29.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/39

(1)

Az európai digitális menetrend az Európa 2020 stratégia részeként az információs technológiák előnyeinek a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az európai polgárok életminőségének javítása érdekében történő optimalizálását tűzte ki célul. A digitális menetrend egyik kulcsterülete Európa kulturális emlékeinek digitalizálása és megőrzése; ide tartoznak a nyomtatott anyagok (könyvek, folyóiratok, újságok), fényképek, kiállítási tárgyak, archív dokumentumok, hangfelvételek, audiovizuális anyagok, műemlékek és régészeti lelőhelyek (a továbbiakban: „kulturális anyagok”).

(2)

Az EU digitalizálási és megőrzési stratégiájának alapja az utóbbi néhány év során a digitális könyvtárakkal kapcsolatos kezdeményezés keretében végzett munka. Az e területen végrehajtott uniós intézkedéseket, ezenbelül az Europeana nevű digitális európai könyvtári archívum és múzeum létrehozását az Európai Parlament és a Tanács is támogatták: ezt legutóbb a 2010. május 5-i parlamenti állásfoglalásban, illetve a 2010. május 10-i tanácsi következtetésekben fejezték ki. A Tanács 2010. november 18–19-én tartott ülésén meghatározott, 2011–2014-ig terjedő kulturális munkaterve hangsúlyozza a digitalizálás területén az összehangolt fellépés szükségességét.

(3)

2006. augusztus 28-án a Bizottság ajánlást tett közzé a tagállamok részére, amelynek célja az Európa kulturális örökségében rejlő gazdasági és kulturális lehetőségek kiaknázása az internet felhasználásával. A tagállamoknak a 2008. és 2010. évi ajánlások végrehajtásáról készült jelentései azt mutatják, hogy sikerült előrelépést tenni ezen a területen. Ez az előrelépés azonban nem minden tagállamnál egységes, és az ajánlás különféle pontjainál eltérő mértékben valósult meg.

(4)

A digitalizálási erőfeszítések és az európai szintű együttműködés feltételei is nagymértékben megváltoztak az utóbbi néhány évben. Ilyen újdonságok többek között az Europeana 2008. novemberi elindítása, a „bölcsek tanácsa” által készített és 2011. január 10-én közzétett, az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételéről szóló „Az új reneszánsz” című jelentés, valamint a Bizottság 2011. május 24-én kiadott, gazdátlan művekkel kapcsolatos irányelvjavaslata.

(5)

Ezért frissíteni szükséges a digitalizálással, a kulturális örökség online hozzáférhetővé tételével, valamint a digitális megőrzéssel kapcsolatban a tagállamoknak javasolt intézkedéseket. Ebben az összefüggésben még inkább ösztönözni kell a könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok anyagainak digitalizálását annak érdekében, hogy Európa megőrizhesse a kultúra és kreatív tartalmak terén betöltött vezető szerepét, valamint hogy a gazdagon rendelkezésre álló kulturális tartalmakat a lehető legjobb módon tudja felhasználni. Amint azt a „bölcsek bizottságának” jelentése az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételéről is kihangsúlyozza, Európának sürgősen cselekednie kell a digitalizálás és digitális megőrzés előnyeinek kiaknázása érdekében. Ha a tagállamok nem fokozzák beruházásaikat ezen a területen, fennáll a kockázat, hogy a digitális átmenet kulturális és gazdasági előnyei nem Európában, hanem más földrészeken jelentkeznek.

(6)

A kulturális anyagok online elérhetősége Európa-szerte lehetővé teszi a polgárok számára, hogy szórakozásuk, tanulmányaik és munkájuk céljából hozzáférjenek a szóban forgó anyagokhoz, és felhasználják azokat. Ezáltal Európa sokszínű és soknyelvű öröksége tiszta köntösben jelenhet meg az interneten. Az európai kulturális intézmények anyagainak digitalizálása lehetővé teszi ezen intézmények számára, hogy továbbra is teljesíthessék feladatukat, azaz hozzáférhetővé tegyék és megőrizzék kulturális örökségünket a digitális környezetben. Ezenkívül a digitalizált anyagok újra felhasználhatók kereskedelmi és nem kereskedelmi célokra egyaránt: például tanulási és oktatási tartalom fejlesztésére, illetve ismeretterjesztő anyagok, turisztikai alkalmazások, játékok, animációk és tervezési eszközök részeként, feltéve, hogy a szerzői és a szomszédos jogokat teljes mértékben tiszteletben tartják.

(7)

A digitalizálás ugyancsak fontos anyagokkal látja el a kreatív iparágakat, amelyek az EU GDP-jének 3,3 %-át és foglalkoztatásának 3 %-át adják. Ezekben az iparágakban a digitális váltás alapjaiban formálja át a hagyományos sémákat, alakítja át az értékláncot, és új üzleti modellek kialakítását követeli meg. A digitalizálásban, illetve a kulturális erőforrásokhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosításában hatalmas gazdasági potenciál rejlik, és alapvető feltételei annak, hogy Európa kulturális és kreatív kapacitásai bővüljenek, illetve, hogy ezen a területen fokozódjon Európának az iparban való jelenléte.

(8)

A digitalizálás fontos eszköze annak, hogy az érdeklődők a kulturális anyagokat szélesebb körben is elérhessék és használhassák. A kulturális örökség digitalizálása vonatkozásában a tagállamok összehangolt fellépése fokozná az egységességet az anyagok kiválasztása terén, és kiküszöbölné az átfedéseket. Az összehangolt fellépés egyúttal biztonságosabb környezetet is teremtene a digitalizálási technológiákba beruházó vállalatok számára. A digitalizálás terén a jelenlegi és a tervezett tevékenységek számbavétele és a számszerű célok kitűzése hozzájárulna a felsorolt célkitűzések megvalósításához.

(9)

Európa teljes kulturális örökségének digitalizálása igen magas költségekkel jár, amelyek pusztán közfinanszírozás útján nem fedezhetők. A digitalizálás magánfinanszírozása vagy a köz- és magánszektor által létrehozott partnerségek révén a digitalizálásba a magánszektor is bevonható; ezek a működési formák további ösztönzést érdemelnek. A méltányosság és a kiegyensúlyozottság biztosítása érdekében az ilyen partnerségeknek számos kulcsfontosságú elvnek meg kell felelniük. Ezek közül kiemelten fontos a digitalizált anyagok preferenciális felhasználásának időbeli korlátozása. A „bölcsek tanácsa” az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételével kapcsolatban kifejtette, hogy a köz-magán partnerségek keretében digitalizált anyagok preferenciális felhasználásának ideje legfeljebb 7 év lehet.

(10)

Az EU strukturális alapjai felhasználhatók, és azokat fel is használják a regionális gazdaságra hatással lévő projektek részét képező digitalizálási tevékenységek társfinanszírozására. Az alapokat azonban szélesebb körben és szisztematikusabb módon kellene felhasználni ilyen célokra. A tömeges digitalizálási folyamatok a méretgazdaságosság elve alapján hatékonyabbnak bizonyulhatnak. Ezért ösztönözni kell a digitalizálási kapacitások hatékony felhasználását és – ahol ez lehetséges – a digitalizáló berendezések kulturális intézmények és országok közötti megosztását.

(11)

A könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok által őrzött anyagoknak csak egy része van köztulajdonban abban az értelemben, hogy már nem képezi szellemi tulajdonjogok tárgyát, miközben a többi szellemi tulajdonjogok oltalmát élvezi. Mivel a szellemi tulajdonjogok kulcsszerepet játszanak az alkotókedv ösztönzésében, Európa kulturális anyagait a szerzői és a szomszédos jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával kell digitalizálni, hozzáférhetővé tenni és megőrizni.

(12)

2011. május 24-én a Bizottság javaslatot tett egy gazdátlan művekre vonatkozó irányelv létrehozására. Az irányelv teljes körű érvényre juttatása érdekében azt rövid időn belül el kell fogadni és alkalmazni kell: ez biztosítja a gazdátlan művek kérdésének egységes megközelítését az egész EU-n belül. A kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek nagy mennyiségben történő digitalizálása céljából a tagállamokban jogszabályi támogatásra lehet szükség az érdekelt felek által önkéntesen kifejlesztett engedélyezési megoldások számára, figyelembe véve a határokon átnyúló hatás szükségességét. Ebben az összefüggésben a lehető legtöbb, kereskedelmi forgalomba nem kerülő anyag digitalizálása érdekében a megállapodások elősegítését célzó további párbeszédeknek arra a megközelítésre kell épülniük, amelyet az érdekelt felek a kereskedelmi forgalomba nem kerülő könyvek és tudományos folyóiratok témájában folytattak a Bizottság által támogatott párbeszéd során. E párbeszéd eredménye a 2011. szeptember 20-án Brüsszelben aláírt egyetértési megállapodás volt. Az európai szinten összekapcsolt szerzői jogi információs adatbázisok használata csökkentheti az ügyleti költségeket a szerzői jogi beleegyezések megszerzése során. Ezeket a mechanizmusokat ezért valamennyi érdekelttel szoros együttműködésben ösztönözni kell.

(13)

A köztulajdonban lévő tartalmak széles körű elérésének és használatának biztosítása érdekében szükséges gondoskodni arról, hogy az ilyen tartalmak a digitalizálást követően is köztulajdonban maradjanak. A köztulajdonban lévő anyagokon a tulajdont vagy az eredetet jelző zavaró vízjelek és egyéb vizuális védelmi elemek használata kerülendő.

(14)

Az Europeanát, Európa digitális könyvtárát, archívumát és múzeumát 2008. november 20-án indították el. Az Europeana platform további fejlődése nagymértékben függ attól, milyen módon látják el tartalommal a tagállamok és azok kulturális intézményei, és növelik ismertségét a polgárok körében. Az erre irányuló intézkedéseket támogatni kell.

(15)

Az Europeana jelenleg több mint 19 millió digitalizált objektumhoz nyújt közvetlen hozzáférést. Ezeknek az objektumoknak csupán 2 %-a hangfelvétel, illetve audiovizuális anyag. Ha az Europeanán még több tartalom válik elérhetővé, beleértve a jelenleg alulreprezentált típusokba tartozó anyagokat, a webhely érdekesebbé válik a felhasználók számára, ezért az ilyen törekvéseket támogatni kell. A 30 millió objektumra vonatkozó, 2015-re szóló általános célkitűzés összhangban van az Europeana stratégiai tervével, és jelentős mérföldkövet jelent a teljes európai kulturális örökség 2025-ig megvalósítandó digitalizálása felé. Az összes köztulajdonban lévő mesterműnek – azaz a tagállamok által meghatározott és kiválasztott legfontosabb kulturális és történelmi munkáknak – az Europeanán való elérhetővé tétele gazdagabbá teszi a webhelyet, összhangban a felhasználók elvárásaival. Az állami finanszírozással digitalizált valamennyi anyag Europeanán való közzétételét biztosító tagállami rendelkezések fellendítik a platform fejlődését, és egyértelmű keretet teremtenek a kulturális intézmények általi tartalomszolgáltatáshoz. Az ilyen intézkedések meghozatalát ezért támogatni kell.

(16)

Meg kell oldani a digitális anyagok kezelését és karbantartását, máskülönben a fájlok a tárolásukra szolgáló hardverek és szoftverek elavulásával olvashatatlanná válhatnak, az adattároló eszközök időbeli minőségromlása folytán anyagok veszhetnek el, illetve az adattároló eszközök túlterheltté válhatnak a nagy mennyiségű új és változó tartalom következtében. A digitális anyagok megőrzése terén tett jelentős uniós szintű előrelépés ellenére több tagállam nem rendelkezik egyértelmű és átfogó politikával a digitális tartalom megőrzésére vonatkozóan. E politikák hiánya fenyegeti a digitalizált anyagok fennmaradását, és a digitális formában előállított anyagok elvesztését is eredményezheti. A digitális megőrzés hatékony eszközeinek fejlődése a kulturális intézmények keretein túlmutató, messzemenő hatásokkal jár. A digitális megőrzéssel kapcsolatos kérdések minden, digitális anyagok megőrzésére kötelezett vagy azzal foglalkozni kívánó közcélú és magánszervezetet érintenek.

(17)

A digitális megőrzés pénzügyi, szervezési és technikai jellegű kihívásokat támaszt, és időnként a jogszabályi rendelkezések módosítását teszi szükségessé. Több tagállam olyan jogszabályi kötelezettségeket vezetett be vagy készül bevezetni, amelyek előírják a digitális anyagok előállítói számára, hogy az előállított anyagból egy vagy több köteles példányt egy ezzel megbízott szervnek beszolgáltassanak. A kötelespéldány-szolgáltatással kapcsolatos hatékony rendelkezések és gyakorlat minimálisra csökkenthetik mind a tartalom tulajdonosaira, mind a kötelespéldány-tároló intézményekre nehezedő adminisztrációs terheket, ezért bevezetésük ajánlott. A tagállamoknak hatékonyan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a digitális anyagok kötelespéldány-szolgáltatásának szabályai ne mutassanak túlzottan nagy eltéréseket, és ezt az együttműködést ösztönözni kell. Az úgynevezett webes szüretelés („web-harvesting”) olyan új technika, amelynek segítségével az interneten található anyagok megőrzési céllal összegyűjthetők. Lényege, hogy az ezzel megbízott intézmény nem csupán fogadja a köteles példányokat, hanem aktív gyűjtést végez, amivel minimális szintre szorítható a digitális anyagokkal kapcsolatos adminisztrációs teher; a nemzeti jogalkotóknak ezért célszerű rendelkezniük e technika alkalmazásáról.

(18)

A filmalkotások tekintetében ez az ajánlás több tekintetben is kiegészíti a mozgóképörökségről és a kapcsolódó ipari tevékenységek versenyképességéről szóló 2005. november 16-i európai parlamenti és tanácsi ajánlást, (1)

1.

továbbra is fejlesszék a könyvek, folyóiratok, újságok, fényképek, kiállítási tárgyak, archív dokumentumok, hangfelvételek, audiovizuális anyagok, műemlékek és régészeti lelőhelyek (a továbbiakban: „kulturális anyagok”) digitalizálásával kapcsolatos tervezési és nyomonkövetési folyamataikat az alábbiak szerint:

2.

támogassák a kulturális intézmények és a magánszektor olyan partnerkapcsolatait, amelyek új módot kínálnak a kulturális anyagok digitalizálásának finanszírozására és az anyagok innovatív használatának ösztönzésére, biztosítva ugyanakkor, hogy a köz- és a magánszféra igazságos és kiegyensúlyozott módon működjön együtt a mellékletben foglalt feltételekkel összhangban;

3.

ahol csak lehetséges, használják fel az EU strukturális alapjait a digitalizálási tevékenységek társfinanszírozására az intelligens specializációt segítő regionális innovációs stratégiák keretében;

4.

vizsgálják meg, hogyan használhatnák ki optimálisan a digitális kapacitásokat, és törekedjenek a méretgazdaságosságra, ami szükségessé teheti a kulturális intézmények digitalizálási tevékenységének közös alapokra helyezését és a határokon átnyúló, európai digitalizálási kompetenciaközpontokra épülő együttműködést;

5.

bővítsék a köztulajdonban levő digitalizált kulturális anyagokkal kapcsolatos hozzáférési és felhasználási lehetőségeket az alábbiak szerint:

6.

javítsák a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok digitalizálásának és online hozzáférhetőségének feltételeit az alábbiak szerint:

7.

járuljanak hozzá az Europeana további fejlesztéséhez az alábbiak szerint:

8.

erősítsék meg a digitális anyagok hosszú távú megőrzésére irányuló nemzeti stratégiáikat, tegyék naprakésszé a stratégiák végrehajtását célzó cselekvési terveket, és a stratégiákról, illetve cselekvési tervekről cseréljenek egymással információkat;

9.

világos és egyértelmű jogszabályi rendelkezések útján tegyék lehetővé a közintézmények számára a digitális kulturális anyagok megőrzési célú többszörözését és átvételét, aminek a szellemi tulajdonjogokra irányadó európai uniós és nemzetközi jogszabályok teljes körű betartásával kell történnie;

10.

a digitális formátumban létrehozott anyagok hosszú távú megőrzése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket az ilyen anyagok kötelespéldány-szolgáltatásával kapcsolatban, és javítsák az érvényben lévő intézkedéseik hatékonyságát az alábbiak szerint:

11.

az eredetileg digitális formátumban létrehozott anyagok kötelespéldány-szolgáltatására vonatkozó politikáik és eljárásaik kialakítása során, az irányadó előírások túlzott eltérésének megelőzése érdekében vegyék figyelembe a többi tagállamban e tárgyban meghozott intézkedéseket;

12.

huszonnégy hónappal ezen ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követően, majd attól fogva kétévente tájékoztassák a Bizottságot az ajánlás nyomán végrehajtott intézkedéseikről.