FORDÍTÁS

JEGYZŐKÖNYV

a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról

A jegyzőkönyvet aláíró államok,

azzal az óhajjal, hogy közös rendelkezéseket állapítsanak meg a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról,

azzal a kívánsággal, hogy korszerűsítsék a gyermektartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1956. október 24-i hágai egyezményt és a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1973. október 2-i hágai egyezményt,

azzal a kívánsággal, hogy a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezményt kiegészítő általános szabályokat dolgozzanak ki az alkalmazandó jogról,

e célból jegyzőkönyv elfogadásáról határoztak, és az alábbi rendelkezésekről állapodtak meg:

1. cikk

Hatály

(1)   E jegyzőkönyv meghatározza a családi vagy rokoni kapcsolatból, házasságból vagy házassági rokonságból származó tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogot, beleértve – a szülők családi állapotától függetlenül – a gyermektartási kötelezettséget.

(2)   Az e jegyzőkönyv alkalmazásában hozott határozatok nem érintik az (1) bekezdésben említett kapcsolatok fennállását.

2. cikk

Általános alkalmazás

Ez a jegyzőkönyv abban az esetben is alkalmazandó, ha az alkalmazandó jog a jegyzőkönyvet alá nem író valamely állam joga.

3. cikk

Az alkalmazandó jogra irányadó általános szabály

(1)   Amennyiben e jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, a tartási kötelezettségekre irányadó jog a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga.

(2)   A jogosult szokásos tartózkodási helyének megváltozása esetén a változás időpontjától az új szokásos tartózkodási hely szerinti állam joga alkalmazandó.

4. cikk

Bizonyos jogosultakat előnyben részesítő különös szabályok

(1)   Az alábbi rendelkezések alkalmazandók a következő tartási kötelezettségekre:

a)	szülő tartási kötelezettsége gyermekével szemben;

b)	szülőn kívüli más személy tartási kötelezettsége 21. életévét be nem töltött személlyel szemben, kivéve az 5. cikkben említett valamely kapcsolatból származó kötelezettséget; valamint

c)	gyermek tartási kötelezettsége szülőjével szemben.

(2)   Amennyiben a jogosult a 3. cikkben említett jog szerint nem kaphat tartást a kötelezettől, az alkalmazandó jog az eljáró bíróság joga.

(3)   A 3. cikk ellenére, amennyiben a jogosult a kötelezett szokásos tartózkodási helye szerinti állam illetékes hatóságához fordul, az alkalmazandó jog az eljáró bíróság joga. Amennyiben azonban a jogosult e jog alapján nem kaphat tartást a kötelezettől, az alkalmazandó jog a kötelezett szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga.

(4)   Amennyiben a jogosult sem a 3. cikkben, sem az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett jog alapján nem kaphat tartást a kötelezettől, és amennyiben a kötelezettel azonos állampolgársággal rendelkezik, az alkalmazandó jog a közös állampolgárságuk szerinti állam joga.

5. cikk

Házastársakra és volt házastársakra vonatkozó különös szabály

Amennyiben házastársak, volt házastársak vagy érvénytelenített házasság felei között tartási kötelezettség áll fenn, a 3. cikk nem alkalmazandó, amennyiben a felek valamelyike azt kifogásolja, és egy másik állam, különösen az utolsó közös szokásos tartózkodási helyük szerinti állam joga szorosabban kapcsolódik a házasságukhoz. Ilyen esetben az alkalmazandó jog ennek az államnak a joga.

6. cikk

A védelemre vonatkozó különös szabály

A szülő-gyermek kapcsolatból származó gyermektartási kötelezettség, illetve az 5. cikkben említett tartási kötelezettségek kivételével a kötelezett vitathatja a jogosult követelését, amennyiben sem a kötelezett szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga, sem – ha van ilyen – a felek közös állampolgársága szerinti állam joga szerint sem áll fenn ilyen kötelezettség.

7. cikk

Az adott eljárás tekintetében alkalmazandó jog kijelölése

(1)   A 3. és a 6. cikk ellenére a tartási kötelezettség jogosultja és kötelezettje – kizárólag egy adott államban folytatandó, meghatározott eljárás céljából – kifejezetten kijelölhetik, hogy a tartási kötelezettség tekintetében alkalmazandó jog az említett állam joga.

(2)   Az alkalmazandó jog kijelölése az említett eljárás megindítása előtt, mindkét fél által aláírt megállapodás formájában történik, írásban, vagy bármilyen olyan eszközön történő rögzítéssel, amely a későbbi hivatkozás számára elérhetővé teszi az információkat.

8. cikk

Az alkalmazandó jog kijelölése

(1)   A 3. és a 6. cikktől eltérve a tartási kötelezettség jogosultja és kötelezettje a tartási kötelezettség tekintetében alkalmazandó jogként bármikor kijelölheti a következők egyikét:

a)	annak az államnak a joga, amelynek a kijelölés időpontjában bármelyik fél az állampolgára;

b)	annak az államnak a joga, amelyben a kijelölés időpontjában bármelyik fél szokásos tartózkodási helye található;

c)	a vagyonjogi ügyeik tekintetében a felek által alkalmazandó jogként kijelölt vagy a valóságban alkalmazott jog;

d)	a házasság felbontása vagy a különválás tekintetében a felek által alkalmazandó jogként kijelölt vagy a valóságban alkalmazott jog.

(2)   Az erre vonatkozó megállapodást írásban vagy bármilyen olyan eszközön kell rögzíteni, amely a későbbi hivatkozás számára elérhetővé teszi az információkat, és azt mindkét félnek alá kell írnia.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a 18. életévét be nem töltött személlyel vagy olyan nagykorúval szembeni tartási kötelezettség esetében, akinek személyes képességei korlátozottak vagy hiányoznak, és ezért érdekeit nem képes képviselni.

(4)   Azt, hogy a jogosult lemondhat-e tartásra vonatkozó jogáról, a felek által az (1) bekezdés alapján megjelölt jogtól eltérve a jogosultnak a kijelölés időpontjában szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga határozza meg.

(5)   A felek által kijelölt jog nem alkalmazandó, ha annak alkalmazása nyilvánvalóan méltánytalan vagy ésszerűtlen következményekkel járna bármelyik félre nézve, kivéve abban az esetben, ha a kijelölés időpontjában a felek teljes körű információval rendelkeztek választásuk következményeiről, és e következményeknek teljes mértékben tudatában voltak.

9. cikk

„Domicile” figyelembevétele az „állampolgárság” helyett

Azok az államok, amelyek családjogi ügyekben a „domicile” fogalmát alkalmazzák kapcsoló tényezőként, tájékoztathatják a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatalát arról, hogy a hatóságai elé kerülő ügyek vonatkozásában a 4. és 6. cikkben szereplő „állampolgárság” szó helyébe az adott államban meghatározottak szerinti „domicile” lép.

10. cikk

Közintézmények

A közintézmények a jogosultnak nyújtott tartást helyettesítő ellátás megtérítésére vonatkozó igényüket az intézményre alkalmazandó jog alapján érvényesíthetik.

11. cikk

Az alkalmazandó jog tárgyi hatálya

A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jognak többek között a következőket kell meghatároznia:

a)	a jogosult tartás iránti jogainak fennállását és terjedelmét, valamint azt, hogy kivel szemben gyakorolhatja azokat;

b)	azt, hogy a jogosult mennyiben követelhet visszamenőlegesen tartást;

c)	a tartás összegének kiszámítási alapját és indexálását;

d)	azt, hogy ki jogosult eljárást indítani tartással kapcsolatos ügyben, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek az eljárási képességhez és az eljárás során történő képviselethez kapcsolódnak;

e)	az elévülési időt;

f)	a tartásra kötelezett kötelességének mértéke, amennyiben a jogosult számára tartást helyettesítő ellátást nyújtó közintézmény az ellátás visszatérítését igényli.

12. cikk

A vissza- és továbbutalás kizárása

A jegyzőkönyvben a „jog” kifejezés az adott államban hatályos anyagi jogot jelenti, a kollíziós szabályok kivételével.

13. cikk

Közrend

A jegyzőkönyv alapján meghatározott jog alkalmazása kizárólag olyan mértékben tagadható meg, amennyiben az alkalmazás hatásai nyilvánvalóan ellentétesek lennének az eljáró bíróság államának közrendjével.

14. cikk

A tartás összegének megállapítása

Még abban az esetben is, ha az alkalmazandó jog másképpen rendelkezik, a tartás összegének megállapításakor figyelembe kell venni a jogosult szükségleteit és a kötelezett forrásait, valamit a jogosultnak a rendszeres tartásdíj fizetése helyett megítélt mindenfajta kompenzációt.

15. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazásától való eltérés belső kollízió esetén

(1)   Azon szerződő államok, amelyekben a tartási kötelezettségekre különböző jogrendszerek vagy jogszabályok vonatkoznak, nem kötelesek a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni a kizárólag ezen különböző jogrendszerek vagy jogszabályrendszerek közötti kollízió esetén.

(2)   Ez a cikk nem alkalmazandó a regionális gazdásági integrációs szervezetekre.

16. cikk

Nem egységes jogrendszerek – területi eltérések

(1)   Olyan állam vonatkozásában, amelyben az ezen jegyzőkönyvben szabályozott bármilyen ügy tekintetében a különböző területi egységekben két vagy több jogrendszert vagy jogszabályrendszert kell alkalmazni:

a)	az állam jogára történő bármely hivatkozást – adott esetben – úgy kell értelmezni, hogy az az érintett területi egység hatályos jogára vonatkozik;

b)	az állam illetékes hatóságaira vagy közintézményeire történő hivatkozást – adott esetben – úgy kell értelmezi, hogy az érintett területi egység eljárásra jogosult hatóságaira vagy közintézményeire vonatkozik;

c)	az államban található szokásos tartózkodási helyre történő hivatkozást – adott esetben – úgy kell értelmezi, hogy az érintett területi egységben található szokásos tartózkodási helyre vonatkozik;

d)

a két személy közös állampolgársága szerinti államra való hivatkozást az adott állam joga által kijelölt területi egységre való hivatkozásként, vagy ilyen jellegű szabályozás hiányában az arra a területi egységre való hivatkozásként kell értelmezni, amelyhez a tartási kötelezettség a legszorosabban kapcsolódik;

e)	a személy állampolgársága szerinti államra való hivatkozást az adott állam joga által kijelölt területi egységre való hivatkozásként, vagy ilyen jellegű szabályozás hiányában az arra a területi egységre való hivatkozásként kell értelmezni, amellyel a személynek a legszorosabb a kapcsolata.

(2)   A jegyzőkönyv alapján alkalmazandó jog meghatározása céljából, azon állam vonatkozásában, amely két vagy több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike az ezen jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyek tekintetében saját jogrendszerrel vagy jogszabályrendszerrel rendelkezik, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a)	ha az államban léteznek olyan hatályos szabályok, amelyek meghatározzák, hogy mely területi egység joga az alkalmazandó, akkor ennek az egységnek a jogát kell alkalmazni;

b)	ilyen szabályok hiányában az (1) bekezdésben meghatározott területi egység jogát kell alkalmazni.

(3)   Ez a cikk nem alkalmazandó a regionális gazdásági integrációs szervezetekre.

17. cikk

Nem egységes jogrendszerek – személyek joga közötti kollízió

Azon állam vonatkozásában, amely az ezen jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyek tekintetében a személyek különböző csoportjaira két vagy több jogrendszerrel vagy jogszabályrendszerrel rendelkezik, a jegyzőkönyv alapján alkalmazandó jog meghatározása céljából az ilyen állam jogára való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az arra a jogrendszerre vonatkozik, amelyet ezen állam hatályos szabályai meghatároznak.

18. cikk

A tartásra vonatkozó korábbi hágai egyezményekkel való összhang

A szerződő felek közötti kapcsolatban ez a jegyzőkönyv helyettesíti a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1973. október 2-i hágai egyezményt és a gyermektartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1956. október 24-i hágai egyezményt.

19. cikk

Más jogi okmányokkal való összhang

(1)   Ez a jegyzőkönyv nem érinti azokat az egyéb nemzetközi jogi okmányokat, amelyeknek a szerződő államok részesei vagy azok lesznek, és amelyek a jegyzőkönyv által szabályozott ügyekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, kivéve, ha a jogi okmány részes államai ezzel ellentétes tartalmú nyilatkozatot nem tesznek.

(2)   Az (1) bekezdést kell alkalmazni az érintett államok közötti regionális vagy más természetű különleges kapcsolaton alapuló egységes jogszabályokra is.

20. cikk

Egységes értelmezés

A jegyzőkönyv értelmezésekor figyelembe kell venni annak nemzetközi jellegét és az egységes alkalmazás előmozdításának szükségességét.

21. cikk

A jegyzőkönyv gyakorlati működésének felülvizsgálata

(1)   A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia főtitkára szükség esetén különbizottságot hív össze a jegyzőkönyv gyakorlati működésének felülvizsgálatára.

(2)   A felülvizsgálat céljából a szerződő felek együttműködnek a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatalával a jegyzőkönyv alkalmazására vonatkozó ítélkezési gyakorlat összegyűjtése terén.

22. cikk

Átmeneti intézkedések

Ez a jegyzőkönyv nem alkalmazható valamely szerződő államban olyan időszakra vonatkozóan igényelt tartásra, amely megelőzi a jegyzőkönyvnek az adott államban történő hatálybalépését.

23. cikk

Aláírás, megerősítés és csatlakozás

(1)   Ezt a jegyzőkönyvet valamennyi állam aláírhatja.

(2)   Ezt a jegyzőkönyvet az aláíró államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

(3)   Ehhez a jegyzőkönyvhöz valamennyi állam csatlakozhat.

(4)   A megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratokat a jegyzőkönyv letéteményesénél, a Holland Királyság Külügyminisztériumnál kell letétbe helyezni.

24. cikk

Regionális gazdasági integrációs szervezetek

(1)   Azok a regionális gazdásági integrációs szervezetek, amelyek kizárólag független államokból állnak, és a jegyzőkönyv hatálya alá eső ügyek némelyikében vagy mindegyikében hatáskörrel rendelkeznek, ezt a jegyzőkönyvet szintén aláírhatják, elfogadhatják, jóváhagyhatják, illetve csatlakozhatnak hozzá. Ebben az esetben a regionális gazdásági integrációs szervezetet a szerződő államokéval megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg olyan mértékben, amennyiben a szervezet a jegyzőkönyv által szabályozott ügyekben hatáskörrel rendelkezik.

(2)   A regionális gazdásági integrációs szervezetek az aláírással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással egyidejűleg írásban értesítik a letéteményest azokról a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyekről, amelyek tekintetében a szervezet tagállamai hatáskörüket a szervezetre ruházták. A szervezetek az e bekezdés szerinti, legutóbb megküldött értesítésben meghatározott hatáskört érintő mindennemű változásról haladéktalanul, írásban értesítik a letéteményest.

(3)   A regionális gazdásági integrációs szervezet az aláírással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással egyidejűleg a 28. cikk szerint nyilatkozhat arról, hogy a jegyzőkönyv által szabályozott valamennyi ügyben hatáskörrel rendelkezik, és hogy a jegyzőkönyv azokra a tagállamaira nézve, amelyek hatáskörüket a szóban forgó ügyben átruházták a regionális gazdasági integrációs szervezetre, a jegyzőkönyvnek a szervezet általi aláírása, elfogadása, jóváhagyása, illetve a szervezetnek a jegyzőkönyvhöz való csatlakozása erejénél fogva kötelező.

(4)   A jegyzőkönyv hatálybalépése tekintetében a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okmányokat kizárólag akkor veszik figyelembe, ha a regionális gazdasági integrációs szervezet a (3) bekezdés értelmében e tekintetben egyértelmű nyilatkozatot tesz.

(5)   Az ebben a jegyzőkönyvben a „szerződő államra” vagy „államra” tett hivatkozások – adott esetben – egyaránt vonatkoznak azokra a regionális gazdásági integrációs szervezetekre is, amelyek a jegyzőkönyv részes felei. Amennyiben a regionális gazdásági integrációs szervezet a (3) bekezdésnek megfelelően nyilatkozatot tesz, az ebben a jegyzőkönyvben a „szerződő államra” vagy „államra” tett hivatkozások – adott esetben – a szervezet tagállamaira is vonatkoznak.

25. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a jegyzőkönyv a 23. cikkben említett második megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésétől számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

(2)   Ezt követően a jegyzőkönyv a következő napon lép hatályba:

a)

a jegyzőkönyvet később megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó, illetve ahhoz később csatlakozó államok vagy a 24. cikkben említett regionális gazdásági integrációs szervezetek tekintetében a megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésétől számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján;

b)	azon területi egységek tekintetében, amelyekre a jegyzőkönyv hatályát a 26. cikknek megfelelően kiterjesztették, az ugyane cikkben említett nyilatkozatról való értesítéstől számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján.

26. cikk

Nem egységes jogrendszerekre vonatkozó nyilatkozatok

(1)   Amennyiben egy államban két vagy több olyan területi egység is van, amelyben az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott kérdésekre különböző jogrendszer vonatkozik, akkor az állam az aláíráskor, megerősítéskor, elfogadáskor, jóváhagyáskor vagy csatlakozáskor a 28. cikknek megfelelően nyilatkozhat arról, hogy a jegyzőkönyv kiterjed-e valamennyi területi egységére vagy azok közül csak egyre vagy néhányra, és ezt a nyilatkozatot újabb nyilatkozat benyújtásával bármikor módosíthatja.

(2)   Bármely ilyen nyilatkozatról értesíteni kell a letéteményest, és az értesítésben kifejezetten meg kell jelölni azokat a területi egységeket, amelyekre a jegyzőkönyv kiterjed.

(3)   Ha egy állam e cikk alapján nem tesz nyilatkozatot, a jegyzőkönyv az adott állam összes területi egységére kiterjed.

(4)   Ez a cikk nem alkalmazandó a regionális gazdásági integrációs szervezetekre.

27. cikk

Fenntartások

A jegyzőkönyvvel kapcsolatban fenntartásnak helye nincs.

28. cikk

Nyilatkozatok

(1)   A 24. cikk (3) bekezdésében és a 26. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozatokat az aláírással, megerősítéssel, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással egyidejűleg vagy azt követően bármikor meg lehet tenni, és azt bármikor módosítani lehet vagy vissza lehet vonni.

(2)   A nyilatkozatról, módosításról és visszavonásról a letéteményest értesíteni kell.

(3)   Az aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás időpontjában tett nyilatkozatok az érintett állam tekintetében a jegyzőkönyv hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba.

(4)   A későbbiekben tett nyilatkozatok és a nyilatkozatok módosítása vagy visszavonása az értesítésnek a letéteményeshez való beérkezésétől számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lépnek hatályba.

29. cikk

Felmondás

(1)   A jegyzőkönyv szerződő államai a jegyzőkönyvet a letéteményesnek címzett írásbeli értesítéssel felmondhatják. A felmondást korlátozni lehet a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó, nem egységes jogrendszerű állam bizonyos területi egységeire.

(2)   A felmondás az értesítésnek a letéteményeshez való beérkezésétől számított tizenkét hónapos időszak lejártát követő hónap első napján hatályosul. Amennyiben az értesítésben ennél hosszabb felmondási időt határoznak meg, a felmondás az értesítésnek a letéteményeshez való beérkezésétől számított e hosszabb időszak lejártát követő napon hatályosul.

30. cikk

Értesítés

A letéteményes értesíti a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia tagjait és a 23. és 24. cikknek megfelelően aláíró, megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó többi államot és regionális gazdásági integrációs szervezetet az alábbiakról:

a)	a 23. és 24. cikkben említett aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás;

b)	a jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontja a 25. cikkel összhangban;

c)	a 24. cikk (3) bekezdésében és a 26. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozatok,

d)	a 29. cikkben említett felmondás.