó szervek által elfogadott, a Bizottság munkaprogramjához hasonló dokumentum.

(2)   E rendelet alkalmazásában az irányadó nemzeti jog értelmében jogi személynek nem minősülő személyt is jogalanynak kell tekinteni, amennyiben teljesülnek a 966/2012 /EU, Euratom rendelet 131. cikke (2) bekezdésében, valamint az 1268/2012/EU rendelet 198. cikkében megállapított feltételek.

(3)   E rendelet alkalmazásában a támogatások végső címzettjei nem minősülnek finanszírozó szervnek.

3. cikk

Titoktartás

A végrehajtó megállapodásokban, határozatokban és szerződésekben megállapított feltételek betartása mellett, a minősített adatok védelmére és az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályok kellő figyelembevételével bizalmasan kell kezelni a cselekvések keretében bizalmasan közölt adatokat, ismereteket és információkat.

4. cikk

Tájékoztatás

(1)   A 3. cikk sérelme nélkül a Bizottság kérésre az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei, valamint bármely tagállam vagy társult ország rendelkezésére bocsát bármely birtokában lévő hasznos információt a résztvevők által olyan cselekvés keretében létrehozott eredményekkel kapcsolatban, amely uniós finanszírozásban részesült, amennyiben mindkét következő feltétel teljesül:

a)	a kérdéses információk a közpolitika szempontjából lényegesek;

b)	a résztvevők nem adtak alapos és elegendő indokot a kérdéses információk visszatartására.

A „Biztonságos társadalmak – Európa és polgárai szabadságának és biztonságának védelme” különös célkitűzés alá tartozó cselekvések vonatkozásában a Bizottság kérésre az Unió intézményei, szervei, irodái vagy ügynökségei, valamint a tagállami nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsát bármely birtokában lévő hasznos információt a résztvevők által olyan cselekvés keretében létrehozott eredményekkel kapcsolatban, amely uniós finanszírozásban részesült. A Bizottság értesíti a résztvevőt az információ rendelkezésre bocsátásáról. Ha egy tagállam vagy uniós intézmény, szerv, iroda vagy ügynökség valamilyen információ közlését kéri, a Bizottság erről értesíti az összes tagállamot.

(2)   Az (1) bekezdés alapján adott tájékoztatás nem jelenti a Bizottság vagy a résztvevők bármely jogának vagy kötelezettségének a tájékoztatás címzettjére történő átruházását. A tájékoztatás címzettje mindazonáltal köteles a megkapott információt bizalmasan kezelni, kivéve akkor, ha a kérdéses információ nyilvánosságra kerül vagy azt a résztvevők nyilvánosságra hozzák, vagy ennek hiányában, ha a kérdéses információt a részvevők titoktartásra vonatkozó feltételek kikötése nélkül bocsátották a Bizottság rendelkezésére. A minősített adatokra a Bizottság biztonsági szabályait kell alkalmazni.

5. cikk

Útmutatás és tájékoztatás a potenciális résztvevők számára

A 966/2012/EU, Euratom rendelettel és a 1268/2012/EU rendelettel összhangban a Bizottság az érintett finanszírozó szerv gondoskodik arról, hogy a pályázati felhívások közzétételekor minden potenciális pályázónak megfelelő útmutatás és tájékoztatás álljon rendelkezésére, beleértve különösen a vonatkozó támogatási megállapodás mintáját.

II.   CÍM

RÉSZVÉTELI SZABÁLYOK

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

6. cikk

A finanszírozás formái

A finanszírozás az 1291/2013/EU rendelet 10. cikkével összhangban a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott formák bármelyike és azok bármely kombinációja, így különösen támogatás, pénzdíj, beszerzés és pénzügyi eszköz formájában nyújtható.

7. cikk

A cselekvésben való részvételre jogosult jogalanyok

(1)   Amennyiben teljesülnek az e rendeletben megállapított feltételek a vonatkozó munkaprogramban vagy munkatervben megállapított esetleges további feltételekkel együtt, a cselekvésekben székhelyétől függetlenül bármely jogalany vagy nemzetközi szervezet részt vehet.

(2)   A vonatkozó munkaprogram a harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyok esetében korlátozhatja a Horizont 2020-ban vagy annak meghatározott részeiben történő részvételt abban az esetben, ha a tagállami jogalanyoknak vagy harmadik országban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyaiknak az adott harmadik ország kutatási és innovációs programjaiban való részvételére irányadó feltételek a Bizottság szerint sértik az Unió érdekeit.

(3)   Ha azt biztonsági megfontolások indokolják, a vonatkozó munkaprogram vagy munkaterv kizárhatja a részvételből azokat a jogalanyokat, amelyek nem képesek kielégítő biztonsági garanciákat nyújtani, ideértve az érintett személyek biztonsági tanúsítványát is.

(4)   A Közös Kutatóközpont a tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyokéval megegyező jogokkal és kötelezettségekkel vehet részt a cselekvésekben.

8. cikk

Függetlenség

(1)   Két jogalanyt egymástól függetlennek kell tekinteni, ha egyik sem rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással a másikban, és nem állnak ugyanazon közvetlen vagy közvetett többségi befolyás alatt.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a többségi befolyás különösen a következő formák bármelyikét öltheti:

a)	a kérdéses jogalany jegyzett tőkéje névértéke több mint 50 %-ának vagy az adott jogalanyban a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségének közvetlen vagy közvetett birtoklása;

b)	a jogalanyban a döntéshozatali jogkör de facto vagy de jure közvetlen vagy közvetett birtoklása.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogalanyok között fennálló következő viszonyok azonban önmagukban nem tekintendők többségi befolyásnak:

a)	a jegyzett tőke névértékének több mint 50 %-át vagy a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségét közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon állami befektetési társaság, intézményi befektető vagy kockázatitőke-társaság birtokolja;

b)	az adott jogalanyok felett ugyanaz a közjogi szerv gyakorolja a tulajdonosi vagy a felügyeleti jogokat.

II.   FEJEZET

Támogatások

I.   Szakasz

Odaítélési eljárás

9. cikk

Részvételi feltételek

(1)   A következő minimumfeltételeket kell alkalmazni:

a)	minden cselekvésben legalább három jogalanynak kell részt vennie;

b)	mindhárom jogalany székhelyének más és más tagállamban vagy társult országban kell lennie; és

c)	a b) pontban említett jogalanyoknak a 8. cikk értelmében függetlennek kell lenniük egymástól.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában ha a résztvevők valamelyike a Közös Kutatóközpont, európai érdekű nemzetközi szervezet vagy az Unió joga alapján létrehozott jogalany, akkor úgy kell tekinteni, hogy e résztvevő székhelye olyan tagállamban vagy társult országban van, amely nem egyezik meg a cselekvés egyetlen másik résztvevőjének székhelye szerinti tagállammal vagy társult országgal sem.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a minimumfeltétel egyetlen olyan jogalany részvétele, amelynek székhelye valamely tagállamban vagy társult országban van:

a)	az Európai Kutatási Tanács (EKT) hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén megvalósított cselekvések esetében;

b)	a kkv-támogató eszköz esetében, amennyiben a cselekvés egyértelmű uniós hozzáadott értéket képvisel;

c)	a program-társfinanszírozási cselekvésekben; és

d)	a munkaprogramban vagy munkatervben meghatározott más indokolt esetekben.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve a koordinációs és támogatási cselekvések és a képzési és mobilitási cselekvések esetében a minimumfeltétel egyetlen jogalany részvétele.

(5)   Szükséges és megfelelően indokolt esetben a munkaprogramok és a munkatervek a sajátos szakpolitikai igényeknek vagy a cselekvés jellegének és céljainak megfelelően további, különösen a résztvevők számára, típusára vagy székhelyére vonatkozó feltételeket is meghatározhatnak.

10. cikk

Finanszírozási jogosultság

(1)   Uniós finanszírozásban a következő résztvevők részesülhetnek:

a)	a tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező jogalany vagy az Unió joga alapján létrehozott jogalany;

b)	az európai érdekű nemzetközi szervezet;

c)	a munkaprogramban megjelölt, harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany.

(2)   Ha a cselekvésnek olyan nemzetközi szervezet vagy harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany is résztvevője, amely az (1) bekezdés alapján nem részesülhet finanszírozásban, e nemzetközi szervezet vagy jogalany részére akkor nyújtható uniós finanszírozás, ha a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a)	a részvételt a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv a cselekvés megvalósítása szempontjából alapvetően fontosnak ítéli meg;

b)	a finanszírozásról kétoldalú tudományos és műszaki megállapodás vagy az Unió és a nemzetközi szervezet, illetőleg harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany esetében az Unió és a jogalany székhelye szerinti ország között létrejött más megegyezés rendelkezik.

11. cikk

Pályázati felhívások

(1)   A 966/2012/EU, Euratom rendelettel és az 1268/2012/EU rendelettel összhangban pályázati felhívásokat kell közzétenni, figyelembe véve különösen az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség, valamint – a kutatási és az innovációs ágazat változatos természetéből adódóan – a rugalmasság követelményét.

(2)   Kivételként és a 966/2012/EU, Euratom rendeletben (a költségvetési rendeletben) és az 1268/2012/EU rendeletben meghatározott további esetek sérelme nélkül nem kell pályázati felhívást közzétenni a munkaprogramokban vagy munkatervekben megjelölt jogalanyok által megvalósítandó koordinációs és támogatási cselekvések és program-társfinanszírozási cselekvések esetében akkor, ha a cselekvés nem tartozik pályázati felhívás tárgykörébe.

(3)   A 966/2012/EU, Euratom rendeletben (a költségvetési rendeletben) és az 1268/2012/EU rendeletben foglalt vonatkozó szabályokkal összhangban a javaslatok elkészítéséhez kellő időt kell biztosítani, munkaprogram közzététele révén ésszerű időben előzetes tájékoztatást adva a közeljövőben kiírni szándékozott pályázati felhívásokról, és megfelelő időt hagyva a pályázat kiírása és a pályázatok benyújtási határideje között.

12. cikk

Harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel közösen közzétett pályázati felhívások

(1)   Amennyiben egyértelmű az Unió számára jelentett hozzáadott érték, a közös érdekű, prioritást jelentő és várhatóan kölcsönös előnyökkel járó területeken megvalósuló cselekvések közös finanszírozása érdekében közös pályázati felhívások adhatók ki harmadik országokkal vagy azok tudományos és technológiai szervezeteivel vagy ügynökségeivel, valamint nemzetközi szervezetekkel. A pályázatok elbírálását és kiválasztását közösen megállapított közös elbírálási és kiválasztási eljárások útján kell végezni. Az elbírálási és kiválasztási eljárások során biztosítani kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet VI. címében megállapított elvek érvényesülését, és a végrehajtásukkal megbízott, a felek által kijelölt független szakértőkből álló csoport összetételének kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(2)   Az uniós finanszírozásban részesülő jogalanyok kötelesek támogatási megállapodást kötni az Unióval vagy az érintett finanszírozó szervvel. A támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a szóban forgó résztvevők és a harmadik országbeli részt vevő érintett jogalanyok által elvégzendő munka leírását.

(3)   Az uniós finanszírozásban részesülő jogalanyok kötelesek koordinációs megállapodást kötni azokkal a részt vevő jogalanyokkal, amelyek az érintett harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől finanszírozásban részesülnek.

13. cikk

Pályázatok

(1)   Ha a munkaprogram, illetve munkaterv így rendelkezik, a pályázatoknak tartalmazniuk kell az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozó terv tervezetét.

(2)   Az emberi embrionális őssejteken végzett kutatást előirányzó pályázatoknak – az adott eset körülményeinek megfelelően – tartalmazniuk kell az érintett tagállamok illetékes hatóságai által hozandó engedélyezési és ellenőrző intézkedések, valamint a várható etikai jóváhagyások részletes ismertetését. Az emberi embrionális őssejtek kinyerésével összefüggésben az érintett intézményeket, szervezeteket és kutatókat az érintett tagállamok jogszabályaival összhangban szigorú engedélyezési eljárásoknak és ellenőrzéseknek kell alávetni.

(3)   Az elbírálási, a kiválasztási és az odaítélési eljárásokból bármikor kizárható az a pályázat, amely sérti az alapvető etikai elveket vagy a vonatkozó jogszabályokat, vagy nem felel meg 743/2013/EU határozatban, a munkaprogramban, munkatervben vagy a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.

(4)   Adott esetben, és ha a munkaprogram vagy a munkaterv előírja, a pályázatokban ismertetni kell, hogy a nemi alapú elemzés hogyan és milyen mértékben releváns a tervezett projekt tartalma szempontjából.

14. cikk

Etikai felülvizsgálat

(1)   A Bizottság köteles szisztematikusan etikai vizsgálatnak alávetni azokat a pályázatokat, amelyek etikai kérdéseket vetnek fel. E vizsgálat során ellenőrizni kell az etikai elvek és a vonatkozó jogszabályok érvényesülését, továbbá az Unión kívül végzett kutatások esetében azt, hogy ugyanaz a kutatás engedélyezhető lett volna-e valamelyik tagállamban.

(2)   A Bizottság az etikai felülvizsgálat folyamatát a lehető legátláthatóbbá teszi, és biztosítja, hogy e felülvizsgálatra időben sor kerüljön, lehetőleg elkerülve azt, hogy a dokumentumokat újból be kelljen nyújtani.

15. cikk

Kiválasztási és odaítélési kritériumok

(1)   A benyújtott pályázatokat a következő odaítélési kritériumok alapján kell elbírálni:

a)	kiválóság;

b)

hatás;

c)	a végrehajtás minősége és hatékonysága.

(2)   Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén megvalósított cselekvésekre irányuló pályázatokra egyedül az (1) bekezdés a) pontjában említett kritériumot kell alkalmazni.

(3)   Az innovációs cselekvésekre irányuló pályázatok esetében az (1) bekezdés b) pontjában említett kritérium nagyobb súllyal vehető figyelembe.

(4)   A munkaprogramban vagy munkatervben meg kell határozni az (1) bekezdésben előírt odaítélési kritériumok alkalmazásának részletes szabályait, valamint az alkalmazandó súlyokat és küszöbértékeket.

(5)   Adott esetben, és ha a pályázati felhívások célkitűzéseivel összeegyeztethető, a Bizottság figyelembe veszi a 966/2012/EU, Euratom rendeletben és az 1268/2012/EU rendeletben előírt kétszakaszos benyújtási eljárás alkalmazásának lehetőségét.

(6)   A pályázatokat az elbírálás eredményeinek megfelelően rangsorolni kell. A kiválasztást e rangsor alapján kell elvégezni.

(7)   Az elbírálást független szakértők végzik.

(8)   A 11. cikk (2) bekezdésében említett jogalanyok esetében vagy egyéb, kellően indokolt kivételes esetben az elbírálást a (7) bekezdéstől eltérve is lehet végezni. Minden ilyen elbírálás esetében a Bizottság részletesen tájékoztatja a tagállamokat az alkalmazott elbírálási eljárásról és annak eredményéről.

(9)   Abban az esetben, ha az Uniótól igényelt finanszírozás összege eléri vagy meghaladja az 500 000 EUR-t, a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv, a nemzeti joggal összhangban álló eszközökkel,előzetesen ellenőrzi a koordinátor pénzügyi képességét. A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv ellenőrzi továbbá a koordinátor vagy más résztvevők pénzügyi képességét minden olyan esetben, amikor a rendelkezésre álló információk alapján kétely merül fel pénzügyi képességüket illetően.

(10)   Nem kell ellenőrizni a pénzügyi képességeket azon jogalanyok esetében, amelyek pénzügyi életképességéért tagállam vagy harmadik ország garanciát vállalt, sem pedig a közép- és a felsőfokú oktatási intézmények vonatkozásában.

(11)   A pénzügyi képességet bármely más jogalany is garantálhatja, ez esetben e jogalany pénzügyi képességét kell ellenőrizni az (9) bekezdés szerint.

16. cikk

Az elbírálás felülvizsgálata

(1)   A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv átlátható elbírálás-felülvizsgálati eljárást alakít ki azon résztvevők számára, amelyek úgy ítélik meg, hogy pályázatuk elbírálása nem az e rendeletben, a vonatkozó munkaprogramban, munkatervben vagy a pályázati felhívásban megállapított eljárások betartásával történt.

(2)   A felülvizsgálati kérelemnek egyetlen meghatározott pályázatra kell vonatkoznia; a kérelmet a pályázat koordinátora nyújthatja be legfeljebb harminc nappal azt követően, hogy a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv tájékoztatta a koordinátort az elbírálás eredményeiről.

(3)   A (2) bekezdésben említett kérelmet a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv vizsgálja meg. A vizsgálat csak az elbírálással összefüggő eljárási kérdésekre terjedhet ki, a pályázat érdemét nem érintheti.

(4)   Az elbírálással összefüggő eljárási kérdésekről a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv dolgozóiból álló elbírálás-felülvizsgáló bizottság alkot véleményt. A bizottság elnökének a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv egy olyan tisztviselőjének kell lennie, aki nem a pályázati felhívásért felelős szervezeti egységnél dolgozik. A bizottság a következő ajánlásokat fogalmazhatja meg:

a)	a pályázatot újból el kell bírálni, és ezt elsősorban a megelőző elbírálásban részt nem vett bírálóknak kell végeznie;

b)	az eredeti értékelést fenn kell tartani.

(5)   A (4) bekezdésben említett ajánlás alapján a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv döntést hoz, és erről értesíti a pályázat koordinátorát. Döntését a Bizottság, illetve az érintett finanszírozó szerv indokolatlan késedelem nélkül hozza meg.

(6)   A felülvizsgálat nem késleltetheti a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett pályázatok kiválasztására irányuló eljárást.

(7)   A felülvizsgálat nem sérti a résztvevő azon jogát, hogy éljen az Unió jogában biztosított más lehetőségekkel.

17. cikk

Információkérés és panasztétel

(1)   A Bizottság gondoskodik egy olyan eljárás meglétéről, amelynek révén a résztvevők információt kérhetnek vagy panaszt tehetnek a Horizont 2020-ban való részvételükkel kapcsolatban.

(2)   A Bizottság gondoskodik róla, hogy az aggályok, kérelmek és panaszok jelzésének módjára vonatkozó tájékoztatás minden résztvevő számára hozzáférhető legyen, és az Interneten is közzétegyék.

18. cikk

Támogatási megállapodás

(1)   A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben e rendeletnek megfelelően megállapodásmintákat dolgoz ki a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv és a résztvevők közötti támogatási megállapodásokhoz. Ha szükségessé válik a támogatásimegállapodás-minta jelentős módosítása, akkor a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben a megfelelő módon módosítja azt.

(2)   A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv támogatási megállapodást köt a résztvevőkkel. Alaposan meg kell indokolni, ha a támogatási megállapodás aláírása előtt valamely résztvevő kilépésére vagy másikkal való felváltására kerül sor.

(3)   A támogatási megállapodásban meg kell határozni a résztvevők, valamint e rendelettel összhangban vagy a Bizottság, vagy az érintett finanszírozó szerv jogait és kötelezettségeit. A támogatási megállapodásban meg kell határozni azon jogalanyok jogait és kötelezettségeit is, amelyek a cselekvés megvalósítása közben válnak résztvevővé, valamint a konzorcium-koordinátor szerepét és feladatait is.

(4)   Az e rendeletben meghatározott jogokon és kötelezettségeken túlmenően a támogatási megállapodás – a munkaprogramban vagy munkatervben rögzített követelmény alapján – a hozzáférési jogokkal, a hasznosítással és a terjesztéssel összefüggésben meghatározhat további, az egyes résztvevőkre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.

(5)   A támogatási megállapodásnak adott esetben a lehetséges mértékben tükröznie kell a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexéről szóló bizottsági ajánlásban meghatározott, a kutatási integritásra vonatkozó, valamint a szellemi tulajdon kezeléséről a tudásátadás során, valamint az egyetemeknek és más állami kutatószervezeteknek szóló gyakorlati útmutatóról szóló bizottsági ajánlásban meghatározott általános elveket, valamint az 1291/2013/EU rendelet 16. cikkében meghatározott, a nemek közti egyenlőségre vonatkozó elvet.

(6)   A támogatási megállapodásnak adott esetben tartalmaznia kell olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják az etikai elvek tiszteletben tartását, ideértve a független etikai bizottság felállítását is, továbbá rendelkeznie kell a Bizottságnak a független szakértők által végzendő etikai audit végrehajtására vonatkozó jogáról.

(7)   Kellően indokolt esetben egyes cselekvések konkrét támogatása keretpartnerségbe illeszkedhet a 966/2012/EU, Euratom rendelettel és az 1268/EU rendelettel összhangban.

19. cikk

Támogatási határozatok

Adott esetben, és ha kellően indokolt, a Bizottság – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 121. cikke (1) bekezdésének megfelelően – vagy az érintett finanszírozó szerv támogatási megállapodás megkötése helyett támogatási határozatról tehet értesítést. A támogatási határozatra e rendeletnek a támogatási megállapodásra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

20. cikk

A támogatás odaítéléséhez szükséges idő

(1)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 128. cikkének (2) bekezdésével összhangban a pályázati felhívások meghatározzák azt a tervezett időpontot, ameddig az összes pályázót tájékoztatni kell a pályázatuk elbírálásának eredményéről, valamint a támogatási megállapodások aláírásának vagy a támogatási határozatokról való értesítésnek a tervezett időpontját.

(2)   Az (1) bekezdésben említett időpontokat az alábbi időtartamok alapján kell megállapítani:

a)	valamennyi pályázónak a pályázata tudományos elbírálásának eredményéről történő tájékoztatása esetében a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb öt hónap;

b)	a támogatási megállapodások pályázókkal történő aláírása vagy a támogatási határozatokról való értesítésük esetében a pályázat sikerességéről való tájékoztatás időpontjától kezdődően legfeljebb három hónap.

(3)   A (2) bekezdésben említett időtartamokat túl lehet lépni az EKT cselekvései esetében és olyan kivételes, kellően indokolt esetben – különösen összetett cselekvések esetén –, amikor nagyszámú pályázat érkezett be, vagy ha a pályázók ezt kérik.

(4)   A résztvevőknek kellő időt kell biztosítani a támogatási megállapodás aláírásához szükséges információk és dokumentáció benyújtására. A Bizottság döntéseit a lehető legrövidebb időn belül hozza meg, és a lehető legrövidebb időn belül kér tájékoztatást. Amennyiben lehetséges, el kell kerülni azt, hogy a dokumentumokat újból be kelljen nyújtani.

21. cikk

A támogatás kifizetéséhez szükséges idő

A résztvevők számára a kifizetést a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban időben kell folyósítani. A kifizetés koordinátor részére történt folyósítását követően a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv értesíti erről a résztvevőket.

22. cikk

Biztonságos elektronikus rendszer

Az 1268/2012/EU rendelet 179. cikkében meghatározottak szerint a résztvevőkkel folytatott bármely kommunikáció – ideértve a támogatási megállapodások megkötését, a támogatási határozatokról való értesítést és ezek bármely módosítását – történhet a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv által létrehozott elektronikus információcsere-rendszeren keresztül.

II.   Szakasz

Megvalósítás

23. cikk

A cselekvések megvalósítása

(1)   A résztvevők a cselekvést az e rendeletben, a 966/2012/EU, Euratom rendeletben, az 1268/2012/EU, Euratom rendeletben, az 2013/743/EU határozatban, a munkaprogramban vagy munkatervben, a pályázati felhívásban és a támogatási megállapodásban megállapított valamennyi feltétel betartása és valamennyi kötelezettség teljesítése mellett kötelesek végrehajtani.

(2)   A résztvevők nem vállalhatnak olyan kötelezettségeket, amelyek e rendelettel vagy a támogatási megállapodással összeegyeztethetetlenek. Ha valamelyik résztvevő a cselekvés tartalmi megvalósításával kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, a többi résztvevő köteles teljesíteni kötelezettségeit anélkül, hogy bármilyen kiegészítő uniós finanszírozásban részesülnének, hacsak a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv ez alól kifejezetten felmentést nem ad. Amennyiben valamely résztvevő nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a Bizottság a 39. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban átutalhatja a tartozás összegét a 38. cikkben említett résztvevői garanciaalapból a cselekvés koordinátorának. Minden egyes résztvevő pénzügyi felelőssége – a résztvevői garanciaalapra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel – saját tartozására korlátozódik. A résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv kellő időben tájékoztatást kapjon minden olyan eseményről, amely jelentős hatással lehet a cselekvés megvalósítására vagy az Unió érdekeire.

(3)   A résztvevők kötelesek megvalósítani a cselekvést, és ennek érdekében minden szükséges és ésszerű intézkedést megtenni. A résztvevőknek a szükséges időben és módon rendelkezniük kell a cselekvés megvalósításához szükséges erőforrásokkal. Amennyiben a cselekvés megvalósításához szükséges, a résztvevők a támogatási megállapodásban megállapított feltételek mellett a cselekvések keretében feladatokat bízhatnak harmadik felekre (az alvállalkozókat is ideértve), vagy harmadik felek által természetben rendelkezésre bocsátott erőforrásokat vehetnek igénybe. Az elvégzett munka vonatkozásában a résztvevő a Bizottsággal vagy az érintett finanszírozó szervvel, valamint a többi résztvevővel szemben felelősséggel tartozik.

(4)   Alvállalkozók a cselekvés egyes elemeinek végrehajtása céljából csak a támogatási megállapodásban megjelölt esetekben vehetők igénybe, valamint olyan, kellően indokolt esetekben, amelyeket a támogatási megállapodás hatálybalépésének időpontjában nem lehetett egyértelműen előre látni.

(5)   Alvállalkozóktól eltérő harmadik felek is végezhetnek el feladatokat a cselekvés keretében a támogatási megállapodás feltételeinek megfelelően. A támogatási megállapodásban meg kell jelölni a kérdéses harmadik felet és az általa elvégzendő feladatot.

E harmadik felek költségei akkor minősülnek támogatható költségnek, ha a harmadik fél a következő feltételek mindegyikének megfelel:

a)	ha résztvevő volna, jogosult volna finanszírozásra;

b)	a résztvevő kapcsolt jogalanya, vagy olyan jogi kapcsolat fűzi a résztvevőhöz, amely a cselekvésen túlmutató együttműködésre utal;

c)	személyét a támogatási megállapodás megjelöli;

d)	magára nézve kötelezőnek fogadja el a támogatási megállapodásnak a költségek támogathatóságával és a kiadások ellenőrzésével kapcsolatban a résztvevőre vonatkozó rendelkezéseit.

e)	amennyiben a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv ezt megköveteli, elfogadja, hogy a résztvevővel együtt egyetemlegesen felelős az Unió által nyújtott azon hozzájárulást illetően, amely a harmadik fél által elszámolt összegnek felel meg.

(6)   Harmadik felek úgy is bocsáthatnak erőforrásokat a résztvevő rendelkezésére, hogy természetben járulnak hozzá a cselekvés megvalósításához. Az ilyen módon rendelkezésre bocsátott erőforrásokkal összefüggésben a harmadik félnél felmerülő költségek akkor minősülnek támogatható költségnek, ha teljesítik a támogatási megállapodásban foglalt feltételeket.

(7)   A cselekvés a 966/2012/EU, Euratom rendeletben és az 1268/2012/EU rendeletben megállapított feltételekkel magában foglalhat harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatást. Ha a cselekvés célkitűzéseinek teljesítése úgy kívánja, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 137. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott határértékek túlléphetők.

(8)   Amennyiben a munkaprogram vagy munkaterv úgy rendelkezik és a cselekvés megvalósítása úgy kívánja meg, a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24), a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) értelmében ajánlatkérő szervnek minősülő résztvevők által megvalósított cselekvés magában foglalhat kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést vagy innovatív megoldásokra irányuló beszerzést, illetőleg irányulhat elsődlegesen ilyen beszerzésre. Ilyenkor a résztvevők által lebonyolított beszerzési eljárásokra alkalmazni kell az e rendelet 51. cikkének (2), (4) és (5) bekezdésében foglalt szabályokat.

(9)   A résztvevők kötelesek betartani a cselekvés megvalósításának helye szerinti ország nemzeti jogának törvényi és rendeleti rendelkezéseit és etikai szabályait. A résztvevők a cselekvés megkezdése előtt kötelesek szükség esetén beszerezni az illetékes nemzeti vagy helyi etikai bizottságok jóváhagyását.

(10)   Az állatokat is érintő tevékenységeket az EUMSZ 13. cikkével összhangban, valamint a tudományos célra felhasznált állatokra vonatkozóan az Unió jogában és különösen a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (27) előírt helyettesítési, csökkentési és tökéletesítési követelmény teljesítésével kell végezni.

24. cikk

Konzorcium

(1)   A cselekvésben részt venni kívánó konzorcium tagjai koordinátort jelölnek ki maguk közül, akit, illetve amelyet meg kell nevezni a támogatási megállapodásban. A koordinátor az elsődleges kapcsolattartó pont a konzorcium tagjai között a Bizottsággal, illetve az érintett finanszírozó szervvel fenntartott kapcsolatban, kivéve, ha a támogatási megállapodás másként rendelkezik vagy a koordinátor nem teljesíti a támogatási megállapodás szerinti kötelezettségeit.

(2)   A cselekvésben részt vevő konzorcium tagjai – a munkaprogramban vagy munkatervben vagy a pályázati felhívásban megjelölt, kellően indokolt esetek kivételével – kötelesek egymással belső megállapodást (a továbbiakban: konzorciummegállapodást) kötni, amely meghatározza a cselekvésnek a támogatási megállapodással összhangban történő megvalósítása tekintetében fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. A Bizottság iránymutatást tesz közzé azon főbb kérdésekre vonatkozóan, amelyekre a résztvevők a konzorciummegállapodásokban kitérhetnek.

(3)   A konzorciummegállapodás meghatározhatja többek között a következőket:

a)	a konzorcium belső szervezete;

b)	az uniós finanszírozás elosztása;

c)	az e rendelet III. címe I. fejezetében meghatározottakon és a támogatási megállapodás rendelkezésein túlmenően a terjesztés, a felhasználás és a hozzáférési jogok szabályai;

d)	a belső viták rendezésének módja.

e)	a résztvevők közötti felelősségi, kárrendezési és titoktartási szabályok.

A konzorciumi tagok a konzorciumon belül bármely megfelelőnek ítélt szabályt elfogadhatnak azzal a feltétellel, hogy az a támogatási megállapodással vagy e rendelettel nem ütközik.

(4)   A konzorcium a támogatási megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban javasolhatja új résztvevő csatlakozását, valamely résztvevő részvételének megszűnését vagy a koordinátor cseréjét, amennyiben a változás nem érinti a részvételi feltételek teljesülését, nem befolyásolja hátrányosan a cselekvés végrehajtását, és nem ellentétes az egyenlő bánásmód elvével.

III.   Szakasz

A támogatás formái és a finanszírozás szabályai

25. cikk

A támogatás formái

A támogatás a 966/2012 /EU, Euratom rendelet 123. cikkében meghatározott formák bármelyikét öltheti, a cselekvés célkitűzéseinek figyelembevételével.

26. cikk

A költségek támogathatósága

(1)   A költségek támogathatóságára vonatkozó feltételeket a 966/2012/EU, Euratom rendelet 126. cikke állapítja meg. A cselekvés keretében harmadik feleknél felmerülő költségek támogathatóságára e rendelet és a támogatási megállapodás rendelkezései irányadók.

(2)   Nem minősülnek támogatható költségnek az (1) bekezdésben említett feltételeket nem teljesítő költségek, beleértve különösen az esetleges jövőbeli veszteségekre vagy ráfordításokra képzett céltartalékok, az árfolyamveszteségek, a tőkehozamhoz kapcsolódó költségek, a más uniós cselekvés, tevékenység vagy program keretében visszatérített költségek, az adósság- és az adósságszolgálati költségek, valamint a túlzott vagy felelőtlen kiadások.

27. cikk

Támogatható közvetlen személyi költségek

(1)   A 26. cikkben meghatározott feltételek sérelme nélkül a támogatható közvetlen személyi költségek nem haladhatják meg a cselekvés elvégzésével megbízott személyek javadalmazásának részét képező, a nemzeti jog vagy a munkaszerződés által előírt munkabérek, társadalombiztosítási hozzájárulások és egyéb költségek összegét.

(2)   A 26. cikkben meghatározott feltételek sérelme nélkül a (3) bekezdésben meghatározott összeg erejéig támogatható közvetlen személyi költségnek tekinthető a nonprofit jogalanyokban tevékenykedő, a cselekvés elvégzésével megbízott résztvevő személyek részére nyújtott egyéb javadalmazás is, többek között a kiegészítő szerződések alapján fizetett összegek, a jellegüktől függetlenül, amennyiben eleget tesznek a következő további feltételeknek:

a)	a résztvevő rendes javadalmazási gyakorlatainak részét képezik, és kifizetésükre ugyanilyen típusú munka elvégzése vagy szakértelem nyújtása esetén következetesen sor kerül;

b)	a kiegészítő összegek kiszámítására szolgáló kritériumok objektívek és a résztvevő általánosan, az igénybe vett finanszírozás forrásától függetlenül alkalmazza őket.

(3)   Az egyéb javadalmazás évente és személyenként 8 000 EUR erejéig támogatható. Azon személyek esetében, akik nem kizárólag a cselekvés megvalósításán dolgoznak, óránkénti korlát alkalmazandó. Az óránkénti korlátot 8 000 EUR és a 31. cikk szerint kiszámított éves munkaóraszám hányadosaként kell meghatározni.

28. cikk

A cselekvés megvalósítása

(1)   A cselekvés finanszírozásának összege nem haladhatja meg az összes támogatható költségnek a cselekvés bevételeivel csökkentett összegét.

(2)   A cselekvés bevételének kell tekinteni:

a)

a harmadik felek által pénzbeli és térítésmentes természetbeni hozzájárulások formájában a résztvevők rendelkezésére bocsátott olyan forrásokat, amelyeknek értékét a résztvevő támogatható költségként számolta el, amennyiben azokat a harmadik fél kifejezetten a cselekvés céljára történő felhasználásra bocsátotta rendelkezésre;

b)	a cselekvés által termelt jövedelmet, ide nem értve a cselekvés eredményeinek hasznosításából származó jövedelmet;

c)	a támogatási megállapodás alapján beszerzett javak eladásából származó jövedelmet a résztvevő által a cselekvés terhére eredetileg elszámolt költségek erejéig.

(3)   Egy cselekvésen belül a támogatható költségekre egyetlen visszatérítési ráta alkalmazandó az azon belül finanszírozott minden résztevékenység esetében. A maximális visszatérítési rátát a munkaprogramban vagy a munkatervben kell megjelölni.

(4)   A Horizont 2020 terhére nyújtott támogatás összege – a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül – elérheti az összes támogatható költség 100 %-át.

(5)   A Horizont 2020 terhére nyújtott támogatás összege legfeljebb a cselekvés összes támogatható költségének 70 %-ával egyezhet meg innovációs cselekvések és a program-társfinanszírozási cselekvés esetében.

Az innovációs cselekvések esetében a nonprofit jogalanyoknak nyújtható Horizont 2020 támogatás – a (3) bekezdéstől eltérve, a társfinanszírozási elv sérelme nélkül – elérheti a támogatható összköltség 100 %-át.

(6)   Az e cikkben előírt visszatérítési rátákat azon cselekvések esetében is alkalmazni kell, amelyek egészére vagy egy részére átalányfinanszírozást, egységköltség-alapú finanszírozást vagy egyösszegű átalányt állapítottak meg.

29. cikk

Közvetett költségek

(1)   A támogatható közvetett költségek összege az alvállalkozói szerződésekre fordított támogatható közvetlen költségek, a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott és nem a kedvezményezetthez tartozó helyszíneken felhasznált erőforrások költségei, valamint a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás összege nélkül számított összes támogatható közvetlen költség 25 %-ával egyenlő.

(2)   Ha a munkaprogram vagy munkaterv úgy rendelkezik, a közvetett költségek elszámolása – az (1) bekezdéstől eltérően – egy összegben vagy egységköltség-alapon is történhet.

30. cikk

A finanszírozási szintek értékelése

A Horizont 2020 időközi értékelésének ki kell terjednie az e rendelet 27., 28. és 29. cikkében meghatározott új finanszírozási szintekkel bevezetett különféle elemek hatására is, annak vizsgálata céljából, hogy az új megközelítés miatt kialakultak-e olyan, nemkívánatos helyzetek, amelyek a Horizont 2020 vonzerejét csökkentik.

31. cikk

A munkával töltött órák éves száma

(1)   A támogatható személyi költségek csak azon személyek tényleges munkaidejére terjednek ki, akik közvetlenül a cselekvéshez tartozó munkát végeztek. A munkával töltött órák tényleges számát – általában munkaidő-nyilvántartás alapján – a résztvevőnek kell igazolnia.

(2)   Nem szükséges munkaidő-nyilvántartást vezetni azon személyek esetében, akik kizárólag a cselekvés megvalósításán dolgoznak. Ilyenkor a résztvevő köteles nyilatkozatot aláírni arról, hogy az adott személy kizárólag a cselekvés megvalósításán dolgozott.

(3)   A támogatási megállapodásnak:

a)	tartalmaznia kell a munkaidő-nyilvántartási rendszerre vonatkozó minimumkövetelményeket;

b)	lehetővé kell tennie a választást az éves munkaórák rögzített száma, valamint azon módszer alkalmazása között, amellyel meghatározható az éves munkaóraszám az órabérek kiszámításához, figyelembe véve a résztvevőnél alkalmazott rendes számviteli gyakorlatot.

32. cikk

Munkabérben nem részesülő kkv-tulajdonosok és munkabérben nem részesülő természetes személyek

A munkabérben nem részesülő kkv-tulajdonosok, valamint a munkabérben nem részesülő más természetes személyek a személyi költségeiket elszámolhatják egységköltség-alapon.

33. cikk

Egységköltség-alapú költségmeghatározás

(1)   A966/2012/EU, Euratom rendelet 124. cikkével összhangban a Bizottság megállapíthat egységköltség-alapú költségmeghatározásra szolgáló módszereket, amelyek alapulhatnak:

a)	statisztikai adatokon vagy más objektív módon;

b)	a résztvevőre vonatkozó korábbi, ellenőrizhető adatokon.

(2)   A támogatható közvetlen személyi költségek a résztvevő szokásos költségszámítási gyakorlata alapján meghatározott egységköltségek alapján akkor finanszírozhatók, ha az egységköltségekre valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)	számításuk a résztvevő általános könyvelésében rögzített összes tényleges személyi költség alapján történt, amely azonban előirányzott vagy becsült tényezők figyelembevételével, a Bizottság által meghatározott feltételek mellett a résztvevő által korrigálható;

b)	megfelelnek a 26. és a 27. cikkben foglaltaknak;

c)	teljesítik a haszonszerzés és a többszöri költségelszámolás tilalmára vonatkozó követelményt;

d)	számításuk a 31. cikkben megállapított szabályok kellő figyelembevételével történt.

34. cikk

Pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásnak a résztvevő által a tényleges költségek visszatérítése és a 33. cikk (2) bekezdése szerinti egységköltség-alapú visszatérítés formájában igényelt teljes támogatási összegre kell vonatkoznia, kivéve az egyösszegű átalány, átalányfinanszírozás és egységköltség alapján elszámolt, a résztvevő által a szokásos költségszámítással összhangban meghatározott költségeken kívül eső összegeket. Az igazolást csak akkor kell benyújtani, ha ez az összeg a támogatási összeg fennmaradó részének folyósítása iránti igény benyújtásakor eléri vagy meghaladja a 325 000 EUR-t.

35. cikk

Módszertanra vonatkozó igazolás

(1)   Azok a résztvevők, amelyek a 33. cikk (2) bekezdéssel összhangban a közvetlen személyi költségeiket egységköltség-alapon számítják és igénylik vissza, módszertanra vonatkozó igazolást nyújthatnak be a Bizottságnak. A módszertannak teljesítenie kell a 33. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeket, és meg kell felelnie a támogatási megállapodásban meghatározott követelményeknek.

(2)   Ha a Bizottság egy módszertanra vonatkozó igazolást elfogadott, az 1291/2013/EU rendelet alapján finanszírozott valamennyi cselekvésre érvényes, és a résztvevő a költségek számítását és visszaigénylését a továbbiakban mindenkor e módszertan alapján köteles végezni. Ha a Bizottság a elfogadott egy módszertanra vonatkozó igazolást, akkor az elfogadott módszertannak nem tulajdoníthat szisztematikus vagy ismétlődő hibákat.

36. cikk

Az igazolásokat kiállító könyvvizsgálók

(1)   A 34. és a 35. cikk alkalmazásában a pénzügyi kimutatásokra és a módszertanra vonatkozó igazolások kiállítására az a független könyvvizsgáló jogosult, aki a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (28) vagy hasonló tárgyú nemzeti jogszabállyal összhangban jogosult számviteli dokumentumokat jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatnak alávetni, valamint az a kellő hozzáértéssel rendelkező, független köztisztviselő, akit az érintett nemzeti hatóságok feljogosítottak a résztvevővel kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok elvégzésére, és aki a pénzügyi kimutatások elkészítésében nem működött közre.

(2)   A Bizottság, az Európai Számvevőszék vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kérésére a pénzügyi kimutatásokra és a módszertanra vonatkozó igazolást kiállító könyvvizsgáló köteles hozzáférést biztosítani azokhoz a háttérdokumentumokhoz és könyvvizsgálati munkaanyagokhoz, amelyeken a pénzügyi kimutatásokra vagy módszertanra vonatkozó igazolás kiállítása alapult.

37. cikk

Támogatások együttes igénybevétele

Az Unió költségvetéséből származó támogatásban részesülő cselekvés kaphat támogatást az 1291/2013/EU rendelet alapján is, a támogatások azonban nem fedezhetik ugyanazokat a költségelemeket.

IV.   Szakasz

Garanciák

38. cikk

A résztvevői garanciaalap

(1)   E rendelettel létrejön egy résztvevői garanciaalap (a továbbiakban: az Alap), amely – e rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban – a Bizottság által az 1982/2006/EK határozat és a Bizottság és a finanszírozó uniós szervek által a Horizont 2020 keretében támogatás formájában finanszírozott cselekvésekkel összefüggésben az Unió által visszakövetelt összegek visszafizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatok fedezésére szolgál. Az Alap az 1906/2006/EK rendelet alapján létrehozott résztvevői garanciaalap helyébe lép, és annak jogutódjaként tekintendő.

(2)   Az Alapot a 39. cikk szerint kell működtetni. Az Alap vagyona után járó kamatot vissza kell forgatni az Alapba, és az kizárólag a 39. cikk (3) bekezdésében foglalt célokat szolgálhatja.

(3)   Ha a kamatjövedelem nem elegendő a 39. cikk (3) bekezdésében körülírt műveletek fedezéséhez, akkor az Alap nem vehető igénybe, és a Bizottság vagy az érintett uniós finanszírozó szerv a tartozásokat közvetlenül a résztvevőktől vagy a harmadik felektől követeli vissza.

(4)   Az Alapot úgy kell tekinteni, hogy a 966/2012/EU, Euratom rendelet értelmében elegendő garanciát képez. E cikk (3) bekezdésben körülírt eset kivételével a résztvevőktől nem fogadható el és nem követelhető meg további biztosíték vagy más garancia szolgáltatása.

(5)   A Horizont 2020 alá tartozó tevékenységek azon résztvevői, amelyek kockázatát az Alap fedezi, a cselekvéshez nyújtott uniós finanszírozás 5 %-ának megfelelő összegű hozzájárulást fizetnek az Alapba. Azt az összeget, amellyel a résztvevők hozzájárultak az Alaphoz, a cselekvés végén a koordinátoron keresztül vissza kell fizetni a résztvevőknek.

(6)   A Horizont 2020 időközi értékelése alapján a résztvevők (5) bekezdésben említett Alaphoz történő hozzájárulásának mértékét csökkenteni lehet.

39. cikk

Az alap műveletei

(1)   Az Alapot az Unió kezeli, amelynek nevében – a támogatási megállapodásban meghatározandó feltételekkel összhangban, a résztvevők végrehajtási megbízottjaként – a Bizottság jár el.

A Bizottság vagy saját maga kezeli az Alapot, vagy az Alap pénzügyi kezelésével megbízza az Európai Beruházási Bankot vagy más arra alkalmas pénzügyi szervezetet (a továbbiakban: a letéteményes bank). A letéteményes bank az Alapot a Bizottság utasításainak megfelelően kezeli.

(2)   A résztvevők által az Alapnak nyújtandó hozzájárulás az előfinanszírozás első részletéből levonható, és a nevükben az Alapba befizethető.

(3)   Ha egy résztvevő tartozik az Európai Uniónak, a Bizottság – a kötelezettségét nem teljesítő résztvevővel szemben kiszabható szankciók sérelme nélkül – a következőképpen járhat el:

a)

a tartozás összegét az Alapból közvetlenül átutalhatja a cselekvés koordinátorának, vagy megbízhatja ezzel a letéteményes bankot. Ezt az átutalást a kötelezettségét nem teljesítő résztvevő részvételének megszűnése után kell végrehajtani, ha a cselekvés még nem fejeződött be, és a többi résztvevő vállalja, hogy a cselekvést az eredeti célok megtartásával megvalósítja. Az Alapból átutalt összeg uniós finanszírozásnak minősül;

b)	a szóban forgó összeget az Alaptól ténylegesen beszedheti.

A Bizottság az érintett résztvevővel vagy harmadik féllel szemben az Alap javára beszedési utalványt bocsát ki. A Bizottság e célból a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban beszedési határozatot fogadhat el.

(4)   A beszedett összegek a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikkének (4) bekezdése értelmében az Alap címzett bevételének minősülnek. Miután megtörtént minden olyan támogatás kifizetéseinek teljesítése, amelynek kockázatait az Alap fedezi, a Bizottság – a jogalkotó hatóság döntéseire is figyelemmel – behajtja az esetleges tartozásokat, és jóváírja őket az Európai Unió költségvetése javára.

III.   FEJEZET

Szakértők

40. cikk

Független szakértők kijelölése

(1)   A Bizottság és adott esetben a finanszírozó szervek a pályázatoknak a 15. cikkel összhangban történő elbírálására, valamint a következő kérdésekben való tanácsadásra és segítségnyújtásra független szakértőket jelölhetnek ki:

a)	a pályázatok elbírálása;

b)	az 1291/2013/EU rendelet, valamint a korábbi kutatási és/vagy innovációs programok hatálya alá tartozó cselekvések megvalósításának nyomon követése;

c)	az uniós kutatás- és innovációpolitika és az ilyen tárgyú programok – köztük a Horizont 2020 – végrehajtása, valamint az európai kutatási térség kiépítése és működtetése;

d)	a kutatási és innovációs programok értékelése;

e)	az uniós kutatás- és innovációpolitika tervezése, beleértve a jövőbeni programok kidolgozását is.

(2)   A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani. Ha a független szakértőnek minősített adatokkal kell dolgoznia, akkor kijelölésének előfeltétele a megfelelő személyi biztonsági tanúsítvány megléte.

A független szakértőket a jelölteket tartalmazó adatbázis összeállítása céljából magánszemélyeknek kiírt pályázati felhívások, valamint az érintett szervezetek – például kutatóintézetek, egyetemek, kutatási intézmények, szabványügyi szervezetek, civil társadalmi szervezetek vagy vállalkozások – részére kiírt felhívások alapján kell meghatározni és kiválasztani.

Ha szükségesnek ítéli, a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv kellően indokolt esetben, átlátható módon az adatbázisban nem szereplő, de megfelelő szaktudással rendelkező szakértőt is kiválaszthat független szakértőként.

A független szakértők kijelölésekor a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a különböző készségek, a tapasztalat és a tudás, a földrajzi sokféleség és nemek tekintetében a cselekvési területen uralkodó körülményekre figyelemmel kiegyensúlyozott összetételt érjen el a szakértői csoportokban és az elbírálást végző bizottságokban. Adott esetben ügyelni kell a közszféra és a versenyszféra egyensúlyára is.

A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv a független szakértők kijelöléséhez igénybe veheti tanácsadó testületek tanácsait. Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területét érintő cselekvések esetében a Bizottság a szakértőket az Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsának előterjesztése alapján jelöli ki.

(3)   A Bizottság gondoskodik róla, hogy amennyiben valamely szakértő részéről az általa véleményezendő üggyel kapcsolatban összeférhetetlenség áll fenn, ez a szakértő ne végezzen elbírálást, tanácsadást, illetve ne nyújtson segítséget a szóban forgó ügyben.

(4)   Az 1268/2012/EU rendelet 287. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint a független szakértőkkel folytatott bármely kommunikáció – a kinevezésükről szóló szerződések megkötését és azok módosításait is ideértve – történhet a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv által létrehozott elektronikus információcsere-rendszeren keresztül.

(5)   A személyes minőségükben kijelölt azon szakértők névsorát – szakterületükkel együtt –, akik az 1291/2013/EU rendelet és az 2013/743/EU határozat végrehajtásában a Bizottság és a finanszírozó szervek munkáját segítették, a Bizottság, illetőleg az érintett finanszírozó szerv internetes oldalain legalább évente egyszer közzé kell tenni. Ezen információk összegyűjtését, feldolgozását és közzétételét a 45/2001/EK rendelettel összhangban kell végezni.

III.   CÍM

AZ EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSÁRA ÉS TERJESZTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I.   FEJEZET

Támogatások

I.   Szakasz

Eredmények

41. cikk

Az eredmények tulajdonjoga

(1)   Az eredmények azon résztvevő tulajdonát képezik, amely létrehozta azokat.

(2)   Ha az eredményeket egy cselekvés több résztvevője közösen hozta létre, és nem lehet meghatározni, hogy a közös eredményekhez az egyes résztvevők pontosan mennyivel járultak hozzá, vagy ha a közös eredmények nem oszthatók fel a megfelelő szerzői jogi védelem megszerzése vagy fenntartása céljából, akkor a kérdéses eredmények az érintett résztvevők közös tulajdonát képezik. A tulajdonostársak a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről kötelesek – a támogatási megállapodásból fakadó kötelezettségeikkel összhangban – megállapodást kötni egymással. A tulajdonostársak megállapodhatnak abban, hogy felhagynak a tulajdonjogok közös gyakorlásával, és más megoldást választanak, például tulajdonrészüket egyetlen tulajdonosra ruházzák át azzal, hogy a többi résztvevő hozzáférési jogokat kap az eredmények létrejöttét követően.

Hacsak a közös tulajdonra vonatkozó megállapodás másként nem rendelkezik, mindegyik tulajdonostárs jogosult a közös tulajdont képező eredmények hasznosítására vonatkozóan a használati engedély továbbadásának kizárásával nem kizárólagos használati engedélyt adni harmadik feleknek, ha betartja a következő feltételeket:

a)	a többi tulajdonostársat előzetesen értesíti;

b)	a többi tulajdonostársnak méltányos és ésszerű ellentételezést ad.

(3)   Ha egy résztvevő alkalmazottja vagy egyéb, számára munkát végző fél a létrehozott eredményekkel kapcsolatban jogosult bizonyos jogokra igényt tartani, a résztvevő köteles biztosítani, hogy ezek a jogok a támogatási megállapodásban előírt kötelezettségeivel összeegyeztethető módon gyakorolhatók legyenek.

42. cikk

Az eredmények oltalma

(1)   Az a résztvevő, amely kereskedelmi vagy ipari hasznosításra alkalmas – vagy ésszerű feltételezés szerint erre várhatóan alkalmassá váló – eredményeknek a tulajdonosa, köteles megvizsgálni az oltalom alá helyezés lehetőségeit. Amennyiben az adott körülmények között az lehetséges, a résztvevő ésszerű és indokolt, saját jogos érdekeinek, valamint a cselekvés többi résztvevője jogos érdekeinek, ezen belül különösen kereskedelmi érdekeinek kellő figyelembevételével köteles gondoskodni az eredmények megfelelő módon, megfelelő időtartamra és megfelelő területi hatállyal történő oltalmáról.

(2)   Ha a résztvevő, amely uniós finanszírozásban részesült, az általa létrehozott eredményeket az oltalom alá helyezésüknek az Unió joga vagy a nemzeti jog alapján való lehetetlen voltától és a kereskedelmi vagy ipari hasznosításra való alkalmatlanságuktól eltérő okból nem kívánja oltalom alá helyezni, sem az oltalom alá helyezés céljából átruházni másik, tagállamban vagy társult országban letelepedett jogalanyra, köteles ezen eredmények mindennemű terjesztésének megkezdése előtt értesíteni a Bizottságot vagy az érintett finanszírozó szervet. A Bizottság az Unió nevében vagy az érintett finanszírozó szerv ilyen esetben az érintett résztvevő jóváhagyásával átveheti az ezen eredmények feletti tulajdonjogot, és megteheti a hatékony oltalmukhoz szükséges intézkedéseket.

A résztvevő csak akkor tagadhatja meg beleegyezését, ha igazolja, hogy jogos érdekei jelentős mértékű kárt szenvednének. Ezen eredményekre vonatkozóan mindaddig nem folytatható terjesztési tevékenység, amíg a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv határozatot nem hozott a tulajdonjog átvételéről vagy nem döntött a tulajdonjog átvételéről, és meg nem tette az oltalom biztosításához szükséges lépéseket. A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv e határozatát, illetve döntését indokolatlan késedelem nélkül hozza meg. A támogatási megállapodásban erre vonatkozóan határidőket kell megállapítani.

(3)   Ha a résztvevő, amely uniós finanszírozásban részesült, az eredményeknek az egyenleg kifizetését követő öt évet meg nem haladó időszakban történő kereskedelmi vagy ipari hasznosítására való alkalmatlanságától eltérő okból lemond az oltalomról, vagy nem kívánja meghosszabbíttatni az oltalom időtartamát, köteles értesíteni a Bizottságot vagy az érintett finanszírozó szervet, amely ilyen esetekben – a tulajdonjog átvétele mellett – fenntarthatja az oltalmat vagy meghosszabbíttathatja annak időtartamát. A résztvevő csak akkor tagadhatja meg beleegyezését, ha igazolja, hogy jogos érdekei jelentős mértékű kárt szenvednének. A támogatási megállapodásban erre vonatkozóan határidőket kell megállapítani.

43. cikk

Az eredmények hasznosítása és terjesztése

(1)   Minden olyan résztvevő, amely uniós finanszírozásban részesült, köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a tulajdonában lévő eredményeket hasznosítsa vagy – különösen az eredmények átruházásával vagy azok használati jogának átadásával, a 44. cikkel összhangban – más jogalannyal hasznosíttassa.

Az esetleges további hasznosítási kötelezettségeket a támogatási megállapodásban kell meghatározni. Olyan kutatás esetében, amely potenciálisan eredményes lehet jelentős társadalmi problémák kezelésében, a további hasznosítási kötelezettségek közé tartozhat a használati jog nem kizárólagos átadása. Ezeket a további kötelezettségeket a munkaprogramban vagy a munkatervben is fel kell tüntetni.

(2)   A szellemi tulajdon oltalmával, a biztonsági szabályokkal és a jogos érdekekkel kapcsolatos esetleges korlátozásokra is figyelemmel minden résztvevő köteles a tulajdonában lévő eredményeket a megfelelő módokon mihamarabb terjeszteni. A támogatási megállapodás erre vonatkozóan határidőket állapíthat meg.

Az esetleges további terjesztési kötelezettségeket a támogatási megállapodásban kell meghatározni és a munkaprogramban vagy a munkatervben is fel kell tüntetni.

Az eredmények tudományos publikációk formájában történő terjesztés esetében a szabad hozzáférést a támogatási megállapodásban megállapított feltételekkel kell lehetővé tenni. A Horizont 2020-ból finanszírozott kutatás eredményeként létrejött tudományos publikációkhoz való szabad hozzáférés valamely cselekvés ideje alatt felmerült költségei a támogatási megállapodás alapján visszatéríthetőek. Kellő figyelemmel az 1291/2013/EU rendelet 18. cikkére, a támogatási megállapodás nem határozhat meg olyan feltételeket a publikációkhoz való szabad hozzáférést illetően, amely a cselekvés lezárulását követően további publikációs kiadásokat eredményezne.

A kutatási adatok terjesztését illetően a támogatási megállapodás a kutatási adatokhoz való nyílt hozzáféréssel és az adatok megőrzésével összefüggésben – különösen az EKT felderítő kutatásának hatáskörébe tartozó és a jövőbeli és kialakulóban lévő technológiákat érintő felderítő kutatás esetében és más megfelelő területeken és a résztvevők jogos érdekeit, valamint az adatvédelmi szabályokból, a biztonsági szabályokból vagy a szellemi tulajdonjogok védelméből fakadó korlátozásokat figyelembe véve – meghatározhatja az eredményekhez való szabad hozzáférés lehetővé tételére vonatkozó feltételeket. Ebben az esetben a munkaprogram, illetve munkaterv kitér arra, hogy kötelező-e a kutatási adatok szabad hozzáférés biztosítása révén történő terjesztése.

A terjesztésre irányuló minden egyes tevékenységről előzetesen értesíteni kell a többi résztvevőt. Az értesítést követően bármely résztvevő kifogással élhet, ha igazolja, hogy az eredményeihez vagy a meglévő információihoz és jogaihoz fűződő jogos érdekei a tervezett terjesztési tevékenység következtében jelentés mértékű kárt szenvednének. Ilyenkor csak akkor kerülhet sor a terjesztési tevékenységre, ha e jogos érdekek védelme érdekében megfelelő lépések történtek. A támogatási megállapodásban erre vonatkozóan határidőket kell megállapítani.

(3)   A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv által végzendő nyomon követés és terjesztés céljára a résztvevők kötelesek a támogatási megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban a hasznosítási és terjesztési tevékenységeikre vonatkozó minden szükséges információt és dokumentumot rendelkezésre bocsátani. Ezen információkat – az azt rendelkezésre bocsátó résztvevő jogos érdekeitől függően – nyilvánosságra kell hozni. A támogatási megállapodás többek között határidőket is megállapíthat e tájékoztatási kötelezettségre vonatkozóan.

(4)   Az eredményekre vonatkozó szabadalmi bejelentésekben, szabványokban, kiadványokban és publikációkban, valamint minden más terjesztés során (az elektronikus formátumban történő terjesztést is ideértve) lehetőség szerint hivatkozni kell – esetleg vizuális módon is – arra, hogy a cselekvés az Uniótól pénzügyi támogatást kapott. E hivatkozás szabályait a támogatási megállapodásban kell meghatározni.

44. cikk

Az eredmények átruházása, a használati jogok átadása

(1)   Ha valamelyik résztvevő az eredmények tulajdonjogát másra átruházza, az eredményekkel kapcsolatban a támogatási megállapodás értelmében rá háruló kötelezettségeket is át kell ruháznia az új tulajdonosra, beleértve az esetleges további tulajdonosokra való átruházásukra vonatkozó kötelezettséget is.

A fúziókra és a felvásárlásokra alkalmazandó törvényi és rendeleti rendelkezésekből fakadó titoktartási kötelezettségek sérelme nélkül abban az esetben, ha más résztvevők az átruházni kívánt eredményekre vonatkozóan még rendelkeznek hozzáférési joggal, vagy még kérhetik a hozzáférési jogok megadását, az eredményeket átruházni kívánó résztvevő köteles ezeket a résztvevőket előzetesen értesíteni, elegendő tájékoztatást adni nekik az eredmények leendő új tulajdonosáról, és ezáltal lehetővé tenni számukra, hogy felmérjék a tervezett átruházás hatásait hozzáférési jogaik esetleges gyakorlására.

Az értesítést követően bármely résztvevő kifogással élhet a tulajdonjog átruházásával szemben, ha igazolja, hogy a tervezett átruházás hátrányosan befolyásolná hozzáférési jogainak gyakorlásában. Ilyenkor az átruházásra mindaddig nem kerülhet sor, amíg az érintett résztvevők között megállapodás nem születik. A támogatási megállapodásban erre vonatkozóan határidőket kell megállapítani.

A többi résztvevő előzetes írásos megállapodásban lemondhat az előzetes értesítéshez és a tulajdonjogának egy konkrétan megnevezett harmadik félre történő átruházásához kapcsolódó kifogáshoz való jogáról és.

(2)   Amennyiben biztosítja az eredményekhez fűződő már meglévő hozzáférési jogok gyakorlásának lehetőségét, és amennyiben teljesülnek a hasznosításra vonatkozó esetleges további kötelezettségek, az eredmények tulajdonjogát gyakorló résztvevő jogosult bármely jogalanynak – akár kizárólagosan is – használati vagy az eredmények hasznosítására feljogosító más típusú engedélyt adni. Az eredményekre vonatkozóan kizárólagos engedély adható, azzal a feltétellel, hogy az összes többi érintett résztvevő beleegyezik, hogy lemond az azokra vonatkozó hozzáférési jogáról.

(3)   Azon eredmények esetében, amelyeket olyan résztvevők hoztak létre, amelyek uniós finanszírozásban részesültek, a támogatási megállapodás előírhatja, hogy a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv kifogással élhet a tulajdonjog átruházásával vagy a kizárólagos használati engedély megadásával szemben, amennyiben az átruházás vagy az engedély megadása olyan harmadik felek részére történik, amelyek székhelye a Horizont 2020-hoz nem társult harmadik országok valamelyikében van, ha úgy ítéli meg, hogy az átruházás vagy az engedély megadása nem áll összhangban az Unió gazdasága versenyképességének fejlesztésére vonatkozó célkitűzéssel, vagy összeegyeztethetetlen az etikai elvekkel vagy biztonsági megfontolásokkal.

Ilyen esetekben a tulajdonjog átruházására vagy a kizárólagos használati engedély megadására mindaddig nem kerülhet sor, ameddig a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv elegendőnek nem tartja a meghozandó védintézkedéseket.

A támogatási megállapodásban szükség esetén elő kell írni, hogy a tulajdonjog tervezett átruházásának vagy a kizárólagos használati engedély megadásának ilyen eseteiről a Bizottságot vagy az érintett finanszírozó szervet előzetesen értesíteni kell. A támogatási megállapodásban erre vonatkozóan határidőket kell megállapítani.

II.   Szakasz

Hozzáférési jogok a meglévő ismeretekhez és jogokhoz, valamint az eredményekhez

45. cikk

Meglévő információk és jogok

A résztvevők kötelesek tetszőleges formában írásos megállapodásban meghatározni az általuk végzett cselekvéshez tartozó meglévő információk és jogok körét.

46. cikk

A hozzáférési jogokra vonatkozó alapelvek

(1)   A hozzáférési jogok gyakorlásának igénylését és a hozzáférési jogokról való lemondást írásba kell foglalni.

(2)   Az eredmények vagy a meglévő információk és jogok tulajdonosának ellenkező értelmű nyilatkozata hiányában az említett igénylés alapján megadott hozzáférési jog nem terjed ki a használati jog továbbadásának jogára.

(3)   A cselekvés résztvevői a támogatási megállapodáshoz való csatlakozásukat megelőzően kötelesek tájékoztatni egymást mindazokról a jogi korlátokról vagy korlátozásokról, amelyek behatárolják a tulajdonukban lévő meglévő ismeretekre és jogokra vonatkozó hozzáférési jogok megadását. Azokban a megállapodásokban, amelyeket a résztvevők a meglévő ismeretekre és jogokra vonatkozóan ezt követően kötnek, a hozzáférési jogok gyakorlásának lehetőségét teljes körűen kell biztosítani.

(4)   A cselekvésben való részvétel megszűnése nem érinti az adott résztvevő azon kötelezettségét, hogy a támogatási megállapodásban megállapított feltételekkel megadja a hozzáférést.

(5)   A konzorciummegállapodás rendelkezhet úgy, hogy nem élvez többé hozzáférési jogokat az a résztvevő, amely a kötelezettségeit nem teljesíti és a mulasztást nem pótolja.

47. cikk

A megvalósítást szolgáló hozzáférési jogok

(1)   A résztvevő jogosult hozzáférni a tevékenység másik résztvevőjének eredményeihez, ha ezen eredményekre a cselekvés keretében rá háruló feladatok teljesítéséhez szüksége van.

Ezt a hozzáférést jogdíjmentesen kell biztosítani.

(2)   A résztvevő a 46. cikk (3) bekezdésében említett korlátok és keretek között jogosult hozzáférni a cselekvés másik résztvevőjének meglévő információihoz és jogaihoz, ha e meglévő információkra és jogokra a cselekvés keretében rá háruló feladatok teljesítéséhez szüksége van.

Hacsak a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozásuk előtt a résztvevők eltérő értelmű megállapodást nem kötöttek, ezt a hozzáférést jogdíjmentesen kell biztosítani.

48. cikk

A hasznosítást szolgáló hozzáférési jogok

(1)   A résztvevő jogosult hozzáférni a cselekvés másik résztvevőjének eredményeihez, ha ezen eredményekre saját eredményeinek hasznosításához szüksége van.

Ezt a hozzáférést – megállapodás alapján – méltányos és ésszerű feltételekkel kell biztosítani.

(2)   A résztvevő a 46. cikk (3) bekezdésében említett korlátok között jogosult hozzáférni a cselekvés másik résztvevőjének meglévő információihoz és jogaihoz, ha e meglévő információkra és jogokra saját eredményeinek hasznosításához szüksége van.

Ezt a hozzáférést – megállapodás alapján – méltányos és ésszerű feltételekkel kell biztosítani.

(3)   Ha a konzorciummegállapodás másként nem rendelkezik, az eredményekhez, illetve – a 46. cikk (3) bekezdése szerinti korlátozások vagy korlátok mellett – a meglévő információkhoz és jogokhoz való, méltányos és ésszerű feltételek melletti hozzáférés a valamely tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyt is megilleti, ha az eredményekre, illetve a meglévő információkra és jogokra szüksége van az azon résztvevő által létrehozott eredmények hasznosításához, amelynek kapcsolt jogalanya. E hozzáférési jogokat közvetlenül attól a résztvevőtől kell kérni, illetve megkapni, amely az eredmények, illetve a meglévő információk és jogok tulajdonosa, kivéve, ha a 46. cikk (2) bekezdésével összhangban a felek másként állapodtak meg.

(4)   Az (1), a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti hozzáférési jogok legfeljebb egy évvel a cselekvés végét követően igényelhetők, feltéve, hogy a résztvevők nem állapodnak meg ettől eltérő időkorlát alkalmazásában.

49. cikk

Az Uniót és a tagállamokat megillető hozzáférési jogok

(1)   Az Unió intézményei, szervei, irodái és ügynökségei az Unió szakpolitikái és programjai kidolgozásának, végrehajtásának és nyomon követésének kellően indokolt céljából kizárólag olyan résztvevő eredményeihez jogosultak hozzáférni, amely uniós finanszírozásban részesült. Ez a hozzáférés kereskedelmi célokat és a piaci versenyben való részvétel céljait nem szolgálhatja.

Ezt a hozzáférést jogdíjmentesen kell biztosítani.

(2)   Az 1291/2013/EU rendelet I. melléklete III. részében meghatározott „Társadalmi kihívások” prioritásának „Biztonságos társadalmak – Európa és polgárai szabadságának és biztonságának védelme” elnevezésű különös célkitűzése alá tartozó cselekvések vonatkozásában az Unió intézményei, szervei, irodái és ügynökségei, valamint a tagállami nemzeti hatóságok – a szóban forgó szakterületre vonatkozó szakpolitikáik és programjaik kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljából – a szükséges mértékben hozzáférhetnek minden olyan résztvevő eredményeihez, amely uniós finanszírozásban részesült. Ez a hozzáférés kereskedelmi célokat és a piaci versenyben való részvétel céljait nem szolgálhatja. Ezt a hozzáférést jogdíjmentesen és kétoldalú megállapodás alapján kell biztosítani, amely megállapodás konkrét feltételeket határoz meg annak biztosítására, hogy a hozzáférést kizárólag a tervezett célra fogják használni, valamint megfelelő titoktartási kötelezettségeket határoz meg. E hozzáférési jogok nem terjednek ki a résztvevő meglévő információira és jogaira. A hozzáférést kérő tagállam, uniós intézmény, szerv, iroda és ügynökség minden tagállamot értesít e kéréséről. A minősített adatokra a Bizottság biztonsági szabályait kell alkalmazni.

IV.   CÍM

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

50. cikk

Pénzdíjak

(1)   Az uniós finanszírozás a 966/2012/EU, Euratom rendelet VII. címe és az 1268/2012/EU rendelet értelmében pénzdíjak formájában is nyújtható.

(2)   Minden pénzdíj odaítélése a megfelelő nyilvánosságra hozatali kötelezettségek elfogadásához van kötve. Az eredmények terjesztésére e rendelet III. címe alkalmazandó. A munkaprogramban vagy munkatervben különös kötelezettségek állapíthatók meg a hasznosítás és a terjesztés vonatkozásában.

51. cikk

Beszerzések, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések és innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzések

(1)   A Bizottság által saját nevében vagy a tagállamokkal közösen végrehajtott beszerzésekre alkalmazni kell a) 966/2012/EU, Euratom rendeletnek és az 1268/2012/EU rendeletnek a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseit.

(2)   Az uniós finanszírozás olyan kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés vagy innovatív megoldásokra irányuló beszerzés formáját is öltheti, amelyet a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv saját nevében vagy tagállamok vagy társult országok ajánlatkérőivel közösen hajt végre.

A beszerzési eljárásokkal szemben támasztott követelmények a következők:

a)

meg kell felelniük az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az arányosság elvének, a versenyszabályoknak, valamint – adott esetben – a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK irányelv, illetőleg a Bizottság által saját nevében végrehajtott beszerzések esetében a 966/2012/EU, Euratom rendelet rendelkezéseinek;

b)

ha a cselekvés céljainak megvalósításához kellően indokolt, az eljárásokra vonatkozóan külön feltételek is meghatározhatók, így például előírható, hogy a beszerzés tárgyát képező tevékenységek végrehajtásának helye kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés esetében csak a tagállamok és a Horizont 2020-hoz társult országok területén lehet;

c)	lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több nyertes ajánlat kiválasztását is („beszerzés több forrásból”);

d)	biztosítaniuk kell, hogy az(ok) az ajánlat(ok) kerüljön (kerüljenek) nyertesként kiválasztásra, amely(ek)nek ár-érték aránya a legkedvezőbb.

(3)   Hacsak az ajánlati felhívás másként nem rendelkezik, a Bizottság által végrehajtott beszerzések útján létrejövő eredmények az Unió tulajdonát képezik.

(4)   A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre vonatkozó szerződésekben – az eredmények lehető legszélesebb körű hasznosulása és a tisztességtelen előnyszerzés megakadályozása érdekében – különleges rendelkezéseket kell megállapítani a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek területén. A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés keretében eredményeket létrehozó vállalkozónak legalább biztosítani kell a létrehozott szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat. Az ajánlatkérő szerv az eredmények saját célú felhasználása vonatkozásában legalább jogdíjmentes hozzáférési joggal rendelkezik, továbbá jogosult harmadik feleknek – méltányos és ésszerű feltételekkel, a használati engedély továbbadásának kizárásával, az eredmények hasznosítása céljából – nem kizárólagos használati engedélyt adni vagy a részt vevő vállalkozókat ilyen engedély adására kötelezni. Ha a vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, akkor köteles az eredmények tulajdonjogát teljes körűen átruházni az ajánlatkérőre.

(5)   Az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzésekre vonatkozó szerződésekben – az eredmények lehető legszélesebb körű hasznosulása és a tisztességtelen előnyszerzés megakadályozása érdekében – különleges rendelkezések állapíthatók meg a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek területén.

52. cikk

Pénzügyi eszközök

(1)   A pénzügyi eszközök a 966/2012 /EU, Euratom rendelet VIII. címében meghatározott formák bármelyikét ölthetik, alkalmazásukra az ugyanott megállapított szabályok irányadók, és együtt is, valamint az Unió költségvetésének – beleértve az 1291/2013/EU rendeletet is – terhére finanszírozott támogatásokkal együtt is alkalmazhatók.

(2)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 140. cikke (6) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az 1291/2013/EU rendelet értelmében létrehozott valamely pénzügyi eszköz által termelt bevételek és az utánuk járó éves törlesztések a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően az adott pénzügyi eszköz címzett bevételének minősülnek.

(3)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 140. cikke (6) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az 1982/2006/EK határozattal létrehozott kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus, valamint az 1639/2006/EK határozat alapján a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott pénzügyi eszköznek a vállalkozások kezdeti életszakaszban történő finanszírozására szolgáló része (GIF 1) által termelt bevételek és az utánuk járó éves törlesztések az 1291/2013/EU rendelet alapján létrehozandó jogutód pénzügyi eszközök címzett bevételének minősülnek.

53. cikk

A kkv-támogató eszköz

(1)   Csak kkv-k pályázhatnak az 1291/2013/EU rendelet 22. cikkében említett célzott kkv-támogató eszköz alapján kiadott pályázati felhívásokra. Együttműködhetnek más vállalatokkal és kutatási szervezetekkel vagy egyetemekkel.

(2)   Amennyiben egy vállalatot kkv-nak minősítenek, ez a jogi státusz a projekt teljes időtartamára fennmaradónak tekintendő, még abban az esetben is, ha később a vállalat a növekedése miatt meghaladja a kkv-k definíciójában szereplő plafonértékeket.

(3)   A kkv-támogató eszköz vagy a finanszírozó szervek vagy a Bizottság által a kkv-k javára nyújtott támogatások esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket állapíthat meg különösen a tulajdonjogok, a hozzáférési jogok, a hasznosítás és a terjesztés vonatkozásában.

54. cikk

A gyorsított innovációt célzó eszköz

(1)   A 7. cikkel összhangban minden jogalany részt vehet a gyorsított innovációt célzó eszköz keretében indított cselekvésben. A gyorsított innovációt célzó eszköz keretében finanszírozott cselekvéseknek innovációs cselekvéseknek kell lenniük. A gyorsított innovációt célzó eszköz keretében kiírt pályázatokra bármilyen társadalmi kihíváshoz vagy az 1291/2013/EU rendelet I. melléklete II. része 1. pontjában megállapított „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” elnevezésű egyedi célkitűzés alá tartozó bármely technológiai területhez kapcsolódó pályázatokat lehet benyújtani.

(2)   A pályázatokat bármikor be lehet nyújtani. A Bizottság évi három részhatáridőt határoz meg a pályázatok elbírálására. A részhatáridő és a támogatási megállapodás aláírása vagy a támogatási határozatról szóló értesítés között legfeljebb hat hónap telhet el. A pályázatokat a hatás, a megvalósítás minősége és hatékonysága, valamint a kiválóság alapján rangsorolják, nagyobb súllyal véve figyelembe a hatás szempontját. Minden egyes cselekvésben legfeljebb öt jogalany vehet részt. A támogatás összege nem haladhatja meg a 3 millió EUR-t.

55. cikk

Egyéb különös rendelkezések

(1)   A biztonsági vonatkozású cselekvések esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket állapíthat meg különösen a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés, az innovatív megoldásokra irányuló beszerzés, a konzorcium összetételének megváltozása, a minősített adatok, a hasznosítás, a terjesztés, a kutatással kapcsolatos publikációkhoz való szabad hozzáférés, a tulajdonjog-átruházások és az eredményekre vonatkozó használati engedélyek vonatkozásában.

(2)   A meglévő vagy újonnan létrehozandó kutatási infrastruktúra támogatását célzó cselekvések esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket állapíthat meg az infrastruktúra igénybevevőivel és az igénybevevők infrastruktúrához való hozzáférésével kapcsolatban.

(3)   Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén végzett cselekvések esetében a támogatási megállapodás különös, a résztvevőkre, a kutatókra vagy a cselekvés által érintett egyéb személyekre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg különösen a hozzáférési jogok, a hordozhatóság és a terjesztés vonatkozásában.

(4)   A képzési és mobilitási cselekvések esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket állapíthat meg a cselekvés útján támogatott kutatók kötelezettségvállalásai, a tulajdonjogok, a hozzáférési jogok és a hordozhatóság vonatkozásában.

(5)   A koordinációs és támogatási cselekvések esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket állapíthat meg különösen a tulajdonjogok, a hozzáférési jogok, a hasznosítás és a terjesztés vonatkozásában.

(6)   Az EIT tudományos és innovációs társulásai esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket állapíthat meg különösen a tulajdonjog, a hozzáférési jog, a hasznosítás és a terjesztés vonatkozásában.

V.   CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

56. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 1. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a Horizont 2020 időtartamára szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 1. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 1. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

57. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)   Az 1906/2006/EK rendelet 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül ez a rendelet nem érinti az 1982/2006/EK határozat és a 2013. december 31-én e tárgyban alkalmazandó többi jogi aktus alapján a Bizottság vagy a finanszírozó szervek által nyújtott pénzügyi támogatások odaítélését, sem – a cselekvés lezárásáig – az érintett cselekvések folytatását és módosítását, ideértve azok teljes vagy részleges befejezését is, és az említett jogi aktusokat az érintett cselekvésekre lezárásukig alkalmazni kell.

(3)   Az 1906/2006/EK rendelettel létrehozott résztvevői garanciaalapban lévő összegeket 2013. december 31-i hatállyal át kell vezetni az Alap javára, egyúttal az említett garanciaalap jogai és kötelezettségei átszállnak az Alapra. Az Alapba kell befizetniük hozzájárulásukat az 1982/2006/EK határozat szerinti cselekvések azon résztvevőinek, amelyek 2013. december 31. után írnak alá támogatási megállapodást.

58. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 181., 2012.6.21., 111. o.

(2)  HL C 318., 2012.10.20., 1. o.

(3)  Az Európai Parlament 2013. november 21-i álláspontja (a Hivatalos lapban még nem tették közzé).

(4)  Az Európa Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11-i) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 104. oldalát).

(5)  HL C 74. E, 2012.3.13., 34. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(8)  A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendelete (2008. március 11.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról (HL L 97., 2008.4.9., 1. o.).

(11)  HL C 205., 2013.7.19., 9. o.

(12)  A Bizottság 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozata (2001. november 29.) eljárási szabályzatának módosításáról (HL L 317., 2001.12.3.; magyar nyelvű különkiadás, 1. fejezet, 3. kötet, 353. o.).

(13)  A Tanács 2001/822/EK határozata (2001. november 27.) az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról (HL L 314., 2001.11.30., 1. o.).

(14)  A Bizottság 2000/633/EK, ESZAK, Euratom határozata (2000. október 17.) az eljárási szabályzatának módosításáról (HL L 267., 2000.10.20., 63. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 1906/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 391., 2006.12.30., 1. o.).

(16)  A Tanács 2006/970/Euratom határozata (2006. december 18.) az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) (HL L 400., 2006.12.30., 60. o.).

(17)  A Tanács 2012/93/Euratom határozata (2011.december 19.) az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának létrehozásáról (2012–2013) (HL L 47., 2012.2.25.).

(18)  A Tanács 1314/2013/Euratom tanácsi rendelete az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) (Lásd e Hivatalos Lap 948. oldalát).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (2000. december 18.) (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 33. oldalát).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 743/2008/EK határozata (2008. július 9.) a több tagállam által indított, a kutatást és fejlesztést végző kis- és középvállalkozások támogatását célzó kutatási és fejlesztési programban történő közösségi részvételről (HL L 201., 2008.7.30., 58. o.)

(22)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(23)  A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 11.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról (Lásd e Hivatalos Lap 965. oldalát)

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

---