This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32010L0076
Directive 2010/76/EU of the European Parliament and of the Council of 24 November 2010 amending Directives 2006/48/EC and 2006/49/EC as regards capital requirements for the trading book and for re-securitisations, and the supervisory review of remuneration policies Text with EEA relevance
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/76/EU irányelve ( 2010. november 24. ) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/76/EU irányelve ( 2010. november 24. ) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról EGT-vonatkozású szöveg
HL L 329., 2010.12.14, p. 3–35
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(HR)
No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2013; hatályon kívül helyezte: 32013L0036
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Modifies | 32006L0048 | kiegészítés | cikk 151 QUATER | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | helyettesítés | cikk 75 .B | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | helyettesítés | cikk 66 .2 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | helyettesítés | cikk 57 .1.R | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | megszüntetés | cikk 151 .2 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | kiegészítés | cikk 64 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | kiegészítés | cikk 152 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | helyettesítés | cikk 75 .C | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | módosítás | cikk 136 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | kiegészítés | cikk 54 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | kiegészítés | cikk 151 BI | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | helyettesítés | cikk 101 .1 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | módosítás | melléklet | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | kiegészítés | cikk 11.1 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | helyettesítés | cikk 145 .3 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | módosítás | cikk 150 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | helyettesítés | cikk 154 .5 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | módosítás | cikk 22 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | kiegészítés | cikk 156 .3 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | kiegészítés | cikk 151 TER | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | kiegészítés | cikk 156 BI | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | módosítás | cikk 4 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | megszüntetés | cikk 151 .3 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0048 | helyettesítés | cím VI | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0049 | módosítás | melléklet | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0049 | helyettesítés | cikk 18.1 .A | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0049 | kiegészítés | cikk 42 BI | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0049 | helyettesítés | cikk 17.1 .1 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0049 | helyettesítés | cikk 41 .2 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0049 | kiegészítés | cikk 3.1.1 | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0049 | kiegészítés | cikk 42 QUATER | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0049 | kiegészítés | cikk 42 TER | 15/12/2010 | |
Modifies | 32006L0049 | megszüntetés | cikk 42 .2 | 15/12/2010 |
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Corrected by | 32010L0076R(01) | (SV, CS) | |||
Corrected by | 32010L0076R(02) | (DA) | |||
Implicitly repealed by | 32013L0036 | 01/01/2014 |
14.12.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/3 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/76/EU IRÁNYELVE
(2010. november 24.)
a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) |
A bankszektor túlzott és felelőtlen kockázatvállalása egyes pénzügyi intézmények csődjéhez, valamint tagállami és globális szintű rendszerproblémákhoz vezetett. Noha az ilyen kockázatvállalás okai sokrétűek és összetettek, a felügyeletért és szabályozásért felelős testületek, köztük a G20-ak és az európai bankfelügyelők bizottsága (CEBS), egyetértenek abban, hogy ahhoz egyes pénzügyi intézmények helytelen javadalmazási rendszere is hozzájárult. Az olyan javadalmazási politikák, amelyek az intézmény kockázattűrő képességét meghaladó kockázatok vállalására ösztönöznek, alááshatják a hatékony és eredményes kockázatkezelést és súlyosbíthatják a túlzott kockázatvállalási magatartást. A Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak (FSB) a felelősségteljes javadalmazási gyakorlatokra vonatkozó, nemzetközileg elfogadott és jóváhagyott elvei („az FSB-elvek”) ezért különös jelentőséggel bírnak. |
(2) |
A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja, hogy a hitelintézetek (4) a kitettségeikhez kapcsolódó kockázatok kezelésére rendszereket, stratégiákat, eljárásokat és mechanizmusokat alkalmazzanak. A befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében az említett előírás a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerinti befektetési vállalkozásokra is alkalmazandó. A 2006/48/EK irányelv előírja, hogy az illetékes hatóságok vizsgálják felül ezeket a rendszereket, stratégiákat, eljárásokat és mechanizmusokat, továbbá állapítsák meg, hogy az érintett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje elegendő-e a hitelintézet vagy vállalkozás létező vagy esetlegesen felmerülő kitettségeihez kapcsolódó kockázatok eredményes kezeléséhez és fedezéséhez. A bankcsoportok vonatkozásában a felügyeletet összevont alapon végzik, amelybe az összes joghatóság alá tartozó bármely pénzügyi holdingtársaság és a kapcsolt vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmények is beletartoznak. |
(3) |
Annak elkerülése érdekében, hogy a rosszul kidolgozott javadalmazási rendszerek esetleg káros hatást gyakoroljanak az eredményes kockázatkezelésre és az egyes személyek kockázatvállalási magatartásának ellenőrzésére, a 2006/48/EK irányelv előírásait ki kell egészíteni a hitelintézetek és befektetési vállalkozások arra irányuló kötelezettségével, hogy a kockázati profilra szakmai tevékenységük révén lényeges hatással bíró munkavállalók tekintetében a hatékony kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási politikákat és gyakorlatokat hozzanak létre és tartsanak fenn. Az említett munkavállalói kategóriák közé kell tartozniuk legalább a felsővezetőknek, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős munkavállalóknak és bármely olyan munkavállalónak, akit a teljes javadalmazása – beleértve a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat is – ugyanabba a fizetési kategóriába helyez, mint a felsővezetőket és a kockázatvállalásért felelős munkavállalókat. |
(4) |
A túlzott és felelőtlen kockázatvállalás alááshatja a hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások pénzügyi megbízhatóságát és a bankrendszer stabilitását, ezért fontos, hogy a javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó új kötelezettséget következetes módon hajtsák végre, és hogy az a javadalmazás minden szempontjára kiterjedjen, beleértve a fizetéseket, a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat és egyéb hasonló juttatásokat is. Ezzel összefüggésben a nem kötelező nyugdíjjuttatás valamely hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által a munkavállalónak egyéni alapon nyújtott nem kötelező kifizetést jelent, amely nyugdíjazásra való hivatkozással vagy arra irányuló váromány alapján fizetendő, és amely változó javadalmazássá alakítható. Célszerű tehát meghatározni a helyes javadalmazás egyértelmű alapelveit annak érdekében, hogy a javadalmazási rendszer ne ösztönözzön egyes személyeket túlzott kockázatvállalásra vagy erkölcsi kockázatokra és összhangban álljon a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás kockázatvállalási hajlandóságával, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. A javadalmazást összhangba kell hozni a pénzügyi szektor szerepével azon mechanizmusként, amelyen keresztül a pénzügyi erőforrásokat hatékonyan osztják el a gazdaságban. Az elveknek különösen arról kell gondoskodniuk, hogy a változó elemekre vonatkozó javadalmazási politikák kialakítása garantálja, hogy az ösztönzők összhangban legyenek a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás hosszú távú érdekeivel, és hogy a kifizetési módok megerősítsék tőkebázisát. A javadalmazás teljesítményalapú elemeinek segíteniük kell a méltányosság fokozását is a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás javadalmazási struktúráin belül. Az elveknek el kell ismerniük, hogy a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások a méretük, belső szervezetük és tevékenységük jellege, köre és összetettsége szerint különböző módon alkalmazzák a rendelkezéseket és különösen azt, hogy a 2006/49/EK irányelv 20. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett befektetési vállalkozások számára lehet, hogy nem arányos az elvek mindegyikének betartása. Annak biztosítása érdekében, hogy a javadalmazási politikák kidolgozása a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás kockázatkezelésének szerves részévé váljon, minden hitelintézet vagy befektetési vállalkozás irányító testületének felügyeleti feladatai ellátása során el kell fogadnia és időszakonként felül kell vizsgálnia az alkalmazandó elveket. Ezzel összefüggésben megengedhető, hogy a felügyeleti feladatait ellátó irányító testületet – adott esetben és a nemzeti társasági joggal összhangban – tekintsék felügyeleti bizottságnak. |
(5) |
Azoknak a hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásoknak, amelyek méretük, belső szervezeti felépítésük, jellegük, valamint tevékenységeik köre és összetettsége szempontjából jelentősek, irányítási struktúrájuk és szervezetük szerves részeként javadalmazási bizottságot kell létrehozniuk. |
(6) |
2013. április 1-jéig a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a javadalmazási politikára vonatkozó elveket, különös tekintettel azok hatékonyságára, végrehajtására és érvényesítésére, figyelembe véve a nemzetközi fejleményeket is, beleértve az FSB bármely további javaslatát és a más joghatóságokban alkalmazott FSB-elvek végrehajtását is, beleértve a változó javadalmazások kialakítása és a túlzott kockázatvállaló magatartás közötti kapcsolatot is. |
(7) |
A javadalmazási politikának törekednie kell arra, hogy az alkalmazottak személyes érdekeit összehangolja az érintett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás hosszú távú érdekeivel. A javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek értékelése során a hosszú távú teljesítményre kell összpontosítani és figyelembe kell venni a teljesítmény tekintetében fennálló kockázatokat is. A teljesítményértékelést többéves, legalább 3–5 évet átölelő keretbe kell helyezni annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapja a hosszú távú teljesítmény legyen, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges kifizetése a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás üzleti ciklusának egészére legyen elosztva. Az ösztönzők további összehangolása érdekében az említett követelmények hatálya alá tartozó valamennyi alkalmazott változó javadalmazásának lényeges része a következőkből kell, hogy álljon: a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás részvényei, részvényhez kötött eszközei, az érintett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás vagy vállalkozás jogi struktúrájától függően, vagy tőzsdén nem jegyzett hitelintézet esetében egyéb egyenértékű, nem készpénzalapú eszközei és adott esetben azon egyéb, hosszú futamidejű pénzügyi eszközök, amelyek megfelelően tükrözik a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás hitelminőségét. Az ilyen eszközök közé kell hogy tartozhasson olyan tőkeeszköz is, amelyet – amennyiben az intézmény súlyos pénzügyi problémákkal küzd – a saját tőke részévé alakítanak át, vagy egyébként a mérlegben leírnak. Olyan esetekben, amikor az érintett hitelintézet nem bocsát ki hosszú futamidejű pénzügyi eszközt, számára engedélyezni kell, hogy a változó javadalmazás e lényeges részét részvények és részvényhez kötött eszközök vagy egyéb egyenértékű, nem készpénzalapú eszközök formájában bocsáthassa ki. A tagállamoknak vagy illetékes hatóságaiknak képesnek kell lenniük arra, hogy szükség szerint korlátozásokat rendeljenek el az említett eszközök típusaira és kialakítására, vagy betiltsanak egyes eszközöket. |
(8) |
A túlzott kockázatvállalásra irányuló ösztönzők minimalizálása érdekében a változó javadalmazásnak a teljes javadalmazás kiegyensúlyozott hányadát kell képeznie. Alapvetően fontos, hogy egy alkalmazott alapfizetése teljes javadalmazásának kellően nagy hányadát képviselje, hogy lehetővé tegye egy teljes mértékben rugalmas változójavadalmazásra vonatkozó politika működését, beleértve azt a lehetőséget is, hogy változójavadalmazást ne fizessenek. Az ágazat egészében egységes javadalmazási gyakorlatok biztosítása érdekében helyénvaló meghatározni bizonyos egyértelmű követelményeket. A garantált változó javadalmazás nem áll összhangban a hatékony kockázatkezeléssel, sem a teljesítményért járó javadalmazás elvével, és főszabályként tiltani kell. |
(9) |
A változójavadalmazás jelentős hányadát, így például 40–60 %-át megfelelő időszakra vonatkozóan késleltetni kell. Az említett hányadnak jelentősen növekednie kell a javadalmazott személy rangidősségével vagy felelősségi szintjével. Emellett a változó javadalmazási elem lényeges hányadának a következőkből kell állnia: a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás részvényei, részvényhez kötött eszközei, az érintett hitelintézet vagy befektetési vállalkozásjogi struktúrájától függően, vagy tőzsdén nem jegyzett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás esetében egyéb egyenértékű, nem készpénzalapú eszközei és adott esetben olyan egyéb, hosszú futamidejű pénzügyi eszközök, amelyek megfelelően tükrözik a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás hitelminőségét. Ebben az összefüggésben nagy jelentősége van az arányosság elvének, mivel kisebb hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében lehet, hogy nem mindig helyénvaló az említett követelmények alkalmazása. Figyelembe véve a készpénzben és előre fizetendő változó javadalmazás összegét limitáló korlátozásokat, a készpénzben vagy késleltetés által nem érintett készpénz helyettesítő eszköz formájában fizethető változójavadalmazás összegét korlátozni kell a munkavállalók személyes célkitűzéseinek a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás hosszú távú érdekével történő további összehangolása érdekében. |
(10) |
A hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a teljes változójavadalmazás ne korlátozza azon képességüket, hogy megerősítsék tőkebázisukat. A tőkefelhalmozás szükséges mértékének a hitelintézet vagy a befektetési vállalkozás aktuális tőkehelyzetétől kell függnie. Ebben az összefüggésben a tagállamok illetékes hatóságainak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy korlátozzák – többek között a teljes nettó bevétel százalékos arányában – a változójavadalmazást, amennyiben az nincs összhangban a stabil tőkebázis fenntartásával. |
(11) |
A hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak meg kell követelniük munkavállalóiktól annak vállalását, hogy nem alkalmaznak egyéni fedezeti stratégiákat vagy biztosítást a javadalmazásukra vonatkozó megállapodásban foglalt felelősségteljes kockázatvállalás hatásainak gyengítésére. |
(12) |
Azon jogalanyok tekintetében, amelyeknek haszna származik a kivételes kormányzati beavatkozásból, prioritásként kell kezelni a tőkebázisuk felépítését és az adófizetői támogatás visszajuttatásának biztosítását. Minden változójavadalmazáson alapuló kifizetésnek tükröznie kell az említett prioritásokat. |
(13) |
A pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról szóló, 2009. április 30-i bizottsági ajánlásban (7) meghatározott, a helyes javadalmazási politikákra vonatkozó elvek összhangban vannak az ezen irányelvben meghatározott elvekkel és kiegészítik azokat. |
(14) |
A javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem sérthetik a Szerződések – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 153. cikkének (5) bekezdése – által garantált alapvető jogok maradéktalan gyakorlását, a nemzeti kötelmi és munkajog általános elveit, a részvényesek jogaira és részvételére vonatkozó jogszabályokat, az érintett intézmény igazgatási és felügyeleti szerveinek általános kötelezettségeit, valamint adott esetben a szociális partnerek azon jogát, hogy a nemzeti jogszabályoknak és szokásoknak megfelelően a kollektív szerződéseket kössenek és azokat érvényesítsék. |
(15) |
A gyors és eredményes végrehajtás érdekében az illetékes hatóságoknak jogot kell biztosítani arra, hogy a 2006/48/EK irányelv szerinti követelmények megsértése esetén pénzügyi vagy nem pénzügyi szankciókat szabjanak ki vagy egyéb intézkedéseket alkalmazzanak, beleértve annak az előírását is, hogy a javadalmazási politikák legyenek összhangban a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel. Az intézkedéseknek és szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A következetesség és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében a Bizottságnak összesített alapon felül kell vizsgálnia az ilyen intézkedések és szankciók tagállamok általi elfogadását és alkalmazását, tekintettel azok egységességére az egész Unióban. |
(16) |
A helytelen javadalmazási rendszerekből eredő kockázatok eredményes felügyeleti felvigyázása érdekében a hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások által elfogadott javadalmazási politikákat és gyakorlatokat be kell emelni a 2006/48/EK irányelv szerinti felügyeleti felülvizsgálat hatályába. A felülvizsgálat során a felügyelőknek értékelniük kell, hogy az említett politikák és gyakorlatok valószínűsíthetően túlzott kockázatvállalásra ösztönzik-e a szóban forgó munkavállalókat. Ezen kívül a CEBS-nek biztosítania kell azon személyek alkalmasságának felmérésére vonatkozó iránymutatások fennállását, akik ténylegesen irányítják a hitelintézet üzletmenetét. |
(17) |
A Bizottságnak a pénzügyi intézmények vállalati irányításáról és a javadalmazási politikákról szóló, 2010. június 2-i zöld könyve beazonosít egy sor mulasztást a hitelintézetek és befektetési vállalkozások vállalati irányításában, amelyeket kezelni kell. A megjelölt megoldások között a Bizottság arra hivatkozik, hogy szükséges a hitelintézet ügyeit hatékonyan ellátó azon személyekkel kapcsolatos követelmények jelentős megerősítése, akiknek kellően jó hírnévvel és megfelelő tapasztalattal kell rendelkezniük, és akiket fel kell mérni a szakmai tevékenységeik ellátására való képességüket illetően. A zöld könyv aláhúzza azt is, hogy szükséges javítani a részvényesek részvételét a javadalmazási politikák jóváhagyásában. Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy – nyomon követésként – adott esetben jogalkotási javaslatokat tegyen e kérdésekről. |
(18) |
Az átláthatóság további fokozása érdekében a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások javadalmazási gyakorlatait illetően, a tagállamok illetékes hatóságainak a javadalmazásra vonatkozó információt kell gyűjteniük a javadalmazási trendek összehasonlítása érdekében olyan mennyiségi információ-kategóriáknak megfelelően, amelyeket az említett hitelintézeteknek vagy befektetési vállalkozásoknak ezen irányelv szerint nyilvánosságra kell hozniuk. Az illetékes hatóságoknak ezeket az információkat a CEBS rendelkezésére kell bocsátaniuk ahhoz, hogy hasonló, uniós szintű értékelést tudjon végezni. |
(19) |
A javadalmazási politikák és gyakorlatok értékelésével kapcsolatos felügyeleti konvergencia előmozdítása érdekében, valamint az információgyűjtés és a bankszektorban alkalmazott javadalmazási elvek következetes végrehajtásának megkönnyítése érdekében t, a CEBS-nek iránymutatást kell kidolgoznia a bankszektor helyes javadalmazási politikáiról. Az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának annyiban célszerű támogatnia az ilyen iránymutatások kidolgozását, amennyiben azok a befektetési szolgáltatások nyújtásában, továbbá a hitelintézetek, valamint a 2004/39/EK irányelv szerinti befektetési vállalkozások által végzett befektetési tevékenységekben részt vevő személyekre vonatkozó javadalmazási politikákra is alkalmazandók. A CEBS-nek nyilvános konzultációkat kell folytatnia a technikai standardokról, és elemeznie kell a potenciálisan kapcsolódó költségeket és hasznokat. A Bizottságnak képesnek kell lennie olyan jogszabálytervezetek előterjesztésére, amelyek megbízzák a banki kérdésekkel foglalkozó európai felügyeleti hatóságot és megfelelő mértékben a piacokkal és értékpapírkérdésekkel foglalkozó európai felügyeleti hatóságot, amelyet a pénzügyi felügyeletről szóló de Larosière-folyamat értelmében hoztak létre, technikai szabályozási és végrehajtási standard-tervezetek kidolgozásával az információgyűjtés és a bankszektorban alkalmazott javadalmazási elvek következetes végrehajtásának megkönnyítésére, amelyeket a Bizottságnak kell elfogadnia. |
(20) |
A rosszul kidolgozott javadalmazási politikák és ösztönző rendszerek elfogadhatatlan szintre képesek fokozni a hitelintézetek és befektetési vállalkozások kockázatait, ezért azonnali helyreigazító lépést, és szükség esetén megfelelő korrekciós intézkedéseket kell hozni. Következésképpen célszerű biztosítani, hogy az illetékes hatóságoknak hatásköre legyen a releváns jogalanyok számára olyan minőségi vagy mennyiségi intézkedéseket írjanak elő, amelyek célja a 2. pillérbe tartozó felügyeleti felülvizsgálat során a javadalmazási politikákkal kapcsolatban azonosított problémák kezelése. Az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álló minőségi intézkedések közé tartozik annak előírása, hogy a hitelintézetek és befektetési vállalkozások csökkentsék a tevékenységeikben, termékeikben vagy rendszereikben rejlő kockázatot, beleértve a javadalmazási struktúráikban történő változtatások bevezetését vagy a javadalmazás változórészeinek befagyasztását is abban a mértékben, amennyiben azok nem állnak összhangban a hatékony kockázatkezeléssel. A mennyiségi intézkedések közé tartozik a szavatoló tőke emelésének előírása is. |
(21) |
A helyes irányítási struktúrák, átláthatóság és nyilvánosságra hozatal alapvető fontosságúak a helyes javadalmazási politikákhoz. Annak érdekében, hogy a piac számára megfelelő átláthatóságot biztosítsanak javadalmazási politikáik és a kapcsolódó kockázatok tekintetében, a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak részletes tájékoztatást kell közzétenniük javadalmazási politikáikról, gyakorlataikról, és – titokvédelmi okokból – azon alkalmazottak javadalmazásának összesített összegéről, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás kockázati profiljára. Az említett információt valamennyi érdekelt fél (részvényesek, alkalmazottak és a nyilvánosság) számára hozzáférhetővé kell tenni. Az említett kötelezettség azonban nem sértheti a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (8). |
(22) |
Teljes hatékonyságuk biztosítása és alkalmazása során minden hátrányosan megkülönböztető hatás elkerülése érdekében a javadalmazásra vonatkozóan az ebben az irányelvben megállapított rendelkezéseket alkalmazni kell az olyan javadalmazásra, amely a tényleges végrehajtás egyes tagállamokbeli időpontja előtt kötött szerződések alapján jár, és amelyet az említett időpont után ítélnek oda vagy fizetnek ki. Ezen kívül az ezen irányelv által támogatott célkitűzések, különösen a hatékony kockázatkezelés biztosítása érdekében, a még mindig nagyfokú pénzügyi instabilitással jellemzett időszakok vonatkozásában, és a javadalmazásra vonatkozóan az ebben az irányelvben megállapított rendelkezések kijátszása kockázatának elkerülése érdekében a végrehajtásukat megelőző időszakban, szükséges ezeket a rendelkezéseket alkalmazni az odaítélt, de még ki nem fizetett javadalmazásokra a tényleges végrehajtásuknak egyes tagállamokbeli időpontja előtt, a 2010-ben nyújtott szolgáltatásokra. |
(23) |
A hitelintézet esetleg felmerülő kockázatainak felülvizsgálatát hatékony felügyeleti intézkedéseknek kell követniük. A közös felügyeleti határozatok előmozdítása és az Unión belüli egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából ezért további konvergenciára kell törekedni. |
(24) |
Az újraértékpapírosításokba befektető hitelintézeteknek a 2006/48/EK irányelv értelmében az alapul szolgáló értékpapírosítások és az azok végső alapjául szolgáló nem értékpapírosítási kitettségek tekintetében is átvilágítást kell végezniük. A hitelintézeteknek fel kell mérniük, hogy újraértékpapírosítási kitettségeket képeznek-e az eszközfedezet melletti értékpapír-kibocsátási programokkal összefüggő kitettségek, beleértve az azon programokkal összefüggőeket is, amelyek olyan teljes hitelek külön halmazainak magas rangú (senior) tranche-t vásárolják meg, ahol az említett hitelek egyike sem értékpapírosítási vagy újraértékpapírosítási kitettség, és ahol a hitelek értékesítője valamennyi befektetésre első szintű fedezetet ad. Ez utóbbi helyzetben a halmazspecifikus likviditási hitelkeretet általában nem lehet újraértékpapírosítási kitettségnek tekinteni, mivel egyetlen, értékpapírosítási kitettséget nem tartalmazó eszközhalmaz (azaz a teljes hitelek megfelelő halmaza) egy tranche-t képviseli. Ezzel szemben a különböző poolokon átívelő, az eladó által nyújtott védelmen felüli veszteségek csak egy részét fedező, az egész programra kiterjedő hitelminőség-javulás általában legalább egy értékpapírosítási kitettséget tartalmazó többszörös eszköz-pool kozkázatának tranche-ba sorolását testesíti meg, és ezért újraértékpapírosítási kitettség volna. Mindazonáltal, ha az ilyen program teljes egészében finanszírozza magát egyetlen értékpapír osztállyal, és ha vagy az egész programra kiterjedő hitelminőség-javulás nem újraértékpapírosítás, vagy pedig az értékpapírt nem támogatja teljes mértékben a szponzor hitelintézet, és ezzel az értékpapír-befektetőt lényegében a szponzor nemteljesítési kockázatának teszi ki az alapul szolgáló poolok vagy eszközök helyett, ezt követően ezt az értékpapírt általában nem szabad újraértékesítési kitettségnek tekinteni. |
(25) |
A 2006/49/EK irányelv prudens értékelési szabályait minden valós értéken értékelt eszköz esetében alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az a kereskedési könyvben vagy a nem kereskedési könyvben található-e. Indokolt tisztázni, hogy amennyiben a prudens értékelés a tényleges számviteli nyilvántartásnál alacsonyabb könyv szerinti értéket eredményez, a különbség abszolút értékét le kell vonni a szavatoló tőkéből. |
(26) |
Az intézmények számára választási lehetőséget kell biztosítani a között, hogy az ezen irányelv értelmében 1 250 %-os kockázati súllyal figyelembe vett értékpapírosítási pozíciók tekintetében tőkekövetelményt alkalmaznak-e vagy levonják azokat a szavatoló tőkéből, függetlenül attól, hogy az érintett pozíciók a kereskedési vagy a nem kereskedési könyvben szerepelnek-e. |
(27) |
Az elszámolási kockázatra vonatkozó tőkekövetelményeket a nem kereskedési könyvre is alkalmazni kell. |
(28) |
Az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor intézményeknek nem szabad lehetőséget adni a burkolt támogatás tilalmának kikerülésére azzal a módszerrel, hogy a támogatást kereskedési könyvük felhasználásával nyújtják. |
(29) |
Az ezen irányelvben kifejezetten előírt közzétételek sérelme nélkül, a közzétételi követelmények céljának azt kell tekinteni, hogy a piaci szereplők számára pontos és átfogó információkkal szolgáljanak az egyes intézmények kockázati profiljáról. Az intézményeknek ezért elő kell írni, hogy az ezen irányelvben kifejezetten fel nem sorolt további információt is közzétegyék, amennyiben az ilyen közzététel szükséges az említett cél eléréséhez. |
(30) |
A 2006/48/EK irányelvnek az egész Unióban egységes végrehajtása érdekében a Bizottság és a CEBS 2006-ban munkacsoportot hozott létre (a tőkekövetelmény-irányelv átültetésével foglalkozó csoport – CRDTG), amelynek feladata az irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdések megvitatása és megoldása. A csoport szerint a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv egyes technikai rendelkezéseit tovább kell pontosítani. Ezért helyénvaló az említett rendelkezések pontosítása. |
(31) |
Amennyiben egy értékpapírosítási pozíció külső hitelminősítése a befektető intézmény által nyújtott hitelkockázati fedezet hatását is tartalmazza, az intézmény nem élhet az ebből a fedezetből származó alacsonyabb kockázati súllyal. Ez azonban nem vezethet az értékpapírosítás tőkéből való levonásához, amennyiben léteznek olyan, az érintett hitelkockázati fedezetet figyelmen kívül hagyó módszerek, amelyekkel meghatározható a pozíció tényleges kockázatának megfelelő kockázati súly. |
(32) |
Az értékpapírosítás területén célszerű jelentősen szigorítani az intézmények közzétételi követelményeit. A követelményeknek különösen a kereskedési könyvben szereplő értékpapírosítási pozíciók kockázataira kell figyelemmel lenniük. Továbbá valamely intézet értékpapírosítási tevékenységeinek természetével kapcsolatos megfelelő átláthatóság biztosítása érdekében a közzétételeknek tükrözniük kell, hogy az intézet mennyiben támogat különleges értékpapírosítási célú gazdasági egységeket, valamint az egyes kapcsolt jogalanyok részvételét, mivel az egymással szoros kapcsolatban álló felek folyamatos kockázatot jelenthetnek az érintett intézet számára. |
(33) |
Az értékpapírosításra vonatkozó egyedi tőkekövetelményeket indokolt összehangolni a banki könyvben szereplő tőkekövetelményekkel, mivel utóbbiak az értékpapírosítási pozíciók pontosabb és kockázatérzékenyebb kezelését teszik lehetővé. |
(34) |
Közelmúltbeli gyenge teljesítményüket látva indokolt szigorítani a piaci kockázatra vonatkozó tőkekövetelmények kiszámításának belső modelljeivel kapcsolatos előírásokat. Kiegészítésük különösen a kereskedési könyvben szereplő hitelkockázatok elkülönítése céljából indokolt. Ezen kívül a tőkekövetelmények részévé kell tenni egy olyan stresszhelyzeti elemet, amely a piaci feltételek romlása esetén a prociklikusságra való hajlam csökkentése érdekében szigorítaná a tőkekövetelményeket. Az intézményeknek fordított stresszteszteket is végre kell hajtaniuk annak vizsgálatára, hogy milyen forgatókönyvek állíthatják kihívás elé az intézmény életképességét, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy az ilyen teszt nélkülözhető. Mivel az utóbbi időben az értékpapírosítási pozíciók belső modelleken alapuló megközelítésekkel való kezelése komoly problémákat okozott, célszerű korlátozni az intézmények lehetőségét a kereskedési könyvben szereplő értékpapírosítási pozíciók modellezésére, illetve a kereskedési könyvben szereplő értékpapírosítási pozíciók esetében eleve indokolt szabványosított tőkekövetelményeket előírni. |
(35) |
Ezen irányelv korlátozott kivételeket állapít meg bizonyos korrelációkereskedési tevékenységek esetében, amelyekkel összhangban egy intézet számára a felügyelője engedélyezheti, hogy kiszámítsanak egy, szigorú minimumkövetelményekhez kötött, átfogó kockázati tőkedíjat. Ilyen esetekben az intézet köteles az említett tevékenységeket a magasabb tőkedíjjal egyenértékű tőkedíjhoz kötni az említett belsőleg kialakított megközelítésnek megfelelően, valamint a konkrét kockázatért esedékes 8 %-os tőkedíjhoz a standardizált mérési módszernek megfelelően. Nem kötelező az említett kitettségek esetében a járulékos kockázati tőkekövetelményt alkalmazni, be kell azonban építeni azokat mind a kockáztatott érték (VaR) számításba, mind a stresszhelyzeti kockáztatott érték számításba. |
(36) |
A 2006/48/EK irányelv 152. cikke bizonyos hitelintézetek számára előírja, hogy gondoskodjanak arról, hogy a szavatoló tőke folyamatosan legalább egyenlő legyen a három, 2006. december 31. és 2009. december 31. közötti tizenkét hónapos időszakra meghatározott bizonyos minimális összegekkel. A banki ágazat jelenlegi helyzetének és a minimumtőkére vonatkozóan a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által elfogadott átmeneti szabályok meghosszabbításának fényében helyénvaló megújítani az említett követelményt egy korlátozott időszakra, 2011. december 31-ig. |
(37) |
Annak érdekében, hogy a hitelintézeteket az indokolatlan és aránytalan megvalósítási költségek ne gátolják abban, hogy az átmeneti időszak során a tőkekövetelmények kiszámítása vonatkozásában átálljanak a belső minősítésen alapuló módszerre (IRB módszer) vagy a fejlett mérési módszerre (AMA), azon hitelintézetek számára, amelyek 2010. január 1-je után állnak át az IRB-re vagy az AMA-ra, és amelyek korábban más, kevésbé kifinomult megközelítéseknek megfelelően számították ki a tőkekövetelményeiket – felülvizsgálati jóváhagyástól függően – lehetővé kell tenni, hogy az átmeneti alsó küszöbérték kiszámítására a kevésbé kifinomult megközelítéseket alkalmazzák. Az illetékes hatóságoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük a hozzájuk tartozó piacokat, és valamennyi hozzájuk tartozó piacon és piaci szegmensen biztosítaniuk kell az egyenlő feltételeket, és meg kell akadályozniuk a belső piaci torzulásokat. |
(38) |
A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (9) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára és az Unió érdekében – készítsék el saját táblázataikat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé. |
(39) |
Ezen irányelv rendelkezései lépéseket jelentenek a pénzügyi válságra reagáló reformfolyamatban. A G20-ak, az FSB és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság következtetéseivel összhangban további reformokra is szükség lehet, beleértve anticiklikus tőkepufferek, „dinamikus céltartalék” képzését, a 2006/48/EK irányelvben foglalt tőkekövetelmények kiszámítását alátámasztó logikai alapokat és a bankrendszerben történő befolyásszerzés megakadályozása érdekében kockázatalapú hitelintézeti követelményekhez fűzött kiegészítő intézkedéseket is. A folyamat feletti megfelelő demokratikus felügyelet biztosítása érdekében az Európai Parlamentet és a Tanácsot időben és hatékony módon be kell vonni. |
(40) |
A Bizottságnak felül kell vizsgálni a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv alkalmazását annak biztosítására, hogy rendelkezéseiket olyan méltányos módon alkalmazzák, ami nem eredményez a hitelintézetek közötti hátrányos megkülönböztetést jogi szerkezetük vagy tulajdonosi modelljük alapján. |
(41) |
A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSz. 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2006/48/EK irányelv technikai kiigazítása tekintetében, az irányelv egységes alkalmazását biztosító fogalommeghatározások pontosítása vagy a pénzügyi piacokon végbemenő fejlemények figyelembevétele érdekében; a terminológiának az irányelvet követő vonatkozó jogi aktusokkal való egységesítése és a fogalommeghatározások azokkal való összehangolása érdekében; a pénzügyi piacokon végbemenő fejlemények figyelembevételéhez az irányelv szerint kölcsönös elismerést igénylő tevékenységi lista tartalmának kibővítése vagy terminológiájának kiigazítása érdekében; azon területek kiigazítása érdekében, amelyeken az illetékes hatóságoknak információt kell cserélniük; a számviteli sztenderdek vagy az uniós jogszabályok változásai figyelembevételéhez és a felügyeleti gyakorlat konvergenciája tekintetében az irányelv szavatoló tőkére vonatkozó előírásainak kiigazítása érdekében; a pénzügyi piacokon végbemenő fejlemények figyelembevételéhez a sztenderd módszer vagy az IRB-módszer céljaira szolgáló kitettségi osztályok listájának kibővítése érdekében; az infláció hatásainak figyelembevételéhez az e kitettségi osztályok szempontjából releváns egyes összegek kiigazítása érdekében; a mérlegen kívüli tételek listájának és besorolásának kiigazítása érdekében; – a pénzügyi piacokon végbemenő változások figyelembevételéhez vagy a számviteli sztenderdek vagy az uniós jogszabályok változásai figyelembevételéhez – az ügyfél-hitelkockázat kezelésére, a kockázatok szervezésére és kezelésére, a sztenderd módszerre vagy az IRB módszerre, a hitelkockázat-csökkentésre, az értékpapírosítási tevékenységre, a működési kockázatra, az illetékes hatóságok általi felülvizsgálatra és értékelésre és a közzétételre vonatkozó különös rendelkezések és technikai feltételek kiigazítása érdekében. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az EUMSz. 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedések tekintetében, amelyek a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázatnak az illetékes hatóságok által a 2006/48/EK irányelv szerint végzett felülvizsgálata és értékelése céljából releváns kamatlábakban bekövetkező hirtelen és váratlan változások mértékét határozzák meg; rendkívüli körülmények figyelembevételéhez a fenti irányelvben meghatározott szavatoló tőke vagy kockázati súlyok minimumszintje ideiglenes csökkentését írják elő; egyes kockázatoknak az irányelv nagykockázatra vonatkozó előírásai alkalmazása alóli kivételét egyértelműsítik; és a hitelintézetben részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságának és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságának a fenti irányelv szerint a felügyelők által végzett értékelése feltételeit igazítják ki. |
(42) |
A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az EUMSz. 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2006/49/EK irányelv technikai kiigazítása tekintetében, az irányelv egységes alkalmazását biztosító fogalommeghatározások pontosítása vagy a pénzügyi piacokon végbemenő fejlemények figyelembevétele érdekében; a gazdasági és monetáris területen végbemenő változások figyelembevételéhez a fenti irányelv egyes rendelkezései által előírt indulótőke összegeinek és a kereskedési könyvi tőkekövetelmények kiszámításánál releváns egyes összegek kiigazítása érdekében; a pénzügyi piacokon végbemenő változások figyelembevételéhez a szavatoló tőke előírt minimumszintje alóli eltérésre jogosult befektetési vállalkozások kategóriáinak kiigazítása érdekében; az irányelv egységes alkalmazásához annak a követelménynek az egyértelművé tétele érdekében, hogy a befektetési vállalkozásoknak legalább a megelőző év általános költségei egynegyedének megfelelő szavatoló tőkével kell rendelkezniük; a terminológiának és a fogalommeghatározásoknak az irányelvet követő jogi aktusokkal való egységesítése érdekében; a pénzügyi piacokon bekövetkezett fejlemények, vagy a kockázatértékelésben, a számviteli sztenderdekben, az uniós jogszabályokban vagy a felügyeleti eljárások konvergenciájában bekövetkezett változások figyelembevételéhez az irányelvnek a különböző kockázati osztályokra és nagykockázatokra vonatkozó tőkekövetelmények kiszámításával, a tőkekövetelmények kiszámításához használt belső modellekkel és a kereskedéssel kapcsolatos technikai előírásainak kiigazítása érdekében; és a 2004/39/EK irányelv hatálya alá tartozó különböző kérdések felülvizsgálata eredményeinek figyelembevétele érdekében. |
(43) |
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az értesítés időpontjától számított három hónap áll rendelkezésére, hogy kifogást emeljen egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére szintén lehetőség kell, hogy legyen az említett időszak három hónappal való meghosszabbítására. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak lehetősége kell, hogy legyen tájékoztatni a többi intézményt arról, hogy nem áll szándékában kifogást emelni. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ilyen korai jóváhagyása különösen megfelelő olyankor, amikor határidőket kell betartani, például a Bizottság számára a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása tekintetében előírt menetrend esetén. |
(44) |
A 2007. december 13-án aláírt, a Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéről szóló 39. nyilatkozatban a konferencia tudomásul vette a Bizottság azon szándékát, hogy a kialakult gyakorlatnak megfelelően továbbra is konzultál a tagállamok által kinevezett szakértőkkel a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetének elkészítése során. |
(45) |
Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, azaz a hitelintézetektől és befektetési vállalkozásoktól annak megkövetelését, hogy a hatékony kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási politikákat hozzanak létre, és egyes tőkekövetelményeket kiigazítsanak, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés léptéke és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. |
(46) |
A 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2006/48/EK irányelv módosításai
A 2006/48/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
A 4. cikk a következőképpen módosul:
|
2. |
A 11. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az európai bankfelügyelők bizottságának biztosítania kell azon személyek alkalmasságának felmérésére vonatkozó iránymutatások fennállását, akik ténylegesen irányítják a hitelintézet üzletmenetét.” |
3. |
A 22. cikk a következőképpen módosul:
|
4. |
Az 54. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „A tagállamok biztosítják, hogy az első bekezdés alkalmazásában illetékes hatóságaik rendelkezzenek a pénzügyi és nem pénzügyi szankciók vagy egyéb intézkedések kiszabásához szükséges hatáskörrel. Az említett szankcióknak vagy intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.” |
5. |
Az 57. cikkben első bekezdésében az r) pont helyébe a következő szöveg lép:
|
6. |
A 64. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A szavatoló tőke számításakor a hitelintézetek a 2006/49/EK irányelv VII. mellékletének B. részében szereplő követelményeket minden valós értéken értékelt eszközre alkalmazzák, és az 57. cikk az a)–ca) pontjában mínusz az i)–k) pontjában foglalt tételek teljes összegéből le kell vonni a további értékkiigazításokhoz szükséges összegeket. Az európai bankfelügyelők bizottsága iránymutatásokat határoz meg e rendelkezés alkalmazásának részleteire vonatkozóan.” |
7. |
A 66. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az 57. cikk l)–r) pontjában említett tételek összegének felét le kell vonni az említett cikk a)–ca) pontjában mínusz az i)–k) pontjában foglalt tételek teljes összegéből, és a felét az említett cikk d)–h) pontjában foglalt tételek teljes összegéből, az e cikk (1) bekezdésében meghatározott korlátozások alkalmazása után. Amennyiben az 57. cikk l)–r) pontjában foglalt tételek összegének fele meghaladja a d)–h) pontban foglalt tételek összegét, akkor ezt a többletösszeget le kell vonni az említett cikk a)–ca) pontjában mínusz az i)–k) pontjában foglalt tételek teljes összegéből. Az 57. cikk r) pontjában foglalt tételeket nem kell levonni, ha ezeket a 75. cikk alkalmazásában bevonták a kockázattal súlyozott kitettségérték számításába az ezen irányelvben meghatározottak szerint, vagy bevonták a tőkekövetelmények számításába a 2006/49/EK irányelv I. vagy V. mellékletében meghatározottak szerint.” |
8. |
A 75. cikk b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
9. |
A 101. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A szponzor hitelintézet és az olyan értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet, amely egy értékpapírosítás vonatkozásában a 95. cikk szerint számította ki a kockázattal súlyozott kitettségértékét, vagy kereskedési könyvéből eszközöket adott el egy különleges értékpapírosítási célú gazdasági egység részére, amelynek eredményeként már nem köteles szavatoló tőkével rendelkezni az említett eszközökhöz kapcsolódó kockázatok tekintetében, a befektetők potenciális, illetve tényleges veszteségei csökkentésének érdekében nem nyújthat segítséget az értékpapírosításhoz a szerződéses kötelezettségeit meghaladóan.” |
10. |
A 136. cikk a következőképpen módosul:
|
11. |
A 145. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A hitelintézetek szabályzatot fogadnak el az (1) és (2) bekezdésekben megállapított közzétételi követelményeknek való megfelelésre, valamint szabályzatokkal rendelkeznek közzétételeik helyénvalóságának értékelésére, ideértve azok gyakoriságát és az adatok ellenőrzését. A hitelintézetek elveket határoznak meg annak értékelésére is, hogy közzétételeik átfogóan beszámolnak-e kockázati profiljukról a piaci szereplőknek. Amennyiben a közzétételek nem számolnak be átfogóan a kockázati profilról a piaci szereplőknek, úgy a hitelintézetek nyilvánosan közzéteszik az (1) bekezdésnek megfelelően előírtakon túlmenően szükséges információt. Csak olyan információt kötelesek azonban közzétenni, amely lényeges, és a XII. melléklet 1. részében meghatározott technikai kritériumoknak megfelelően nem minősül titkosnak vagy bizalmasnak.” |
12. |
A VI. cím címe helyébe a következő cím lép: „FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK”. |
13. |
A 150. cikk a következőképp módosul:
|
14. |
A 151. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni. |
15. |
Az irányelv szövege a következő cikkekkel egészül ki: „151a. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1) A Bizottság a 2010. december 15-ét követő négyéves időszakra felhatalmazást kap a 150. cikk (1) bekezdésében, valamint a 150. cikk (2) bekezdése második albekezdésének első mondatában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb hat hónappal a négyéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás azonos tartamú időszakokra automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a 151b. cikknek megfelelően azt visszavonja. (2) Mihelyt felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, a Bizottság arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 151b. és a 151c. cikk határozza meg. 151b. cikk A felhatalmazás visszavonása (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 150. cikk (1) bekezdésében, valamint a 150. cikk (2) bekezdése második albekezdésének első mondatában említett felhatalmazást. (2) Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntésére, hogy visszavonja-e a felhatalmazást, a végső határozat meghozatala előtt, ésszerű időn belül igyekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve azon átruházott hatásköröket, amelyek a visszavonás tárgyát képezhetik. (3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat azonnal vagy az abban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 151c. cikk A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogás (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés időpontjától számított három hónapos időszakon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időszak három hónappal meghosszabbodik. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett időszak leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megjelölt időpontban hatályba lép. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az említett időszak letelte előtt is kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba is léphet, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy nem áll szándékában kifogást emelni. (3) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben az (1) bekezdésben említett időszakon belül, az nem lép hatályba. Az EUMSz. 296. cikkének megfelelően a kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.” |
16. |
A 152. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „(5a) Azon hitelintézetek, amelyek a kockázattal súlyozott kitettségértéket a 84–89. cikknek megfelelően számítják, 2011. december 31-ig olyan szavatoló tőkét biztosítanak, amely mindenkor legalább az (5c) vagy adott esetben az (5d) bekezdésben megjelölt összegű. (5b) Azon hitelintézetek, amelyek a működési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmények kiszámítására a 105. cikkben meghatározott fejlett mérési megközelítéseket alkalmazzák, 2011. december 31-ig olyan szavatoló tőkét biztosítanak, amely mindenkor legalább az (5c) vagy adott esetben az (5d) bekezdésben megjelölt összegű. (5c) Az (5a) és (5b) bekezdésben említett összeg a szavatoló tőke azon teljes minimumösszegének 80 %-a, amellyel a 93/6/EGK irányelv 4. cikke szerint és a 2000/12/EK irányelvnek a 2007. január 1-je előtti alkalmazása szerint a hitelintézeteknek rendelkezniük kell. (5d) Az illetékes hatóságok általi jóváhagyástól függően az (5e) bekezdésben említett hitelintézetek tekintetében az (5a) és (5b) bekezdésben említett összeg legfeljebb a szavatoló tőke azon teljes minimumösszegének 80 %-a lehet, amellyel a hitelintézeteknek a 78–83. cikk, a 103. vagy 104. cikk bármelyike szerint vagy a 2006/49/EK irányelvnek a 2011. január 1-je előtti alkalmazása szerint rendelkezniük kell. (5e) A hitelintézet csak akkor alkalmazhatja az (5d) bekezdést, ha 2010. január 1-jén vagy ezt követően kezdte el használni a belső minősítésen alapuló módszert vagy a fejlett mérési módszereket tőkekövetelményeinek számításához.” |
17. |
A 154. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) A lakóingatlannal fedezett, központi kormányzatok garanciavállalásában nem részesülő valamennyi lakossági kitettségre vonatkozóan a kitettséggel súlyozott átlagos LGD 2012. december 31-ig nem lehet 10 %-nál kevesebb.” |
18. |
A 156. cikk a harmadik bekezdés után a következő bekezdésekkel egészül ki: „2013. április 1-jéig a Bizottság a nemzetközi fejlemények figyelembevételével felülvizsgálja a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket, az V. és XII. mellékletben szereplő rendelkezéseket is beleértve, valamint jelentést készít azokról, különös tekintettel a rendelkezések hatékonyságára, végrehajtására és érvényesítésére. Az említett felülvizsgálat során azonosítani kell az arányosság elvének az említett rendelkezésekre történő alkalmazásából eredő esetleges hiányosságokat. A Bizottság az említett jelentést megfelelő javaslatok kíséretében megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A következetesség és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében a Bizottság felülvizsgálja az 54. cikk végrehajtását, az Unió-szerte kiszabott és alkalmazott szankciók és egyéb intézkedések következetességére való tekintettel, és adott esetben javaslatokat terjeszt elő. Ezen irányelv alkalmazása tekintetében a Bizottság időszakos felülvizsgálatának biztosítania kell, hogy az alkalmazás módja nem vezet a hitelintézetek között a jogi felépítésük vagy tulajdonosi modelljük alapján történő nyilvánvaló megkülönböztetéshez. A tőkével szembeni prudenciális megközelítés következetességének biztosítása érdekében a Bizottság felülvizsgálja az V. melléklet 23. pontja o) pontja ii. alpontjában a 66. cikk (1a) bekezdésének a) pontja szerinti eszközökre való hivatkozás relevanciáját, amennyiben kezdeményezi a tőkeeszközök 56–67. cikkben foglalt fogalommeghatározásának felülvizsgálatát.” |
19. |
Az irányelv szövege a következő cikkel egészül ki: „156a. cikk A Bizottság 2011. december 31-ig felülvizsgálja az ezen irányelv IX. mellékletének az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó hitelintézeti tőkekövetelményekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodások figyelembevételével történő kiigazításának szükségességét, és jelentést készít erről. A Bizottság benyújtja az említett jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a megfelelő jogalkotási javaslattal együtt.” |
20. |
A mellékletek ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosulnak. |
2. cikk
A 2006/49/EK irányelv módosításai
A 2006/49/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
A 3. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő ponttal egészül ki: „t) »értékpapírosítási pozíció« és »újraértékpapírosítási pozíció«: a 2006/48/EK irányelvben meghatározott értékpapírosítási pozíció és újraértékpapírosítási pozíció.” |
2. |
A 17. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: „Amennyiben egy intézmény az ezen irányelv II. melléklete alkalmazásában a kockázattal súlyozott kitettségösszegeket a 2006/48/EK irányelv 84–89. cikkének megfelelően számítja ki, abban az esetben a 2006/48/EK irányelv VII. melléklete 1. részének 36. pontjában előírt számítás céljára az alábbiakat kell alkalmazni:”. |
3. |
A 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
4. |
A VIII. fejezet 2. szakaszának címe helyébe a következő szöveg lép: „Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási hatáskörök”. |
5. |
A 41. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „ (2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a 42a. cikkel összhangban és a 42b. és a 42c. cikkben foglalt feltételek mellett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni.” |
6. |
A 42. cikk (2) bekezdését el kell hagyni. |
7. |
A 42. cikk után a szöveg a következő cikkekkel egészül ki: „42a. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1) A Bizottság a 2010. december 15-ét követő négyéves időszakra felhatalmazást kap a 41. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb hat hónappal a négyéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás azonos tartamú időszakokra automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a 42b. cikknek megfelelően azt visszavonja. (2) Mihelyt felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, a Bizottság arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 42b. és a 42c. cikk határozza meg. 42b. cikk A felhatalmazás visszavonása (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 41. cikkben említett felhatalmazást. (2) Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntésére, hogy visszavonja-e a felhatalmazást, a végső határozat meghozatala előtt, ésszerű időn belül igyekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve azon átruházott hatásköröket, amelyek a visszavonás tárgyát képezhetik. (3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat azonnal vagy az abban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 42c. cikk A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogás (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés időpontjától számított három hónapos időszakon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időszak három hónappal meghosszabbodik. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett időszak leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megjelölt időpontban hatályba lép. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az említett időszak letelte előtt is kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba is léphet, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem áll szándékában kifogást emelni. (3) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben az (1) bekezdésben említett időszakon belül, az nem lép hatályba. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 296. cikkének megfelelően a kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.” |
8. |
A 47. cikk helyébe a következő szöveg lép: „2011. december 30-ig vagy az illetékes hatóságok által eseti alapon meghatározott bármely korábbi időpontig azon intézmények, amelyek egyedi kockázatszámítási modelljét 2007. január 1. előtt az V. melléklet 1. pontjával összhangban ismerték el, az említett meglévő elismerés tekintetében alkalmazhatják a 93/6/EGK irányelv VIII. mellékletének 4. és 8. pontját, az említett pontok 2007. január 1. előtti változatában.” |
9. |
A mellékletek az ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosulnak. |
3. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek:
a) |
2011. január 1-ig az 1. cikk 3., 4., 16., és 17. pontjának, valamint az I. melléklet 1. pontjának, 2. pontja c) alpontjának, 3. pontjának és 5. pontja b) alpontja iii. alpontjának; és |
b) |
2011. december 31-ig ezen irányelv valamennyi rendelkezésének, az a) pontban meghatározottakon kívül. |
Amikor a tagállamok elfogadják az e bekezdésben említett intézkedéseket, azoknak hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) Az I. melléklet 1. pontjának való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések arra kötelezik a hitelintézeteket, hogy az abban említett alapelveket alkalmazzák a következőkre:
i. |
az egyes tagállamokban a tényleges végrehajtásra meghatározott időpont előtt kötött és az azt követően odaítélt vagy kifizetett szerződések alapján esedékes javadalmazás; és |
ii. |
A 2010-ben nyújtott szolgáltatások tekintetében az egyes tagállamokban a tényleges végrehajtásra meghatározott időpont előtt odaítélt, de még ki nem fizetett szerződések alapján esedékes javadalmazás. |
(3) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
4. cikk
Jelentéstétel
tekintettel a bázeli keretrendszer nemzetközi jellegére és a keret változásainak a főbb jogrendszerekben nem egyidejűleg történő végrehajtásával kapcsolatos kockázatokra, a Bizottság 2010. december 31-ig – megfelelő javaslatokkal együtt – jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tőkemegfelelési keretben történő változtatások nemzetközi végrehajtása irányában tett előrehaladásról.
5. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
6. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2010. november 24-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BUZEK
a Tanács részéről
az elnök
O. CHASTEL
(1) HL C 291., 2009.12.1., 1. o.
(2) 2010. január 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) Az Európai Parlament 2010. július 7-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. október 11-i határozata.
(4) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.
(5) HL L 177., 2006.6.30., 201. o.
(6) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.
(7) HL L 120., 2009.5.15., 22. o.
(8) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
(9) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.
(10) HL L 120., 2009.5.15., 22. o.”
I. MELLÉKLET
A 2006/48/EK irányelv V., VI., VII, IX. és XII. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az V. melléklet a következő szakasszal egészül ki: „11. JAVADALMAZÁSI POLITIKÁK
|
2. |
A VI. melléklet 1. része a következőképpen módosul:
|
3. |
A VII. melléklet 2. része 1. szakasza 8. pontjának d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
|
4. |
A IX. melléklet a következőképpen módosul:
|
5. |
A XII. melléklet a következőképpen módosul:
|
II. MELLÉKLET
A 2006/49/EK irányelv I., II., V. és VII. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az I. melléklet a következőképpen módosul:
|
2. |
A II. melléklet 7. pontjának második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A nemteljesítéskori csereügylet esetén azonban engedélyezni kell azon intézménynek, amelynek a swap-ügyletből származó kitettsége az alapul szolgáló eszközben hosszú pozíciót jelent, hogy 0 %-os számot használjon a potenciális jövőbeni hitelkitettség kifejezésére, amennyiben a nemteljesítéskori csereügylet nem képezi olyan gazdálkodó egység fizetésképtelensége miatti felszámolás tárgyát, amelynek a swap-ügyletből származó kitettsége az alapul szolgáló eszközben rövid pozíciót jelent, noha az alapul szolgáló pozíció esetén nem maradt el a teljesítés; ebben az esetben az intézmény lehetséges jövőbeli hitelkitettségének számát a gazdálkodó egység által az intézménynek még ki nem fizetett prémium összegére kell korlátozni.” |
3. |
Az V. melléklet az alábbiak szerint módosul:
|
4. |
A VII. melléklet B. része a következőképpen módosul:
|