24.11.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 309/71

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/128/EK IRÁNYELVE

(2009. október 21.)

a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) 2. és 7. cikkével összhangban, az elővigyázatosság és a megelőzés elvének figyelembevétele mellett egy, a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közös jogi keretet kell létrehozni.

(2)	Jelenleg ezt az irányelvet a növényvédő szereknek minősülő peszticidekre kell alkalmazni. Ugyanakkor előreláthatólag a jövőben az irányelv hatályát a biocid termékekre is kiterjesztik.

(3)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések kiegészítik és nem sértik az egyéb vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított intézkedéseket, különösen a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvben (5), a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvben (6), a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7), a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) és a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) megállapított intézkedéseket. Ezen intézkedések nem sérthetik továbbá a strukturális alapokról szóló rendeletekkel vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelettel (10) összefüggésben hozott önkéntes intézkedéseket.

(4)

A gazdasági eszközök kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a peszticidek fenntartható használatára irányuló célok elérésében. Ezért ezen eszközök megfelelő szintű alkalmazását ösztönözni kell, hangsúlyozva, hogy az alkalmazásról az egyes tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságának sérelme nélkül dönthetnek.

(5)

Ezen irányelv végrehajtásának megkönnyítése érdekében a tagállamoknak olyan nemzeti cselekvési terveket kell alkalmazniuk, amelyek célja, hogy a peszticidhasználat által az emberi egészségre és a környezetre jelentett veszélyek, valamint a peszticidhasználat által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások csökkentésére vonatkozóan mennyiségi célokat, intézkedéseket, ütemterveket és mutatókat határozzanak meg, továbbá hogy előmozdítsák az integrált növényvédelem, valamint az alternatív megközelítések és technikák kidolgozását és bevezetését a peszticidhasználattól való függőség csökkentése érdekében. A tagállamoknak nyomon kell követniük a különösen aggályos hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek használatát, és használatuk csökkentésére ütemterveket és célokat kell meghatározniuk, kiváltképp, ha ez a kockázatcsökkentési célok elérésének megfelelő módja. A nemzeti cselekvési terveket egyéb vonatkozó közösségi jogszabály keretében kidolgozott végrehajtási tervekkel is össze kell hangolni, valamint a peszticidekkel kapcsolatos közösségi jogszabályok értelmében elérendő célok csoportosítására is használhatóak.

(6)

A tagállamok által a nemzeti cselekvési terveikben meghatározott célokra és cselekvésekre vonatkozó információk cseréje nagyon fontos szerepet játszik ezen irányelv céljainak megvalósításában. Ezért helyénvaló felkérni a tagállamokat arra, hogy rendszeresen tegyenek jelentést a Bizottságnak és a többi tagállamnak, különösen nemzeti cselekvési terveik végrehajtásáról és eredményeiről, valamint tapasztalataikról. A tagállamok által benyújtott információk alapján a Bizottságnak erre vonatkozóan jelentéseket kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztenie, amelyekhez adott esetben megfelelő jogalkotási javaslatok is kapcsolódnak.

(7)	A nemzeti cselekvési tervek előkészítése és módosítása céljából helyénvaló rendelkezni a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) alkalmazásáról.

(8)

Elengedhetetlen, hogy a tagállamok a peszticidekkel foglalkozó forgalmazók, tanácsadók és hivatásos felhasználók számára alap- és továbbképzési rendszereket, valamint e képzések nyilvántartására szolgáló tanúsítási rendszereket hozzanak létre, hogy lehetővé tegye a jelenlegi és jövőbeli peszticidfelhasználóknak, hogy teljes mértékben tudatában legyenek az emberi egészséget és a környezetet érintő lehetséges kockázatoknak, illetve az azokat a lehető legnagyobb mértékben csökkentő megfelelő intézkedéseknek. A hivatásos felhasználók képzési tevékenységei összehangolhatók az 1698/2005/EK rendelet keretében megszervezett tevékenységekkel.

(9)

A peszticidek értékesítése, beleértve az internetes értékesítést, fontos eleme a forgalmazási láncnak, amelynek során az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó biztonsági előírások tekintetében az értékesítés időpontjában konkrét tanácsokkal kell a végfelhasználót, különösen a hivatásos felhasználókat ellátni. A nem hivatásos felhasználókat pedig – akik általában nem részesülnek azonos szintű oktatásban és képzésben –, ajánlásokkal kell ellátni, különösen a peszticidek biztonságos kezelésére és tárolására, valamint a csomagolás ártalmatlanítására vonatkozóan.

(10)	Figyelembe véve a peszticidek használatának lehetséges kockázatait, a nyilvánosságot jobban kell tájékoztatni a peszticidhasználat átfogó hatásairól tudatosító kampányok, a kiskereskedők által nyújtott információk és más megfelelő intézkedések révén.

(11)	Európai és nemzeti szinten támogatni kell a peszticidek emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásainak meghatározását célzó kutatási programokat, ideértve a nagy kockázatnak kitett csoportokon végzett tanulmányokat is.

(12)

Amennyiben a peszticidek kezelése és kijuttatása a munkahelyen a dolgozók ilyen szereknek való kitettségéből eredő kockázatokra vonatkozó egészségi és biztonsági minimumkövetelmények, valamint általános és egyedi megelőző intézkedések meghatározását teszi szükségessé, az ilyen intézkedésekre a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv (12) és a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK irányelv (13) vonatkozik.

(13)

Mivel a gépekről szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) rendelkezni fog a peszticidek kijuttatását szolgáló berendezések forgalomba hozatalára vonatkozó, a környezetvédelmi követelmények teljesítését biztosító szabályokról, az ilyen berendezésekből származó, peszticidek által okozott káros hatások minimálisra csökkentése érdekében helyénvaló a már használatban lévő, peszticidek kijuttatását szolgáló berendezésekre vonatkozó rendszeres műszaki vizsgálati rendszer előírása. A tagállamok leírják nemzeti cselekvési terveikben, hogy miként fogják e követelmények végrehajtását biztosítani.

(14)

A peszticidek légi permetezése, különösen a permetelsodródásból adódóan, jelentős mértékű káros hatást gyakorolhat az emberi egészségre és a környezetre. Ezért a légi permetezést általánosan tiltani kellene, lehetővé téve eltéréseket abban az esetben, ha azok más permetezési eljárásokkal összehasonlítva az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások csökkentése tekintetében egyértelmű előnnyel járnak, vagy ahol nincs más alternatívának létjogosultsága, feltéve, hogy az elsodródás csökkentésére a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák.

(15)

A vízi környezet különösen érzékeny a peszticidekre. Ezért különös figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére a megfelelő intézkedések megtétele révén, például a víztömegek permetszóródásnak, csapadékvíz-elvezetésnek és csurgalékvíznek való kitettségét csökkentő, vízfolyások melletti ütközőzónák, védőövezetek vagy sövények kialakításával. Az ütközőzónák méretének különösen a talaj sajátosságaitól, a peszticid jellemzőitől, valamint az érintett terület mezőgazdasági jellemzőitől kell függenie. A peszticidek használata az ivóvízkivételre szánt területeken, közlekedési útvonalakon, például vasúti vágányokon, vagy azok mentén, illetve zárt vagy különösen áteresztő felületeken a vízi környezet szennyezésének magasabb kockázatához vezethet. Az ilyen területeken a peszticidhasználatot ezért a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni, vagy adott esetben meg kell szüntetni.

(16)

A peszticidek használata különösen veszélyes lehet nagyon érzékeny területeken, mint például a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek értelmében védett Natura 2000 területeken. Más helyeken, például közparkokban és nyilvános kertekben, sportpályákon, szabadidőparkokban, iskolaudvarokon, játszótereken és az egészségügyi létesítmények közvetlen szomszédságában a peszticideknek való kitettségből származó kockázatok magasak. A peszticidek használatát e területeken minimálisra kell csökkenteni vagy be kell tiltani. A peszticidek használata esetén megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket kell hozni, és elsősorban az alacsony kockázatú peszticideket és a biológiai szabályozási intézkedéseket kell tekintetbe venni.

(17)

A peszticidek kezelése, beleértve a peszticidek tárolását, hígítását és keverését, valamint a peszticid kijuttatásához használt berendezések használatot követő tisztítását, a tartályban lévő keverékek, az üres csomagolás és a peszticidmaradékok hasznosítását és ártalmatlanítását is, különösen alkalmas az emberek és a környezet nemkívánatos veszélyeztetésére. Ezért helyénvaló rendelkezni az említett tevékenységekre vonatkozó egyedi intézkedésekről, amelyek a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) és a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv (16) értelmében előírt intézkedéseket egészítik ki. Az intézkedéseknek a nem hivatásos felhasználókat is figyelembe kell venniük, mivel az ismerethiány miatt bekövetkező helytelen kezelés a legnagyobb valószínűséggel ebben a felhasználói csoportban fordul elő.

(18)

Az integrált növényvédelemre vonatkozó általános elveknek, valamint termény- és ágazatspecifikus iránymutatásoknak valamennyi gazdálkodó általi alkalmazása a rendelkezésre álló növényvédelmi intézkedések célzottabb alkalmazásához vezetne, ideértve a peszticidekre vonatkozó intézkedéseket is. Ezért az hozzájárul az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatok, valamint a peszticidek használatától való függőség további csökkentéséhez. A tagállamoknak támogatniuk kell az alacsony peszticidfelhasználású növényvédelmet, különösen az integrált növényvédelmet, valamint meg kell állapítaniuk az annak végrehajtásához szükséges feltételeket és intézkedéseket.

(19)

Az 1107/2009/EK rendelet, valamint ezen irányelv alapján az integrált növényvédelem elveinek végrehajtása kötelező, és a szubszidiaritás elve alkalmazandó az integrált növényvédelem elvei végrehajtásának módjára. A tagállamok nemzeti cselekvési terveikben leírják, hogy miként biztosítják a növényvédelemnek, valamint a növényvédelemnek és a növénytermesztésnek lehetőleg a nem vegyi módszereit előnyben részesítő integrált növényvédelem elveinek végrehajtását.

(20)

Fel kell mérni a peszticidhasználat emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak és kockázatainak csökkentésében elért előrehaladást. Erre a harmonizált kockázati mutatók a megfelelő eszközök, amelyeket közösségi szinten kell kialakítani. A tagállamoknak e mutatókat kell használniuk a nemzeti szintű kockázatkezelésre és jelentéstételi célokra, amíg a Bizottság kiszámítja a közösségi szinten elért előrehaladás értékeléséhez használandó mutatókat. A növényvédelmi termékekre vonatkozó statisztikákról szóló közösségi jogszabályokkal összhangban gyűjtött statisztikai adatokat kell felhasználni. A tagállamok a harmonizált közös mutatók mellett nemzeti mutatóik használatára is jogosultak.

(21)	A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv rendelkezései értelmében elfogadott nemzeti jogszabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint biztosítják végrehajtásukat. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(22)

Mivel ezen irányelv célját, azaz az emberi egészség és a környezet peszticidhasználattal összefüggő lehetséges kockázatoktól való megóvását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(23)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja a nevezetesen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. Ez az irányelv különösen a magas szintű környezetvédelemnek a közösségi politikákba történő integrációját próbálja elősegíteni a Charta 37. cikkében megállapított, a fenntartható fejlődésre vonatkozó alapelvvel összhangban.

(24)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (17) összhangban kell elfogadni.

(25)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy kidolgozza és naprakésszé tegye ezen irányelv mellékleteit. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében megállapított ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(26)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (18) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv olyan keretet hoz létre, amelynek célja a peszticidek fenntartható használatának elérése a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett veszélyének és kifejtett hatásának csökkentése által, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technikák, például a peszticidek nem vegyi alternatíváinak előmozdítása révén.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt az irányelvet a 3. cikk 10. pontjának a) alpontjában meghatározott, növényvédő szereknek minősülő peszticidekre kell alkalmazni.

(2)   Ezt az irányelvet minden egyéb vonatkozó közösségi jogszabály sérelme nélkül kell alkalmazni.

(3)   Ezen irányelv rendelkezései nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy a peszticidek bizonyos körülmények közötti vagy bizonyos területeken való használatának korlátozása vagy betiltása során az elővigyázatosság elvét alkalmazzák.

3. cikk

Meghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.	„hivatásos felhasználó”: valamennyi olyan személy, aki hivatásos tevékenysége során peszticideket használ, beleértve a kezelőket, technikusokat, munkaadókat és önálló vállalkozókat a mezőgazdasági és az egyéb ágazatokban egyaránt;

2.	„forgalmazó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki a peszticid forgalmazását végzi, ideértve a nagykereskedőket, kiskereskedőket, eladókat és szállítókat;

3.

„tanácsadó”: minden olyan személy, aki a növényvédelemre és a peszticidek biztonságos használatára vonatkozóan megfelelő ismeretekre tett szert, és – szakmai minőségben vagy kereskedelmi szolgáltatás keretében – tanácsot ad, ideértve az önfoglalkoztató magántanácsadókat és a közszférában működő tanácsadó szolgálatokat, kereskedelmi ügynököket, élelmiszergyártókat vagy adott esetben kiskereskedőket is;

4.

„peszticid kijuttatásához használt berendezés”: bármely, kifejezetten a peszticidek kijuttatására szolgáló berendezés, ideértve az ilyen berendezések hatékony működéséhez elengedhetetlen tartozékokat, úgymint a szórófejeket, nyomásmérőket, szűrőket, szitákat és a tartályok tisztítására szolgáló eszközöket is;

5.	„légi permetezés”: peszticidek légi járműből (repülőgépből vagy helikopterről) történő bármilyen kijuttatása;

6.

„integrált növényvédelem”: az összes rendelkezésre álló növényvédelmi módszer gondos mérlegelése, majd ezt követően az olyan megfelelő intézkedések integrálása, amelyek csökkentik a károsítók populációi kifejlődésének lehetőségét, ugyanakkor a növényvédő szerek alkalmazását és más beavatkozásokat a gazdaságilag indokolt szinten tartják, valamint csökkentik vagy a lehető legalacsonyabb szinten tartják az emberi egészséget vagy a környezetet fenyegető kockázatokat. Az „integrált növényvédelem” az egészséges növény olyan fejlődésére helyezi a hangsúlyt, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a mezőgazdasági-ökológiai rendszerek megzavarása, valamint elősegíti a növényi betegségek természetes módon történő leküzdését;

7.	„kockázati mutató”: a peszticidek emberi egészségre vagy a környezetre jelentett kockázatának értékelésére használt számítási módszer eredménye;

8.	„nem vegyi módszerek”: a növényvédelemre vagy kártevőkezelésre szolgáló vegyi peszticidek alternatív módszerei, amelyek például a III. melléklet 1. pontjában megnevezett mezőgazdasági technikákon alapulnak, vagy fizikai, mechanikai vagy biológiai kártevő-kezelési módszerek;

9.	a „felszíni víz” és a „felszín alatti víz” jelentése megegyezik a 2000/60/EK irányelvben foglalt jelentésükkel;

10.	„peszticid”: a) az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott növényvédő szer; b) a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) meghatározott biocid termék.

4. cikk

Nemzeti cselekvési tervek

(1)   A tagállamok nemzeti cselekvési terveket fogadnak el, amelyekben mennyiségi célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére annak érdekében, hogy csökkenjen a peszticidektől való függőség. E célok különböző aggályos területeket érinthetnek, például a dolgozók védelmét, a környezetvédelmet, a szermaradékokat, bizonyos technikák alkalmazását vagy bizonyos növényeken való használatot.

A nemzeti cselekvési terveknek tartalmazniuk kell a különösen aggályos hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek használatának nyomon követésére szolgáló mutatókat, különösen ha vannak alternatív megoldások. A tagállamok különös figyelmet fordítanak azokra a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvvel (20) összhangban jóváhagyott hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerekre, amelyekre ha az 1107/2009/EK rendelet a jóváhagyás megújítását írja elő, nem felelnek meg a rendelet II. melléklete 3.6–3.8. pontjában meghatározott jóváhagyási kritériumoknak.

E mutatók alapján és megfelelő esetben a már ezen irányelv alkalmazását megelőzően megvalósult kockázat- vagy használatcsökkentési célok figyelembevételével ütemterveket és célokat is ki kell dolgozni a használat csökkentésére, különösen ha a használat csökkentése megfelelő eszköz a 15. cikk (2) bekezdés c) pontjában meghatározott prioritást élvező elemek tekintetében való kockázatcsökkentés elérésére. E célok lehetnek átmenetiek vagy véglegesek. A tagállamok e célok elérésére minden szükséges eszközt felhasználnak.

A nemzeti cselekvési tervek kidolgozása és felülvizsgálata során a tagállamok megfelelő figyelmet fordítanak a tervezett intézkedések egészségügyi, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásaira, az adott nemzeti, regionális és helyi feltételekre, valamint az érintett érdekelt felek valamennyi csoportjára. A tagállamok nemzeti cselekvési terveikben leírást adnak arról, hogy miként hajtják végre az 5–15. cikk szerinti intézkedéseket az e bekezdés első albekezdésében említett célok végrehajtása érdekében.

A nemzeti cselekvési tervek figyelembe veszik a peszticidek alkalmazásáról szóló más közösségi jogszabályok alapján készült terveket, például a 2000/60/EK irányelv szerint tervezett intézkedéseket.

(2)   A tagállamok 2012. december 14-ig tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot nemzeti cselekvési terveikről.

A nemzeti cselekvési terveket legalább ötévente felül kell vizsgálni, és az azokon végzett minden lényegi változtatást indokolatlan késedelem nélkül jelenteni kell a Bizottságnak.

(3)   A Bizottság legkésőbb 2014. december 14-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tagállamok által a nemzeti cselekvési tervekről benyújtott információkról. A jelentés tartalmazza az alkalmazott módszereket és a peszticidek kockázatainak és használatának csökkentésére irányuló célok különböző típusai meghatározásának vonzatait.

A Bizottság legkésőbb 2018. december 14-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tagállamok által az (1) bekezdéssel összhangban ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében meghatározott nemzeti célok végrehajtása során szerzett tapasztalatokról. Ehhez szükség esetén megfelelő jogalkotási javaslatok is kapcsolódhatnak.

(4)   A Bizottság a (2) bekezdéssel összhangban közölt információt egy honlapon a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja.

(5)   A nemzeti cselekvési tervek előkészítésére és módosítására 2003/35/EK irányelv 2. cikkében meghatározott, a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

II.   FEJEZET

KÉPZÉS, PESZTICIDEK ÉRTÉKESÍTÉSE, TÁJÉKOZTATÁS ÉS TUDATOSÍTÁS

5. cikk

Képzés

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy minden hivatásos felhasználó, forgalmazó és tanácsadó hozzájuthasson a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kijelölt szervek által nyújtott megfelelő képzéshez. Ez az alapképzést és a továbbképzést egyaránt magában foglalja a tudás szükség szerinti megszerzése és naprakésszé tétele érdekében.

A képzést úgy kell felépíteni, hogy a felhasználók, forgalmazók és tanácsadók a különböző szerepek és feladatok figyelembevételével elegendő ismeretet sajátítsanak el az I. mellékletben felsorolt témákra vonatkozóan.

(2)   A tagállamok 2013. december 14-ig tanúsítási rendszereket hoznak létre, és kijelölik a végrehajtásukért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságokat. E tanúsítványoknak bizonyítékot kell szolgáltatniuk legalább arról, hogy a hivatásos felhasználók, forgalmazók és tanácsadók – képzésen való részvétel során vagy más módon – az I. mellékletben felsorolt témák vonatkozásában elegendő ismeretet sajátítottak el.

A tanúsítási rendszerek tartalmazzák a tanúsítványok odaítélésére, megújítására és visszavonására vonatkozó követelményeket és eljárásokat.

(3)   Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket, amelyek az I. mellékletnek a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében történő módosításával kapcsolatosak, a 21. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk

A peszticidek értékesítési követelményei

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a forgalmazóknak az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal rendelkező, megfelelő számú alkalmazott álljon az alkalmazásában. Ezeknek a személyeknek az értékesítés időpontjában kell rendelkezésre állniuk annak érdekében, hogy a fogyasztóknak a peszticidhasználatra, valamint a szóban forgó termékekkel járó kockázatok kezelése érdekében az emberi egészségügyi és a környezeti kockázatokra és a biztonsági előírásokra vonatkozó megfelelő tájékoztatást nyújtsanak. A kizárólag nem hivatásos felhasználásra szánt termékeket értékesítő mikroforgalmazók felmentést kaphatnak ez alól, ha a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) szerint mérgezőként vagy nagyon mérgezőként besorolt peszticidkészítményeket nem értékesítenek.

(2)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hivatásos felhasználók számára engedélyezett peszticidek értékesítése kizárólag az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal rendelkező személyek számára történhessen meg.

(3)   A tagállamok megkövetelik, hogy a nem hivatásos felhasználóknak peszticideket árusító forgalmazók adják meg a peszticidhasználat egészségügyi és környezeti kockázataival kapcsolatos általános információkat, különösen azokat, amelyek a veszélyekre, az expozícióra, a megfelelő tárolásra, a kezelésre és a kijuttatásra, valamint a biztonságos ártalmatlanításra vonatkoznak, a hulladékgazdálkodásról, valamint az alacsony kockázatú alternatívákról szóló közösségi jogszabályoknak megfelelően. A tagállamok megkövetelhetik a peszticidgyártóktól, hogy adják meg ezeket az információkat.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben előírt intézkedéseket 2015. december 14-ig meg kell hozni.

7. cikk

Tájékoztatás és tudatosítás

(1)   A tagállamok intézkedéseket hoznak a nyilvánosság tájékoztatása, valamint a peszticidekre vonatkozó tájékoztató és tudatosságnövelő programok és a pontos és kiegyensúlyozott információk elérhetőségének támogatása és előmozdítása érdekében, különös tekintettel a használatukból eredő, az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre vonatkozó kockázatokra és lehetséges akut és krónikus hatásokra, valamint a nem vegyi alternatívák használatára.

(2)   A tagállamok rendszereket hoznak létre a peszticidek által okozott akut mérgezésekre vonatkozó információk gyűjtésére, valamint lehetőség szerint a krónikus mérgezések alakulására a peszticideknek rendszeresen kitett csoportok, így például a peszticideket használó személyek, a mezőgazdasági dolgozók és a peszticidek használati területéhez közel élő személyek körében.

(3)   Az információk összehasonlíthatóságának javítása érdekében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve 2012. december 14-ig stratégiai iránymutató dokumentumot készít a peszticidhasználat emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásainak nyomon követéséről és felméréséről.

III.   FEJEZET

PESZTICID KIJUTTATÁSÁHOZ HASZNÁLT BERENDEZÉSEK

8. cikk

A használatban lévő berendezések vizsgálata

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a hivatásos felhasználásban alkalmazott, a peszticid kijuttatásához használt berendezéseket és tartozékokat rendszeres időközönként megvizsgálják. A vizsgálatok közötti időköz nem haladhatja meg az öt évet 2020-ig, majd azt követően a három évet.

(2)   A tagállamok 2016. december 14-ig biztosítják, hogy a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálata legalább egyszer megtörtént. Ezen időpontot követően kizárólag azok a peszticid kijuttatásához használt berendezések használhatók hivatásosan, amelyek sikeresen teljesítették a vizsgálatot.

Az új berendezéseket a beszerzésüket követő öt éves időszak során legalább egyszer meg kell vizsgáltatni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó, a berendezés használata arányának értékelését is magában foglaló kockázatelemzés elvégzését követően a tagállamok:

a)

különböző ütemterveket és vizsgálati időközöket alkalmazhatnak a peszticid kijuttatásához – de nem permetezésre – használt berendezések, a peszticid kijuttatásához használt kézi berendezések vagy háti permetezők tekintetében, valamint a peszticid kijuttatásához használt olyan kiegészítő berendezések tekintetében, amelyek használata nagyon csekély arányú, és ezeket a 4. cikkben előírt nemzeti cselekvési tervekbe bele kell foglalni. A következő, peszticid kijuttatásához használt kiegészítő berendezéseket soha nem lehet olyannak tekinteni, mint amelyek használata nagyon csekély arányú: i. vonatra vagy repülőgépre felszerelt permetező berendezések; ii. 3 méternél nagyobb szórókeretek, beleértve a vetési berendezésre felszerelt szórókereteket;

b)

mentesíthetik a vizsgálat alól a peszticid kijuttatásához használt kézi berendezéseket vagy háti permetezőket. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetőket tájékoztassák a tartozékok rendszeres cseréjének szükségességéről és az e berendezések által okozott kockázatokról, továbbá hogy az üzemeltetők az 5. cikkel összhangban képzésben részesüljenek a kijuttatáshoz használt berendezések megfelelő használatáról.

(4)   A vizsgálatok során ellenőrzik, hogy a peszticid kijuttatásához használt berendezés kielégíti-e a II. mellékletben felsorolt vonatkozó követelményeket, az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének elérése érdekében.

A 20. cikk (1) bekezdésével összhangban kidolgozott harmonizált szabványoknak megfelelő, peszticid kijuttatásához használt berendezéseket az alapvető egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőknek kell tekinteni.

(5)   A hivatásos felhasználók az 5. cikkben előírtak szerint kapott megfelelő képzés alapján rendszeresen kalibrálják és műszaki ellenőrzésnek vetik alá a peszticid kijuttatásához használt berendezéseket.

(6)   A tagállamok a vizsgálatok elvégzéséért felelős szerveket jelölnek ki, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok a vizsgálatok ellenőrzését lehetővé tevő tanúsítási rendszereket hoznak létre, és elismerik a valamely más tagállamban a (4) bekezdésben említett követelményeknek megfelelően odaítélt tanúsítványokat, ha a más tagállamban elvégzett legutóbbi vizsgálat óta eltelt időszak megegyezik a saját területén alkalmazandó vizsgálati időközzel vagy rövidebb annál.

A tagállamok törekszenek a más tagállamokban kibocsátott tanúsítványok elismerésére, feltéve, hogy az (1) bekezdésben említett vizsgálati időszakokat betartják.

(7)   Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket, amelyek a II. mellékletnek a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében történő módosításával kapcsolatosak, a 21. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

IV.   FEJEZET

KÜLÖNLEGES ALKALMAZÁSOK ÉS FELHASZNÁLÁSOK

9. cikk

Légi permetezés

(1)   A tagállamok gondoskodnak a légi permetezés tilalmáról.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a légi permetezés csak különleges esetekben engedélyezhető, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	más alternatívának nincs létjogosultsága, vagy a peszticidek talajon történő alkalmazásával összehasonlítva egyértelmű előnyöket jelent az egészségre és a környezetre gyakorolt kisebb hatás miatt;

b)	a használt peszticidet a légi permetezésből eredő kockázatok pontos felmérését követően a tagállamnak kifejezetten légi permetezés céljára jóvá kell hagynia;

c)	a légi permetezést végző kezelőnek rendelkeznie kell az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal. Azon átmeneti időszak során, amíg a tanúsítási rendszerek még nem készültek el, a tagállamok elfogadhatnak az elegendő ismeretet igazoló más tanúsítványokat;

d)	a légi permetezés kijuttatásáért felelős vállalkozásnak a peszticidek légi kijuttatására szolgáló berendezés és légi jármű engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie;

e)	ha a permetezendő terület közterület közvetlen közelében helyezkedik el, a jóváhagyásnak olyan különleges kockázatkezelő intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják, hogy a járókelők egészségét ne érjék káros hatások. A permetezendő terület nem lehet lakott terület közvetlen közelében;

f)	2013-tól kezdődően a repülőgépet olyan tartozékokkal kell felszerelni, amely az elérhető legjobb technológia segítségével biztosítja a permetsodródás csökkentését.

(3)   A tagállamok kijelölik azokat a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, amelyek megállapítják a légi permetezés végzésekor betartandó speciális feltételeket, megvizsgálják a (4) bekezdés alapján benyújtott kérelmeket, és nyilvánosságra hozzák az azokra a növényi kultúrákra, területekre és a különös kijuttatási követelményekre vonatkozó információkat – ideértve az időjárási feltételeket is –, amelyek esetében engedélyezhető a légi permetezés.

A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a jóváhagyásban meg kell határozniuk a lakosok, illetve a közelben tartózkodók kellő időben történő figyelmeztetéséhez és a permetezett terület közelében lévő környezet védelméhez szükséges intézkedéseket.

(4)   A peszticideket légi permetezéssel kijuttatni kívánó üzleti felhasználónak a kijuttatási terv jóváhagyására irányuló kérelmet kell benyújtania a hatáskörrel rendelkező hatósághoz olyan bizonyítékok kíséretében, amelyek alátámasztják a (2) és (3) bekezdésben említett feltételek teljesülését. A jóváhagyott kijuttatási tervnek megfelelő légi permetezés alkalmazására irányuló kérelmet kellő időben be kell nyújtani a hatáskörrel rendelkező hatósághoz. E kérelemnek tartalmaznia kell a permetezés átmeneti idejére, valamint az alkalmazott peszticid mennyiségére és típusára vonatkozó információkat.

A tagállamok előírhatják, hogy jóváhagyottnak tekintendők a jóváhagyott kijuttatási tervnek megfelelő légi permetezés alkalmazására irányuló azon kérelmek, amelyekkel kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező hatóság által megállapított időszakon belül nem érkezett válasz a hozott döntésről.

Olyan különleges esetekben, mint a szükséghelyzetek vagy a különösen nehéz helyzetek, légi permetezés alkalmazására vonatkozó egyedi kérelmek is benyújthatók jóváhagyás céljára. Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy gyorsított eljárást folytassanak le annak ellenőrzése érdekében, hogy teljesülnek-e a (2) és a (3) bekezdésben hivatkozott feltételek a légi permetezés alkalmazását megelőzően.

(5)   A tagállamok a megfelelő ellenőrzések révén megbizonyosodnak arról, hogy a (2) és (3) bekezdésekben említett feltételek teljesülnek.

(6)   A hatáskörrel rendelkező hatóságok nyilvántartást vezetnek a (4) bekezdésben említett kérelmekről és jóváhagyásokról, és a vonatkozó nemzeti és közösségi jogszabályokkal összhangban hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára az abban foglalt olyan lényeges információkat, mint a permetezendő terület, a permetezés ideiglenes napja és ideje és a peszticid típusa.

10. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

A tagállamok a nemzeti cselekvési terveikbe belefoglalhatnak a permetsodródásnak esetlegesen kitett személyek tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket.

11. cikk

A vízi környezet és az ivóvíz védelmére vonatkozó egyedi intézkedések

(1)   A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el a vízi környezet és az ivóvízellátás peszticidek hatása elleni védelmére vonatkozóan. Ezen intézkedéseknek alá kell támasztani a 2000/60/EK irányelv és az 1107/2009/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit, és azokkal összeegyeztethetőnek kell lenniük.

(2)   Az (1) bekezdésében foglalt intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

a)	olyan peszticidek előnyben részesítése, amelyek az 1999/45/EK irányelv alapján nem minősülnek veszélyesnek a vízi környezetre, és nem tartalmaznak a 2000/60/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt, elsőbbségi veszélyes anyagokat;

b)	a leghatékonyabb kijuttatási technikák, mint pl. a peszticid kijuttatásához használt kis elsodródással járó berendezés előnyben részesítése, különösen az olyan, függőlegesen növesztett ültetvény-növények esetében, mint a komlóültetvények valamint a gyümölcsösök és a szőlőültetvények;

c)

olyan kockázatcsökkentési intézkedések alkalmazása, amelyek minimálisra csökkentik a permetszóródás, csapadékvíz-elvezetés és csurgalékvíz által okozott nem helyszíni szennyezést. Ezek magukban foglalják a nem célzott vízi szervezetek védelmét szolgáló megfelelő méretű ütközőzónákat, valamint az ivóvíz kivételére használt felszíni és a felszín alatti vizek számára létrehozott védőövezeteket is, ahol tilos a peszticidek használata és tárolása;

d)

a peszticidkijuttatásoknak a lehető legkisebb mértékűre csökkentése, vagy megszüntetése a felszíni vagy felszín alatti vizekhez közeli utakon, vasútvonalakon, különösen nagy áteresztésű felületeken vagy egyéb infrastruktúrákon, illetve ezek mentén, vagy olyan zárt felszínen, ahol magas a felszíni vízbe vagy a szennyvízelvezető rendszerbe jutás kockázata.

12. cikk

A peszticidhasználat és a kockázatok csökkentése egyes területeken

A tagállamok – a szükséges higiéniai és közegészségügyi követelményeknek és a biológiai sokféleségnek, valamint a vonatkozó kockázatértékelések eredményeinek megfelelő figyelembevételével – biztosítják, hogy e speciális területeken a peszticidek használata minimális vagy tilos legyen. Megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket kell foganatosítani, és alacsony kockázatú növényvédelmi terméket kell használni az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően, és elsősorban biológiai szabályozási intézkedéseket kell tekintetbe venni. A szóban forgó speciális területek az alábbiak:

a)

a nagyközönség vagy az 1107/2009/EK rendeletben meghatározottak szerinti veszélyeztetett csoportok által használt területeken, úgy mint a közparkokban és nyilvános kertekben, a sportpályákon, szabadidőparkokban, iskolaudvarokon, játszótereken és az egészségügyi létesítmények közvetlen szomszédságában;

b)	a 2000/60/EK irányelvben meghatározott védett területeken vagy más meghatározott területeken a szükséges védőintézkedések megtétele céljából, a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek rendelkezéseivel összhangban;

c)	mezőgazdasági dolgozók által használt vagy számukra hozzáférhető, nemrégiben kezelt területeken.

13. cikk

Peszticidek kezelése és tárolása, valamint csomagolásuk és maradékaik kezelése

(1)   A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hivatásos felhasználók – és adott esetben a forgalmazók – által végzett következő tevékenységek ne veszélyeztessék az emberi egészséget vagy a környezetet:

a)	a peszticidek kijuttatás előtti tárolása, kezelése, hígítása és keverése;

b)	a peszticidek csomagolásának és maradékainak kezelése;

c)	a kijuttatás után a tartályban maradó keverékek ártalmatlanítása;

d)	a berendezés kijuttatást követő tisztítása;

e)	a peszticidek maradékainak és csomagolásuknak hasznosítása vagy ártalmatlanítása a hulladékokról szóló közösségi jogszabályokkal összhangban.

(2)   A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a nem hivatásos felhasználók számára engedélyezett peszticidekkel kapcsolatban a veszélyes kezelési műveletek elkerülése érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalják az alacsony toxicitású peszticidek használatát, a használatra kész kiszereléseket, valamint a tartályok vagy a csomagolás méreteinek korlátozását.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a hivatásos felhasználásra szánt peszticidek számára oly módon alakítsák ki a tárolóterületeket, hogy minden nem kívánt kibocsátás megakadályozható legyen. Különös figyelmet kell fordítani az elhelyezésre, a méretre és az építési anyagokra.

14. cikk

Integrált növényvédelem

(1)   A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak az alacsony peszticidfelhasználású növényvédelem ösztönzésére, előnyben részesítve a nem vegyi módszereket annak érdekében, hogy a peszticidek hivatásos alkalmazói olyan gyakorlatokra és termékekre térjenek át, amelyek ugyanazon kártevőprobléma vonatkozásában a legalacsonyabb kockázatot jelentik az emberi egészségre és a környezetre. Az alacsony peszticid felhasználású növényvédelem magában foglalja az integrált növényvédelmet, valamint az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (22) szerinti ökológiai termelést.

(2)   A tagállamok létrehozzák vagy támogatják az integrált növényvédelem végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését. Különösen azt biztosítják, hogy a hivatásos felhasználók rendelkezésére álljanak a kártevők megfigyelésére és a döntéshozatalhoz szükséges információk és eszközök, valamint az integrált növényvédelemre vonatkozó tanácsadói szolgáltatások.

(3)   A tagállamok 2013. június 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az (1) és (2) bekezdés végrehajtásáról és különösen arról, hogy az integrált növényvédelem végrehajtásához szükséges feltételek adottak-e.

(4)   A tagállamok nemzeti cselekvési tervükben leírást adnak arról, miként biztosítják, hogy a III. mellékletben foglalt integrált növényvédelmi alapelveket 2014. január 1-jéig valamennyi hivatásos felhasználó végrehajtsa.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket, amelyek a III. mellékletnek a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében történő módosításával kapcsolatosak, a 21. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5)   A tagállamok megfelelő ösztönzőket állapítanak meg annak érdekében, hogy a hivatásos felhasználókat az integrált növényvédelem termény- vagy ágazatspecifikus iránymutatásainak önkéntes alapú végrehajtására ösztönözzék. Az iránymutatásokat állami hatóságok vagy hivatásos felhasználók képviseletét ellátó szervezetek dolgozhatják ki. A tagállamok azon iránymutatásokra hivatkoznak, amelyeket nemzeti cselekvési tervükben relevánsnak és megfelelőnek ítélnek.

V.   FEJEZET

MUTATÓK, JELENTÉSTÉTEL ÉS INFORMÁCIÓCSERE

15. cikk

Mutatók

(1)   A IV. mellékletben említett harmonizált kockázati mutatókat kell megállapítani. A tagállamok ugyanakkor továbbra is használhatják a meglévő nemzeti mutatókat, vagy a harmonizált mutatók mellett más megfelelő mutatókat fogadhatnak el.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket, amelyek a IV. mellékletnek a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében történő módosításával kapcsolatosak, a 21. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   A tagállamok:

a)	az (1) bekezdésben említett harmonizált kockázati mutatók kiszámításához a növényvédelmi termékekre vonatkozó statisztikákról szóló közösségi jogszabályokkal összhangban gyűjtött statisztikai adatokat használják más vonatkozó adatok mellett;

b)	meghatározzák az egyes hatóanyagok felhasználási tendenciáit;

c)

meghatározzák a prioritást élvező elemeket, mint pl. a hatóanyagokat, növényeket, régiókat és gyakorlatokat, amelyek különös figyelmet követelnek meg, illetve azokat a helyes gyakorlatokat, amelyek például szolgálhatnak ezen irányelv céljainak megvalósítása érdekében, amely célok a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett veszélyének és kifejtett hatásának csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére irányulnak annak érdekében, hogy csökkenjen a peszticidektől való függőség.

(3)   A tagállamok a (2) bekezdés szerint végrehajtott értékelések eredményeit továbbítják a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz, és ezt az információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

(4)   A Bizottság kiszámítja a közösségi szintű kockázati mutatókat a növényvédelmi termékekre vonatkozó statisztikákról szóló közösségi jogszabályokkal összhangban gyűjtött statisztikai adatok és más vonatkozó adatok felhasználásával, a peszticidek használatából származó kockázatok tendenciáinak megbecslése érdekében.

A Bizottság az említett adatokat és ezt az információt felhasználja a peszticidek által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás csökkentésére irányuló egyéb közösségi politikák céljainak elérésében tett előrelépés értékelésére is.

Az eredményeket a 4. cikk (4) bekezdésében említett honlapon keresztül a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

16. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság az ezen irányelv végrehajtásában elért haladásról szóló jelentését, adott esetben módosítási javaslatok kíséretében, rendszeresen benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

VI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv szerint elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést meghoznak e rendelkezések végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok 2012. december 14-ig értesítik a Bizottságot az említett rendelkezésekről, illetve haladéktalanul értesítik a rendelkezéseket érintő valamennyi későbbi módosításról is.

18. cikk

Az információk és a legjobban bevált gyakorlati megoldások cseréje

A Bizottság a peszticidek fenntartható használatával és az integrált kártevő-szabályozással kapcsolatos információk és legjobb gyakorlatok cseréjének témáját kiemelt fontosságú megvitatandó témaként terjeszti a peszticidek fenntartható használatával foglalkozó tematikus stratégiai szakértői csoport elé.

19. cikk

Illetékek és díjak

(1)   A tagállamok illetékek és díjak révén megtéríttethetik az ezen irányelv szerinti kötelezettségekből származó, általuk végzett tevékenységből eredő költségeket.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett illetékeket vagy díjakat átlátható módon állapítsák meg, és hogy megfeleljenek az elvégzett munka tényleges költségének.

20. cikk

Szabványosítás

(1)   Az ezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében említett szabványokat a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) 6. cikke (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell megállapítani.

Az említett szabványok kidolgozására való felkérés a 21. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal folytatott konzultációt követően jöhet létre.

(2)   A Bizottság a szabványokra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

(3)   Ha egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem felel meg teljesen azoknak a követelményeknek, amelyekre az vonatkozik, és amelyeket a II. melléklet határoz meg, a Bizottság vagy az érintett tagállam – indoklással ellátva – a 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti az ügyet. A bizottság a megfelelő európai szabványügyi testületekkel történő konzultációt követően haladéktalanul véleményt nyilvánít.

A Bizottság véleménye alapján a Bizottság dönt arról, hogy közzéteszi, nem teszi közzé, korlátozásokkal teszi közzé, fenntartja, korlátozásokkal fenntartja vagy visszavonja a szóban forgó harmonizált szabványra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet, és szükség esetén a szóban forgó harmonizált szabványok felülvizsgálatát kéri.

21. cikk

A Bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) 58. cikkével felállított Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

22. cikk

Kiadások

A peszticidek fenntartható használatának területén harmonizált politika és rendszerek létrehozásának támogatása érdekében a Bizottság finanszírozhatja a következőket:

a)	harmonizált rendszer kialakítása, amelynek része a peszticidek kockázati mutatóira vonatkozó valamennyi információt összegyűjtő és tároló, valamint az ilyen információkat a hatáskörrel rendelkező hatóságok, más érdekelt felek és a nyilvánosság számára elérhetővé tevő, megfelelő adatbázis;

b)	a jogszabályok előkészítéséhez és kidolgozásához szükséges tanulmányok elvégzése, ideértve ezen irányelv mellékleteinek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítását is;

c)	az ezen irányelv végrehajtását elősegítő iránymutatás és legjobb gyakorlatok kialakítása.

23. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek 2011. december 14-ig megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

25. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL C 161., 2007.7.13., 48. o.

(2)  HL C 146., 2007.6.30., 48. o.

(3)  Az Európai Parlament 2007. október 23-i véleménye (HL C 263. E, 2008.10.16., 158. o.), a Tanács 2008. május 19-i közös álláspontja (HL C 254. E, 2008.10.7., 1. o.) és az Európai Parlament 2009. január 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2009. szeptember 24-i határozata.

(4)  HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(5)  HL L 103., 1979.4.25., 1. o.

(6)  HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

(7)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(8)  HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

(9)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(10)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(11)  HL L 156., 2003.6.25., 17. o.

(12)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(13)  HL L 158., 2004.4.30., 50. o.

(14)  HL L 157., 2006.6.9., 24. o.

(15)  HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

(16)  HL L 377., 1991.12.31., 20. o.

(17)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(18)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(19)  HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

(20)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(21)  HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

(22)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(23)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(24)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

---

---

---

---

---