Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008R0652

    A Bizottság 652/2008/EK, Euratom rendelete ( 2008. július 9. ) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2343/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról

    HL L 181., 2008.7.10, p. 23–34 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

    Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2013; hatályon kívül helyezte: 32013R1271

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/652/oj

    10.7.2008   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 181/23


    A BIZOTTSÁG 652/2008/EK, EURATOM RENDELETE

    (2008. július 9.)

    az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2343/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról

    AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

    tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

    tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

    tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 185. cikke (1) bekezdésére,

    tekintettel az Európai Parlament véleményére,

    tekintettel a Tanács véleményére,

    tekintettel a Számvevőszék véleményére (2),

    mivel:

    (1)

    Miután az 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) módosította az 1605/2002/EK, Euratom rendeletet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), módosítani kell a 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (4) annak érdekében, hogy az összhangban legyen a költségvetési rendelettel. A meglévő közösségi szervek által gyűjtött tapasztalatok fényében néhány módosítás is szükségessé vált.

    (2)

    A közösségi szerveket, illetve az általános költségvetési rendeletben az általános költségvetést érintő mentesítő határozatok határidejének különbsége tekintetében e rendeletnek a közösségi szerveket létrehozó alap-jogiaktusokban meghatározott határidőt kell követnie, amelytől nem térhet el. Az érintett intézménynek és adott esetben a közösségi szerveknek a jövőben tehát törekedniük kell a gyakorlati nehézségek elkerülésére és ezen alap-jogiaktusok harmonizálására.

    (3)

    Egyértelművé kell tenni, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz hatékony és eredményes belső ellenőrzésre van szükség. Meg kell határozni a belső ellenőrzési rendszer főbb jellemzőit és célkitűzéseit.

    (4)

    A költségvetési hatósággal szembeni átláthatóságot a közösségi szervekre a költségvetési eljárás során háruló új tájékoztatási kötelezettségeken keresztül kell biztosítani, különösen a szerződéses alkalmazottak, a többlet, a célhoz kötött bevétel, valamint a megállapított, esedékessé váló követelés behajtásáról való lemondás becslése tekintetében.

    (5)

    Különös követelményeket kell megállapítani a bizonylatok tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy személyes adatokat csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása céljainak eléréséhez szükséges ideig tárolnak.

    (6)

    A Közösség pénzügyi érdekei védelmének megerősítése céljából az egyes közösségi szervek összeállítják azon követelések – az adósok nevét és a kötelezettség összegét tartalmazó – jegyzékét, amelyek esetében az adóst jogerős bírósági határozat kötelezi fizetésre, és amelyek esetében a határozat kihirdetését követő egy év elteltével egyáltalán nem történt kifizetés, vagy nem történt jelentősebb kifizetés. E jegyzéket a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével teszik közzé.

    (7)

    Annak érdekében, hogy a költségvetésükből származó pénzeszközök felhasználása átlátható legyen, helyénvalónak tűnik azon általános kötelezettség bevezetése, miszerint a közösségi szerveknek nyilvánosságra kell hozniuk a szóban forgó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információkat.

    (8)

    A célhoz kötött bevételek listája nem teljes, ezért azt a költségvetési rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban ki kell egészíteni.

    (9)

    Anélkül kell egyszerűsíteni a közösségi szervek költségvetésének közzétételét, hogy ezáltal sérülnének a költségvetési hatóság és a Számvevőszék jogai.

    (10)

    Nem egységes azon eljárás alkalmazása, amely szerint az átcsoportosításokat a közösségi szervek igazgatóinak kell engedélyezniük, ezért azt egyértelművé kell tenni. Különösen, a költségvetési hatóságot folyamatosan tájékoztatni kell a jelentős átcsoportosításokról.

    (11)

    Az év végi többletek elkerülése érdekében a Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelmeket igazolni kell és azoknak szigorú készpénzgazdálkodáson kell alapulniuk.

    (12)

    Meg kell határozni a részmunkaidős foglalkoztatás létszámtervre gyakorolt hatásait, hogy – különösen kisebb közösségi szervek körében történő – alkalmazását elő lehessen mozdítani.

    (13)

    A Közösségek pénzügyi érdekei védelmének megerősítése céljából a közösségi szerveknek részt kell venniük az Európai Csaláselleni Hivatal csalásmegelőzési tevékenységeiben.

    (14)

    Pontosítani kell az összeférhetetlenségi helyzetek meghatározására vonatkozó rendelkezéseket annak érdekében, hogy azok magukba foglalják a közbeszerzések és támogatási eljárások által érintett valamennyi személyt.

    (15)

    Az egyes rendszeres kiadási tételekhez kapcsolódó, hasonló egyedi tranzakciók kezelését egyszerűsíteni kell az előzetes ellenőrzésre vonatkozó kötelezettség figyelembevételével.

    (16)

    Az engedélyezésre jogosult tisztviselők pénzügyi felelősségét explicit módon a szándékosság és súlyos gondatlanság eseteire kell korlátozni.

    (17)

    A tranzakciók bizonyos esetekben történő megkönnyítése érdekében a közösségi szervek számára lehetővé kell tenni közvetlen követelés-elszámolási rendszer alkalmazását.

    (18)

    A számvitelért felelős tisztviselő feladatköri függetlenségére kifejezetten hivatkozni kell, tekintettel arra, hogy a közösségi szerv igazgatója engedélyezésre jogosult tisztviselőként a számvitelért felelős tisztviselő hivatali felettese.

    (19)

    A számvitelért felelős tisztviselő esetében tisztázni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselők által neki szolgáltatott pénzügyi információk alapján történő elszámolás-hitelesítésben viselt felelősségét. Ennek érdekében a számvitelért felelős tisztviselő jogosult a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőtől kapott információkat ellenőrizni és szükség esetén fenntartásokkal élni.

    (20)

    A finanszírozási igényeket fedező, a közösségi szervek által beszedett díjak és illetékek vonatkozásában szabályokat kell alkotni azon közösségi szervek esetében, amelyek ilyen bevételekből fedezik kiadásaikat.

    (21)

    A közösségi szerveknek támaszkodniuk kell a Bizottság által a költségvetési rendelet 66. cikkének (4) bekezdésével összhangban a pénzügyi szabálytalanságok megállapítására létrehozott szakosított testület szakértelmére, amelynek illetékessége automatikusan kiterjed a közösségi szervekre, kivéve ha az utóbbiak önálló testület létrehozása vagy több közösségi szerv által létrehozott közös testületben való részvétel mellett határoznak.

    (22)

    Tisztázni kell a Bizottság szolgálatainak, az intézményközi európai hivataloknak, valamint az Európai Unió szervei számára az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendelettel (5) létrehozott Fordítóközpontnak a közösségi szervek általi igénybevételére vonatkozó feltételeket, valamint a fogadó tagállamokkal közösen kiírt közbeszerzési eljárások feltételeit annak érdekében, hogy erősödjön az intézmények közötti, a közösségi szervek közötti, illetve a befogadó tagállamokkal folytatott együttműködés.

    (23)

    A Közösségek pénzügyi érdekei védelmének megerősítése céljából, valamint figyelembe véve, hogy közösségi szervek nem gyakorolhatnak bizonyos, kizárólag a közösségi intézmények számára megállapított előjogokat, a közösségi szerveknek harmadik felekkel kötött szerződéseikbe és támogatási megállapodásaikba egyedi szerződéses feltételeket kell beilleszteniük, amely lehetővé teszi számukra bizonyos jogok gyakorlását, beleértve a szerződések és pályázati eljárások felfüggesztését és megszüntetését, valamint elévülési idő alkalmazását.

    (24)

    A költségvetési hatósággal szembeni átláthatóság érdekében a közösségi szervek igazgatási költségvetésére jelentős hatással lévő projektek esetében információszolgáltatási eljárást kell bevezetni.

    (25)

    Be kell illeszteni egy speciális, a szakértők kiválasztására vonatkozó, az általános költségvetési rendeletben szereplőnek megfelelő rendelkezést.

    (26)

    Javítani kell a közösségi szerv igazgatója és igazgatósága közötti tájékoztatást és együttműködést a mentesítési eljárás keretében.

    (27)

    Az általános költségvetési rendelet 185. cikkének (1) bekezdésével összhangban rendelkezni kell arról, hogy amennyiben a közösségi szerv elfogadja költségvetési rendeletének végrehajtási szabályait, e szabályok elfogadása a Bizottság előzetes jóváhagyásától függ.

    (28)

    Ezért a 2343/2002/EK, Euratom rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    A 2343/2002/EK, Euratom rendelet a következőképpen módosul:

    1.

    A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „3. cikk

    A közösségi szerv költségvetésének (a továbbiakban: „a költségvetés”) elkészítése és végrehajtása megfelel az egységesség és teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést szükségessé tévő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvének.”

    2.

    Az 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A költségvetés nem differenciált előirányzatokat tartalmaz, továbbá differenciált előirányzatokat, amennyiben a működési szükségletek ezt indokolják. Az utóbbiak kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból állnak.”;

    3.

    A 10. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    Az (1) bekezdés második albekezdésében a „(2)–(8) bekezdéssel” kifejezés helyébe a „(2)–(7) bekezdéssel” kifejezés lép.

    b)

    A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   A kötelezettségvállalási előirányzatok és a pénzügyi év zárásakor még le nem kötött, nem differenciált előirányzatok átvihetők azon kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összegek tekintetében, amelyekre az egyes közösségi szervek pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben meghatározandó kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszának legnagyobb része december 31-ig befejeződött; ezen összegek a következő év március 31-éig leköthetők.”

    c)

    Az (4) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

    „A kifizetési előirányzatok átvihetők azon összegek tekintetében, amelyek meglévő kötelezettségvállalások vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kacsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő évi költségvetés vonatkozó tételére előírt előirányzatok nem fedezik a szükségleteket.”;

    d)

    A (7) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

    „A közösségi szervnek legkésőbb az n+1. év június 1-jéig tájékoztatnia kell a Bizottságot az átvitt célhoz kötött bevétel végrehajtásáról.”;

    4.

    A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „13. cikk

    (1)   Minden év november 15-étől a rendszeres igazgatási kiadások előre leköthetőek a következő évre tervezett előirányzatok terhére. E kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a szóban forgó költségvetési sor igazgatótanács által folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatainak egynegyedét. Nem vonatkozhatnak továbbá olyan új típusú kiadásokra, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés elvben még nem hagyott jóvá.

    (2)   Az előre fizetendő kiadások, például a bérleti díjak december 1-jétől kezdődően olyan kifizetéseket eredményeznek, amelyeket a következő pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokra kell terhelni. Ebben az esetben az (1) bekezdésben említett korlát nem alkalmazandó.”;

    5.

    A 15. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(4)   A közösségi szervnek kifizetett közösségi pénzeszközök a közösségi szerv költségvetése számára kiegyensúlyozó támogatást testesítenek meg, amely az általános költségvetési rendelet 81. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében előfinanszírozásnak tekintendő.”

    b)

    A szöveg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

    „(5)   A közösségi szervnek szigorú készpénzgazdálkodást kell végrehajtania a célhoz kötött bevételek megfelelő figyelembevételével annak érdekében, hogy készpénzegyenlege megfelelően igazolt igényekre korlátozódjon. Kifizetés iránti kérelmeiben a közösségi szerv az év során folyamatosan nyújtja be tényleges készpénzigényére vonatkozó, részletes és naprakész előrejelzéseit, a célhoz kötött bevételekről szóló tájékoztatást is beleértve.”;

    6.

    A 16. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

    „A közösségi szervek legkésőbb az n. év március 31-ig elkészítik az n–1 év működési többletének becslését, amelyet az n. év folyamán vissza kell forgatni a közösségi költségvetésbe, az n–2. év többletére vonatkozóan már rendelkezésre álló információ kiegészítése érdekében. Ezen információt a közösségi szervek n+1. évre vonatkozó pénzügyi igényeinek felmérésekor a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie.”;

    7.

    A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „19. cikk

    (1)   A következő bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni:

    a)

    meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem;

    b)

    a közösségi szervek tevékenységeihez történő hozzájárulások a tagállamok, harmadik országok vagy egyéb szervek részéről, amennyiben azokról az adott közösségi szerv és a tagállamok, harmadik országok vagy egyéb szervek közötti megállapodások rendelkeznek;

    c)

    a harmadik felek által rendelt áruk, szolgáltatások és munkavégzés ellenében kapott bevételek, az 5. cikk a) pontjában meghatározott díjak és illetékek kivételével;

    d)

    közösségi intézmények vagy egyéb közösségi szervek részére teljesített áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból és munkavégzésből származó bevételek;

    e)

    a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek;

    f)

    a könyv szerinti érték teljes értékcsökkenésének elszámolását követően lecserélt vagy leselejtezett járművek, felszerelések, berendezések, anyagok, valamint tudományos és technikai berendezések eladásából származó bevétel;

    g)

    befolyt biztosítási díjak;

    h)

    a bérleti díjakból származó bevételek;

    i)

    kiadványok és filmek értékesítéséből származó bevételek, beleértve az elektronikus adathordozókat is.

    (1a)   A vonatkozó alap-jogiaktus szintén megállapíthat olyan bevételeket, amelyeket meghatározott kiadási tételekhez rendel.

    (2)   Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti összes bevételi tétel fedezi az adott tevékenység vagy cél miatt felmerült összes közvetlen vagy közvetett kiadást.

    (3)   A költségvetés tartalmaz olyan tételeket, amelyeken az (1) és (1a) bekezdésben említett célhoz kötött bevételi kategóriák szerepelnek, és amennyiben lehetséges, jelzi az összegüket.”;

    8.

    A 21. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A kifizetési igényekből, áruszámlákból vagy kimutatásokból – amelyek alapján később a nettó összeg kifizetését engedélyezik – az alábbi összegek vonhatók le:

    a)

    a beszerzési szerződésekben részt vevő felekre vagy támogatás kedvezményezettjeire kirótt büntetések;

    b)

    számlákra és kifizetési kérelmekre vonatkozó engedmények, visszatérítések és levonások;

    c)

    előfinanszírozásból származó kamat.”;

    9.

    A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „23. cikk

    (1)   Az igazgató egyik alcímből a másikba, vagy egyik jogcímcsoportból a másikba korlátozás nélkül hajthat végre átcsoportosításokat, míg egyik címből a másikba az adott pénzügyi évre érvényes, a forrásként felhasznált tételnél szereplő előirányzatok maximum 10 %-áig.

    (2)   Az első bekezdésben említett határ felett az igazgató javaslatot tehet az igazgatótanácsnak előirányzatok átcsoportosítására egyik címből a másikba. Az igazgatótanácsnak három hét áll rendelkezésére, hogy elutasítsa ezen átcsoportosításokat. E határidő lejárta után azokat elfogadottnak kell tekinteni.

    (3)   Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az (1) és (2) bekezdés szerint elvégzett átcsoportosításokat megfelelő és részletes bizonylatok kísérik, amelyek bemutatják az előirányzatok végrehajtását és a pénzügyi év végéig várható igényeket mind a jóváírandó megnevezésekre, mind pedig azokra, amelyekből az előirányzatokat kiveszik.

    (4)   Az igazgató az összes végrehajtott átcsoportosításról a lehető leghamarabb tájékoztatja az igazgatótanácsot. Tájékoztatja továbbá a költségvetési hatóságot is a (2) bekezdés alapján végrehajtott valamennyi átcsoportosításról.”;

    10.

    A II. cím 7. fejezete a következő 25a. cikkel egészül ki:

    „25a. cikk

    (1)   A költségvetést a hatékony és eredményes belső ellenőrzéssel összhangban hajtják végre.

    (2)   A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső ellenőrzés a végrehajtási lánc minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja ésszerű mértékű bizonyossággal szolgálni a következő célkitűzések eléréséről:

    a)

    a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

    b)

    a jelentések megbízhatósága;

    c)

    az eszközök és információk megőrzése;

    d)

    a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése;

    e)

    az alapul szolgáló műveletek jog- és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.”;

    11.

    A 26. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   A véglegesen elfogadott költségvetés és a költségvetés-módosítások összefoglalóját a jóváhagyástól számított három hónapon belül közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    Az összefoglaló tartalmazza az öt fő bevételi és az öt fő kiadási tételt az igazgatási és a működési költségvetésre vonatkozóan, valamint azon szerződéses alkalmazottak létszámtervét és teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának becslését, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők létszámtervét és számának becslését. Ugyancsak tartalmazza az előző évre vonatkozó számadatokat.”

    b)

    A cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

    „(3)   A költségvetést, amely tartalmazza a véglegesen elfogadott létszámtervet és költségvetés-módosításokat, valamint tájékoztató jelleggel azon szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számát, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők számát tájékoztatásul megküldik a költségvetési hatóságnak, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak, és elfogadása után négy héten belül közzéteszik az érintett közösségi szerv internetes oldalán.

    (4)   A közösségi szerv hozzáférhetővé teszi a költségvetéséből származó forrásokból részesülő kedvezményezettekre – így többek között a 74b. cikk alapján szerződtetett szakértőkre – vonatkozó információkat. A közzétett információnak könnyen elérhetőnek, átláthatónak és átfogónak kell lennie. Az információkat a bizalmas kezelés követelményei, különösen a személyes adatok 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) rögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett teszik hozzáférhetővé.

    Amennyiben az információt csak név nélkül teszik közzé, a közösségi szerv kérésre megfelelő módon információt nyújt az Európai Parlamentnek az érintett kedvezményezettekről.

    12.

    A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „27. cikk

    (1)   A költségvetést az adott közösségi szerv létesítő okiratának rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni.

    (2)   A közösségi szerv minden évben legkésőbb február 10-ig elküldi a Bizottságnak a bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslés előzetes tervét, valamint a becslést alátámasztó általános iránymutatásokat, illetve a létesítő okiratban meghatározott időpontig a végleges tervezett becslést.

    (3)   A közösségi szerv tervezett bevételei és kiadásai a következőket tartalmazzák:

    a)

    létszámterv, amely meghatározza a költségvetési előirányzatok határain belül engedélyezett állandó és átmeneti álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály szerint;

    b)

    a személyi állomány változásakor egy nyilatkozat, amely indokolja az új álláshelyekre vonatkozó igényeket;

    c)

    a készpénzkifizetések és -bevételek negyedéves becslése;

    d)

    a különböző tevékenységek tekintetében az előzetesen kitűzött célok eléréséről, valamint a mutatókkal mért új célokról szóló információk.

    Az értékelés eredményeit meg kell vizsgálni és a közösségi szerv javasolt költségvetésének n. évi költségvetési évével összehasonlított növekedése vagy csökkenése valószínű előnyeinek bemutatására kell felhasználni.

    (4)   A közösségi szerv legkésőbb minden év március 31-ig megküldi a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak a következőket:

    a)

    munkaprogram tervezetét;

    b)

    a Bizottság által meghatározott iránymutatások szerint elkészített, naprakész többéves személyzeti politikai tervét;

    c)

    a személyzeti szabályzatban és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) meghatározott tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak számára vonatkozó tájékoztatást az n-1. és n. évek tekintetében, valamint ezzel kapcsolatos becslést az n+1. évre;

    d)

    a fogadó tagállam által a közösségi szervnek nyújtott természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó tájékoztatás;

    e)

    az n–1. év vonatkozásában az eredménykimutatás egyenlegének a 81. cikk szerinti becslése.

    (5)   Az általános költségvetés elfogadási eljárásának részeként a Bizottság elküldi a közösségi szerv előzetes kimutatását a költségvetési hatóságnak, és javaslatot tesz a közösségi szervnek nyújtandó támogatás összegére, valamint a közösségi szerv személyzetének a Bizottság által szükségesnek ítélt létszámára. A Bizottság gondoskodik a közösségi szervek létszámtervéről és a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámának becsléséről, amelyre előirányzatokat állítottak költségvetésbe.

    (6)   A költségvetési hatóság a 32. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadja a közösségi szerv létszámtervét, és annak minden későbbi módosítását. A létszámtervet az általános költségvetés III. szakaszának – Bizottság – mellékletében kell közzétenni.

    (7)   A költségvetést és a létszámtervet az igazgatótanácsnak kell elfogadnia. Azok a támogatás összegét és a létszámtervet megállapító általános költségvetés elfogadásakor válnak véglegessé, és amennyiben szükséges, a költségvetést és a létszámtervet ki kell igazítani.”;

    13.

    A 32. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    Az (1) bekezdés harmadik albekezdésében az „A1, A2 és A3” kifejezés helyébe az „AD 16, AD 15, AD 14 és AD 13” kifejezés lép.

    b)

    A (2) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

    „Ha valamely munkatárs az érvényességi időszak lejárata előtt kéri az engedélyezés visszavonását, a közösségi szerv a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket hoz az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott keretszám betartása érdekében.”;

    14.

    A 33. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

    „Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése tekintetében vállalt kötelezettségeinek sérelme nélkül, a közösségi szerv részt vesz az Európai Csaláselleni Hivatal csalásmegelőzési tevékenységeiben.”;

    15.

    A 34. cikk (1) bekezdésében lévő „az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok (a továbbiakban: »a személyzeti szabályzat«)” szöveg helyébe „a személyzeti szabályzat” kifejezés lép;

    16.

    A 35. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   Az e cím 2. fejezetében meghatározott valamennyi pénzügyi szereplőnek és a költségvetés végrehajtásában, pénzgazdálkodásban, könyvvizsgálatban vagy ellenőrzésben érintett minden személynek tilos olyan intézkedést hoznia, amely révén saját érdekei szembekerülhetnek a közösségi szerv érdekeivel. Amennyiben ilyen eset előfordul, úgy az érintett személynek tartózkodnia kell az intézkedéstől, és az ügyet az illetékes hatóság elé kell terjesztenie.

    (2)   Összeférhetetlenség áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett valamely személy funkciójának pártatlan és tárgyilagos gyakorlását családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos, illetve gazdasági érdek vagy bármely más, a kedvezményezettel közös érdek veszélyezteti.”;

    17.

    A 38. cikk (6) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:

    „Lehetőség szerint törölni kell a bizonylatokban található olyan személyes adatokat, amelyek a költségvetési mentesítés, ellenőrzés és könyvvizsgálat szempontjából nem szükségesek. A forgalmi adatok megőrzésével összefüggésben minden esetben a 45/2001/EK rendelet 37. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.”;

    18.

    A 39. cikk (3) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

    „Az előzetes ellenőrzés céljából a fizetésekkel, nyugdíjakkal, valamint a kiküldetési és egészségügyi költségtérítésekkel kapcsolatos rendszeres kiadások egymáshoz hasonló külön műveleteinek sorozatát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egyetlen műveletnek tekintheti.

    A második albekezdésben meghatározott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – kockázatértékelésétől függően – a (4) bekezdéssel összhangban megfelelő utólagos vizsgálatot hajt végre.”;

    19.

    A 40. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai elvégzéséről éves tevékenységi jelentés formájában tesz jelentést az igazgatótanácsnak, amellyel egyidejűleg pénzügyi és igazgatási tájékoztatást is ad; az utóbbi tájékoztatásnak igazolnia kell, hogy a jelentésben szereplő információk megbízható és valós képet adnak, kivéve, ha a bevételek és kiadások meghatározott körével kapcsolatban tett fenntartások ezzel ellentétes közleményt tartalmaznak.

    Az éves tevékenységi jelentés kitér arra, hogy mennyiben sikerült a műveletek kitűzött céljait elérni, ismerteti a műveletekkel összefüggő kockázatokat, a biztosított források felhasználását és a belső ellenőrzési rendszer működésének hatékonyságát és eredményességét. A 71. cikk szerinti belső ellenőr figyelembe veszi az éves tevékenységi jelentést, és minden egyéb megjelölt információt.”;

    20.

    A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „43. cikk

    (1)   Az igazgatótanács kinevez egy, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó számvitelért felelős tisztviselőt, aki feladatai ellátását illetően hivatali szempontból független. Ez a tisztviselő a közösségi szerven belül a következőkért felel:

    a)

    a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása;

    b)

    a beszámoló elkészítése és bemutatása a VII. címmel összhangban;

    c)

    könyvvezetés a VII. címmel összhangban;

    d)

    a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör VII. címmel összhangban történő végrehajtása, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott rendelkezésekkel összhangban;

    e)

    a számviteli rendszerek megállapításáért és érvényesítéséért, és – adott esetben – az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információ biztosítása vagy igazolása érdekében lefektetett rendszerek érvényesítése; a számvitelért felelős tisztviselő jogosult ellenőrizni az érvényesítési kritériumok betartását;

    f)

    pénztárkezelés.

    (2)   A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől megkapja az ez utóbbi által megbízhatóként garantált összes olyan információt, amely szükséges azon elszámolások elkészítéséhez, amelyek a valóságnak megfelelő képet adnak a közösségi szerv vagyonáról és a költségvetés végrehajtásáról.

    (2a)   Mielőtt az igazgató elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy megfelelő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a közösségi szerv pénzügyi helyzetéről.

    Ennek érdekében a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik róla, hogy a beszámolót az érvényes számviteli szabályokkal, módszerekkel és számviteli rendszerekkel összhangban állították össze, valamint hogy a beszámolóban minden bevétel és kiadás szerepel.

    Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbít minden olyan információt, amelyre a számvitelért felelős tisztviselőnek feladatai elvégzéséhez szüksége van.

    Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa kezelt pénzeszközök megfelelő felhasználásáért, valamint az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért.

    (2b)   A számvitelért felelős tisztviselő jogosult ellenőrizni a kapott információt, valamint további olyan ellenőrzéseket végezni, amelyeket szükségesnek ítél ahhoz, hogy a beszámolót záradékkal láthassa el.

    Amennyiben szükséges, a számvitelért felelős tisztviselő fenntartásokkal él, pontosan megmagyarázva azok jellegét és hatályát.

    (2c)   A közösségi szerv számvitelért felelős tisztviselője záradékkal látja el éves beszámolóját, és elküldi azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

    (3)   E cikk (4) bekezdésére és a 44. cikkre is figyelemmel, a számvitelért felelős tisztviselő rendelkezik egyedül felhatalmazással arra, hogy készpénzt és készpénz jellegű tételeket kezeljen. Ő felel azok megóvásáért.

    (4)   A számvitelért felelős tisztviselő feladatai ellátásával összefüggésben bizonyos feladatokat átruházhat a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó beosztottjaira, amennyiben ez feladatai ellátásához elengedhetetlen.

    (5)   A felhatalmazó jogi aktus állapítja meg a felhatalmazottakra bízott feladatokat, valamint azok jogait és kötelezettségeit.”

    21.

    A 44. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

    „Az előlegszámlákról történő kifizetések történhetnek banki átutalással – beleértve a 66. cikk 1a. pontjában említett közvetlen követelés-elszámolási rendszert –, csekkel vagy egyéb fizetési mód igénybevételével, a számvitelért felelős tisztviselő által megállapított szabályokkal összhangban.”

    22.

    A IV. cím 3. fejezetében a 2. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép:

    „2.   szakasz

    Az engedélyezésre jogosult tisztviselőre, illetve a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre alkalmazandó szabályok”

    23.

    A 47. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „47. cikk

    (1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított kártérítési kötelezettség terheli.

    (1a)   A kártérítés-fizetési kötelezettség különösen akkor alkalmazandó, amikor:

    a)

    az engedélyezésre jogosult tisztviselő – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – behajtandó követelések megállapításáról dönt vagy beszedési utalványokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy e rendeletnek és e rendelet végrehajtási szabályainak megfelelne;

    b)

    az engedélyezésre jogosult tisztviselő – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – elmulasztja egy követelést megalapozó bizonylat kiállítását, későn állítja ki a beszedési utalványokat vagy elmulasztja azok kiállítását, illetve késlelteti olyan kifizetési utalvány kiállítását, amelynek következtében az adott közösségi szervnek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

    (2)   Amennyiben a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy véli, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, úgy írásban tájékoztatja az őt felhatalmazó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazó hatóság indokolt utasításokat ad írásban a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az adott döntés végrehajtására, úgy ez utóbbinak azt végre kell hajtani, és ezért nem tekinthető felelősnek.

    (3)   Felhatalmazás esetén az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős a belső igazgatási és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

    (4)   A Bizottság által az általános költségvetési rendelet 66. cikkének (4) bekezdésével összhangban a pénzügyi szabálytalanságok megállapítására létrehozott szakosított testület ugyanazon jogokat gyakorolhatja a közösségi szerv tekintetében, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében, kivéve, ha az igazgatótanács önálló testület létrehozása vagy több közösségi szerv által létrehozott közös testületben való részvétel mellett határoz. A közösségi szervek által benyújtott esetekben a Bizottság által a pénzügyi szabálytalanságok megállapítására létrehozott szakosított testület egy tagja valamely közösségi szerv alkalmazottja.

    E testület véleménye alapján az igazgató dönt arról, hogy kezdeményez-e fegyelmi vagy kártérítési eljárást. Amennyiben a testület rendszerproblémát tár fel, úgy arról ajánlásaival együtt jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a Bizottság belső ellenőrének. Ha a vélemény az igazgatót is érinti, úgy a testület azt az igazgatótanácsnak és a Bizottság belső ellenőrének küldi meg. Az igazgató éves tevékenységi jelentésében név nélkül hivatkozik a testület véleményére és ismerteti a meghozott nyomon követő intézkedéseket.

    (5)   A személyzet bármely tagja kötelezhető, hogy teljesen vagy részben jóvátegye azon kárt, amelyet a közösségi szervnek a feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott.

    A kinevezéssel megbízott hatóság a személyzeti szabályzatban a fegyelmi ügyekre megállapított alakszerűségek elvégzése után indoklással ellátott döntést hoz.”;

    24.

    A 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „50. cikk

    A 15. cikk (5) bekezdése alapján a közösségi szerv a közösségi támogatás egészére vagy egy részére fizetési kérelmet nyújt be a Bizottságnak olyan feltételek mellett és időközönként, amelyekben a Bizottsággal megállapodott.”;

    25.

    Az 53. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   A közösségi szerv által kötött szerződések és támogatási megállapodások arról rendelkeznek, hogy a terhelési értesítésben megállapított esedékességkor vissza nem fizetett bármely követelés a Bizottság 2342/2002/EK, Euratom rendelettel (7) összhangban kamatozik. A szerződésekben és támogatási megállapodásokban kifejezetten utalni kell a közösségi szervet megillető késedelmi kamat feltételeire, a késedelmi kamat mértékét is beleértve.

    26.

    Az 55. cikk (3) bekezdése első és második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés behajtásáról való teljes vagy részleges lemondást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvének.

    Az ilyen jellegű lemondást az engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott döntésével kell megadni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az ilyen jellegű döntést csak abban az esetben ruházhatja át, amennyiben a követelések összege nem haladja meg az 5 000 eurót.”;

    27.

    Az 58. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    az adós vállalja, hogy a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 86. cikkében meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett határidő-meghosszabbítás teljes idejére, amely a terhelési értesítésben rögzített napon kezdődik;”;

    28.

    A IV. cím 4. alcímének 5. szakasza a következő 58a. és 58b. ponttal egészül ki:

    „58.a cikk

    A számvitelért felelős tisztviselő jegyzéket vezet az esedékes behajtandó összegekről, amelyben a közösségi szerv követeléseit a beszedési utalvány kiállítási időpontja szerint csoportosítja. Jelzi továbbá a megállapított követelések behajtásáról való teljes vagy részleges lemondásra vonatkozó döntéseket. A jegyzéket csatolják a közösségi szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéséhez.

    A közösségi szerv összeállítja azon követeléseinek – az adósok nevét és a kötelezettség összegét tartalmazó – jegyzékét, amelyek esetében az adóst jogerős bírósági határozat kötelezi fizetésre, és amelyek esetében a határozat kihirdetését követő egy éven belül egyáltalán nem történt kifizetés, vagy nem történt jelentősebb kifizetés. E jegyzéket a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével kell közzétenni.

    58.b cikk

    A közösségi szerv harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik felek közösségi szervvel szembeni követeléseire ötéves elévülési időszak vonatkozik, amelyet rögzíteni kell a közösségi szerv által megkötött szerződésekben és támogatási megállapodásokban.”;

    29.

    Az 59. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „59. cikk

    Amennyiben a közösségi szerv az 5. cikk a) pontjában említett díjakat és illetékeket szed be, úgy minden pénzügyi év elején átfogó ideiglenes becslés készül e díjakról és illetékekről.

    Amennyiben e díjakat és illetékeket teljes egészében jogszabály vagy az igazgatótanács határozata állapítja meg, az engedélyezésre jogosult tisztviselő eltekinthet a beszedési utalvány kiállításától, és a követelés összegének megállapítását követően közvetlenül terhelési értesítést is kiállíthat. Ez esetben a közösségi szerv követelésének minden részletét rögzíteni kell. A számvitelért felelős tisztviselő összeállítja a terhelési értesítések jegyzékét, valamint feltünteti a terhelési értesítések számát és teljes összegét a közösségi szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentésében.

    Ha a közösségi szerv külön számlázási rendszert használ, a számvitelért felelős tisztviselő köteles a beszedett díjak és illetékek felhalmozódott összegét rendszeresen, de legalább havonta bevezetni az elszámolásba.

    Általános szabályként a közösségi szerv a ráruházott feladatok alapján csak akkor nyújtja szolgáltatásait, ha a megfelelő díjakat és illetékeket teljes összegben kifizették számára. Amennyiben – kivételes esetben – a szolgáltatást a megfelelő illeték vagy díj előzetes kifizetése nélkül nyújtották, úgy e fejezet 3., 4. és 5. szakaszát kell alkalmazni.”;

    30.

    A 60. cikk (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A munkaprogram részletes célkitűzéseket és teljesítménymutatókat tartalmaz.”

    31.

    A 62. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „62. cikk

    (1)   A költségvetést terhelő kiadást eredményező valamennyi intézkedés tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő először költségvetési kötelezettséget vállal, mielőtt harmadik féllel szemben jogi kötelezettséget vállalna.

    (2)   A globális költségvetési kötelezettségvállalások fedezik az n+1. év december 31-ig tett megfelelő, önálló jogi kötelezettségvállalások teljes költségét.

    Az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségek n. év december 31-éig vállalhatók.

    Az első és második albekezdésben említett időszakok végén e költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegeit az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

    (3)   Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre kötött jogi kötelezettségvállalásoknak és a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően megszabott végleges végrehajtási határidővel kell rendelkezniük.

    Az ilyen kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet e határidőt követő hat hónapon belül nem teljesítettek, a 11. cikkel összhangban vissza kell vonni.

    Az olyan jogi kötelezettségvállalásokhoz tartozó költségvetési kötelezettségvállalások összegét, melyek esetében a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő három évben nem történt a 67. cikk értelmében vett kifizetés, vissza kell vonni.”;

    32.

    A 66. cikk a következő, (1a) bekezdéssel egészül ki:

    „(1a)   Amennyiben az igénybevett szolgáltatások, többek között (ingatlan)bérlet vagy az áruszállítások kifizetése időszakos fizetéssel történik, az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelést követően elrendelheti közvetlen követelés-elszámolási rendszer alkalmazását.”;

    33.

    A 72. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

    „b)

    a minden költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső ellenőrzési és auditrendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.”;

    34.

    A 74. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „74. cikk

    (1)   A közbeszerzési szerződések odaítélésére az általános költségvetési rendelet, illetve a 2342/2002/EK Euratom rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni e cikk (4)–(7) bekezdésére figyelemmel.

    (2)   Kérésére a közösségi szerv ajánlatkérőként bevonható a bizottsági vagy intézményközi szerződések, valamint más közösségi szervek szerződésének odaítélési eljárásába.

    (3)   A közösségi szerv szerepel az általános költségvetési rendelet 95. cikke alapján a Bizottság által létrehozott és működtetett közös központi adatbázisban.

    (4)   A közösségi szerv jogosult a Bizottsággal, az intézményközi hivatalokkal és az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló 2965/94/EK tanácsi rendelettel (8) létrehozott Fordítóközponttal közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül áruszállítási, szolgáltatási, illetve a Fordítóközpont esetében munkavégzési szerződést kötni.

    (5)   A közösségi szerv adminisztratív igényeinek fedezésére a fogadó tagállam ajánlatkérő hatóságaival közös közbeszerzési eljárásban vehet részt. Ebben az esetben a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 125c. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni.

    (6)   Az általános költségvetési rendelet 101. cikkének értelmében az ajánlati felhívás arról rendelkezik, hogy a közösségi szerv a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől vagy törölheti az odaítélési eljárást anélkül, hogy a pályázók vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának.

    (7)   Az általános költségvetési rendelet 103. cikkének alkalmazása értelmében a közösségi szerv által indított ajánlati felhívás rendelkezik arról, hogy a közösségi szerv az e cikkben meghatározott feltételek mellett felfüggesztheti az eljárást és bármilyen szükséges intézkedést meghozhat, az eljárás megszüntetését is beleértve.

    Az általános költségvetési rendelet 103. cikkének értelmében a közösségi szerv gazdasági szereplőkkel megkötött szerződéseiben kiköti, hogy az e cikkben foglalt feltételek mellett meghozhatja a cikkben meghatározott intézkedéseket.

    35.

    A szöveg a következő VA. és VB. címmel egészül ki:

    „VA.   CÍM

    A KÖZÖSSÉGI SZERVEK KÖLTSÉGVETÉSÉRE JELENTŐS HATÁSSAL LÉVŐ PROJEKTEK

    74a. cikk

    Az igazgatótanács a lehető legkorábban értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármely olyan projekt megvalósítását tervezi, amely jelentős pénzügyi hatással lehet a működési költségvetés finanszírozására, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például épületek bérlete, illetve vétele. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

    Ha a költségvetési hatóság bármely ága véleményt kíván kibocsátani, a projektről szóló tájékoztatás átvételétől számított két héten belül értesíti a közösségi szervet erről a szándékáról. Válasz hiányában a közösségi szerv lebonyolíthatja a tervezett ügyletet.

    A második bekezdés alapján e véleményt az értesítéstől számított négy héten belül továbbítani kell a közösségi szervnek.

    VB.   CÍM

    SZAKÉRTŐK

    74b. cikk

    A szakértők kiválasztása esetében a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 265a. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni. E szakértők fix összegű díjazásban részesülnek a közösségi szerv munkájához különösen az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelésében, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomonkövetéséhez és végső értékeléséhez nyújtott technikai segítségnyújtásban vállalt feladataikért. A közösségi szerv használhatja a Bizottság vagy más közösségi szerv által összeállított szakértői jegyzéket.”;

    36.

    A 75. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „75. cikk

    (1)   Amennyiben a közösségi szerv létesítő okiratával összhangban vagy az általános költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Bizottság hatáskörének átruházása révén támogatásokat nyújthat, úgy e cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel az általános költségvetési rendelet és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

    (2)   A támogatásokról a közösségi szerv és a kedvezményezett közötti írásos megállapodásban kell rendelkezni.

    (3)   Az általános költségvetési rendelet 119. cikke (2) bekezdésének alkalmazása tekintetében a közösségi szerv által megkötött támogatási megállapodások kikötik, hogy a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 183. cikkében előírt esetekben a közösségi szerv felfüggesztheti, csökkentheti vagy megszüntetheti a támogatást, miután a kedvezményezett számára lehetőséget adtak észrevételei megtételére.”

    37.

    A 76. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „A közösségi szerv elszámolásához csatolni kell a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentést. A jelentés többek közt tájékoztatást nyújt az előirányzatok felhasználásának mértékéről, valamint összefoglaló információkat tartalmaz a különböző költségvetési jogcímek közötti előirányzat-átcsoportosításról.”;

    38.

    A 82. és az 83. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „82. cikk

    A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az e rendelet 76. cikkében említett költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentést, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkének rendelkezései szerint összevonhassa a beszámolókat.

    A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szintén megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést.

    83. cikk

    (1)   Az általános költségvetési rendelet 129. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Számvevőszék legkésőbb a következő év június 15-ig megteszi a közösségi szerv előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit.

    (2)   Amint a közösségi szerv kézhez kapja a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit, az igazgató a 43. cikkel összhangban saját hatáskörében összeállítja a közösségi szerv végleges beszámolóját, és elküldi azt az igazgatótanácsnak, amely véleményezi a beszámolót.

    (3)   Az igazgató a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt legkésőbb a következő év július 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

    (4)   A közösségi szerv Bizottságéval összevont végleges beszámolóját a következő év november 15-ig kell kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    (5)   Az igazgató legkésőbb a következő év szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. A közösségi szerv egyúttal a Bizottságnak is megküldi válaszait.”;

    39.

    A 94. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „94. cikk

    (1)   Az Európai Parlament a Tanács ajánlására – hacsak a létesítő okirat másképp nem rendelkezik – az n+2. év május 15-e előtt mentesíti az igazgatót az n. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében. Az igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot az Európai Parlament mentesítő határozathoz kapcsolódó állásfoglalásban foglalt észrevételeiről.

    (2)   Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja az igazgatót a halasztás okairól.

    (3)   Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő döntés meghozatalát, úgy az igazgató – az igazgatótanáccsal együtt – minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.”

    40.

    A 97. cikket el kell hagyni;

    41.

    A 99. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „99. cikk

    Az igazgatótanács – amennyiben szükséges és a Bizottság előzetes hozzájárulásával – az igazgató javaslatára a közösségi szerv pénzügyi szabályzatához részletes végrehajtási szabályokat fogad el. ”.

    2. cikk

    Az általános költségvetési rendelet 185. cikkében említett minden egyes szerv legkésőbb 2009. január 10-ig módosítja pénzügyi szabályzatát.

    3. cikk

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2008. július 9-én.

    a Bizottság részéről

    Dalia GRYBAUSKAITĖ

    a Bizottság tagja


    (1)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343, 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.

    (2)  HL C 23., 2008.1.28., 1. o.

    (3)  HL L 390., 2006.12.30., 1. o.

    (4)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

    (5)  HL L 314., 1994.12.7., 1. o. A legutóbb az 1645/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 13. o.) módosított rendelet.

    (6)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.”;

    (7)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o.”

    (8)  HL L 314., 1994.12.7., 1. o.”


    Top