27.

Az IAS 8 standard nem vonatkozik a gazdálkodó egység által a számviteli politikában az IFRS-ek elfogadásakor tett változtatásokra, sem az említett politikában az első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatások prezentálása utáni időpontig tett változtatásokra. Ezért a gazdálkodó egység első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiban nem kell alkalmazni az IAS 8 standardnak a számviteli politika változásaira vonatkozó előírásait.

27A.

Amennyiben a gazdálkodó egység az első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatásai által lefedett időszakban módosítja számviteli politikáját vagy a jelen IFRS-ben foglalt mentességek alkalmazását, akkor – a 23. bekezdéssel összhangban – meg kell magyaráznia az első, IFRS szerinti évközi pénzügyi beszámolója és az első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatásai közötti változásokat, és aktualizálnia kell a 24. bekezdés (a) és (b) pontjában előírt egyeztetéseket.

31B.

Ha a gazdálkodó egység él a D8B. bekezdésben biztosított, díjszabályozás hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó mentességgel, akkor közzé kell tennie ezt a tényt, valamint azt, hogy mi alapján határozták meg a korábbi számviteli szabályozás szerint meghatározott könyv szerinti értékeket.

32.

Annak érdekében, hogy megfeleljenek a 23. bekezdésnek, ha a gazdálkodó egység évközi pénzügyi beszámolót prezentál az IAS 34 standarddal összhangban annak az időszaknak egy részéről, amelyet az első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatásai lefednek, a gazdálkodó egységnek az IAS 34 előírásain kívül a következő előírásoknak is eleget kell tennie:

39E.

A 2010 májusában kibocsátott IFRS-ek javításai hozzáadta a standardhoz a 27A., a 31B. és a D8B. bekezdést, és módosította a 27. és a 32. bekezdést, a D1. bekezdés (c) pontját és a D8. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2011. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. Az IFRS-eket az IFRS 1 standard hatálybalépésének napját megelőző időszakokban elfogadó vagy az IFRS 1 standardot egy korábbi időszakban alkalmazó gazdálkodó egységek a D8. bekezdés módosítását visszamenőlegesen is alkalmazhatják a módosítás hatálybalépését követő első éves időszakban. A D8. bekezdést visszamenőlegesen alkalmazó gazdálkodó egységnek közzé kell tennie ezt a tényt.

D1.

A gazdálkodó egység az alábbi mentességek közül egy vagy több alkalmazását is választhatja:

…

…

D8.

Az első alkalmazó a korábbi számviteli szabályozással összhangban kialakíthatott vélelmezett bekerülési értéket néhány vagy valamennyi eszközére és kötelezettségére úgy, hogy azokat a valós értékükön értékelte egy meghatározott időpontra vonatkozóan egy esemény – mint például privatizáció vagy első nyilvános ajánlattétel – miatt. Az

D8B.

Egyes gazdálkodó egységek olyan ingatlanokkal, gépekkel és berendezésekkel vagy immateriális javakkal rendelkeznek, amelyeket díjszabályozás hatálya alá tartozó tevékenységekben használnak vagy használtak korábban. Az ilyen tételek könyv szerinti értékében olyan összegek is szerepelhetnek, amelyeket a korábbi számviteli szabályozás szerint határoztak meg, azonban nem felelnek meg az IFRS-ekkel összhangban történő aktiválás feltételeinek. Ebben az esetben az első alkalmazó az ilyen tételeknél alkalmazhatja a korábbi számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti értéket vélelmezett bekerülési értékként az IFRS-ekre való áttérés időpontjában. Ha egy gazdálkodó egység valamely tételre alkalmazza ezt a mentességet, nem köteles ezt valamennyi tételre alkalmazni. Az IFRS-ekre való áttérés időpontjában a gazdálkodó egységnek – az IAS 36 standarddal összhangban – értékvesztési szempontból tesztelnie kell a mentesség alkalmazásával érintett minden egyes tételt. E bekezdés alkalmazásában a tevékenységek akkor tartoznak díjszabályozás hatálya alá, ha olyan árakon (azaz díjakon) nyújtanak javakat vagy szolgáltatásokat az ügyfeleknek, amelyeket az ügyfelekre nézve kötelező díj megállapítására felhatalmazott szerv állapít meg, és amelyeket úgyhatároztak meg, hogy a szabályozott javak vagy szolgáltatások nyújtása során térüljenek meg a gazdálkodó egységnél felmerült, meghatározott költségek és egy meghatározott hozam. A meghatározott hozam alsó küszöbérték vagy értéksáv is lehet, és nem kell rögzített vagy garantált hozamnak lennie.

19.

Minden egyes üzleti kombinációra nézve a felvásárlónak az akvizíció időpontjára vonatkozóan értékelnie kell a felvásároltban fennálló nem ellenőrző részesedéseknek azon összetevőit, amelyek meglévő tulajdoni érdekeltségek, és amelyek a tulajdonost felszámolás esetén feljogosítják a gazdálkodó egység nettó eszközeinek arányos hányadára:

A nem ellenőrző részesedések egyéb összetevőit az akvizíció időpontjára vonatkozó valós értékükön kell értékelni kivéve, ha az IFRS-ek más értékelési alapot írnak elő.

30.

A felvásárlónak az olyan kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot, amely a felvásárolt részvényalapú kifizetési ügyleteihez, vagy a felvásárolt részvényalapú kifizetési ügyleteinek a felvásárló részvényalapú kifizetési ügyleteire történő kicseréléséhez kapcsolódik, az IFRS 2 Részvényalapú kifizetés standardban foglalt módszerrel összhangban kell értékelnie az akvizíció időpontjára vonatkozóan. (A jelen IFRS ennek a módszernek az eredményére a részvényalapú kifizetési ügylet „piaci alapú értéke” megnevezéssel hivatkozik.)

64B.

A 2010 májusában kibocsátott IFRS-ek javításai módosította a 19., a 30. és a B56. bekezdést, és hozzáadta a standardhoz a B62A. és a B62B. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2010. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A módosításokat a jövőre nézve kell alkalmazni, attól az időponttól számítva, amikor a gazdálkodó egység először alkalmazta a jelen IFRS-t.

64C.

A 2010 májusában kibocsátott IFRS-ek javításai hozzáadta a standardhoz a 65A–65E. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2010. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A módosításokat alkalmazni kell az olyan üzleti kombinációkból eredő függő ellenértékek egyenlegére, amelyeknél az akvizíció időpontja korábbi a jelen, 2008-ban kibocsátott IFRS-nek az alkalmazásánál.

65A.

A jelen IFRS első alkalmazásakor nem szabad kiigazítani az olyan üzleti kombinációkból eredő függő ellenértékek egyenlegét, amelyeknél az akvizíció időpontja megelőzte azt az időpontot, amikor a gazdálkodó egység először alkalmazta a jelen, 2008-ban kibocsátott IFRS-t. A 65B–65E. bekezdést kell alkalmazni ezen egyenlegek tekintetében a későbbi elszámolásaira. A 65B–65E. bekezdést nem szabad alkalmazni az olyan üzleti kombinációkból eredő függő ellenértékek egyenlegeinek elszámolásaira, amelyeknél az akvizíció időpontja megegyezik azzal az időponttal vagy azt az időpontot követi, amikor a gazdálkodó egység először alkalmazta a jelen, 2008-ban kibocsátott IFRS-t. A 65B–65E. bekezdésben az üzleti kombináció kizárólag olyan üzleti kombinációt jelent, amelynél az akvizíció időpontja megelőzte a jelen, 2008-ban kibocsátott IFRS alkalmazását.

65B.

Ha egy üzleti kombinációra vonatkozó megállapodás előírja, hogy a kombináció költsége jövőbeli eseményektől függően módosítandó, akkor a felvásárlónak e módosítás értékét akkor kell figyelembe vennie a kombináció költségében az akvizíció időpontjára vonatkozóan, ha a módosítás valószínűsíthető, és értéke megbízhatóan értékelhető.

65C.

Egy üzleti kombinációra vonatkozó megállapodás tartalmazhat a kombináció költségének olyan módosításaira vonatkozó előírásokat, amelyek egy vagy több jövőbeni eseménytől függnek. A módosítás például függhet attól, hogy fenn tudnak-e tartani vagy el tudnak-e érni egy meghatározott mértékű nyereségszintet a jövőbeli időszakokban, vagy hogy a kibocsátott instrumentumok piaci árát fenn tudják-e tartani. Ezeknek a módosításoknak az értéke általában a kombináció kezdeti elszámolásakor megbecsülhető anélkül, hogy az információ megbízhatósága sérülne, még akkor is, ha bizonyos mértékű bizonytalanság fennáll. Amennyiben az adott jövőbeli események nem következnek be, vagy a becslések felülvizsgálatra szorulnak, akkor az üzleti kombináció költségét megfelelően módosítani kell.

65D.

Azonban, ha egy üzleti kombinációra vonatkozó megállapodás tartalmaz ilyen módosításra vonatkozó előírást, akkor ezt a módosítást nem veszik figyelembe a kombináció költségében a kombináció kezdeti elszámolása időpontjában, ha a módosítás nem valószínűsíthető, vagy annak értéke nem értékelhető megbízhatóan. Amennyiben ezen módosítás a későbbiekben valószínűsíthetővé válik és értéke megbízhatóan értékelhető, akkor a pótlólagos ellenértéket a kombináció költségének módosításaként kell kezelni.

65E.

Egyes esetekben a felvásárlónak egy későbbi kifizetést kellhet teljesítenie az eladó részére a felvásárolt feletti ellenőrzés megszerzése fejében a felvásárló által átadott eszköz, kibocsátott tőkeinstrumentum vagy felmerült vagy felvállalt kötelezettség értékében bekövetkező csökkenés ellentételezésére. Ez a helyzet áll fenn, például amikor a felvásárló garanciát nyújt az üzleti kombináció költsége részeként kibocsátott tőke- vagy adósságinstrumentumok piaci árára vonatkozóan, és további tőke- vagy adósságinstrumentumokat kell kibocsátania az eredetileg meghatározott költség visszaállítására. Ilyen esetekben az üzleti kombináció költségében nem jelenítenek meg növekedést. Tőkeinstrumentumok esetében a pótlólagos kifizetés valós értékét nettósítják egy olyan értékkel azonos csökkenéssel, mint ami az eredetileg kibocsátott instrumentumoknak tulajdonítható. Adósságinstrumentumok esetén a pótlólagos kifizetés az eredeti kibocsátás felára csökkenésének vagy diszkontja növekedésének minősül.

B56.

A felvásárló saját, részvényalapú jutalomkifizetéseit (1) (helyettesítő jutalmak) elcserélheti a felvásárolt munkavállalóinak birtokában lévő jutalmakra. Az üzleti kombinációval kapcsolatos részvényopciók vagy más részvényalapú jutalomkifizetések cseréjét a részvényalapú jutalomkifizetések módosításaiként számolják el – az IFRS 2 Részvényalapú kifizetés standarddal összhangban. Ha a felvásárló helyettesíti a felvásárolt jutalmait, akkor a felvásárló helyettesítő jutalmainak piaci alapú értéke egészét vagy egy részét bele kell venni az üzleti kombináció során átadott ellenérték értékelésébe. A piaci alapú érték elosztását illetően a B57–B62. bekezdés nyújt útmutatást.

Olyan helyzetekben azonban, amikor a felvásárolt jutalmai érvényüket vesztik az üzleti kombináció következményeként, és ha a felvásárló ezeket a jutalmakat annak ellenére helyettesíti, hogy erre nem köteles, akkor a helyettesítő jutalmak piaci alapú értékének egészét javadalmazási költségként kell elszámolni az üzleti kombinációt utáni pénzügyi kimutatásokban, az IFRS 2 standarddal összhangban. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a jutalmaknak a piaci alapú értékéből az üzleti kombináció során átadott ellenérték értékelésében semmit nem kell figyelembe venni. A felvásárló akkor köteles a felvásárolt jutalmait helyettesíteni, ha a felvásárolt vagy annak munkavállalói rendelkeznek a helyettesítés kikényszerítésére való képességgel. Például, ennek az útmutatónak az alkalmazása szempontjából a felvásárló köteles a felvásárolt jutalmait helyettesíteni, ha a helyettesítést megkövetelik:

B62A.

A felvásároltnak lehetnek olyan nyitott részvényalapú kifizetési ügyletei, amelyeket a felvásárló nem helyettesít saját részvényalapú kifizetési ügyletekkel. Amennyiben azok megszolgáltak, a felvásárolt ezen részvényalapú kifizetési ügyletei a felvásároltban fennálló nem ellenőrző részesedéshez tartoznak, és ezeket piaci alapú értéken értékelik. Amennyiben azok nem megszolgáltak, akkor ezeket piaci alapú értéken értékelik olyan módon, mintha az akvizíció időpontja lenne a nyújtás napja – a 19. és a 30. bekezdéssel összhangban.

B62B.

A nem megszolgált részvényalapú kifizetési ügyletek piaci alapú értékét a nem ellenőrző részesedéshez a megszerzett megszolgálási időszaknak a teljes megszolgálási időszak vagy a részvényalapú kifizetési ügylet eredeti megszolgált időszaka közül a hosszabbhoz viszonyított aránya alapján rendelik hozzá. A fennmaradó egyenleget az üzleti kombináció utáni szolgálathoz rendelik.