1.12.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 321/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1165/2008/EK RENDELETE

(2008. november 19.)

az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról, valamint a 93/23/EGK, 93/24/EGK és 93/25/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárással összhangban (1),

mivel:

(1)

A sertéstenyésztésre vonatkozó statisztikai felmérésekről szóló, 1993. június 1-jei 93/23/EGK tanácsi irányelvet (2), a szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos statisztikai felmérésekről szóló, 1993. június 1-jei 93/24/EGK tanácsi irányelvet (3), valamint a juh- és kecskeállományra vonatkozó statisztikai felmérésekről szóló, 1993. június 1-jei 93/25/EGK tanácsi irányelvet (4) többször is módosították. Mivel most további módosításokra és egyszerűsítésekre van szükség, ezeket a jogszabályokat az egyértelműség kedvéért egyetlen jogszabállyal kell felváltani.

(2)	A közös agrárpolitika – különös tekintettel a marha-, borjú-, sertés-, juh-, kecske- és baromfihús piacra – megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak rendszeres adatokra van szüksége az állatállomány és a hústermelés alakulásáról.

(3)	A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó közösségi felmérések szervezéséről szóló, 1988. február 29-i 571/88/EGK tanácsi rendelet (5) rendelkezik a gazdaságok szerkezetére vonatkozó, 2007-ig tartó közösségi felmérés programjáról.

(4)

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban a Bizottságnak továbbított, területi egységekre lebontott valamennyi tagállami statisztikának a NUTS-nómenklatúrát kell használnia. Következésképpen az összehasonlítható regionális statisztikák létrehozása érdekében a területi egységeket a NUTS-nómenklatúrával összhangban kell meghatározni.

(5)

A tagállami terhek csökkentése érdekében a regionális szintű adatkövetelmények nem léphetik túl a korábbi jogszabályokban megállapított követelményeket (kivéve, ha időközben új regionális szintek jöttek létre), továbbá a regionális adatszolgáltatás nem kötelező, amennyiben a regionális állatállomány száma bizonyos küszöbértékek alatt marad.

(6)	A rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködésre van szükség, amely különösen a 72/279/EGK tanácsi határozattal (7) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segítségével valósítható meg.

(7)

A 93/23/EGK, a 93/24/EGK és a 93/25/EGK irányelv alapján alkalmazandó rendszerről való zökkenésmentes átmenet érdekében e rendeletnek lehetővé kell tennie egy maximum egy éves, a juhok és kecskék esetében pedig maximum két éves eltérési időszakot, amit abban az esetben kell megítélni a tagállamoknak, ha e rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszerekre való alkalmazása jelentős módosításokat igényelne, és várhatóan számottevő gyakorlati problémákkal járna.

(8)

Az ebben a rendeletben a statisztikák előállítására vonatkozóan megállapított intézkedések szükségesek a Közösség tevékenységeinek megvalósításához. Mivel e rendelet célját - nevezetesen a tagállamok állatállományára- és húsra vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához közös jogi keret létrehozását - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(9)

A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet (8) képezi e rendelet referenciakeretét, amellyel összhangban a statisztikák készítése a következő elveknek kell, hogy megfeleljen: pártatlanság, amely elsősorban tárgyszerűséget és tudományos függetlenséget jelent, valamint átláthatóság, megbízhatóság, relevancia, költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése.

(10)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni.

(11)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az I., II., IV. és V. mellékleteket módosítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(12)	A 93/23/EGK, a 93/24/EGK és a 93/25/EGK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(13)	Konzultáltak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A rendelet tárgya

E rendelet célja közös jogi keret létrehozása a tagállamok állatállományára és hústermelésére vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki:

a)	statisztika a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományról;

b)	vágási statisztika szarvasmarhákról, sertésekről, juhokról, kecskékről és baromfifélékről; valamint

c)	a marha-, borjú-, sertés-, juh- és kecskehús-termelés előrejelzése.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„gazdaság” a gazdaságszerkezeti felmérésről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 2. cikkének a) pontjában meghatározottak szerinti gazdaság;

2.	„mintavételes felmérés” a 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározottak szerinti mintavételes felmérés;

3.	a „szarvasmarha” a Bos taurus és a Bubalus bubalis fajhoz tartozó háziállat, beleértve a hibrideket is, mint például a Beefalo;

4.	a „sertés” a Sus scrofa domesticus fajhoz tartozó háziállat;

5.	a „juh” az Ovis aries fajhoz tartozó háziállat;

6.	a „kecske” a Capra aegagrus hircus alfajhoz tartozó háziállat;

7.

a „baromfi” a Gallus gallus (tyúk), a Meleagris (pulyka), az Anas és Cairina moschata (kacsa) és az Anser anser dom. (liba) fajhoz tartozó háziszárnyas. Ide tartoznak a Coturnix (fürj), a Phasianus (fácán), a Numida meleagris dom (gyöngyös), a Colombidae (galamb), és a Struthio camelus (strucc) fajhoz tartozó háziszárnyasok. Nem tartoznak ide azonban a ketrecben tartott, vadászati és nem hústermelési célból nevelt madarak;

8.	„vágóhíd” olyan állatok vágására és kizsigerelésére hivatalosan nyilvántartásba vett és engedélyezett létesítmény, amelyek húsát emberi fogyasztásra szánják.

E rendelet alkalmazásában további fogalommeghatározásokat az I. melléklet tartalmaz.

I. SZAKASZ

AZ ÁLLATÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ STATISZTIKÁK

3. cikk

Lefedettség

(1)   Valamennyi tagállam statisztikákat állít össze a területén található gazdaságokban tartott szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék számáról.

(2)   A tagállamok által végzett mintavételes felméréseknek annyi gazdaságra kell kiterjedniük, amennyi elegendő a gazdaságszerkezet legutóbbi felmérése alapján meghatározott állatállomány legalább 95 %-ának számbavételéhez.

4. cikk

A felmérés gyakorisága és a referencia-időszak

(1)   A szarvasmarha-állományra vonatkozó statisztikákat évente kétszer kell elkészíteni, egy adott májusi vagy júniusi, és egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan. Azon tagállamok, amelyek szarvasmarha-állománya 1 500 000 egyednél kevesebb szarvasmarhából áll, összeállíthatják e statisztikákat évente egyszer is, egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan.

(2)   A sertésállományra vonatkozó statisztikákat évente kétszer kell elkészíteni, egy adott májusi vagy júniusi, és egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan. Azon tagállamok, amelyek sertésállománya 3 000 000 egyednél kevesebb sertésből áll, összeállíthatják e statisztikákat évente egyszer is, egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan.

(3)   A juhállományra vonatkozó statisztikákat évente egyszer kell elkészíteniük egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan azon tagállamoknak, amelyek juhállománya meghaladja az 500 000 egyedet.

(4)   A kecskeállományra vonatkozó statisztikákat évente egyszer kell elkészíteniük egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan azon tagállamoknak, amelyek kecskeállománya meghaladja az 500 000 egyedet.

5. cikk

Kategóriák

Az állatállományról készített statisztikákat a II. mellékletben megállapított kategóriák alkalmazásával kell összeállítani.

6. cikk

Pontosság

(1)   A mintavételes felmérést végző tagállamok megteszik az összes szükséges lépést annak érdekében, hogy a nemzeti felmérés megállapított eredményei megfeleljenek a III. mellékletben meghatározott pontossági követelményeknek.

(2)   Azon tagállam, amely úgy dönt, hogy adminisztratív forrást használ, erről előre tájékoztatnia kell a Bizottságot, és részletes információkat kell közölnie a használni kívánt módszerről és az adminisztratív forrásból származó adatok minőségéről.

(3)   Azon tagállam, amely úgy dönt, hogy a felmérésektől eltérő forrásokat használ, biztosítania kell, hogy az ilyen forrásokból származó információ minősége legalább ugyanolyan legyen, mint a statisztikai felmérésekből származó információké.

7. cikk

Adattovábbítási határidők

(1)   A tagállamok az alábbi időpontok előtt továbbítják a Bizottságnak az állatállományra vonatkozó előzetes adatokat:

a)	a május-júniusi adatok esetében ugyanazon év szeptember 15-e;

b)	a november-decemberi adatok esetében a következő év február 15-e.

(2)   A tagállamok az alábbi időpontok előtt továbbítják a Bizottságnak az állatállományra vonatkozó végleges adatokat:

a)	a május-júniusi adatok esetében ugyanazon év október 15-e;

b)	a november-decemberi adatok esetében a következő év május 15-e.

8. cikk

Regionális statisztikák

A november-decemberi statisztikákat az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 1 és NUTS 2 területi egységek szerinti bontásban kell elkészíteni. Ettől eltérően Németország és az Egyesült Királyság NUTS 1 területi egységek szerinti lebontásban is összeállíthatja a statisztikákat. Ez nem kötelező azon területi egységek esetében, ahol 75 000 szarvasmarhánál, 150 000 sertésnél, 100 000 juhnál és 25 000 kecskénél kevesebb van, amennyiben e területi egységek együttesen a kérdéses állatok tagállami állományának 5 %-át vagy annál kisebb részét képezik.

II. SZAKASZ

VÁGÁSI STATISZTIKÁK

9. cikk

Lefedettség

Valamennyi tagállam statisztikákat készít a területén található vágóhidakon levágott azon szarvasmarhák, sertések, juhok, kecskék és baromfifélék számáról és hasított súlyáról, amelyek húsát emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítették. Emellett becsléseket készít a vágóhídon kívüli vágások mértékéről is annak érdekében, hogy a statisztikák tartalmazzák a területükön levágott összes szarvasmarhát, sertést, juhot és kecskét.

10. cikk

A felmérés gyakorisága és a referencia-időszak

(1)   A tagállamok havonta készítenek statisztikákat a vágóhídon végzett vágásokról. A referencia-időszak a naptári hónap.

(2)   A tagállamok évente készítenek statisztikákat a vágóhídon kívüli vágásokról. A referencia-időszak a naptári év.

11. cikk

Kategóriák

A vágási statisztikákat a IV. mellékletben megállapított kategóriák alkalmazásával kell összeállítani.

12. cikk

Adattovábbítási határidők

A tagállamok továbbítják a Bizottságnak az alábbi statisztikákat:

a)	a vágóhídon végzett vágásokról a referencia-időszakot követő 60 napon belül;

b)	a vágóhídon kívüli vágásokról a következő év június 30-ig.

III. SZAKASZ

A HÚSTERMELÉSRE VONATKOZÓ ELŐREJELZÉSEK

13. cikk

Lefedettség

A tagállamok az I. és II. szakaszokban említett statisztikák, valamint más rendelkezésre álló információk alapján előrejelzéseket készítenek a hústermelésről a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományra vonatkozóan. A bruttó hazai termelésként kifejezett termelési mutató az összes levágott szarvasmarha, sertés, juh és kecske számából, valamint ezen élő állatoknak a Közösségbe, illetve az onnan kifelé irányuló kereskedelme egyenlegéből tevődik össze.

14. cikk

A felmérés gyakorisága és a referencia-időszak

(1)   Minden tagállam évente kétszer készít előrejelzéseket a szarvasmarhákra vonatkozóan. Azon tagállamok, amelyek szarvasmarha-állománya 1 500 000 egyednél kevesebb szarvasmarhából áll, összeállíthatják ezen előrejelzéseket évente egyszer is.

(2)   Minden tagállam évente kétszer készít előrejelzéseket a sertésekre vonatkozóan. Azon tagállamok, amelyek sertésállománya 3 000 000 egyednél kevesebb sertésből áll, összeállíthatják ezen előrejelzéseket évente egyszer is.

(3)   Az 500 000 egyedből álló, vagy azt meghaladó juhállománnyal rendelkező tagállamok évente egyszer készítenek előrejelzéseket a juhokra vonatkozóan.

(4)   Az 500 000 egyedből álló, vagy azt meghaladó kecskeállománnyal rendelkező tagállamok évente egyszer készítenek előrejelzéseket a kecskékre vonatkozóan.

(5)   Az előrejelzések az alábbi időszakokra vonatkoznak:

a)	a szarvasmarhák esetében három félév, a sertések esetében pedig négy negyedév azon tagállamokban, amelyek évente kétszer készítenek előrejelzéseket,

b)	a szarvasmarhák esetében négy félév, a sertések esetében pedig hat negyedév azon tagállamokban, amelyek évente egyszer készítenek előrejelzéseket,

c)	a juhok és a kecskék esetében két félév.

15. cikk

Kategóriák

Az előrejelzéseket az V. mellékletben megállapított kategóriák alkalmazásával kell összeállítani.

16. cikk

Adattovábbítási határidők

A tagállamok az alábbi határidőknek megfelelően továbbítják a Bizottságnak a hústermelésre vonatkozó előrejelzéseket:

a)

az előrejelzést évente kétszer készítő tagállamok esetében a szarvasmarhafélékre vonatkozó, a folyamatban lévő év első felének elejétől a következő év első félévének végéig szóló előrejelzéseket február 15-ig, a folyamatban lévő év második félévének elejétől a következő év második félévének végéig szóló előrejelzéseket pedig szeptember 15-ig;

b)	az előrejelzést évente egyszer készítő tagállamok esetében a szarvasmarhafélékre vonatkozó, a folyamatban lévő év első félévének elejétől a következő év második félévének végéig szóló előrejelzéseket február 15-ig;

c)

az előrejelzést évente kétszer készítő tagállamok esetében a sertésekre vonatkozó, a folyamatban lévő év első negyedévének elejétől a negyedik negyedév végéig szóló előrejelzéseket február 15-ig, a folyamatban lévő év harmadik negyedévének elejétől a következő év második negyedévének végéig szóló előrejelzéseket pedig szeptember 15-ig;

d)	az előrejelzést évente egyszer készítő tagállamok esetében a sertésekre vonatkozó, a folyamatban lévő év első negyedévének elejétől a következő év második negyedévének végéig szóló előrejelzéseket február 15-ig;

e)	a juhokra és kecskékre vonatkozó, a folyamatban lévő év első félévének elejétől a folyamatban lévő év második félévének végéig szóló előrejelzéseket február 15-ig.

IV. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Minőségi értékelések és jelentések

(1)   E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra az alábbi minőségértékelési jellemzők vonatkoznak:

a)	„relevancia”: megmutatja, hogy a statisztika milyen mértékben elégíti ki a felhasználók jelenlegi és lehetséges igényeit;

b)	„pontosság”: megmutatja, hogy a becsült értékek milyen mértékben közelítik meg az ismeretlen valós értékeket;

c)	„időszerűség”: az információ rendelkezésre állása és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt időszak;

d)	„időbeli pontosság”: az adatok közzétételének időpontja és az adatszolgáltatás határideje között eltelt időszak;

e)	„hozzáférhetőség” és „érthetőség”: azon feltételek és rendelkezések, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;

f)	„összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mértéke a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során;

g)	„koherencia”: megmutatja, hogy az adatok mennyire alkalmasak arra, hogy különböző módokon és eltérő célokra összekapcsolják őket.

(2)   A tagállamok 2011. július 1-ig, majd háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz (Eurostat) a továbbított adatok minőségéről.

(3)   A minőségi jelentések leírják az alábbiakat:

a)	az e rendelet hatálya alá tartozó felmérések megszervezése és az alkalmazott módszertan;

b)	az e rendeletben említett mintavételes felméréseknél elért pontossági szintek;

c)	a használt felméréseken kívüli források minősége; és

d)	az e rendeletben említett előrejelzések minősége.

(4)   A tagállamok minden olyan módszertani vagy egyéb változásról tájékoztatják a Bizottságot, amely jelentős hatást gyakorolhat a statisztikákra. Ez a tájékoztatás az adott változás hatálybalépését követő három hónapon belül megtörténik.

(5)   Tekintetbe kell venni azt az elvet is, miszerint a járulékos költségeknek és terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.

18. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   Az I., II., IV. és V. melléklet módosításait érintő, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 19. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   Tekintetbe kell venni azt az elvet is, amely szerint a módosítások előnyeinek meg kell haladniuk a velük járó költségeket, illetve azt az elvet, miszerint a járulékos költségeknek és terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.

19. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.

(2)   Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

20. cikk

Eltérés

(1)   Amennyiben e rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszerekre való alkalmazása jelentős módosításokat igényel, és feltehetően számottevő gyakorlati problémákkal jár, a Bizottság az alkalmazásától eltérést engedhet 2010. január 1-jéig, a juhokra és kecskékre vonatkozó statisztika esetében pedig 2011. január 1-jéig.

(2)   Az érintett tagállamok erről legkésőbb 2009. március 21-ig tájékoztatják a Bizottságot.

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   E cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a 93/23/EGK, a 93/24/EGK és a 93/25/EGK irányelv hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozást erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

(3)   A 22. cikk (2) bekezdésétől eltérve az olyan tagállamok, amelyek számára a 20. cikkel összhangban eltérést engedélyeztek, az eltérési időszak alatt továbbra is a 93/23/EGK, a 93/24/EGK és a 93/25/EGK irányelv rendelkezéseit alkalmazzák.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  Az Európai Parlament 2008. május 20-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. október 27-i határozata.

(2)  HL L 149., 1993.6.21., 1. o.

(3)  HL L 149., 1993.6.21., 5. o.

(4)  HL L 149., 1993.6.21., 10. o.

(5)  HL L 56., 1988.3.2., 1. o.

(6)  HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

(7)  HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

(8)  HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

(9)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(10)  A Hivatalos lap 14-ik oldalán található.

---

---

---

---

---

---